Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-26 / 47. szám
Előreléptünk-e a cukorrépa-termesztésben? R Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1984. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) kulturális beruházásokra 306 millió, lakásfejlesztésre 117 millió forintot. A LAKOSSÁG PÉNZBEVÉTELE ÉS ÁRUVÁSÁRLÁSAI A lakosság központi forrásokból (munkaviszonyból, tagsági viszonyból, áruértékesítésből, pénzbeni társadalmi juttatásokból stb.) származó pénzbevétele 1984- ben 10,4%-kal volt több, mint az előző évben. Ezen belül a bér és bérjellegű bevételek 5,4, a termelőszövetkezeti dolgozók részére kifizetett jövedelmek 4,5%-kal. a mezőgazdasági termékértékesítésből származó lakossági pénzbevételek 9,6%-kal, a pénzbeni társadalmi juttatások összege 15,6%-kaI emelkedett. A megye kiskereskedelme 1984-ben 18 milliárd 691 millió forint forgalmat bonyolított le, folyó áron 7,2%-kal többet, mint az előző évben. Az összforgalomból 16 milliárd 338 millió forinttal a bolti kiskereskedelem, 2 milliárd 353 millióval pedig a vendéglátás részesedett. A bolti kiskereskedelem forgalmának 84%-át a lakosság, 16%-át a közületek vásárlása képezte. A lakossági vásárlások 8,1, a közületiek 2,8%-kal növekedtek. 1984- ben a kiskereskedelmi fogyasztói árak országosan 8,5%-kal emelkedtek. Ezt figyelembe véve a forgalom volumene kissé alatta maradt az 1983. évinek. A kiskereskedelmi forgalom alakulása, 1984 Bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek Vendéglátás Ruházati cikkek Vegyes iparcikkek ÖSSZESEN az 1983. évi %-ban folyó áron változatlan áron 107,7 99,1 106,9 97,0 104.1 94,6 107,6 100,2 107.2 98.9 Szőkébb hazánk, Békés megye az ország egyik legnagyobb cukorrépa-termelő térsége. Az elmúlt években 15—17 ezer hektár közötti területet foglalt el ez a fontos ipari növény. A megyében két nagy kapacitású gyár — Mezőhegyes, Sarkad — működik, de dolgoznak fel békési cukorrépát Kábán és Szolnokon is. Mindemellett más gyáraknak is adnak alapanyagot a megyéből, s több tízezer tonna répát exportálunk a szomszédos Jugoszláviába. A cukor évek óta tartó alacsony világpiaci ára miatt — ami azonban vélhetően majd elmozdul a holtpontról — itthon csak a hazai ellátáshoz szükséges mennyiséget termeljük meg. Nőtt a cukortartalom Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője így ösz- szegzi a megyei tapasztalatokat : _ Az utóbbi időszakban a megyében 40 tonna körül stabilizálódott a hektáronkénti termésátlag. A minőségi átvétel bevezetése óta emelkedett a cukortartalom. Mindez elsősorban a korszerű fajtáknak, a szigorúan betartott technológiai előírásoknak köszönhető. Szólni kell az ágazat műszaki hátteréről is. Gondot okoz a betakarításban, hogy jórészt elhasználódott, több éves gépek dolgoznak. Sajnos, sem a hazai, sem a KGST-országokból származó gépek nem felelnek meg a magasabb követelményeknek. A tőkés import gépek drágák, másrészt évente csak kevés érkezik az országba. A legjobbnak tartott Herriau gép hiányossága, hogy nem teszi lehetővé a répafej hasznosítását. Számításaink szerint, ha az összes megtermelt répafejet az állatállomány etetésére használnánk. 8—10 ezer hektárral csökkenthető lenne megyénkben a takarmánytermő terület. A közös gazdaságok közül ismét egyre több helyen termelik háztájiban a cukorrépát. Ezáltal gyommente- sebb az állomány, csökken a veszteség, és magasabb az elérhető jövedelem. A kemi- zált gépesített termesztést kiegészítik kézi munkával. Így a tőbeállításnál, a gazoló kapálásnál, valamint a gépi szedés utáni répabegyűjtésnél veszik igénybe a kézi munkát. Csökkent a tápanyag- felhasználás Megyénkben a hagyományosan nagy répatermesztők közé tartozik a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát. Tevékenységükről Spániel József, a növénytermesztési főágazat igazgatója tájékoztat. — A hatodik ötéves terv időszakában évente átlagosan 7,7 százalékkal csökkent a vetésterület, ennek ellenére a termés mennyisége az ötödik ötéves tervhez viszonyítva 6 százalékkal emelkedett. Ezzel egyidejűleg javult a minőség is. Tavaly több mint 1660 hektáron termeltünk répát. Az aszály miatt a hozam egy tonnával elmaradt a tervezettől. Fennállásunk óta a legmagasabb cukortartalmat, 16,6 százalékot értünk el. Így egy hektáron több mint 7,1 tonna cukrot állítottunk elő. A költségek a tervezett szint körül mozogtak, az árbevétel meghaladta az előirányzottat. Megjegyzem, az egyes kerületekben igen nagy a szóródás. Mindez munkánk további javítására ösztönöz. A tápanyag-felhasználásban 1980-hoz viszonyítva a múlt évre 34 százalékos megtakarítást értünk el úgy, hogy ezzel párhuzamosan a hozamok nőttek. A múlt évben négy fajtát használtunk. Közülük a jövőben növeljük a KAWE- MAJA vetésterületét. Évek óta több betakarítógépet próbálunk ki. Tavaly a Herriau mellett nálunk dolgozott a jugoszláv Majevka, az NSZK gyártmányú STOLL-gép, a FIAT traktor- - ra szerelhető Herriau-adap- ter és a Rábára szerelhető hatsoros KLEINE-adapter. A tapasztalatok szerint a KLEINE és a STOLL munkaminősége volt a legjobb. A KLEINE további előnye, hogy az adapter gyorsan le- és felszerelhető. Ezáltal az erőgépek kihasználtsága javul. Hosszú távon számolnak a répával A megye termelőszövetkezetei közül már évek óta az egyik legnagyobb cukorrépatermelő az orosházi Béke Téesz. A magas arányt Sülé Ferenc elnök így indokolja: — Jó tíz éve kezdtük újra, igaz, még csak száz hektáron a répatermesztést. Később fokozatosan emelkedett a terület, a rekordot 1982 jelentette, amikor 1071 hektárt foglalt el a répa. Vásároltunk 3 Herriau-gépsort. Hogy miért döntöttünk a répa mellett? Azért, mert akárhogy osztottunk, szoroztunk, ilyen magas jövedelmet egyetlen más növény sem adott. Elhatároztuk, hogy a táblák méretétől függően a vetésváltás elveit figyelembe véve nálunk 600— 800 hektáron helye van ennek a növénynek. Az évek során a Mezőhegyesi Cukorgyárral jó kapcsolatot alakítottunk ki. A legújabb együttműködésünk eredménye, hogy az orosházi új cukorrépa-átvevőt szövetkezetünk működteti. Mi prizmázzuk és rakjuk vagonokba az árut. Jelentős a szállítókapacitásunk. Ezért bérszállításra is vállalkozunk a mezőhegyesieknek. Például a januári hidegben Pusztaföldvárról és Tótkomlósról hordtuk a répát a gyárba. Csizmadia Ferenc, az ágazat fiatal vezetője így fogalmaz: — A múlt évben az aszály ellenére jól bejött a répa. Árbevételi tervünket 120 százalékra teljesítettük, a nyereség pedig elérte a hektáronkénti 20 ezer forintot. Mi úgy tapasztaltuk, a szárazságot igen jól tűri a cukorrépa. A gépek jó része elhasználódott, ezért nagy gondot fordítunk a javításra. A Herriau-alapgépet rendkívül sok célra tudjuk használni, -és megbízhatónak tartjuk. Bosszantó dolgok is vannak. Például a hazai kiszerelésű vetőmagvaknál olyan színkeveréket alkalmaznak, amelyet nem lehet megkülönböztetni a talajtól. Vagy itt van a csomagolás. A százezer értékes csírát tartalmazó több ezer forint értékű doboz könnyen kiszakadhat, nem lehet összegyűjteni a földről a go- molyt. ♦ Az elmúlt év rendkívül száraz időjárása ellenére tavaly, úgy vélem, előreléptünk megyénkben a cukorrépa-termesztésben. Mindez korántsem jelentheti azt, hogy elbizakodottságra legyen okunk. Továbbra is vannak még kérdőjelek. Évről évre emelkednek a növényvédőszer- és műtrágyaárak, a szolgáltatási díjak. Megoldatlan a minél kisebb veszteséggel történő gépi betakarítás. A kormányzat a termelési kedv javítására^ az idén emelte a jobb minőségű répa felvásárlási árát. Továbblépésre van szükség a melléktermékek hasznosításában is. Nem megnyugtató az egyik legfontosabb művelet, a vetés műszaki hátterének alakulása sem. Korszerű fajták térhódításával kell javítani a répa minőségét. Azért, hogy a ma még meglevő kérdőjelek mielőbb eltűnjenek. Termelők és feldolgozók közös összefogására, magasabb szintű gazdálkodói tevékenységére, érdekeik közelítésére van szükség. Verasztó Lajos (tyúkfélék) száma is kevesebb lett. Az év végén a megye állatállományának szarvasmarhából 22, sertésből 56, tyúkfélékből 54%-át a kisüzemi (háztáji és egyéb) gazdaságok tartották. A megye összes gazdaságában az év folyamán jelentősen növelték az árutermelést. Növényi termékekből 24, állatokból és állati eredetű termékekből 4%-kal, együttesen csaknem 10"n-kal többet értékesítettek a kereskedelem és az ipar részére, mint 1983-ban. Például búzából 33. vágósertésből 7, vágóbaromfiból 3, tehéntejből 1%-kal többet, de gyümölcsfélékből 37, vágómarhából 6%-kai kevesebbet adtak el, mint egy évvel korábban. Az országos mennyiségnek vágósertésből 12,2, vágóbaromfiból 14,7, vágómarhából 6,7, tehéntejből 6,9" 0-át a megyében vásárolták fel. Az év folyamán az állami gazdaságokban és kombinátokban átlagosan 10 260, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 36 075 főt foglalkoztattak. számuk kissé csökkent az, előző évihez viszonyítva. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete az előbbiekben 5360, a tsz-ekben 4790 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 5075, illetve 4560 forint. Mindkét gazdaságtípusban és foglalkozási állománycsoportban a keresetek 4-5%-kal haladták meg az 1983. évit. KÖZLEKEDÉS A közúti közlekedésben a Volán 8. sz. Vállalat több mint 5 millió tonna árut szállított, 8%-kai kevesebbet, mint 1983-ban. Az autóbuszokon összesen 46,4 millió utast szállítottak, 62%-át a helyi közlekedésben, elsősorban a városokban. Az utasok száma alig volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Békéscsabán növelték a vonalhálózaI tot és a járatok számát. A vállalatnál a foglalkoztatottak évi átlagos száma (2880 fő) 3.4%-kal csökkent az előző évihez viszonyítva. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 5110, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 5180 forint volt. 2,1, illetve 2.4%- kal több, mint 1983-ban. IDEGENFORGALOM A megyében a szállodák és az egyéb szálláshelyek (fogadók, kempingek, fizetővendég-látás, turistaszállók) összesen 5450 férőhellyel rendelkeztek. Ezeket közel 106 000 vendég vette igénybe az év folyamán, számuk 5%-kal emelkedett. Az ösz- szes vendégből 20 600 volt külföldi, 40%-kal több, mint az előző évben. A külföldi vendégforgalom jelentős emelkedését nagyban befolyásolta. hogy augusztus végén Békéscsabán rendezték meg a XII. motoros műrepülő világbajnokságot, s e rendezvényt sokan keresték fel. BERUHÁZÁS A megyében a szocialista szervek 5,5 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron számítva 1,6" »- kal többet, mint 1983-ban. A beruházások volumene néhány százalékkal csökkent. Az összberuházásból 4,6 milliárd forint az anyagi ágak, 900 millió forint pedig a nem anyagi ágak fejlesztését szolgálta. A megye tanácsai ösz- szesen 1,2 milliárd forintot fordítottak a különböző fejlesztésekre, 9° o-kal többet, mint 1983-ban. A tanácsok az összes ráfordítás 63%-át (766 millió forintot) a nem anyagi ágakban használták fel. Jelentős összeaet fordítottak a kommunális jellegű fejlesztésekre. így például egészségügyi-szociális, A megye kiskereskedelme összességében megfelelő áruellátást biztosított. Az alapvető élelmiszerekből a bolti ellátás folyamatos és színvonalas volt. Egyes idényáras cikkek (zöldség- és gyümölcsfélék) piaci és bolti felhozatala, kínálata a kedvezőtlen időjárással is összefüggésben, nem mindenkor állt arányban a kereslettel, így ezek együttes árszínvonala 15%-kal volt magasabb, mint 1983-ban. A ruházati 'bikkek iránti kereslet az egész év folyamán mérsékelt volt. Ezt részben befolyásolta, hogy a választék sem elégítette ki mindenben a vásárlói igényeket. Az év folyamán javult a kínálat pl. egyes férfifehérneműkből, harisnyafélékből, hiányos volt pl. gyermek-, illetve csecsemőruházati cikkekből, fiúöltönyökből. A vegyes iparcikkek kínálata egyes cikkcsoportokban javult, másokban hiányosabb lett, illetve maradt. Ezen árufőcsoportban nőtt azonban a forgalom, változatlan árakon számítva is. Tovább bővült a szerződéses üzemeltetésre átadott üzletek száma. Év végén 184 bolt és 369 vendéglátóhely működött ebben a formában. Ezen üzletek forgalma a megfelelő megyei összforgalomban a boltok esetében 4%-os, a vendéglátóhelyek tekintetében 50" »-os részarányt képviselt. A megye szocialista kereskedelmében átlagosan 13 560 főt foglalkoztattak, 3%-kal kevesebbet, mint 1983-ban. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 4550 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 4050 forint volt, 6,8, illetve 5,6%-kal több, mint az előző évben. KÖZMŰELLÁTÁS Az infrastrukturális fejlesztések 1984-ben is hozzájárultak az életkörülmények javításához. Jelentős fejlődést értek el a megyében a vezetékes gázellátásban. Az év végén 678 km gázcsőhálózat volt, 41%-kal hosszabb, mint egy évvel azelőtt. Ez a közületek mellett a lakosság jobb ellátását is szolgálja. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma csaknem elérte a 27 700-at, számuk 16%-kal, az általuk fogyast- tott gáz mennyisége 32" „-kai volt több az 1983. évinél. A közüzemi vízvezetékhálózat hossza 3%-kal, a bekapcsolt lakóegységek száma (81 690) 4%-kal emelkedett. A fogyasztott vízmeny- nyisége 11" »-kai nőtt. A közcsatorna-fejlesztés azonban a kismértékű javulás ellenére sem haladt a kívánt ütemben. EGÉSZSÉGÜGY — OKTATÁS 1984-ben a lakosság egészségügyi ellátásának feltételei javultak. Az intézmény- hálózat bővült és korszerűsödött. Több településen egészségügyi központot létesítettek, Békéscsabán önálló orvosi rendelőt, Orosházán rendelőintézetet adtak át rendeltetésének. Gyarapodott az orvosi, főleg gyermekorvosi körzetek száma. Emelkedett az orvosok száma. Egy körzeti orvosra 1984-ben 2060 lakos jutott, ^mi még néhány " »-kai az országos átlag felett van. A kórházi ágyak száma (3002) alig gyarapodott. A bölcsődei helyek száma lényegében nem változott, a bölcsődés gyermekeké azonban a megyében 4%-kal kevesebb volt, mint 1983-ban. A városi, elsősorban a lakótelepi bölcsődék az átlagosnál még zsúfoltabbak. Az óvodák befogadóképessége kismértékben bővült. Békéscsabán, Gyulán és Nagy bán hegyesen új óvoda épült. Az óvodás gyermekek száma a megyében (17 860) 4" »-kai csökkent egy év alatt. A gyermekelhelyezési igényeket az óvodák összességében kielégítették. Az 1984 85-ös tanévben az általános iskolák nappali tagozatán 50 800-an tanulnak, néhány száz fővel többen, mint az előző tanévben. Az első osztályosok száma 6, a nyolcadik osztályosoké 5%- kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az osztálytermek és a taneisők száma valamelyest emelkedett. Az általános iskolai napközik 23 145 diáknak, az összes tanuló 46%-ának biztosítottak elhelyezést. A középiskolákban csaknem 8100-an tanulnak, valamivel többen, mint az előző tanévben. A gimnáziumokban tanulók száma kissé csökkent, a szakközép- iskolásoké emelkedett. Az osztálytermek száma gyarapodott. a szakközépiskolák tanerő-ellátottsága javult. Az osztálytermekkel való ellátottság, a tanulók számát figyelembe véve. Gyulán és Békéscsabán kedvezőtlenebb, mint másutt. A szakmunkásképző iskolák tanulólétszáma 2%-kal emelkedett. A 7330 fiatal háromnegyed része ipari, építőipari, szolgáltató jellegű, 12%-a mezőgazdasági-élelmiszeripari, 13%-a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmát tanul. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés megyei Igazgatósága
