Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
1985. március 16., szombat o flczél György új kötete Nemzeti sorsfordulónk emlékezete Aczél Györgynek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának a kultúráról szóló írásait a napokban jelenteti meg a Kossuth Könyvkiadó. A Szocializmus, Nemzet, Kultúra című kötetben a szerző 1979—1985 közötti előadásaiból, cikkeiből, a nemzetközi sajtó képviselőinek adott interjúiból olvasható válogatási. A kötet alaptémája a szocializmus és a kultúra, a szocializmus és a nemzet egysége; az írások az ifjú nemzedék jelenéről és jövőjéről, a tudományról, a művészetről, a közélet demokratizmusáról a haza és a haladás kapcsolatáról egyaránt szólnak. A nemzeti múlt értékeinek számbavételével a szerző segíti a reális nemzeti önismeret erősödését, a nemzeti sorskérdésekben való eligazodást. „Baráti szövetségben” Négy megye vetélkedője Békéscsabán A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa „Baráti szövetségben” címmel hirdetett vetélkedőt az MSZBT-tagcsoportban dolgozó szocialista brigádok és más munkahelyi közösségek részére. A téma, melyre készülni kellett az országból benevezett 4 ezer 775 szocialista brigádnak — 487 munkahelyet képviselve —, a felszabadulásunk története, illetve a széles körű magyar—szovjet kapcsolatok. Tegnap, március 15-én Békéscsabán, a tégla- és cserépipari vállalat művelődési házában, délután fél 3-tól mérték össze tudásukat Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok és Békés megye legjobbjai. A területi középdöntőn háromtagú zsűri kísérte figyelemmel a csapatok versengését, így dr. Erős Zoltán, a Mai Magazin rovatvezetője, valamint Bos- nyák Péter, a SZOT és Vető Kálmán, az MSZBT munkatársa. Az izgalmas, változatos versenyt Leopold Judit vezette. Az első térképes játékban felszabadulásunk eseményeiről szerzett ismereteiket „kamatoztathatták” a játékosok. Mohai Gábor, a Magyar Rádió bemondója ezt követően neves emberektől idézett, a kérdés annyi volt. ki mondta az imént hallott szavakat? A. zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet csapata már itt az első helyen állt, s a harmadik játékban is — melyben kommentátorként kellett beszélniük a gazdasági kapcsolatokról —, ők kapták meg a maximális 10 pontot. A negyedik játékban a Zsűri tagjai a magyar^- szovjet barátságról mondtak történeteket. Az elhangzottakhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolva, csupán két csapat szerzett pontot. Nem így a házifeladattal: a magyar—szovjet testvérkapcsolatokról minden csapat sok szépet el tudott mondani. Végül a dupla, vagy semmi játék döntötte el a végső sorrendet. Első helyen a zagyvarékasiak végeztek, második helyezést pedig a kalocsai EKA-gyár képviselői értek el. E két csapat jut tovább a május 10-én és 11- én megrendezésre kerülő országos elődöntőre. A többiek — így a megyénket képviselő Hidasháti ÁG, és a békéscsabai Szabadság Tsz csapata — jutalma vásárlási utalvány volt. Az országos vetélkedő az MSZBT megalakulásának 40. évfordulóján, június második felében ér véget. A legjobbak külföldre utazhatnak, tudásuk jutalmaként. N. A. Képünkön: a Hidasháti Á. G. csapata Fotó: Fazekas László Munkavédelmi továbbképző tanfolyamok Békéscsabán Az üzemi baleseti jegyzőkönyvek adatai gyakran árulkodnak arról, hogy hiányosak a sérült dolgozók munkavédelmi . ismeretei. Ennek egyik oka, hogy nem megfelelő az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatás. A munkavédelmi vezetők, illetve a munkahelyi vezetők gjakran nem rendelkeznek a szükséges szakmai és oktatásmódszertani ismeretekkel, melynek következményeként formálissá válik a munkavédelmi oktatás. Ezért a Tudományos Ismeretterjeszztő Társulat Békés megyei szervezete 60 órás i munkavédelmi továbbképző tanfolyamot szervez Békéscsabán az értelmiségi klubban. Az első foglalkozást április 15-én tartják, melyen Sircz János, a Munkavédelmi Továbbképző Intézet igazgatója tart előadást a munkavédelmi oktatásról és szakemberképzésről. A hallgatók hétfőnként és szerdánként mindezek mellett tá- jékozódhatnak többek között a munkavédelmi oktatás módszertanáról, az üzemi oktatás feltételeiről, eszközeiről, a segédeszközök készítéséről, a felnőttoktatás lélektanáról. Május 13-án az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetnél gyakorlati foglalkozáson vehetnek részt, melyet Sula- csik László tudományos munkatárs vezet. A tanfolyam előadásait a Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet és az OMVF Békés megyei Munkavédelmi Felügyelőség szakemberei tartják. Az érdeklődők március 25-ig jelentkezhetnek a tanfolyamra. (Folytatás az 1. oldalról) dón pedig táncokat láthattunk. Végül a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek, fegyveres testületek, a Gyulán, megyénk egyik legszebb terén, a Petőfi téren rendezik meg hosszú évek óta a márciusi 15-i ünnepségeket. Régen sokszor részt vettem ezeken a megemlékezéseken, s emlékszem, hogy ezek verőfényes napok voltak, s a kellemes, kora tavaszi melegben rövid nadrágban, ingben álltunk a Petőfi- szobor körül iskolatársaimmal. Tegnap, mint az utóbbi években, márciusi 15-én legtöbbször, nem volt kegyes hozzánk az idő: lógott az eső lába, s bizony sokan még a télikabátjukat is fázósan húzták össze magukon ... A rossz idő ellenére az első iskolai csoportok már háromnegyed 10-kor megérkeztek a térre. S tíz órakor, amikor a Himnusz hangjai felcsendültek. már mintegy ezer ember vette körül a Petőfi-szobrot. Az ünnepi beszéd után az Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola irodalmi színpada adta elő műsorát, melyben az 1848. március 15-i eseményeket idézték fel a Körös néptáncegyüttes yáros ifjúságának képviselői, óvodások és kisiskolások csoportjai helyezték el koszorúikat, virágaikat a Kos- suth-szobor talapzatánál. T. I. tagjainak közreműködésével. Ezt követően a párt- és állami szervek, tömegszervezetek, s az iskolák képviselői, valamint felnőttek és kicsinyek helyezték el koszorúikat, virágaikat a szobor talapzatán. Az ünnepség a Szózattal ért véget. Ezen a napon már hagyomány, hogy a város közművelődési KISZ-alapszervezete védnökségével, az Erkel Ferenc Művelődési Központban és Ifjúsági Házban különböző programokkal várják a város fiatalságát. Így — többek között — délelőtt játé- i kos sport- és szellemi vetélkedőkön vehettek részt a kisebbek, s filmeket vetítettek nekik. Délután már a középiskolák is bekapcsolódtak a rendezvényekbe, s együtt élvezhették például Giczy Tamás bűvész műsorát. A fiatalok részére szervezett eseménysorozat a művelődési központban, este rendezett diszkóval ért véget Gyulán. p. f. Fotó: Béla Ottó Gyula Petőfi szobra előtt Orosháza Koszorúk Táncsicsnak Darvas Józsefnek, a város nagynevű szülöttének, kőtömbbe vésett mondatai figyelmeztetik a mindenkori utókort a magyar történelmi munkásmozgalom nevezetes településének hajdan volt főterére, a valamikori emberpiacnak tanúságtevő történetére. Furcsa módon keveredik hát a hamvasan fiatal Alföld szálló melletti tér emlékkövének mondatfolyama Kossuth szobrának intő mozdulatával, ési a fellobogózott tér'látványával. Három kor, amelybe itatódott egy egész történelem, és minden véres-nagyszerű szenvedés. Ilyesmi juthatott eszébe annak a sok száz tizenévesnek, akik részesei voltak az orosházi ünnepségnek. A szokásos megemlékezési formula hagyományrendszere csak erősítette az emlékezés és a kegyelet legalább évenként újjáéledő gyökereit. Kiss Pál, a városi KISZ-bi- zottság titkára immár a huszadik forradalmi ifjúsági napokat nyitotta meg rövid beszédével. A természet megújulásának évszaka bizton nem véletlenül azonos időben sem a magyar történelem fényes tavaszával; a negyvennyolcas forradalomra emlékezéssel induló, majd a vöröskatonák seregei által is. a hazát, a megálmodott jövőt védő Tanácsköztársaságra a figyelmet vonzó ünnepen át, a ma létének és jövőjének megalapozását jelentő felszabadulási jubileum ünnepségeivel végződő Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulói minden év márciusának idusán néhány perces ünnepséggel, és koszorúzással adóznak az iskola névadójának szobra előtt Fotó: Gál Edit folyamat jelentőségét méltatta Antali Gábor, a 612. számú szakmunkásképző intézet igazgatója, a Hazafias Népfront városi elnökségének tagja. A hála és a kegyelet virágait a Kossuth- szobor talapzatára a mezőváros politikai, közigazgatási, oktatási intézményeinek fiataljai helyezték el. (N. L.) Mezőberény „II szekér itt haladt el...” Mezőberényben, a Petőfi- szobornál — amelyet a költő nevét viselő művelődési központ mellett állítottak fel — adóztak a nagyközség lakói a forradalom és szabadságharc emlékének. Délelőtt 10 órakor kezdődött az ünnepség, melyen Nagy Ferenc, a település népfrontbizottságának titkára mondott rövid beszédet. Szólt a forradalom költőjéről, aki „utolsó útjára innen, Mezőberényből indult. A szekér itt haladt el, ahol most állunk. Adózzunk ma kegyelettel emlékének" — mondotta. Az ünnepség résztvevőinek egy része ezután autóbuszba ült, hogy a nagyközségtől pár kilométerre, a Kö- rös-hídnál levő emlékoszlop előtt tisztelegjen ismét. Akadtak, akik frissek voltak; nem csak korábban, de gyalog érkeztek a helyszínre. Binder Anikó haját összeborzolta a simogatónak éppen nem mondható szél. Akibe karolt, Pintér Tibor: mindketten a helybéli, ugyancsak Orlay Petries Soma lünk meg itt! Továbbmegyünk a gáton, egészen Kö- röstarcsáig. Ez a „Gerecse 50" nevű túra előtréningje. Addig azért Gyula bácsi is, társai is megálltak, míg a fiatalok megkoszorúzták az emlékoszlopot, sí az autó- busznyi óvodás leszúrta kis papírzászlóit. Az eddig még nem publikált Orlay-képek kiállítása Petőfi nevét viselő gimnázium másodéves diákjai. — Mikor indultatok? — Ügy fél 10 körül — válaszolta Tibor, aki, hiúság ide, vagy oda, meleg kabátban, sapkában jött. — Hamar ideértünk, hisz nem sétáltunk, sőt, sokszor futottunk is. De így legalább nem fáztunk — teszi hozzá Ildikó. — Most úgy hatvanan jöttünk ki — mondta Iványi László, a gimnázium fiatal testneveléstanára —, tavaly jobb idő volt, akkor kétszáz vállalkozó is akadt. A múlt évben szerveztük az első túrát, s szeretnénk hagyományossá tenni. így tisztelgünk a szabadságharc hősei előtt, sí egyúttal teszünk egy jókora sétát, szóval, kicsit megmozgatjuk a gyerekeket. A KISZ és a természetjáró szakosztály közösen szervezte ezt a túrát, amelyen korántsem csak fiatalok vettek részt. Szuharda Gyula például — nyugdíjas) kora ellenére — könnyedén megtette ezt a távolságot. — i Oda-vissza csak 12 kilométer; ez nekünk, természetjáróknak, meg sem kottyan — mosolyodott el, és megigazítja túrafelszerelését. — Mezőberényben 92 természetjáró van, s csak fele fiatal. Sokat barangolunk a környéken; a Sárréti Útikalauz segít az útvonalak kiválasztásánál. Nem álA művelődési központban közben megkezdődött az Orlai-emlékülés. Dr. Keserű Katalin, az ELTE adjunktusa tartott diaképes előadást a Petőfiről készült festményekről, külön kiemelve Orlai Petries Soma képeit. A nézőtéren helyet foglaltak többek között az Orlai-emlékhe- lyek képviselői, a kiskunfélegyházi Petőfi Társaság tagjai. A következő előadó, Kása László, az ELTE docense szólt Békés megye XIX. századi társadalmáról, s külön e kor értelmiségéről. Az emlékülésen elhangzott: A „nemzet szellemének ébren- tartója” miért nem kapott még méltó emléket Mezőberényben? Az emeleten Orlai eddig ki nem állított festményeiből nyílt kamaratárlat. Két, közönség elé eddig nem került portré is függött a falon: Hathy Sándort és nejét ábrázolta. A tulajdonos az ükunoka, Hathy Zsolt, mezőbe- rényi pedagógus. — Az üknagyszüleim ugyanabban a házban laktak, mint a festő. Ez volt a jegyzői lak — mutatott egy kisebb képre. — A két festmény egy időre elkerült a családtól, de aztán édesapám visszaszerezte. Úgy kerestem megfelelő keretet hozzájuk. Családi ereklyék, így szeretném rendbehozatni, és otthon kifüggeszteni a két képet, hisz több okból is értékesek számomra. G. K.
