Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
NÉPÚJSÁG 1985. február 5., kedd Viharkárok megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) Bár a vihar tűzesetet nem idézett elő, a tűzoltóknak akadt munkája. Épületekre dőlt fákat, illetve vezeték- oszlopokat távolítottak el. Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságához tegnap délután 5 óráig 668 káresetet jelentettek be. A kárbejelentések 90 százaléka tetőkárokból ered. A károk felmérése megkezdődött, aminek pontos összegéről még nem rendelkeznek adatokkal, a későbbiekben ezekre visszatérünk. 1. 5. Egy megtépázott hétvégi ház Fotó: Fazekas László Megindult a zajlás a Dunán A hét végén alapvetően megváltozott a jéghelyzet a Duna magyar szakaszán. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott hétfői tájékoztatás szerint feltöredezett a Dunán álló jégpáncél, és megindult a zajlás, s így az Ercsi fölötti szakaszon jégmentes a folyó, lejjebb pedig általában 30—80 százalékban takarják a víz tükrét a mozgó jégtáblák. A kedvező fordulathoz az első jelentős lépés az volt, hogy a közös érdekű jugoszláv szakaszon dolgozó magyar jégtörő hajóknak sikerült áttörniük a helyenként 3—4 méter vastag jégtorlaszt a dáljai kanyarban, s megnyitották az utat a folyón levonuló jégtáblák előtt. Így megkezdhették a magyar szakaszról a jugoszláviai Apatinig lenyúló álló jégmező felbontását is. Vasárnapig a négy magyar hajó 3Q kilométeres szakaszon rombolta szét a jeget, eljutott az országhatárig, s közben a magyar szakaszon, Mohács térségében 3, Paks körzetében pedig 4 jégtörő hajó indított összpontosított támadást az álló jég ellen. A kiadós csapadék is puhította a jégpáncélt. A 11 magyar jégtörő hajó most elsősorban a zajlás útját egyengeti, segíti a jégtáblák levonulását. Kedvező, hogy a jugoszláv oldalon is végig zajlik a folyó, s zavartalanul fogadhatja a magyar szakaszról levonuló jeget. A Duna legfontosabb vízgyűjtőterületén, az Alpokban lezúdult nagy tömegű csapadék hatására a Felső- Duna-ágról áradás indult el, amely több mint 3 méteres vízszintemelkedéssel hétfőn tetőzött a folyó szigetközi szakaszán. Az áradás azonban alacsony vízállást talált ebben a térségben, és így mindössze megerősített figyelőszolgálatot, elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a szigetközi szakaszon. A vízügyi előrejelzések szerint az árhullám a szélesedő mederben veszít magasságából, s várhatóan szerdán vagy csütörtökön tetőzik Budapestnél 600 centiméter körüli vízállással. így nem lesz szükség árvízvédelmi készültség elrendelésére. A magasabb vízállás segíti a budapesti ivóvíz- ellátást, a parti szűrésű kutak teljesítményének növelését. Az árhullám hozzájárul ahhoz is, hogy az Ercsi alatti magyar szakaszon gyorsabban vonuljon le, s 3—4 nap alatt elhagyja az országot a jégzajlás. v, Siótour-tervek 1985-re Eredményesen zárta az elmúlt esztendőt a Siótour Idegenforgalmi Vállalat. Valutaforgalmuk tizenhárom százalékkal nőtt, bruttó bevételük a vállalat fennállása óta először haladta meg az egymilliárd forintot. Tavaly több mint száztízmilliót költöttek a szálláshelyek korszerűsítésére, a hálózat bővítésére, a siófoki sportközpontra és Szántódpuszta fejlesztésére. Növelték a szórakoztató programok választékát. Az idei tervek között szerepel a szántódpusztai idegenforgalmi és kulturális központ rekonstrukciójának befejezése, amit június végén látványos rendezvényekkel ünnepelnek meg. Addigra elkészül a puszta régi Álarcos rablók A Komárom megyei Rendőr-főkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte Horváth András 18 éves és Kiss Péter Zsolt 20 éves, büntetett előéletű esztergomi lakosokat. A két fiatalember a napokban, Esztergomban, az esti órákban befeszítette K. I.-né lakásának ajtaját. belső csárdája is. A szezon elején megnyitják a Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyei népi iparművészetet, népművészetet bemutató kiállítást. A már megszokott népművészeti vásárok, lovasversenyek és kutyabemutatók mellett először kis- • . állattenyésztési kiállításokat is rendeznek. Befejezik a ba- latonszárszói kemping felújítását, és Siófokon az üdülőhelyi klub melletti sport- központ építését. Itt több automata tekepálya és teniszpálya, továbbá minigolfpálya, szauna és söröző áll majd a vendégek rendelkezésére. Kaposvárott elkészülnek a Dorottya-ház felújításával, amelyben foga- - dót nyitnak. Arcukra kendőt kötöttek, és kőműveskalapáccsal megöléssel fenyegetőzve arra kényszerítették a lakás gazdáját, -hogy pénzét és értékeit átadja. Ennek megtörténte után a sértettet bezárták a fürdőszobába, majd 4000 forint készpénzzel és 400 000 forint értékű ékszerrel eltávoztak. A rendőrség 24 órán belül letartóztatta őket. Ülésezett a MDV0SZ megyei intéző bizottsága A Magyar Vadászok ■ Országos Szövetsége Békés megyei Intéző Bizottsága ülést tartott február 4-én, tegnap délután a szövetség békéscsabai székházában. Az intéző bnzottság tagjait Csatári Béla, a megyei IB elnöke köszöntötte. Az első napirendi pontban dr. Romvári László, a megyei IB titkára tett javaslatot az intéző bizottság 1985. évi munkatervére. A második napirendi pontban a vadásztársaságok vezetőségválasztó közgyűléseivel kapcsolatos feladatokról tárgyalt a bizottság. Ezt követően Kárpáti József, az IB oktatási és propagandafelelőse az idei propagandafeladatokról beszélt. Végül bejelentések hangzottak el. Ősztől: tankötelesek osztálya Űj oktatási formát vezetnek be ősztől a dolgozók általános iskoláiban. Az úgynevezett tankötelesek osztálya létrehozásának indokairól tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. Az elmúlt tanévben a tankötelesek 92,5 százaléka fejezte be 16 éves koráig alapfokú tanulmányait, 14 éves korukig pedig a tanulóknak csak 83,7 százaléka végezte el a nyolc osztályt. Több vizsgálat azt mutatja, hogy a túlkoros gyermekek csaknem valamennyien halmozottan hátrányos helyzetűek, többségük családja nem teremt megfelelő környezetet a fiatálok fejlődése számára. A minisztérium szakemberei elmondották: amíg a „nappali” iskolákban nem tudják elérni, hogy a tankötelezettség teljesítése teljes körű legyen, amíg hiányoznak az e gyermekek életkorát és magatartását figyelembe vevő sajátos pedagógiai módszerek, addig — átmeneti megoldásként és nem oktatáspolitikai célként — a dolgozók általános iskoláiban teremtik meg azokat a szervezeti és pedagógiai kereteket, amelyek e korosztály eredményes neveléséhez módot adnak. A dolgozók általános iskoláiban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben az iskolatípusban megfelelő tárgyi és személyi feltételek mellett, eredményesen foglalkozhatnak a túlkoros tanulók speciális nevelésével-oktatásá- val. Az oktatásügy illetékesei — a közoktatás fejlesztési programjának megfelelően — új jogszabályt készítenek elő a dolgozók általános iskoláiban folyó egységes képzés életkor szerinti differenciálására. A tervek szerint az ifjúsági tagozaton belül szervezik meg a tanköteles osztályokat. Itt tanulnak majd tovább azok a diákok, akiket az általános iskolákból átirányítanak, illetve azok, akik a gyógypedagógiai intézményekben, kisegítő iskolákban tanultak. A 7. és 8. osztályos tananyag elsajátítására az eddigiektől eltérően a 320 helyett 412 órát fordítanak majd. A kulturális igények felkeltését, a tanultak elmélyítését fakultatív közművelődési programok is segítik. A tanköteles osztályokban jelentős szerepet kap majd a termelőmunka. A szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók általános iskolái gyakorlati foglalkozásokat szervezzenek diákjaiknak. A jogszabályt előkészítő munka során eredményesen valósították meg az oktatás és a termelőmunka összekapcsolásának számos formáját. A tárca illetékes vezetői hangsúlyozták: a tankötelesek új oktatási formája csak egy alternatíva a probléma megoldására, és nem helyettesítheti a nappali általános iskolai képzést. Nem kívánnak zöld utat adni a diákok tankötelezettség alóli felmentésének. Követelmény lesz ezért, hogy az általános iskola ne felmentéssel, hanem átirányítással helyezze ezekbe az osztályokba a túlkoros tanulókat. Ilyen esetekben sem csökken a szülők törvényben előírt felelőssége gyermekük iskolába járásáért, valamint azért, hogy a munkahelyről ne hiányozzék, s ott megfelelően dolgozzék. A 16—20 éves fiatalok, akik a tankötelezettség korhatárát már , átlépték — tehát önálló munkavállalók — a dolgozók általános iskolájában a 320 órás esti tagozaton tanulnak. A 20 éven felüliek a felnőtt tagozaton sajátíthatják el az általános iskola tananyagát. Számukra tantárgycsoportos képzést alakítanak ki. Mezőhegyesen, a József Attila Általános Művelődési Központban február 1-én mezőgazdasági könyvkiállítás nyílt. A bemutatón mintegy 450 kiadványt láthatnak az érdeklődők. A kiállítás február 9-ig tart nyitva Fotó: veress Erzsi 125 éve született Kner Izidor Avatott kezű tollforgató klasszikus német és francia családregények magyar megfelelőjét mintázhatná meg a Kner családról. Az egymást követő generációk sorsának nyomon követése hiteles metszetet adna történelmünk egy-egy szakaszáról is. A semmiből virágzó vállalatot teremtő Kner Izidor alakja mögé oda kellene rajzolni a kiegyezés utáni liberális Magyarországot. A nyomdaalapító 125 éve, 1860. február 5-én született. Életének felidézésével az alkotó polgárra emlékezünk. Kner Izidor, a szabadság- harc honvédseregébe . káto- . nákat adó családban született. A Vág vidékéről Békés megyébe települt család férfitagjai emberemlékezet óta könyvkötéssel keresték kenyerüket. Kner Izidor bölcsője a szó szoros értelmében könyvek között ringott, könyvek között tette meg első lépéseit is. Mi sem természetesebb annál, hogy örökölte az apai mesterséget. A kor szokásai szerint jó korán, 13 évesen vándorbotot vett kezébe. Szolnokon megszerezte a könyvkötész segédlevelet, majd Eger, Miskolc, Nagyvárad, Budapest kisebb-nagyobb műhelyeiben elsajátította a szakma minden fortélyát. Székesfehérvárott félig virtusból, félig kedvtelésből a nyomdászattal és az újságírással is megpróbálkozott. 1882-ben vége szakadt a kóborlásoknak, s a könyvkötész Kner Izidor nyomdát alapított Gyomán. Egy kimustrált gépen, jóformán szakismeretek nélkül fogott neki a munkának. A XIX. század második felében megindult, s a nyolcvanas években már dinamikus ütemű gazdasági fejlődés elméleti- -leg minden frissen alapított üzem számára biztosította a konjunktúrába való bekapcsolódás lehetőségét. A kérdés csak az volt, hogy e lehetőséggel tud-e élni a hiányos felszereltségű, minimális tőkét is nélkülöző, regionális központoktól mesz- szes eső aprócska nyomda. Kner Izidor rátermettségét dicséri, hogy tudott vele élni. Már vándorlásai idején megértette, hogy a patriarchális viszonyokon nyugvó iparűzés ideje lejárt. Jól látta, hogy az új Viszonyok között csak a felgyorsult ritmust átvevő, versenyképes vállalkozó maradhat meg. Kevéssel az indulás után nyilvánvalóvá vált, hogy Gyoma és kornyéke egy kis nyomdát sem tud munkával ellátni. Kner olyan munka után nézett, ami biztosítani tudta nyomdájának folyamatos működését. Legmegfelelőbbnek a nagy tömegben • fogyó közigazgatási nyomtatványok és báli meghívók mutatkoztak. Mindkét ötlet fényesen bevált. A kiegyezési utáni gazdasági felfutást követve lassan mozgásba lendült a korábban békésen szunnyadozó köz- igazgatás. A szaporodó feladatokkal párhuzamosan nőtt a felhasznált nyomtatványok mennyisége. Kner Izidor időben regisztrálta ezt, és a nagy nyomdákat megelőzve, fokról-fokra haladva megszerezte magának a biztos piacot. Gyors, pontosi szállítással, kifogástalan minőséggel nyerte meg először a környék, majd szinte az egész ország vásárlóit. Hasonló sikert hoztak a neves művészek által illusztrált báli meghívók is. önmagában az üzleti siker nem indokolná az utókor nagy tiszteletét. Kner Izidor ennél jóval többet tett. Első volt a hazai nyomdászok között, aki megtalálta az összhangot a modern ipari tömegtermelés és a kézműipar művészeti színvonala között. A báli meghívók különböző változatai az iparési a mívesség újbóli összekapcsolódásának állomásait mutatják. A kísérletek elvezettek a magyar alkalmazott grafika megszületéséhez. Művészet és gépi nagyipar tökéletes szintézisét a Kner könyvek teremtették meg. A barokk, majd klaszicista mintát követő szép könyvek már az apai mesterséget művészetté nemesítő Kner Imrét dicsérik. Ám a korabeli viszonyok között művészi igényű könyvet nem lehetett gazdaságosan kiadni. A máig mércét jelentő kiadványok létrejöttéhez szükség volt a közigazgatási nyomtatványok üzleti sikerére, a báli meghívók stíluskereső kísérleteire, s mindenekelőtt Kner Izidor esztétikai igényességére, és művészet iránti elkötelezettségére. Hosszú út vezetett az első gyorssajtótól a jól felszerelt, 150 munkást foglalkoztató, Európa-szerte hírnevet szerző nyomdáig. Végigjárásához vakmerőségig menő bátorságra, a bajok semmi- bevételére volt szükség — írta Kner Izidor. Valóban, e tulajdonságok nélküli aligha lett volna ereje 1920 után, harmadára csökkent vevőkör mellett újjászervezni a nyomdát. Nemcsak esztétikus nyomtatványok, szép könyvek őrzik Kner Izidor emlékét, hanem szakcikkek, aforizmagyűjtemények, s az egykor sokat forgatott élclap, a Borsszem Jankó számai is. Bölcs humora széles körben ismert és kedvelt emberré tette. Haláláig — 1935. augusztus 19. — aktívan részt vett a nyomda vezetésében. Az alapítás 50. évfordulóján jogos büszkeséggel állapíthatta meg: „ ... nemcsak az ország egyik nevest ipari üzemét sikerült megteremtenem, de szakképzett utódokkal annak, emberi számítás szerint, hosszú ideig való fennmaradását' is biztosítanom." Szavait igazolja a jelem • Erdész Adám Szívbetegek számítógépes nyilvántartása Elkészítik a Csongrád megyei szívbetegek számítógépes nyilvántartását a Szegedi Orvostudományi Egyetem önálló szív- sebészeti osztályán. Az egyetem közreműködésével már gépre vették a szerzett szívbetegségben szenvedők, a szívvel operált és a szívritmusszabályozóval ellátott betegek adatait, s jelenleg az infarktuson átesett betegek nyilvántartásán dolgoznak. A számítógépre vett adatok között szerepel a szívhibával született gyermekek esedékes vizsgálatainak és az elvégzendő műtéteknek az időpontja, a szívritmusszabályozók cseréjének az ideje, az egyes betegekre vonatkozó diagnózis, a kezelés módja, a szükséges gyógyszerek listája. A szegedi regionális kardiológiai központ számítógépes nyilvántartása kiterjed a szív- betegségekkel műtőtt, illetve ilyen műtétre váró Bács, Békés és Szolnok megyei betegekre Is.
