Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-14 / 61. szám
Művelődési házaink rekonstrukciója I 1985. március 14., csütörtök o--------—--------A megoldás lehetőségei Gyomaendrödön és Szeghalomban A Békés megyei Tanács döntése alapján az idén záruló ötéves tervidőszak elején láttak hozzá a Békés megyei művelődési házak hálózatának részleges rekonstrukciójához. Talán az olvasók tudják a legjobban: a helyi művelődési házak egy számottevő része elavulttá lett, nem a legalkalmasabb annak az igénynek a kielégítésére, amelyet a település lakossága, a köz- művelődés új feladatrendszere támaszt. A felújításokat a megyei művelődési osztály szervezi, a Békés megyei Művelődési Központ szakmai segítségével, a helyi szervek irányításával. A hálózat rekonstrukciójának e szakasza a befejezéséhez közeledik. Az elmúlt napokban meglátogattuk az érintett településeket: a pillanatnyi helyzetet tárjuk az olvasók elé. * * * A nemrégiben két községből városi jogú nagyközséggé előléptetett Gyo- maendrődnek két művelődési háza is van; mindkét épület régen megérett már a felújításra. Ennek történetét Kovács Károly, az intézmények igazgatója és Szendrei Sándor, a tanács műszaki osztályának munkatársa mondta el. Az endrődi Déryné Művelődési Ház emeletes épületének földszintjén a könyvtár kapott helyet. Évekkel ezelőtt az úgynevezett Elektrocard-rendszerrel szigetelték a nagyon felvizese- dett tömböt; a talajvíz azóta talán még nagyobb kedvvel kúszik fel az épület falában ... A legfontosabb a művelődési ház által használt résznek az átalakítása volt, a helyi igényeknek megfelelően. A Karikás Frigyes utcai nagyterem falait aláfűrészeléses módszerrel szigetelték, új klubszobákat, kiszolgáló helyiségeket alakítottak ki. megbízhatóbb fűtési rendszert szerelnek be. A költség 800 ezer forint. A kivitelező a helyi tanácsi költségvetési üzem. A zord időjárás miatt egy kicsit elhúzódnak a munkálatok, de a szeptemberi átadás biztosítottnak látszik. De hát mire föl az egész? A két, közös igazgatású intézmény ma 25 kiscsoportnak ad (na) otthont. A tíz néptánccsoportból (!) három az endrődi, a három nyugdíjasklub közül egy, a két hímzőszakkör közül szintén egy működik a Dérynében. Valamennyi létszáma igen nagy, ahogy mondani szokás: helyigényes is. S természetesen mind nagyobb az igény az úgynevezett nagytermi, szórakoztató rendezvények iránt is. Nem is beszélve a művelődési házak esztétikai hatásának jelentőségéről ... Hiszen nem közömbös, hogy a „kultúra háza" milyen kül- és belcsí- nű” ... A gyomai részen álló, Katona Józsefről elnevezett ház épülete is sok-sok átalakítást megért, öreg épület. Űj nagyteremmel gazdagodik most, s persze, a kiszolgáló helyiségekkel, klubszobákkal, a központi fűtést biztosító hőközponttal. Az átadást 1986 végére tervezik. 1983-ban 810 ezer, tavaly közel 1 millió 700 ezer, az idén pedig 4 millió 550 ezer forintot használnak föl az erre a célra szánt 13 millióból. A pénzt az OKT, a megyei és a helyi tanács biztosítja. Az új, 470 vendéget befogadó nagytermet és a régiből kialakított klubokat még ebben az évben átadják használóiknak. Az oly régen várt fűtéskorszerűsítés startja a Szarvassal közös gázprogram vezeték- építésének függvénye, de az 1986-os elkészülés biztosítottnak látszik. A felújítások — a többi házéhoz hasonlóan — _ nem öncélúak; az oly sokat emlegetett, megváltozott igényeket szolgálják. Ez alapján készítették el a terveket is, amelyekbe — s bár természetesnek tűnik, mégis újszerű? — a népművelők is beleszólhattak. De hát mi is ez a „megváltozott igény”? A közművelődésnek mára- holnapra a hétköznapok művelődését, a közhasznú isA szeghalmi költségvetési üzem brigádjai is ígérik a határidő betartását meretszerzést, és a „minőségi” szórakoztatást kell szolgálnia. Előtérbe került a közösségi művelődési is; a valamilyen közös érdeklődés miatt összegyűltek közösségé válását is elősegíteni, támogatni kell, társadalmi szempontból is érdemes. A művelődési házak egy jelentős része — túlmenően az elavult épületállag okozta kedvezőtlen helyzetnél — erre a feladatra eleve nem is nagyon vállalkozhatott. Szeghalmon 1982-ben készült el az első felújítási terv. Dr. Kardos Mihály vb- titkár, Kele József pénzügyi és Jámbor Ernő művelődési osztályvezető, és Boruzs József művelődésiközpont- igazgató érvekkel dúsan tűzdelt szavai itt is meggyőznek arról: nemcsak akarják, de véghez is tudják vinni ezt a bizony nem kis, és manapság sokak által botor módon, feleslegesnek tűnő munkát. Az elszántság a régi, a legfiatalabb megyénkben város vezetőitől mondhatni megszokott. 1975-ben még egy művelődési központ beruházási terve feküdt az asztalon. Csak aztán egyrészt másra, fontosabbra (egészségügyi, oktatási, gyermeklétesítmények) kellett az a kevés fejlesztési pénz, másrészt mindenki által ismert okok miatt a lehetőségek is beszűkültek. De kellett valamit tenni: a művelődési központnak „csúfolt” ház bármire, csak nem a megszabott feladatokra volt alkalmas. Bár gyorsan azt is hozzá kell tenni, hogy a mostoha körülmények között is a szeghalmi népművelők erejükön felül dolgoztak, s ezt közmegelégedésre. A rekonstrukciós terv 13 millióra szólt. S mint mindig, ilyen esetben, a falak megbontása után derült ki:- nagyon kevés ez a költség. Ezt belátva 20 millióra módosult a keret. A művelődési ház és a mellette álló mozi alkot majd egy egységet; tetőtér-beépítést végeznek, s a két épületet egy átrium kihagyásával összeépítik. A művelődési központ negyed száz klubja, szakköre, tanfolyama, és nem kevés rendezvénye egy volt parasztházban, és a város legkülönbözőbb helyén — „jobb esetben” iskolákban, az ifjúsági házban és éttermekben — vészeli át ezeket a hónapokat. A kivitelező itt is a helyi tanácsi költségvetési üzem. Ahogy a vezetők fogalmaztak: 1985-re ez a munkájuk. Minden garanciá megvan arra, hogy még ebben az évben megtarthassák az (új- já)avató ünnepséget. Ehhez persze, még sok minden kell. A kivitelezés mértéke még csak 45—50 százalékos. Az erő, az akarat, és a „más egyéb” megvan. A közeljövőben érkezik a belsőépítész, de előkészítik — megyénkben először lesz ilyen — a megyei moziüzemi vállalattal a közös üzemeltetés tervét, szabályzatát. * * * Mindkét település esetében az olvasó mondhatná: köny- nyű a nagy zsebbe nyúlva akár felújítani is. Ezért az elmondottakhoz tegyük hozzá: nehéz volt, néha keserves is, előteremteni a pénzt. Szeghalmon például a városi fejlesztési alapnak jóval több mint felét „viszi el” ez a munka. Egy azonban közös mindkét településen: ez pedig a számottevő helyi erő súlya. Ennek egyik megnyilatkozása a társadalmi ösz- szefogás, munka. Gyomaendrödön március 10-ig kötik meg a helyi termelő üzemekkel, iskolákkal a szerződéseket. Szeghalomban „tartalékolják” ezt a felmérhetetlen jelentőségű erőt: amint a készültség eléri a kívánt szintet, akkor „ria- dóztatják” az üzemeket, a város lakóit. Lehet, hogy forintra-fillérre pontosan soha nem fogjuk megtudni, hogy a gyomai, az endrődi, a szeghalmi ház újjáépülé- sében mennyi az, amit a helybeliek építettek bele kezükkel, szabad idejükben. Egy azonban biztos: ezért is még jobban fogják szeretni, becsülni az értük tovább dolgozó ,,kultúra házát”. Nemesi László Az endrődi nagyterem „csata közben” Fotó: Gál EdA HANGSZÓRÓ Az idő több, mint a pénz Ahogy egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gazdasági élet, azon belül- is az ésszerű gazdálkodás, úgy bontakozott ki egyre jobban a Széchenyi-kultusz. Időszerű lett, mert tanítása, életműve ma is aktuális: erős nemzet csak erős gazdasági alapokon nyugodhat. A nyugvás persze csak képletesen értendő, hisz épp hogy örök nyughatatlanságot kíván a folytonos előrehaladás, felzárkózás. Aki ismeri a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát megküzdött eredményeit, az nem lepődik meg, hogy a vezérigazgató, Burgert Róbert szobájában Széchenyi szobrát találja, s azon sem, hogy a riporter kérdésére — náluk ugye az idő pénz? — a legnagyobb magyar szavaival felel: az idő több, mint a pénz. Nekik már jó ideje ez a mottójuk, és nem az előbbi, a Franklin Benjámintól származó meghatározás. A tízperces mini riport a Komárom megyei körképben hangzott el, s a lényege: ma a mezőgazdaságban eladni, kereskedni a művészet, nem pedig termelni. Ez az ősi mesterség, melynek nem is olyan régen még kevés becsülete volt, már rangjához méltó helyre került, mert az élet, az állandó külpiaci verseny erre kényszerít. Sőt arra, hogy nem elég a jelen idő jó kihasználása, előre kell az idővel is gazdálkodni, kutatni, mivel, mit lehet öt-tíz év múlva elérni, hiszen csak olyat érdemes termelni, ami nem önmagáért való, mert lehet akármilyen szép és jó, ha eladhatatlan, vagy nem hozza meg a hasznát! Gyorsabbnak és olcsóbbnak lenni viszont másnál, kemény és izzadtságos munka, és lelkesíteni kell rá az embereket. II tehenek és az elektronika A komáromi körkép is hétfő esti műsor volt — és igen jó —, s utána nem sokkal az És nálunk? című riport következett a számítógépekről a mezőgazdaságban. Aki meghallgatta Egyed László összeállítását, fantasztikus világba került. Már nem is a nagy, hanem a kis számítógépek által vezérelt állattenyésztés és növénytermesztés képe bontakozott ki előtte világ- és- hazai méretben. Amerika, Japán, Belgium és Franciaország volt a külföldi példa, beékelve a honi tudósítások közé, fölsorolva, hogy mi mindenre használhatók a személyi számítógépek még egy kisebb farmon is, ahol, ha a gazda nem is ért hozzá, a gyermekei vígan kezelik, hiszen az iskolában már megtanulták. S az egész világon egyre több ország ébred rá: a falu nem lehet meg elektronika nélkül, ha a mezőgazdaság hatékonyságát emelni akarják. Ez a cél nálunk is. Ezért áll át a nagy géről a kicsire például a tíz évvel ezelőtt tizenkét szövetkezet alakította számítóközpont. Nem elég ugyanis csak az adminisztráció gépesítése és abban sem az, hogy hetekkel az események után álljon rendelkezésre az információ. Naprakészen kell, és a termelés területén is. így az állattartó telepeken, ahol eddig az adatrögzítés manuális módon folyt. És nem az egészre vagy csak egy istállóra vonatkoztatva, de tehenenként szükséges az összes adat napi kimutatása. így érhető el a takarmány optimális összetétele és mennyisége egyedenként, ami a legkedvezőbb tejhozamhoz, vagy súlygyarapodáshoz kell. Meg lehet oldani. A más-más jelkóddal ellátott tehenek nyakából a rádióadó küldi az információt a feldolgozóközpontba . . . A mesterdetektív legendája Furcsa est volt ez a hétfői, először is programzavarokkal teli. Mást közölt előre a műsorújság, aztán mást és mást egyes napilapok, úgyhogy bizonytalanság lengte körül, melyik adás lesz, melyik nem, és ami mégis: mikor? Végül csak elrendeződtek a dolgok, ha viszont egyik-másikat lekéste valaki, magára vessen, mért nem mesterdetektív, mint Sherlock Holmes, akinek az életútját — meg az írójáét — az Egy legenda történetét csak el lehetett csípni. S még jó, mert amíg a Kossuth adón egy átlag hétfő átlag estje zajlott, a Petőfi már kegyesebb volt a tévéadás nélküli naphoz. Igaz, éjszakába hajlón, de még nem oly későn, éjféli órán, hogy a Sátán kutyájától félni kellett volna. Különben is jelen volt minden későbbi nagy detektív atyja, akinek a neve fogalommá vált, olyanná lett, mintha élt volna, sőt, ma is élne. Túlnőtt alkotóján, személyét azok is ismerik, akiknek az író, Arthur Conan Doyle nem jelent semmit. Épp ezért a kétrészes rádiójáték kettőjükről, melyet Takács Márta írt és látott el válogatásokkal — jó ötlet volt. Mindig érdekes ugyanis, ha a műhelytitkokba pillanthatunk be, ha azt is megtudja az ember, hogy az írót a sehogy se menő orvosi prakszis kényszerítette az írásra és nem is detektívregényt óhajtott írni, hanem történelmit. A komoly irodalommal azonban, akár az eredeti szakmájával, nem volt szerencséje. Micsoda szerencse! — mondhatnánk, még akkor is, ha az író kiszeretett hőséből, és „megpróbálta” eltenni láb alól . . Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Miről ir a Társadalmi Szemle legújalfb száma? 8.30: Boleyn Anna. 9.11: Nótacsokor. 9.43: A gyermekeknek írta: J. S. Bach. 10.05: Diákfélóra: A dalról. 10.35: Labirintus. 10.50: Szirmai Albert operettjeiből. 11.40: Jókai Mór élete és kora. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Töprengések a Felvételi Előkészítő Bizottságról. 13.00: Bizet: Szimfónia. 13.30: Lépésváltás. A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsora. 14.10: A magyar széppróza századai. 14.25: Régi híres orosz-szovjet énekesek: Jevgenyija Zbrujeva. 15.00: Olvasókör. 15.30: Zen^i Tükör. 16.05: Révkalauz. 17.00: A Délutáni Rádiószínház bemutatója: Szereti ön a macskát? 17.42: Nóták. 17.55: Gazdaságirányítás és gazdaságpolitika. 18.15: Húszas stúdió. 20.15: Emlékezetes hangversenyek. 21.00: Chopin-művek. 21.30: Az európai kultúrkincs a fekete földrészen. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót: magyar muzsika négy évszázadból. 23.30: Hangszerszólók. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Márciusi dalok. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Vértes Éva svédországi sorozata II. rész. (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: Népszerű fúvósátiratok. 12.25: Néhánv szó zene közben. 12.30: „Énekeltem én: Asztalos József”. 12.45: Dunántúli népdalkörök énekelnek. 13.05: Pophullám. 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban. 17.05: A Warm Guns-együttes játszik. 17.30: Zöld telefon. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Rádiószínház: Hányás vagy? 21.36: Elvis Presley összes felvételei. XXXII/11. rész. 22.29: Az élő népdal. 22.39: Sancho Panza szigete. 23.20: A mai dzsessz: Daniel Hu- mair felvételeiből. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Kamaramuzsika. 10.40: A Les Humphries ének- együttes felvételeiből. 11.05: Pillanatkép. 11.10: A Régi Zene Együttes játszik. 13.05: Amiről a világ vitatkozik. 13.35: Operarészletek. 14.20: Szenthelyi Miklós hegedül. 14.45: Magyarán szólva. 15.00: Csak fiataloknak! 15.55: Francia muzsika. 17.00: Iskolarádió: Bevezetés a filozófiába. 17S30: Raina Kabaivanszka Ver- di-áriákat énekel. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: In limba materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kamarazene. 20.13: Kilátó, (ism.) 20.58: A Magyar Rádió Händel- ciklusa. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Tom Robinson slágereiből. 17.15: Lapok Szolnok történelemkönyvéből. 17.45: Tánczene a szerzők előadásában. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Kim Wilde felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatelevízió. 16.15: Hírek. 16.20: Száz híres festmény. 16.30: „Kis rongyos.” Daljáték a '48-as időkből. 17.05: Perpetuum mobile. 17.40: Tévébörze. 17.50: Az ezeréves per. Riport- dokumentumfilm. (ism.) 18.25: Képújság. 18.30: Telesport. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bizonyíték híján. Francia tévéfilmsorozat. TV/2. 20.55: Metszetek. III/l. Magyar- ország 1980—84. Gazdaság, gazdaságpolitika. 22.00: Tv-híradó 3. 22.10: Himnusz. II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Viharos születésnap — csehszlovák tv-komédia. 18.30: Fókusz III. 19.05: Szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsor. 19.25: Portré Erdélyi Sándor balettművészről. (ism.) 20.00: A XX. század rókája. Angol rövidfilm. 20.40: Tv-híradó 2. 20.55: Vaskor. IV/4. BUKAREST 20.00: TV-híradó. 20.15: Román körkép. 20.40: Fiatalok stúdiója. 21.50: TV-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.20: Tv-naptár. 8.30: Jelenko — sorozat gyermekeknek. 9.00: Mesét mondunk. 9.15: Haltenyésztés a halastavakban. 9.35: A Hold elrejti a másik oldalát. 9.55: Szünetetekre. 10.00: Az Antarktisz. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 15.50: Magyar nyelvű tv-napló. 16.10: Jelenko — sorozat gyerekeknek. 16.40: Hírek. 16.55: Én is segítsek otthon. 17.00: Kosárlabda. 17.10: Haltenyésztés a halastavakban. (ism.) 17.35: Tv-naptár. 17.45: Jelenko — sorozat gyermekeknek. (ism.) 18.30: Tudomány. 18.45: Dokumentum-szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Vetélkedő. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Kalevala — filmsorozat. 20.55: Hírek. 21.00: Művészeti est. SZÍNHÁZ 1985. március 14-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: Ágacska Kinizsi bérlet 1985. március 14-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Madách-bérlet 1985. március 15-én pénteken 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Bérletszünet MOZI Békés Bástya: 4-kor: Hiúz a vadászösvényen, 6 és 8-kor: Ki kém, ki nem kém. Békéscsaba Szabadság: de. 10 és 4-kor: Hóhányók és hóvirágok, 6 és 8- kor: Házibuli. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Mária nap, fél 8-kor: Óvakodj a törpétől. Gyula Erkel: fél 6-kor: A sárkány éve, fél 8-kor: Britannia gyógyintézet. Gyula Petőfi: 3-kor: Olsen banda boldogul, 5-kor: Redl ezredes I—II. Orosháza Béke: 5- kor: Jesse James balladája, 7- kor: Kóma. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Óz, a csodák csodája, fél 6 és fél 8-kor: Szirmok, virágok, koszorúk. Szarvas Táncsics: 6-kor: King Kong, 8-kor: Filmklub, 22-kor: Montenegro. Szeghalom Ady: Pereputty.
