Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

NÉPÚJSÁG 1985. február 7., csütörtök VIT-pályázat fiatal alkotóknak Az idén nyáron sorra kerülő moszkvai világifjúsági találkozó alkalmából a KISZ Központi Bizottsága mel­lett működő Fiatal Művészek Tanácsa, a VIT nemzeti előkészítő bizottsága, a Művelődési Minisztérium, a Mű­vészeti Alap, továbbá a művészeti szövetségek és a Ma­gyar Nemzeti Galéria művészeti pályázatot hirdet az iro­dalom, a képzőművészet, az iparművészet, a fotóművé­szet és a népi iparművészet területén alkotó, 35 évesnél nem idősebb hivatásos alkotók, alkotóközösségek (stúdi­ók, klubok, alkotókörök, művészeti KISZ-szervezetek) részére. A napokban napvilágot látott meghirdetés szerint olyan pályaműveket várnak, amelyek a különböző műfajok­nak megfelelően, magas művészi színvonalon fejezik ki a korunk emberét foglalkoztató kérdéseket, a béke és a népek közötti barátság, a szolidaritás eszméjét, az ifjú­ságnak a szocialista Magyarországon betöltött helyét, sze­repét. Az arra érdemesnek ítélt pályaműveket magyarországi kiállításokon, valamint a XII. VIT-en, Moszkvában ál­lítják ki, illetve mutatják be, továbbá az irodalmi pá­lyázat nyerteseinek munkáit felolvasóesteken adják elő. A pályázat anyagából reprezentatív albumot terveznek kiadni. Ágazatonként több tízezer forintos pályadíjakat ítél majd oda a kijelölt bíráló bizottság. A pályaművek beküldésével, határidejével kapcsola­tos felvilágosítást megyénkben a Békés megyei Művelő­dési Központ és a KISZ megyei bizottsága adja meg az érdeklődőknek. Dési Huber István születésének évfordulója 90 éve született Dési Hu­ber István festőművész, gra­fikus, aki az 1920-as évek végén került kapcsolatba az illegális kommunista moz­galommal, s lelkes munka­társa lett a 100 %-nak (Száz százaléknak), a KMP folyó- - iratának. A művész alapító tagja volt a Szocialista Kép­zőművészek Csoportjának. Munkássága elismeréseként halála után Kossuth-díjjal tüntették ki. Születésének évfordulója alkalmából teg­nap a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteon­jában megkoszorúzták Dési Huber István urnáját. A megemlékezés virágait a Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának, a Magyar Képző­művészek Szövetségének, va­lamint a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségének képviselői helyezték el. Befejeződön a magyar néphadsereg harcászati gyakorlata Szerdán befejeződött a magyar néphadsereg kijelölt törzseinek és csapatainak harcászati gyakorlata, ame­lyet éves kiképzési tervük­nek megfelelően tartaléko­sok bevonásával hajtottak végre. A csapatok visszatértek helyőrségeikbe, és a behí­vott tartalékosokat leszerel­ték. A gyakorlaton tanúsított helytállásukért a honvédel­mi miniszter több katonát — köztük tartalékosokat — ki­tüntetésben részesített, illet­ve számos hivatásos és tar­talékos tisztet, tiszthelyet­test előléptetett. Naponta 100 ezer forint a sárréti tejből Tegnap, szerdán Füzes­gyarmaton, a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet székházában tartotta ülé­sét a Sárréti Tej Közös Vál­lalat igazgatótanácsa. A kö­zös vállalat igazgatója, Om- bódi Sándor tartott tájékoz­tatót az elmúlt évi gazdál­kodásról. A szeghalmiak tavaly 62,7 millió liter tejet vásároltak fel. Ebből lakossági fo­gyasztásra több mint 27 millió liter jutott, a többi­ből 400 ezer kilogramm túró, 465 ezer kilogramm vaj, csaknem másfél millió kilo­gramm különböző sajt, és több mint másfél millió li­ter tejföl készült. Nagyobb mennyiségben került a piac­ra a szendvicstúró, amelyből mintegy 340 ezer kilogramm fogyott el negyed kilós és 10 dekás csomagolásban. Népszerűségét jelzi, hogy a vállalati ellátási körzeten kívül nagyobb mennyiséget szállítottak Szegedre, Szol­nokra, Kecskemétre és a fő­városba. Jelentősen nőtt — mintegy 50 százalékkal — a zsírszegény tej forgalma is. Mindezeknek köszönhe­tően a vállalat a tervezett 614 millió forintos árbevé­telt 628 millióra teljesítette, és a nyereség is kedvezően alakult. Az idei feladatokról szól­va elhangzott, hogy a zavar­talan termeléshez szükséges alapanyag az idei évre is biztosított. A választékbő­vítés elősegítésére 2,2 száza­lékos zsírtartalmú tejet ké­szítenek a fogyasztóknajc, s emellett a szakemberek új termékek kidolgozásával is kísérleteznek. A kedvező eredmények a közös vállalat tagjai közé tartozó 11 ÁFÉSZ-nek, 2 állami gaz­daságnak és 31 tsz-nek több mint 20 millió forintot jut­tatnak vissza. Ezen az ülésen hangzott el, hogy Ombódi Sándor, aki 1972 óta tölti be az igaz­gatói tisztséget, nyugdíjba vonul. Ezért sor került az igazgatóság, az igazgatóta­nács elnöke, az igazgató és az ellenőrző bizottság újra­választására. A jövőben a Sárréti Tej Közös Vállalatot az újonnan megválasztott igazgató, Kutyik Mátyás irá­nyítja. b. O. fl mester visszajár A vasárnapi szél a békéscsabai Lencsési-lakótelep épü­leteinek bejárati ajtóit alaposan próbára tette. Kár vol­na tagadni: a próbát az ajtók nem állták. Két éve lakunk itt, azóta három-négy havonta volt kiadós szél. S ha jött a szél, akkor jönnie kellett az üvegesnek, sőt néha a hegesztőknek is. A lakásszövetkezet dicséretére legyen mondva, hogy sosem kellett a mesterekre várni. Gyanítom, már be sem keli jelenteni az üvegtörést, hiszen ahogyan a szél elő­bújik az ö bolond lukjából, mindenki tudja, az ajtóknak fuccs. A mester épp az ötödik ajtót javítja ebédidő tájt. Arról faggatom, vajon ajtóban vagy lakóban van-e a hiba. Lehetséges-e, hogy minden lakó ajtóügyben élhe­tetlen, avagy a jelenleg több mint 20 javításra váró szer­kezet konstrukciós elégtelenségről vall? A mester védi az ajtókat. Megjegyzem, szükségük is van erre: zsenge koruk ellenére olyan kivert-bevert, ko­pott, törött, hegesztett, repedezett malterral, betonnal körbekókányolt, felemás szerkentyűk, amik gyámkodásra szorulnak. Az üvegező szerint a lakók nem vigyáznak eléggé. Annyiban feltétlenül igaza van, hogy akkor tö­rik ki az üveg, akkor szakad le az ajtó a zsanérról, zsa­nér a tokról, mikor használják az ajtót. Nyitáskor gyen­gén fogjuk, csukáskor nem kísérjük vissza, s a szél már ki is tépi gyanútlan kezünkből. S ez ellen nem ad védel­met az ajtók tetejére utólag felszerelt lengéscsillapító. Azt ráadásul csak azért szerelték fel, hogy ne kelljen betennünk az ajtót. Talán pont ez a hiba. Elkényelme- sedtünk. Képtelenek vagyunk megtanulni ezeknek a kiiincsteien bejárati ajtóknak a működtetését. Talán újra „fel kellene találni" a kilincset. A kilincs­nek van egy sajátos lélektana: kívánja, hogy kezünk és az ajtó kapcsolata folyamatos legyen a nyitástól a becsu- kásig. Mert valljuk be, ma annyi a kapcsolatunk egy be­járati ajtóval, hogy meglökjük vagy megrántjuk. Aztán már csak kimegyünk vagy bemegyünk rajta, a többit meg elintézi a lengéscsillapító. Vagy a szél... Hogy a magyar ipar képes lenne-e kilirtcses bejárati ajtókat gyártani, nem tudom. Amíg azonban nincs jobb gyártmány, meg kell tanulnunk együtt élni ezekkel az elég szerencsétlen példányokkal. Mert akár a garancia, akár a biztosító javíttat, a költségeket végül is mindig mi bánjuk, mindannyian. — út — Ma este a tv-ben Panoráma — külpolitikai sztárokkal Különleges élményt ígér a nemzetközi élet ismert sze­mélyiségeinek tevékenységét figyelemmel kísérő tv-né- zőknek a Panoráma mai, csütörtök esti adása. A ma­gyar családok otthonaiban vendégeskedik ezúttal — a képernyők segítségével — Papandreu görög miniszter- elnök és Bruno Kreisky volt osztrák kancellár, Georgij Arbatov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának tagja és Olof Palme svéd kormányfő, Ju­lius Nyerere, Tanzánia el­nöke és Raul Alfonsin ar­gentin államfő, John Ken­neth Galbraith amerikai köz­gazdász-diplomata és író, valamint Egon Bahr, a ham­burgi Békekutató és Bizton­ságpolitikai Intézet vezetője, az SDP pártelnökségének tagja. Ugyancsak e műsorban Sugár András athéni riport­jának szereplői törékeny világunk legégetőbb gond­jait tárják fel. Emellett vá­laszt kaphatnak arra is, mi­ért akarja a Reagan-kor- mányzat faképnél hagyni az UNESCO-t, és milyen ta­pasztalatokat szerzett Grant „kapitány” az ENSZ gyer­mekalapjának főigazgatója az etióp éhségövezetben. A televízió külpolitikai szerkesztőségének Panorá­ma műsora — amelyet Ben­da László vezet — ma, csü­törtökön 21 órakor jelentke­zik a tv 1-es csatornáján. II Bemutató Klubmozi műsorán lan Sztrejcs: Idegen szenvedélyek Ritkán van módunk arra, hogy betekintést kaphassunk a mai litván filmművészet­be. A Kortársaink a filmmű­vészetben című sorozat má­sodik félidejének ma este a békéscsabai Bemutató Klub­moziban vetítésre kerülő el­ső alkotása egy ilyen film. A fiatal rendező, Jan Sztrejcs a közelmúlt törté­nelmébe nyúl témáért: a cse­lekmény közvetlenül a má­sodik világháború után, egy lettországi tanyán játszódik. Marite, a fiatal litván lány ide menekül. Távoli rokona azelőtt ezen a tanyán nap­számos volt, most ő a gazda. A gazdaságban kialakult bo­nyolult kapcsolatrendszer azonban megrémíti a lányt: az általa ismert, megszokott és elfogadott alá- és fölé­rendeltségi viszonyok felbo­rulnak, megváltoznak, az újak még aligha tisztázód­hattak. Erkölcsi tisztaságá­val rettegve szemléli a gyű­lölet, a paraznasag, az erő­szak nap mint nap tapasz­talható megnyilatkozásait. A tőle idegen szenvedélyek há­lója rabul ejti, s úgy tűnik, nincs is menekülés ebből a világtól elzárt kis pokolból... A fiatal rendező lenyűgöző­en őszinte filmet készített, amelynek hangvétele, stílusa kicsit szokatlan a magyar mozinézők előtt. Mégis ér­dekfeszítőnek, már-már iz­galmasnak is tűnik; érde­mes arra, hogy megnézzük, gondolkozzunk üzenetén. A színes, feliratos szovjet filmet — amelynek főszere­peit Algirdasz Paulavicsusz, Vija Artmanye és a szovjet filmművészet „nagy öregjé­nek” számító Leonyid Obo- lenszkij alakítják — a mai békéscsabai bemutató után megyénk nagyobb települé­seinek klubmozijaiban is ve­títik. (ni) Jelenet az Idegen szenvedélyek című színes szovjet filmből (MOKÉP — MTI-fotó) Szovjet és magyar egyetem együttműködése Magyar és szovjet agrár- egyetemi hallgatók nyári termelési gyakorlatának köl­csönös megszervezésére vo­natkozó szerződést írtak alá tegnap a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem és a moszkvai Gorjacskin Mező- gazdasági Műszaki Egyetem vezetői. A megállapodás szerint az idén húsz moszk­vai agráregyetemista tölti termelési gyakorlatát Ma­gyarországon, ugyanennyi magyar mezőgazdasági gé­pészmérnök-hallgató pedig a Szovjetunióban gyarapítja gyakorlati ismereteit. A két intézményt több év­tizedes kapcsolat fűzi egy­máshoz. A szovjet szakem­berek szakmai segítségével alakult meg az ötvenes évek elején a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen a gépész- mérnöki kar. A magyar és a szovjet egyetem azóta is együttműködik több mező- gazdasági, gépészeti téma kutatásában, az oktatásban, rendszeres közöttük a tan­könyv- és jegyzetcsere. A gödöllői egyetem gépészmér­nöki karán tanuló diákok közül a rátermettek orosz szakfordítói képesítést is sze­rezhetnek. Májusban lesz a VII. Békés megyei bábjátékos szemle Nagy izgalommal, s még nagyobb lelkesedéssel várják a májust megyénk úttörő és gyermek bábszakköreinek tagjai. Május 11 és 12-én Békéscsabán az ifjúsági ház­ban mutatkoznak majd be a Békés megyei úttörő- és gyermekszakkörök szemlé­jén — ez egyben a VII. Bé­kés megyei bábjátékos szem­le —, melyet a Magyar Út­törők Szövetsége Békés me­gyei elnöksége, a békéscsa­bai ifjúsági és úttörőház, va­lamint a Megyei Művelődési Központ szervez. A szemlén egyrészt lehe­tőséget biztosítanak majd a bemutatkozásra, a tapaszta­latok kicserélésére, másrészt kiválasztják azokat a cso­portokat, melyek júniusban Zánkán képviselik majd me­gyénket az országos úttörő bábjátékos fesztiválon. Hogy kik szerepelnek a legjobban, s hogy kiknek hogyan kell még csiszolniuk műsorukon, ezt a Népművelési Intézet és az Amatőr Bábjátékosok Or­szágos Tanácsa által felkért, szakemberekből álló bizott­ság dönti majd el. A rendezvényen csak azok a csoportok vehetnek majd részt, akik sikeresen szere­pelnek az ezt megelőző te­rületi szemléken. II mezőgazdasági könyvhónap eseményei Gyulán Február az az időszak, amikor a kiskerttulajdono­sok mozgolódni kezdenek. Tervezgetnek, szakkönyveket bújnak, s ilyenkor még ar­ra is jut idejük, hogy meg­hallgassanak néhány elő­adást. A gyulai művelődési in­tézményekben a könyvhó­nap kapcsán jó néhány me­zőgazdasági témájú rendez­vényt; szerveznek a közeljö­vőben. Az Erkel Művelődési Központban február 8-án 18 órai kezdettel a növényvédő szerek megfelelő kiválasztá­sáról hallhatnak a gyü­mölcs- és szőlőtermesztők. Másnap ugyanitt az ÁFÉSZ méhész szakcsoportja tartja közgyűlését. Ugyancsak a művelődési központban ren­deznek 11-én 17 órától egy környezetvédelmi témájú előadást. A hagyományos gyulai borverseny 15-én délután 6 órától lesz. A rendezvényen közreműködik a helyet adó művelődési központ citera- zenekara, s szakkönyvkiállí­tást rendez a Mogyoróssy Könyvtár. A Kistenyésztők Lapja szerkesztőségi ankétját 18- án délután tartják a Mo­gyoróssy Könyvtárban. Feb­ruárban még három mező- gazdasági témájú előadást rendeznek: 22-én a bogyós gyümölcsök termesztéséről, 25-én pedig kanadai kerté­szeti élménybeszámolót hall­hatnak az érdeklődők az Er­kel Művelődési Központban. A román nemzetiségi fiók- könyvtárban a kiskertek ápolásával kapcsolatos hasz­nos tanácsokat kaphatnak a kertészkedők 26-án délután. Békét kötött Réma és Karthágó Békét kötött Róma és Karthágó! — kopogták az Ör­vendetes hírt kedden Tuniszból a világhírügynökségek telexgépei. Sedli Klibi, aki az Arab Liga főtitkári tiszte mellett Karthágó polgármesteri hivatalát is ellátja, a punok vá­rosa nevében írta alá a békeszerződést, valamint az eh­hez csatolt barátsági és együttműködési egyezményt. Ró­ma részéről Ugo Vetere, az „örök város” polgármestere látta el aláírásával az okmányokat. „Egyébként az a véleményem, hogy Karthágót el kell pusztítani” — fejezte be annak idején minden szenátusi felszólalását Cato, akinek makacssága időszámításunk előtt 146-ban hozta meg gyümölcsét. A terjeszkedő ró­mai birodalom három keserves háborút vívott Karthágó­val, a pun harcosokkal. Hiába kelt át Hannibál harci ele­fántjaival az Alpokon, hiába fontak húrt a karthágói asszonyok ébenfekete hajából. Róma elfoglalta és lerom­bolta a várost, s a felszántott földet sóval beszórta, ne­hogy valaha is élet fakadjon az egykori veszedelmes ve- télytárs földjén. Karthágó ma a tunéziai főváros elő­városa. Habib Burgiba elnök az ünnepélyes aláírás után palo­tájában fogadta a megbékélt városok vezetőit. A palota ablakából Karthágó romjainak ásatásai láthatók — az ENSZ védnöksége alatt kilenc ország tudósai végeznek itt feltárásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents