Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-06 / 30. szám
1985. február 6., szerda took a bizonyos Hertzek Miért voltak áramkimaradások? A januári szokatlanul erős hideghullám, mint tudjuk, országszerte kisebb-nagyobb fennakadásokat okozott a legkülönfélébb energiaszolgáltatásiban. Sőt, ami nálunk ritkán fordul elő, még a villany is kialudt egy-egy órányira az ország néhány körzetében. Noha a zavarokat rövid időn belül sikerült elhárítani — önkéntelenül felmerült a kérdés: vajon van-e elegendő erőművi kapacitásunk? Képesek vagyunk-e ilyenkor is kielégíteni a villamosener- gia-igényeket? A kérdés még inkább indokoltnak látszott a Minisztertanács energiatakarékosságra felszólító közleménye, a televízió műsorának korlátozása után. De mielőtt a kérdésre válaszolnánk, a viszonyok jobb ismerete érdekében talán nem lesz haszontalan némi történelmi visszatekintés. A széntől az atomig Magyarországon 1960-ig csak szénerőművek épültek, majd az olcsó olaj és gáz évtizedében a szénhidrogénbázisú erőművek. Az idő tájt tízévenként megkétszereződött a villamosenergiaigény, sőt, nálunk e tendencia még néhány évig, az első olajárrobbanást (1973-at) követően is tartotta magát. Az ország villamos erőműveinek teljesítőképessége 1968-ban 2700 megawatt volt. (Egyetlen megawatt nagyjából 1000 villany vasaló egyidejű működtetéséhez elegendő teljesítőképességet jelent.) .1978-ban ez a szám már elérte az 5400-at, de csak 2000 megawatt volt a szénbázisú, 3400 megawatt teljesítőképesség már a sízén- hidrogénből villamos energiát termelő erőműveké. Mára valamelyest javult a heizet, a most mintegy 6200 megawattnyi teljesítőképesség növekményét lényegében a Paksi Aatomerőmű első két blokkjának belépése adta. A villamos ipar lehetősége a különböző energiahordozók célszerű kombinálására törekszik. Mindenekelőtt az atomerőmű teljes, folyamatos kihasználása a cél, hiszen fűtőanyaga a legolcsóbb, és hosszú távra biztosított. Emellett a széntüzelésű erőművek kapacitásának lehető legnagyobb mérvű igénybevétele az ésszerű. Ez^pl párhuzamosan megy végbe a szerződésekben rögzített import villamos energia vételezése isi; a rendelkezésre álló mennyiséget mindenkor igénybe vesszük. Rendszerint e három tétel sem adja ki az alapfogyasztást, így a további igényeket szénhidrogén-erőművek fedezik. Ezen belül is főként nyáron a földgázzal tüzelők, hiszen az alapvető cél az olaj megtakarítás. Védik a frekvenciát Ami viszont a jelenleg rendelkezésre álló teljesítő- képességet illeti: az említett 6200 megawatt, a zömében a Szovjetunióból származó (1200—1400 megawatt) importtal együtt elegendő a legnagyobb, például tél esti csúcsfogyasztás kielégítésére. Sőt, a szükséges tartalékon túl is van némi további szabad kapacitás. (Amire szükségünk is lesz, hiszen a paksi erőmű következő blokkjának belépéséig az ország villamosenergia-fo- gyasztása tovább növekszik.) A magyar villamosenergia- rendsizer része a KGJ3T-or- szágok Villamosenergiarendszerei Egyesülésének, azaz hálózatunk össze van kötve a többi országéval. A KGST-országok közös — jobb hasonlat híján: „együtt lélegző” — rendszerének teljesítőképessége természetesen sokszorosa a miénknek. Az „együtt lélegzés” pedig azt jelenti, hogy a váltakozó áram jellegéből eredően, e rendszer minden egyes erőművének, annak minden egyes áramfejlesztő generátorának szinkronban kell járnia. Az áram frekvenciája 50 Hertz azaz, az áram másodpercenként 50-szer „lüktet”, mégpedig az egész hatalmas rendszerben egyidejűleg. Mind az erőművi gépeket, mind a hálózatból áramot fogyasztó berendezéseket erre az 50 Hertzre méretezték. Kisebb eltérés még nem okoz gondot, ám egy bizonyos frekvencia alatt már komoly hibák következnének be mind a vil1 amosenergia-rendszerb en, mind a hálózatban, mind a fogyasztónál; veszélybe kerülne az egész rendszer együttműködése — ezért védik a frekvenciát. Talán emlékszünk: amikor a szakemberek nálunk az áramkimaradást indokolták, éppen a frekvencia csökkenésére hivatkoztak. Amely „a bajok hőmérője”, lévén az erőművek teles ítménye és a terhelés (a pillanatnyi vil- lamosenergia-igény) egyensúlyának mutatója. Ha a frekvencia 50 Hertz, vagy alig kisebb, de stabil, akkor fennáll ez az egyensúly. Ha azonban a frekvencia csökkenni kezd, az arra utal, hogy a szinkronban járó áramfejlesztők a nagyobb terhelés hatására lelassultak, veszélyben az egyensúly. Ez történik, ha például valahol üzemzavar miatt „kiesik” néhány száz megawatt. Mivel ez akár a másodperc töredéke alatt bekövetkezhet, a frekvencia védelmében a rendszer automatikusan kapcsol ki fogyasztókat. Takarékoskodjunk! Nos, így történt nálunk is e hideg napokban. Az egyórányi időszak, amíg áramra vártak az ország egyes körzetei, az intézkedésekre, a tartalékok „bevetésére” kellett. Meg kell jegyezni: a világ egyetlen villamos- energia-rendszerét sem tervezik százszázalékos biztonsággal, ez olyan sokba kerülne, hogy egyszerűen nem éri meg. Legfeljebb évi néhány óráig tartó, és csak kisebb régiókat érintő ellátási zavarokat minden rendszerben szükségszerűen megengednek. (Áramkimaradás a hideg napokban nemcsak nálunk fordult elő, hanem Európa számos országában, így például Franciaország, Olaszország jegyes területein is.) E rövid magyarázat persze leegyszerűsített. De az elmondottakból annyi alighanem világos: nem erőművi kapacitások hiánya okozta az áramkimaradást. Takarékoskodnunk -kell a villamos energiával, mert a szokatlanul erősi télben az erőművek is több fűtőanyagot fogyasztanak, főként a drága gázból és olajból. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy kevesebbel beérjük, hogy ez a kemény tél kevesebbe kerüljön az országnak, s mert a villamosenergia-el- látás biztonsága ettől is függ. Trömböczky Péter II jégzajlástól a jégtorlaszokig A hazai közvélemény főleg akkor találkozik a jéggel kapcsolatos problémákkal, amikor a jég váratlan megjelenése következtében a vízi szállításokat meg kell szüntetni. A jégzajlás jégtorlaszok képződésével állhat meg. Ilyenkor a folyók vízszit- je váratlanul megemelkedik. Folyóvizekben a víz enyhe túl- hűlése szükséges a jég megjelenéséhez. Először ún. kásajég- szemcsék keletkeznek, amelyek azután pelyhekké, bolyhokká állnak össze, s mert könnyebbek a víznél, a felszínre tömörülve „jégzagyot”, jégtáblácskákat hoznak létre. A partról leszakadozó jéggel együtt így képződnek az úszó jégtáblák. A jégtáblák a vízfolyással együtt mozognak. A magányos jégtáblák — részben a szél irányától és sebességétől függően — többnyire a víz felszíni sebességével vagy attól kissé eltérő gyorsasággal úsznak. A jégtáblák mozgását az is változtatja, ha tömörülnek, a partokhoz súrlódnak. Ilyenkor „telített jégmozgás” áll elő, amelynek két következménye lehet. Az egyik az, hogy keskeny vízfolyáson, amint a jég kitölti a meder teljes szélességét, a jégtáblák boltozatot képeznek, és annak hatására a jég azonnal megáll. Széles vízfolyáson — többnyire ez a hazai eset — a teljesen fedett vízfolyás jégtakarója felülről akkora nyomást kap, hogy összepréselődik, és széles mederben is megszorul a jég. A jeges árvizek elleni védekezésre és a jég egyéb káros hatásának — hajózás akadályozása, partvédő művek tönkretétele stb. — csökkentésére ma már tervszerűen felkészülnek a veszélyeztetett országokban, így hazánkban is. A megelőző intézkedések sorában az első eszköz a folyamszabályozás, a jég- torlaszképződést okozó veszélyes folyószakaszok megszüntetése. Hasonlóan fontos feladat a hidak és a vízi műtárgyak (duzzasztók, vízilépcsők) helyes tervezése, „jégátbocsátó-képessé- gük” biztosítása. A jégtorlaszok ellen ma is főleg jégtörő hajókat vetnek be. Emellett a jégrobbantás segít — részint közvetlenül, részint a víz hullámzásba hozásával —, főleg műtárgyak (például hídpillérek) védelmében. A több országot átszelő nagy folyókon a jégveszély elhárítását ma már nemzetközi együttműködésben oldják meg. B. I# A hazai építésű Jégtörő VIII. nevű ún. döngölő hajó tereli a jégtáblákat. Ha szükséges, excentrikus szerkezete a hajót billegteti, 280 tonnájával döngöli, töri a jégtáblákat Egy vállalat megújult Például a BORTOV Az idei — január 17-1 megyei mezőgazdasági aktíva- értekezleten az előadó, Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára jó példaként említette a magyarbánhegyesi BARTÖV-öt, a Baromfikeltető Szövetkezeti Közös Vállalatot. Szó szerint: „Üjszerű és helyes az a kezdeményezés, amelyben a törzsállomány tartását a keltető — a magyarbánhegyesi BARTÜV — magára vállalja. Így egységes a technológia és a szakmai irányítás.” A következőkben azt kutatjuk: hogy valósította meg a vállalat ezt az egységes szakmai irányítást és milyen sikerrel? A válasz — most év elején — már csak azért sem különösebben nehéz, mert a keltetőben is megtartották az ilyenkor szokásos, évértékelő, -záró igazgatótanács-ülést, amelyen a számok mindennél fényesebben bizonyítják az eredményességet. A vállalat vezetőivel közösen tekintettük át, hogyan és milyen haszonnal alakította ki a BARTÖV a keltetők és tojástermelő törzstelepek együttes szakmai irányítását. A kezdetek 1983 elejére tehetők, ekkor vette át a magyarbánhegyesi vállalat a pitvarosi, 22 hagyományos gépből álló keltetőállomást, kapacitása növelésére. Ezután sorra használatba vették — díjfizetés ellenében — a kunágotai Bercsényi Tsz, a gyulai Munkácsy Tsz törzstartó telepét, a békéssámsoni Előre Tsz végtermék- (húscsirke-) kibocsátó telepét, a medgyesbodzás— pusztaottlakai Egyetértés Tsz törzstelepét, .a magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz törzstartó, majd a batto- nyai Petőfi Tsz végtermékkibocsátó telepét. Átvették továbbá a battonyai Petőfi Tsz tésztaüzemét, összesen tehát hat baromfitelep használatára szerződött a BARTÖV, birtokukba került egy kisebb keltetőállomás és egy tésztaüzem. Az említett gazdaságok meg akarták szüntetni a baromfihizlalást, tenyésztojás- termelést az ágazat gazda- ságtalansága miatt, ezért mondtak le a használatukról. A BARTÖV ugyanakkor évek óta azzal bajlódott, hogy a telephelyére érkező, keltetésre kerülő tojások minősége nem egyenletes, s ezért gyakran a naposcsibék sem olyan jók, mint azt a keltetők és felnevelők szeretnék. Használatba vették hát az említett telepeket és megkezdték átalakításukat, rendbe hozásukat. Tavaly 5,7 millió forintot fizettek ki a használatért a tulajdonos tsz-eknek, s jócskán fordítottak az épületek festésére, karbantartására, a gépek javítására. S vajon mit eredményezett a kezdeményezés? A BARTÖV-höz tavaly 31,6 millió tojás érkezett be, ebből 29 és fél milliót keltettek ki — huszonnégymilliót saját keltetőben. Még néhány számot érdemes megemlíteni: a kilencmillió, immár saját üzemeltetésű, saját ellenőrzés alatt álló telepről beérkezett tojás terméketlensége nem érte el a tíz százalékot. Hasonlóan jól „vizsgáztak” a keltetőben a vállalat tulajdonos tsz-eiben termelt tojások, amelyek a nagykamarási Ságvári és a pitvarosi Felszabadulás Tsz telepeiről érkeztek be. Summázni úgy lehet, hogy az összes keltetésre került tojás kelési százaléka egy év alatt 6,3 százalékot javult. Aki valamelyest jártas a szakmában, az könnyen egyetért a megállapítással: egy év alatt nagyon szép eredmény. S hogy minek tudható be? A szakvezetők habozás nélkül sorolják: annak, hogy a saját telepekről jobb tojás érkezik a magyarbánhegyesi keltetőbe, egységes lett a szakmai felügyelet, jobb lett az irányítás és bevált a keltető rekonstrukciója során módosított technológia, javult a dolgozók munkafegyelme. Hozzájárult ehhez a javuló állat-egészségügyi helyzet, az hogy a veszélyes Coli-fertőzés például megszűnőben van a behozott tojásokon. A tojástermelő telepek haszonbérleténél, a másik keltető- és a tésztaüzem átvételénél nem titkolt célja volt a BARTÖV szakvezetésének, hogy próbálja az egy tevékenységgel foglalkozó közös vállalatot „több lábra” állítani, hogy ne csak a naposcsibe, hanem más is hozzon jövedelmet. Ennek lehetőségét fedezték fel a battonyai tésztaüzemben, amelyet feltehetően gazdaságosabban tudnak üzemeltetni, mint korábbi tulajdonosa, hiszen az egészséges, de alakja, nagysága miatt keltetésre alkalmatlan tojást használják fel benne a tészta készítésére. Hasonló okokból kezdtek broylercsir- ke-nevelésbe. Hogy a múlt év krónikájánál maradjunk. Jutott pénze a keltető vállalatnak arra is, hogy — a szomszédos szociális foglalkoztatóval közösen — bevezesse épületeibe a gázt. A beruházást októberben határozták el, s decemberben már fellobbant a láng a konvektorokban, kazánokban. Mindany- nyiuk nagy hasznára, hiszen nemcsak az irodák, hanem a keltetőgépek közötti hőmérséklet is egyenletessé vált. Különösen jól jött ez a januári mínusz 20 foknál is hidegebb napokon ... wwwvvwvww A magyarbánhegyesi BARTÖV 5,3 millió forintos eredménnyel zárta 1984-et. önmagában ez a szám azt jelenti, hogy az utóbbi évek legeredményesebb esztendejét hagyták maguk mögött. Annak ellenére, hogy kevesebb üzemviteli hitelt kaptak, mint amennyi a zavartalan működésükhöz kellett volna. A késedelmi büntető- kamat fizetése miatt lett „csak” ekkora a nyereség — több millió forintjába került ez a BARTÖV-nek. De bíznak abban, hogy — látva kockáztatóképességüket — az idén több hitelre érdemesítik a pénzemberek a vállalatot. Kicsit mélyebbre nézve azonban találni néhány dicsekvésre nem méltó tényt. Hogy tudniillik a két húscsirkét nevelő telepen túl magas az egy kilogramm élősúly előállítására felhasznált takarmány — olyannyira, hogy az ágazat veszteséggel zárt. Túl sok egyelőre az egy tojás előállítására fordított takarmány is — s ez drágítja a termelést. Van tehát min javítani a szakvezetésnek és a telepen dolgozó gondozóknak. Ez sem egyszerű, hiszen az erre legkézenfekvőbbnek t,űnő anyagi érdekeltség megteremtése pénz híján nehézségekbe ütközik ... A másik — inkább már szakmai gond —, hogy hiányzik a telepet bérbe adók közül néhány megyei tagszövetkezet, pedig így a telepek bérlete, egységes szakmai irányítása nem teljes. És még egy, talán eretneknek tűnő, gondolat: mint arról beszámoltunk, a szülőpártartás egy része a BARTÖV-höz került. Csakhogy a szülők — tojók — milyensége nagyban függ őseiktől, a nagyszülőktől. Vagyis az lenne az igazi, ha nagyszülőtartó telepre is szert tehetne a vállalat! M. Szabó Zsuzsa Közlekedési beruházások megyénkben A VI. ötéves terv jelentős fejlődést hozott Békés megye vasúti és 'közúti közlekedésében egyaránt. Az elmúlt évben befejeződött a Szeged—Békéscsaba és az Orosháza—Szarvas vasútvonal korszerűsítése, megkezdődött a Szajol—Békéscsaba —Lökösháza közötti fővonalpálya és villamos felsővezetékének rekonstrukciója, mely munkálatokkal a vasútépítők már Gyomaendrőd térségében tartanak. E korszerűsítés során a vasúti pályát megerősítik, így azon a vonatok 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. Ennek kapcsán az elkövetkező években sor kerül néhány vasútállomás bővítésére, illetve áthelyezésére is. A pálya és a felsővezetékek felújításával egy időben korszerűsítik a vasútállomásokat és a. biztosító berendezéseket is. A közúti közlekedésben az idén nem lesznek látványos korszerűsítések, beruházások. Ennek oka, hogy az elmúlt négy esztendőben időarányosan több minden megvalósult azon elképzelések közül, melyek a tervidőszak programjában szerepelték. A vállalati fenntartási munkák közül kiemelkedik a 44-es főút legkritikusabb, Békéscsaba—Szarvas közötti szakasza, melynek javítására 20 millió forintot fordítanak. A 47-es főútnak a megyeszékhely és Békés, valamint Békés belterületén, a Rákóczi út erősítése szerepel a programban. Ugyancsak a 47-es úton, Orosházán két közlekedési lámpa telepítését, építését megkezdik és be is fejezik az idén. A közúti közlekedéssel ösz- szefügg a hídépítés és -korszerűsítés. Ez évben átadják és forgalomba helyezik a Kettős-Körös békési hídját, megkezdődik a Hármas-Körösön, Gyomaendrődnél készülő híd előkészítése. Békéscsabán az Orosházi úti felüljáró felújításának második, vagyis befejező ütemében a szerkezet alsó- és járdaszigetelésére kerül sor, mely munkálatok sem a gyalogos, sem a közúti forgalmat nem zavarják. Ugyancsak a megyeszékhelyen, az épülő autóbusz-állomás környékén útkorrekció lesz. S ami a kerékpárosokat illeti : tavaly Magyarországon a 30 kilométernyi új kerékpárúiból mintegy 15 kilométert Békés megyében avattak. Az idén várhatóan 22 kilométernyi kerékpárút készül el. így többek között Gyulán és Békéscsabán, a 44-es főút mentén, a Len- csési úttól a Veszély csárdáig, az Élővíz-csatorna töltésén. Ugyancsak épül kerékpárút Békésen, a Rákóczi úton, Újkígyós és Szabadkígyós belterületén, majd a két települést összékötő szakasz készül el. Orosházán, a 47- es főút mellett, a vasúti átjárótól az öntödéig, Szeghalom és Köröstarcsa belterületén a 47-es főút átkelési szakaszán, s mindezekkel egy időben folytatódik Kunágo- tán és Gyomaendrődön már megkezdett kerékpárút kivitelezése. —sz—
