Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

1985. február 6., szerda took a bizonyos Hertzek Miért voltak áramkimaradások? A januári szokatlanul erős hideghullám, mint tudjuk, országszerte kisebb-nagyobb fennakadásokat okozott a legkülönfélébb energiaszol­gáltatásiban. Sőt, ami ná­lunk ritkán fordul elő, még a villany is kialudt egy-egy órányira az ország néhány körzetében. Noha a zavaro­kat rövid időn belül sike­rült elhárítani — önkénte­lenül felmerült a kérdés: vajon van-e elegendő erő­művi kapacitásunk? Képe­sek vagyunk-e ilyenkor is kielégíteni a villamosener- gia-igényeket? A kérdés még inkább in­dokoltnak látszott a Mi­nisztertanács energiataka­rékosságra felszólító közle­ménye, a televízió műsorá­nak korlátozása után. De mielőtt a kérdésre válaszol­nánk, a viszonyok jobb is­merete érdekében talán nem lesz haszontalan némi törté­nelmi visszatekintés. A széntől az atomig Magyarországon 1960-ig csak szénerőművek épültek, majd az olcsó olaj és gáz évtizedében a szénhidrogén­bázisú erőművek. Az idő tájt tízévenként megkétszerező­dött a villamosenergia­igény, sőt, nálunk e tenden­cia még néhány évig, az el­ső olajárrobbanást (1973-at) követően is tartotta magát. Az ország villamos erőmű­veinek teljesítőképessége 1968-ban 2700 megawatt volt. (Egyetlen megawatt nagyjából 1000 villany va­saló egyidejű működtetésé­hez elegendő teljesítőképes­séget jelent.) .1978-ban ez a szám már elérte az 5400-at, de csak 2000 megawatt volt a szénbázisú, 3400 megawatt teljesítőképesség már a sízén- hidrogénből villamos ener­giát termelő erőműveké. Mára valamelyest javult a heizet, a most mintegy 6200 megawattnyi teljesítőképes­ség növekményét lényegé­ben a Paksi Aatomerőmű el­ső két blokkjának belépése adta. A villamos ipar lehetősége a különböző energiahordo­zók célszerű kombinálására törekszik. Mindenekelőtt az atomerőmű teljes, folyama­tos kihasználása a cél, hi­szen fűtőanyaga a legolcsóbb, és hosszú távra biztosított. Emellett a széntüzelésű erő­művek kapacitásának lehető legnagyobb mérvű igénybe­vétele az ésszerű. Ez^pl pár­huzamosan megy végbe a szerződésekben rögzített import villamos energia vé­telezése isi; a rendelkezésre álló mennyiséget mindenkor igénybe vesszük. Rendszerint e három tétel sem adja ki az alapfogyasztást, így a to­vábbi igényeket szénhidro­gén-erőművek fedezik. Ezen belül is főként nyáron a földgázzal tüzelők, hiszen az alapvető cél az olaj megta­karítás. Védik a frekvenciát Ami viszont a jelenleg rendelkezésre álló teljesítő- képességet illeti: az említett 6200 megawatt, a zömében a Szovjetunióból származó (1200—1400 megawatt) im­porttal együtt elegendő a legnagyobb, például tél esti csúcsfogyasztás kielégítésé­re. Sőt, a szükséges tartalé­kon túl is van némi további szabad kapacitás. (Amire szükségünk is lesz, hiszen a paksi erőmű következő blokkjának belépéséig az ország villamosenergia-fo- gyasztása tovább növek­szik.) A magyar villamosenergia- rendsizer része a KGJ3T-or- szágok Villamosenergia­rendszerei Egyesülésének, azaz hálózatunk össze van kötve a többi országéval. A KGST-országok közös — jobb hasonlat híján: „együtt lélegző” — rendszerének teljesítőképessége természe­tesen sokszorosa a miénknek. Az „együtt lélegzés” pedig azt jelenti, hogy a váltakozó áram jellegéből eredően, e rendszer minden egyes erő­művének, annak minden egyes áramfejlesztő generá­torának szinkronban kell járnia. Az áram frekvenciája 50 Hertz azaz, az áram má­sodpercenként 50-szer „lük­tet”, mégpedig az egész ha­talmas rendszerben egyide­jűleg. Mind az erőművi gé­peket, mind a hálózatból áramot fogyasztó berende­zéseket erre az 50 Hertzre méretezték. Kisebb eltérés még nem okoz gondot, ám egy bizonyos frekvencia alatt már komoly hibák kö­vetkeznének be mind a vil­1 amosenergia-rendszerb en, mind a hálózatban, mind a fogyasztónál; veszélybe ke­rülne az egész rendszer együttműködése — ezért vé­dik a frekvenciát. Talán emlékszünk: amikor a szakemberek nálunk az áramkimaradást indokolták, éppen a frekvencia csökke­nésére hivatkoztak. Amely „a bajok hőmérője”, lévén az erőművek teles ítménye és a terhelés (a pillanatnyi vil- lamosenergia-igény) egyen­súlyának mutatója. Ha a frekvencia 50 Hertz, vagy alig kisebb, de stabil, akkor fennáll ez az egyensúly. Ha azonban a frekvencia csök­kenni kezd, az arra utal, hogy a szinkronban járó áramfejlesztők a nagyobb terhelés hatására lelassul­tak, veszélyben az egyensúly. Ez történik, ha például va­lahol üzemzavar miatt „ki­esik” néhány száz megawatt. Mivel ez akár a másodperc töredéke alatt bekövetkezhet, a frekvencia védelmében a rendszer automatikusan kap­csol ki fogyasztókat. Takarékoskodjunk! Nos, így történt nálunk is e hideg napokban. Az egy­órányi időszak, amíg áram­ra vártak az ország egyes körzetei, az intézkedésekre, a tartalékok „bevetésére” kellett. Meg kell jegyezni: a világ egyetlen villamos- energia-rendszerét sem ter­vezik százszázalékos bizton­sággal, ez olyan sokba ke­rülne, hogy egyszerűen nem éri meg. Legfeljebb évi né­hány óráig tartó, és csak ki­sebb régiókat érintő ellátási zavarokat minden rendszer­ben szükségszerűen megen­gednek. (Áramkimaradás a hideg napokban nemcsak nálunk fordult elő, hanem Európa számos országában, így például Franciaország, Olaszország jegyes területein is.) E rövid magyarázat persze leegyszerűsített. De az el­mondottakból annyi aligha­nem világos: nem erőművi kapacitások hiánya okozta az áramkimaradást. Takarékoskodnunk -kell a villamos energiával, mert a szokatlanul erősi télben az erőművek is több fűtőanya­got fogyasztanak, főként a drága gázból és olajból. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy kevesebbel beérjük, hogy ez a kemény tél keve­sebbe kerüljön az országnak, s mert a villamosenergia-el- látás biztonsága ettől is függ. Trömböczky Péter II jégzajlástól a jégtorlaszokig A hazai közvélemény főleg akkor találkozik a jéggel kap­csolatos problémákkal, amikor a jég váratlan megjelenése követ­keztében a vízi szállításokat meg kell szüntetni. A jégzajlás jégtorlaszok képződésével állhat meg. Ilyenkor a folyók vízszit- je váratlanul megemelkedik. Folyóvizekben a víz enyhe túl- hűlése szükséges a jég megje­lenéséhez. Először ún. kásajég- szemcsék keletkeznek, amelyek azután pelyhekké, bolyhokká állnak össze, s mert könnyeb­bek a víznél, a felszínre tömö­rülve „jégzagyot”, jégtáblácská­kat hoznak létre. A partról le­szakadozó jéggel együtt így kép­ződnek az úszó jégtáblák. A jégtáblák a vízfolyással együtt mozognak. A magányos jégtáblák — részben a szél irá­nyától és sebességétől függően — többnyire a víz felszíni se­bességével vagy attól kissé el­térő gyorsasággal úsznak. A jégtáblák mozgását az is változ­tatja, ha tömörülnek, a partok­hoz súrlódnak. Ilyenkor „telített jégmozgás” áll elő, amelynek két következménye lehet. Az egyik az, hogy keskeny vízfo­lyáson, amint a jég kitölti a meder teljes szélességét, a jég­táblák boltozatot képeznek, és annak hatására a jég azonnal megáll. Széles vízfolyáson — többnyire ez a hazai eset — a teljesen fedett vízfolyás jégta­karója felülről akkora nyomást kap, hogy összepréselődik, és széles mederben is megszorul a jég. A jeges árvizek elleni védeke­zésre és a jég egyéb káros ha­tásának — hajózás akadályozá­sa, partvédő művek tönkretétele stb. — csökkentésére ma már tervszerűen felkészülnek a ve­szélyeztetett országokban, így hazánkban is. A megelőző in­tézkedések sorában az első esz­köz a folyamszabályozás, a jég- torlaszképződést okozó veszélyes folyószakaszok megszüntetése. Hasonlóan fontos feladat a hi­dak és a vízi műtárgyak (duz­zasztók, vízilépcsők) helyes ter­vezése, „jégátbocsátó-képessé- gük” biztosítása. A jégtorlaszok ellen ma is fő­leg jégtörő hajókat vetnek be. Emellett a jégrobbantás segít — részint közvetlenül, részint a víz hullámzásba hozásával —, főleg műtárgyak (például hídpillérek) védelmében. A több országot át­szelő nagy folyókon a jégve­szély elhárítását ma már nem­zetközi együttműködésben old­ják meg. B. I# A hazai építésű Jégtörő VIII. nevű ún. döngölő hajó tereli a jégtáblákat. Ha szükséges, ex­centrikus szerkezete a hajót billegteti, 280 tonnájával döngöli, töri a jégtáblákat Egy vállalat megújult Például a BORTOV Az idei — január 17-1 megyei mezőgazdasági aktíva- értekezleten az előadó, Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára jó példaként említette a magyarbánhegyesi BARTÖV-öt, a Baromfikeltető Szö­vetkezeti Közös Vállalatot. Szó szerint: „Üjszerű és he­lyes az a kezdeményezés, amelyben a törzsállomány tar­tását a keltető — a magyarbánhegyesi BARTÜV — ma­gára vállalja. Így egységes a technológia és a szakmai irányítás.” A következőkben azt ku­tatjuk: hogy valósította meg a vállalat ezt az egységes szakmai irányítást és mi­lyen sikerrel? A válasz — most év elején — már csak azért sem különösebben ne­héz, mert a keltetőben is megtartották az ilyenkor szokásos, évértékelő, -záró igazgatótanács-ülést, ame­lyen a számok mindennél fényesebben bizonyítják az eredményességet. A vállalat vezetőivel kö­zösen tekintettük át, hogyan és milyen haszonnal alakí­totta ki a BARTÖV a kelte­tők és tojástermelő törzste­lepek együttes szakmai irá­nyítását. A kezdetek 1983 elejére te­hetők, ekkor vette át a ma­gyarbánhegyesi vállalat a pitvarosi, 22 hagyományos gépből álló keltetőállomást, kapacitása növelésére. Ez­után sorra használatba vet­ték — díjfizetés ellenében — a kunágotai Bercsényi Tsz, a gyulai Munkácsy Tsz törzstartó telepét, a békés­sámsoni Előre Tsz végter­mék- (húscsirke-) kibocsátó telepét, a medgyesbodzás— pusztaottlakai Egyetértés Tsz törzstelepét, .a magyar­bánhegyesi Egyetértés Tsz törzstartó, majd a batto- nyai Petőfi Tsz végtermék­kibocsátó telepét. Átvették továbbá a battonyai Petőfi Tsz tésztaüzemét, összesen tehát hat baromfitelep hasz­nálatára szerződött a BAR­TÖV, birtokukba került egy kisebb keltetőállomás és egy tésztaüzem. Az említett gazdaságok meg akarták szüntetni a ba­romfihizlalást, tenyésztojás- termelést az ágazat gazda- ságtalansága miatt, ezért mondtak le a használatuk­ról. A BARTÖV ugyanakkor évek óta azzal bajlódott, hogy a telephelyére érkező, keltetésre kerülő tojások minősége nem egyenletes, s ezért gyakran a naposcsibék sem olyan jók, mint azt a keltetők és felnevelők sze­retnék. Használatba vették hát az említett telepeket és meg­kezdték átalakításukat, rendbe hozásukat. Tavaly 5,7 millió forintot fizettek ki a használatért a tulajdonos tsz-eknek, s jócskán fordí­tottak az épületek festésére, karbantartására, a gépek ja­vítására. S vajon mit ered­ményezett a kezdeményezés? A BARTÖV-höz tavaly 31,6 millió tojás érkezett be, ebből 29 és fél milliót kel­tettek ki — huszonnégymil­liót saját keltetőben. Még néhány számot érdemes megemlíteni: a kilencmillió, immár saját üzemeltetésű, saját ellenőrzés alatt álló te­lepről beérkezett tojás ter­méketlensége nem érte el a tíz százalékot. Hasonlóan jól „vizsgáztak” a keltetőben a vállalat tulajdonos tsz-eiben termelt tojások, amelyek a nagykamarási Ságvári és a pitvarosi Felszabadulás Tsz telepeiről érkeztek be. Summázni úgy lehet, hogy az összes keltetésre került tojás kelési százaléka egy év alatt 6,3 százalékot ja­vult. Aki valamelyest jártas a szakmában, az könnyen egyetért a megállapítással: egy év alatt nagyon szép eredmény. S hogy minek tudható be? A szakvezetők habozás nélkül sorolják: an­nak, hogy a saját telepekről jobb tojás érkezik a magyar­bánhegyesi keltetőbe, egysé­ges lett a szakmai felügye­let, jobb lett az irányítás és bevált a keltető rekonstruk­ciója során módosított tech­nológia, javult a dolgozók munkafegyelme. Hozzájárult ehhez a javuló állat-egész­ségügyi helyzet, az hogy a veszélyes Coli-fertőzés pél­dául megszűnőben van a be­hozott tojásokon. A tojástermelő telepek ha­szonbérleténél, a másik keltető- és a tésztaüzem át­vételénél nem titkolt célja volt a BARTÖV szakvezeté­sének, hogy próbálja az egy tevékenységgel foglalkozó közös vállalatot „több láb­ra” állítani, hogy ne csak a naposcsibe, hanem más is hozzon jövedelmet. Ennek le­hetőségét fedezték fel a bat­tonyai tésztaüzemben, ame­lyet feltehetően gazdaságo­sabban tudnak üzemeltetni, mint korábbi tulajdonosa, hiszen az egészséges, de alakja, nagysága miatt kel­tetésre alkalmatlan tojást használják fel benne a tész­ta készítésére. Hasonló okokból kezdtek broylercsir- ke-nevelésbe. Hogy a múlt év króniká­jánál maradjunk. Jutott pénze a keltető vállalatnak arra is, hogy — a szomszé­dos szociális foglalkoztatóval közösen — bevezesse épüle­teibe a gázt. A beruházást októberben határozták el, s decemberben már fellob­bant a láng a konvektorok­ban, kazánokban. Mindany- nyiuk nagy hasznára, hiszen nemcsak az irodák, hanem a keltetőgépek közötti hő­mérséklet is egyenletessé vált. Különösen jól jött ez a januári mínusz 20 foknál is hidegebb napokon ... wwwvvwvww A magyarbánhegyesi BAR­TÖV 5,3 millió forintos eredménnyel zárta 1984-et. önmagában ez a szám azt jelenti, hogy az utóbbi évek legeredményesebb esztende­jét hagyták maguk mögött. Annak ellenére, hogy keve­sebb üzemviteli hitelt kap­tak, mint amennyi a zavar­talan működésükhöz kellett volna. A késedelmi büntető- kamat fizetése miatt lett „csak” ekkora a nyereség — több millió forintjába ke­rült ez a BARTÖV-nek. De bíznak abban, hogy — látva kockáztatóképességüket — az idén több hitelre érdeme­sítik a pénzemberek a vál­lalatot. Kicsit mélyebbre nézve azonban találni néhány di­csekvésre nem méltó tényt. Hogy tudniillik a két hús­csirkét nevelő telepen túl magas az egy kilogramm élő­súly előállítására felhasznált takarmány — olyannyira, hogy az ágazat veszteséggel zárt. Túl sok egyelőre az egy tojás előállítására fordított takarmány is — s ez drágít­ja a termelést. Van tehát min javítani a szakvezetés­nek és a telepen dolgozó gondozóknak. Ez sem egy­szerű, hiszen az erre leg­kézenfekvőbbnek t,űnő anya­gi érdekeltség megteremtése pénz híján nehézségekbe üt­közik ... A másik — inkább már szakmai gond —, hogy hi­ányzik a telepet bérbe adók közül néhány megyei tag­szövetkezet, pedig így a te­lepek bérlete, egységes szak­mai irányítása nem teljes. És még egy, talán eretnek­nek tűnő, gondolat: mint ar­ról beszámoltunk, a szülő­pártartás egy része a BAR­TÖV-höz került. Csakhogy a szülők — tojók — milyensé­ge nagyban függ őseiktől, a nagyszülőktől. Vagyis az lenne az igazi, ha nagyszü­lőtartó telepre is szert tehet­ne a vállalat! M. Szabó Zsuzsa Közlekedési beruházások megyénkben A VI. ötéves terv jelentős fejlődést hozott Békés me­gye vasúti és 'közúti közle­kedésében egyaránt. Az el­múlt évben befejeződött a Szeged—Békéscsaba és az Orosháza—Szarvas vasútvo­nal korszerűsítése, megkez­dődött a Szajol—Békéscsaba —Lökösháza közötti fővonal­pálya és villamos felsőveze­tékének rekonstrukciója, mely munkálatokkal a vas­útépítők már Gyomaendrőd térségében tartanak. E kor­szerűsítés során a vasúti pá­lyát megerősítik, így azon a vonatok 120 kilométeres se­bességgel közlekedhetnek. Ennek kapcsán az elkövet­kező években sor kerül né­hány vasútállomás bővítésé­re, illetve áthelyezésére is. A pálya és a felsővezeté­kek felújításával egy időben korszerűsítik a vasútállomá­sokat és a. biztosító beren­dezéseket is. A közúti közlekedésben az idén nem lesznek látványos korszerűsítések, beruházások. Ennek oka, hogy az elmúlt négy esztendőben időarányo­san több minden megvaló­sult azon elképzelések közül, melyek a tervidőszak prog­ramjában szerepelték. A vál­lalati fenntartási munkák közül kiemelkedik a 44-es főút legkritikusabb, Békés­csaba—Szarvas közötti sza­kasza, melynek javítására 20 millió forintot fordítanak. A 47-es főútnak a megyeszék­hely és Békés, valamint Bé­kés belterületén, a Rákóczi út erősítése szerepel a prog­ramban. Ugyancsak a 47-es úton, Orosházán két közle­kedési lámpa telepítését, épí­tését megkezdik és be is fe­jezik az idén. A közúti közlekedéssel ösz- szefügg a hídépítés és -kor­szerűsítés. Ez évben átadják és forgalomba helyezik a Kettős-Körös békési hídját, megkezdődik a Hármas-Kö­rösön, Gyomaendrődnél ké­szülő híd előkészítése. Bé­késcsabán az Orosházi úti felüljáró felújításának má­sodik, vagyis befejező üte­mében a szerkezet alsó- és járdaszigetelésére kerül sor, mely munkálatok sem a gya­logos, sem a közúti forgal­mat nem zavarják. Ugyan­csak a megyeszékhelyen, az épülő autóbusz-állomás kör­nyékén útkorrekció lesz. S ami a kerékpárosokat il­leti : tavaly Magyarországon a 30 kilométernyi új kerék­párúiból mintegy 15 kilomé­tert Békés megyében avat­tak. Az idén várhatóan 22 kilométernyi kerékpárút ké­szül el. így többek között Gyulán és Békéscsabán, a 44-es főút mentén, a Len- csési úttól a Veszély csárdá­ig, az Élővíz-csatorna tölté­sén. Ugyancsak épül kerék­párút Békésen, a Rákóczi úton, Újkígyós és Szabadkí­gyós belterületén, majd a két települést összékötő szakasz készül el. Orosházán, a 47- es főút mellett, a vasúti át­járótól az öntödéig, Szegha­lom és Köröstarcsa belterü­letén a 47-es főút átkelési szakaszán, s mindezekkel egy időben folytatódik Kunágo- tán és Gyomaendrődön már megkezdett kerékpárút kivi­telezése. —sz—

Next

/
Thumbnails
Contents