Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-13 / 60. szám
1985, március 13., szerda Társadalmi együttműködés Csabacsüdön és társközségeiben „A közigazgatás átszervezése Kardos és örménykút lakosságát nem. juttatta hátrányos helyzetbe.” így foglalta össze mondanivalóját Frankó János, a csabacsüdi Nagyközségi Közös Tanács elnöke, miután a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek együttműködésének eddigi eredményeiről tájékoztatott bennünket. Megemlítette, a tennivalók jobb összehangolását a három helyi népfrontbizottsággal 1982 júniusában kötött megállapodás is elősegítette, amelynek főbb pontjai a testületi és szakigazgatási tevékenységre, a települések fejlesztésére, a közös rendezvények szervezésére és az egyéb feladatokra vonatkoztak általában. Az Orosházi Hírek március 11-i száma közölte a vésztői nemzeti bizottság határozati javaslatát: „1. A megyei és járási közigazgatás demokratikus újjászervezését követeljük, valamint az itt maradt, vagy időközben visszatért, báránybőrbe bújtatott fasiszták likvidálását. 2. Követeljük: népbíróságoknál az ítélet azonnali végrehajtását, úgy a bíróságok, valamint a törvényszékek megtisztítását a németektől. 3. Követeljük az egyháznak az államtól való különválasztását. Az egyházak szuverén jogainak az államban való megszüntetését. 4. Az újonnan felállított nemzeti hadseregben politikai biztosok kinevezését és a rendőrlegénység demokratikus szellemű átképzését. 5. A földreform igazságos, méltányos és gyors végrehajtását. 6. A pénzintézetek állami ellenőrzését, valamint az ármentesítő társulatok államosításának végrehajtását.” A gyulai polgármester elrendelte: „Március 15. napjáig a városi rendőrségen mindenki szolgáltassa be a birtokában levő háborús vagy politikai propagandaanyagot tartalmazó képes folyóiratokat (Signal, Tempó, Magyar Futár, Képes Vasárnap, Magyar Erő, Tolnai Világlapja, és valameny- nyi német képes heti, vagy havi folyóirat). Aki a megadott határidőig felhívásomnak nem tesz eleget, úgy ellene kihágást eljárást indíttatok, és súlyos büntetéssel fogom sújtani.” Elvben és hosszabb távon ez az intézkedés is enyhíthetett a súlyos papírgondokon. A Magyar Közlöny március 13-i számában szigorú takarékosságot szolgáló kormányrendelet látott napvilágot: „Az időszaki lapok 1945. április 15-ig legfeljebb csak oly példányszámban és oly mennyiségű papír felhasználásával jelenhetnek meg, mely az 1945. február 15-ig terjedő idő alatti átlagos példányszámnak és papírmeny- nyiségnek megfelel 1945. április 15. napja után időszaki lap csak a miniszterelnökség által meghatározott példányszámban, nagyságban, valamint meghatározott minőségű és mennyiségű papíron jelenhetik meg. Ameny- nyiben a cselekmény súlyosabb minősítés alá nem esik, a jelen rendeletben írt kötelezettségek megszegése, vagy kötelezettségeknek nem pontos teljesítése kihágást képez, és 15 napig terjedő elzárással, valamint 200 P pénzbüntetéssel, háború esetén hat hónapig terjedő elzárással, valamint 8000 P-ig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.” Ugyanebben a számban jelent meg egy, a szó szoros értelmében életfontosságú rendelet: „Az ország egész területén hatósági jegy ellenében kiszolgáltatandó kenyérfejadag naponként és személyenként 20 dkg .. ..Nehéz testi munkások részére a rendes napi fejadagon felül pótjegy ellenében kiszolgáltatható kenyérfejadag napi 20 dkg. A testi munkások részére a rendes napi fejadag mellett pótjegy ellenében kiszolgáltatható kény ér pótfejadag napi 10 dkg.” Az Alföld jó tanáccsal szolgált a gazdáknak: „Kipusztult vagy elmaradt őszi- búza-vetések pótlására a vetőmagot a következő módon kell előkészíteni, ha nincs kimondottan tavaszi- búza-vetőmagunk. A vetést megelőző napon estefelé megmosunk teknöben bő vízben, amit többször felújítunk, annyi vetőmag (őszi) búzát, amennyit másnap el akarunk vetni. A víz által felvetett gyommagvakat lehalásszuk, ezek között megtaláljuk az üszögös szemeket is. Az így megtisztított búzát, ha róla a szennyes levet leszűrtük, 8 óra hosz- szat nedvesen dagadni engedjük ... A jól megmosott búzát csávázni (pácolni) nem kell, de nem is ajánlatos.” Voltak a parasztságnak nemcsak hétköznapi, hanem „nagypolitikai” gondjai is. A Minisztertanács március 17-én rendkívüli ülésen fogadta el a földreform-javaslatot. A miniszterek egyenként nyilatkoztak. Gyöngyösi János külügyminiszter a Független Kisgazdapárt nevében ezt mondta: „A most bekövetkezett katasztrófának egy óriási felbecsülhetetlen értéke az, hogy a népi erőket politikailag érvényesüléshez juttatja, és ezeknek a népi erőknek a mostan tető alá jutó földreform megadja az anyagi lehetőséget ahhoz, hogy szilárd alapot nyújtsanak a további demokratikus fejlődéshez.” Az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a nevezetes 600/1945. számú rendelete a földreformról szólva egyebeken kívül ezt mondja: „Községi földigénylő bizottság létesítendő minden községben, ahol földigénylők vannak. A bizottság tagjait a földigénylők maguk közül választják úgy, hogy minden 20 igénylőre egy bizottsági tag jusson, de a bizottságnak semmi esetre sem lehet 30-nál több és ötnél kevesebb tagja. Ha a tagok száma a tízet meghaladja, úgy a bizottság az ügyek állandó intézésére öttagú választmányt alakít.” A földművelésügyi miniszternek az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendelete megadta a mintát, hogy a községi bizottságok elnökének hogyan kell fogadalmat tennie: „Én, N. N., mint a községi földigénylő bizottság elnöke, becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy tisztemben legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint kedvezés és részrehajlás nélkül járok el, tisztemmel összeférhetetlen tevékenységtől tartózkodom és a hivatali titkot megőrzőm." Lassanként éledezni kezdett az ipar is. A gyulai nemzeti bizottság ösztönzésére a szakszervezetek kidolgoztak egy tervezetet, amelyben egyebeken kívül ez olvasható: „A téglagyár üzembe helyezése céljából üzemi biztos kinevezése szükséges. A kinevezendő üzemi biztos minél előbb állapítsa meg a cél mielőbbi elérése okából szükségessé váló intézkedéseket, és utasítsa a tulajdonost azok megtételére. Az üzem megindulásának 15 —20 napon belül meg kell történnie.” Egy nappal e tervezet kelte előtt, március 15-én az Orosházi Hírekben efféle apróhirdetések jelentek meg: „Konvenciós cselédet fiával április 1-re felfogadok. — Mézet adok férfi és női fehérneműért, harisnyáért. — Kardoskúton a templom mellett hat hold föld haszonbérbe vagy feléből kiadó. — Felhívjuk azokat, akik az Abelesz cipőgyárból gépalkatrészeket, szerszámot, anyagot s egyéb dolgokat elvittek, haladéktalanul hozzák vissza, annál is inkább, mert többen látták, s ellenkező esetben rendőri eljárást indítunk ellenük. — Kakasszéki partot bérelnék. — Jazz trombitákat, Esz-altó és B. tenor Saxophonokat, klarinétokat magas áron veszek.” Gyermekparadicsom Kaszaperen Az oktatási intézmények helyzetével évek óta kiemelkedően foglalkoznak Kaszaperen. A napközis konyhát három esztendeje rekordgyorsasággal újították fel, az óvoda pedig kiemelkedően, jó tárgyi feltételek között működik. Mindhárom csoportnak külön öltözője, vizesblokkja van, s mindenütt rend és tisztaság uralkodik. A gyerekek láthatóan kitűnően érzik magukat. Sok a játék, s ebből az óvodából senki sem szorul ki. hiszen mindenkit fel tudnak venni. A foglalkozásokat követően folyik a sütés-főzés, van, aki bálkirálynőnek öltözött, a fiúk pedig várat építettek. Képünkön, az igazi ebédet megelőzően, finom „vadgesztenye-papival” kínálja az egyik kislány asztalszom- szédját. Fotó: Gál Edit Nem dolgozott, szakmája sem volt Tóth Balázsnak. A személyi adatai szerint azonban volt két lakása. Egy ideiglenes és egy állandó, Békéscsabán', a Ludwigh u. 1. szám alatt. Otthon viszont csak nagy ritkán tartózkodott, mert csavargott. Barátja, Mitykó Ádám, Békéscsaba, Kisszik u. 6. szám alatti lakos sem törte magát, hogy plusz jövedelemre tegyen szert. Igaz, lopás miatt a múlt év augusztusáig be volt zárva. Kedvezménnyel, feltételesen szabadult. Egy hónapig dolgozott a tégla- és cserépgyárban, s mint segédmunkás több mint 6 ezer forintot keresett. Ha megbecsüli magát, minden bizonynyal másképp alakul a sorsa. Ám még a feltételes szabadság ideje alatt italozni kezdett. A pénz könnyen kifolyt a kezéből. Elhatározta, lopással segít magán. Két személyautó pillangóablakát betörte, s a kocsik belsejében értékek után kutatott. Csupán aprópénzt talált. A harmadik esetben egy olyan kocsit szemelt ki, amelyben rádiómagnó volt. Értéke meghaladta az 5 ezer forintot. Miután kiszerelte, a Fehér Galamb vendéglő mögött egy bokorban elrejtette. Néhány nap múlva átadta Tóth Balázsnak, hogy értékesítse. Tóth eladta egy ezresért. Mitykó azonban ebből a pénzből egy fillért sem látott, mégse neheztelt: ba- * rátjára. Vagy inkább tartott tőle. Harminchét évesen többször megjárta a börA három falu együttműködése a népességmegtartó érőt növelő településfejlesztésben is megnyilvánult az utóbbi időben. Mind a hatvan tanácstagi körzetbe a népfront egy-egy aktivistát jelölt ki az ilyen jellegű tennivalók hatékony segítésére. Annak ellenére, hogy az ingázók száma 800 körül van összesen, a pénzbeli felajánlás és az egyéb támogatás igen jelentős a három községben. Közöttük Kardos „vezet”, ahol tavaly több mint egymillió forint volt a társadalmi munka értéke. A helyi egyetértés Tsz dolgozói kialakítottak egy 200 négyzetméter alapterületű kultúrtermet, s hozzá vizesblokkot építettek. Ezenkívül parkosítottak, járdát építettek a lakosokkal közösen. A szövetkezet egymaga 500 ezer forinttal járult hozzá a mintegy 2 millió forintos fejlesztés megvalósításához. Csabacsüdön 972 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az állampolgárok, s szintén felújították a művelődési házat. A parkettázáson és a nagyobb kályhák beállításán kívül sor került festésre, mázolásra. Ugyancsak nem csekély részt vállalt a feladatok teljesítéséből, különösen a parkok rendezéséből az idős korú lakosság. A tanács az öregek napközi otthonának létesítése mellett azt tervezi, hogy az általa megvásárolt épütönt. Első ízben a katonai bíróság vonta felelősségre lopás és garázdaság miatt. Később hivatalos személy elleni erőszakért és magánlaksértésért került börtönbe. Legtöbbször tartási kötelezettség elmulasztása és közveszélyes munkakerülésért állt a bíróság előtt. Időközben ugyanis házasságon kívüli kapcsolatból gyermeke született. Néhány év múlva megnősült, s a házasságból — mely hamarosan -felbomlott — két gyermeke származott. A bíróság mindkét esetben kötelezte a tartásdíjra. Esze ágában sem volt, hogy fizessen. Legutóbbi szabadságvesztésének letöltése után munkát sem vállalt. Csavargott és italozott. Megélhetését és szórakozását alkalmi ismerősöktől, rokonoktól kapott vagy bűncselekmények útján szerzett pénzből fedezte. A múlt év október 23-án Mitykóval különböző szórakozóhelyeken italozott. Pénzük elfogyott. Az esti órákban Békéscsabán a Szövker raktára mellett mentek el. — Szerezni kellene néhány üveg italt — indítványozta Mitykó. — Rajta, ne habozz! — buzdította Tóth. Mitykó átmászott a kerítésen. Társa kívül figyelt. Az udvaron az őr kutyával teljesített szolgálatot. Mérges csaholással vetette magát a kéretlen látogatóra. Belekapott a nadrágjába és leszakította. Mitykó rémülten menekült. Tóth hahotázva foletben nyugdíjasklubot rendez be az átalakítás után. Az MHSZ-klub, amelynek Frankó János az elnöke, a tanáccsal és a Lenin Tsz- szei közösen még az idén elkészíti a hat fedett lőállású lőteret, a pártszékház pincéjében pedig összejövetelek és raktározás céljára kialakítja a megfelelő helyiségeket. A HNF Országos Tanácsa a mini arborétum létesítését több tízezer forinttal támogatja. Az iskola és a KlSZ-szerve- zet védnökséget vállalt a faültetés és a zöldterület megóvása fölött. A tervek között szerepel, hogy a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ koordinációban új iparcikkboltot épít, a régi helyén presszót létesít, s korszerűsíti az éttermet is. Az ÁFÉSZ kénytelen volt bezárni a csabacsüdi húsboltját, mivel nem tudott, eladót szerezni. A zöldségesbolt viszont jól működik; a kenyér-, tej- és húsellátás általában megfelel az igényeknek. Ami a szolgáltatásokat illeti, férfi- és női fodrászokból nincs hiány, s van kozmetikus meg cipőjavító is. Egyébként a három településen mintegy ötven kisiparos tevékenykedik. Nagyon elkelne egy Patyolatfelvevőhely. örménykúton tavaly 645 ezer forintos társadalmi munkát teljesítettek. Az elmúlt időszak feladatai közül kiemelkedett a művelődési gadta. A Luther utcán a Jókai út felé vették az irányt. A kudarc bosszantotta Mity- kót. A nadrágja miatt is sajnálkozott. Az egyik magán- kereskedő üzlete előtt újabb ötlete támadt. — Törjünk be! Közös erővel betörték az ajtót. Az üzletből 10 férfinadrágot, négy magnókazettát vittek el. A fiókban 1100 forint készpénzt találtak. Másnap már letartóztatta őket a rendőrség. A raktár udvarán megtalálták azt a reklámszatyrot, melyet a kutyától megriadt Mitykó hagyott el. A szatyorban ott lapultak Tóth Balázs iratai. A Békéscsabai Városi Bíróságon Mitykó beismerte a cselekmény elkövetését. Tóth Balázs azonban vitatta, hogy a Szövker raktáránál a lopás kísérleténél bűnsegédként működött volna közre, noha a rendőrségi kihallgatáson elismerte, tudomása volt az esetről, de vagy 10 méterre tartózkodott a cselekmény színhelyétől. Ilyen méltánytalan kifogásra hivatkozott akkor is, amikor arra a kérdésre válaszolt, hogy miért nem dolgozott. — Mivel rendőrségi felügyelet alatt álltam, sem a személyi igazolványomat, sem a munkakönyvemet nem váltottam ki. Munkakönyv nélkül pedig nem tudtam elhelyezkedni. Még átlátszóbb kifogást keresett, amikor a tartásdíj került szóba. Elismerte, hogy három gyermeke után a tarház felújítása, mintegy 400 ezer forint értékben, s többek között elektromos fűtést vezettek be. Megkezdődött a kardosi—örménykúti bekötő út szélesítése, csaknem egymillió forint költséggel. Hátra van még az úgynevezett záró réteg leterítése. A vegyes élelmiszerbolt Kardoson még 1982-ben nyílt meg. örménykúton hasonló üzletet ez év márciusában adnak át rendeltetésének. Csabacsüdön 1982-től huszonhat lakás épült fel, s az idén újabb harminc közműves telek vár gazdára. Kardoson és örménykúton is jól halad a telekvásárlás, valamint házépítés üteme. Jóllehet mind a három községnek van körzeti orvosa, és megfelelően működik a védőnői szolgálat is, de önálló gyermekorvosi rendelésre nagy szükség lenne. A vezetékes vízzel nincs probléma a belterületen, sőt, lehetőség nyílt a múlt év novemberében és decemberében a hálózat bővítésére. Ily módon az ellátásba, néhány tanyán kívül, bekapcsolták a csabacsüdi faüzemet is. Mindent egybevetve elmondható: a termelőszövetkezetek a Szarvasi Állami Tangazdasággal közösen nem kis anyagi és egyéb áldozatot hoznak azért, hogy a településfejlesztési célok megvalósuljanak. Ha majd létrejönnek az elöljáróságok, akkor a pártszervezetekkel és a HNF-testülétekkel együtt olyan politikai vezetés alakul ki, amely kellő garancia lesz nemcsak a helyi érdek- képviseletre, hanem a társközségek önbecsülésére és a közélet fellendítésére is. A kollektív tenniakarás egyik szép példája máris megmutatkozott Csabacsüdön, ahol a Kossuth utca lakosai 150 ezer forintot fizettek be önkéntes hozzájárulásként útépítésre. Bukovinszky István ' tásdíjat nem fizette. Arra hivatkozott, hogy volt élettársa és volt felesége a tartásdíjról lemondott. A tartásdíj azonban a gyermekeknek jár. Érvényesen nem lehet lemondani róla. A városi bíróság dr. Bándiné dr. Szabó Éva büntető tanácsa Tóth Balázst lopás, orgazdaság, közveszélyes munkakerülés és más bűn- cselekmények miatt halmazati büntetésként, mint többszörösen visszaesőt, két év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte. Mitykó Ádámot lopás és lopás vétségének kísérlete miatt, ugyancsak halmazati büntetésként, mint visszaesőt, egy év és 8 hónap szabadságvesztéssel sújtotta. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy Tóth Balázs közveszélyes munkakerülés és tartásdíj fizetésének elmulasztása miatt volt már büntetve. Korábbi büntetéseinek hatástalanságát bizonyítja, hogy előző elítélését követő szabadulása után ismét munkakerülő, csavargó életmódot folytatott, gyermekeiről egyáltalán nem gondoskodott. Bűnöző életmód folytatására rendezkedett be, s végül vagyon elleni bűncselekményeket követett el, hogy megélhetését, italozását biztosítsa. A bíróság az ítélet indokolásában rámutatott arra, hogy az ilyenfajta magatartás különösen veszélyes a társadalomra. A vádlottak életmódjára és az általuk elkövetett bűncselekményekre való tekintettel, a bíróság méltatlannak találta őket a közügyekben való részvételre. Ezért Tóth Balázst három évre, Mitykó Ádámot pedig két évre tiltotta el a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. (Serédi) tárgyalóteremből Közveszélyes munkakerülők a bíróság előtt n fejadag: 20,30,40 deka