Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

1985. február 26., kedd Dalárdac.soportkcp 1935-ből. A felső sorban balról az ötödik Pribojszky György Foto es reprodukció: Gál Edit KÉPERNYŐ Műsort szerkeszteni... Sokan és sokat spekuláltak — s talán gondolkoztak is — azon, hogyan is lehetne igazán és velősen, mégis félreérthe­tetlen egyöntetűséggel meghatározni ezt a nagy-nagy egé­szet, amit televízióként emlegetünk. Nem életbe vágó ugyan, mégsem ártana. Talán azért is, mert felnőtt lett ugyan a gyerek, de újra-újra pattanásos lesz, még a hangja is mu­tál, s lehet, hogy a csecsemőmirigye sem szívódott fel teljes egészében. De a pályaválasztásával van baj igazán. Szülei és dadái, tanítói és barátai mintha már nem is beszélnének annyit a lelkére. Egy részük elfogadja ilyennek és szereti is, de nem kevesen vannak gyűlölői, ellenségei. Szerénytelen­ség nélkül állítom, hogy én az első táborba tartozónak so­rolom magam. Azért néha haragszom rá. Nagyon, s néha tán meggondolatlanul is. A hét végén megint kihozott a sodrom­ból. Mert hogyan lehet a szombat esti főműsorba egy bizony csak szűkebb réteget érdeklő operettet és egy igazán érde­kes dokumentumfilmet műsorra tűzni? És vasárnap? Az egyesre a bávatag szórakoztató egyveleget, kettesre pedig egy megint csak nem túlzottan fontos sportközvetítést? Tudjuk, mert egy héttel ezelőtt a tisztességesen szerkesztett és már- már bölcs Telerámában az új műsorigazgató elmondta: új ember: tanulnia és tapasztalnia kell még, de rajta nem mú­lik. Ismerve a tévé műsorszerkesztésének metafizikus és el csontosodott rendszerét, nem is neheztelhetek. Legfeljebb és legközelebb egy év múlva . . . Kitűnő riport is, magában! ....hiányzik a társaság” E gy öreg csabai dalos emlékezik 1912-ben alakult Békéscsa­bán építőmunkásokból egy dalárda. Ez a kórus a hábo­rú évei alatt sokáig küzdött a fennmaradásáért, ám nem dacolhatott a kedvezőtlen idővel, a háború végére fel­oszlott. E kórus megmaradt vagyonának romjain szerve­ződött újjá 1921-ben a Bé­késcsabai Munkásdalárda, melybe már minden békés­csabai munkás kérhette fel­vételét. Pribojszky Gyuri bá­csi 19 éves asztalossegéd volt, amikor bekerült a kó­rusba. éppen 60 évvel ez­előtt . . . Hogyan is történt ez — ezt már ö maga mond­ja el: „1925-ben egy bálban vol­tam. Jó volt a hangulat, so­kat énekeltem. Volt ott egy­két ember a dalárdából is. szóltak, nem mennék-e el közéjük? A következő pró­bára már el is mentem. Wultz Gyula, a zsidó hitköz­ség kántora volt a karnagy, ő hallgatott meg, s beosztott a baritonisták közé. Hamar megszerettem ezt a közössé­get. s úgy látszik ők is en­gem. mert már '26-ban ve­zetőségi tag lettem.” Persze, a fasizálódó Ma­gyarországon nem volt könnyű a helyzete egv mun­kásdalárdának. A hatóság, a rendőrség állandóan körü­löttük szimatolt, s igyekezett tevékenységüket lehetetlen­né tenni . . . „Sokáig nem volt műkö­dési engedélye a kórusnak. 1923-ban adtak be egy kér­vényt a kormányhoz, hogy Békéscsabai Általános Mun­kás Dalkör néven engedé­lyezzék a működést. Hosszú huzavona után járultak hoz­zá 1926-ban, hogy Békéscsa­bai Munkásdalárda néven dolgozzunk. Nem tudom mi­ért, de az általános jelzőtől féltek a legjobban. Az is igaz, tartottak tőlünk- hiszen tudták, hogy nem csak éne- keléssej foglalkozunk. Be is kellett jelentenünk mmden megmozdulásunkat, még a havonta kétszer tartott veze­tőségi ülések idejét, helyét is. S ezeken a megbeszélé­seken mindig részt vett egy- egy rendőrségi ember. Per­sze, megtárgyaltuk mi azo­kat a dolgokat is, amiket előttük nem lehetett, csak máskor. S néhányan a tagok közül az összpróbákon — mindig vasárnap voltak — kisebb előadásokat is tartot­tunk, megbeszéltük a poli­tikai eseményeket. Ezekről is tudtak, s bizony nálam is sokszor feldúrták a lakást, de terhelő iratokat sohasem találtak. S annak ellenére, hogy ál­landóan zaklattak bennün­ket, a nagyobb nemzeti ün­nepekre mindig hívták a da­lárdát, pedig négy polgári kórus is volt akkoriban Bé­késcsabán- de a mienk szól a legjobban. Olyan alkal­makra el is fogadtuk a meg­hívásokat, melyek nem el­lenkeztek nézeteinkkel.” A két világháború között a kórusnak általában 300— 400 pártoló tagja volt, kö­zöttük sok kisiparos. Nem sok pénz jött össze ezekből a havi egy pengőkből. Ebből kellett fizetni a karnagyot, s az utazások költségeit. Az ország sok helyén megfor­dult a dalárda, baráti kap­csolatokra tettek szert. A legemlékezetesebbek mégis azok a találkozók, amelye­ket a Magyar Munkás Da­los Szövetség szervezett. „Ezekre a találkozókra, ha csak lehetett, mindnyájan el­mentünk. Ha valaki közü­lünk 1 éppen munka nélkül volt, mert bizony ez is sű­rűn előfordult, összegyűjtöt­tük neki az útiköltséget. Az első ilyen nagyobb találko­zóra 1926-ban hívtak meg bennünket. 1200 dalos talál­kozott akkor Szegeden! Ál­talában a kórustalálkozókon az volt a szokás, hogy este mindig bállal zárultak. A szegedi polgármester. dr. Somogyi Szilveszter nem akarta engedélyezni, össze­ültünk- s úgy döntöttünk a kórusok vezetőivel, hogy ak­kor tüntetni fogunk. Ezt írásba is adtuk a polgármes­ternek. Végül is nem tünte­tés, hanem bál lett. Ennek ellenére a Körösvidék nevű békéscsabai újság „Vörös da­losok garázdálkodása Szeged város falai között” címmel tudósított erről az utunkról. Egyébként ez az újság álta­lában ilyen hangnemben írt rólunk . . . A legemlékezetesebb a Pé­csett 1936-ban, pünkösd nap­ján rendezett találkozó volt, ezen sok kórus vett részt. Már maga az út is felejthe­tetlen volt, a Déli pályaud­varról szinte egy dalos sze­relvény indult útnak. Még ma is megkönnyezem, ha az ottani fogadtatásra gondo­lok: a pécsi munkáslányok valóságos vadvirágszőnyeg­gel fogadtak bennünket. S azután este a dzsámi előtt háromezren énekeltünk, töb­bek között Blobner Munkás­üdvözletét. Itt összetűzés is volt a rendőrséggel, sok da­lost lefogtak akkor egy-két hónapra." A harmincas évek végétől egészen a felszabadulásig mind nehezebb lett a dalár­da helyzete. Bár megmene­kültek a feloszlatástól, egy­re kevesebb alkalmuk volt szerepelni, a rendőrségi fel­ügyelet fokozódott, sokszor a kottákat is elkobozták.-,A felszabadulás hozott óriási változást életünkben, nem kellett tartanunk már a hatóságoktól, a zaklatások­tól. Inkább másfajta — de örömteli — gondunk volt. eleget tenni a meghívások­nak. Sokszor előfordult, hogy egy nap kétszer is szerepel­tünk.” A felszabadulást követően Gyuri bácsi vezető állásokat töltött be nyugdíjba vonulá­sáig, de a dalkör működését mindig szívügyének tekin­tette. „Hacsak tehettem, minden próbán, szereplésen ott vol­tam 75 éves koromig. 1958- tó) már vegyes karként sze­repeltünk. Az 1970-es évek elejére „kifáradt” a dalkör, sok tagunk kiöregedett. 1975- ben sikerült erősítenünk, a város üzemeiből sok fiatal jelentkezett sorainkba* s má­ra újból egy stabil gárdából áll a Békéscsabai Általános Munkásdalkör. Négy évvel ezelőttig az elnöki tisztet is betöltöttem, utána tisztelet­beli elnökké választottak. Megmondom őszintén, na­gyon hiányzik a dalos társa­ság. hiszen 60 évig mindig közöttük voltam ...” Gyuri bácsi nem tud már a dalkör munkájában részt venni, de gondolatban velük van, és együtt énekli velük a Jeligét, melynek szövegét Darabos Mihály alapító tag. zenéjét Wultz karnagy írta, s 1925-től kezdve minden próbát ezzel kezdtek: „Re­pülj dalunk zúgva, ! hegyen­völgyön át, 1 hirdesd a mun­ka ! örök diadalát...” Pénzes Ferenc Az új műsorigazgató említette egyik terveként azt is, hogy majd valamikor egy olyan napot kellene beiktatni a hat adásnap közé, amikor a műsort a „kedves" néző szerkeszti a felhozatalból. Biztos vagyok abban, hogy több, a szerda dél­utánihoz hasonló is helyet kapna ebben a szerkesztményben. Lehet, hogy bennem van a hiba, de én nem emlékszem ilyen jó riportműsorra! Nem kihagyható az a tény sem, hogy a Bútorcsata című riportázs (mert műfajilag ez volt igazán!) szerkesztő-műsorvezetőjének. Gyulai Gusztávnak egy kicsit önmagát tálaló és eladó téma jutott az eszébe. Már-már fri- volan, de szimpatikus lezserséggel, ugyanakkor értelmes ko­molysággal, elkötelezett bátorsággal kérdezett és néha laví­rozott is ebben a hínárosban. Gondolom, nemcsak nekem szaladgált a hideg a hátamon, amikor olyanokat hallottunk, hogy a bútoripar rekonstrukciója félresikeredett, hogy a bútorgyáraknak szállított fa fele selejt, hogy csupán a la­kossági igény fedezésének kétharmadára van ipari termelés, hogy a boltokba került termék minősége, esztétikuma enyhén szólva lehangoló . . . De az is eszembe jutott, hogy vajon azok is látják-e ezt a riportot, akik minderről tehetnek, s vajon az ő hátukon is szaladgál-e a hideg — eszükbe juttatva a még késő, de talán nem múló felelősségre vonást.. . S bár ilyet a tévé még nemigen tett, mégis érdemes lenne megismételni ezt a félórás műsort. Azért is, mert újszerű hangvételű, szellemű volt. De témája miatt is. Legkésőbben akkor, amikor „belép" a megígért két és fél milliárdos pót­lólagos fejlesztés . . . Sorozatok: külön — együtt? Bármennyire is hihetetlen — tessék utánaszámolni! —, de ma a tévében tizenöt sorozat is megy. S ebben még nincse­nek is benne a gyermekfilmek folytatásosai. Hatalmas ez a szám! De hát egyetlen tévé sem létezhet nélkülük. S ezzel kapcsolatosan egy jó hír is van. Elismerés illeti a műsor- szerkesztést, amiért például a nem kis érdeklődéssel várt Széchenyi napjai című hatrészest nem húzzák el hat hétre, hanem az ötvenperces epizódokból ezen a héten már kettőt is sugároznak. Annyiszor kértük már: jólesik, hogy igy lett! Az említett sorozatok között van egy, amelyik most, szombaton indult, s mint ilyen, szerencsés számú, azaz ti­zenhárom epizódból áll. Ez pedig a Kalandozás a növény­világban című francia ismeretterjesztő rövidfilmsorozat. Hogy ezt láthatjuk, ismét csak köszönetét csal elő. Hiszen a tévének a művelés egyik legfontosabb feladata. S mert ha­zánkban is a természettudományos átalános műveltség a mostohább gyermek, ezért külön fontossággal bír minden, e tudománykörhöz tartozó. A flóra megszületésének történetét bemutató első rész juttatta eszembe: vajon miért kellett be­szüntetni a korábban rendszeresen jelentkező Kisfilmek a nagyvilágból című műsort? Kiválóan szolgálta ezt az ügyet! S ha jól emlékszem, mindössze egy panasz volt ellene. Ne­vezetesen: mindig főműsorba osztották. A panaszt emelőket is valahol meg lehetett érteni: legalább minden második néző — már csak a statisztika szerint is — a humán tudo­mányok és a művészetek barátja. De azért csak jó lenne megvalósítani a műsorigazgató ötletét! Kíváncsi leszek, hát­ha a nézőszerkesztőknek is eszébe jutnak ezek az összeállí­tások ... (nemesi) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 9.20: Társalgó. 9.44: Muzsika gyerekeknek. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Éneklő ifjúság. 10.50: Népi muzsika. 11.10: Operaáriák. 11.39: Jókai Mór élete és kora. 4. 12.45: Hangverseny délidőben. 13.50: Verbunkosok. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszzene. 15.00: Arcképek a szlovák iroda­lomból. 15.17: Andor Éva dalfelvételeiből. 16.05: Játék- és ajándékműsor beteg gyerekeknek. 17.00: Üjraolvasva. 17.30: Nóták. 17.45: A Szabó család. 19.15: Kosztolányi: Édes Anna (színházi közvetítés). 20.43: A zenéről. 21.30: Az egészségügy világköz­pontjában. 22.30: Kórusmuzsika. 22.50: Kutatás a kutatás körül. IV. 23.00: Operarészletek. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 9.05: Napközben. 12.10: Fúvóskeringők. 12.30: Nóták. 13.05: Pophullám. 14.00: Decsi Agnes énekel. 14.15: Népzenei feldolgozások. 14.40: Fiatalok muzsikálnak. 15.05: Udvaros Dorottya énekel. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Disputa. 18.30: Gramofonsztárok. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Népdalok néptáncok. 21.05: Az aranyszamár. 7. 21.43: A Tatárjárástól a Jose­phine császárnéig. II. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.08: Fellegi Adám zongorázik. 10.12: Zenekari muzsika. 11.10: A King’s Singen? együttes könnyűzenei feldolgozásai­ból. 11.40: Kamara muzsika. 12.30: Operaáriák. 13.05: Intermikrofon. 13.20: Operettrészletek. 13.56: A BBC Singers hangver­senye. 15.00: Zenekari operarészletek. 15.30: Labirintus. 15.45: Operarészletek. 16.00: A nápolyi Scarlatti zene­kar szólistáinak műsora. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Operarészletek. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Szimfonikus zene. 20.49: Hi-Fi-varieté. 21.59: írj Melódia-lemezek. 23.39: A mongolok titkos törté­nete. SZOLNOKI STÜDIO 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Mi­chel Jackson felvételei. 17.15: Nők negyedórája. Szer­kesztő: Váczi Szabó Márta. 17.30: Caterina Caselli olasz da­lokat énekel. 17.40: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.50: Pár perc dzsesszrock. Csik Gusztáv és együttese ját­szik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Rolla együttes új fel­vételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 15.30: Hírek. 15.35: Orosz nyelv kicsiknek —5. 15.45: Tévé BASIC-tanfolyam. XVI/6. (ism.) 16.20: Az eltűnt madonna. NDK tévéfilm. 17.50: Képújság. 17.55: Nemcsak nőknek! 18.10: Reklám. 19.15: Testvér show — A Magyar Televízió és az Országos Rendező Iroda műsora. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Széchenyi napjai. Tévéjá­ték-sorozat. VI/2. 20.55: Stúdió ’85. 21.55: Tv-híradó 3. 22.05: Himnusz. II. MŰSOR 17.55: Kuckó, (ism.) 18.25: Képújság. 18.30: Eltérések és hasonlóságok. A Budapesti Regionális Szerkesztőség műsora. 19.00: Kockázat. 20.00: órák és felhők. Ligeti György zeneszerző, (ism.) 20.45: Tv-híradó 2. 20.55: Egészségünkért! 21.10: A cannes-i MIDEM ’85 díjnyerteseinek műsorából. 21.45: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25: Költészet. 20.35: Operacsillagok. 21.30: Családi kör. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Művelődési műsorszemle. 9.00: Tv-naptár. 9.10: Síkvidék: a Pannon sík­ság. 9.30: Szlavónia a népfelszaba­dító háborúban 1942-ben. 9.50: Kiválasztottuk nektek. 10.00: A Neretva völgye. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.20: Videooldalak. 16.30: A Neretva völgye, (ism.) 17.00: Magyar * nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tudomány. 18.45: Kérték — nézzék. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Párbeszédek — belpoliti­kai adás. 20.50: Lottóhúzás. 20.55: Filmfesztivált bemutatók: játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folkparádé. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Hőstettek ideje — doku­mentumadás. 21.50: Nyitott könyv. SZÍNHÁZ 1985. február 26-án. kedden 19 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Déryné-bérlet 1985. február 27-én, szerdán 19 órakor Csongrádon: FURCSA PAR MOZI Békés Bástya: 4-kor: Világgá ment királylány, 6 és 8-kor: Yerma. Békéscsaba Szabadság: de. 10, 6 és 8-kor Aranyoskám, 4-kor: 101 kiskutya. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Éretlenek, fél 8-kor: Széplány ajándékba. Gyula Erkel: fél 6-kor: Nehéz fiúk, fél 8-kor: A profi. Gyu­la petőfi: 3-kor: A király és a madár, 5 és 7-kor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Orosháza Partizán: Istenek a fejükre estek. Szarvas Táncsics: Üjra szól a hatlövetű. Szegha­lom Ady: Repülőszázad.

Next

/
Thumbnails
Contents