Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
1985. február 5., kedd o Télutó Fotó: Fazekas László | Lakásokat árul a vállalat Újszerű vállalkozásba fogott a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. Az idén olyan lakóházak építésébe kezdenek Szolnokon, amelyeknek ők a beruházói és az értékesítői is. A vállalkozás mozgatórugója elsősorban az, hogy kihasználják panel üzemük 'kapacitását. Az új építkezési forma a jövendő lakástulajdonosokat mentesíti az anyagbeszerzési és szervezési gondoktól. Ezeket a feladatokat — a telekvásárlástól a lakhatási engedély beszerzéséig — a vállalat végzi el. Egyelőre két négyszintes ház építését kezdik meg, ösz- szesen 38 lakással. Ezek mérete a különböző igények kielégítése céljából 48-tól 85 négyzetméterig, a másfél szobástól a háromszobásig terjed, hat különböző változatban. A vállalat a leendő tulajdonosokkal előszerződést köt, s ebben az OTP közreműködésével az öröklakásvásárlás szokásos feltételeit biztosítják. A szerződésben garantálják, hogy a rögzített vételár az építési költségek emelkedése esetén sem változhat. Az 1986 júniusában beköltözhető lakások iránt máris igen nagy a kereslet, a jelentkezők száma kétszerese a lakások mennyiségének. Egy átszervezett szervezet Két éve, 1983. január elején vonták össze a megyei állategészségügyi állomást és két megyei minőség-, illetve higiéniai ellenőrző szervezetet. Az új név magában foglalja, mi mindennel foglalkoznak a dolgozói: amelyet Békés megyei Állategészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomásként jegyeznek. Az átszervezés része annak az országos törekvésnek, hogy minél kisebb létszámmal oldjanak meg bizonyos vállalatok, intézmények olyan feladatokat, amelyek egymással rokonít- hatók. Így nemcsak a másutt hiányzó munkaerő szabadul fel, jelentősen csökkenthetők a költségek, a szakmai átfedések. Előny az is, hogy bizonyos szakterület áttekinthetőbbé, könnyebben irányíthatóvá válik. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás kialakításakor is ez a cél vezette a felettes szerveket. A három egyesülő intézet dolgozóinak száma elérte a 280-at, az egyesítetté 232 lett. Az egyik alapító cég, az állategészségügyi állomás korábbi igazgatóját, dr. Joó Jenőt bízták meg továbbra is az igazgatói teendők ellátásával, munkáját három helyettes segíti. Egyikük állatorvos igazgatóhelyettes, másikuk igazgatóhelyettes főmérnök, a harmadik a gazdasági igazgatóhelyettes. Az állatorvos igazgatóhelyetteshez tartozik a klasz- szikusan állatorvoslással kapcsolatos szakmai és hatósági feladatok irányítása, felügyelete, valamint a higiénikus és élelmjszerhigié- niai osztály irányítása. Feladata meglehetősen bonyolult. Hogy csak egy példát A zalai ipari szövetkezetek a rflSZÖV megyei elnökségének összesítése szerint erre az évre kétmilliárd forint értékű termelést, illetve szolgáltatást terveznek. A piaci igényeknek megfelelően bővül a szövetkezeti gépemlítsünk: 170 termelőszövetkezeti, állami gazdasági, körzeti és kihelyezett üzemi állatorvos munkájának szemmel tartása. De hozzá tartoznak a különböző vá- góhidakon, húsüzemekben dolgozó állatorvosok, akik a feldolgozó üzemek tisztaságára ügyelnek. Az igazgatóhelyettes főmérnök munkaköre a minőségellenőrzés irányítása. Ennek során felügyeli a minőségellenőrző csoportot, valamint a központ laboratóriumát, amely állategészségügyi és analitikai (elemző) részből áll. A minőségellenőrzés kész élelmiszereket vesz górcső alá, azok fizikai, kémiai, élvezeti tulajdonságait hasonlítják össze a magyar szabványban leírtakkal. Tulajdonképpen ennek a csoportnak a tagjai valósítják meg a szoros értelemben vett fogyasztói érdekvédelmet. Rendszeresen, ütemterv alapján vesznek mintát egy-egy termékből, s ha kifogásolni valójuk támad a minőség miatt, van rá módjuk, hogy azt éreztessék (anyagilag is) a gyártóval, forgalmazóval. Új feladatokat is kaptak a korábbi állategészségügyi állomás dolgozói. Az állat- tenyésztési felügyelőség megszűnésével az új szervezethez került bizonyos hatósági feladatok ellátása. A háztáji tehéntartók által igényelt államitámogatás-igényt a békéscsabai székházban összegzik, s terjesztik fel. a fölöttes szerveknek — elbírálásra. Természetesen, előbb a körzeti kollégákkal ellenőriztetik, hogy létezik-e az a tehén, amelynek a támogatást kérik ... Hozzájuk tartozik az apaállat-gazdálipar termelése és a lakossági szolgáltatás. A ruházati és bútorüzemek termékeik jelentős részét külföldi rendelésre készítik. A nagykanizsai Pannónia Cipőipari Szövetkezet több mint kétszázezer pár női cipőt állít elő, kodás és a baromfikeltetők felügyelete. Nem könnyű munka, hiszen főként a tenyésztés területén rengeteg kisgazdaságnál kell felfigyelni a tenyésztésre nem engedélyezett, rossz tulajdonságot örökítő apaállatok „működésére”, s hatóságilag megakadályozni, hogy gyenge utódai szülessenek. Az állategészségügy és az állati termékek kereskedelmének, forgalmazásának, higiéniájának valamennyi területét átfogja a két éve átszervezett szervezet. Az évi négy-ötmillió forintos nyereségét ugyan központilag bevonják, de amit ebből fejlesztésre, üzemelésre visszakap, az elegendő a szükséges vegyszerek, műszerek beszerzésére, a zavartalan működésre. A Békés megyei állomás az országos középmezőnyben foglal helyet eredményei alapján. Sok tekintetben azonban a jobbak közé sorolható. Sikerült például már a múlt évben olyan alacsony szintre vinni a sertéselhullást, mint ahogy 1985-re tervezték. Hasonló a helyzet a borjúelhullásban. Kevésbé kedvező viszont, hogy a három, fő sertésbetegségtől nem sikerült mentesíteni a megye állományát. Az állategészségügyi helyzet javult az utóbbi időben megyénkben (annak ellenére, hogy bizonyos területeken — például a baromfinál — romlottak az elhullási mutatók). Az állomás szakemberei nem mondják, hogy mindez az ő érdemük — inkább úgy érzik, részük van a helyzet kedvező alakulásában. Ez határozza meg a további teendőket. M. Sz. Zs. valamennyit exportra. A Zalaegerszegi Műbútor és a Za- laszentgróti Faipari Szövetkezet termékeinek több mint kétharmadát Nyugat-Euró- pába szállítja. A keszthelyi Vas- és Járműipari Szövetkezet osztrák kooperációban készít anyagmozgató és szállítópálya-rendszereket. Zalai szövetkezetek exportja Fiatal közgazdászok A magyar ipar műszaki hátteréről Hogyan hatottak az elmúlt hat-hét esztendő gazdasági eseményei, korlátozó intézkedései a magyar gazdaság műszaki fejlődésére? Nemzetközi mércével mérve, hol tartunk, milyen az ipar műszaki háttere? Van-e reális esélyünk bekapcsolódni az élenjáró technikát vivő ágazatokba? Ezekre a kérdésekre kereste, várta a választ a múlt hét elején Salgótarjánban háromszáz ifjú közgazdász, az 5. alkalommal megrendezett országos találkozón. A Magyar Közgazdasági Társaság ifjúsági bizottsága és a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa évente megrendezi, rendszerint Salgótarjánban, a fiatal közgasz- dászok e fórumát. Célja az információcsere, a vita, az immár gyakorlatban tapasztaltak összevetése az elmélettel, a közgazdasági együttgondolkodás. És, hogy miért éppen a műszaki haladás került napirendre? Elmaradásunk az élenjáró technikától nyilvánvaló, s az is, hogy ez ellen tennünk kell sürgősen, különben elért színvonalunk, fejlődésünk kerül veszélybe. Másfél nap alatt kilenc értékes előadás hangzott el a témáról, megvilágítva helyünket, lehetőségeinket, vagy éppen esélytelenségünket a műszaki haladás nagy versenyfutásában. Hol tartunk tehát? A kép, ami kirajzolódik előttünk, nem túl biztató. Az elektronika megjelenése rendkívüli módon felgyorsította a műszaki fejlődést a világban. Az első elektronikus számítógép 1946-ban jelent meg a piacon, súlya 30 tonna, ára 10 millió dollár volt. Ez a típus ma bármely üzletben — természetesen a fejlett tőkés országokban — 100 dollárért megvásárolható. Csak érdekességképp, a méretváltozások érzékeltetésére: az USA-ban már olyan üdvözlőlapokat készítenek, hogy kinyitva, emberi hangon elmondja a „Merry Christmos and Happy New Year” (Kellemes karácsonyt és boldog új évet) szöveget, és még zenél is hozzá. Az egész technika belefér egy vékony paírlapba, és ha most még nem is, de hamarosan pár dollárért üzletek százaiban árulják majd. A robotok kicsit később jelentek meg a piacon, ma 60 ezer van belőlük a világban. Több mint 40 ezer Japánban, Magyarországon mindössze tizenhét. Kell-e futnunk ebben a versenyben? — tette fel a kérdést ezek után az egyik előadó. Ha a nemzetközi munkamegosztásban a helyünket, a közepes fejlettségi szintünket, s a piaci részarányt tartani kívánjuk, igen. Nincs más választásunk, mint a haladás. Nem csak ismerni, tenni is tudni kell azt, amit a többiek. A nehezebb kérdés persze a hogyan? Sajnos, ma még nem tudjuk pontosan, mi módon lehetséges a lépéstartás, de meg kell találnunk az útját. Egyelőre termékeink műszaki színvonala közepesnek is alig mondható. Előállításuknál elenyésző a modern technika alkalmazása. Elektronikus vezérlésű szerszámgépekből például 1982-ben sem birtokoltunk annyit, amennyit Anglia 15 évvel ezelőtt. Az NSZK-ban 1960- ban a motorgyárak automata gépsorokon állították elő termékeik 5j)—60 százalékát. Nálunk ugyanez a szám 1982-ben 20—25 százalék. Húsz évvel később felényi. Ám ahol megtalálható az élenjárót közelítő technika, ott se használjuk ki kellőképpen. A késedelmes bevezetés növeli elmaradásunkat, s ha a leküzdés mikéntjére nem is tudunk pontos választ adni, néhány vezérelvet és több kis célt már megfogalmaztunk. Legyen piacorientált a termék, alkalmazzunk anyag- és energiatakarékos technológiákat. A technológiai megújulás nehezen képzelhető el beruházás nélkül, ennek aránya azonban nem nő a közeljövőben. De nem is többet, hanem inkább jobban kell beruházni. Az érdekeltség, a bérezés, a szervezés tökéletesítésével kisebb lehetne elmaradásunk. Az anyag- és energiatakarékos megoldások mindegyike tartalmaz valamilyen elektronikai elemet. Már csak ezért is az elektronika elterjesztése és fejlesztése a VII. ötéves terv egyik fontos célkitűzése. A mikroelektronikában igen nagy az emberi adottságok, a „szürkeállomány” szerepe, és Magyarországnak — hallhattuk a konferencián — jó az adottsága a szoftverfejlesztésre. A robottechnikában elmaradottabbak vagyunk, a biotechikában viszont gyorsabb a fejlődésünk, mint a mikroelektronikában. Az elektronika e három alapvető területének a jövőben lényegesen / nagyobb szerepet kell játszani gazdasági életünkben, s ezt állami intézkedések sora garantálja, például az oktatás területén, az érdekeltség, a külkereskedelmi és hitelezési feltételek javításában, az infrastruktúra kiépítésében stb. , Az új technika befogadásában, kidolgozásában, továbbfejlesztésében nagyobb szerepe lehetne az új típusú vállalkozásoknak. Az ötletek megvalósításának alapvetően két feltétele van, az egyik a pénz, a másik egy speciális infrastruktúra. E két dolgot kell valamilyen formában megteremteni Magyarországon, és ez segítene az intellektuális teljesítmények kibontakoztatásában. Egy nagyvállalat műszaki igazgatója némi segítséget próbált adni a fiatal közgazdászoknak ahhoz, 'hogy tudjanak „a vízen járni”. Azaz, megmutatni néhány rejtett cölöpöt a magyar gazdaság tengerében, amire lépni lehet, s ezt igazán élvezetesen, szemléletesen tette. Bár előadása az ötödik volt aznap, és este fél 6-kor kezdődött, valameny- nyien nagy érkedlődéssel hallgattuk, hogy miért nem tudunk innoválni, hogy miért nem szeretik egyes vezetők a számítógépeket, és kicsit irigykedve gondoltunk arra a bizonyos martfűi vállalatra, amelyiknél tavaly 20 százalékos volt a bérfejlesztés, a bérszínvonal pedig 95 ezer forint, és fajlagos mutatói alapján — profiljában — a világ legjobb vállalatai közé tartozik. Hasonlókban azonban, sajnos, nem bővelkedik a gazdaság. Egy innovációs, megújulási ciklussal elmaradtunk. Az ilyen késés hátrányaira jól rávilágít a következő: a szénhidrogének alkalmazására mintegy másfél évtizedes késéssel tértünk át, így az olcsó források adta lehetőségeket nem tudtuk kihasználni. Mire az újonnan létesített szénhidrogén- erőművek működni kezdtek, már nem érte meg. Igaz, tömegében csak a felét fogyasztják, mint a régi szenesek, de értékében a kétszeresét. Ellentmondásos módon az a villamos energia az olcsóbb, amelyiknek az előállításához dupla any- nyi kalória szükséges, ám ezt az olcsóbb szénből nyerik. Az ilyen és hasonló — mert szóba került több is — strukturális feszültségek igencsak megnehezítik az ipar fejlődését. Megoldásuk össztársadalmi ügy, és lényeges, hogy az ipar fokozottabb mértékben, nagyobb jövedelemtermelő-képességgel kapcsolódjon a nemzetközi munkamegosztásba. Ehhez elengedhetetlen az intellektuális, szellemi teljesítmények minden eddiginél gyorsabb fokozása. És ezt a feladatokra orientált, áttörő intellektuális teljesítményt kérték a közgazdász-találkozó fiatal résztvevőitől is. Akik az előadások kapcsán, többször feltették a kérdést, honorálja-e a társadalom ezt a nagyobb teljesítményt, és mi a garancia rá, hogy igen? Igaz, garanciát, azt senki nem ígért az előadók közül, de azt többen elmondták, hogy: előbb a többletet, és utána osztozkodjunk. Eny- nyiben maradtunk. Szatmári Ilona Több számítógép a mezőgazdaságban 'Az állami gazdaságok, tsz- ek vezetői közül mind többen ismerik fel, hogy a korszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze a számítógép. A hagyományos könyvelés, gazdálkodási ügymenet korszerűsítéséhez a Mezőgazdasági Ügy vitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat — a MÜSZI — szolgáltatja a 'kellékeket. Az új gépek beállításán kívül a megrendelők kérésére gondoskodik a kezelőszemélyzet kiképzéséről és megfelelő programcsomagokról is. A MÜSZI-hez befutó megrendelések összesítése szerint az idén a tavalyihoz hasonlóan mintegy 1600 új gép veszi le — legalábbis részben — a mezőgazdasági üzemek válláról a bonyolult adminisztráció, könyvelés, üzemgazdasági elemzés gondjait. A számítástechnika iránti növekvő érdeklődés főként annak tudható be, hogy az ügyvitel korszerűsítése az elmúlt években nem tartott lépést a mezőgazdaság iparosodásával, a műszaki fejlődéssel, s ez az aránytalanság sok esetben az eredményes gazdálkodás kerékkötőjévé vált. A lépéshátrány behozására a MÜSZI az idén bővíti szolgáltatásainak 'körét. Azoknak az üzemeknek, amelyek még nem határoztak véglegesen a számítógép alkalmazásáról, bérbe ad komputert a hozzávaló programokkal együtt. Amennyiben az új technika beválik, s a bérlőből vevő lesz — megtérül a MÜSZI befektetése is. Az iroda mozgó számítógépszolgálatot is szervezett. A szakemberek mikrobuszba szerelt komputerrel járják a mezőgazdasági üzemeket és segítik a tervkészí- szítést. Jelenleg Tolna megye tsz-eiben dolgozik a guruló számítógép. A MÜSZI-ben külön programot dolgoztak ki a veszteségesen gazdálkodó üzemék számára. Az iroda megrendelésre díjmentesen számítógépre viszi a gazdálkodás menetét. Ha a korszerűsítés beválik, s a korábban veszteséges üzem nyereséget mutat fel, a megállapodás szerint ebből az eredményből részesül a MÜSZI is. Bács- Kiskun megyében tavaly már sikerrel segített ki tsz-t a gazdasági kátyúból számítógép, s az idén várhatóan 50 gyenge adottságú szövetkezet irányításához alkalmazzák a számítástechnikát.
