Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-19 / 65. szám
1985. március 19., kedd Totojázó etikett A világtörténelem egyik leghíresebb, vagy inkább leg- hírhedtebb totojázása Spanyolországban történt. III. Fü- Iöp betegen feküdt az ágyán. Veszedelmes kór kínozta, még tüsszögött is hozzá. Serpenyőt tetetett az ágyához, hogy a lángok melegével űzze el a betegséget. A serpenyő azonban olyan közel állt, hogy égette az arcát. Intett, tegyék arrébb. A főudvarmester felszólította az ud- varnagyot a művelet végrehajtására. Az udvarnagy továbbadta az utasítást a főkamarásnak. A főkamarás a kamaráshoz fordult. Az etikett szerint neki kellett volna a serpenyőt arrébb csúsztatni. Az ám, de a kamarás nem volt a szobában. Majdnem másfél óra múlva került elő. Ez alatt a szenes serpenyő halálra égette a királyt. Mert a szabály, áz szabály. Ámbár a fáma szerint éppen III. Fülöp volt az, aki ezt a totojázó etikettet kiagyalta. A fogalom nálunk sem ismeretlen. A következő történt egy budapesti központú vállalat megyei üzemében. Egy munkásember szalagfűrészt vásárolt. Hogy bakhoz rögzítse, szüksége volt egy lemezdarabra. A gyárban a hulladék között talált egy megfelelőt, amely 30 centiméter hosszú, és 10 centiméter széles volt. Becsületes ember lévén, a lemezdarabot nem a táskájába tette, hanem szólt a művezetőnek, ahogy azt a szabály előírja. A művezető forgatta, nézegette a kezében, és megsaccolta: 5 forint 10 fillérre taksálta Majd az irodába küldte. Elővette pénztárcáját, hogy kifizesse. Igen ám, de a farmer- nadrágos adminisztrátor leintette'. Készített egy feljegyzést, mégpedig két példányban az 5 forint 10 fillérről. Az egyik példányt átadta, hogy a portásnál igazolja a lemezdarab jogos kivitelét.' Aztán megkérte, forduljon az 5 forint 10 fillér befizetése végett a vállalat budapesti központjához. Ekkor már forogni kezdett vele a világ. Ne járassák vele a bolondját! Asztalra tett egy 10 forintost. Kifizeti a lemez árának a dupláját. A pénzt nem fogadta el az adminisztrátor, csak csitítgatta. Ne szívja mellre a dolgot. Nem kell fölutaznia Budapestre. Elég, ha levélben kér egy befizetési csekket. Mit lehet ilyenkor tenni? Csak két választása volt. Vagy a gyárban hagyja a lemezdarabot, vagy ír egy levelet. Márpedig szüksége volt rá. Hát elküldte a levelet, mégpedig ajánlottan. Jött is a válasz néhány nap múlva, a csekkel együtt De ekkor már annyira fortyogott benne a méreg, hogy a postán elhibázta a csekket. Rosszul címezte meg idegességében. Újat kért. Szó, ami szó, a leveleizgetés a lemezdarab árának négyszeresét tette ki, leszámítva persze a bosszúságot. és az utánjárást. Mert a bürokratikus ügyintézés pénzbe kerül. Vigasztaljon azonban a tudat, hogy ebbe még senki se halt bele. Még au sem, aki az ilyenfajta szabályokat kitalálta. Mindig kéznél volt valaki, aki a serpenyőt arrébb tegye. Hát merje ezután valaki azt állítani, hogy nem okultunk más népek történetéből. • Serédi János Közúti közlekedési balesetek művezetők szemlélete azonban továbbra sem megfelelő. A partnerkapcsolat erősítése, egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartására minden közlekedőnek nagyobb figyelmet kell fordítani. A gyalogoselütések nagy részét maguk a gyalogosok, kisebb részét a személygépkocsi-vezetők és a segédmotorkerékpár-veze- tők okozták. A relatív gyorshajtások nagy száma az időjárási, a látási és az útviszonyok a járművezetők helytelen alkalmazkodását jelzi. Az irányváltoztatás és kanyarodás szabályainak megsértéséből kevesebb baleset történt, de a balra kanyarodás szabályainak figyelmen kívül hagyása így is 101 baleset okozója volt. A közlekedésben részt vevő járművek műszaki állapotának romlását jelzi a műszaki hiba miatt bekövetkező növekvő baleseti szám. A balesetek évközi elosztása módosult. Az első félévben a balesetek száma csökkent, a II- félévben növekedett, s ez főleg a III. negyedévet jellemezte. A legtöbb baleset júniusban történt, 44 százalékom emelkedés mellett. Makacsul jelentkező gond a közlekedés résztvevőinek alkoholfogyasztása vezetés közben. A megelőzésre tett erőfeszítések, a rendőri, ügyészi és bírói szervek szigora nem tudta mérsékelni az emberi felelőtlenséget. A személysérüléses baleseteknél 14 esettel több a kimutatható alkoholfogyasztás, megyei szinten mintegy 22 százalékra növekedett. Ennél jóvá] rosszabb a helyzet Mezőkovácsháza körzetközpont térségében, valamint Gyulán és térségében, ahol minden .harmadik balesetnek ittas volt az elkövetője. — sz — megyénkben A megyében tavaly a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma mérséklődött. 1980-ig a balesetek száma csaknem állandó volt. Egy évvel később jelentős növekedés, 1982-ben ismét csökkenést mutat a statisztika. Az esetszám 1983-ban ugrásszerűen változott és csaknem ezen a szinten maradt 1984-ben is. . A közúti közlekedés feltételeiben, a forgalom intenzitásában 1984-ben nem voltak döntő változások. Folytatódott a járműállomány átlag- életkorának növekedése. A közlekedés részvevőinek szabálysértő magatartása, a közlekedési-, időjárási-, útviszonyok figyelmen kívül hagyása. a fegyelmezetlenség okozta a közúti közlekedési balestek igen nagy hányadát. Az elkerülhető emberi hibák miatt elvesztett életek, bekövetkező sérülések, nagy anyagi károk adnak hangsúlyt a társadalmi és hatósági megelőző munkának. Megyénkben 1984-ben 10 személysérüléses közlekedési balesettel történt kevesebb az előző évhez képest. A la'kott területen bekövetkezett balesetek száma huszonhárommal csökkent. A lakott területek balesteire jellemző, hogy döntő többségük köny- nyű sérüléses. A nem lakott területeken több baleset történt, az esetek nagy részében ezek vagy halálos, vagy súlyos sérülésűek voltak. A nem lakott területeken a nagyobb haladási sebesség az egyik oka annak, hogy a halálos baleseteknek több mint fele itt történt. A balesetek okozói növekvő számban a személyközlekedésre használt járművek vezetői közül kerülnek ki, arányuk megközelíti a 81 százalékot., A motorkerékpár-vezetők kilenc, a személygépkocsi-vezetők 11 esettel több baleset okozói voltak az előző évinél. A kerékpáros köalekedésbiztonságát nagyban elősegítették az átadott kerékpárutak. A teherszállító járművek vezetői kevesebb baleset okozói voltak, de a tehergépkocsik vezetői kilenc esettel többet okoztak. Kedvezőtlen, hogy az 1983- ban ugrásszerűen növekvő gyalogos balestek száma 1984-ben változatlan maradt, sőt részarányuk növekedett, örvendetes viszont, hogy a gyermekkorú gyalogos okozók száma 25-ről tizenhatra csökkent. A gyalogosok által okozott balestek csaknem háromnegyed része a lakott területeken következett be. Minden második balesetnél járművek ütköztek össze. E balesetek felét személygépkocsi-vezetők, több mint egyharmadrészét pedig a kerékpárosok és a segédmotorkerékpárosok okozták. Az álló járműnek ütköző járművek száma csökkent, többségük személygépkocsi, segédmotorkerékpár, illetve tehergépjármű volt. A felboruló járművek aránya növekedett, az esetek nagy része nem lakott területen történt. Az ilyen baleseteket a személygépkocsivezetők, a segédmotor- kerékpárosok és a kerékpárosok okozták. A gyalogoselütések száma csaknem változatlan. A gyalogosok veszélyeztetettségét mutatja az, hogy az összes halálos baleset 28,8 százaléka őket érte. A kijelölt gyalogátkelő-helyeken elütött gyalogosok száma csökkent, a járJavuló MHSZ-szervezettség Békésen (Tudósítónktól) A közelmúltban az MHSZ békési városi titkára értékelte a klubok munkáját. Megállapította. hogy az irányítás erősödött, és javult a klubtanácson belüli munkamegosztás. A megyei átlagon felül sikerült a taglétszám fejlesztése, amely elsősorban a belépő új klub és szakosztályok révén valósult meg. Üj klub jött létre a békési AFÉSZ-nél, lövész- és tömegsport-szakosztályok alakultak a Békési 3. sz. Általános Iskolában, valamint az ipari iskolában, s ezek a honvédelmi oktatás segítését is szolgálják. Tartalékos szakosztály szerveződött a békési Mezőgépnél és a békési területi klubnál. A taglétszám növekedésében jelentős volt a 18 év alattiak aránya. Békésen már az MHSZ- nek több mint 800 tagja van. Az eredményes munkát jól mutatja, hogy az elmúlt évben ötvenen kaptak elismerést, s közülük tízen miniszteri elismerésben részesültek. Kiemelkedő volt a propagandamunka is. A műrepülő VB- re több mint 41 ezer forint értékű belépőjegyet adtak el a klubok. Megszervezték a békési veterán aktívák találkozóját, és folytatódik a békési MHSZ történetének megírása. A propaganda eredményeként a Honvédelmi Kupa lövészver- seny-sorozatba a tervezettnél lényegesen többen kapcsolódtak be. Az összetett honvédelmi verseny akadálypályáját is jól kihasználták a résztvevők. Elkészült a mezőgazdasági szakközépiskolában az első állandó felállítású nyitott akadálypálya. A tervek szerint hasonló új létesítmény lesz Dánfo- ; kon is, ahol erdei tornapálya $ részeként veszik majd igénybe. A kiképzési munkáról a városi titkár elmondta, hogy az előírt feladatokat alapvetően teljesítették, s minőségben is sikerült néhány területen előbbre lépni. Az értékeié« befejezéseként a klubok gazdálkodásáról esett szó, majd hozzászólásokkal ért véget az értekezlet. Bányai Gergelyné A németvárosi gyógyszertár gyógyszerésznője és asszisztensnője munka közben Fotó: Veress Erzsi Patikakeringő Gyulán A fiatalasszony túl van már az első felindultságon. — Azért kerestem fel, mert be akarják zárni Gyulán a németvárosi gyógyszertárat. A mondat végén megáll, mint aki erőt gyűjt a továbbiakhoz, majd így folytatja: — Nem fogjuk hagyni! Jó néhány emberrel beszéltem, akik a környéken, és a törökzugi lakótelepen laknak. Minden követ megmozgatunk! Nem mindegy, hogy a lakótelepen lakó kisgyerekes anyukáknak a beteg gyerekekkel a zöldkeresztből, a gyermekorvosi rendelőből fel kell-e menni az új Aranykeresztes patikáig, vagy sokkal kisebb kerülővel, útközben válthatják ki a felírt gyógyszert. Nekem két kisgyermekem van. Sok idős ember is lakik erre. Már gyűjtjük az aláírásokat! Szeretnénk több száz emberrel aláíratni a tiltakozásunkat, amit majd a városi tanács vezetőihez küldünk el! Kérem, ha lehet, járjon utána a dolognak ...-Dr. Szávai Istvántól, a városi tanács vb-titkárától, a körzet tanácstagjától először csak azt kérdezem meg, hogy hallott-e valamit az aláírásgyűjtésről. — Hivatalos formában még nem, de a szóbeszédről már értesültem. * * * A tanács vb 1983 nyarán, a rendelőintézettől nem mesz- sze. a városközpontban levő. új Aranykeresztes patika átadása előtt néhány hónappal úgy döntött, hogy az új patika megnyitásakor a németvárosi és a Kálvin utcai kis patikákat bezárja. A megyei gyógyszertári központ vezetői egyetértettek ezzel. Arról volt szó ugyanis, hogy az új Aranykeresztes g yógyszertár a korábbinál lényegesen nagyobb forgalom lebonyolítására képes, korszerű körülmények között. A németvárosi gyógyszertár mintegy 6—700 méterre van tőle, az alapterülete kicsi, 65 négyzetméter. Az épület magán- tulajdonban van. Napjaink közegészségügyi feltételeit csak hozzáépítéssel,, korszerűsítéssel lehetne megteremteni. Erre viszont nincs lehetőség. A másik: szinte biztosra lehetett venni, az új Aranykeresztes gyógyszer- tár zökkenők nélkül átveszi a két kis patika funkcióját. A vb-határozat ellenére, az új gyógyszertár átadásakor a megyei gyógyszertári központ nem zárta be a németvárosi patikát, sem a Kálvin utcait. Sőt! A tanács a Kálvin utcai gyógyszertár épületének kezelési jogát átadta a gyógyszertári központnak, mert az úgy döntött, hogy bővítik és korszerűsítik a gyógyszertárat. Ettől kezdve már csak a németvárosi gyógyszertár bezárása volt napirenden. Különböző okok miatt a redőny végleges lehúzásának napja többször elodázódott, míg végül 1985. március 31-i határidőt állapított meg a gyógyszertári központ. * * * — Napjainkban itt tartunk, vagy vannak újabb fejlemények is — kérdeztem dr. Perjési Klárát, a városi főorvosnőt. — Az elmúlt csaknem másfél év adatai azt bizonyítják, a németvárost gyógyszertár forgalma, vevőköre nem csökkent. Havi forgalma, éves átlagban, meghaladja a 60 ezer forintot. Igaz, hogy változatlanul fennáll az a probléma, hogy nem minden közegészségügyi feltételnek felel meg a patika. Kicsi az alapterület stb. De talán mégis szerencsésebb volna, ha a gyógyszertári központtal közösen sikerülne valamilyen megoldást találni. Ezért örültem, amikor fél füllel hallottam, hogy amíg a Kálvin utcai gyógyszertár korszerűsítése be nem fejeződik, addig a gyógyszertári központ nem zárja be a németvárosi patikát. * * * A félhivatalos információt dr. Palovits Gyula, a megyei gyógyszertári központ igazgatója megerősíti: — Bár változatlanul állítom, hogy a nagyon jó gyulai gyógyszertári ellátás nem indokolja a németvárosi patika üzemeltetését, ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy amíg a Kálvin utcai felújítása tart, azaz 1986 végéig, 1987 elejéig, nem zárjuk be a németvárosi gyógyszertárat. A kérdésre akkor kell ismét visszatérni. De inkább célszerűnek látszik majd a törökzugi lakótelepen egy gyógyszertárat létesíteni a németvárosi helyettesítésére. Dr. Szávai Isitván nem tagadja, örömmel értesült a kedvező fordulatról. Majd a következőket mondja: — Csaknem két évünk van rá, hogy újólag megvizsgáljuk a kérdést, és megfelelő megoldást találjunk. * * * A németvárosi gyógyszer- tár vezetőnője, Szepesvári Jánosné alig akar hinni a fülének, amikor újságolom neki, hogy március 31-én mégsem zár be a patika. — Akkor nem volt felesleges feladni a szokásos nagyságú gyógyszermegrendelést. Csak titokban reménykedtem, hogy végül ilyen döntés születik. Lovász Sándor Hamarosan nyit a Petőfi-csarnok Már az építkezés befejező munkálatainál tartanak, s még az idén tavasszal megnyitja kapuit a Városligetben, a Petőfi-csarnokban — a BNV egyik volt csarnokában — a Fővárosi Ifjúsági Szabadidő-központ. Az intézmény — amely a megromlott műszaki állapota miatt bezárt Budapesti Ifjúsági Park szerepét tölti majd be — színes programokkal készül a bemutatkozásra: koncertekkel, táncházakkal, video- és filmbemutatókkal, kiállításokkal, gyermekeknek szánt műsorokkal, közéleti személyiségek és neves sportolók bemutatásával várja az érdeklődőket. A szabadidő-központ céljai között szerepel, hogy működésével 'élősegítse az ifjúság világnézeti és esztétikai nevelését, lehetővé tegye kulturált körülmények közötti szórakozásukat, sportolásukat. Az intézmény helyet ad majd politikai nagygyűléseknek, egyéb, szélesebb tömegeket vonzó rendezvényeknek. A csarnok programjának kialakításában tevékenyen rész* vesz majd a KISZ budapesti bizottsága. Mivei a Városligetben több más szórakoztató és egyéb művelődési intézmény is van, célszerűnek látszik, hogy ebben a térségben komplett szabadidő-központot alakítsanak ki, amelynek programjait is ez az intézmény koordinálná. A Petőfi-csarnok sokoldalú tevékenysége kapcsán alkalmasnak látszik arra is, hogy fokozatosan az ifjúsági közművelődési rétegmunka fővárosi módszertani műhelyévé, a korszerű szabadidős formák megismertetésének segítőjévé váljon A Petőfi-csarnokban — a diákcentrumok tapasztalatait figyelembe véve — lehetőséget teremtenek arra is, hogy a fiatalok állandó információs bázisa kialakuljon: az érdeklődőknek segítséget nyújtsanak személyes ügyeik intézésében, a munkavállalással, a pálya- választással kapcsolatos gondjaik megoldásában. Az intézmény információ,; központjában a fiatalok tájékoztatást kaphatnak majd a főváros kulturális és sport- programjairól. s a különböző szórakozási lehetőségekről. A Petőfi-csarnok közeli megnyitásával a fővárosi fiatalok régóta sürgető igénye teljesül: egy egész évben üzemelő, kulturális, sportolási és szórakozási lehetőségeket egyaránt nyújtó komplex szabadidő-központ jön létre.
