Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-23 / 45. szám
NÉPÚJSÁG 1985. február 23., szombat Még a ládákba zártan Hiteltartozás — fizetési morál sági osztályvezetője a következőket mondja: A fegyelmező elektronika A fejlett ipari országok áruházaiban már kapható néhány dollárért olyan telefonkönyv, ami szolidan megfér a szivarzsebben vagy a retikül mélyén. Nemcsak tárolja, hanem szükség esetén titkosítja is (nem lepleződhet le a férj, a feleség) a számok egy részét, csak az férhet hozzá, aki ismeri a kódot. És ez nem is tartozik a számítástechnikai csodák közé. Sok helyen már az is természetes, hogy 8—10 esztendős gyerekek Basic-nyelven játék- programokat készítenek egyszerűbb számítógépeikre. S még hosszan sorolhatnánk a megannyi figyelmeztető jelet. Az elektronika iszonyú iramú fejlődésébe mihamarabb intenzíven be kell kapcsolódnunk, különben „elzúg” mellettünk a világ. És ez meglehetősen derűlátó fogalmazás. Tény: elmaradásunk óriási, s ezt az említett példák többé-kevésbé érzékeltetik. Nekünk még nem mini elektronikus telefonkönyvekre, hanem telefonokra van szükségünk. Az elektronika fogalmával is csak nemrégiben kezdett az átlagember ismerkedni, és még sokan vannak, akik nem tudják, mi fán terem a számítógép vagy a videotex? Legyünk őszinték: a modern technika nagyszerű új vívmányai alig érintették szellemünket, a mindennapi alkalmazásról nem is beszélve. Azért ebben a sötétnek tűnő képben akad pozitívum. Szakembereink, a tudományág művelői és megszállottjai — a fiatal közgazdászok salgótarjáni találkozóján hallhattuk nemrégiben — ismerik a csúcstechnikákat, tudják követni értelmükkel, s a mai világban ez már szép teljesítménynek számít. Tudjuk vagy tudnánk azt csinálni, amit az élen járók csak nagyon drágán. Ám attól, hogy gyermekeinknek játék helyett, pontosabban éppen annak, játéknak számítógépeket vegyünk, amire akár maguk is írhatnak programokat, még igen messze járunk. Egyelőre az a cél, hogy gazdálkodó egységeink „játszadozzanak” a modern technikával, de legalábbis a gondolatával. Ennek társadalmi, gazdasági feltételeit kell megteremtenünk. Mindenekelőtt javítani fogadókészségünket. Nagyon lényeges például, hogy milyen háttér fogad mondjuk egy új licencet. Tapasztalat, sajnos, hogy ugyanazt a terméket a licenc (szabadalom), a know-how (termelési eljárás) birtokában kétszer-há- romszor annyi idő alatt, több anyaggal, drágábban állítjuk elő, mint a fejlett ipari országok. Vagy egy másik példa, ami szintén Salgótarjánban hangzott el egy nagyvállalat műszaki szakemberétől. A számítógépet vásárolt üzemek zöménél nincs kimutatható eredménye a számítógép alkalmazásának. A számítástechnikát bevezetettek kis részénél csúcseredmény mutatkozik, míg többen csaknem tönkrementek a „modernizálás” következtében. (Persze, ne a néhány ezer forintos személyi számítógépekre gondoljunk!) Ahol nem készítik alaposan elő a terepet a számítógépeknek, ott eredményre se számíthatnak. Ezért az az első, hogy az üzemek rendet tegyenek saját bizonylataikban, számláik között, technológiájukban stb., fogadóképessé alakítsák a belső szervezetet. A számítógép nem tesz különbséget (rossz nyelvek szerint egyesek ezért nemigen kedvelik, de ez csak pletyka) és nem viseli el a fegyelmezetlenséget a legkisebb mértékben sem. Azt is beszélik, hogy nem szereti, ha utasításait ugyanúgy kezelik, mint az egyéb utasításokat, azaz értelmezik. Vagyis szigorúan megköveteli a pontosságot, a szervezettséget, a fegyelmet. E fogalmakat sokkal régebben ismerjük, mint az elektronikáét. Mégis, olykor úgy tűnik, még mindig nem eléggé. Lehet, hogy itt kellene kezdeni a munkát? Aztán jöhet a ma még titokzatos telefonkönyv is . . . Sz. I. Kedvezőtlen jelenségek Békés megye lakosságának hiteltartozása a nyolcvanas évek elején a korábbinál lényegesen gyorsabban növekedett. Az elmúlt év végére együttesen meghaladta a 8,5 milliárd forintot. Négy évvel korábban, azaz 1980 december 31-én ez az összeg 5,6 milliárd forint volt. A hiteltartozások jelentős növekedése elsősorban a lakásépítéssel, -vásárlással, tatarozással és korszerűsítéssel függ össze. Az ilyen jogcímen felvehető kölcsönök felső határa folyamatosan emelkedett, hogy a lakosság követhesse a lakásépítési, -vásárlási költségek állandó változását, növekedését. A jelenlegi kölcsönállomány 90 százaléka, mintegy 7,8 milliárd forint, ezért a lakásokhoz kapcsolódik. Tavaly hozzávetőlegesen 2 milliárd forint költcsönt vettünk fel az OTP-től, illetve a takarékpénztáraktól, törlesztésre pedig 800 millió forintot fordítottunk. Bár a kölcsönök törlesztésével alapvető probléma nincs, de egyre több negatív jelenség került a felszínre. A tartós fizetési képtelenség — nem éppen magyaros kifejezéssel élve — egyes esetekben emberileg érthető, szociális problémákra vezethető vissza. Másoknál a család jövedelmének helytelen, nem kellően átgondolt beosztása okoz törlesztési zavarokat. De sajnos azoknak a száma is emelkedőben van, akik egyszerűen nem akarják törleszteni esedékes részleteiket. A fenti három összetevővel magyarázható, hogy az 1980-ban meglevő 14 millió forint vissza nem fizetett hátralék napjainkban már meghaladja a 20 és fél millió forintot! Arányaiban tehát nagyobb mértékben nőtt, mint az összes hitelálNövekszik a hazai baromfihús-fogyasztás ; tavaly tizenegy százalékkal — 12 ezer tonnával — vásárolt többet a lakosság az egészséges értendbe jól illő, s a viszonylag olcsó húsáruk közé sorolható csirkéből, mint egy évvel korábban. A Baromfitermelők Egyesülésének — amely összefogja a baromfival foglalkozó gazdaságok, üzemek zömét — becslése szerint az idén további 5-6 ezer tonnával emelkedik a fogyasztás. Az export- kilátások a korábbinál kedvezőbbek, s így célszerű fokozni a termelést. Ennek megfelelően lomány gyarapodása. Annak ellenére, hogy az illetékesek ebben az időszakban lényegesen többször indítottak behajtási eljárást, és a kezesvállalási kötelezettséget is megszigorították. A vissza nem fizetett tartozások vizsgálatakor kiderült, hogy a fogyasztási hiteleknél az elmaradás évről évre csökkent. Viszont, ugrásszerűen nőtt a hosszú lejáratú hiteleknél. A statisztikák összesen 9 ezer nem fizető adóst regisztrálnak. A hátralékok 500—50 ezer forint között mozognak. A legtöbb hátralék, szám szerint 4 ezer 500—5 ezer, az 500—5 ezer forint közötti tartományban mozog. Az adósok zöme 2—4 havi részlettel tartozik. Az ebbe a körbe tartozók mintegy fele évről évre cserélődik. Rendezik tartozásaikat, de helyükbe újak lépnek. Bakos János, az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságának lakos400 ezer tonna vágóbaromfi felvásárlása a feladat, ami 16 ezer tonnával több a tavalyi meny- nyiségnél. A termelés növelésének feltételei megvannak. Kellő mennyiségű tenyészanyagot tartanak a gazdaságok s ezzel a naposcsibe-utánpótlást biztosítják. Javítani kell viszont a takarmány minőségén. A gazdaságos baromfineveléshez, a termelési kedv megőrzéséhez ugyanis megfelelő összetételű, az állat biológiai igényét optimálisan kielégítő táplálékra van szükség. — Meghaladja a 6 ezret azoknak a családoknak a száma, akik felszólítás ellenére sem tettek eleget részletfizetési kötelezettségeiknek. Havonta mintegy 3 ezer felszólítást küldenek 'ki az OTP-fiókok és a takarékszövetkezetek. Ezenkívül 4—500 kezes is kap hátralék miatti jelzést. Ha a felszólítás sem vezet eredményre, az ügyfél nem rendezi tartozásait, akkor a pénzintézetek az illető illetményeiből, vagy más pénz- beni jövedelméből letiltást kezdeményeznek. (Tavaly több mint 3 ezer esetben volt rá példa.) Sok esetben azonban ez nem vezet megoldásra, mert az adós gyakran változtatja munkahelyét, szinte utolérhetetlen. Akinek kezese van — a legtöbb rövid lejáratú hitel felvételekor megkövetelik a kezest is — annak ilyenkor a kezes jövedelméből tiltatják le a pénzt. Kivételesen ritkán előfordul, hogy a kezes is „megfoghatatlan”. Nos, ékkor nincs más hátra, mint a behajtási, végrehajtási eljárás. A hosszú lejáratú hiteleknél a végrehajtó a kényszerértékesítést kiterjesztheti akár a házra, vagy a lakásra is. — Igaz, erre az elmúlt időszakban nem került sor — mondja Bakos János —, de adandó esetben az OTP élni fog a jogával. Napjainkban egy ember 400 ezer forintnál több pénzt is vehet fel lakásépítésre, -vásárlásra. A fedezeti előírások is szigorodtak. Egyre több hosszú lejáratú hitelnél követeljük meg a kezeseket, például a külön bankkölcsönnél. Tudniillik, havonta igen nagy összeget kell a részletekre kifizetni. Lovász Sándor Felveszünk: szakképzett eladót, raktári dolgozót, adminisztrátort. FÜSZÉRT, Békéscsaba Északi ipartelep. Nagyobb baromfihús-termelés Egy kis műtét A visszanyert szabadság l)j lakók Mályvádon Érdekes eseménynek lehettünk szemtanúi nemrégiben a DEFAG gyulai erdészetében. Vérfrissítésre huszonegynéhány dámvad érkezett ládákba csomagoltan, teherautón a gödöllői vadgazdaságból. A dám — ilyen a természete — kis területen, 15—20 kilométeres körzetben mozgó vad. Így persze könnyen előfordul a közeli rokonok közti kereszteződés, ami a genetikai állomány romlásához vezethet. Ezért szükséges az időnkénti vérfrissítés, idegen dámtehenek, -bikák, -borjak idetelepítése. Így erősödik, nemesedik az állomány, lesz változatos az agancskínálat. A gödöllői „vérfrissítők” vadhoz illő riadalommal, kitörésre készen viselték az ember közelségét. Némelyikük fantasztikus akarással meg is fordult a szűk börtönben, noha a hosszú úton, a kemény hidegben tagjaik bizonyára elgémberedtek. S végre nyílik a láda, ám ez még nem a szabadulás. A kapálódzó vadat erős kezek ragadják meg, az éles vadászkés pedig lemetszi a fül hegyét. A kegyetlennek tűnő műtétre szükség van, nehogy éppen a drága pénzen frissen vásárolt dámvad legyen a legközelebbi vadászzsákmány. A csonka fül — remélhetőleg — figyelmezteti a vadászt: ez az állat más megbízatást kapott... Aztán engednek a szorító kezek, a vad rohan. De nem sokáig. Tisztes távolságban megáll, és visszanéz. Kivétel nélkül valamennyi. Néhány percig tűnődve figyelnek, honnan jöttek, hova kerültek. Majd újra nekiiramodnak, s eltűnnek a mályvádi erdő iiozótos fái közt. Nem kétséges, megtalálják régóta itt élő társaikat és teljesítik „küldetésüket”. — szatmári — Honnan is jöttem? Fotó: Fazekas László
