Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-13 / 60. szám
1985. március 13., szerda Plastolus-játékok az osztrák piacon A gumilabdák gyártója a Plastolus Fotó: Lónyai László Először a piackutató vette szemügyre a Plastolus játékait. Amit látott, azzal igencsak elégedett lehetett, hiszen két hét múlva már az osztrák nagykereskedő személyesen kereste fel az ipari szövetkezetét. Az újabb látogatás eredményeként az év második felében szarvasi játékokat árulnak majd Ausztriában: Az ország egyik legnagyobb játékgyártója két évvel ezelőtt kezdte termékeit exportálni, de Nyugat-Euró- pában mindeddig nem lehetett Plastolus-játék okát kapni. A szocialista országok közül 1983-ban a Szovjetunió volt az első vásárló, akkor 28 ezer pár szabadidősjáték, tenisplast szállítására kötöttek szerződést. Egy évvel később Csehszlovákiában 160 ezer pvc-labda talált gazdára, s az idén újabb ország, Bulgária kereskedőivel állapodtak meg. Vevőriasztás helyett A külföldön eladott áruk értéke a két évvel ezelőtti 2,6 millió forintról egy év alatt 11,8 millióra nőtt, s az idén várhatóan meghaladja a termelési érték több mint 10 százalékát, a 14 millió forintot. A szövetkezet termékei közül egyre több felel meg a szigorú exportkövetelményeknek. A technológiai és fejlesztési osztály szakembereinek köszönhetően mind több az új termék, tavaly arányuk elérte a 15 százalékot. Ez a játékgyártásban igen jó aránynak mondható. — A játékgyártó szövetkezetek, vállalatok helyzete meglehetősen ellentmondásos. Az egyébként is alacsony jövedelmezőségű játékkészítés eredményességét rontja, hogy az aíap- anyagár-növekedés csak az új termékekben számolható fel. Az lenne tehát az érdekünk, hogy minél több legyen az új játék. Ez ellen hat ugyanakkor, hogy költséges a szerszámok előállítása. Egy 4 darabos homokozó gyártásának felszerszámo- zása például 1,5 millió forintba kerül. A megoldás látszólag egyszerű. Az új termék árába kellene beépíteni az alapanyagár-növekedést, a szerszámok értékét, csakhogy akkor a vevőket riasztanánk el — magyarázza Brachna Mihály elnök. Éppen ezért a szarvasiak kompromisszumos megoldást választottak. A régi és az új termékek arányát olyan szinten tartják, hogy az a kereslet igényei mellett a gazdaságosság követelményeit is kielégítse. Emellett növelik azoknak a termékeknek a számát, amelyek gyártásában nem kell versenytársaktól tartaniuk. Pvc-labdát, sípoló babát egyedül a szarvasiak készítenek az országban, de ilyen, igaz, új termék, az alvósba- ba is. 100 ezer alvósbaba Az alvósbaba gyártásánál egyébként a többi szempontra is érdemes figyelni. Korábban ilyen játékok kizárólag az NSZK-ból, Olaszországból, Franciaországból és az NDK-ból kerültek a hazai üzletekbe. A szövetkezet azonban tavaly az NDK- ból vásárolt licenc alapján megkezdte az alvósbaba gyártását, s így ebből a termékből 1984-ben 40 ezer, az idén pedig 100 ezer készül. A további fejlesztések eredményeként jövőre már várhatóan 300 ezret hoznak forgalomba. Végül is az importmegtakarítás, mert tulajdonképpen erről van szó, nép- gazdasági szempontból érdemel figyelmet, a korábbinál olcsóbb termék ugyanakkor a vásárlók megelégedését válthatja ki. A Plastolus emellett mind a játékkészítésben, mind a műanyag-feldolgozásban — ez utóbbi adja a termelés 30—40 százalékát —, számos új termékkel jelenik meg a piacon ebben az évben is. — Az utóbbi időben visz- szaesett a logikai játékok forgalma, s egyre keresettebbek a szabadidős-játékok, a családi tenisz, a trénerlabda, az úszóöv ... Ezeket az igényeket szeretnénk kielégíteni. A műanyag-feldolgozó üzem legújabb, s várhatóan nagyobb sikerre számot tartó terméke a faerezetű falburkoló — hallottuk a szövetkezet elnökétől. Brachna Mihálytól tudtuk meg azt is, hogy a keresletet néhány területen 1984- ben is csak a termelés gyors növelésével tudták kielégíteni. A termelési érték egyetlen év alatt több mint 13, ezen belül a játékgyártás 20 százalékkal nőtt! A termelés növekedése nem utolsósorban a termelékenység emelkedéséből származott, de igen fontos szerepet kapott ebben a három szövetkezeti szakcsoport is. Hetvenen szakcsoportban A szakcsoportok tavaly 2 millió forintos költséggel, 10 millió forint értékű termékkel növelték a szövetkezet termelését. A szakcsoportokban most hetvenen dolgoznak, de többen is jelentkezhettek volna. — A szakcsoportokban száz embert tudnánk foglalkoztatni, de egyelőre nincs nagyobb érdeklődés — jegyzi meg az elnök. A Plastolus vezetői igen óvatosan jártak el a szervezésnél. Vigyáztak arra, hogy a szakcsoportokban dolgozók szombati, vasárnapi bére alkalmanként ne haladja meg az egy napra számított alapbér kétszeresét. Így igyekeztek a bérfeszültségeket megelőzni, és a jó munkahelyi légkört megtartani. Az export, a termelés növelése, a tartalékok feltárása mellett ugyanis ez az a terület, amelyet különleges figyelemmel kísértek a szövetkezetben egész évben, és a közelmúltban megtartott értékelő, tervező közgyűlésen is. Kepenyes János Tavaszvárás és géppark Közeledik a tavaszi munkák ideje, elkezdődött a géppark felkészítése. így történt ez tíz vagy húsz évvel ezelőtt is, csakhogy a hatvanas évek elején alig 12 milliárd forintot érő gép- és járműállománnyal gazdálkodhatott a magyar mezőgazdaság, az idén pedig ennek a többszörösével, számításoktól függően öt-hétszeresével. Aligha kell bizonygatni, a megtöbbszöröződött géppark felkészítése önmagában nagyobb erőfeszítéseket követel. Gyarapítja a tennivalókat az a tény, hogy az eszközök átlagéletkora jóval magasabb a korábbinál. Az előzetes adatok szerinti vásárlások a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben még a gépállomány elöregedésének folyamatát sem állítják meg, legfeljebb lassítják. Igen fontos tehát, hogy a felkészítő munka alapos és módszeres legyen. Hogy az mindenütt olyan lesz, sajnos, csak kevéssé valószínű. Egy közelmúltban végzett reprezentatív felmérés adatai azt igazolják, hogy a nagyüzemek több mint a felében a hibamegelőző karbantartás csupán fogalomként ismeretes, a gyakorlatban még soha nem került rá sor. A mindenre kiterjedően alapos karbantartásra nem a rend kedvéért van szükség, hanem azért, mert elejét veszi a lehetséges meghibásodások jó részének. Szakértői becsléseken alapuló számítások szerint például a 30—50 kilowatt vonóerőosztályba tartozó traktorok éves javítási költsége átlagosan 13—15 százalékkal csökkenthető volna a tavaszi munkákat megelőző felkészülés során. Ugyancsak számítások szerint a már öreg, de a hibamegelőző karbantartással egy-két évvel megfiatalodott gépek 10—15 százalékkal kevesebb tüzelőanyagot fogyasztanának, mint fogyasztanak annak híján. Az adatok nagyjából igazak más termelőberendezésekre is. A magyar mezőgazdaság eredményeire odafigyel a világ. Az érdeklődés oka: a hazai nagy- és kisgazdaságok összesen a föld szántóterületenek alig fél százalékán a teljes termelésnek ennél jóval nagyobb részét, például búzából 1,5, kukoricából 1,9 százalékát állítják elő. Egy magyar mezőgazdasági dolgozó 18 ember élelmiszerét termeli meg, ami a technikai eszközökkel legjobban ellátott kultúrterületeken mért teljesítményhez képest sem szégyellni való. Vitathatja-e bárki is, hogy az eredmények jelentős részt a gépesítettségnek köszönhetőek? Vitathatja-e bárki is, hogy a géppark öregedése a termésátlagok csökkenésének veszélyével jár? Az öreg gép több és gondosabb- javítást igényel. Ott, ahol késésben vannak vele, az utolsó heteket, napokat is alaposan ki kell használni, mert a költség és a fáradtság megtérül. A tavaszváráshoz a megbízható géppark is hozzátartozik. Mónus Miklós fl „farmergyár” idei tervei Üjabb termékekkel bővíti külföldi és hazai kínálatát, egyben technológiai korszerűsítéssel igyekszik jövedelmezőbbé tenni ez évi gazdálkodását a Buda- Flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. A tervekhez kedvező 'indítást adott a tavalyi rekord lentermelés, ami lehetővé teszi a szövőfonal-termelés növelését és az import csökkentését. Mivel külföldön a lenszövet újra divat az öltözködésben, a Buda-Flax ezekből a termékekből bővíti exportkínálatát. A hazai piacon a Trapper, a Weekend és a Safari sportruhákon kívül az itt konfekcionált Lee Cooper márkájú farmer és kordbársony nadrágok iránt nőtt meg a kereslet. A kordbársony nadrágok előállítását az idén ötszörösére, összesen 335 ezer darabra növelik. A nadrágok hatféle színben, férfi- és kamaszméretben az év második felétől pedig már női méretben és több fazonban is készülnek. A Lee Cooper vászonnadrágokból az idén 250 ezer darab kerül a boltokba, s újdonságként megjelenik a kamasz és a férfi farmering is. A hagyományos Trapper farmerből 700 ezer darabot varrnak. Készítik előmosott, az év második felétől pedig kőmosott, azaz koptatott változatban is. Üj vonások a vállalat gazdálkodásában a hulladékok, a maradékok, elfekvő készletek piaci értékesítésére való törekvés. Ezt gondosabb válogatással, utólagos feldolgozással kívánják elérni, és 30 millió forint árbevételt várnak belőle. A csillaghegyi szövőgyárban az olaj fűtésről gázra állnak át, a budakalászi gyárban pedig hasznosítják a szövetszárítógépek hulladékhőjét, s ezekből további 3,5 millió forint költségmegtakarításra számítanak. Bicskén, a villanyszerelő-ipari vállalat üzemében évente több száz kapcsolótáblát és vezérlőpultot készítenek szovjet exportra. A kapcsolóberendezéseket gyári munkaszalagok és gabonasilók elektronikus irányításához használják (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd — II kisvállalkozások megvei tapasztalatai III. Az új formák és a kereskedelem A kiskereskedelem élen járt az új vállalkozási formák bevezetésében. Legkorábban ebben az ágazatban, különösen annak vendéglátóipari szakágazatában jelentek meg jelentős számban a szerződéses üzemeltetésű üzletek. A mezőgazdaság után ez az ágazat bizonyította, hogy lehet mozgósítani többletteljesítményekre a dolgozókat, ha megteremthető a végzett munkával arányos anyagi érdekeltség. A megyében 553 szerződéses üzlet és 143 kereskedelmi egység üzemel jövedelemérdekeltségű formában. A jövedelemérdekeltségű üzemeltetés elsősorban a szövetkezeti kereskedelemben jellemző. Az új üzemeltetési formák kibontakozása állami területen a ’81—82-es, szövetkezeti területen a lehetőségek jogszabályi megteremtésével a ’83—84-es években következett be. A kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek évenkénti 5-6 versenytárgyalásán alkalmanként a meghirdetett egységek 20—35 százaléka került a vállalkozókhoz, igazolva azt, hogy a feltételek nem voltak enyhék, ugyanakkor a vállalkozók többségét is a döntésük átgondolása jellemezte. Napjainkra az új üzemeltetési formában működő egységek számának növekedése lelassult és egyensúlyi állapotok kezdenek kialakulni. Az új üzemeltetésű formában működő egységeknél a bérbe adók biztosították az üzemeltetés korábbiaknál kedvezőbb feltételeit és igyekeznek is fenntartani a kulturáltabb ellátást, szolgáltatást. A gazdálkodás körülményei, feltételei menet közben változnak. Ennek kifejeződése a nagy számú szerződésmódosítás: 1984 nyaráig például a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál a 108 kiadott üzletnél 241 alkalommal történt szerződés- módosítás, amelyből 82 esetben ezt a vállalkozók kérték, főleg a forgalomnövekedés miatt. Sajnálatos — főleg okai és következményei miatt —, hogy nagy számú szerződés- bontásra is sor került. Egy vizsgált időszak 138 szerződésbontásából 50 esetben a bérbeadó kellett hogy kezdeményezze azt késedelmes fizetés, vagy fizetésképtelenség miatt. A bérbevevők gyakran túlértékelték korábban anyagi, szakmai képességüket, irreális céljaik, elképzeléseik voltak. • Most egyeseknél milliós vagy több százezres anyagi teher ingatta meg a család anyagi helyzetét. Napjainkra kevesebb az ilyen jelenség, mint minden más területen rá kellett jönni. .hogy a vállalkozás magában hordozza a sikertelenséget is, és felelős, átgondolt döntés, többletmunka és többletteljesítmény nélkül nincs tartós többletjövedelem, nem érhetők el a célok. A gyulai Budrió étterem egy korábbi szerződéses üzemeltetője nem ért el megfelelő forgalmat, jelenleg '^az új szerződéses üzletvezetés jó üzletszerző, üzletszervező képességgel, jó ízeket adó konyhájával, udvarias kiszolgálásával bizonyítékát adja, hogy lehet haszonnal dolgozni, hogy lehet jövedelemszerző még az előfizetéses diákétkeztetés is. A szükségestől messze elmarad a szerződéses üzemeltetés az élelmiszer-kiskereskedelemben. Ennek fő okát abban lehet megtalálni, hogy itt az ellátási felelősség konkrétabb, a beszerzés, a helyettesíthető cikk forgalmazása nehezebb, többletmunka nem végezhető vagy ahol igen, az nincs arányban az elérhető többletjövedelemmel. Megyénkben mindeddig nem tapasztalható olyan je-v lenség, amely arra engedne következtetni, hogy szélsőségesen nagy személyi jövedelmek keletkeznének, a jövedelemszerzés forrása a fogyasztók tudatos, tömeges megkárosítása lenne, vagy az árnövekedés mértéke lényegesen meghaladná a más jellegű üzemelési formákban elért árnövekedési ütemet. Ennek a működés kezdeti időszakában nagyobb lehetőségei voltak. Ma, amikor a vásárlók, a fogyasztók társadalmi megítélése, kritikus szemlélete kialakult, az ellenőrzés gyakorisága, szerepe megnőtt, s egyre többen vannak, akik belátják, hogy a jövedelemnövelés legális lehetőségei adják a biztonságot, szinte lehetetlenné válik a társadalom érdekeivel ellentétes magatartás. A jók maradnak, maradjanak vala- mennyiőnk megelégedésére, szolgálatára. Az elmúlt napokban az új vállalkozási formáknak csak némelyikéről volt lehetőség szólni. Ezekről eddig is sok vita volt. Kell is. Jó szándékkal, előremutatóan, nem ellenük, hanem szerepük betöltéséért, esetleges kedvezőtlen hatásaik csökkentéséért, megszüntetéséért. Az a gazdasági helyzet és körülmény, az a cél, amely létrehozta a szervezeteket, nem változott alapvetően, szükségességük tehát nem kérdőjelezhető meg. Az új vállalkozási formák kialakultak, de nem tekinthetők véglegesnek, azok továbbfejlődésére, sokféleségük megmaradására lehet számítani. Ugyanakkor, ahol tevékenységük szükségtelenné válik, indokolt megszüntetésük. Elejét kell venni az ügyeskedéssel, törvényeink, szabályozásaink kijátszásával megszerezhető nagy jövedelmek keletkezésének, amelyek ma még nem jellemzők, csak legfeljebb példaként találhatók meg, mint szélsőségek. Az új vállalkozási formák természetesen csak a szocialista gazdasággal együtt létezhetnek, azt kiegészítik, és működésük a szocialista fejlődésünk követelményeivel összhangban szabályozottak és szabályozhatók. (Vége) Józsa Béla Gyorsítják a nagyjavítást Az Orosházi Üveggyár is azon üzemek közé tartozott, melyeket érintett a téli energiakorlátozás. Csont József műszaki igazgatóhelyettes elmondta, hogy január és február hónapokban ez több millió forintos teljesítménykiesést okozott náluk. A veszteségek enyhítését nehezíti, hogy az üveggyárban nem lehet többletműszakokat szervezni, mert a gyár egyébként is folyamatos üzemben dolgozik. A gyár vezetése ezért más utat keres. Igyekeznek felgyorsítani az egyik huta nagyjavítását, mert minden megnyert nap 1,5—2 millió forintos többletbevételt jelent. Az eredménynövelés másik módja, hogy javítják az első osztályú áruk arányát, és értékesebb termékeket állítanak elő. Az első két hónapban néhány exporttétel szállítása is elmaradt, de ezeknek nagy részét már pótolták. 1. 1. KS)
