Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

Hétköznapi köszöntő Fel Budára, Dénes Zsófiának szóljon az üzenet, aki túl van immár a századik születésnapján. Ha egészsé­ge engedte, gondolom, volt nagy nyüzsgés e ritka ün­nepen a Szentháromság térre néző szobájában. Köszön­tötték az örökifjú matrónát, Ady hajdani menyasszonyát, a szellemileg frisset. A Nagyasszonyt! Csak azért, hogy eggyel többen legyenek, nem akartaifi szaporítani a fel­köszöntők számát, ezért jóval a születésnap után csen­gettem az ismerős lakás ajtaján. Hiába. Hja kérem, száz év használat múltán nem csoda, ha a szervezet néha ra- koncátlankodik. Tálán csak egy kis erősítésre vitték, or­vosi kezekbe? Épüljön fel mielőbb! Harmadik találkozásunk lett volna a mostani. Jó öt évvel ezelőtt kerestem először, s akkor a szomszédok mondták, hogy Szigligeten van, az alkotóházban. (Miért is kell mindig rosszra gondolni? Lehet, hogy most is csak új könyvet csinálni vonult félre? Hiszen küldetése akad, száz életre való.) Amikor másodjára mentem hozzá, otthon volt, foga­dott, emlékezett. Beszélt Adyról, a nagy nemzedékről, s a szolgálatról, amelyet teljesít. Életnek értelmet adó ri­portjaim egyike lett a vele készített interjú. És most is­mét elmaradt egy találkozás, ajtajának kilincsére került csupán a kezeihez szánt virág. Am jusson el hozzá a köszönet, amiért megmutatta, hogy lehet fenséges tartással viselni a sorsot, élni az életet. Üj meg új kiteljesedésekre vagyunk hivatottak, s az évtizedek, túl a nyolcvanon, kilencvenen és immár a százon is, nem törvényszerű, hogy legyűrjék az embert. Akinek pedig szolgálat adatott, végezze munkáját olyan tisztességgel, ahogy Zsuka asszony teszi, százegyedik évé­ben is' Andódy Tibor Rendezvények Kohán György születésének évfordulóján • X Kohán György 1910. feb­ruár 22-én született Gyula­váriban. Az 1966-ban el­hunyt Kossuth- és Munká- csy-díjas . festőművész szüle­tésének 75. évfordulójára gazdag programmal készül a gyulai Kohán Múzeum. Február 22-én dr. Bene Lajos nyugdíjas, gyulai fő­orvos magángyűjteményé­nek Kohán-képeiből nyílik időszakos kiállítási a mú­zeumban. A kiállított szén­rajzok és akvarellek kö­zött két nagyméretű vázlat is falra kerül. Az egyik az állandó kiállításon látható Csend című viasztempera- kép azonos méretű szénváz­lata, a másik egy eddig fel nem lelt (talán meg sem festett) kép, a Fegyencek vázlata. Ez a tárlat március 31-ig várja a látogatókat. Utána a múzeum gyűjtemé­nyéből az eddig még be nem mutatott pasztell- és kréta­rajzokból rendeznek kiállí­tást. Ez utóbbi tárlat anyaga a művész korai periódusá­ból származik. Jó hír az is, hogy a szü­letésnapra a Kohán Múze­um végre megkapja a ki­állításvezető füzetet. A hiány­pótló kiadvány tartalmazza a művész rövid életrajzát, munkásságának és legfonto­sabb műveinek elemzését, 8 fekete-fehér és két színes •reprodukcióval. Február 22-én emlékest lesz a Kohán Múzeumban. Korabeli dokumentumokból elevenedik meg a művész élete. Az emlékesten a gyu­lai zeneiskola tanárai adnak koncertet. A múzeum rendezvényeit egy nappal megelőzi a sze­gedi tévéstúdió román nyel­vű adása Kohán Györgyről. A február 21-én látható mű­sorban pályatársak, ismerő­sök és barátok emlékeznek a- művészre, és bemutatják a Kohán Múzeum állandó ki­állítását. U. T. Baján, a. Türr István Múzeumban új állandó kiállítás nyílt, „Élet a Dunán” címmel. A kiállítás a régi vízi életet, a ha­lászat és hajózás eszközeit mutatja be. Képünkön: gabona- szállító, úgynevezett bödönhajó makettje. A járművet a múlt század elején használták • (MTI-fotó — Karáth Imre felv. — KS) Utóiratok egy gyulai kiállításhoz Nem először történt meg, hogy kiállítási vendégkönyv írásra inspirált, de cikk (ed­dig) még nem született be­lőle, vagy róla. Most igaz­ságtalan vagyok Gubis Mi­hály grafikusművésszel, mert az ő kiállítása révén szeret­ném érinteni ezt a „mű­fajt”. Gubis Mihály kiállítása január 11-én- nyílt meg Gyu­lán a művelődési központ­ban, s február 5-ig volt lát­ható. Én többször is meg­néztem, s fél füllel hallot­tam arról, hogy megint vad dolgokat irkáinak a vendég­könyvbe. Egyik alkalommal nekiültem és végigolvastam. A vendégkönyv szótári meghatározás szerint: „In­tézményekben: díszes könyv, amelybe a látogatók beírják nevüket és esetleges meg­jegyzésüket.” . Gondolom., mindenki ismeri, aki voll már múzeumban, vagy ki­állításon. Érdekes, hogy né­ha még attól is húzódoznak az emberek, hogy a nevüket bejegyezzék, holott — most elárulok egy „titkot” — az aláírások elsősorban arra szolgálnak, hogy egy-egy ki­állítás látogatottsága mér­hető legyen, magyarul: sta­tisztika. Természetesen van egy másik, személyesebb ol­dala is a dolognak, a tárlat­látogató gratulációját, üze­netét is közvetíti, s ha kri­tikus alkat,, a véleményét. Hogy ki, hogyán tolmácsol­ja tetszését vagy nemtetszé­sét — pláne, ha nem látja senki —, annak elemzése egy másik, esetleg morali­záló cikknek a tartalma le­hetne, de én - e hosszas be­vezető ellenére is Gubis Mi­hály kiállításáról akarok ír­ni. Igaz, rendhagyóan, mert az ihletet a vendégkönyv in­dulatoktól fűtött bejegyzései adták. Röviden az alkotóról: Gu­bis Mihály nem figurális művész (a mostani új izmu­sok tengerében talán ez az egyetlen nem kétséges kije­lentés). Tehát nonfiguratív, azon belül pedig a mára elég tág határúvá vált konstruktivizmusba sorol­hatjuk. Legalábbis pnnan in­dult. 1948-ban született, 1979- től tagja a Művészeti Alap­nak. 1976-tól vesz részt ha­zai kiállításokon, de Finn­országban és Lengyelország­ban is láthatók voltak mun­kái. Békéscsabán háromszor volt önálló kiállítása, azon­kívül tavaly Szentendrén, és most Gyulán. Tavasszal pe­dig Rotterdamban mutatko­zik be. A kiállított művek tech­nikája szitanyomat, részben papír-, részben textilalapon. Tehát grafikák ,és textil­grafikák. Ezt arra a névte­len vendégkönyvi bejegyzés­re válaszolva írom le, ame­lyik azt kérdezi: „Ez is mű­vészet?” Igen. Ugyanis a grafika a képzőművészet egyik ága. A másik változat, hogy: „A képek szépek, csak nem tudom, mi ebbe a mű­vészet”, még a helyesírási hiba ellenére is szimpatiku- sabb és érzékenyebb reagá­lás. Megpróbálni néhány mondatban megadni a vá­laszt, értelmetlen kísérlet lenne. De azt meg lehet ha­tározni, hogy mi foglalkoz­tatja a grafikust. Gubis Mi­hályt a vonal természete ér­dekli. Van is egy olyan gra­fikája, amely A vonal struk­túrája címet viseli. A vonal tulajdonképpen absztrakt dolog. A, természetben nincs. A művész számára van. A problémafelvetés nem új, Paul Klee művész-teoreti­kus a Bauhaus keretében, 1925-ben jelentette meg Pe­dagógiai vázlatkönyvét, amelyben a vonal kifejező­erejével oldalakon át fog­lalkozik (hogy csak egy pél­dát említsek). Gubis nem a teoretikus, hanem az alkotó- művész aspektusából vizs­gálja a kérdést. Mire képes a vonal, ha sávvá szélese­dik, ha megszakítja, meg­gyűri, rendszerré szervezi, más struktúrákkal ütközteti. Képes-e a vonal érzelmeket, helyzeteket, viszonylatokat, állapotokat kifejezni akkor is, ha nem ábrázol semmit? Természetesen egyértelmű igen a válasz. Sőt, fantasztikusan meg­mozgatja a látogatók érzel­meit is. Sajnos, több még a negatív hangulatú reflexió, de talán kevesebb lesz, ha a bejegyző óvó néni beváltja kissé gúnyosnak tűnő ígére­tét: „Mi is ki fogjuk pró­bálni!” (Gondolom, az óvo­dásokkal.) Rajta! Végre el­indulna (folytatódna?) egy olyan folyamat, amit vizuá­lis képzésnek nevezhet­nénk ... Ideje lenne már felújítani szókészletünket, ne csak kép­zőművészetről, hanem vi­zuális művészetről is, ne csak rajzolásról, festésről, hanem képalkotásról is be­széljünk. Ha az új jelensé­gekhez megleljük az új ki­fejezéseket, az módot ad ar­ra, hogy az új jelenségeket (adott esetben egy modem művet) is nevezhessünk és érthessünk valahogy. A megyében rendezett ki­állítások legtöbbje sajnos, csak a. konszolidált érdek­lődést elégíti ki. Természe­tesen kötelességünk ápolni a (jó) hagyományokat, és he­lyet adni a művészet realis­ta, természetelvű irányza­tainak, de most már hozzá kellene szoknunk azokhoz a modern művészeti törekvé­sekhez is, amelyek az 1910- es (!) években gyökerez­nek. Ibos Éva Fura így takarékoskodni! Egyrészt az én meggyőződésem is az, hogy spórolni áram­mal, szénnel, gázzal, emberrel egyre inkább létkérdéssé lesz, másrészt szinte nap mint nap érkeznek olyan jelek, amik azt mutatják: ezt a takarékosságot éppen az „illetékesek” nem veszik komolyan. Itt van példaképpen a tévé megrövi­dített műsorideje. Némi malíciával még azt is mondhatnék: amilyen műsorszerkesztése volt az elmúlt hónapokban a té­vének, még áldás is, hogy így alakult. De hát komolyan ... Amióta életbe, lépett az intézkedés, mind több „töltelékkel” lehet találkozni — kora délután. A műsoridő előrefelé nő, vagyis hát ellentmondóvá teszik a rendelkezést. S vélemé­nyem szerint értékében mégiscsak többet., számít egy René Clair- vagy egy Szabó István-film (amelyeket „elnapoltak”), mint azok a be-beszúrt kisfilmek és talmi riportfilmecskék, amelyekkel töltik az időt. S mi több: a következő szomba­ton már néhány percesre zsugorodik a déli adásszünet.. . S még egyet az ellentakarékosságról. Igen gyakran vagyunk kénytelenek elszenvedni az utóbbi idők leghosszabb — több perces! — és legbárgyúbb reklámfilmjét, amelyet az Ener­giatanács (!) készíttetett. A Watt együttes hátborzongatóan idétlen szövegű dala hívja fel minden esztétikumot nélkülö­ző táncikálással kísérve figyelmünket arra, hogy „kinek van erre energiája”? Ügy látszik, az Energiatanácsnak és a té­vének van... ~ / Miért csak heti egyszer? De van jó is: A maffia-sorozat. Illetve volt; vasárnap ko­ra délután fejeződött be ez a kiváló érzékkel szerkesztett, Szeredás András bizonyára mindenben illő magyar szövegé­vel elénk hozott ötrészes dokumentumfilm. S ami külön tet­szett: szerencsére nem heti, hanem gyakoribb váltással su­gározták. Higgyék el: az ilyen félórás epizódokra osztott so­rozatot csupán heti egyszer sugározni botor dolog. Elhalvá­nyodik az előző rész, tehát hatását veszti! Különben tanul­tunk is valamit. Eddig én is úgy tudtam, hogy a maffiát így, két f-fel kell írni. A sorozat minden részében egy f-fel tet­ték. Most melyik a helyes? „Színes” műsorok Illenék néhány méltató sort írni a magyar alkotásokról is. Sajnos, erre az elmúlt hétre nem jutott egyetlen tévéjáték sem. Szerkesztett műsor is — nagyobb lélegzetű — csak négy: a Kék fény, a Szivárvány döntője, a Péntek esti ran­devú és A Hét. A Kék fény minden erőlködés ellenére most is egy kicsit zavarosra sikeredett. S mert a nézők zömének sem jogi, sem közgazdasági-pénzügyi szakképzettsége nin­csen, aligha érthette meg az ügyeskedés még elnézhető és már büntethető határvonalának ködös és nem valami köz­érthetően megfogalmazott definícióit. Van egy olyan gya­núm, hogy még a műsor készítői sem nagyon értették (le­het, hogy nem is akarták?), hol is húzható meg ez a vo­nal? . . . A Szivárványnak meg vége lett: győzött Zalaegerszeg. Gratulálunk, szépen, ügyesen és okosan játszottak. Már csak a teljesség kedvéért kell megemlíteni, hogy igenis fellelhető hazánkban a kárókatona (másképpen: kormorán) nevű ma­dár; igaz, ez a faj errefelé is a kipusztulás szélén áll. Per­sze, a mai angol—amerikai irodalom egyik nemzetközi hírű tudósától, vagyis Ungvári Tamástól aligha várható el, hogy az ornitológia szakembere is legyen . . . Gyenge és kiváló i/ Időnként át-átkapcsoltam a kettesre ezen a pénteki estén, aztán ott is hagytam a csatornaváltót. Szeretném megfejte­ni a Péntek esti randevút. Eleddig még nem sikerült rájön­nöm, hogy valójában kiknek is, rßilyen rétegnek készítik ezeket az egy-egy órákat. Fiataloknak aligha! A gügyögés, a határozatlanság, az ok- és céltalan jópofáskodás, a gyen­ge színvonal legfeljebb csak „fiatalosch” lehet. Olyan „ap­róságokról” már nem is beszélve, hogy ez az óra is telistele volt közhelyekkel (igaz, a divatról igen nehéz nem ezekkel kinyilatkoztatni!), beszédhibás alanyokkal, nagyképűsködő idegenszó-halmozással, és így tovább. Ilyenkor mindig a TTT (Tízen Túliak Társasága) című műsor jut eszembe: ők hogyan tudják igazán fiatalra, pezsgőre, élvezetesre szer­keszteni műsorukat? Kedvencem A Hét! Sándor István egyike az igazi tévés személyiséggé érett legjobb riportereknek. Régen volt már ilyen egységes szemléletű és színvonalú, elkötelezett és po­litikus ez a legnépszerűbb képes hetilap. Bízom abban, hogy riportjait — a nem külpolosokat! — azok a sokat emlege­tett illetékeseink is nézték. S látták is . . . Nemesi László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.50: Suki András népi zeneka­ra játszik, Urbán Katalin és Varga László nótákat énekel, Burka Sándor kla- rinétozik. 11.40: Wilhelm Meister tanuló­évei. XXI/16. 12.45: A Rádió Dalszínháza. 13.54: Muzsikáló természet. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi 'tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Arcképek a cseh iroda­lomból. 15.18: Daloló, muzsikáló tájak. 15.40: Operaáriák. 16.05: Varázskörben. 17.00: Világablak. 17.30: Magyar sanzonok. 17.45: A Szabó család. 19.15: Gondolat. 20.00: A Rádiózenekar története — xn/7. 20.54: Liszt: Fantázia és fúga az „Ad nos, ad salutarem un- dam” korái témájára. 21.30: Próbaszámítások. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Két Vivaldi-concerto. 22.49: Kutatás a kutatás körül. I. 22.59: A Magyar vonósnégyes felvételeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Operettdalok. 12.30: Népdalok. 13.05: Pophullám. 14.00: Farkas Gyöngyi cimbal- mozik. 14.15: Népzene a Berlini Rádió műsorából. 14.40: Beszélgetés idegen szavak­ról. 15.05: Bennett: Commedia. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Népi zene. 20.30: Ritmus! 21.01: Az aranyszamár. 4. 21.40: Népdalkörök pódiuma. 22.05: Zeneközeiben — a hallga­tó. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Zenekari muzsika. 10.00: Operaáriák. 10.41: A Beaux Arts trió felvé­teleiből. 11.41: A Holland Rádió és Te­levízió szimfonikus zene­karának hangversenye. 13.05: Külpolitikai arcképcsar­nok. 13.20: Nagy mesterek kamaraze­néjéből. 14.43: A kísértetkastély. Részle­tek Moniuszko operájából. 15.30: Zenei Tükör. 16.00: Zenekari muzsika. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Az új magyar zene a Rá­dióban. V/2. 18.30: Ma maternjem jeziku. 19.05: ln der muttersprache. 19.35: Verdi: Az álarcosbál — háromfelvonásos opera. Közben: 21.04: Újjáéledő bazalthegyek. 21.24: Az operaközvetítés folyta­tása. 22.17^ Pierre Emmanuel emléke­zete. 22.45: Bemutatjuk John Blake „Maiden Dance” (Az első tánc) című dzsesszlemezét. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Dél-amerikai dalok. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. 17.40: A tegnap slágereiből. Köz­ben : Üzemi lapszemle. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Steve Miller Band slá­gereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 16.15: Hírek. 16.20: Orosz nyelv kicsiknek. 2. 16.30: Tévé BASIC-tanfolyam. XVI/3. (ism.) 17.00: A világ nagy városai. Mexikóváros, (ism.) 17.50: Reklám. 17.55: Sakk-matt. 18.15: Képújság. 18.20: Dél-alföldi krónika. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Forró szél. X/9. 21.00: Stúdió ’85. 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz. II. MŰSOR 17.45: Képújság. 17.50: Kerek világ, (ism.) 18.00: Trumm kapitány és Csa- ramora. Szovjet bábfilm. 18.20: Alpesi sívilágbajnokság. 19.30: Debussy: Vonósnégyes, (ism.) 20.00: Barangolás a művészetek tájain. NSZK film. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Sarah Vaughan és triója a ,Pori jazz 1984” feszti­válon. 21.40: Képújság. BUKAREST 20.00 : Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25: Beaumarchais: Figaro há­zassága című műve. 21.50 :• Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Művelődési műsorszemle. 9.00: Tv-naptár. 9.10: Parasztlázadás. 9.30: Dalmácia a népfelszaba­dító háborúban 1941-ben. 9.50: Kiválasztottuk az önök számára. 10.00: Bajorország — művelődési adás. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 15.05: Hírek. 15.10: Alpesi sívilágbajnokság. 15.55: Videooldalak. 16.05: Tv-naptár. 16.15: Adás gyermekeknek. 16.45: Jugoszláv kosárlabdabaj­nokság. 18.15: Tudomány. 18.45: önök kérték. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.50: Lottóhúzás. 20.55: Filmfesztiváli bemutatók: játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Az utolsó oázis — nép­szerű-tudományos sorozat. 19.30: Tv-napló. 20.00: Műkorcsolya EB. 22.00: Tegnap, ma, holnap. 22.15: Irodalom. SZÍNHÁZ 1985. február 5-én, kedden 19 órakor Békéscsabán: KÉT ÜR SZOLGÁJA Bérletszünet (a debreceni Csokonai Színház vendégjátéka) 19 órakor Makón: FURCSA PÁR 6-án, szerdán 19 órakor Békés­csabán: LEAR KIRÁLY Mőricz-bérlet MOZI Békés Bástya: Tavaszi szimfó­nia. Békéscsaba Szabadság: Szirmok, virágok, koszorúk. Bé­késcsaba Terv: fél 6-kor: Az ál­arcos lovas legendája, fél 8-kor: Veronika Voss vágyakozása. Gyula Erkel: fél 6-kor: A férfi­kaland elmarad, fél 8-kor: A szerelem csapdája. Gyula Petőfi: 3-kor: Égig érő fű, 5 és 7-kor: Bombajó bokszoló. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Hüvelyk Panna, fél 6 és fél 8-kor: Gengszterek sofőrje. Szeghalom Ady: Defekt.

Next

/
Thumbnails
Contents