Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-12 / 35. szám

j985. február 12., kedd Egykor hintával mentek érte... Bőrdíszműves szakkör Dombiratoson Jarabek Krisztina, Varga Pista és a két Bojczán gye­rek méltán büszkék a domb- iratosi könyvtár falát díszí­tő bőrdíszművekre. Szakkö­rükben készült mind. Itt, a könyvtárban aztán ország­világ láthatja: so'k mindent ellestek már az idős mester, Jéger Elemér tudományából. * * * — Néhány nagyobb lány járt először — idézgeti a több mint két éve történte­ket Krisztina. — Nekem is kedvem kerekedett elmenni a szakkörbe. Jártam is két évig, aztán abba kellett hagynom, mert elkerültem Dombiratosról. Krisztina most a gyulai gimnáziumba jár, ám a szak­körben töltött idő nem múlt el nyomtalanul. — Már gondoltam rá, hogy néha, ha hazajövök, érdemes lenne visszamenni Elemér bácsi kis műhelyébe, de ilyenkor annyi minden más dolgom akad ... Most, bár a nagy hideg mi­att éppen szünetet tartanak, a három fiú jár a szakkör­be. — Tavasszal kezdjük is­mét — mondja Bojczán End­re —, amikor jobb idő lesz. — Már alig várjuk — te­szi hozzá testvére, Nándi — nemcsak a munka miatt, ha­nem mert Elemér bácsi any- nyi érdekes dolgot mesélt inaséveiről, a régi időkről . . . — Hogyan készül egy ilyen falidísz? — kérdez vissza Bandi, a legbeszéde­sebb. — Hát először is pen­gével vékony szíjakat kell vágni, aztán meg kell puhí­tani a bőrt. .. — Cs'ak a festést nem hagyta ránk Elemér bácsi — szólal meg Varga Pisti is —, mire mentünk, már kész volt vele. Mesélik, hogy a szerszá­mokra nagyon kellett ügyel­niük, s a könyvtár vezetőjé­től, Zábróczki Lászlónétól hamar magyarázatot is ka­punk, miért? — A szerszámok beszerzé­se már szinte lehetetlen, hi­szen köztudott, kihalóban van a szíjgyártó szakma. Ezért nem lehet 2-3 gyerek­nél többet foglalkoztatni, mert a „csikóból” — ezen dolgoznak — is csak ennyi van, s szűkében vannak egyéb kellékeknek is. Elmondja hamarjában, hogy a szakkör — kisebb megszakításokkal — 1980. óta működik —, s nem kis erőfeszítésbe kerül megtar­tani. — Drága dolog ez, hiszen egy fél marhabőr ezer fo­rint, s bizony ez a három gyerek egy évi munkájához elég... S ez még csak a nyersanyag ... * * * A szép munkák, s a be­szélgetés kíváncsivá tett, fel­kerestük hát az idős szíj­gyártót is, akinek műhelyé­ben ezúttal csupán két ál­mos macska nyújtózik lus­tán, élvezve a nyugalmat, s a csöppnyi kályha melegét. — Mindig szerettem a lo­vakat. Gyerekkoromban a másik faluig szaladtam vol­na' egy csikó után, úgy sze­rettem. És micsoda becsüle­te volt akkoriban egy szíj­gyártó mesternek! — réved a múltba az idős ember. — Így aztán 1926-ban, 13 éve­sen elmentem tanulónak. Há­rom és fél év után, s ez még csak az alapokat adta, 7 évig voltam segéd.' Az iparigazol­ványt 1936. augusztus 26-án kaptam meg. Végtelen szeretettel beszél mesterségéről. Aztán aggód­va hozzáteszi: „Ez a szakma halálra van ítélve. Ezért pró­bálom továbbadni akinek csak lehet.” A szakkört is ezért vállaltam el, pedig ha hiszi, ha nem, már 73 éves vagyok. Voltak gyere­kek, akiket szinte sajnáltam, hogy nem folytathatják. A kis Krisztina is ilyen ügyes kislány volt, vagy a Faber Jancsi, ő is elkerült már. Olyan ügyesen fonták a sal­langot, hogy öröm volt néz­ni. Az unokájáról mesél, aki szívesen tett-vett a műhely­ben nagyapja mellett. „Gon­doltam, beletömöm a fejébe, amit lehet.” Aztán őt ^sem sikerült maga mellett tarta­nia. — Tudja, az igazság az, hogy manapság már nem le­het megélni ebből. Ha nem lennének a lovasnapok, nem is tudom, mi lenne ... Akad felnőtt tanítvány is. Egyszer egy óvónő kopogta­tott be hozzá ... — Maulis Mihályné azóta gyakran eljár hozzám. Von­zották a népművészeti dol­A tanítványok gok, ezért jött. Azóta is szív- vel-lélekkei csinálja. De nem lehet ezt másképpen, csak így, teljes odaadással. Akkor aztán már nem is mester­ség, művészet ez. * * * Kikísér minket, majd in­dul vissza a birodalmába. Szeret itt, nem tudja letenni a munkát, pedig már évek óta nyugdíjas. „Örömöm le­lem abban, ha elkészül egy A mester szép, új darab. Így könnyeb­ben telnek a napok, még a korát is elfelejti az ember.” A két macska ismét jóízű­en szunyókál a nagy csend­ben, mit sem sejtve arról, hogy gazdájuk talán valahol a régmúltban kalandozik gondolatban, mikor még fia­tal volt... Mikor a szent­gotthárdi katonaévekben hin- tót küldött a mesterért a fő­hadnagy úr, hogy jöjjön el ő is a fogatvizitre... Kép, szöveg: Nagy Ágnes Békéscsaba, Terv mozi Zenés filmek hete Az „Ilyen még nem volt!” reklámmondattal lehet jel­lemezni a békéscsabai Terv mozi új kezdeményezését. Február 17. és 23. között az elmúlt évek legnagyobb si­kerű zenés filmjeiből állí­tott össze egy csokorra va­lót. A megyeszékhely legna­gyobb kerületének, az V.- nek mozijában 17-én és 18- án a fél 6-kor kezdődő elő­adáson a rock királyáról, Elvis Presleyről vetítik le Malcolm Leo és Andrew Solt színes amerikai filmjét. Ezt követően a közönség új­ra láthatja a rockoperák ed­digi történetének legnagyobb sikeréről készült ugyancsak amerikai változatot, a Jézus Krisztus szupersztárt. A Kabaré rendezőjének, Bob Fosse-nak cannes-i nyertese a Mindhalálig zene, amely­nek női főszereplője a Pos­tás mindig kétszer csenget című filmben befutott Jassi- ca Lange. A könnyűzenei új hullám „fémkémény” zenét játszó együttese volt az" AC DC formáció: az együt­tes színes koncertfilmje, a Szóljon a rock! című ismét műsorra kerül két napon, esti előadáson. S még egy musicalfilm: Menahem Go­lan rendezte az Alma címűt, amely a fantasztikumok kedvelőinek is élményt je­lent. Az Üvegtörők című an­gol film a punk születésével és pusztulásával foglalkozik. Égy jelenet a Szóljon a rock! című színes amerikai zenés filmből (MOKÉP—MTI-fotő) Egy magyar zenés film is helyet kapott a hét program­jában: az utolsó napon, feb­ruár 23-án a két esti előadá­son vetítik Szomjas György rendező híres-hírhedt színes filmjét, a Kopaszkutyát, amelynek főszereplője a Hobo Blues Band. (N. L.) KÉPERNYŐ Piknik Gegparádé volt a péntek este látott Piknik című néma­film, bár meg sem közelítette a jó egy évvel ezelőtt — szil­veszterkor — vetített elődjének, az Üdvözlet a tengerpartról című burleszknek a: szintjét. Néhány szereplőnek ezúttal nem jutott megmutatkozási lehetőség. Tréfás ötletekben — szaknyelven gegekben — nem volt hiány. A csúcs az volt, mikor a kicsi szemüveges férfi keresgél a Veszély tábla kö­rül, hogy mire vonatkozik a felirat, s ahogy a hosszas, eredménytelen kutatás után elfordul a táblától, az szép las­san eldől, s jól fejbe veri a téblábolót. (Kár, hogy a felira­tot nem feliratozták magyarul!) > A hét gegjét mégiscsak a Forró szél hozta. Amikor a für­dőszobából előbújik a két és fél órája készülő feleség, és el­küldi a nagybácsit az angol nevű testápolókért, akkor az oldalamat fogtam. Pedig nem történt semmi különös, mind­két ember úgy viselkedett, ahogy azt tőlük várni lehetett. A fiatalasszony „sietett” és fürdőköpenyben mégse mehetett el hazulról, fel meg nem öltözhetett félkészen, a segítőkész nagybácsi pedig nem tudott angolul. Mégis mélysége volt ennek az ötletnek. Generációk, életvitelek találkoztak, s tet­ték ezt súrlódásmentesen akkor, amikor ütközhettek is vol­na. így csak küszködtek. Életismerete által ez a másfél perc nem, csupán egy ötlet volt. Persze, csak akkor első­díjas a múlt héten ez az előbb leírt ötlet, ha a tévéfilmeket értékeljük. Amarcord A kicsi képernyőn elszenvedett szörnyű veszteségek elle­nére is rettentően nagy film. Fellini alkotásaiban zavartala­nul, a dramaturgiai törvényekkel szinte mit sem törődve kavarognak a történetek. Az emberi elme emlékező mecha­nizmusát kristálytisztán térképezi fel az olasz mester. Hogy mi válik fontossá, mit mgr bele pusztuló agysejtjeinkbe az élmény sava mindörökre, arról beszél Fellini döbbenetesen őszinte filmje. Nem szépít, vállalja a pattanásosan tisztát- lant és a csacska-nevetséges vágyálmokat. Hogy ez néha gegízű lesz? Ez sem hazugság. Gondoljunk csak vissza gye­rekkori „ügyeinkre”! Vagy figyeljük meg utódainkat, hamar akad lehetőségünk a mosolygásra! Persze Fellini sem mondhat le arról, hogy az élet kínos­nevetséges ■ apróságait ne filmesítse. Hangsúlyoz, ellenpon­toz, ritmizál, kiemel, s ha kell, poentíroz. De ezt sosem ön­magáért a gegért teszi, hanem az élet apróságaiban beszé­desen tetten ért embert akarja úgy ábrázolni, hogy megmo­solyogva érthessük meg minden esendőségét. Mert mosoly- lyal könnyebb. A történelmi és a személyes múlt nyomasztó emlékeitől nevetve megszabadulni nem Fellini találmánya. De kevesek teszik ilyen egyénien. Az ő megfogalmazásában a szemérmünk által kimondhatatlan is polgárjogot nyer. Legkínosabb titkainkban avat minket egymás ismerőjévé, barátjává. Szoborkörözés Ráday Mihály jól értesült stábjának figyelmét semmi sem kerülheti el. Gyakorta (itt is) apróságok válnak fontossá. Olyan apróságok, amiktől azonban egy város, egy városrész, vagy egy épület kap egyéniséget. Lámpák, oszlopok, ajtók, kilincsek, szegélykövek milyenségét tanultuk meg megbe­csülni. Ami a pénteki adásban meglepett, az a „szoborkörö­zés” volt. Hogyan tűnhettek el ezek a maradandó anyagból született és Budapesttől elszakíthatatlan értékek? (Elszakít­hatatlan? Nagy szó. Holott, ha nincs egy lelkes amatőr, aki hatvan év alatt tízezer fotót készített róluk, keresi-e valaki ezeket a szobrokat?) Minden eltűnésből történetet tudnék ír­ni Történetet arról, hogy a szobroknál mi minden volt fon­tosabb adott pillanatban. Történeteket a nemtörődömségről, a hozzá nem értésről, a politikai félremagyarázásról, és azt hiszem, lopásról is. Görgey Artúr szobra külön fejezet, ennél hadd időzzek egy kicsit! Görgeyt a történészek már évtizedek óta felmentik az áruló vád alól, elsősorban személyiségének értékeit hangsú­lyozzák. Bocsánat még sincs. Róla sosem fognak elnevezni rádióadót, cigarettát, nem nyomják arcképét pénzre, s tán utcatáblán sem olvashatjuk nevét. Nem is ezt hiányolom. Kossuth volt az adott korban egy nép vágyának, akaratá­nak, tetterejének, egy nép lelkének leghűbb megszólaltatója, és ő maradt egy nép reménye még sokáig. De e hithez kel­lett egy magyarázat a bukásra, s erre — többek között — Görgey felelt meg legjobban. Vastagh György Görgey-szob- ra — ami a fotó alapján mutatós alkotásnak tűnt — tán e megváltozhatatlan vélemény miatt került az eltűntek listá­jára. Egy percig sem állítom, hogy könnyű volt dönteni ar­ról, mi nyom többet a latban: Görgey értékei, avagy hibái. Ha azonban történelmünket dialektikusán akarjuk szemlél­ni, akkor Görgeyt nem lehet sem dicsőíteni; sem örökre a bűnbaksorsra kárhoztatni . . . Ungár Tamás Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.50: Játéksarok. 11.04: Penderecki: Három mi­niatűr. 11.10: A Lengyel Néphadsereg központi zenekara játszik. 11. 37: Wilhelm Meister tanuló­évei. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Hangverseny délidőben. Kb. 13.35: Popper-müvek. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Arcképek a cseh iroda­lomból. Vladimir Holan. 15.17: Fúvósesztrád. 15.30: Társadalom és iskola. 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: A hajó megérkezett — ri­port. 17.30: Filmzene. 17.45: A Szabó család. 19.15: Kilátó. 20.00: Félóra népzene. 20.30: Tudomány és gyakorlat. 21.00: Az új magyar zene a rádióban. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Fodor János operaáriákat énekel. 22.47: Kutatás a kutatás körül, n. 22.57: A rádió lemezalbuma. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÖ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Andor Éva operettfelvéte­leiből. 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. 13.05: Pophullám. 14.00: Zenés délután. 14.15: Népi hangszeres muzsika. 14.40: Zeneiskolásoknak. 15.05: „Senki földjén”. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Kamasz-panasz. 18.30: Gramofonalbum. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Operettkedvelőknek. 21.05: Az aranyszamár. 21.41: Elvis Presley összes fel­vételei. 22.47: Az élő népdal. 23.20: A mai dzsessz. 24.00: Éjféltől — hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Schubert-hangverseny. 10.43: Operarészletek. 11.18: Zenekari muzsika. 13.05: Intermikrofon. 13.20: Cselédházból emlékház. 13.40: Népdalfeldolgozások. 14.15: A zeneirodalom remekmű­veiből. 15.25: Labirintus. 15.40: Bábok és bohócok. 15.55: Operanégyesek. 16.20: A Rádió Dalszínháza. 17.0Ó: Iskolarádió. 17.30: Romantikus kamarazene. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű -műsor. 19.35: Mozart: B-dúr zongora- verseny. 20.07: Rádiószínház. 21.02: XX. századi operákból. 21.50: Az elmekórtan új útjai. 22.20: Zenekari muzsika. 22.55: Kabaré. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. 17.05: Akiket régen hallottunk. 17.15: Gipszperlit a Kunságból. 17.30: ffcunsági népdalok. 17.40: Feszültség az áramdíj kö­rül. 17.50: Balassa P. Tamás játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az R-Gó együttes új fel­vételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tv-toma. 8.05: Iskolatévé. 9.50: Lottósorsolás. 15.55: Hírek. 16.05: Orosz nyelv kicsiknek, 3. 16.15: Tévé Basic-tanfolyam. 16.45: összefüggések. 17.35: Képújság. 17.40: Fővárosunk, Budapest. 17.55: Négy évtized múltán. 18.25: Reklám. 18.30: Sportmúzeum. 18.50: Reklám. 19.05: Mini-Stúdió *85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Forró szél, X/10. 21.05: Stúdió ’85. 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz. II. MŰSOR 17.20: Képújság. 17.25: Állatmesék. 17.45: Tudományos? Fantaszti­kus ! 18.00: Zsebtévé. 18.30: Pro Űrbe — a Városért. 19.15: A Lavas. 19.30: Ferdinand Kiinda orgonái. 20.00: Periszkóp. 20.30: A Vígszínház Nancy-ban. '21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám. 21.25: Franciaország kastélyai. 21.55: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági -figyelő. 20.25: Beethoven műveiből. 21.30: Nőkről — nőknek. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Művelődési műsorszemle. 9.00: Tv-naptár. 9.10: Jugoszlávia hegységei. 9.30: Dalmácia a népfelszaba­dító háborúban, 1942-ben. 9.50: Kiválasztottuk az önök számára. 10.00: A Soca folyó. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Népszerű-tudományos sorozat. 18.45: leérték — nézzék . . . 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Gyújtópontban. 20.50: Lottóhúzás. 20.55: Játékfilm. ' - 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folkparádé. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumadás. 21.50: A könyv ideje. MOZI Békés Bástya: 4-kor: A férfi­kaland elmarad, 6 és 8-kor: Nagyrozsdási eset. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és 4-kor: Gu­mi Tarzan, 6 és 8-kor: Farkasok ideje. Békéscsaba Terv: fél 6- kor: Játszani kell, fél 8-kor: Kezesség egy évre. Gyulai Er­kel: fél 6-kor: Fele-barát-nőm, fél 8-kor: Luxusbordély Párizs­ban. Gyulai Petőfi: 3-kor: A kő fia, 5 és 7-kor: Ki kém, ki nem kém. Orosháza Partizán: fél 4- kor: Repülőszázad, fél 6 és fél 8-kor: Bombajó bokszoló. Szeg­halom Ady: Hét merész kasz­kadőr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents