Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
1985. március 16., szombat Tari Józsefné — Amikor megláttam a nevem a szavazólapon, a küldöttek között, majdnem leestem a székről a meglepetéstől! Meg is kérdeztem a szomszédomat, az ő papírján is ugyanaz áll-e? Természetesen ott is az volt, és csak akkor kezdtem lassan hinni benne, hogy én is ott lehetek küldöttként a XIII. pártkongresszuson. Nekem senki sem szólt erről, a megyei pártértekezleten ért a meglepetés. Amikor kiderült, hogy megválasztottak, kimondhatatlanul örültem, hogy ennyire bíznak bennem — mondta Tari Józsefné. Ez a bizalom azt is jelenti, hogy sűrű hete lesz az elnökasszonynak. Hétfőn, március 18-án Párizsba és Londonba utazik üzleti tárgyalásra. és onnan a terv szerint szombaton érkezett volna vissza. Gyorsan át kellett szervezni a programot, hogy legalább egy napja maradjon, mert a Békés megyei küldöttek vasárnap indulnak a kongresszusra. — Ilyen körülmények között egyszerűen nem marad időm, hogy felkészüljek — mondja. — Arról beszélnék, hogyan illeszkedik a népgazdaságba a szövetkezeti ipar, milyen gondokkal kell meg- küzdenünk a mindennapi életben. Elmondanám, hogy az ország talán legszövetke- zetibb megyéje Békés, és annak is Szarvas a legszövet- kezetibb városa, és hogy nálunk az emberek különösen érzik, miként hatnak a külső körülmények a szövetkezetekre. Minket például hátrányosan érintenek a jelenlegi módosítások. Beszélnék arról is. miért nem sikerült még mindig gyakorlattá tenni az egyenlő munkáért egyenlő bért igazságos elvét. Hiába dolgoznak nálunk a lányok, asszonyok annyit, mint bármelyik férfi, sokkal alacsonyabbak a bérek, mint a fővárosban, vagy környékén. Tari Józsefné 1964 óta párttag, és 1980 óta vezeti a szarvasi Szirén Ruházati Ipari Szövetkezetei. A szövetkezet termelésének több mint 80 százaléka tőkés exportra kerül, nevüket hosszú évek óta a legjobbak között jegyzik az országban, termékeikkel a Szovjetuniótól az USA-ig elégedettek a vevők. A szalagok mellett — a munka jellegéből adódóan — elsősorban nők dolgoznak. — Egy női vezető, azt hiszem, jobban megérti gondjaikat. Egy ilyen üzemben nagyon oda kell figyelni mindenre, több rétű gondoskodást igényelnek a nők. A gyereknevelés terheinék zöme még most is az ő vállu- kat nyomja, és nekünk, vezetőknek segíteni kell nekik, ahol csak lehet. Örömmel tapasztalom, hogy ezt mások is így gondolják, az utóbbi időszak intézkedései ezt példázzák. Bízom benne, hogy a XIII. pártkongresszus is hasonlóképpen foglal állást a dolgozó nők érdekében. L. L. Lukács László Már beszélgetésünk első pillanataiban megragadott közvetlenségével Lukács László. Később, amint életéről, munkájáról faggattam, tovább színesedett a róla alkotott kép: határozott, munkáját, munkahelyét, lakóhelyét szerető, azért tenni képes embernek ismertem meg. De ne vágjunk a dolgok elébe, hiszen szavai bizonyára meggyőzik majd az olvasót is, méltán lett kongresszusi küldött az Orosházi Kőolajkutató Vállalat geológusa. — Özd mellett, egy bányatelepen születtem. Geológustechnikumot végeztem, s a Borsodi Szénbányáknál dolgoztam 1967-ig. Később, saját kezdeményezésemre kerültem ide, Orosházára . . . Gyorsítva peregnek az évek emlékezetében, csak épp egy-egy jelentősebb állomásnál pihenünk meg kissé .. . — KISZ-tagnak 1952-ben vettek fel. 1966-ban lettem a párt tagja. Itt mindig óriási alapszervezet volt. 100—120 taggal, Később, megalakult az olajbányász pártbizottság, s a három alapszervezet egyikében párttitkárrá választottak. Korábban vezetőségi tagként dolgoztam évekig a mozgalomban. Nem könnyű olyan alapszervezetben dolgozni, ahol a tagokat több mint 200 kilométeres körzetből kell ösz- szehozni. Lukács László mégsem panaszkodik. — Nem könnyű, igaz, rendszeres pártmunkát végezni ilyen körülmények között, ám remek emberekkel dolgozom együtt, akik nehéz körülmények között állnak Az Állami Biztosító megyénkben mintegy 320 ezer lakossági biztosítást tart nyilván. A múlt évben több mint 58 ezer esetben fizetett kártérítést. Ehhez képest a panaszok száma — 1984-ben mindössze 89 — elenyésző, és csupán tizenöt panasznak volt alapja. Nem kétséges, hogy az Állami Biztosító dolgozói felelősségteljesen, körültekintően és hozzáértéssel végzik munkájukat. A számok ezt igazolják. LEÉGETT A CUKRÁSZMÜHELY Nemcsak a panaszok, hanem a perek száma is kevés. Évek óta 50—60 körül mozog. A biztosító nem szeret pereskedni. Csak végső esetben kerül erre sor. Leginkább olyan ügyeknél, ahol bizonyítási nehézségek merülnek fel, vagy a szerződés értelmezése körül támad vita, illetve amikor határesetekről van szó. Ezek a perek szakértelmet és nagy tapasztalatot igényelnek. Lahoczkyné Farkas Judit 18 éve dolgozik jogtanácsosként az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságán. Vele - beszélgettünk a panaszok intézéséről és a perek jellegéről. A biztosító tőkeerős cég. Nem egyszer lehet hallani: fizessen, hiszen van miből. Ez az egyik véglet. A másik, amikor maga a biztosított tart a perindítástól, mert nem mer ujjat húzni egy olyan intézménnyel' amely nagy apparátussal rendelkezik. Pedig a bizto* sító és a biztosított egyenrangú fél. Mind a kettőt kötik a szerződés előírásai. A feltételek fennállása, bekövetkezése alapján történik a kártérítés. A perek egy része éppen a szerződés értelmezéséből adódik. Az egyik községben tűz helyt nap mint nap. A pártcsoportokat rugalmasan szerveztük meg, s taggyűléseinket fontosságuknak megfelelően készítjük elő. Nem véletlen, hogy az elmúlt 5 évben egyetlen taggyűlés bizonyult csak határozatképtelennek a három alapszervezetben. A vállalatról beszél, az eredményekről, aztán eljutunk a jelenbe, s talán egy kicsit a jövőbe is. — Mit várok a kongresz- szustól? Elsősorban azt, hogy határozott, konkrét irányt jelöljön meg. Enélkül ma már agitálni sem lehet. Még sokáig beszélgetünk hétköznapjairól, családjáról. — Megszerettem itt Orosházán. A fiaim — Laci, aki a Táncsics Gimnáziumba, és Lorka, aki az általános iskolába jár —, már el sem tudják képzelni másutt. Néha, nem mondom, hiányodnak a hegyek, ám a rohamos fejlődés, melyet környezetemben nap mint nap tapasztalok, kárpótol mindenért. . . Nagy Ágnes keletkezett. Leégett egy cukrászműhely, meg a hozzátartozó üzlet. A tulajdonos több mint 300 ezer forint kár megtérítését kérte a biztosítótól. Kárigényét elutasították. Mégpedig azzal az indokolással, hogy sem a műhely, sem az üzlet nem volt biztosítva. A károsult viszont. a ház biztosítására hivatkozott. Per lett belőle. A bíróság a biztosítónak adott igazat. A kárigényt elutasította. Megállapította, hogy a lakóház-biztosítás nem terjedt ki a különálló műhelyre és az üzletre. Ezekre a helyiségekre egy újabb biztosítást kellett volna kötni. LELKI TÚLÉRZÉKENYSÉG A perek többségében a biztosító beavatkozóként vesz részt. Ilyenek elsősorban a felelősségi biztosítással kapcsolatos ügyek. Kivéve a gépjárműfelelősségbiztosítást. Itt ugyanis megvan a közvetlen peresítés lehetősége. A felelősségbiztosítás más eseteiben a bírósági eljárásban közvetve kapcsolódik a biztosító. Természetesen a biztosított érdekében lép fel. Ide tartoznak többek között az üzemi balesetekkel kapcsolatos ügyek és a vegyszeressel okozott káresetek. Nagy hányaduk az úgynevezett méhészeti perek. Igen bonyolultak a járadékügyek. Sok összetevőjük van. Üzemi vagy járműbaleset folytán igen gyakran a rokkant eltartásra szorul, sőt, neki is olyan hozzátartozói vannak, akikről korábban gondoskodott. Elenyésző esetben kerül sor perre. A járadékigényt a szerződés alapján rendezi a biztosító. A nem vagyoni kárral kapcsolatos ügyek többségét szintén peren kívül rendezik. A múlt évben Eljár (majd) az I smét egy új lehetőség szavak és tettek közelítésére, a kívánt és gyakorolható demokrácia hasznos szembesítésére. Már megtartott, most zajló, a közeli napokban sorra kerülő falugyűlések visszatérő témája a hogyan is lesz, mint is lesz?! Hogyan is lesz, mint is lesz az elöljárósággal, azzal az új formával, amelynek szükséges létét az 1983-ban elfogadott új választójogi törvény mondta ki, s amely első ízben az idén megtartandó országgyűlési és tanácsi választások lebonyolítása után alakul meg a közös tanácsok nem székhely településein. Nem szűk körről van szó! Az országban összesen 1578 olyan község lelhető, ahol nincsen tanácsi székhely, azaz társközség a hivatalos titulus. Lakossági vélemények, társközségek népfrontbizottságainak állás- foglalásai, közigazgatási elemzések egyaránt azt mutatták, az elv jó — mert hatásosabb- szakszerűbb a koncentráltabb fejlesztési tevékenység éppúgy, mint hatósági munka —, azaz a közös tanácsok jój járható utat kínálnak a közigazgatás fejlesztésében, ám formán és tartalmon egyaránt módosítani kell, lehet. A szükséges lépésekhez tehát a követelményhez illeszkedő forma is megtaláltatott; az elöljáróság, melyet a társközség tanácstagjai alkotnak, s melyet egy általuk kijelölt személy, az elöljáró vezet, elsőként az egyenlők között. Feladatuk, dolguk? Ezernyi. Mindaz, ami a társközség lakosságának bármely, nagyobb csoportját, egészét érinti: véleményezhetnek- dönthetnek, azaz ellátják a lakosság érdekképviseletét, támogatják minden célszerű módon a településegyüttes közös terveinek megvalósítását. csupán öt ilyen per volt. Az esetek egy részénél nem könnyű megállapítani az igény jogosságát. Nehéz kiszűrni a lelki túlérzékenységet. Vagy elkülöníteni a betegséget a túlhangsúlyozott betegségtudattól. A kevés számú perek között gazdasági munkaközösség is szerepel. A közelmúltban a vita a tevékenységből elmaradó keresetveszteség miatt indult. Az történt ugyanis, hogy a munkaközösség egyik vezetője megbetegedett. Emiatt a gazdasági munkaközösség • feloszlott. Az elmaradott jövedelem megtérítését követelték, mondván, ha a vezető nem betegszik meg- a munka- közösség sem bomlik fel. ÖNCSONKÍTÁS 440 EZER FORINTÉRT Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor maga az Állami Biztosító indít pert. Követeli a befizetett kár visszatérítését. Az igény érvényesítése jogszabályoknál fogva kötelező. Hiszen az ügyek többségénél társadalmi tulajdon megkárosításáról van szó. Az elkövetők különböző módon bűn- cselekményt valósítanak meg. A biztosító igényérvényesítését büntető eljárás előzi meg. Előfordult azonban már, hogy a kísérleti szakban felfedezték a visz- szaélést. Ilyenkor nincs kár. A kifizetést ugyanis megtagadják. A büntető feljelentés viszont nem maradhat el. Csakhogy az ilyen ügyek felfedezése nem is olyan egyszerű. Legtöbb „csalafintaság” éppen a gépjárművek körül történik. A közlekedési morál különben sem valami példamutató. A gépjármű tulajdonosa lelkiismeretfurdalás nélkül kéri meg ismerősét, vállalja el, hogy autójának károsodása az ő gépjárművétől származik. Ha jó a kárszakértő szeme, rájön, hogy félrevezették. Éppen ezért elöljáróság Gazdag tanulságokkal szolgált az a társadalmi vita, amelyet országszerte a Hazafias Népfront rendezett az elöljáróságokról, s az így szerzett tapasztalatok, az így összegeződő vélemények már ott vannak abban a jogszabályban, amelyet rendeletéként a Minisztertanács február 14-i ülésén alkotott meg. Ami vonzó ebben a friss jogi keretben, az éppen tágassága, rugalmassága, az, hogy nem kíván mindent megszabni, elveket ad, rábízva a gyakorlatot azokra, akik eredmények bábái és gom dók hordozói. Ezeknek az elveknek az alapja az önállóság' az elöljáróság önállósága, amit nem csorbíthat semmiféle módon a közös községi — nagyközségi — tanács szakigazgatási szervének bármely dolgozója, a tanács bármely tisztségviselője sem . . . ! S ez, azok számára, akik ismerték az eddigi gyakorlatot, fontos lépés, döntő különbség. Amint az is, hogy az elöljáróságok egyetértési jogkört kapnak seregnyi tárgykörben, a közös tanácsnak megnő a feladata — és, egyáltalán, feladata lesz ez a tisztségviselőknek, H szak- apparátus embereinek — az előzetes egyeztetéseknél, a döntés előtti érdekütköztetések létrehozásánál. P ersze, ne feledjük, a társközségi viszony a szó igaz értelmében feltételezi és elvárja, hogy valóban társak legyenek a települések, azaz ismerjék, tudják a maguk helyzete, gondja mellett azt is; a másik, a harmadik társ- és a székhelyközségben mi a helyzet, mi a gond. Az jár el helyesen, igazságosan a köz érdekében, aki hajlandó és képes a közös érdekek fölismerésére és tiszteletére. Lázár Gábor A biztosítási perek szakértelmet és nagy tapasztalatot igényelnek tokozott körültekintéssel igyekeznek eljárni. A kárt szenvedett és a kárt okozó gépkocsi karosszériáját megvizsgálják, A koccanások elég gyakoriak. A kár összege sokszor nem nagy. Talán ez is közrejátszik, hogy a gépjármű-tulajdonosok könnyelműen túlteszik magukat a csalafintaságon. Olykor a Casco-biztosítás csábít q bűnre. Vigyázni kell, nehogy összetört gépkocsira kössenek szerződést, amit egy későbbi időpontban ,-bekövetkezett” balesetre vezetnek vissza. Ritkán, de előfordul súlyos visszaélés is. A közelmúltban egy biztosítási csalás ügyében hozott ítéletet a bíróság. Egy békéscsabai lakos jelentős összegre élet- és balesetbizr tosítást kötött. Hamarosan jelentkezett, hogy az egyik ujját baleset folytán elvesztette. A biztosító 183 ezer forintot fizetett ki. Rövid időn belül újabb baleset érte. Először azt állította, hogy lába ujjára esett egy lemezvágó olló. Majd pedig azt, hogy gépkocsi okozta a lábsérülését. Ezúttal 257 ezer forintot kellett volna kapnia. Ám hamarosan kiderült, hogy öncsonkítás történt mind a két esetben. A bíróság csalásért 2 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte. Serédi János Miről álmodik a lány? „Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány? Hogy jön egy királyfi tán, hófehér paripán." Esetleg hófehér Mercedesen, de hát ez már szőrszálhasogatás. Mindenesetre az a bizonyos királyfi könnyebben megtalálná a holdvilágos éjszakán róla álmodó leányzót, ha az valamivel kiválna a többiek közül. S ami minden Éva lányánál legkézenfekvőbb — a szépségével. Mert ugye a világ legszebb lánya például megérdemelne egy mesebeli királyfit, valamiféle divatos csodajárgányon. Minimum!! Többek közt ezért is van nagy sikerük, — amióta csak kiötölték őket, — a szépségversenyeknek. Mert más az, ha „csak úgy" mondják, s megint más, ha ország-világ előtt koronával palásttal és filmkamerával „dokumentálják" hogy X. Y. a világ legszebb lánya. Nos, ha minden igaz, idén már a magyar lányok is pályázhatnak akár a világszépe címre is. Hagyjuk a rosszízű előzményeket: ötvenöt évi szünet után 1985-ben Magyarországon is megrendezik az első igazi, hivatalos szépségversenyt. A rendezést és a lebonyolítást ezúttal a Magyar Média vállalta. A felhívások már megjelentek a sajtóorgánumokban, tessék, lehet pályázni a Miss Magyarország megtisztelő rangra. A versenyt hivatalosnak ismeri el a Miss Europa Corporations, az a cég, amely hivatott jó öreg kontinensünk legszebb lányát évről évre kiválasztani. Idén tehát Miss Franciaország és Miss Itália mellett már Miss Magyarország is ott vonulhat a majdnem világot jelentő deszkákon. Csak előbb a honi szépségversenyen kell győzedelmeskedni. És melyek a honi feltételek? Azonosak a Miss Europa Corporations (továbbiakban MEC) feltételeivel. A pályázóknak 16 és 27 év közöttieknek kell lenniük, nem alacsonyabbnak 160 centiméternél, no és ami a legfontosabb, hajadonoknak kell lenniük!! Kicsit érthetetlennek tűnik, vajon miért ilyen szigorú a MEC? Miért nem képzelhető el, hogy egy boldog házasságban élő asszonyka, vagy egy boldogtalanból épp most szabadult lehet az ország szépe? A MEC, bizonyos családvédelmi szempontokkal indokol: lehet, hogy a pályázó jelenlegi, vagy volt családjára (értendő alatta férj és gyermekek) negatív hatást gyakorolna, ha anyuka, vagy a volt asszonytárs csipetnyi bikiniben, sugár mosollyal libbenne a világhír felé. Még szerencse, hogy az nem szempont, miként értékelik ezt a szereplést a gyönyörű hajadonok szülei. Vagy nem számítanak családnak, vagy ők úgyis kénytelenek megszokni a szépséges lányuk körüli hajcihőket... Nyugodjunk bele a megváltoztathatatlanba: szigorú papírforma szerinti hajadon lehet csak Miss Szépség. A hazai selejtezők augusztus végén kezdődnek. A legszebb 24 magyar jány nemzetközi zsűrinek mutatkozik be a Novotel Hotel báltermében, hogy megvívjanak a Miss Magyajország címért. Az ország gyönyörű lánya a győzelem után egyhetes bécsi úton pihenheti ki fáradalmait, s részt vehet Európa Szépségversenyén. Neki is, udvarhölgyeinek is egy évi biztos megélhetést nyújt majd a reklámszakma. Egy évit, hiszen 24 hónap múlva új jelöltek ostromolják meg újra az immár Magyarországon is „létesített” szépségkirálynői trónt. Németh Szilvia Kártérítés vitával Konnresszusf klildötteinSt