Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-07 / 31. szám
198S. február 7., csütörtök ^HuUKTllcj Beváltak az új vállalkozási formák, de... Negyven éve alakult meg a Szakszervezeti Tanács Az új vállalkozási formák beváltották a hozzájuk fűződő reményeket. Egyaránt szolgálják az egyén és az össztársadalom érdekét. Megyénkben a számuk meg- -• haladja az 1500-at. A rendőr-főkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztályának vizsgálata szerint azonban óhatatlanul jelentkeznek olyan mellékhatások, olyan jelenségek, melyek bűnügyi szempontból sem hagyhatók figyelrhen kívül. Furcsa könyvelés Az önálló gazdasági munkaközösségeknél előfordult, hogy már a megalakulásuk sem az alapszabály szerint történt. Az államigazgatási szervek olyanok társasági szerződését is jóváhagyták, amelyeknek egyetlen tagja sem rendelkezett a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges végzettséggel. Az is előfordult, hogy a szerződés jóváhagyásakor nem vették figyelembe a rendeletet. Több helyen a vegyes tevékenységű gmk-k átalakultak szállítási kisvállalatokká. A számlázást magánkisiparosként végezték. Több közület a megyénkben velük fuvaroztatott olyan árut, melyet a rendelet nem tesz lehetővé. Előfordult az egyik gyárban, hogy a dolgozók létrehoztak egy önálló gmk-t, mégpedig azzal a céllal, hogy csak a gyár megrendeléseit elégítik ki. A késztermék előállításához az alapanyagot a gyártól bérelt, de leltár szerint át nem vett anyagból válogatták, melyet a telephelyen tároltak. Normatív anyagfelhasználás és -elszámolás a gyár és a gmk között nincs. Az összeférhetetlenség visszaélésre ad lehetőséget. Elsősorban olyan esetekben, mikor a gmk-nak szállított anyagok utalványozója főállásban a gyár dolgozója, mellékállásban pedig a gmk képviselője. Előfordult olyan eset, amikor a közös képviselő nem fizette be az sztk- járulékot, holott a tagságot a befizetésről tájékoztatta, és a járandóságokból az összeget levonta. Egyes közös képviselők pedig nem teszik lehetővé, hogy a tagok a gazdálkodás eredményességét figyelemmel kísérjék. A közös vagyonból aztán bizonyos összeget elvonnak, és saját céljukra fordítják. Több helyen az elvégzett munka számlázásának ellenőrzése késedelmes. Előfordult, hogy az el nem végzett munkáért is felvették a bért. Egyes gmk-knál a vizsgálatok adóhiányt állapítottak meg, melynek oka legtöbbször a jogszabály ismeretének hiányából adódott. Működésükhöz ugyanis nem szükséges olyan szak- képzettséggel rendelkező tagot alkalmazni, aki ért a könyveléshez. Ebből aztán sok probléma adódik. Nem ritkák a könyvelési szabálytalanságok, melyek miatt aztán lehetetlen tiszta képet alkotni a munkaközösség tevékenységéről. Sőt, még az is előfordult, hogy könyvelési tevékenységre alakult gmk hanyagul látta el egy másik gmk könyvelési feladatait. Jelentős kárt okozott így a megbízónak. Mint lehetőség áll fenn, állapította meg az egyik vizsgálat, hogy a gazdálkodó szervezet illetékese egy munkával bízza meg a gmk-t, s ezért viszontszolgáltatást vár. A vállalati belső ellenőrzés szilárdításéval sok visszaélésre adódó körülményt lehetne megszüntetni. Más nevén pénzhez jutni Igen jelentős szerepet töltenek be a vállalati gazdasági munkaközösségek. Működésük során azonban méh lékhatások is kialakultak. Gyakori jelenség még ma is az egyes vállalatoknál az összeférhetetlenség. Ez abban nyilvánul meg, hogy olyan vezető beosztású dolgozók is tagjai a gmk-knak, akik munkahelyi beosztásuknál fogva jogosultak részükre anyagot utalványozni, számlákat ellenőrizni, vagy a munkát elosztani. Ám az is előfordul, hogy egyes vezetők, mivel beosztásuknál fogva nem lehetnek munkaközösségi tagok, maguk helyett név szerint mást szerepeltetnek a tagok névsorában, hogy ugyanúgy részesüljenek a bevételből. A vgmk-k létrehozását a vállalati vezetők engedélyezik. Néha a működés engedélyezését anyagi ellenszolgáltatásért vállalják csak. Több helyen szervezési problémák jelentkeznek. Nem tudják különválasztani a fő munkaidőben és a vállalati gazdasági munkaközösségben végzett munkát. Nem ritka az az eset, amikor a munkaközösség tagjai anyagilag befolyásolják a döntést, hogy a vgmk kapja a pénzes munkát. Az is ritka, hogy anyag- és energiafelhasználás után költség- térítést, vagy eszközbérletet fizessenek. A gépjármű- használatnál pedig a vállalatok nemigen ellenőrzik a megtett kilométert. A leadott munkaóra-elszámolásokat szintén fenntartás nélkül fogadják el. Legtöbb hiba azonban abból adódik, hogy a vezetők a vgmk-k működését nem kísérik kellő figyelemmel. Ehhez társul aztán a vállalati belső ellenőrzés gyengesége is, Tizennégvmillió forintos tartozás A szerződéses üzemeltetés beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ám az új vállalkozási formák közül ez foglalja magába a bűnelkövetési lehetőségek legszélesebb skáláját, tájékoztatott Szente István rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetője. Igen gyakran fordul elő, hogy a szerződéses üzemeltetésre kivett vendéglátóipari egység forgalma nem biztosítja az átalánydíj kifizetése mellett a várt hasznot. Az üzletvezetők ezért különböző módon próbálnak haszonhoz jutni. Az ellenőrzések többször tárnak fel fogyasztói megkárosítást. Egyes üzletvezetők a magán- termelőktől vásárolt röviditalt más minőségként, magasabb áron értékesítik. Megsértik a bizonylati fegyelmet. Olykor a szerződéses üzlet vezetője bélyegzővel vásárol különböző gazdálkodó szervektől. A bérbe adó vállalat, a szövetkezet a számlát kiegyenlíti, de az üzletvezető az eladott áruk ellenértékét nem fizeti be a bérbe adó vállalat kasszájába. A vállalkozók nagy része megtartja a vállalt fizetési kötelezettségét. Ám az sem ritka, amikor egyesek megfeledkeznek róla. Több vállalkozó a forgóeszközöket hanyagul kezelte, s a vállalat a szerződést felbontotta. Az elszámoltatás nagy adóssággal zárult. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben 138 esetben történt szerződésbontás. Ennek következtében 52 vállalkozónak összesen 14 millió 900 ezer forint tartozása van a vendéglátó vállalattal és az ÁFÉSZ-szel szemben. Egy részük ellen a gazdálkodó' egységek büntető feljelentést tettek. A bérbe adó vállalatok és szövetkezetek szigorúbb ellenőrzéssel megakadályozhatnák, hogy egyes üzletvezetők adósságállománya ilyen magasra emelkedjen — állapította meg a megyei rendőr-főkapitányság társadalmi tulaj donvédelmi osztálya. ♦ Országos és megyei tapasztalatok bizonyítják, hogy az új vállalkozási formák beváltak. Működésükkel kapcsolatos mélyebb elemzés sok pozitívumot tárt fel, ám az sem kétséges, ahogy azt Szente István rendőr alezredes, a főkapitányság osztályvezetője fogalmazta meg, hogy az itt- ott fellelhető rendellenességre, szabálytalanságra, olykor a törvénysértő magatartásra időben kell felhívni a figyelmet. Éppen abból a célból, hogy a pozitív tendenciák, az alkotó tevékenység kapjon további erősítést az egyén és a társadalom hasznára. Serédi János Kalocsai blúzok lapánba A téli hónapokban, amikor a mezőgazdaságban még holt szezon van, a munkaigényesebb hímzéseket készítik a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet bedolgozói. A környék falvaiban 1600 hímzőasszony varrja a népművészek által megálmodott virágkölteményeket. A kalocsai hímzés egyre keresettebb: erről tanúskodik, hogy tavaly a korábbinál jóval nagyobb értékben, 69 millió forintért készítettek különböző hímzett munkákat, főként térítőkét és alátéteket, s ezek jelentős részét exportálták. A hagyományos motívumokat alkalmazzák, de szüntelenül gazdagítják, megújítják a kompozíciókat. A hímzők olykor 40 —50 - színárnyalattal is dolgoznak, bár az utóbbi időben az egyszínű ekrü és fehér varrású kézimunkák ls keresettek. A kalocsai hímzéseket Franciaországba, Hollandiába, Japánba, az NSZK-ba és az Egyesült Államokba szállítják. Az elmúlt napok csapadékos időjárása nyomán a forgalomtól sárosak lettek a közlekedésbiztonsági tárgyak. A közúti igazgatóság gépei hozzáláttak megtisztításukhoz, ezzel is segítve a közlekedést, szolgálva a közlekedés biztonságát Fotó: Fazekas László „ Az ország újjáépítésében, a munkásegység megteremtésében jelentős szerepet játszott a felszabadulás után újjászervezett szakszervezeti mozgalom. A felszabadulás előtt működött Szaktanács, amely a szakszervezeti mozgalom országos központját jelentette, a német megszállás ideje alatt megszüntette tevékenységét. Az egyes szakmák szervezett munkásait tömörítő szakmai szakszervezetek újjászerveződése a felszabadult országrészekben szükségessé tette a Szaktanács új alapokon történő megszervezését. Ennek legfontosabb feltétele a főváros fokozatos felszabadulásával meg is teremtődött. A kommunista Apró Antal és Kossá István, a villamosalkalmazottak, illetve az építőmunkások ismert szakszervezeti vezetői fogtak hozzá a Szakszervezeti Tanács újjáalakításához. Felkeresték a szociáldemokrata Bechtler Pétert és Kőműves Józsefet, hogy segítségükkel a Pesten tartózkodó szociáldemokrata vezetőket is értesítsék az első ösz- szejövetelről. Budán még folytak a felszabadító harcok, amikor 1945. január 18- án a szabómunkások Almás- sy téri épületében a kommunista és szociáldemokrata szakszervezeti vezetők és az egyes szakmai szakszervezetek más vezetői értekezletet tartottak. Itt négytagú bizottságot alakítottak az új Szakszervezeti Tanács megalakulásának előkészítésére. Az értekezlet legfontosabb alapelvként kimondta, a két munkáspárt (MKP, SZDP) egységes szakszervezeti politikát tart szükségesnek, állást foglalva a szakszervezeti egység azonnali megteremtése mellett. Az újjászervezés előkészítése során a munkába a kommunisták, a baloldali szociáldemokraták mellett részt vettek a régi Szaktanács egyes jobboldali vezetői is. Az első napoktól kezdve harc indult a kommunisták és a jobboldali szociáldemokraták, de szociáldemokraták között is. A főtitkár személye körül éleződött ki a küzdelem elsősorban, ugyanis a szociáldemokraták ezt a tisztséget Peyer Károlynak, a Szaktanács régi vezetőjének akarták fenntartani. A főtitkár végül, mint látni fogjuk, a kommunista párt képviselője lett. Január második felében, ezt a dátumot az irodalom 22-ére vagy 23-ára teszi, a kommunista párt képviseletében Apró Antal, Kossá István, a szociáldemokrata szakszervezeti vezetők nevében Kisházi Ödön, Kőműves József, Bakacsi Lajos megállapodást írt alá a Szaktanács összetételére vonatkozóan. Ennek eredményeként hivatalosan 1945. február 7-én alakult meg az újjászervezett Szakszervezeti Tanács. Elnöke Vas-Witteg Miklós, alelnöke Török János, főtitkára Kossá István lett. (Az elnök személye többször változott, Vas-Wit- tjeg Miklós után február 20- tól Török János, majd március 6-tól Kisházi Ödön lett.) Székháza a Fiumei (ma Mező Imre) út 4. szám alatt volt. A Szaktanács a nagyobb szakmai szakszervezetek ösz- szefogására, bizonyos operatív feladatok megoldására titkárságokat hozott létre. (Textilipari, kis- és vegyesipari, propaganda és kulturális, nehézipari, ifjúsági.) A titkárságok vezetői az előbbiek sorrendjében Csapiár Péter (SZDP), Ratkó Anna (MKP), Piros László (MKP), Keleti Márton (SZDP), Vas- Witteg Miklós (SZDP), Petrák Ferenc (MKP) lettek. A Szakszervezeti Tanács elnökségét csak később, április 20-án hozták létre. Tagjai : Kossá István, Kisházi Ödön, Török János, Ratkó Anna, Brumiller László, Villám János. A február 7-én megalakult Szaktanács aktív részese volt a budapesti helyreállítási munkák megkezdésének, a főváros élelmiszer-ellátása megszervezésének. A gyárak munkájának újraindításában, majd a termelés folyamatosságában jelentős szerepet játszó üzemi bizottságok megszervezésében, a budapesti üb-k működési szabályzatának kidolgozásában is részt vett. Az újjászervezést követően a közlekedési, hírközlési feltételek javulása után kerülhetett sor a vidéki szak- szervezeti mozgalom központi irányításának átvételére. (Megyei bizottságok, az egyes helységekben szakmaközi bizottságok alakultak.) Megyénk első függetlenített szakszervezeti vezetője Vtzs- nyiczai János volt. A Szaktanács által irányított megyei bizottságok, szakmaközi bizottságok jelentős tényezői lettek a helyi politikai életnek, részt vettek képviselői a nemzeti bizottságokban. A szakszervezeti egység megteremtése pedig nem kevés harc árán előkészítette az utat az egységes marxista munkáspárt megalakulásához. Jároli József A KERMI-vizsgálatok tapasztalatai A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet az elmúlt év második felében 680 budapesti és 221 vidéki boltban, raktárban, TÜZÉP-te- lepen, kiskereskedőnél és vendéglátóhelyen vizsgálta a forgalomban levő termékek minőségét, az áruk kezelésének, raktározásának módját. A megvizsgált hús és hús- készítmények 97 százaléka megfelelt a szabványban előírt követelményeknek, a félév folyamán azonban több áru minősége ingadozott. Általában a marhahúsok bizonyultak jobb minőségűnek, a sertéshús gyakrabban nem felelt meg az előírásoknak, a kifogásra legtöbbször a laza húsállomány és az aránytalanul sok zsír adott okot. A szárazkolbászok, a hússajtok, a hurka és a kenős áruk általában jó minőségben kerültek forgalomba, a különféle felvágottak és a lángolt, valamint a lecsókolbászok csak közepes minősítést kaptak. Az árusítás megtiltására, illetve korlátozására okot adó hibát az ellenőrzött hús és húskészítmények 3 százalékánál állapítottak meg. A forgalomba hozott tej döntő többségét jó minőségűnek ítélték a vizsgálatok során. Egyenletes minőségével a Budapesti Tejipari Vállalat 1,5 százalékos pasztőrözött teje emelkedett ki. A megvizsgált vajminták megfeleltek a szabványelőírásoknak, a sajtok közül pedig többet kiemelkedően jónak minősítettek, köztük a Camping ömlesztett sajtot és a pare- nyicát. Az ellenőrzött sajtmennyiség 9 százalékát kifogásolták a vizsgálatok során, főként lejárt fogyaszthatósági idő vagy a jelölés hiányosságai miatt. A 64 üzletben megvizsgált több mint 12 ezer kiló kenyér 91 százaléka megfelelt a követelményeknek. A vizsgált kenyerek 9 százalékában súlyhiányt tapasztaltak. Az előírtnál kisebb súlyú péksütemények aránya viszont csökkent az előző időszakhoz viszonyítva, a megvizsgált mennyiség hat százalékánál tapasztaltak ilyen hiányosságot. A zöldség- és főzelékfélék minőségében javulást tapasztaltak, az ellenőrzött mennyiség 8 százaléka adott okot kifogásra, míg az év első felében a vizsgált meny- nyiség 12 százaléka, 1983 második felében pedig 20 százaléka volt hibás. A burgonya minősége továbbra sem volt kielégítő. A 122 boltban és 12 raktárban megvizsgált 300 000 kg burgonya 40 százaléka adott kifogásra okot. A hibás, sérült burgonyát tartalmazó tételeket a kereskedelem csak átválogatás után hozhatta forgalomba. A szöveteket, konfekcionált termékeket és kötöttárukat 27 üzletben, áruházban és 7-8 kereskedelmi vállalat lerakatában vizsgálták, s a termékek túlnyomó többsége megfelelőnek bizonyult. A felsőruházati termékek 8 százalékában találtak hibát az ellenőrök, főként a szövetek sérülését, szövési hibákat, valamint nem megfelelő kidolgozást tapasztaltak. A mintegy 31 ezer pár megvizsgált cipő közül a női cipők hat, a gyermekcipők 11 százaléka nem felelt meg a minőségi előírásoknak. A férficipők általában jó minőségben kerültek forgalomba. A kifogásolt termékeknél többnyire a bélést nem dolgozták el rendesen, illetve páron belüli színeltérést tapasztaltak az ellenőrök. Ilyen okok miatt ösz- szesen 1200 pár lábbelit értékeltetett le a KERMI. A háztartási gépek közül a félév folyamán elsősorban a hűtőszekrényeket, a keverőtárcsás mosógépeket, porsavókat és háztartási kisgépeket ellenőrizték a KERMI szakemberei nagyobb meny- nyiségben. Több esetben kifogásra adtak okot a Hajdúsági Iparművek keverőtárcsás mosógépei, gyakran leesett az ékszíj, és súrló- dott a tárcsa. Jelentősen csökkent viszont a kíméletlen szállításból eredő sérülés, ilyen hibát a megvizsgált gépek mindössze 4 százalékánál tapasztaltak, szemben az első félévi 10 százalékkal. A főző-, fűtő- és vízmelegítő készülékek, valamint a híradástechnikai cikkek áltálában megfelelőnek bizonyultak. A megvizsgált 1050 különféle híradástechnikai készülék közül mindössze tizenkilencnél fedeztek fel minőségi hibát. A bútorok minősége továbbra sem kielégítő. Az üzletekben, áruházakban kiállított termékeknél főleg a technológiai hiányosságok gyakoriak: a lapalkatrészek hézagosán illeszkednek, nem megfelelő a felületkezelés, sok esetben gyűröttek a bútorszövetek. A vásárlók kifogásai alapján elsősorban kárpitozott garnitúrákat és fekvőbútorokat, valamint szekrénysorokat vizsgáltak a KERMI szakemberei, s a reklamációk 89 százaléka megalapozottnak bizonyult. Az ellenőrzött porcelán edények 11 százalékát kifogásolta a KERMI a mázból kioldódó mérgező fémtartalom megengedettnél nagyobb értéke miatt, a majolika- és kőedények több mint felénél technológiai hibából adódó hajszál-repedezettséget, törést állapított meg. A vegyipari áruk — mosószerek, mosogatószerek, tisztítószerek, festékek — minősége a félév során nem adott számottevő kifogásra okot. Kielégítették a követelményeket a különféle kozmetikai és testápolási cikkek is.
