Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-26 / 47. szám
1985. február 26., kedd Dalárdac.soportkcp 1935-ből. A felső sorban balról az ötödik Pribojszky György Foto es reprodukció: Gál Edit KÉPERNYŐ Műsort szerkeszteni... Sokan és sokat spekuláltak — s talán gondolkoztak is — azon, hogyan is lehetne igazán és velősen, mégis félreérthetetlen egyöntetűséggel meghatározni ezt a nagy-nagy egészet, amit televízióként emlegetünk. Nem életbe vágó ugyan, mégsem ártana. Talán azért is, mert felnőtt lett ugyan a gyerek, de újra-újra pattanásos lesz, még a hangja is mutál, s lehet, hogy a csecsemőmirigye sem szívódott fel teljes egészében. De a pályaválasztásával van baj igazán. Szülei és dadái, tanítói és barátai mintha már nem is beszélnének annyit a lelkére. Egy részük elfogadja ilyennek és szereti is, de nem kevesen vannak gyűlölői, ellenségei. Szerénytelenség nélkül állítom, hogy én az első táborba tartozónak sorolom magam. Azért néha haragszom rá. Nagyon, s néha tán meggondolatlanul is. A hét végén megint kihozott a sodromból. Mert hogyan lehet a szombat esti főműsorba egy bizony csak szűkebb réteget érdeklő operettet és egy igazán érdekes dokumentumfilmet műsorra tűzni? És vasárnap? Az egyesre a bávatag szórakoztató egyveleget, kettesre pedig egy megint csak nem túlzottan fontos sportközvetítést? Tudjuk, mert egy héttel ezelőtt a tisztességesen szerkesztett és már- már bölcs Telerámában az új műsorigazgató elmondta: új ember: tanulnia és tapasztalnia kell még, de rajta nem múlik. Ismerve a tévé műsorszerkesztésének metafizikus és el csontosodott rendszerét, nem is neheztelhetek. Legfeljebb és legközelebb egy év múlva . . . Kitűnő riport is, magában! ....hiányzik a társaság” E gy öreg csabai dalos emlékezik 1912-ben alakult Békéscsabán építőmunkásokból egy dalárda. Ez a kórus a háború évei alatt sokáig küzdött a fennmaradásáért, ám nem dacolhatott a kedvezőtlen idővel, a háború végére feloszlott. E kórus megmaradt vagyonának romjain szerveződött újjá 1921-ben a Békéscsabai Munkásdalárda, melybe már minden békéscsabai munkás kérhette felvételét. Pribojszky Gyuri bácsi 19 éves asztalossegéd volt, amikor bekerült a kórusba. éppen 60 évvel ezelőtt . . . Hogyan is történt ez — ezt már ö maga mondja el: „1925-ben egy bálban voltam. Jó volt a hangulat, sokat énekeltem. Volt ott egykét ember a dalárdából is. szóltak, nem mennék-e el közéjük? A következő próbára már el is mentem. Wultz Gyula, a zsidó hitközség kántora volt a karnagy, ő hallgatott meg, s beosztott a baritonisták közé. Hamar megszerettem ezt a közösséget. s úgy látszik ők is engem. mert már '26-ban vezetőségi tag lettem.” Persze, a fasizálódó Magyarországon nem volt könnyű a helyzete egv munkásdalárdának. A hatóság, a rendőrség állandóan körülöttük szimatolt, s igyekezett tevékenységüket lehetetlenné tenni . . . „Sokáig nem volt működési engedélye a kórusnak. 1923-ban adtak be egy kérvényt a kormányhoz, hogy Békéscsabai Általános Munkás Dalkör néven engedélyezzék a működést. Hosszú huzavona után járultak hozzá 1926-ban, hogy Békéscsabai Munkásdalárda néven dolgozzunk. Nem tudom miért, de az általános jelzőtől féltek a legjobban. Az is igaz, tartottak tőlünk- hiszen tudták, hogy nem csak éne- keléssej foglalkozunk. Be is kellett jelentenünk mmden megmozdulásunkat, még a havonta kétszer tartott vezetőségi ülések idejét, helyét is. S ezeken a megbeszéléseken mindig részt vett egy- egy rendőrségi ember. Persze, megtárgyaltuk mi azokat a dolgokat is, amiket előttük nem lehetett, csak máskor. S néhányan a tagok közül az összpróbákon — mindig vasárnap voltak — kisebb előadásokat is tartottunk, megbeszéltük a politikai eseményeket. Ezekről is tudtak, s bizony nálam is sokszor feldúrták a lakást, de terhelő iratokat sohasem találtak. S annak ellenére, hogy állandóan zaklattak bennünket, a nagyobb nemzeti ünnepekre mindig hívták a dalárdát, pedig négy polgári kórus is volt akkoriban Békéscsabán- de a mienk szól a legjobban. Olyan alkalmakra el is fogadtuk a meghívásokat, melyek nem ellenkeztek nézeteinkkel.” A két világháború között a kórusnak általában 300— 400 pártoló tagja volt, közöttük sok kisiparos. Nem sok pénz jött össze ezekből a havi egy pengőkből. Ebből kellett fizetni a karnagyot, s az utazások költségeit. Az ország sok helyén megfordult a dalárda, baráti kapcsolatokra tettek szert. A legemlékezetesebbek mégis azok a találkozók, amelyeket a Magyar Munkás Dalos Szövetség szervezett. „Ezekre a találkozókra, ha csak lehetett, mindnyájan elmentünk. Ha valaki közülünk 1 éppen munka nélkül volt, mert bizony ez is sűrűn előfordult, összegyűjtöttük neki az útiköltséget. Az első ilyen nagyobb találkozóra 1926-ban hívtak meg bennünket. 1200 dalos találkozott akkor Szegeden! Általában a kórustalálkozókon az volt a szokás, hogy este mindig bállal zárultak. A szegedi polgármester. dr. Somogyi Szilveszter nem akarta engedélyezni, összeültünk- s úgy döntöttünk a kórusok vezetőivel, hogy akkor tüntetni fogunk. Ezt írásba is adtuk a polgármesternek. Végül is nem tüntetés, hanem bál lett. Ennek ellenére a Körösvidék nevű békéscsabai újság „Vörös dalosok garázdálkodása Szeged város falai között” címmel tudósított erről az utunkról. Egyébként ez az újság általában ilyen hangnemben írt rólunk . . . A legemlékezetesebb a Pécsett 1936-ban, pünkösd napján rendezett találkozó volt, ezen sok kórus vett részt. Már maga az út is felejthetetlen volt, a Déli pályaudvarról szinte egy dalos szerelvény indult útnak. Még ma is megkönnyezem, ha az ottani fogadtatásra gondolok: a pécsi munkáslányok valóságos vadvirágszőnyeggel fogadtak bennünket. S azután este a dzsámi előtt háromezren énekeltünk, többek között Blobner Munkásüdvözletét. Itt összetűzés is volt a rendőrséggel, sok dalost lefogtak akkor egy-két hónapra." A harmincas évek végétől egészen a felszabadulásig mind nehezebb lett a dalárda helyzete. Bár megmenekültek a feloszlatástól, egyre kevesebb alkalmuk volt szerepelni, a rendőrségi felügyelet fokozódott, sokszor a kottákat is elkobozták.-,A felszabadulás hozott óriási változást életünkben, nem kellett tartanunk már a hatóságoktól, a zaklatásoktól. Inkább másfajta — de örömteli — gondunk volt. eleget tenni a meghívásoknak. Sokszor előfordult, hogy egy nap kétszer is szerepeltünk.” A felszabadulást követően Gyuri bácsi vezető állásokat töltött be nyugdíjba vonulásáig, de a dalkör működését mindig szívügyének tekintette. „Hacsak tehettem, minden próbán, szereplésen ott voltam 75 éves koromig. 1958- tó) már vegyes karként szerepeltünk. Az 1970-es évek elejére „kifáradt” a dalkör, sok tagunk kiöregedett. 1975- ben sikerült erősítenünk, a város üzemeiből sok fiatal jelentkezett sorainkba* s mára újból egy stabil gárdából áll a Békéscsabai Általános Munkásdalkör. Négy évvel ezelőttig az elnöki tisztet is betöltöttem, utána tiszteletbeli elnökké választottak. Megmondom őszintén, nagyon hiányzik a dalos társaság. hiszen 60 évig mindig közöttük voltam ...” Gyuri bácsi nem tud már a dalkör munkájában részt venni, de gondolatban velük van, és együtt énekli velük a Jeligét, melynek szövegét Darabos Mihály alapító tag. zenéjét Wultz karnagy írta, s 1925-től kezdve minden próbát ezzel kezdtek: „Repülj dalunk zúgva, ! hegyenvölgyön át, 1 hirdesd a munka ! örök diadalát...” Pénzes Ferenc Az új műsorigazgató említette egyik terveként azt is, hogy majd valamikor egy olyan napot kellene beiktatni a hat adásnap közé, amikor a műsort a „kedves" néző szerkeszti a felhozatalból. Biztos vagyok abban, hogy több, a szerda délutánihoz hasonló is helyet kapna ebben a szerkesztményben. Lehet, hogy bennem van a hiba, de én nem emlékszem ilyen jó riportműsorra! Nem kihagyható az a tény sem, hogy a Bútorcsata című riportázs (mert műfajilag ez volt igazán!) szerkesztő-műsorvezetőjének. Gyulai Gusztávnak egy kicsit önmagát tálaló és eladó téma jutott az eszébe. Már-már fri- volan, de szimpatikus lezserséggel, ugyanakkor értelmes komolysággal, elkötelezett bátorsággal kérdezett és néha lavírozott is ebben a hínárosban. Gondolom, nemcsak nekem szaladgált a hideg a hátamon, amikor olyanokat hallottunk, hogy a bútoripar rekonstrukciója félresikeredett, hogy a bútorgyáraknak szállított fa fele selejt, hogy csupán a lakossági igény fedezésének kétharmadára van ipari termelés, hogy a boltokba került termék minősége, esztétikuma enyhén szólva lehangoló . . . De az is eszembe jutott, hogy vajon azok is látják-e ezt a riportot, akik minderről tehetnek, s vajon az ő hátukon is szaladgál-e a hideg — eszükbe juttatva a még késő, de talán nem múló felelősségre vonást.. . S bár ilyet a tévé még nemigen tett, mégis érdemes lenne megismételni ezt a félórás műsort. Azért is, mert újszerű hangvételű, szellemű volt. De témája miatt is. Legkésőbben akkor, amikor „belép" a megígért két és fél milliárdos pótlólagos fejlesztés . . . Sorozatok: külön — együtt? Bármennyire is hihetetlen — tessék utánaszámolni! —, de ma a tévében tizenöt sorozat is megy. S ebben még nincsenek is benne a gyermekfilmek folytatásosai. Hatalmas ez a szám! De hát egyetlen tévé sem létezhet nélkülük. S ezzel kapcsolatosan egy jó hír is van. Elismerés illeti a műsor- szerkesztést, amiért például a nem kis érdeklődéssel várt Széchenyi napjai című hatrészest nem húzzák el hat hétre, hanem az ötvenperces epizódokból ezen a héten már kettőt is sugároznak. Annyiszor kértük már: jólesik, hogy igy lett! Az említett sorozatok között van egy, amelyik most, szombaton indult, s mint ilyen, szerencsés számú, azaz tizenhárom epizódból áll. Ez pedig a Kalandozás a növényvilágban című francia ismeretterjesztő rövidfilmsorozat. Hogy ezt láthatjuk, ismét csak köszönetét csal elő. Hiszen a tévének a művelés egyik legfontosabb feladata. S mert hazánkban is a természettudományos átalános műveltség a mostohább gyermek, ezért külön fontossággal bír minden, e tudománykörhöz tartozó. A flóra megszületésének történetét bemutató első rész juttatta eszembe: vajon miért kellett beszüntetni a korábban rendszeresen jelentkező Kisfilmek a nagyvilágból című műsort? Kiválóan szolgálta ezt az ügyet! S ha jól emlékszem, mindössze egy panasz volt ellene. Nevezetesen: mindig főműsorba osztották. A panaszt emelőket is valahol meg lehetett érteni: legalább minden második néző — már csak a statisztika szerint is — a humán tudományok és a művészetek barátja. De azért csak jó lenne megvalósítani a műsorigazgató ötletét! Kíváncsi leszek, hátha a nézőszerkesztőknek is eszébe jutnak ezek az összeállítások ... (nemesi) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 9.20: Társalgó. 9.44: Muzsika gyerekeknek. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Éneklő ifjúság. 10.50: Népi muzsika. 11.10: Operaáriák. 11.39: Jókai Mór élete és kora. 4. 12.45: Hangverseny délidőben. 13.50: Verbunkosok. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszzene. 15.00: Arcképek a szlovák irodalomból. 15.17: Andor Éva dalfelvételeiből. 16.05: Játék- és ajándékműsor beteg gyerekeknek. 17.00: Üjraolvasva. 17.30: Nóták. 17.45: A Szabó család. 19.15: Kosztolányi: Édes Anna (színházi közvetítés). 20.43: A zenéről. 21.30: Az egészségügy világközpontjában. 22.30: Kórusmuzsika. 22.50: Kutatás a kutatás körül. IV. 23.00: Operarészletek. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 9.05: Napközben. 12.10: Fúvóskeringők. 12.30: Nóták. 13.05: Pophullám. 14.00: Decsi Agnes énekel. 14.15: Népzenei feldolgozások. 14.40: Fiatalok muzsikálnak. 15.05: Udvaros Dorottya énekel. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Disputa. 18.30: Gramofonsztárok. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Népdalok néptáncok. 21.05: Az aranyszamár. 7. 21.43: A Tatárjárástól a Josephine császárnéig. II. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.08: Fellegi Adám zongorázik. 10.12: Zenekari muzsika. 11.10: A King’s Singen? együttes könnyűzenei feldolgozásaiból. 11.40: Kamara muzsika. 12.30: Operaáriák. 13.05: Intermikrofon. 13.20: Operettrészletek. 13.56: A BBC Singers hangversenye. 15.00: Zenekari operarészletek. 15.30: Labirintus. 15.45: Operarészletek. 16.00: A nápolyi Scarlatti zenekar szólistáinak műsora. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Operarészletek. 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Szimfonikus zene. 20.49: Hi-Fi-varieté. 21.59: írj Melódia-lemezek. 23.39: A mongolok titkos története. SZOLNOKI STÜDIO 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Michel Jackson felvételei. 17.15: Nők negyedórája. Szerkesztő: Váczi Szabó Márta. 17.30: Caterina Caselli olasz dalokat énekel. 17.40: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.50: Pár perc dzsesszrock. Csik Gusztáv és együttese játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Rolla együttes új felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 15.30: Hírek. 15.35: Orosz nyelv kicsiknek —5. 15.45: Tévé BASIC-tanfolyam. XVI/6. (ism.) 16.20: Az eltűnt madonna. NDK tévéfilm. 17.50: Képújság. 17.55: Nemcsak nőknek! 18.10: Reklám. 19.15: Testvér show — A Magyar Televízió és az Országos Rendező Iroda műsora. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Széchenyi napjai. Tévéjáték-sorozat. VI/2. 20.55: Stúdió ’85. 21.55: Tv-híradó 3. 22.05: Himnusz. II. MŰSOR 17.55: Kuckó, (ism.) 18.25: Képújság. 18.30: Eltérések és hasonlóságok. A Budapesti Regionális Szerkesztőség műsora. 19.00: Kockázat. 20.00: órák és felhők. Ligeti György zeneszerző, (ism.) 20.45: Tv-híradó 2. 20.55: Egészségünkért! 21.10: A cannes-i MIDEM ’85 díjnyerteseinek műsorából. 21.45: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25: Költészet. 20.35: Operacsillagok. 21.30: Családi kör. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Művelődési műsorszemle. 9.00: Tv-naptár. 9.10: Síkvidék: a Pannon síkság. 9.30: Szlavónia a népfelszabadító háborúban 1942-ben. 9.50: Kiválasztottuk nektek. 10.00: A Neretva völgye. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.20: Videooldalak. 16.30: A Neretva völgye, (ism.) 17.00: Magyar * nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tudomány. 18.45: Kérték — nézzék. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Párbeszédek — belpolitikai adás. 20.50: Lottóhúzás. 20.55: Filmfesztivált bemutatók: játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folkparádé. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Hőstettek ideje — dokumentumadás. 21.50: Nyitott könyv. SZÍNHÁZ 1985. február 26-án. kedden 19 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Déryné-bérlet 1985. február 27-én, szerdán 19 órakor Csongrádon: FURCSA PAR MOZI Békés Bástya: 4-kor: Világgá ment királylány, 6 és 8-kor: Yerma. Békéscsaba Szabadság: de. 10, 6 és 8-kor Aranyoskám, 4-kor: 101 kiskutya. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Éretlenek, fél 8-kor: Széplány ajándékba. Gyula Erkel: fél 6-kor: Nehéz fiúk, fél 8-kor: A profi. Gyula petőfi: 3-kor: A király és a madár, 5 és 7-kor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Orosháza Partizán: Istenek a fejükre estek. Szarvas Táncsics: Üjra szól a hatlövetű. Szeghalom Ady: Repülőszázad.
