Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-14 / 61. szám
NÉPÚJSÁG 1985. március 14., csütörtök Megyénkben hárem Húsfeldolgozó állami gazdaságok Az állami gazdaságok termelésének egyharmadát adja a kiegészítő tevékenység; az ebből származó árbevételnek már több mint a fele élelmiszeripari, főleg húsipari fedolgozásból -származik. A mezőgazdaság állami nagyüzemei 60 vágóhidat és húsfeldolgozót tartanak üzemben. Az elmúlt évben 700 ezer sertést vágtak, hozzávetőleg 15Q ezerrel többet, mint 1983-ban. Termékeikkel mindenekelőtt a helyi ellátást javítják. A feldolgozással a gazdaságok „megnyújtják” a termelési láncot, fokozva . az ágazat jövedelmezőségét. A nagyüzemi sertéshizlalás haszna általában csekély, nem ad fedezetet a termelés fejlesztésére, ám a helyi hizlalda mellé épített feldolgozóüzem, s az ott készített, a lakosság körében kedvelt termékek már jobb bevételt biztosítanak. Több gazdaság bekapcsolódott a tartósítóüzemek ellátásába, mindenekelőtt a konzervgyárakba szállítanak darabolt sertéseket. Az elmúlt évben több új vágóhidat adtak át. Az izsá- ki, a dél-somogyi, a balaton- nagybereki és a böhönyei üzemben láttak hozzá a húsipari tevékenységhez. Számos gazdaságban korszerűsítették a régi vágóhidakat, erre került sor Komáromban. Környén, Mezőhegyesen, és például Veszprémben. Az új üzemekben hozzávetőleg 60-féle húsipari terméket készítenek, egy részüket az Ágker Kft. közreműködésével értékesítik. Az állami nagyüzemek a húskészítményekkel saját boltjaikat is ellátják. Az idén további nyolc vágóhídon fejeződik be a felújítás, a műszaki korszerűsítés. Megyénkben két gazdaság, a mezőhegyesi és a szarvasi tart fenn húsüzemet, az Orosházi Állami Gazdaság pedig hasító-vágóhidat. A mezőhegyesi üzem — amint Szegedi János üzemvezetőhelyettes elmondta — évi 178 milliós termelési értéket állít elő; naponta összesen 150 sertést vágnak, a hús egy részét feldolgozzák, hetente 100 mázsa tőkehúst Gyulára, 80—100 mázsa tőkehúst a kiskereskedelmi egységekbe szállítanak, a többit pedig feldolgozzák. Hagyományos termékeket, hurkát, kolbászt, májast, sajtot, füstölt tarját, sonkát, oldalast, szalonnát készít és szállít az üzem Békés megye boltjaiba, valamint Szegedre és a fővárosba. Az üzemet néhány éve korszerűsítették. 1982 őszétől termel ismét, a jelenlegi kapacitással. A felújítás három évét megelőzően csupán napi 40 sertést tudtak vágni az üzemben. A Szarvasi Állami Tangazdaság húsüzemének vezetője, Lendvay Sándor arról tájékoztatott, hogy évi termelési értékük 132 millió forint. Az üzemben zömmel háztájiból felvásárolt sertést dolgoznak fel, tőkehúst és húskészítményeket is szállítanak a szarvasi és a környékbeli üzletekbe, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat. és az ÁFÉSZ boltjaiba. Működik egy saját húsboltja is az üzemnek. Alkalmanként jut áruikból a Gyulai Húskombinátnak, és késztermékeikből Budapestre, Szolnokra, Szentesre és Békéscsabára is. A közelmúltban 40—50 négyzetméterrel bővítették az üzem hűtőterét, a munkálatokkal egy hete készültek el. Az Orosházi Állami Gazdaság hasító-vágóhídján Nagy Andrásné megbízott vezető arról adott tájékoztatást, hogy jelenleg bővítik a vágóhidat, két műszakra növelve a kapacitását. Ez azt jelenti, hogy amíg 1984-ben 5 ezer sertést vágtak itt, a munkálatok után naponta 90—100 sertést tudnak vágni, saját sertésállományukból. Az ÁFÉSZ és az élelmiszerkereskedelmi vállalat üz- leteiben a helyi lakosság vásárolhat az általuk szállított tőkehúsból, és szállítanak árut a Gyulai Húskombinátnak is. A hasító-vágóhíd bevétele tavaly 14 millió forint volt. —ti Felújítják Gyulán az Erkel-emlékházat Gyula, Apor tér 7. Nagy munka folyik az Erkel Ferenc Emlékházban: az épület teljes felújítása. Mint arról dr. Czeglédi Imre, az Erkel Múzeum igazgatója tájékoztatta lapunkat, már vizesedtek a falak, veszélybe kerültek a neves zeneszerző életét, munkásságát bemutató kiállítási anyagok is. Ezért döntött úgy a városi tanács és az Erkel-emlékbizottság, hogy — a megyei tanács támogatásával — Erkel születésének évfordulója alkalmából felújítják az épületet, és a kiállítás anyagát. Sikerült az egész házat a múzeum szolgálatába állítani, s a műemléki felügyelőség útmutatásai alapján elkezdődött a munka. A terv az, hogy eredeti formájába állítják vissza az épületet. A négy kiállítóterem mellett a régi konyha és kamra is látható lesz az átadás után. A kiállítási anyag is újjászületik, kibővül addig, hogy az idegenforgalmi szezonra ismét megnyithassa kapuit az Erkel Emlékház. Az udvart — Rácz Mária tervei alapján — úgy szeretnék kialakítani, hogy az a jövőben alkalmas legyen kamrahangversenyek rendezésére. Méltóbb helyen nem is csendülhet fel a zene, mint Erkel Ferenc egykori szülőházában, gazdagítva ezzel a város komoly zenei életét. N. A. Fotó: Gál Edit OKISZ-bemutatá Tájékoztató a tavaszi fesztiválról A budapesti ruházati szövetkezetek összeállították tavaszi-nyári kollekciójukat, s modelljeik az OKISZ Labor termékeivel együtt hamarosan az üzletekben is kaphatóak lesznek. Újdonságaikat szerdán mutatták be kereskedelmi partnereiknek a Duna Intercontinentalban. A modellek között kevesebb a sportos fazon, a hölgyeknek inkább a lágy vonalvezetésű ruhákat ajánlják. A nőies divatot most a fodrok és a csipkék helyett a laza esésű kelmék, az elegáns szabás jellemzi. A férfiak számára is inkább klasszikus fazonokat ajánlanak a budapesti szövetkezetek. (Folytatás az 1. oldalról) A Filmglóbus ’85 programjában az idén 106 játékfilm és 90 dokumentumfilm szerepel. Válogatást látunk a nemzetközi és a nemzeti fesztiválok díjnyertes alkotásaiból, valamint a legújabb szovjet filmekből. Március 22-e és 27. között kerül sor az Utazás ’85 kiállításra. A magyarországi kiállítók — idegenforgalmi hivatalok, utazási irodák, szállodai és közlekedési vállalatok — minden eddiginél gazdagabb, kedvezményes programkínálattal jelentkeznek. Az idén Szentendre és Sopron is bekapcsolódik a kulturális programokba. Szentendrén többek között zenés városnézés és a Cziff- ra-alapítvány hangversenye szerepel műsoron. Több kiállítással, gasztronómiai programokkal várják az érdeklődőket. Sopronban nyilvánvalóan sok látogatót vonz majd André Kertész fotóművész kiállítása, Dudás Juli népművész emlékkiállítása és Melocco Miklós szobrászművész kiállítása. A MÁV ismét 50 százalékos kedvezményt ad a fesztiválra érkező vendégeknek, a bélyegzések helyéről plakátokon értesítik az érkezőket. U. T. A békéscsabai ifjúsági és úttörőház szervezésében két koncertbusz indul márciusban a budapesti tavaszi fesztivál rendezvényeire. Március 22-én délután 2 órakor indul az első, melynek utasai este fél 8-tól az ünnepi nyitó hangversenyt hallgatják meg a Zeneakadémián. A fesztiválzenekart Fischer Iván vezényli, közreműködik Kocsis Zoltán zongoraművész. Március 31-én ugyancsak 19.30 órától rendezik meg a Kongresszusi Központban Cziffra György zongoraestjét. Az érdeklődők délután 2 órakor indulnak Békéscsabáról a fővárosba. Miről ír a Könyvtári jegyzések 1984/3. száma? Gyulai MHSZ-sikerek A közelmúltban jelent meg a megyei könyvtár kiadványának múlt évi utolsó száma. Első részében a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés megyei Szervezete által tavaly ősszel Kőhalmi Béla emlékére rendezett ülés két előadásából olvashatunk részleteket. Havasi Zoltán, az Országos Széchenyi Könyvtár igazgatóhelyettese Kőhalmi Béla, a magyar könyvtárügyért sokat tett tudós életútját, jelentőségét idézi. Kókay Béla főszerkesztő pedig a Magyar Könyvszemle százéves történetét, korszakait, fejlődését mutatja be. Többféle olvasókör működött Füzesgyarmaton a felszabadulás előtt, közöttük a legtöbb tagot számláló Földművelő és Munkás Egylet. Az 1897-ben alakult egylet történetéről Hegyesi János ír. Meleg hangon emlékezik a kör — melynek ő is tagja volt — összejöveteleiről, a művelődni vágyó földmunkásokról, akik szűkös anyagi lehetőségeik ellenére is vásároltak könyveket, olvasták, s megvitatták azokat. A 85. életévét tavaly betöltött Hegyesi János, Füzesgyarmaton élő költő, a felszabadulás után néhány évig aktív politikus küzdelmes életét, pályáját Szegények szólója című írásában Balogh Ferenc rajzolja meg. Az integráció régóta beszédtéma a közművelődés berkeiben. Lelkes hívei éppúgy vannak, mint ellenzői. Csobai László a B-típusú könyvtár,' mint szervezet egy egyesített művelődési intézményben című cikkében egy, az integrációba bevont könyvtár példáján keresztül elemzi: milyen pozíciókat veszíthet a könyvtár önállósága megszűntével, s milyen előnyre tehet szert az összevonással. Biró László, Geszten élő parasztember birtokában több Szabp Dezső-levél van. sőt, személyesen is ismerte a tevékenységét, pályáját tekintve ellentmondásos, de mindenképpen sokakra nagy hatással bíró írót. E dokumentumok nyomába eredt most Beck Zoltán, s közli ezeket. Bíró László Szabó' Dezső-élményét is megmutatva. (Szabó Dezső egy geszti parasztházban.) A Könyvtári jegyzések legújabb számában olvashatunk még a Szeghalom- Várhélyen rendezett olvasótábor munkájáról, a Kell a jó könyv-pályázat eredményeiről, gondjairól, s különböző könyvtári eseményekA közelmúltban tartotta még Gyulán az MHSZ városi vezetősége idei első értekezletét. Máthé István városi titkár számolt be a tavalyi év munkájáról s elmondotta, hogy eddigi legsikeresebb évüket zárták. A Vízművek Dobos István Modellező Klubjának körrepülő modellező versenyzői ismét világ- bajnokságot nyertek. A KÖVIZIG könnyűbúvár klub versenyzőinek egyike tagja lett a magyar válogatottnak. A gyermek korosztályban három magyar bajnokságon lettek elsők a helybeli fiatalok. A lövész csapatversenyek megyei döntőjén is a gyulaiak végeztek az első helyen. Sikerrel rendezték meg az I. Vár-kupa nemzetközi modellversenyt, valamint az uszonyos- és búvárúszó vidékbajnokságot. Ezek utána kiemelt feladat 1985-re a klubtagság létszámának növelése a tervezett számos verseny megrendezése mellett. Józsa János debreceni festőművésznek — aki egyébként első gyűjteményes kiállításával Gyulán az Erkel Ferenc Múzeumban jelentkezett — nyílt kiállítása Sarkadon, az 1. számú általános iskolában. Az iskolagaléria keretében bemutatott festmények és tűzzománcalkotások március 20-ig tekinthetők meg Fotó: Fazekas László „Vetik” a vizeket Megkérdeztük Mi lesz az illegális szeméttelepekkel Orosházán? Az orosházi 52. szá.mú választókerület tanácstagja a decemberi tanácsülésen a következőt mondta: „A két laktanya mögötti terület — Kisszik — illegális szeméttelep.” Kéri a megszüntetését. Ugyanezen a tanácsülésen a 41. számú választókerület tanácstagja is felszólalt. Amint mondta, „több esetben szólt már a ZÖL- DÉRT-telep mögötti területen az illegális szeméttelep felszámolása érdekében.” S még egy harmadik interpelláló tanácstag és a 19-es választókerületből, ugyanezen tanácsülésen: „A Kiss Ist- ván-gödör ismételten szemétteleppé alakult, megszüntetését kéri.” A műszaki osztály vezetője mindhárom kérésre a következőt válaszolta: „Az illegális szeméttelepek felszámolására anyagi eszközeink nincsenek. A helyzet további romlásának elkerülése érdekében megkerestem a Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgáltató Szervezet vezetőjét, hogy ezeken a területeken a környezetvédelmi ellenőrök fokozzák ellenőrző tevékenységüket.” Vajon mibe kerülhet egy illegális szeméttelep felszámolása? Ezt kérdezzük Csizmadia Józsefnétől, az orosházi költségvetési üzem köz- tisztasági részlegvezetőjétől. Mint kiderült, egy konténer, vagyis öt köbméter szemét elszállítása 440 forint. Egy ilyen szeméthegy eltakarításához erőgép is kell, ami óránként 500 forintba kerül, s ehhez jön még a bányában az elhelyezési költség. Mindent egybevetve, 100— 200 ezer forintba kerülne a három szemétdomb eltakarítása. Igen ám, de erre a célra fillérje sincs a részlegnek. A beszélgetés során az is kiderült, hogy ezek az illegális szemétdombok rendre fejfájást okoznak az illetékeseknek, mert hogy ha kapnak is pénzt és elszállítják a hulladékot, mint például a Makói út mentén — néhány hónap múltán a szemétdomb megint ott éktelenkedik. Pedig a Makói út menti területet már be is kerítették, ám ez se jelentett akadályt a fegyelmezetlen, a szabályokra fittyet hányó és — meg merem kockáztatni — kultúrálatlan embereknek, akik rendszerint éjjel, suttyomban hordják a szemetet, döglött jószágot a közterületre. A környékbeliek természetesen tiltakoznak a szemét, az orrfacsaró bűz miatt, de vagy nem tudják, vagy nem akarják tudni, kik a tettesek. De maradjunk a jelenlegi három szemétdombnál és a pénznél. A városi tanács műszaki osztályán Laluska Jánosné kommunális csoportvezetőt kérdezzük, mi lesz hát e szeméthalmok sorsa. A válasz lényege, hogy ha nagyon elmérgesedik a helyzet, akkor talán kapnak majd rá pénzt, mert a rendelkezésükre álló évi mintegy 3 és fél millió forintos köztisztasági költség- keretből erre semmiképp sem futja, hiszen minden fillérnek megvan a helye. A feltételeket egyébként megteremtették ahhoz, hogy a lakosság legálisan elszállíttathassa a szemetet, a burkolt utakat bevonták a szemétszállításba, és esetenként is kérhetnek a lakók konténert, ha nagyobb mennyiségű szeméttől, törmeléktől akarnak megszabadulni. S végül a csoport- vezető is megerősíti, hogy eléggé reménytelen a helyzet, hiába tüntetik el nem kis költséggel ezeket a szemétdombokat, egy idő után kezdődik minden elölről. Dolgozik ugyan két környezetvédelmi őr, de aligha várható el, hogy ők ketten meggátolják az egész városban a szemetelést. Bele kell tehát törődni a pillanatnyi helyzetbe? Erről azért, reméljük, szó sincs, lám, a tanácstagok is sorra szóf emelnek. Annyi bizonyos, hogy sokkal nagyobb szigorra, felelősségre vonásra lenne szükség azokkal szemben, akik az elemi szabályokat nem képesek betartani, s akik miatt egy város pénzéből százezreket kell jószerével az ablakon kidobálni. T. I. Bács-Kiskun megye tavain. élővizein megkezdődött a tavaszi halasítás. A munkához elsőnek az ország legrégebbi halászati termelő- szövetkezetében; a bajai Űj Életben láttak hozzá. Március közepéig mintegy 10 tonnányi, egy- és kétnyaras pontyot helyeznek ki a dunai holtágakban. Mi a helyzet a gyomai halászoknál? . A Gyomaendrődi Halászati Termelőszövetkezet — időjárástól függően — körülbelül két hét múlva kezdi meg a haltelepítést, ugyanis a vízfelszínt még jég borítja. Növényevő halakból mintegy 7—8 vagonnal — pontyból 120 mázsát, amurból 50 mázsát — telepítenek. A csukaanyák begyűjtését, illetve az ikrák lefejtését már megkezdték, s ez utóbbit a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézetbe szállítják szaporítani. Műszálból készült süllőfészkeket telepítenek a fák vízbe nyúló gyökereire. A szaporítást és az ivadéknevelést szintén a HAKI-ban végzik. Az ivadékokat előnevelés után juttatják vissza a vizekbe. A telepítés előtt azonban — miután a jég elolvadt — a holtágakban halászatot tartanak, aminek eredményeként körülbelül nyolc vagon halra számítanak. H. E.
