Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-11 / 34. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. FEBRUÁR 11., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Pártértekezletekröl jelentjük Csorvás Csorvás nagyközség kom­munistáinak küldöttei feb­ruár 9-én, szombaton dél­előtt tanácskoztak beszámoló pártértekezletükön, melyen részt vett Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára. Az MSZMP nagyközségi bizottságának írásos beszá­molója alapos körültekintés­sel íródott, őszinte kritikai hangnemével tükrözte a fe­lelősséget, meghatározta a jövő feladatait. Az anyag tárgyalta Csorvás 6355 lakó­ját foglalkoztató politikai, társadalmi viszonyok alaku­lását, a gazdasági munka eredményeit, az agitáció, a propaganda, a közművelő­dés területeit és a pártélet, pártépítés helyzetét. Felhív­ta a figyelmet az egyes te­rületeken jelentkező szak- emberhiányra, s arra, hogy még mindig hiányolják az értelmiség községformáló társadalmi tevékenységét. Bevált forma lett a közigaz­gatás átszervezése előtt be­vezetett közvetlen megyei irányítás, s a Csorvás—Ge­rendás viszonylatában meg­valósult tanácsi körzetesített ügyintézés. Meghatározó té­nyező a Lenin Tsz gazdálko­dása, amely az elmúlt idő­szakban színvonalasabb lett, nőtt a termelékenység, gya­rapodott a gazdasági, anya­gi, technikai felszereltség. Erősödött az ipari üzemek tevékenysége is. Széli László, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára szóbeli kiegészítőjében el­mondotta, hogy bár nehe­zedtek a politikai munka feltételei, a község kom­munistái nagyobb részt tel­jesítették céljaikat, s a ta­nulságokat hasznosítani tud­ják a község jövője érdeké­ben. Bencsik János, a peda­gógus pártalapszervezet kül­dötte a csorvási fiatalok vé­leményét tolmácsolta. Hang­súlyozta a tartalmas, vonzó, közös ifjúsági programok je­lentőségét. Zsiga János a ta­karékos szemléletet, a jobb munkaszervezést hiányolta a gazdasági élet területeiről, a családok életéből. Be- nyovszki Jánosné a tsz nő­dolgozóinak helyzetéről be­szélt. Mátó János szorgal­mazta a község eljáró dol­gozóinak aktivizálását. Kerti Andrásné a kötőiparban al­kalmazottak béremelési gondjairól szólt, míg Bereg­szászi Lajosné az ÁFÉSZ áruellátást javító törekvése­it ismertette. Püski László a jövő lehetőségeit a tsz-gaz- dálkodás eredményességé­nek, a tagok egyéni jöve­delmének növelésében látta. Hajdú János a fiatalok vi­lágnézeti nevelésének hiá­nyosságait elemezte. Miklya Sándor a hetedik éve beve­zetett tanterv tapasztalatai­ról szólt. Számos hozzászóló foglalkozott a fiatalok, a pártépítés, a lakóterületi pártmunka gondjaival. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára hang­súlyozta, hogy a nagyköz­ség kommunistái büszkék le­hetnek forradalmi múltjuk­ra, fejlődésükre. Kiemelte annak jelentőségét, hogy Csorváson a párt és a ta­nács vezetői a lakosság be­vonásával, társadalmi mun­kások segítségével tudnak jól dolgozni, irányítani. A földgáz bevezetése, a keres­kedelem, a közművesítés, az egészségügyi hálózat fej­lesztése, mind a lakosság ér­dekeit szolgálja, de bőven van még tennivalójuk. „Le­gyünk reálisan optimisták, s a kommunisták fórumain nyíltan beszéljünk a gondok­ról, a megoldás lehetőségei­ről” — fejezte be beszédét Csatári Béla. A pártértekezlet megvá­lasztotta a 17 tagú nagyköz­ségi pártbizottságot és a me­gyei pártértekezlet négy küldöttét. Az MSZMP csor­vási nagyközségi bizottsá­gának titkára ismét Széli László lett. B. Zs. Megyei tanács Igazi munkatanácskozás volt a megyei tanács appa­rátusa bizottságának szom­baton tartott pártértekezle­te. Munkatanácskozás, anél­kül, hogy átvállalta volna a termelési értekezlet, netán egy kibővített tanácsülés funkcióját, vagy elveszett volna a részletekben. Politi­kai felelősségét tükröző ta­nácskozása volt azoknak, akik emberek bizalmából, emberek ügyeivel foglalkoz­nak. A beszámoló és a szóbeli kiegészítő, amelyet Rich- weisz Ferenc, az apparátusi pártbizottság titkára terjesz­tett elő, mozgalmas, ered­ményes öt esztendőről adott számot. Megállapította, hogy erősödött az apparátus tes­tületet irányító felelőssége, a megyei és a helyi tanácsi szervek kapcsolata, s jelen­tős eredmények születtek a tanácsi munka egyszerűsíté­sében, korszerűsítésében. Ez utóbbi azért is lényeges, mert a lakosság hangulatát, közérzetét befolyásolja, s aszerint ítéli meg a tanácsok munkáját, hogy milyen mó­don foglalkoznak ügyeivel. A felszólalók a tanácsi munka szinte minden terü­letét érintették, röviden, lé- nyegretörően. Dr. Tóth János a megye ipari fejlődéséről szólva a minőség és a haté­konyság javítását szorgal­mazta. Dr. Soós József az alapszervezeti munkáról, az agitációs és propaganda- munka erősítéséről beszélt. Bereczki András a jövő ter­vezése, a tervezés jövője kapcsán fejtette ki gondola­tait, 'melynek időszerűséget adott a VII. ötéves terv elő­készítése. Dr. Orosz Tivadar az elhivatottság szerepét hangsúlyozta, dr. Kiss Bálint a katonaember szakismereté­vel szólt a fegyverkezés ve­szélyeiről, a megyei honvé­delmi feladatokról. Balczó Pál a munkahelyi demokrá­cia fórumrendszereiről, eb­ben a szakszervezetek szere­péről mondta el véleményét. Krajcsovicz János a tömeg- és versenysport összhangjá­nak megteremtéséről szólt. Dr. Kovács Árpád a köz- igazgatás átszervezésének ta­pasztalatait elemezte, Víz- keleti László a fiatalok hely­zetéről, Simon Mihály az ifjúság nevelésének fontos­ságáról beszélt. Gyulavári Pál a tanácsi munka ötéves fejlődéséről adott áttekin­tést, szorgalmazta a testüle­tek szerepének további erő­sítését. Szólt gondjainkról, hangsúlyozta, nem elegendő csupán a történelmi elmara­dottságunkról beszélni, ha­nem történelmi felelőssé­günkről is szólni kell, e hát­rány mielőbbi felszámolásá­ban. Dr. Gajdács György a pártfegyelemről, Fazekas Já­nos a kongresszusi irányel­vek fogadtatásáról beszélt. Szigetiné dr. Gál Erzsébet felszólalásában azt szorgal­mazta, hogy az igazgatási munkában ne a hatósági, ha­nem a szolgáltatási jelleg válljon meghatározóvá, s így a lakosság minél kevesebb papírral, minél gyorsabban intézhesse ügyeit. Dr. Lovász Matild, a me­gyei pártbizottság titkára hozzászólásában felelevení­tette a beszámolási időszak legjelentősebb eseményeit. Elismerően szólt a kommu­nisták tevékenységéről, mely- lyel hozzájárultak ahhoz, hogy a közigazgatás átszer­vezése gyorsan, zökkenőmen­tesen, a lakosság megelége­désére történt. Megállapí­totta, hogy jelentős erőfeszí­tések történtek a testületi munka színvonalának, haté­konyságának növelésére, az ügyintézés egyszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére. Ezek folytatását kérte a je­lenlevő küldöttektől, rajtuk keresztül az apparátus párt­tagságától. Az újjáválasztott pártbi­zottság titkára ismét Rich- weisz Ferenc lett. S. F. Szarvasi sikerek a Domotechnikán Sikerrel vettek részt a ma­gyar iparvállalatok a február, ban, Kölnben rendezett Do- motechnika nemzetközi ház­tartástechnikai világvásáron. A Transelektro közvetítésé­vel a Hajdúsági Iparművek, a pápai Elekthermax, a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár, valamint a Szarvasi Vas- és Fémtömegcikk Ipari Szövetkezet mintegy százféle újdonságot mutatott be, 160 négyzetméteres standján. A kiállításról hazatért üz­letkötők elmondták, hogy egyebek között százezer elektromos vasalót adtak el egy NSZK-beli cégnek, s ez­zel a szarvasi szövetkezet idei vasalóexportját erre a piacra megkétszerezi a múlt évihez képest. Ugyancsak NSZK-beli vállalatok több tízezer, Szarvason készülő ventillátoros hősugárzót és palacsintasütőt kívánnak vá­sárolni 1985-ben; a szerző­dések előkészítése megkez­dődött. A szövetkezet pala­csintasütőjéből egy helyi cég 18 ezret rendelt, és további 60 ezerre tart igényt jövőre. A pápaiak beépíthető sütő­készülékei iránt is élénk volt az érdeklődés, s egy holland cég jelezte: a következő öt évben évente egymillió dol­lárért vásárolna belőlük. A Hajdúsági Iparművek 2800 fordulatszámú, új szuper­centrifugájából több nyugat­európai cég is rendelt, ösz- szesen mintegy tízezret. A salgótarjániak lábon álló gáztűzhelyei és öntöttvas­edényei is népszerűvé vál­tak, sok külföldi vevő beje­lentette vásárlási szándékát. A szombat éjjel lehullot hódara, ónos eső és eső következ­tében a megye útjai latyakosak, csúszósak lettek vasárnap reggelre. A megyei közúti igazgatóság szakemberei a főutak tisztítását már szombat éjjel megkezdték, és vasárnap dél­utánra eltávolították a burkolatról az esős havat Hazánkba látogat a horvát kormány elnöke Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására Ante Markovics, a Horvát Szocialista Köztársa­ság Végrehajtó Tanácsának elnöke ma hivatalos baráti láto­gatásra hazánkba érkezik. Az új Nemzeti Színházról A közeljövőben, várhatóan még márciusban ünnepélye­sen elhelyezik az új Nemze­ti Színház alapkövét a Dó­zsa György úton, e repre­zentatív, korszerű színház ki­jelölt helyén. Emlékezetes: csaknem másfél esztendővel ezelőtt, 1983. szeptember 21- én, Madách Imre Az ember tragédiája című drámája be­mutatásának 100. évforduló­ján jelentette be Köpeczi Bé­la művelődési miniszter a Nemzeti Színházban megtar­tott díszünnepségen: a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa — a közóhaj­nak is eleget téve — hatá­rozatot hozott az új Nemzeti Színház felépítésére, ame­lyet 1989-ben át kell adni rendeltetésének. Ezen az ün­nepségen olvasták fel a Ha­zafias Népfront, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Építőművészek Szövetsége felhívását, amely- lyel hazánk népéhez és a külföldön élő magyarsághoz fordultak: járuljanak hozzá a Nemzeti Színház méltó, új otthonának felépítéséhez. A nemzet színházának fel­építésére ma is folyamato­san gyűlnek az adományok. Havonta százezrekkel, majd milliókkal gyarapodott-gya- rapodik a színház számlája; egyének és munkahelyi kol­lektívák adományaiból, gála­estek, konpertek, színházi, táncművészeti előadások, a művészeti ágak legkülönbö­zőbb képviselői akcióinak bevételeiből. Voltak olyan közösségek, amelyek nem elégedtek meg egyszeri ado­mánnyal, hanem felajánlot­ták: a felhívástól az átadá­sig minden esztendőben vagy több éven keresztül hozzájá­rulnak a megvalósításhoz. „A magyar mezőgazdaság eredményei elismerésre méltóak’ Február 4-én érkezett ha­zánkba a moszkvai Gorjacs- kin Mezőgazdasági Műszaki Egyetem kéttagú delegáció­ja. A küldöttséget Iván Fjo- dorovics Borogyin profesz- szor, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, rektor vezette, s kíséretében volt Klonyin Nyikoláj Ivano- vics professzor, dékán. A moszkvai egyetem több év­tizedes kapcsolatot alakított ki a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemmel. A delegá­ció tagjai ellátogattak Békés­csabára is, ahol ismerkedtek a Lenin Tsz, a MEZŐGÉP, valamint a Békéscsabai Ál­lami Gazdaság munkájával. Itt kértük rövid beszélgetés­re Borogyin professzort. — Kérem, röviden mutas­sa be a moszkvai agrár fel­sőoktatási intézményt. — Egyetemünk 54 évvel ezelőtt alakult. Jelenleg a levelező hallgatókkal együtt ötezren sajátítják el itt a legkorszerűbb műszaki isme­reteket. Nálunk hat karon folyik az oktatás, aspiránsa­ink száma eléri a 160-at. A gödöllői egyetemmel széles körű együttműködést alakí­tottunk ki, amelynek fontos részét képezik évente a hall­gatóink cseréje. Emellett a legújabb tudományos ered­ményeket is megvitatjuk közös találkozóinkon. A ma­lván Fjodorovics Borogyin professzor Fotó: Fazekas László gyarországihoz hasonló kap­csolatot létesítettünk cseh­szlovák, bolgár, jugoszláv és NDK-beli agrár felsőoktatá­si intézményekkel. — Milyen benyomásokat szerzett Békéscsabán. — A Békéscsabai Állami Gazdaságban most vagyok először, de hallgatóink, akik már több mint egy évtizede járnak ide, visszaérkezve bér számoltak arról a magas színvonalú gazdálkodásról, amelyet a nagyüzem folytat. Most a saját szemünkkel győződhettünk meg arról, hogy a földek jól előkészítet­tek e térségben. A Lenin Termelőszövetkezetben a baromfitelepen számos hasz­nosítható ismerettel gazda­godtunk. Jóleső érzés volt látni, hogy a dolgozók meny­nyire komolyan veszik a munkát. Magas szintű a ta­karmányozási technológia is ebben a termelőszövetkezet­ben. A magyar mezőgazda­ság eredményei elismerésre méltóak. — Befejezésül még egy kérdés: hogyan összegezné a magyarországi látogatás ta­pasztalatait? — Örömmel jöttünk Ma­gyarországra, hiszen nagyon sok barátunk van itt„ akik melegen fogadtak. A tárgya­lásaink eredményeivel elé­gedettek vagyunk, mind­ezek jól szolgálják a barát­ság további elmélyítését. Visszaérkezésünk után azon fáradozunk, hogy a most aláírt ötéves szerződésben megfogalmazott célok meg­valósuljanak. Jelenleg ná­lunk olyan hideg van, hogy egyáltalán nincs kedvünk elutazni innen — mondotta befejezésül Borogyin pro­fesszor. (verasztó)

Next

/
Thumbnails
Contents