Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

1985. február 27., szerda Sikeres az orosházi MHSZ tevékenysége A Nemzeti Segély gádorosi szervezete február végéig több mint 41 tonna Buda­pestnek szánt élelmiszert gyűjtött össze: kereken 267 mázsa búzát, 46 mázsa ba­bot, 35 mázsa kukoricát, 59 mázsa krumplit, 250 kg bor­sót, 850 kg vöröshagymát, 350 kg lisztet, 200 kg sza­lonnát, 14 kg mákot, 11 kg sárgarépát, 8 kg füstölt húst, 3 kg füstölt kolbászt, 23 son­kát és 136 tojást. A megye a közmunkákból is kivette a részét: február 28-ig csupán a békési járás­ban 124 316 gyalogosnapot és 13 817 fogatosnapot teljesítet­tek az emberek (Békés népe 38 734 és 10 706, Mezőberé- nyé 63 791 és 756, Köröstar- csáé 18 579 és 2085 napot teljesített, míg a többi a mezömegyeriek nevéhez fű­ződik). Békéscsabán egyebe­ken kívül a hadseregnek végzett munka, a lőszerek és más hadfelszerelési eszközök összeszedése, a megrongáló­dott utak és közművek hely­reállítása meg a tulajdonos­tól vagy a bérlőtől el nem végzett szántás, vetés és be­takarítás számított közmun­kának (az elöljáróság a 18 és 60 év közötti férfiakat és a 18 és 45 év közötti nőket havonként 40 órányi — pénzzel megváltható — köz­munkára kötelezte). A munkára való kötelezés nem ment ritkaságszámba. A főszolgabíró március 1-én ekképpen utasította a batto- nyai elöljáróságot: „Az orosz parancsnokság elrendelte a még be nem takarított ter­mények, mint pí. a cukorré­pa, kender, cirok és tengeri azonnali betakarítását. Te­gye tehát közhírré, hogy a gazdasági cselédek, szerző­dött munkások, részesek azonnal fogjanak munkához s figyelmeztesse őket, hogy amennyiben folyó év márci­us 15-éig a rájuk eső beta­karítási munkálatoknak ele­get nem tesznek, úgy a földreform szempontjából fi­gyelembe vétetni nem fog­nak, sőt haszonbéres földe­ket sem kaphatnak, és a már kiosztott veteményföld hasz­nálatától is meg lesznek fosztva." Két nap múlva a községi nemzeti bizottság így hatá­rozott: „Minden földet be kell vetnünk, de ez csak úgy érhető el, hogy egy teljha­talmú felügyelőt hatalma­zunk fel a község és a já­rás gazdasági munkálatai­nak ellenőrzésére, aki a mu­lasztók ellen erélyesen és kellő szigorral tudjon fel­lépni, sőt az illető haszná­latából is hatalma legyen kivenni a földjét a hanyag és késedelmes kis- és nagy- birtokosoknak.” Az orosházi járási rendőr­parancsnok az áruszállítás visszásságait így próbálta felszámolni: „Minden fuva­rozót felelőssé teszek a jár­müvén szállított áru igazolt voltáért, s utasítottam ellen­őrző közegeimet, hogy az en­gedély nélkül szállított árut a fennálló rendelkezések ér­telmében kobozzák el, de egyben vegyék őrizetbe, mint bűnjelet azt a szállító jár­művet is, amit én a bírói el­járás befejezéséig visszatar­tok.” Akadtak másféle gondok is. A Földmunkások Szabad Szakszervezetének csorvási vezetősége bepanaszolta a nemzeti bizottságnál a nagy­majori számtartót, mert az .......aljas rágalommal illet­te azokat az elv- és szaktár­sakat, akik hetenként ágiid­b ól nagymajorban nem lesz semmi, mert az a kijáró agi­tátorok nevetséges propa­gandája. Illetve a nagymajo­ri birtok 15 részvényes tu­lajdona, és ha minden egyes részvényesnek megmarad a 100 katasztrális hold, ami a Nemzeti Parasztpárt földre­form-programja értelmében őket megilleti, akkor össze­sen megmarad 1500 kataszt­rális hold, az osztásra csak 200 katasztrális hold, és azt a vitézek fogják kapni... A számtartó úr nem tartja fi­gyelemre méltónak az új, de­mokratikus felfogást, hogy a törvények ugyan maradnak a régiek, csak azt a részét mellőzni kell, ami népelle­nes." Ugyanazokban a napokban a kakasszéki uradalom mun­kásai szövetkezetalapító gon­dolatokkal foglalkoztak: „Az uradalom cselédei... az uradalom szántóföldjéből ki­osztásra kerülő rájuk eső mennyiségre elsősorban tar­tanak igényt, ellentétben a Rákóczitelepi Földmunkás Szakszervezet határozatával, mellyel őket a földigénylés­ből kizárni szándékoznak... Az uradalom alkalmazottai egyértelműen úgy döntöttek, hogy hajlandók lennének a nekik családonként kiadandó földterületet szövetkezeti alapon is megművelni, amennyiben a Járási Föld­munkás Szakszervezet ehhez hozzájárulását adja.” Egyre élénkebb volt a pártélet, a települések szá­mottevő részében már nem­csak a kommunista szerveze­tek tevékenykedtek. Febru­árban két MKP-szervezeten kívül öt helyütt alakult meg a Szociáldemokrata Párt. nyolc községben a Független Kisgazdapárt, tizenhat tele­pülésen a Nemzeti Paraszt­párt és nyolc helyütt a Pol­gári Demokrata Párt szer­vezete. A pártok között lé­nyegileg összhang volt. Az MKP gyomai szervezete március 1-én ezt jelentette a felettes szervének: „Az SZDP főleg kispolgárokból áll, de van közöttük néhány olyan, akit a kommunista párton belül is szívesen lát­nánk, akiket a kezdeti el­zárkózás sodort oda. Most is hozzánk állnak közelebb ... A Nemzeti Parasztpárt meg­alakulását támogattuk, de részben már elhatározták maguk a kisemberek, hogy megcsinálják a pártot, mert a Kisgazdapártban lenézés­sel találkoztak és felismer­ték, hogy érdekeik nem egyeznek a kisgazdákéval.” A békéscsabai nemzeti bi­zottság 28 kisgazdát, 28 kommunistát, 28 szociálde­mokratát, 14 parasztpártit. 6 polgári demokratát. 9 pár- tonkívülit és 7 munkást ja­vasolt a városi képviselő- testületbe. Nagy feladatokkal birkóz­tak a több párt képviselői­ből verbuválódott nemzeti bizottságok: „A nemzeti bi­zottság — olvasható egy feb­ruár 28-án kelt gyomai jegyzőkönyvben — előre ki­jelenti, hogy azok a szemé­lyek, akik a tavaszi munká­ból erejükhöz képest nem veszik ki teljes mértékben részüket, szabotálnak, a nemzetet éhínségbe akarják dönteni, ezen népellenes, ha­zaáruló cselekedetükért nép­bíróság elé lesznek állítva. Amennyiben a munkák el­végzésénél kényszert kell al­kalmazni és azt a termelő bizottság jogosan és a népi demokrácia szellemének megfelelően alkalmazza.... mindig maga mellett fogja találni a nemzeti bizottságot teljes súlyával és minden Orosházán, az MHSZ vá­rosi vezetősége tömöríti a legtöbb aktivistát, összesen 2400 tagot megyénkben. Ma­gáról az összetételről, a főbb feladatokról, valamint az el­ért eredményekről Móricz József titkárt kérdeztük meg, aki egyébként még más fon­tos tisztségeket is betölt a különböző testületekben. — Milyen a szövetség fel­építése? — Az 1984. évi átszerve­zést követően a korábbi 9 helyett ma már 7 község tartozik a város vonzáskör­zetéhez. A 19 MHSZ-klub- ban 11 lövész, 4 tartalékos és 8 szakmai szakosztály mű­ködik. Ez utóbbiak vezetői, továbbá az oktatók, a klub­elnökök és mások, csaknem 470-en irányítják megfelelő színvonalon a tevékenységet. Az igazság az, hogy a tár­sadalmi aktivisták közvet­len részvétele és önzetlen támogatása nélkül aligha le­hetne eredményes munkát végezni ezen a területen, kü­lönösen az ifjúság honvédel­mi nevelésében. Ez meg­nyilvánul abban is, hogy az utóbbi öt évben megnőtt az MHSZ tekintélye a vállala­tok, üzemek, intézmények vezetőinek és dolgozóinak körében. Elég csak néhány szemléletes adatot megemlí­teni. Tavaly mintegy nyolc- vanan kaptak elismerést, és a munkahelyek pedig 450 ezer forinttal járultak hozzá A megyében mind több a sikeresen működő nyugdí­jasklub. Ezek egyike a nagy- szénási, amelyik a megyei nyugdíjasközösségek bázisa. Abban az értelemben bázisa, hogy évről évre összegyűjtik a megyei tapasztalatokat, és a találkozók során felvető­dött ötleteket a megye más idős közösségeinek is ren­delkezésére bocsátják. De lássuk, mi minden szerepel a nggyszénásiak palettáján. Irodalmi előadást hallgattak a helyi iskola pedagógusá­nak, Kiss Erzsébetnek a tol­mácsolásában. TIT-program keretében Hegedűs Sándor Kína társadalmi-gazdasági életéről beszélt. Most a nő­napra készülnek, melyet március 8-án rendeznek meg, s ahol a községi citerazene- kar és az iskola úttörői szol­gáltatnak a község idősebb generációjának műsort. — Március 13-ra ne szer­vezzetek semmit — szólt közbe Pórneki István tsz- nyugdíjas a február 20-i fog­az MHSZ működéséhez. Az érdeklődésre jellemző az is, hogy körülbelül 60 ezren vettek részt a különböző ösz- szetett versenyeken. — Mik az idei célkitűzé­sek? — Következetesek va­gyunk a klubvezetés erősí­tésében. Arra törekszünk, hogy a titkárok világosan megértsék: mit, miért és hogyan kell csinálni; vala­mint azt, hogy a feladatokat jókedvvel végezzék el. Mun­kájukhoz módszertani se­gítséget is adunk a gyakor­latban. Ezen túlmenően most tavasszal az 1984/85- ben kinevezett titkároknak — a szarvasiak és a mező­kovácsháziak bevonásával — egynapos felkészítő tan­folyamot tartunk. Tovább erősítjük a párt-, állami, tár­sadalmi szervekkel, a tö­megszervezetekkel, és a fegyveres testületekkel fenn­tartott kapcsolatainkat a jö­vőben. Politikai munkánk sarkalatos kérdésének te­kintjük a klubtagsággal való rendszeres foglalkozást. Eb­ből a célból vetélkedőket és egyéb összejöveteleket szer­vezünk. Ugyanis nálunk már komoly hagyománya van a nagy tömegeket mozgósító versenyeknek. A hajómodel- lek országos versenyét ta­vasszal, az autómodellekét pedig ősszel rendezzük meg. Ugyancsak évente kerül sor a szocialista brigádok ver­lalkoZáson —, mert véradás lesz a művelődési központ­ban. Sőt, aki tud, jöjjön el! Majd Kiss György klubve­zető sorolta, hogy április 3-án irodalmi előadás, ápri­lis 11-én pedig A vérkerin­gés és zavarai címmel orvosi előadást hallgathatnak a klubtagok. Hári József pe­dagógus a TIT-előadáson az irodalomról és a közgondol­kodásról beszél az idős em­berekkel. A következő szer­dán már a május elsejei, öt évenként megrendezendő községi felvonulás szerepel a programban. Ezután tanács­tagok tájékoztatják az idő­sebb korosztályt, hogy mi minden történik 1985-ben Nagyszénáson a község la­kóinak érdekében, és a má­jus 15-i Jogi esetek című elő­adás után már a kirándulás­ra készülődnek. Az idén Bé­késre indulnak a nagyszéná- siak, majd Gyomaendrődöt útba ejtve a Szarvasi Arboré­tum gazdag növényvilágát tekintik meg. sz. j. senyeire, amelyek május el­sején Kardoskúton fejeződ­nek be. Kieséses rendszerű az Október 6. Kupa lövész­verseny, s ezen végül a leg­jobb 12 csapat „mérkőzik meg”. — Milyen eredményekről adhat számot az MHSZ? — Külön örömet jelent részünkre, hogy modellező­klubunknak négy válogatott­keret tagja van. és tavaly hárman is részt vehettek a világbajnokságon. Közülük Juhász István ifjúsági kate­góriában, Nagykanizsán vi­lágbajnok lett. A technikai feltételek javításában ered­ménynek könyvelhetjük el az 1980-ban átadott MHSZ- épületet, amely minőségileg jobbította tevékenységün­ket. Mindezek ellenére ma már kicsinek bizonyul az objektum, és ezért bővíteni kellene. Elkelne egy lég- fegyveres lőtér is. székhá­zunk mellett. Több mint egymillió forint értékű tár­sadalmi munkával autómo- dell-pálya létesült, amelyet a követelményekhez igazod­va szeretnénk átépíteni. Va­lamennyi hozzánk tartozó községben kilövőnyílásos, fedett lőterünk van, a be­rendezések megóvására al­kalmas helyiségekkel. Nem hiányoznak az alapvető esz­közök sem, bár megjegy­zem, például a modellező­klub elég anyagigényes. Az egyik legjobb bázisunk Kényes ital a sör, mert — bár csak hűtve igazán jó — nehezen tűri a nagyobb hi­deget. Ha tartósan — 24 órán túl — mínusz 2 fok alatti hőmérsékleten szállítják vagy tárolják, zavaros lesz, alkotórészei kicsapódnak' s veszít élvezeti értékéből. Mí­nusz 5-6 foknál már meg­fagy, szétfeszíti a hordót vagy az üveget, mínusz 20 Celsius-fok hőmérsékletnél pedig még a szigetelt szállí­tókocsiban is károsodhat. Ha gondos szállítással mégis el­jut a sör „épségben” rendel­tetési helyére, további gond a tárolás, mert a raktárak­ban is sokszor igen hideg van az idei kemény télen. Tótkomlóson található, ahol Lóczi János MHSZ-titkár igen példamutatóan dolgo­zik. A tömegversenyek ren­dezésében kiemelkedik Csa- nádapáca, és itt példamuta­tóan Bánfi Mihály községi MHSZ-titkár tevékenykedik. A kardoskútiaknak 25 lőál- lásos lőterük van, és jól sze­repelnek a versenyeken. Vagy az orosházi Űj Élet Tsz-ben eredményesen mű­ködik a lövész- és a sár­kányrepülő-szakosztály. Az Orosházi Üveggyár honvé­delmi klubja, valamint a lö­vész tartalékos szakosztály szintén figyelemre méltó fel­adatokat old meg. Szólni szeretnék még — ha már az eredményekről kérdezett — az elmúlt évi elismeré­sekről is. A 35 év után járó Honvédelmi Érdemérmet két modellezőklub szakkörve­zetője, Budavári Zoltán és Sittkei József; a 25 év utá­nit Lugossy Mátyás nyug­díjas iskolaigazgató kapta meg. Rajtuk kívül 13 sze­mélynek adták át a 20. 15 és 10 évi kiemelkedő tevé­kenységük elismeréséül ezt a kitüntetést. Az MHSZ Ki­váló Munkáért Érem arany fokozatát négyen, ezüst és bronz fokozatát tizenketten vehették át, míg főtitkári dicséretben, illetve tárgy- jutalomban hat aktivistánk részesülhetett a szeptember 29-i ünnepségen. így aztán a sörkedvelők már jó néhány hete gyakran hiá­ba keresik az üzletekben kedvenc italukat; különösen az import söröket. Mint a Kőbányai Sörgyárban el­mondották, az üzem az el­múlt hónapban a tervezett­nél 55 ezer hektoliterrel ke­vesebbet tudott szállítani a nagy hideg miatt. Rövidesen azonban javulás várható: a Belkereskedelmi Minisztériumtól és a Kőbá­nyai Sörgyártó] kapott tájé­koztatás szerint az idő eny­hültével megindulnak a kül- és belföldi szállítmányok, s nem lesz sörhiány az idei szezonban. ciós előadásokra járnak ki a majorba. Azt mondja lazí­tásképpen, hogy a földosztás- büntető hatalmával. Majd folytatjuk a Kínáról szóló eszmecserét — mondja Kiss György klubvezető, hiszen az előadónk, Hegedűs Sán­dor, szívesen eljön legközelebb is Fotó: Veress Erzsi II szabadkigyósi karácsonyfa őszintén bevallom, elfogyott a türelmem a szabadkí- gyósi karácsonyfa újra és ismételt látása folytán. Már több mint tíz éve foglalkoztat a gondolat, de eddig csö­könyösen vártam, hátha valami felsejlik másban, a sok tiltó tábla láttán, melyekkel jól feldíszített karácsony­fává varázsolták a településen átvezető utat. Nem kell mindjárt mindent az újságba írni. Azokra gondoltam el­sősorban, akik nagy ügybuzgalommal feltáblázták a 60 kilométer megengedett legnagyobb sebességet engedé­lyező táblákkal az utat. Minden utcasarokra tettek be­lőle egyet-egyet, a menetirány szerinti bal oldali és a jobb oldali útpálya mellé, mert így szabályos. A minap egy nem egészen 2 ezer méteres szakaszon harmincig számoltam a táblákat. Azután megálltam a település kezdetét jelző zöld alapú táblánál, melynek tartóoszlo­pára szintén oda volt erősítve a kör alakú, pirossal sze­gélyezett, 60 kilométer legnagyobb sebességet engedélye­ző tábla. A KRESZ előírása szerint, ha a település kezdetét jel­ző tábla olyan alapszínű, mint a szabadkigyósi, akkor on­nantól 80 kilométer a megengedett legnagyobb sebesség. Ha pedig fehér alapszínű, akkor 60 kilométer. Szabadkí­gyóson tehát az említett tábla alapszínével beszabályoz­ható a megengedett legnagyobb sebesség, a többi tábla felesleges, nincs rájuk semmi szükség. Szerencse, hogy közútjainkon csak ez az egy elrettentő táblaerdő található a megyében. .. Bukovinszky István Nóbik Gyula orosházi autómodellező (képünk bal oldalán) a A szocialista brigádok kispuskaversenye Kardoskúton, tavalyi világbajnokságon hatodik lett 1984-ben Nagyszénási programok Javul a sörellátás Mindenképpen vetni kell!

Next

/
Thumbnails
Contents