Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

1985, március 13., szerda Társadalmi együttműködés Csabacsüdön és társközségeiben „A közigazgatás átszervezése Kardos és örménykút la­kosságát nem. juttatta hátrányos helyzetbe.” így foglalta össze mondanivalóját Frankó János, a csabacsüdi Nagy­községi Közös Tanács elnöke, miután a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek együttműködésének ed­digi eredményeiről tájékoztatott bennünket. Megemlítet­te, a tennivalók jobb összehangolását a három helyi népfrontbizottsággal 1982 júniusában kötött megállapo­dás is elősegítette, amelynek főbb pontjai a testületi és szakigazgatási tevékenységre, a települések fejlesztésére, a közös rendezvények szervezésére és az egyéb felada­tokra vonatkoztak általában. Az Orosházi Hírek már­cius 11-i száma közölte a vésztői nemzeti bizottság ha­tározati javaslatát: „1. A megyei és járási közigazga­tás demokratikus újjászer­vezését követeljük, vala­mint az itt maradt, vagy időközben visszatért, bá­ránybőrbe bújtatott fasisz­ták likvidálását. 2. Követel­jük: népbíróságoknál az ítélet azonnali végrehajtását, úgy a bíróságok, valamint a törvényszékek megtisztítá­sát a németektől. 3. Követel­jük az egyháznak az állam­tól való különválasztását. Az egyházak szuverén jogainak az államban való megszün­tetését. 4. Az újonnan fel­állított nemzeti hadsereg­ben politikai biztosok kine­vezését és a rendőrlegény­ség demokratikus szellemű átképzését. 5. A földreform igazságos, méltányos és gyors végrehajtását. 6. A pénzintézetek állami ellenőr­zését, valamint az ármente­sítő társulatok államosítá­sának végrehajtását.” A gyulai polgármester el­rendelte: „Március 15. nap­jáig a városi rendőrségen mindenki szolgáltassa be a birtokában levő háborús vagy politikai propaganda­anyagot tartalmazó képes folyóiratokat (Signal, Tem­pó, Magyar Futár, Képes Vasárnap, Magyar Erő, Tol­nai Világlapja, és valameny- nyi német képes heti, vagy havi folyóirat). Aki a meg­adott határidőig felhívá­somnak nem tesz eleget, úgy ellene kihágást eljárást in­díttatok, és súlyos büntetés­sel fogom sújtani.” Elvben és hosszabb távon ez az intézkedés is enyhíthe­tett a súlyos papírgondokon. A Magyar Közlöny március 13-i számában szigorú taka­rékosságot szolgáló kor­mányrendelet látott napvilá­got: „Az időszaki lapok 1945. április 15-ig legfeljebb csak oly példányszámban és oly mennyiségű papír felhaszná­lásával jelenhetnek meg, mely az 1945. február 15-ig terjedő idő alatti átlagos pél­dányszámnak és papírmeny- nyiségnek megfelel 1945. áp­rilis 15. napja után időszaki lap csak a miniszterelnök­ség által meghatározott pél­dányszámban, nagyságban, valamint meghatározott mi­nőségű és mennyiségű papí­ron jelenhetik meg. Ameny- nyiben a cselekmény súlyo­sabb minősítés alá nem esik, a jelen rendeletben írt kö­telezettségek megszegése, vagy kötelezettségeknek nem pontos teljesítése kihágást képez, és 15 napig terjedő elzárással, valamint 200 P pénzbüntetéssel, háború ese­tén hat hónapig terjedő el­zárással, valamint 8000 P-ig terjedő pénzbüntetéssel bün­tetendő.” Ugyanebben a számban je­lent meg egy, a szó szoros értelmében életfontosságú rendelet: „Az ország egész területén hatósági jegy elle­nében kiszolgáltatandó ke­nyérfejadag naponként és személyenként 20 dkg .. ..Ne­héz testi munkások részére a rendes napi fejadagon fe­lül pótjegy ellenében kiszol­gáltatható kenyérfejadag napi 20 dkg. A testi mun­kások részére a rendes napi fejadag mellett pótjegy el­lenében kiszolgáltatható ké­ny ér pótfejadag napi 10 dkg.” Az Alföld jó tanáccsal szolgált a gazdáknak: „Ki­pusztult vagy elmaradt őszi- búza-vetések pótlására a vetőmagot a következő mó­don kell előkészíteni, ha nincs kimondottan tavaszi- búza-vetőmagunk. A vetést megelőző napon estefelé megmosunk teknöben bő vízben, amit többször felújí­tunk, annyi vetőmag (őszi) búzát, amennyit másnap el akarunk vetni. A víz által felvetett gyommagvakat le­halásszuk, ezek között meg­találjuk az üszögös szeme­ket is. Az így megtisztított búzát, ha róla a szennyes levet leszűrtük, 8 óra hosz- szat nedvesen dagadni en­gedjük ... A jól megmosott búzát csávázni (pácolni) nem kell, de nem is ajánlatos.” Voltak a parasztságnak nemcsak hétköznapi, hanem „nagypolitikai” gondjai is. A Minisztertanács március 17-én rendkívüli ülésen fo­gadta el a földreform-javas­latot. A miniszterek egyen­ként nyilatkoztak. Gyöngyö­si János külügyminiszter a Független Kisgazdapárt ne­vében ezt mondta: „A most bekövetkezett katasztrófának egy óriási felbecsülhetetlen értéke az, hogy a népi erő­ket politikailag érvényesülés­hez juttatja, és ezeknek a né­pi erőknek a mostan tető alá jutó földreform megad­ja az anyagi lehetőséget ah­hoz, hogy szilárd alapot nyújtsanak a további de­mokratikus fejlődéshez.” Az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a nevezetes 600/1945. számú rendelete a földreformról szólva egye­beken kívül ezt mondja: „Községi földigénylő bizott­ság létesítendő minden köz­ségben, ahol földigénylők vannak. A bizottság tagjait a földigénylők maguk közül választják úgy, hogy min­den 20 igénylőre egy bizott­sági tag jusson, de a bizott­ságnak semmi esetre sem le­het 30-nál több és ötnél ke­vesebb tagja. Ha a tagok száma a tízet meghaladja, úgy a bizottság az ügyek ál­landó intézésére öttagú vá­lasztmányt alakít.” A földművelésügyi minisz­ternek az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendelete meg­adta a mintát, hogy a köz­ségi bizottságok elnökének hogyan kell fogadalmat ten­nie: „Én, N. N., mint a köz­ségi földigénylő bizottság el­nöke, becsületemre és lel­kiismeretemre fogadom, hogy tisztemben legjobb tu­dásom és lelkiismeretem sze­rint kedvezés és részrehajlás nélkül járok el, tisztemmel összeférhetetlen tevékeny­ségtől tartózkodom és a hi­vatali titkot megőrzőm." Lassanként éledezni kez­dett az ipar is. A gyulai nemzeti bizottság ösztönzé­sére a szakszervezetek kidol­goztak egy tervezetet, amely­ben egyebeken kívül ez ol­vasható: „A téglagyár üzem­be helyezése céljából üzemi biztos kinevezése szükséges. A kinevezendő üzemi biztos minél előbb állapítsa meg a cél mielőbbi elérése oká­ból szükségessé váló intéz­kedéseket, és utasítsa a tu­lajdonost azok megtételére. Az üzem megindulásának 15 —20 napon belül meg kell történnie.” Egy nappal e tervezet kel­te előtt, március 15-én az Orosházi Hírekben efféle ap­róhirdetések jelentek meg: „Konvenciós cselédet fiával április 1-re felfogadok. — Mézet adok férfi és női fe­hérneműért, harisnyáért. — Kardoskúton a templom mel­lett hat hold föld haszonbér­be vagy feléből kiadó. — Felhívjuk azokat, akik az Abelesz cipőgyárból gépal­katrészeket, szerszámot, anyagot s egyéb dolgokat el­vittek, haladéktalanul hoz­zák vissza, annál is inkább, mert többen látták, s ellen­kező esetben rendőri eljárást indítunk ellenük. — Kakas­széki partot bérelnék. — Jazz trombitákat, Esz-altó és B. tenor Saxophonokat, klari­nétokat magas áron ve­szek.” Gyermek­paradicsom Kaszaperen Az oktatási intézmények helyzetével évek óta kiemel­kedően foglalkoznak Kasza­peren. A napközis konyhát három esztendeje rekord­gyorsasággal újították fel, az óvoda pedig kiemelkedően, jó tárgyi feltételek között működik. Mindhárom cso­portnak külön öltözője, vi­zesblokkja van, s mindenütt rend és tisztaság uralkodik. A gyerekek láthatóan kitű­nően érzik magukat. Sok a játék, s ebből az óvodából senki sem szorul ki. hiszen mindenkit fel tudnak venni. A foglalkozásokat követően folyik a sütés-főzés, van, aki bálkirálynőnek öltözött, a fiúk pedig várat építettek. Képünkön, az igazi ebédet megelőzően, finom „vadgesz­tenye-papival” kínálja az egyik kislány asztalszom- szédját. Fotó: Gál Edit Nem dolgozott, szakmája sem volt Tóth Balázsnak. A személyi adatai szerint azon­ban volt két lakása. Egy ideiglenes és egy állandó, Békéscsabán', a Ludwigh u. 1. szám alatt. Otthon viszont csak nagy ritkán tartózko­dott, mert csavargott. Ba­rátja, Mitykó Ádám, Békés­csaba, Kisszik u. 6. szám alatti lakos sem törte magát, hogy plusz jövedelemre te­gyen szert. Igaz, lopás miatt a múlt év augusztusáig be volt zárva. Kedvezménnyel, feltételesen szabadult. Egy hónapig dolgozott a tégla- és cserépgyárban, s mint segéd­munkás több mint 6 ezer fo­rintot keresett. Ha megbe­csüli magát, minden bizony­nyal másképp alakul a sorsa. Ám még a feltételes szabad­ság ideje alatt italozni kez­dett. A pénz könnyen ki­folyt a kezéből. Elhatározta, lopással segít magán. Két személyautó pillangóablakát betörte, s a kocsik belsejé­ben értékek után kutatott. Csupán aprópénzt talált. A harmadik esetben egy olyan kocsit szemelt ki, amelyben rádiómagnó volt. Értéke meghaladta az 5 ezer forin­tot. Miután kiszerelte, a Fe­hér Galamb vendéglő mö­gött egy bokorban elrejtette. Néhány nap múlva átadta Tóth Balázsnak, hogy érté­kesítse. Tóth eladta egy ez­resért. Mitykó azonban eb­ből a pénzből egy fillért sem látott, mégse neheztelt: ba- * rátjára. Vagy inkább tartott tőle. Harminchét évesen többször megjárta a bör­A három falu együttmű­ködése a népességmegtartó érőt növelő településfejlesz­tésben is megnyilvánult az utóbbi időben. Mind a hat­van tanácstagi körzetbe a népfront egy-egy aktivistát jelölt ki az ilyen jellegű ten­nivalók hatékony segítésére. Annak ellenére, hogy az in­gázók száma 800 körül van összesen, a pénzbeli felaján­lás és az egyéb támogatás igen jelentős a három köz­ségben. Közöttük Kardos „vezet”, ahol tavaly több mint egymillió forint volt a társadalmi munka értéke. A helyi egyetértés Tsz dolgozói kialakítottak egy 200 négy­zetméter alapterületű kul­túrtermet, s hozzá vizesblok­kot építettek. Ezenkívül par­kosítottak, járdát építettek a lakosokkal közösen. A szö­vetkezet egymaga 500 ezer forinttal járult hozzá a mint­egy 2 millió forintos fejlesz­tés megvalósításához. Csabacsüdön 972 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek az állampolgá­rok, s szintén felújították a művelődési házat. A parket­tázáson és a nagyobb kály­hák beállításán kívül sor került festésre, mázolásra. Ugyancsak nem csekély részt vállalt a feladatok teljesíté­séből, különösen a parkok rendezéséből az idős korú la­kosság. A tanács az öregek napközi otthonának létesíté­se mellett azt tervezi, hogy az általa megvásárolt épü­tönt. Első ízben a katonai bíróság vonta fe­lelősségre lopás és garáz­daság miatt. Később hivata­los személy elleni erőszakért és magánlaksértésért került börtönbe. Legtöbbször tartá­si kötelezettség elmulasztása és közveszélyes munkakerü­lésért állt a bíróság előtt. Időközben ugyanis házassá­gon kívüli kapcsolatból gyer­meke született. Néhány év múlva megnősült, s a házas­ságból — mely hamarosan -felbomlott — két gyermeke származott. A bíróság mind­két esetben kötelezte a tar­tásdíjra. Esze ágában sem volt, hogy fizessen. Legutób­bi szabadságvesztésének le­töltése után munkát sem vállalt. Csavargott és italo­zott. Megélhetését és szóra­kozását alkalmi ismerősök­től, rokonoktól kapott vagy bűncselekmények útján szer­zett pénzből fedezte. A múlt év október 23-án Mitykóval különböző szóra­kozóhelyeken italozott. Pén­zük elfogyott. Az esti órák­ban Békéscsabán a Szövker raktára mellett mentek el. — Szerezni kellene néhány üveg italt — indítványozta Mitykó. — Rajta, ne habozz! — buzdította Tóth. Mitykó átmászott a keríté­sen. Társa kívül figyelt. Az udvaron az őr kutyával tel­jesített szolgálatot. Mérges csaholással vetette magát a kéretlen látogatóra. Beleka­pott a nadrágjába és leszakí­totta. Mitykó rémülten me­nekült. Tóth hahotázva fo­letben nyugdíjasklubot ren­dez be az átalakítás után. Az MHSZ-klub, amelynek Frankó János az elnöke, a tanáccsal és a Lenin Tsz- szei közösen még az idén el­készíti a hat fedett lőállású lőteret, a pártszékház pincé­jében pedig összejövetelek és raktározás céljára kialakítja a megfelelő helyiségeket. A HNF Országos Tanácsa a mi­ni arborétum létesítését több tízezer forinttal támogatja. Az iskola és a KlSZ-szerve- zet védnökséget vállalt a fa­ültetés és a zöldterület meg­óvása fölött. A tervek között szerepel, hogy a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ koordinációban új iparcikkboltot épít, a régi helyén presszót létesít, s korszerűsíti az éttermet is. Az ÁFÉSZ kénytelen volt bezárni a csabacsüdi hús­boltját, mivel nem tudott, el­adót szerezni. A zöldséges­bolt viszont jól működik; a kenyér-, tej- és húsellátás általában megfelel az igé­nyeknek. Ami a szolgáltatá­sokat illeti, férfi- és női fod­rászokból nincs hiány, s van kozmetikus meg cipőjavító is. Egyébként a három tele­pülésen mintegy ötven kis­iparos tevékenykedik. Na­gyon elkelne egy Patyolat­felvevőhely. örménykúton tavaly 645 ezer forintos társadalmi munkát teljesítettek. Az el­múlt időszak feladatai közül kiemelkedett a művelődési gadta. A Luther utcán a Jó­kai út felé vették az irányt. A kudarc bosszantotta Mity- kót. A nadrágja miatt is saj­nálkozott. Az egyik magán- kereskedő üzlete előtt újabb ötlete támadt. — Törjünk be! Közös erővel betörték az ajtót. Az üzletből 10 férfi­nadrágot, négy magnókazet­tát vittek el. A fiókban 1100 forint készpénzt találtak. Másnap már letartóztatta őket a rendőrség. A raktár udvarán megtalálták azt a reklámszatyrot, melyet a kutyától megriadt Mitykó hagyott el. A szatyorban ott lapultak Tóth Balázs iratai. A Békéscsabai Városi Bí­róságon Mitykó beismerte a cselekmény elkövetését. Tóth Balázs azonban vitatta, hogy a Szövker raktáránál a lo­pás kísérleténél bűnsegéd­ként működött volna közre, noha a rendőrségi kihallga­táson elismerte, tudomása volt az esetről, de vagy 10 méterre tartózkodott a cse­lekmény színhelyétől. Ilyen méltánytalan kifogásra hi­vatkozott akkor is, amikor arra a kérdésre válaszolt, hogy miért nem dolgozott. — Mivel rendőrségi fel­ügyelet alatt álltam, sem a személyi igazolványomat, sem a munkakönyvemet nem váltottam ki. Munkakönyv nélkül pedig nem tudtam el­helyezkedni. Még átlátszóbb kifogást keresett, amikor a tartásdíj került szóba. Elismerte, hogy három gyermeke után a tar­ház felújítása, mintegy 400 ezer forint értékben, s töb­bek között elektromos fűtést vezettek be. Megkezdődött a kardosi—örménykúti bekötő út szélesítése, csaknem egy­millió forint költséggel. Hát­ra van még az úgynevezett záró réteg leterítése. A ve­gyes élelmiszerbolt Kardoson még 1982-ben nyílt meg. ör­ménykúton hasonló üzletet ez év márciusában adnak át rendeltetésének. Csabacsüdön 1982-től hu­szonhat lakás épült fel, s az idén újabb harminc közmű­ves telek vár gazdára. Kar­doson és örménykúton is jól halad a telekvásárlás, vala­mint házépítés üteme. Jóllehet mind a három községnek van körzeti orvo­sa, és megfelelően működik a védőnői szolgálat is, de ön­álló gyermekorvosi rendelés­re nagy szükség lenne. A vezetékes vízzel nincs probléma a belterületen, sőt, lehetőség nyílt a múlt év no­vemberében és decemberé­ben a hálózat bővítésére. Ily módon az ellátásba, néhány tanyán kívül, bekapcsolták a csabacsüdi faüzemet is. Mindent egybevetve el­mondható: a termelőszövet­kezetek a Szarvasi Állami Tangazdasággal közösen nem kis anyagi és egyéb áldoza­tot hoznak azért, hogy a te­lepülésfejlesztési célok meg­valósuljanak. Ha majd létre­jönnek az elöljáróságok, ak­kor a pártszervezetekkel és a HNF-testülétekkel együtt olyan politikai vezetés ala­kul ki, amely kellő garancia lesz nemcsak a helyi érdek- képviseletre, hanem a társ­községek önbecsülésére és a közélet fellendítésére is. A kollektív tenniakarás egyik szép példája máris megmu­tatkozott Csabacsüdön, ahol a Kossuth utca lakosai 150 ezer forintot fizettek be ön­kéntes hozzájárulásként út­építésre. Bukovinszky István ' tásdíjat nem fizette. Arra hivatkozott, hogy volt élet­társa és volt felesége a tar­tásdíjról lemondott. A tar­tásdíj azonban a gyermekek­nek jár. Érvényesen nem le­het lemondani róla. A városi bíróság dr. Bán­diné dr. Szabó Éva büntető tanácsa Tóth Balázst lopás, orgazdaság, közveszélyes munkakerülés és más bűn- cselekmények miatt halma­zati büntetésként, mint több­szörösen visszaesőt, két év és hat hónap szabadságvesztés­re ítélte. Mitykó Ádámot lo­pás és lopás vétségének kí­sérlete miatt, ugyancsak hal­mazati büntetésként, mint visszaesőt, egy év és 8 hó­nap szabadságvesztéssel súj­totta. Súlyosbító körülmény­ként értékelte a bíróság, hogy Tóth Balázs közveszé­lyes munkakerülés és tartás­díj fizetésének elmulasztása miatt volt már büntetve. Korábbi büntetéseinek ha­tástalanságát bizonyítja, hogy előző elítélését követő szabadulása után ismét mun­kakerülő, csavargó életmódot folytatott, gyermekeiről egyáltalán nem gondosko­dott. Bűnöző életmód folyta­tására rendezkedett be, s végül vagyon elleni bűncse­lekményeket követett el, hogy megélhetését, italozását biztosítsa. A bíróság az íté­let indokolásában rámutatott arra, hogy az ilyenfajta ma­gatartás különösen veszélyes a társadalomra. A vádlottak életmódjára és az általuk el­követett bűncselekményekre való tekintettel, a bíróság méltatlannak találta őket a közügyekben való részvétel­re. Ezért Tóth Balázst három évre, Mitykó Ádámot pedig két évre tiltotta el a köz­ügyek gyakorlásától. Az íté­let nem jogerős. (Serédi) tárgyalóteremből Közveszélyes munkakerülők a bíróság előtt n fejadag: 20,30,40 deka

Next

/
Thumbnails
Contents