Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

NÉPÚJSÁG 1985. február 4„ hétfő Az elmúlt hét végén Gyulán, az Erkel Művelődési Központ színháztermében a helyi'szakmunkásképző intézet végzős hallgatóinak egy része szalagavató ünnepségen vett részt. Ez­úttal az esztergályos, női szabó, víz-, gázszerelő, autószerelő, géplakatos és mezőgazdasági gépszerelő fiatalok hajtókájára került fel a zöld szalag. Az esemény jelentőségét Banadics Márton igazgató méltatta Fotó: Béla Ottó Ujrafelfedezelt zeneszerző Egy rég elfelejtett görög reneszánsz zeneszerzőt fede­zett fel egy jelenkori hon­fitársa. A Kréta szigetéről szár­mazó Frangiszkosz Leonda- ritisz, bár utólag neve fele­désbe merült, igen szép kar­riert futott be a tizenhatodik században. Könyvtárakban fellelt okmányok szerint egy befolyásos római katolikus görög pap törvénytelen gyer­meke volt. A tizenharmadik század elejétől a tizenhete­dik század közepéig velen­cei fennhatóság alatt levő Krétáró] a tehetséges fiatal­ember Bajorországba került, és a kor egyik nagy zene­kedvelőjének udvari muzsi­kusa lett. Gyorsan felfelé ívelő pályafutása minden bi­zonnyal a protestáns tanok­hoz való közeledése miatt szakadt meg. Az őt ismét felfedező görög irodalomtör­ténész. Nikosz Panagiotakisz is egy Krétán 1568-ban le­zajlott inkvizícips perről szóló iratban bukkant elő­ször Leondaritisz nevére, és így kezdett kutatni az elfe­lejtett zeneszerző után. Az európai könyvtárakban Leondaritisz több mint het­ven motettájának, madrigál­jának és dalának kottáját őrzik. Az utókorra maradt ezenkívül három miséjének kézirata is. A szakértők na­gyon értékesnek minősítik a felfedezést, mert Leondari­tisz volt a nyugati zene első görög képviselője. A reneszánsz komponista egyházi dalai négy évszázad után először tavaly szólaltak meg egy athéni kórus elő­adásában. Az első nyilvános hangversenyt Leondaritisz műveiből amerikai közönség előtt rendezik ez év áprili­sában az egyesült államok­beli Princeton egyetemen, ahol a görög irodalomtörté­nész beszámol kutatásainak eredményéről. UFO-k pedig vannak? Az elmúlt napokban szen­zációs híreket hallhattunk a Szovjetunióból, ahol egymás­tól függetlenül többen talál­koztak „titokzatos égi objek­tummal”, amit szakszerűen úgy hívnak: nem azonosított repülő tárgyak, angol rövi­dítésben UFO. Ismét fellán­golt a vita a két tábor kö­zött, akik hiszik és akik nem, hogy mik lehetnek ezek a titokzatos repülő tár­gyak? Erről kértünk véle­ményt Mátki-Zay Lajos csil­lagásztól : — Mindig voltak és min­dig lesznek olyanok, akik szeretnének szenzációt kelte­ni. Az áltudományos köntös­be öltöztetett szenzációhaj­hászás nagyon felelőtlen do­log. Kétségtelen, hogy ezen a téren ma már óvatosabban fogalmazzák meg a híreket, és nem tartom valószínűnek, hogy az 1967-es „UFO-őrü- let” megismétlődjön. Akkor a Jupiter és Vénusz együtt­állását „kötelékrepülésként” értelmezték. Sokszor nekem is felteszik a kérdést, hi­szek-e az UFO-k létezésé­ben. Természetesen igen. A probléma inkább abból ered, hogy nálunk az UFO szó hal­latán olyan űrjárműre gon­dolnak, amellyel idegen civi­lizációk lakói keresnek fel bennünket. Ezért helyesen így kérdezhetünk: lehetsé­ges-e, hogy napjaink UFO-i között vannak olyanok, amelyek idegen civilizációk lakóinak az űrjárművei? Er­re pedig egyértelműen nem­leges a válasz. Az ilyen „látogatásra” nálunk csak egy sokkalta értelmesebb ci­vilizáció lehetne képes. Ha ilyenek lennének, és valóban meglátogatnának, fejlettebb értelmi és technikai szintjük miatt tudhatnák, milyen szinten áll a földünk fejlettsé­ge. Elképzelhetetlen hogy egy hosszú út után megérkezve beérnék néhány légköri ma­nőverrel és visszaindulnának. Ezért nem hihetjük, hogy ilyen űrjárművek lennének az UFO-k. Mi csillagászok nem tagadjuk, hanem éppen tényekkel bizonyítjuk a föl­dön kívüli élet lehetőségét. Határozottan valljuk, nem vagyunk egyedül a világ­mindenségben. Ismerve azon­ban az óriási távolságokat, amelyek a csillagokat elvá­lasztják egymástól, jelenleg még a kapcsolatfelvétel le­hetőségét is valószínűtlennek tártjuk. összegezve tehát, a szó igazi jelentése értelmében természetesen vannak UFO-k. Egy UFO-ból csak úgy lehet idegen értelmes lények űrjárművé, hogy '"az megszűnt UFO-nak lenni. Erre még nem volt példa, és igen kicsi a reményünk, hogy ilyen űrjárművek egy­általán érkezzenek hozzánk. Ha pedig mégis megjelenné­nek napjainkban, nem UFO- ként fognak idejönni, nem álcázva és rejtelmekbe bur­kolózva, hanem bátran, nyíl­tan és kétségeket kizáróan jelennek meg, mert ez a ter­mészetes, ez a logikus. Béla Ottó Tapasztalatok az építőtáborozásról A hagyományos mezőgaz­dasági, élelmiszer-, illetve építőipari, út- és vasútépí­tő jellegű építőtáborok mel­lett idén. tovább kívánják bővíteni az új, kisebb lét­számú környezetvédelmi, vá­rosvédelmi, vállalkozási tí­pusú — például a leszedett gyümölcsöt értékesítő — tá­borok körét — erről foglalt állást a KISZ KB Középis­kolai és Szakmunkástanuló Tanácsának a napokban tar­tott ülése, amelyen összegez­ték az 1984. évi építőtáboro­zás tapasztalatait, és ajánlást fogalmaztak meg a jutalma­zási és az-ösztönzési rendszer továbbfejlesztésére. Tavaly a legtöbb építőtá- borozót — harmincezer diá­kot — a mezőgazdaság fog­lalkoztatta. A legtöbb diák idén is a mezőgazdaságban talál majd nyári alkalmi munkát, de a hagyományos foglalkoztatáson túl a KISZ KB építőtáborok bizottsága^ gondoskodik arról, hogy sa­ját üzemeltetésben működ­jenek zöldség- és gyümölcs­értékesítő táborok, szervez­zenek szakmai építőtáboro­kat lakások, ifjúsági létesít­mények építésére és felújí­tására. Ezeknek az új kezde­ményezéseknek a múlt év­ben is nagy sikerül volt: a Balaton és a Velencei-tó partján a fiatalok a lesze­dett gyümölcsöt eladták, s három turnusban összesen 220 kereskedelmi szakmun­kásképzős és szakközépisko­lás 1,2 millió forintos for­galmat bonyolított le. Ezek­ben a táborokban átlagosan 25—40 százalékkal volt ol­csóbb a gyümölcs, mint az egyéb környékbeli árusító­helyeken, s ez a helyi kis­kereskedőket is arra kény­szerítette, hogy alacsonyabb árat szabjanak portékáik­nak. A tiszadobi és a bicskei nevelőotthonok felújítására szervezett szakmai építőtá­borokban tavaly több mint egymillió forint értékű mun­kát végeztek a diákok. A tá­borozok keze nyomán jól haladt az úttörőstadion fel­újítása, a szombathelyi KISZ-lakások, illetve a sza- nazugi úttörőtábor építése, valamint Szentendre utcái­nak, tereinek szépítése. Az idén tovább kívánják gyarapítani az építőtábori hotelek számát, mégpedig úgy, hogy lehetőleg minden, a diákturizmus számára je­lentős területen legyen ilyen szálláshely. Tavaly az egyé­ni diákturisták számára Pé­csett — kísérleti jelleggel — nyitottak ilyen építőtábori hotelt. A kezdeményezés — mivei az árak a fiatalok pénztárcájához igazodtak, a szállás és a reggeli naponta 35 forintba került —, ked­vező fogadtatásra talált. Az idén nagyobb gondot fordí­tanak a sátortáborozás fel­tételeinek megteremtésére, s a KISZ megyei bizottságai környezetvédő, városvédő építőtáborok szervezését kezdeményezik. Ez az új te­vékenységi forma tavaly is népszerűnek bizonyult: a Balaton és a Velencei-tó partján, a Hortobágyon, a Bükkben, Budapesten — ösz- szesen 13 táborhelyen — 800 diák dolgozott az egészsége­sebb, szebb környezetért. Munkájuk értéke meghalad­ta a 20 millió forintot. A KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Taná­csa javasolja: a jövőben a dáikok által elvégzett mun­ka ellenértékének legalább 20 százalékát fordítsák az iskolai KISZ-szervezetek programjainak gazdagításá­ra. Az élménydúsabb tábo­rozást szolgálja az az elkép­zelés is, miszerint az iskolai KISZ-bizottságok még a tá­borok kapuinak megnyitása előtt javasolhatják, hogy milyen szabadidős progra­mok szervezését támogatják a végzett munkáért kapott keresetből. Néhány gazda­ságnak tavaly kárt okozott, hogy a táborba kevesebben mentek el, mint ahányan je­lentkeztek. Az ilyen esetek elkerülésére a KSZT java­solja: ha valaki előre nem látott okok miatt nem tud táborozni, gondoskodjon ar­ról, hogy helyette más el­utazhasson. Az egyes táborokban a diákok idén is maguk alakít­hatják ki a szabadidős prog­ramokat, a fiatalok ugyanis már tavaly azt szorgalmaz­ták, hogy az egyéni kezde­ményezések váltsák fei a központi műsorellátást. Foly­tatódik a már bevált és nép­szerű butikakció: a táborok lakói ennek köszönhetően olcsó, divatos cikkekhez jut­hatnak. Az idei építőtáborokat- — a közvetlenül mozgósító KISZ-bizottságok bevonásá­val — úgy szervezik meg, hogy a diákok napi hatórás lelkiismeretes munkával minden táobrhelyen 100 fo­rintnál többet, s országos átlagban legalább 120 forin­tot kereshessenek. Számítástechnika az üveggyárban Napjainkban egyre inkább követelménnyé válik, hogy az ipari üzemek, vállalatok a legkorszerűbb módszereket vegyék igénybe a termelési folyamatok szervezéséhez. Az Üvegipari Művek Orosházi Üveggyárában csaknem egy évtizede, 1976 óta használják fel a számítástechnika ered­ményeit. Czövek László gazdasági igazgatóhelyettes a további elképzelésekről és az elmúlt időszak tapasztalatairól így beszél: — Három területen valósí­tottuk meg a számítógépes feldolgozást. Elsőként az anyaggazdálkodásban vezet­tük be ezt az új eljárást, majd az állóeszközök nyil­vántartásának számítógépes feldolgozása történt meg, s legutóbb a főkönyvi kivona­tok adatait vittük számító­gépekre. Az elmúlt öt esz­tendő alatt 18-an szereztek gyárunkban folyamatszerve­zői oklevelet, s jó néhány új szakember is munkába állt. Napjainkban nálunk na­pirendre került a számítás- technika termelésben történő felhasználása. A békéscsabai SZÜV-vel közösen dolgozunk az öblösüveggyár technoló­giai folyamatát elemző ki­egészítő alrendszer létreho­zásán. A keletkezett terme­lési adatok összegyűjtése és megfelelő elemzése olyan in­formációkat ad, amelyekkel csökkenthető a selejt, illetve javítható a termékek minő­sége. Telefonvonalon távkap­csolatot létesítettünk a bé­késcsabai SZÜV-vel. Fenn- tartó:szolgáltató gyáregysé­günket összekötöttük a sze­gedi SZÜV számítóközpont­jával. Rendkívül fontos, hogy a négyévente esedékes hutafelújításokat minél rö- videbb idő alatt tudjuk be­fejezni, mivel egy nap kiesé­se 1,2 millió forint termelési- érték-csökkenést jelent. A hálódiagrammok alkalmazá­sával igyekszünk minimális­ra csökkenteni a felújítási időt. Az Üvegipari Művek szá- mítástechrykai központjában az ügyviteli feldolgozásokat csináltatjuk meg. A közel­múltban a KISZ kezdemé­nyezésére megalakult a szá­mítástechnikai klub, amely­ben több mint félszázan sa­játítják el a korszerű isme­reteket. A gyárban több Commodore—64-es és VC— 20-as gép található. Egyelőre nem tervezzük nagyobb gép üzembe állítását — mon­dotta befejezésül az igazga­tóhelyettes. V. L. Elfújt tetők, kidőlt fák Száz kilométeres széllökések Nem mindennapi szélvi­harra ébredtünk vasárnap reggel. A szél sebessége, ahogy a meteorológiai állo­máson Zsíros Györgytől meg­tudtuk, időnként elérte a 97 —98 kilométer/órás sebessé- * get. Az északnyugati irányból ránk törő szélvész ritkaság- számba megy, de úgy tűnik, az idei tél ritkaságokban bő­velkedő. Budapesten egyéb­ként sokkal nagyobb, 140 ki­lométeres széllökéseket is mértek. A károk jelentősek. A leg­több munkája a DÉMÁSZ dolgozóinak van. Sok közép- és kisfeszültségű vezetéknél történt szigetelő törés, veze­tékszakadás. Sok helyen fa dőlt ki. Ennek következté­ben, ahogy Horváth Károly, a DÉMÁSZ ügyeletese tájé­koztatott bennünket, nem volt folyamatos vasárnap az áramszolgáltatás Kondoros, Kétsoprony környékén, Bé­kés . nagy részén, Doboz, Vésztő, Okány, Sarkadke- resztúr, Kevermes és Lökös- háza térségében. Ez persze a vasárnap délutáni helyzet­kép, az est és az éjszaka fo­lyamán több meghibásodás is előfordulhatott. Az elhárítás folyamatos, a békéscsabai üzemigazgatóság területén több autóval 25 villanysze­relő dolgozott egész nap. Igen sok dolguk volt a tűz­oltóknak is. Körülbelül 20 percenként érkeztek a beje­lentések kidőlt fákról, felka­pott tetőkről. A szél tarolt. A Lencsési úti lakótelepen két lakóházról lefújta a kazán­házakat. Orosházán lakóház­ra dőlf egy fa, jelentős káro­kat okozva, és ugyanez tör­tént Békéscsabán, a Szőlő utcában, ahol egy 20 méte­res fenyőfát döntött a szél a családi házra. Személyi sé­rülés eddig nem volt. Ezek mellett sok apró kel­lemetlenséget okozott a szél. Több helyen betörtek az ab­laküvegek, Békéscsabán a vas-edénybolt kirakata is. Az autókról a takaróponyvát, a szabadban tárolt építő­anyagokról a fóliát kapta fel a szél. No, és a szemetet. A nyitva hagyott konténerekből szanaszét repült a sok papír és egyéb hulladék. — szatmári — Vasárnapi növénvolajgvártás 145 tonna napraforgóolajat gyártottak vasárnap a győri növényolajgyárban, ahol a termelés a hétköznapi ütem­nek megfelelően folyt. Ezen a napon 400 tonna napra­forgómag is érkezett a gyár­ba, amit kiraktak, ugyanak­kor vasúti kocsikba helyez­tek 160 tonna napraforgóda­rát, amely a gyártás mellék­terméke, s értékes fehérje­dús takarmány. A győri növényolajgyárból az idén eddig egymillió 750 ezer liter palackozott olaj került a belkereskedelmi há­lózatba, 1650 tonna napra­forgóolajat pedig a tőkés or­szágokba exportáltak, első­sorban Ausztriába. Naposliba-keltetés Megkezdődött a keltetés az ország egyetlen lúdte- nyésztési rendszerének part­nergazdaságaiban. A rend­szer gazdája a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, s általa — a piaci keresletnek megfelelően — programoz­zák a törzsállomány-után­pótlást és az eladásra szánt naposlibák nevelését. Az idén egymillió libát szükséges keltetni a rend­szer gazdaságaiban, ami ele­gendő a törzsállomány fris­sítésére. Így már most kel­nek a kislibák a rendszer szaporítótelepein. A pelyhes kis jószágokat fűtött ko­csikban szállítják az előne­velést vállaló nagyüzemi, il­letve háztáji gazdaságokba. Február első hetében 110 ezer naposlibát fogadnak a víziszárnyas-tenyésztő tele­pek és a házi ólak. Ezt kö­vetően a fű sarjadásáig fo­lyamatosan utaznak a na­poslibák a tenyésztelepekre, illetve a májlibatermelő gaz­daságokba. A külföldön ke­resett ínyencségből csak annyit termeltetnek, ameny- nyivel tartani tudják az aranysárga, jól szeletelhető magyar libamáj hegemóniá­ját. Ezért mindössze félmil­lió májlibát állítanak elő a híres libahizlaló Bács-Kis- kun megyei tájkörzetben, ehhez viszont úgy választják meg a fajtákat, hogy min­den szempontból megfelelje­nek az itthoni és a külföldi piaci elvárásoknak, tehát a kuriózumnak számító belső­ségen kívül a libatestnek is megfelelőnek kell lennie. Gyulán a már hagyományosnak mondható — hiszen hatodik alkalommal rendezik meg — gazdászbállal kezdődött a farsangi báli szezon. A szombaton rendezett bálon Reisz Ádám, a helyi Munkácsy Termelőszövetkezet KISZ-titkára nyitotta meg tréfás rigmussal a báli mulatságot. A sorozat folytatódik, hiszen szombaton a SZOT-gyógyüdülőben lesz a román bál, majd később tartják a szláv bálát Fn... _ _

Next

/
Thumbnails
Contents