Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-14 / 61. szám
1985. március 14., csütörtök o IgManJEftMSzabó Károly, Valyuch János és Szabó Tibor kályhás — a hordozható kályha után vállalja a kandallóépítést is. Fotó: Veress Erzsi Haladnak a divattal... Jön a kandalló A Békés megyei Tüzelés- technikai Vállalat tíz éve kezdett azzá válni, ami ma: egyszerű kéményseprő cégből olaj- és gáz égőfejek, olajkályhák karbantartójává, javítójává fejlődött. A folyékony tüzelőanyagok árnövekedése tovább bővítette munkáik sorát. Ehhez az adta az ötletet, hogy míg a hetvenes évek elején csak néhány maszek gyártott, épített a megyében cserépkályhákat, az évtized végére megnőtt a hagyományos „melegforrás” iránt az igény.' A Tüzeléstechnikai Vállalat kályhásai 150—200 új kályhát raktak évente, s közel kétszer ennyit újítottak fel átrakással. A nyolcvanas évek elején még többen kértek cserépkályhát. A csabai központú vállalat vezetői emlékeztek rá, hogy valamikor, úgy húsz * éve, Szarvason gyártottak hordozható olajkályhát, gondolták, ők is megpróbálják. Az első év sikeresnek bizonyult. Az 1983 őszén megkezdett gyártás márcsak azért is könnyen ment, mert tapasztalt, jól képzett kályhások vették kezükbe az ügyet, természetesen, a szakvezetés értő irányításával. Az átállást inkább külső okok nehezítették, hogy tudniillik, sok partnertől függ, összeáll-e a kályha. Máshonnan szállítják a platnit, a nikkelezett vaskeretet, a füstcső-összekötőt és sok más dolgot, amelyre a beépített cserépkályhánál nincs szükség. Hogy a kezdeményezés mégis sikeres lett, azt bizonyítja, hogy 1983-ban 200, 1984-ben 1100, hordozható kályhát adtak át az értékesítő Vídiána'k, az idén pedig már másfél ezerre kaptak megrendelést. A négy telephelyű — békéscsabai, békési, mezőkovácsházi, szarvasi — vállalat azért is jól járt a hordozható cserépkályha újra felfedezésével, mert így megoldotta kályhásai egyenletes foglalkoztatását. A fűtési szezon befejeztével és a sok, hasonló szakmára alakult gmk piaci jelentkezésével ugyanis csökkent a kazántisztítások iránti igény. A kéményseprők közül ezért jó párat átképeztek kályhásnak. Eddig tizenketten tettek vizsgát második szakmájukból, a kályhakészítésből és csak négyen vannak, aki'k mindig is kályhások voltak. A vállalat a tervek szerint tovább szorgalmazza, hogy dolgozói második szakmát szerezzenek — természetesen: szakmunkásképző intézet bevonásával. A hordozható cserépkályha és általában a kályhakészítés egyik lényeges 'kérdése: milyen csempét sikerül felhasználni, mennyiben sikerül eltalálni a fogyasztók ízlését? Az utóbbi időben ezen a téren is javulás tapasztalható, mégpedig úgy, hogy a megrendelő, a kályhagyártó is jól jár. A vállalat főmérnöke, Kovács Zoltán mesélt egy érdekes történetet. Az év elején a korábbi szállítók mellett új jelentkezett, a sárospataki kályha-csem- pegyár kínálta áruját. A csabaiak drágállták, kérték, adják olcsóbban. Az alku sikerrel végződött, darabonként tíz forinttal kevesebbért kapják a csempét a korábban ajánlott összegnél. Ennek a sikernek kettős haszna van: a 'kínálati piac végre árleszorító hatással járt, és így más, dráguló alkatrészek áremelkedését ellensúlyozza a kisebb csempeköltség. A hordozható csempekályha tehát egyértelmű sikert aratott: a vállalat a kereskedők és természetesen a vásárlók is jól járnak vele. A Tüzeléstechnikai Vállalat vezető szakemberei nem elégszenek meg ezzel, igyekeznek a divattal haladni, hiszen ez az egyik lehetséges útja nyereségük növelésének. Ezért úgy határoztak: kandallók gyártásába fognak, még az idén tavasszal. Ügy érzik, a mai lakásépítési formák, méretek megfelelnek a romantikus fűtőtestnek. Készítenek majd kétfélét: egyik típusuk melegforrásként is jelentős, hiszen a békéscsabai Körös Kazángyártó Vállalat fémlemezes, samottos vaskályháját építik körbe cseréppel, a másik típus inkább dísz lesz. Természetesen ég majd benne a tűz, amely nem melegével, inkább hangulatával kelt hatást... A két kandallótípus természetesen tovább variálható attól függően, ki milyen csempével kéri. Hogy az igényekről megbizonyosodjanak, nemsokára kiállítják az első példányokat a békéscsabai, Árpád sori bemutató teremben. S hogy lesz-e, aki ért hozzá, aki az új terméket gyártsa? A kályhások, akikkel beszélgettünk, határozott igennel feleltek. M. Sz. Zs. Helyreállítják a bányavidéket A Dorogi Szénbányák nemrégiben külfejtéses bányát nyitott a Bajna melletti Hantospusztán. Húsz—huszonnégy méter vastag földtakarót bontanak meg és távolítanak el a szénrétegről; a szénnel elsősorban a Dorogi Hőerőművet látják el. A külszíni bánya művelése, a hegybontó gépek munkája alaposan megváltoztatta a vidéket, nagyobb területet kellett kivonni a mezőgazdasági művelésből. A Dorogi Szénbányák vezetői azonban körültekintően gondoskodnak a környezet védelméről: ahogy a széntermelés halad előre, folyamatosan rekultiválják — ismét termővé, mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá teszik — a megbolygatott, elhagyott területet. Kísérleteznek azzal is, hogy szénporral javítják a talaj szerkezetét; a bányavállalat a terület birtokosával, a bajnai Alkotmány Termelőszövetkezettel kötött egyezséget a talajjavításra. Változnak az idők... Kisiskoláskori vágyam vált valóra, amikor takarékbélyegeimből nyár elejére kigazdálkodtam egy igazi bőr futball-labdát. A következő nyári szünidőt már az általam vásárolt tollaslabdakészlettel „ütöttem el**. Bizony madarat lehetett volna velem fogatni, amikor egyéves ésszerű ta- karékbélyeg-vásárlással és némi szülői anyagi támogatással megszereztem életem első MK típusú magnetofonját, amellyel a disznóröfögéstől kezdve az Így mulat egy beates magyar úrig mindent rögzítettem. Első osztályos fiam is — hallgatva az idők szavára, és a nehezebb gazdasági helyzetre — nap, mint nap egyre nagyobb összeget kunyerál, — hó végén anyagiakban szűkölködő — szüleitől. Már igen nagy mennyiségű és értékű bélyeg „tapadt” a gyűjtőlapjaihoz, amikor bátorkodtam megkérdezni, hogy mire fordítja a majd júniusban kiváltandó összeget. Mindössze egy titokzatos mosoly volt a válasz. Rá két napra, amikor együtt sétálgattunk az utcán, az OFO- TÉRT kirakata előtt rámutatott az ott terpeszkedő Commodore számítógépre. — Ugye kipótoljátok majd — mondta, és nézett rám ártatlan barna szemeivel. Ja, kérem, változnak az idők . . . MEGKEZDTÜK A SZEGEDI IPARI VÁSÁRON SIKERREL BEMUTATOTT személygépkocsiutánfutók minta utáni értékesítését. Előjegyzés-felvétel a VÍDIA sza'küzletében, Békéscsaba, Szerdahelyi út. 21. sz. bolt. Nagy teherbírás, könnyű vontathat óság! RÖVID SZÁLLÍTÁSI HATÁRIDŐ! így dőlt el az ezeréves per Q „II földreformmal áll vagy bukik” Március idusa, Petőfiék forradalmának évfordulója volt 1945-ben, amikor az öt demokratikus párt vezetői és a kormány képviselői pártközi értekezletre gyűltek ösz- sze Debrecenben. Tárgy: a földreformrendelet. A megnyitó beszédet Dálnoki Miklós miniszterelnök tartotta: — A javaslattal nagyrészt ledönteni akarjuk mindazokat a bástyákat és védőfalakat, amelyek az úri osztály uralmát, más osztályok rovására évszázadokon keresztül lehetővé tették. E javaslat szétrombolja és összezúzza a reakció leghatalmasabb fellegvárát, és elhárítja a nemzet demokratikus fejlődésének útjából a legmagasabb akadályokat is! Aki ezeket a szavakat mondta: nem tartozott a dolgozó osztályok képviselőihez, az úri Magyarország egyik legrangosabbjaként élte le az életét. Ö is kénytelen volt azonban meghallani a néptömegek hangját. A földreform forradalmi lépés volt. Egyszerre juttatta megélhetéshez a családok százezreit, adott kenyeret a „hárommillió koldus” többségének, fosztotta meg hatalmuk gazdasági alapjától a „történelmi osztály”, a nagybirtokosság és arisztokrácia tagjait, hozta létre a munkás-paraszt szövetséget, és mentette meg a vesztett háború után a népet az éhínségtől. Taps szakította félbe Még az ország kisebb hányada szabadult csak fel, csupán a Tiszántúlon értek véget a csaták, amikor a szegedi Dél-Magyarország 1944. november 19-én rámutatott: „A magyar demokrácia ügye a földreformmal áll, vagy bukik. Nem lehet megsemmisíteni az országvesztő magyar reakciót, nem lehet megalapozni és megszilárdítani a magyar demokráciát, a magyar nép legszámosabb és legelesettebb rétegének, a mezőgazdasági munkásoknak, a törpe- és kisbirtokosoknak felemelése nélkül. Felemelni őket pedig csak úgy lehet, ha földhöz jutnak. A földreform az egyik legsürgősebb és legégetőbb nemzeti feladat.” Ebben a szellemben fogant az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózata, és az Ideiglenes Kormány programja is. „Földreformot akarunk! Földhöz juttatunk sok százezer föld nélküli és szegény parasztot, hogy gyarapítsuk a magyar nemzeti erőt, és évszázadokra megszilárdítsuk a demokratikus magyar államrendet.” „Az ország gazdasági talpraállítására, a parasztság évszázados álmainak valóra váltására, a magyar demokrácia alapjainak megszilárdítására az Ideiglenes Nemzeti Kormány haladéktalanul földreformot hajt végre, mely sok százezer földnélkülit és kisparasztot tesz életképes gazdaság tulajdonosává. A földreform céljaira elsősorban a hazaárulók, a Volks- bund-tagok, a német hadseregben szolgáltak birtokait veszi igénybe, és teljes egészükben, minden felszereléssel elkobozza. Mindenekelőtt földhöz juttatandók azok, akik részt vesznek a németek, és nyilas bérenceik elleni fegyveres harcban.” E néhány mondatos programnyilatkozatok felolvasóit a debreceni oratóriumban nem egyszer szakította félbe a taps és az éljenzés. A megjelent képviselők — összesen 230-an — választóik lelkesedésével követelték a mielőbbi földosztást. Ez szerepelt már a Magyar Kommunista Párt 1944. november 30-án megjelent programjavaslatában is, amely rövidesen a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjává, és ezzel az újjászülető, demokratikus Magyarország előtt álló feladatok összefoglalójává vált. Az 1944. december 21—22- én ülésező Ideiglenes Nemzetgyűlés, és az általa választott Ideiglenes Kormány ennek alapján határozta el a nagybirtokrendszer felszámolását. a nemzetből kirekesztett népért Ahhoz, hogy a hitleri fasizmus által romhalmazzá változtatott ország életképes legyen, mindenekelőtt véget kellett vetni a feudális birtokviszonyoknak. Annak az állapotnak, amelyben a 200 katasztrális holdon felüli gazdaságok száma az összes gazdaságoknak mindössze fél százalékát tette ki, a földterületnek viszont több mint 43 százaléka tartozott hozzájuk. Egy maroknyi nagybirtokosréteg, az 1000 holdon felüliek pedig 30 százalékban részesedtek az egész földterületből. A többi között csupán a római katolikus egyház 825 ezer, Esterházy Pál herceg 223 ezer. Festetich György herceg 69 ezer, és Pallavicini őrgróf 51 ezer katasztrális hold földdel rendelkezett. A 20 katasztrális holdnál kisebb, túlynyomóan szegény- és középparaszti gazdaságok száma 1 533 400 volt, az ösz- szes gazdaságok 93,8 százaléka, de hozzájuk a mezőgazdaságilag hasznosítható területnek csupán alig 30 százaléka tartozott. És akkor még nem beszéltünk a nincstelenekről, akik cselédként, béresként tengették életüket. Erdei Ferenc, a Dél-Magyarország 1944. december 5-i számában írta: „A Nemzeti Parasztpárt a nemzetnek e történelmi napjaiban a parasztság történelmi számlájával jelentkezik, és a parasztság nemzeti igényét jelenti be. A Nemzeti Parasztpárt zászlaja alatt a parasztság. legjobban elnyomott, és kihasznált alsó rétegei: a napszámosok, béresek. cselédek, kisbérlők, törpebirtokosok, és a két kezükkel dolgozó kisbirtokosok akarják most elfoglalni helyüket a magyar nép demokratikus felsorakozásá- ban, és az az értelmiség, amely szellemi munkájával nem a nép fölötti uralmat, hanem a nép felszabadulását szolgálja. Ez. a nemzetből eddig kirekesztett nép akar most részese lenni a nemzeti újjáépítés munkájának, és ez akar teljes polgárjogú tagja lenni a népi demokratikus Magyarországnak.” Közös álláspont volt ez A Nemzeti Parasztpárt volt az is, amely elsőként adta közre földreformtervezetét. A debreceni Néplap hasábjain kapott nyilvánosságot a részleteket is tartalmazó terv 1945. január 14- én. Erdei Ferenc és társai a kommunistákkal együttműködve dolgozták ki a birtokhatárokat. Közös álláspont volt ez, éppen ezért röviddel ezután, négy nap múlva a Magyar Kommunista Párt hivatalosan és nyilvánosan is állást foglalt e program mellett: ,,A Magyar Kommunista Párt el akarja kerülni, hogy a demokratikus pártok álláspontja a földreform kérdésében elaprózódjék, hogy minden párt külön javaslattal lépjen fel. Éppen ezért csatlakozik a Nemzeti Parasztpárt földreformjavaslatához, és alapjában magáévá teszi, fenntartva jogát arra, hogy a részletekre vonatkozóan megtegye a maga módosító és kiegészítő javaslatait. A Magyar Kommunista Párt nézete szerint, minél gyorsabb a földreform végrehajtása, annál kisebb lesz az elkerülhetetlen gazdasági megrázkódtatás.” A kommunistákat az indította erre a megoldásra, hogy megkönnyítsék a földosztó rendelet elfogadtatását. Ne jelentsen tehertételt a huszonöt éves antikommu- nista propaganda hatása, a földreform ellenzői ne érvelhessenek azzal, hogy a rendelet a kommunista hatalomátvétel előkészítése. A Nemzeti Parasztpárt előtérbe kerülése egyben azt is jelentette, hogy nőtt a paraszti tömegek körében a népszerűsége, a Kisgazda- párt már erősen mozgolódó jobboldali elemeinek nagy bosszúságára. (Következik: „Várni tovább nem lehet!") oké Az első földmérők
