Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
1985. február 5., kedd Negyven éve történt A nép bíróságai A szövetséges hatalmak már a II. világháború folyamán megállapodtak a háborús és népellenes bűn- cselekmények tetteseinek megbüntetéséről. Az 1943. októberi moszkvai deklarációt követte az 1945. augusztus 8-i londoni egyezmény, amely felállította a Nürnbergi Nemzetközi Bíróságot. Ez a szervezet ítélkezett — 1945. november 20-a és 1946. október 1-e között tartott tárgyalásai után — a háborús főbűnösök perében, ítélte halálra Göringet, Keitelt, Ribbentropot és másokat, és nyilvánította bűnös, szervezeteknek az SS-t, az SD-t, az SA-t, és a Gestapót. Ezzel az ítélettel vált valósággá először, hogy a béke, az emberiség és az emberiesség ellen elkövetett bűnöket a népek megtorolják. A szándék nem volt új; már 1916-ban felvetődött egy nemzetközi büntetőbíróság létesítésének gondolata a háborús felelősség megállapítására. Végül azonban nem került sor ilyen szervezet létrehozására, jóllehet a Versailles-]' békeszerződés és a hágai egyezmények, s több más nemzetközi egyezmény is, tartalmaztak erre vonatkozó előírásokat. A háborús és népellenes bűnök elkövetőinek megbüntetésére a moszkvai fegyverszüneti egyezmény is kötelezte hazánkat (s később a békeszerződés). A ' felszabadult országrészeken népi kezdeményezésre már a népbíróságok felállítását elrendelő döntés előtt alakultak népbíróságok (pl. Szegeden, 1945. január 4-én), de jogi kereteket, törvényes alapot mindehhez az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 25-i rendelete teremtett, ami február 5-én lépett érvénybe. A népbíróságokról szóló rendelet megfogalmazta célját is: „...mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket.” Szokatlan elv érvényesülése volt ez a rendelet abból a szempontból is, hogy ezeknek a bűncselekményeknek sértettjéül a magyar népet nevezte meg. A legkomolyabb jogi és elvi problémát a jogszabály hatályának visszaható érvénye jelentette, s természetesen nemcsak hazánkban, hanem más országokban, így a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság gyakorlatában is. A visszaható hatály kimondása áttörte a klasszikus nullum crime sine lege elvét, azt te-' hát, hogy csak olyan cselekmény büntethető, ami az elkövetés időpontjában is bűncselekménynek számított. A hitleri gyilkosok és magyar követőik a tömegmészárlásokat és más bűn- cselekményeket ugyanis az akkori államhatalmak által törvényesnek tekintve, nyílt, esetleg burkolt biztatást élvezve követték el. A népek szenvedései, a mérhetetlen áldozatok, a béke ügyének szentsége azonban nem tűrhette, hogy a tettesek büntetlenek maradjanak. A népbíróságok hatásköre kiterjedt polgári és katonai személyekre egyaránt, tekintet nélkül a vádlottak állampolgárságára. A jogszabály elévülhetetlennek mondta ki a háborús bűncselekményeket, s ez az elv ma is érvényesül büntetőjogunkban. Időről időre — Nyugaton — történnek kísérletek Áruházak a vásári Diszkontáruházát nyitott több kereskedelmi vállalat a szegedi ipari vásár számára épült pavilonokban. A Marx téren, a város egyik legforgalmasabb helyén már nyolcezer négyzetmétert foglalnak el a vásári épületek. A legnagyobb csarnokban az Alföldi Tüzép Vállalat nyitotta meg áruházát, ahol az építkezők közvetlenül gépkocsira rakhatják a házépítéshez szükséges ennek a szabálynak az érvénytelenítésére, ezeket a szándékokat azonban a haladó erők eddig rendre meghiúsították. A népbíróságok — az akkor működött öt párt által delegált tagok részvételével — öttagú tanácsokban jártak el, kiegészítve egy szakképzett vezető bíróval. Működésüket a jogszabály érvénybe lépését követően egy hónappal kezdték meg, és 1945. március végére megalakult a Népbíróságok Országos Tanácsa is, mint fellebbezési bíróság. Ez utóbbin kívül a halálos ítéletek jóváhagyását a Nemzetközi Katonai Törvényszéktől isi kérni kellett. A népbíróságok működése évekig a politikai harc középpontjában is állott. A. parlamentben a koalíciós pártok között éles összecsapásokra került sor, amit azután a sajtóorgánumok — pártállásuknak megfelelően — tálaltak a nagyközönség elé. A jobboldal támadta a rendőrséget, javasolta a halálbüntetés eltörlését, a népbíróságok helyett indítványozta az esküdtbíráskodás rendszerét, mondván, hogy a népbíróságok voltaképpen nem elfogulatlanok, mivel osztálybíróságok. Természetesen felvetődött a népbírósági jogszabály visszaható érvényének kérdése is, holott a magyar történelemben is volt már példa ennek a klasszikus jogelvnek az áttörésére. Például az 1849. február 13-i úgynevezett Vésztörvény is visszaható érvénnyel rendelte büntetni a hazaárulást, és más főbenjáró bűncselekményeket, vagy az 1919-es XXIII. Néptörvény, amely a Károlyikormány működése idején lépett érvénybe, és a háborúért felelős személyek elleni eljárásról szólt. A baloldalnak sikerült elhárítania az indokolatlan mentőakciók zömét, noha, a jobboldalnak is voltak „részsikerei” ; nagyszámú bűnöst mentettek fel, illetőleg sokan úszták meg indokolatlanul enyhe büntetéssel elkövetett vétkeiket. 1949. január 31-ig a népbíróságok 45 687 ügyet tárgyaltak, és 20 380 ügyben hoztak marasztaló ítéletet, 22 642 személy ellen. 414 vádlottat sújtottak halálbüntetéssel, ebből az említett dátumig 180-at végrehajtottak. A népbíróságok — mint különbíróságok — 1950-ig működtek, ezt követően a rendes bíróságok elé kerültek a háborús és népellenes bűntettesek ügyei is. A népbíróságok létrejötte és működése* történelmi jelentőségű esemény volt a magyar demokrácia fejlődésének útján. Egyértelműen eloszlatta azt az illúziót, hogy a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnök megtorlat- lanok maradhatnak. Gy. A. pavilonokban anyagokat. Megnyílt a Vídia Nagykereskedelmi Vállalat áruháza is, amelyben elsősorban lakásfelszerelési, háztartási cikkek kaphatók. A helyi áfész nagy csarnokot bérelt mezőgazdasági eszközök, kisgépek, nő- vényápolásl cikkek és vetőmagok árusítására. Ez előnyös vásárlási lehetőséget teremt a környékbeli helységekből, tanyákról a Marx téri piacra rendszeresen bejáró gazdálkodóknak, kiskerttulajdonosoknak. Közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok Orosházán r Uj helyen a turisztikai kölcsönző F«tó: Gál Edit A múlt évben 13 bejelentés és javaslat írásban érkezett az orosházi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. Ezenkívül kilencen szóban tettek bejelentést. A Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a beadványokat, és megállapította, hogy közülük hat megalapozott volt. A bejelentések többsége mezőgazdasági termékfelvásárlással, a társadalmi tulajdon védelmével, a fogyasztók érdekének megsértésével és a szolgáltatásokkal foglalkozott. Hét volt névtelen. Évek óta visszatérő jelenség az egyes tejfelvásárló helyeken kialakult helytelen gyakorlat. A termelőket ugyanis nem tájékoztatják az átvétel feltételeiről. A termelők viszont olykor nem megfelelő tisztaságú és minőségű tejet visznek az átvevőhelyekre. A népi ellenőrök vizsgálatait megfelelően fogadták, felhívásaikat és javaslataikat valamennyi helyen végrehajtották. Az intézkedésekről értesítették á bejelentőket. A panaszok száma jelentősen csökkent. Csupán két írásos panasz érkezett a népi ellenőrzési bizottsághoz és tizenheten szóban fordultak a népi ellenőrökhöz. A panaszok zömmel a szolgáltatást és a kereskedelmet érintették. Legtöbb panasz a Gelka kisvállalat késedelmes javítására vonatkozott, valamint a lakossági gázvezeték szerelésére. A népi ellenőrök megállapították, hogy a késedelmes javítás oka az alkatrészhiány. A gázvezetéssel kapcsolatos panaszok elsősorban a DÉGÁZ orosházi kirendeltségének a szervezetlen és fegyelmezetlen munkájának a következménye. A múlt évben a Népi Ellenőrzési Bizottság az orosházi Városi Tanácshoz érkezett bejelentések intézését utóvizsgálattal vette górcső alá. Megállapította az ellenőrzés során, hogy a korábbi alápvizsgálat alkalmával előírt és vállalt intézkedéseket a városi tanács végrehajtotta. Jelentősen változott a közérdekű bejelentések és javaslatok aránya. Míg 1980- ban a bejelentések száma dominált, több mint 75 százalékot tett ki, a múlt évben 19 százalékra csökkent. Ugyanakkor a javaslatok száma négy év alatt 20 százalékról 74 százalékra emelkedett. Ez is igazolja, hogy megnőtt az állampolgárok aktivitása. Nagy figyelemmel kísérik a városépítőszépítő munkát. A javaslatok nagy többsége erre vonatkozik. A vizsgálat során a népi ellenőrök azt is megállapították, hogy a 30 napon túl intézett ügyek száma az előző évekhez képest nagymértékben csökkent. A tanácstagok a beszámolókról feljegyzést készítettek, és a lakosság által felvetett ügyek intézéséről írásbeli tájékoztatást adtak, összegzésképpen a Népi Ellenőrzési Bizottság megállapította, hogy a tanács fontosságának megfelelően kezelte a közérdekű ügyeket. Korszerűsítették a nyilvántartást, mely elősegítette az ügyintézés áttekinthetőségét, és egyben lehetővé tette a fontos és érdemi ügyintézés figyelemmel kísérését. S. J. Az Ezermester Turisztikai Kölcsönző Leányvállalat Békés megyei kirendeltsége öt éve nyitotta meg üzletét Békéscsabán. Az akkor 36 négyzetméteres üzletet azóta kinőtték, ezért kétszer is nagyobb helyre költözött a ki- rendeltség. A közelmúltban fejeződött be Békéscsabán, a Lenin úton levő üzlet kialakítása, melynek költségei meghaladják a félmillió forintot. A 110 négyzetméteres üzlet megfelelő raktár- és kiszolgálótérrel, szociális létesítménnyel és irodával várja az igénylőket. De nem csak az üzlet területe nőtt háromszorosára. A forgalom az első esztendő forgalmának több mint háromszorosa. Napjainkban mintegy 2,5 millió forintos készlettel várja a kirándulni, túrázni vágyókat, téli, nyári és vízi sporteszközökkel áll elsősorban a fiatalok rendelkezésére. Az üzlet kölcsönzési díjai meglehetősen kedvezőek: diákigazolványra és 10 személy esetén már kedvezményt nyújt. Ez évtől új szolgáltatással bővíti profilját a kölcsönző: barkácsgépek, fűnyíró gépek, kerti gépek, gyorsdarabolók is kölcsönözhetők. S ugyancsak újdonság: ezekben a napokban már új fémvázas hátizsákok is bérelhetők. Szanazugi hobbikertek — megnyugtató kilátások A gyulai Köröstáj Termelőszövetkezet 1977-ben 10,5 hektár területű szántó művelési ágú földterületet adott bérbe a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ-nak. A szerződés tíz évre szólt. A városban ez idő tájt sokan szerettek volna hobbikerthez jutni, hogy megtermeljék maguknak a télire valót. Az igénylőkből az ÁFÉSZ hétvégi telekhasznosító szakcsoportot alakított és kiparcellázta a területet. Az ÁFÉSZ-szel kötött alap- szerződésben a termelőszövetkezet egyrészt kikötötte, hogy a bérlők kizárólag zöldséget termelhetnek a kertekben. Tehát még gyümölcsfát sem ültethetnek, nem beszélve a kerítésről, a kútfúrásról stb. Másrészt, hat hónap felmondási idővel a folyó gazdasági év végéig, október 31-ig bármikor egyoldalúan felbonthatja a szerződést. Ha erre sor kerül, a bérlőknek eredeti állapotban kell visszaadni a földet. 1982 tavaszán további 27 hektárt kapott a szakcsoport, és a bérleti szerződéseket 1996-ig meghosszabbították, de az alapfeltételek változatlanok maradtak, összesen így 348- an jutottak hobbikerthez a Szanazug gyulai oldalán: A földhivatal jóváhagyása tartalmaz egy záradékot, amiben nyomatékosan kiemeli: az ÁFÉSZ a szakcsoport tagjaival kötött bérleti szerződésekbe köteles bevenni a termelőszövetkezet kikötéseit. A valóságban erre nem egyértelműen került sor. A pontatlanságnak is köszönhető, hogy valamikor ebben az időben az első bátor bérlő építkezésbe kezdett, majd kitartó, szorgalmas munkával felépítette a környék első víkendházát. Talán mondani sem kell, példája lelkes követőkre talált . Summa summárum, gomba módra szaporodtak az engedély nélküli vityillók, nyaralók, szerszámos bódék, bodegák, kalyibák, sufnik, roncs járművekből lett menedékek. A lázas munkára — építkezések — a tanács építési ügyekben illetékes műszaki osztálya is felfigyelt, illetve felhívták rá a figyelmet. HELYZETFELMÉRÉS, bírságok A gyulai Városi Tanács távlati terveiben a Szanazug gyulai oldalának üdülőövezeti szerepet szánt. A hobbikertek ennek egy részét foglalják el. Nem volt mindegy, hogy itt milyen öntörvényű építkezések folynak. Ugyanakkor a szakcsoport tagjai szerették volna elkészíttetni a terület rendezési tervét, és nem utolsósorban építési engedélyhez jutni. Tudniillik egy érdekes helyzet állt elő. A bérlők a szövetkezet földjén építettek, engedély nélkül! Elvileg az építmények a szövetkezet tulajdonát képezik. Van olyan bérlő, aki 100—200 ezer forint értékű épületet épített. Ezt sem eladni nem tudja, sem elcserélni, mert nem az övé! A tanács műszaki osztálya két dolgot tehetett. Vagy elrendeli a házak, házikók lebontását, vagy pedig felméri a helyzetet, és ennek alapján zártkertté nyilvánítja a területet. (Erre azért van szükség, hogy érvényesíteni tudják az építési előírásokat. Megakadályozhatják a további partizán bungalóakciókat.) Ez utóbbi megoldás mellett döntöttek. Megkezdték a helyzetfelmérést, közben értesítették a szakcsoportot, hogy megindították az építéshatósági eljárást. 1983 júniusát írtunk ekkor. A zártkertrendezési tervet a Szegedi Tervező Vállalat készítette el. A zártkerti feltételek kielégítésére a termelőszövetkezet további 14 hektár földet adott. A városi földhivatal 1984 szeptemberében nyilvánította a területet zártkertté. A tanács vb jóváhagyása után, a rendezési tervet figyelembe véve, a műszaki osztály 55 bérlőt felszólított, hogy bontsa le a telken levő építményt, 49-et pedig, hogy bírság terhe mellett adjon be engedélyezési kérelmet az épület fennmaradására. Tizenegyen inkább lebontották, mintsem fizettek volna. A fennmaradó 38-ból tizennyolcán felháborodtak a bírság hallatán. (!) Fellebbeztek ellene. Van ugyanis egy jogszabály, ami szerint ha az építési hatóságnak egy évig tudomása van az engedély nélküli építkezésről, de nem sz'abott ki bírságot, akkor később már nem bírságolhat. A másodfokú építési hatóság három esetben elfogadta ezt az érvelést! (Bi-. zonyítani tudták, hogy korábban írásban jelentették, hogy engedély nélkül építettek.) Ügy látszik, a jogszabály morális kérdésekről nem tett említést... Mindenesetre kiszabtak csaknem 235 ezer forint bírságot. ŐSSZEL ELŐSZERZŐDÉSEK De a legfontosabbat az előzőek meg mindig nem érintették. Az épületeket a bérlők még ekkor sem mondhatták magukénak. A termelőszövetkezét a közelmúltban, 1985. október 31-i hatállyal felmondta a bérleti szerződést. Ennek okáról dr. Kliszek Antal, a tsz jogtanácsosa a következőket mondta: — Az elmúlt év végén konzultáltunk az új földjogi kódexet előkészítő bizottság vezetőjével. Megtudtuk, hogy az új földtörvény minden valószínűséggel engedélyezi majd, hogy a szövetkezetek tartós földhasználatra adjanak földet magánszemélynek. Bízva ebben, úgy döntöttünk, hogy felkérjük a városi földhivatalt, készítse el a zártkertrendezési tervnek megfelelően a terület hely- rajziszám-térképét. A munkával nyárra elkészülnek. Félév tájékán az új kitűzések is meglesznek. Ami azt jelenti, hogy október 31-ig az eddigi földhasználókkal lefolytathatjuk a birtokba adási eljárást. 1986. január 1-től mindenki sajátjaként használhatja a telket. Természetesen az új földjogi kódex életbe lépéséig csak előszerződést köthetünk. De ebbén garantáljuk a tartós földhasználati bérletet a törvény életbe lépésekor. BÉRLETI DIJAK A megoldás tehát megszületett. De az újonnan kialakítandó telkek nagyobbak lesznek az eddigieknél, helyet kell hagyni a zöld területeknek, utaknak, árkoknak stb. Jó néhány mostani bérlő a jövőben kénytelen lesz másik parcellát megművelni. A rendezési elv az lesz, hogy az marad a régi helyén, akinek nagyobb darab földje fekszik az új telken, vagy az, aki megkapta az épületére a fennmaradási engedélyt. A másik fontos kérdés a bérleti díj. Eddig évente négyzetméterenként 50 fillért kellett fizetni. A tartós földhasználati szerződésekre más tarifa érvényes. Ma 1-2 forint közötti összeget lehet ezért elkérni. Ezer négyzetméterre, 30 évre ez 30—60 ezer forintos összeget tesz ki. Az új bérlőnek eny- nyit kel] egy összegben kifizetnie, vagy kérheti a befizetést háromévi részletre. De ekkor — az érdekeltségi alap — kamatot is fizetnie kell. (Ma 14 százalék.) Lesz, akinek nem lesz ennyi pénze. A termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy nekik máshol biztosítanak hobbi- kertbérleményt. Kizárólag zöldségtermesztési célokra! Remélhetőleg itt már sikerül az illetékeseknek elejét venni annak, hogy néhány év múlva hasonlóan kacifántos problémákról írjunk ... Lovász Sándor
