Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

1985. február 19., kedd Jl pártról mindenkinek Ili. Az irányító szervek A demokratikus centraliz­mus elvéből adódóan, a pártnak több szintre tagolt felépítése, szervezeti rend­szere van. Ez a tagoltság lé­nyegében véve az ország közigazgatási rendjét, illet­ve a gazdálkodó szervek, az intézmények felépítését kö­veti. ahhoz igazodik. Az MSZMP legfelső szer­ve a kongresszus, amely öt­évenként ül össze tanácsko­zásra. (A soronkövetkező, XIII.. éppen most, március végén.) Küldötteit a buda­pesti és megyei pártértekez­leteken, továbbá a legna­gyobb üzemek és egyes in­tézmények pártértekezletein választják. A kongresszus megvitatja az általa válasz­tott vezető testületek beszá­molóit. átfogóan értékeli, mi­nősíti az előző ciklusban végzett munkát, meghatá­rozza a következő időszak legfőbb tennivalóit, dönf a már korábban nyilvánosság­ra hozott, széles körben meg­vitatott és kiegészített ja­vaslatokról. továbbá pártfe­gyelmi ügyekkel kapcsolatos fel lebbezésekről. megválaszt - ja a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság . tagjait. A kongresszus hatáskörébe tartozik a párt programjának (programnyi­latkozatának) és szervezeti szabályzatának elfogadása, illetve módosítása. A Központi Bizottság két kongresszus között irányítja és ellenőrzi a párt vala­mennyi szervét és szerveze­tét. dönf a párt politikájá­nak minden alapvető kérdé­sében, és a hatáskörébe tar­tozó személyi ügyekben, kép­viseli a pártot az állami és társadalmi szervek előtt, va­lamint a nemzetközi kapcso­latokban. A legutóbbi kong­resszuson 127 személyt vá­lasztottak a Központi Bi­zottság tagjává. A dolog ter­mészetéből adódóan többsé­gükben felelős politikai, tár­sadalmi tisztségek betöltői, de ez nem feltétele a köz­ponti bizottsági tagságnak: a testület soraiban több fizi­kai munkás, közvetlen ter­melésirányító. beosztott ér­telmiségi is található. A Központi Bizottság évente többször — legalább négy­szer — összeül; ülésein fo­lyamatosan napirendre tűzi az időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdéseket. El­határozásairól, állásfoglalá­sairól általában közleményt tesz fcözzé; számos esetben határozatát a párt sajtójá­ban, kiadványaiban teljes egészében nyilvánosságra hozza/ A Központi Bizottság vá­lasztja meg a Politikai Bi­zottság tagjait. Ez a testület irányítja ;) KB két ülése között a párt munkáját. Két­hetenként tart ülést, ahol dönt vagy állást foglal a fontos politikai, társadalmi, gazdaságpolitikai kérdések­ben. a hatáskörébe tartozó személyi ügyekben. Az MSZMP Politikai Bizottsá­gának jelenleg 13 tagja van. A határozatok végrehajtá­sának megszervezése a Köz­ponti Bizottság Titkárságára hárul. Ez a szerv a KB tit­káraiból áll. A Központi Bi­zottságnak jelenleg hét tit­kára van. Az első titkár — Kádár János, aki a párt új­jászerveződése óta, vagyis több mint 28 éve megszakí­tás nélkül ált ezen a posz­ton — a munka általános irányítója, a többiek egy- egy munkaterület (gazdaság, államélet, a párt belső éle­te. nemzetközi kérdések, kulturális élet, agitáció-pro- paganda) irányítását látják el. A kongresszus választja meg a Központi Ellenőrző Bizottságot, amely a párt­fegyelem megőrzésének leg­főbb szerveként munkálko­dik a pártegység erősítésén, a párttagság számára előírt normák betartásán. Ez a szerv bírálja el az alsóbb szervek fegyelmi határozatai ellen benyújtott fellebbezé­seket, szükség esetén saját hatáskörében is felelősségre vonja a pártfegyelem, a szer­vezeti szabályzat megsértőit. Fleadatai közé tartozik a párt belső gazdálkodásának ellenőrzése is. Hetvenöt éve született Sebes Imre A Központi Bizottság kü­lönböző osztályai magas kép­zettségű hivatásos és társa­dalmi munkatársak segítsé­gével közreműködnek a vá­lasztott testületek határoza­tainak előkészítésében, fi­gyelemmel kísérik, segítik és ellenőrzik azok végrehajtá­sát, rendszeresen összegzik a gyakorlati munka tapaszta­latait. Az osztályok vezetőit a Központi Bizottság nevezi ki. A Központi Bizottság irányításával működik a há­rom központi pártintézmény, a Politikai Főiskola, a Párt­történeti Intézet és a Tár­sadalomtudományi Intézet, valamint a központi pártsaj­tó: a Népszabadság, a Tár­sadalmi Szemle és a Párt­élet szerkesztősége. A párt felépítésének má­sodik szintjét a budapesti és a megyei pártbizottságok alkotják, valamint néhány olyan intézmény pártbizott­sága, amelyek a megyeiek­kel azonos jogokkal rendel­keznek. (Ilyenek a néphad­sereg és egyes minisztériu­mok pártbizottságai.) Ezek irányításával működnek a városi és a városi jogú nagy­községi, a fővárosban a ke­rületi, valamint a velük azo­nos jogállású vállalati, in­tézményi pártbizottságok. Az alattuk elhelyezkedő szint általában a területi és mun­kahelyi (községben, vállala­toknál, üzemekben, szövet­kezetekben, hivatalban, in­tézményben, a fegyveres erők és testületek egységei­nél működő) pártbizottságo­ké és pártvezetőségeké. Ahol a párttagok létszáma meg­haladja a 200-at (indokolt esetben ez alatt is), pártbi­zottság, egyéb esetben (ha az adott helyen több alap­szervezet létezik) pártvezető­ség működik. A pártbizott-' ságok a munka folyamatos irányítására párt-végrehajtó­bizottságot és titkárt (titká­rokat) választanak. A pártbizottságok nagyon fontos szerepet töltenek be az adotf terület politikai irá­nyításában. Ezért az ötéven­ként tartott küldöttértekez­leten — a XIII. kongresszus előkészítésének menetében most ezekre idén februárban kerül sor — nagy gonddal elemzik munkájukat és vá­lasztják újjá tagjaikat. Gyenes László (Pénteken következik: Az alapszervezetek.) Módszertani pályázat úttörővezetőknek A Magyar Úttörők Szövetségé­nek Országos Tanácsa módszer­tani pályázatot hirdet a kisdo­bosokkal foglalkozó úttörőveze­tők részére. A pályázat célja a kisdobosélettel kapcsolatos mód­szertani írások gyarapítása. Az úttörővezetők jól hasznosítható tapasztalataik közreadásával hozzájárulhatnak a kisdobosok mozgalmi tevékenységének gaz­dagításához, színesítéséhez, a korszerű foglalkozási formák népszerűsítéséhez; segítséget nyújthatnak a legnehezebb moz­galmi feladatok megvalósításá­hoz. A dolgozatok kitérhetnek a kisdobosközösségek önállóságá­nak, öntevékenységének fejlesz­tésére, a kisdobosrajok önkor­mányzatának működtetésére, a differenciált képességfejlesztés lehetőségeire. Ezenkívül foglal­kozhatnak a pályázók a kisdo­bostagságra, az úttörőéletre való felkészítéssel, leírhatják a Hét- mérföldes csizmában című kö­zösségi játékkal kapcsolatos ta­pasztalataikat, javaslatot adhat­nak dolgozataikban a napközi­ben, az iskolaotthonos osztá­lyokban szervezendő mozgalmi munkára, illetve a hagyomá­nyostól eltérő szerveződésű kis­dobosközösségek tevékenységi formáira. Kidolgozhatják azzal kapcsolatos ötleteiket is: a tár­sadalmi segítők bevonásával, hogyan gazdagítható a kisdobo­sok mozgalmi élete, illetve ho­gyan nyerhetők meg a mozgal­mi munkának a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyer­mekek. A pályamunkák terjedelme legfeljebb 20 gépelt oldal lehet. A jeligés dolgozatokat két pél­dányban — a szerző nevét és címét küön lezárt borítékban — március 31-ig kell eljuttatni a Magyar Úttörők Szövetsége Or­szágos Tanácsa (1133 Budapest XIII., újpesti rakpart 37—38) cí­mére. A bíráló bizottság a legjobb közösségi dolgozatokat hat-, öt-, illetve négyezer, a legsikerül­tebb egyéni pályamunkákat pe­dig három és fél, kettő és fél, illetve 1500 forint jutalommal díjazza. A legjobb pályaművek­ből az Űttörővezetö című lap válogatást tesz közzé, az alko­tókat pedig meghívják a kisdo­bosvezetők 1985 augusztusában rendezendő országos tapasztalat- cseréjére. A pályázat eredményét 1985. május 30-ig kihirdetik. Február 19-én lenne het­venöt éves Sebes Imre, a forradalmi munkásmozga­lomban Sebes fiúk néven is­mert hat fiútestvér egyike. Súlyos betegsége miatt fia­talon, 54 éves korában hunyt el, 1964. január 25-én. A Sebes fiúk pályája, így Sebes Imréé is, Szeghalom­ból indult, ahol édesapjuk tanító volt. majd nyugdíja­zása után a család Buda­pestre költözött. Sebes Imre 1910. február 19-én született Szeghalmon. Elemi iskoláit szülőfalujá­ban, középiskoláit már Bé­késcsabán végezte, itt is érettségizett. Budapestre költözésük után a budapesti munkásnegyed, Angyalföld egyik harisnyagyárába került tanoncnak. Testvérei példá­jára hamar bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 20 éves, amikor belép a KIMSZ tag­jai sorába. Közben munka­helyét el kellett hagynia, mert a gyári munkások sztrájkja mellett a tanoncok munkabeszüntetését szer­vezte meg. A Váci úti se­lyem- és gyapjúgyárban he­lyezkedett el elbocsátása után. Rövid idő múlva a KIMSZ angyalföldi körzeti titkára, majd az északi ke­rületben dolgozott, 1931-ben annak titkára. Az ifjúsági mozgalomban kiemelkedő szerepet játszó fiatalember ugyanebben az évben a KMP tagja lett. A KMP képvisele­tében vett részt Bécs mel­lett, egy luristaházban a KIMSZ illegális plénumán. 1932-ben katonának vo­nult be, leszerelése után a Star kötszövőgyárban dol­gozott. 1935-ben azonban a lebukás veszélye miatt. a párt utasítására illegalitásba vonult, és a párt keleti te­rületének titkáraként mint függetlenített funkcionárius dolgozott. Testvéreit és őt azonban jól ismerte a Hor- thy-rendőrség, ezért egyre nehezebbé vált az itthon folytatott pártmunkája. A párt engedélyevei 1937. szep­tember 4-én már spanyol földön harcolt a felkelők ol­dalán. A kiképzőtáborban el­töltött hónapok után mint az első század párttitkára. 1938. február 16-án Extre- maduránál esett át a tűzke­resztségen. sebesülést is szenvedve. Felépülése után öccsével, Györggyel részt vett a léridai nagy csatá­ban. (György ekkor, 1938. április 4-én a fasiszták gép- fegyvertüzében- halt hősi ha­lált. nevét egykori iskolája, a mai közgazdasági szakkö­zépiskola őrzi Békéscsabán.) A spanyol szabadságharc leverése után a nemzetközi brigádok tagjait Franciaor­szágba internálták. Innen 1943. áprilisában a párt se­gítségével, Sándor bátyjá­val együtt megszökött ési Grenoble-ba került, ahol a magyar pártcsoport titkára, majd az ellenállást szervező függetlenségi mozgalom ve­zetője. Grenoble felszaba­dulása után (1944 agusztus) decemberben Sándor bátyjá­val visszaindult Magyaror­szágra. A háború -dúlta Eu­rópában hónapok kellettek, mire hazai földet érezhet­ték lábuk alatt. Itthon 1945—1946-ig a kommunista párt központi vezetőségének apparátusá­ban dolgozott, majd 1947- ben az Észak-Pest megyei pártbizottság titkári teendő­it látta el, nagy politikai ta­pasztalattal, emberséggel. 1949—1956 között a Fejér megyei pártbizottság első titkára volt, több éven át országgyűlési képviselő. Az 1956-os ellenforradalom után belügyi szolgálatban végzett pártmunkát, a minisztériumi párt vb tagja, az egyik párt- bizottság titkára. Súlyos be­tegsége ellenére nem rop­pant össze, hallatlan erőfe­szítéssel dolgozott, tartotta magát, míg a betegség le­győzte szervezetét, 54 éves korában ragadta el a halál. Emlékét egykori szűkebb pátriája, az azóta várossá lett Szeghalom és Békés me­gye kegyelettel őrzi, életét példaképül állítva a fiatal nemzedékek elé. Jároli József Öröm és gond Gázprogram Gerendáson Nem kényeztet • el ben­nünket az idei tél, alaposan kell fűtenünk, s még jó, ha van mivel. A gerendásiak már az ősszel annak örül­tek, hogy a Munkácsy Ter­melőszövetkezet segítségével eljutott hozzájuk a gáz és remélték, hogy télen már sok helyen ez az energia me­legít. Az elképzelések nem valósultak meg teljesen, pe­dig igencsak előrelátóan próbáltak ténykedni a kis­község vezetői. * * * A gerendási postahivatal elég siralmas képet nyújt a belépő számára és a meleg sem olvasztja fel a kintről hozott csörgő hideget. Lát­hatóan átcserélte valaki a világítótesteket a jobbítás szándékával, de a falak, a mennyezet szemléletesen ábrázolja, hol lehetett a ré­gi. (Ami nem is volt olyan régi, hiszen néhány éve ír­tunk a hivatal átadásáról.) Bizonyosan tavasz lesz már, mire eltüntetik a szerelés nyomait. Persze, nem az a két kedves postai dolgozó, akik az üvegablak mögött ülnek, vastag sálba, pulóver­be, nadrágba burkolózva. A hőmérséklet talán eléri a 15 Celsius-fokot. Érezzük, amint letelepszünk és feladóvevé­nyünket kitöltjük, elbírjuk a vastag kabátot. Idebenn olajkályha birkózik a hideg­gel, dermesztőén csekély eredménnyel. Amikor az üvegfal túlsó felén ülő asz- szonyokat kérdezzük: — Itt Ebben az egy csoportszobá­ban tudtak fűteni az óvodá­ban, ezért a zsúfoltság miért nem kötötték be a gázt és azzal fűtenek, hi­szen a vezeték az ajtó előtt van? — Udvariasan moso­lyognak, s a „nem tudjuk” válasz helyett gyorsan, pon­tosan elintézik hivatalos ügyünket. * * * Következő állomáshelyünk az óvoda. Együtt az összes gyerek, itt is fűtési gondok nehezítik az oktatást, neve­lést. Rendszeresen hol itt, hol ott romlik el az olajkály­ha, olyankor fél napokat tölt náluk a szerelő. Mire kész az egyik, újra rossz a má­sik. Móricz Györgyné vezető óvónő szerint ennyi gond so­se volt még a fűtéssel, a vízvezetékekkel, mint az idén. A gázbevezetés belső szerelési munkálatai már el­készültek, a központi fűtés elemei a helyükön, a nyo­máspróbát az utcában meg­tartották, ezután közbeszólt a hideg. — Ilyenkor már nem lehet heggeszteni a mű­anyag csöveket, várni kell az enyhébb időre — mondták a szerelők. Hogy miért hú­zódott el ilyen későre a kül­ső szerelés? Az ok, alkat­részhiány. Nyáron a nagytakarítás idején amennyire lehetett, szépen felújította a tanács az öreg óvodaépületet. Né­hány évig még otthont ad­hat a gyerekeknek. A kö­vetkező ötéves terv várható­an változást hoz. Tornater­met és osztályokat kap az iskola, s akkor az úgyneve­zett „kisiskola” épületébe költöznek majd az óvodá­sok. * * * 1984. január 1-től általános művelődési központba tö­mörült az iskola, a napkö­zi, az óvoda és a művelődési ház. Igazgatója; Csizmadia Zoltán. — Az egy év tapasztalata igazolta az elképzeléseinket — mondja. — Jobban ki tudjuk használni a techni­kai,. tárgyi, személyi feltéte­leket. Egységesebb lett a község oktatása, közművelő­dése. Február 1-től megala­kult az alsó fokú intézmé­nyek gondnoksága, s ők a gazdasági tennivalók nagy részét leveszik a vállunkról. Az iskolában még a gáz be­vezetése előtt kialakítottuk a központi fűtést, most csak rá kellett kötni a vezetéket. A község vezetésével közös nagy tervünk a tornaterem­építés, amelynek legalább a felét társadalmi munkával valósítjuk meg. Befejezzük a szabadban a futópályát. Me­gyei támogatást is kaptunk, bizonyosan látják, hogy ez a kis község törekszik a jó­ra, a fejlesztésre. Igaz, szé­pen szerepelnek a gyereke­ink is a tanulmányi és sport- versenyeken. Bízunk abban, ez a falu nem néptelenedik el. A garancia; a jól műkö­dő téesz, sok fiatal házépí­tési kedve. Egész utcányi tel­ket osztott el a szövetkezet a fiataloknak és az építés­hez is segítséget nyújtott. * * * Kiss László, a Munkácsy Mgtsz elnöke és a község társadalmi tanácselnöke. Az, hogy ő a falu egyik gazdája, nem új keletű igazság ezen a vidéken: — öt község fogott össze azért, hogy ebben az ötéves tervben megvalósítsa a gáz­programját — tájékoztat a szervezésről. — Csorvás, Csanádapáca, Medgyesbod- zás, Medgyesegyháza és mi. A 85 millió forintos beruhá­zás intézője a termelőszö­vetkezetünk volt. Beszerez­tük a szükséges gépeket, árokásókat, műanyagcső-he- gesztőket. Saját embereinket is kiképeztük erre a speciá­lis munkára. A tervek sze­rint 333 portára vezettük volna tavaly a gázt, de a belső szerelési munkálatok­ra nem volt kapacitás. Ezért is késett néhány gázbekötés, no meg anyaghiány akadá­lyozta a munkát. A Táncsics utcában az óvodánál már kész a vezeték, most azon­ban kifagytunk, várjuk az enyhülést. A posta nem tar­tozik a hatáskörünkbe. Annyit tudtunk segíteni az ott dolgozóknak, hogy a fennmaradt olajkályhákból adtunk nekik. Ebben az esztendőben a közintézményeken kívül 180 —200 lakóházban gyulladhat fel a gázláng. A munkák folytatásához be tudtuk sze­rezni a külső vezetékek csö­veit. A belső szerelés gond­jait úgy oldottuk meg, hogy vidéki szerelőbrigádokkal is dolgoztatunk. Segítenek pél­dául az Orosházi Univerzá­lis Szövetkezet szakemberei. Egy-egy szerelő egészen őszig csak nálunk dolgozik majd, ez idő alatt 30—35 házat is beköthet. A ké­sőbbiekben, ha anyag van és az idő is engedi, a saját jól képzett embereinkkel má­soknak is tudunk segíteni, amikor igénylik. * * * A kis községben a nehéz esztendők ellenére az utób­bi évben nagy a fejlődés, s a tervek előremutatóak. Persze van is mit pótolniuk. Az ilyen nagyszabású vál­lalkozásnak azonban nem csak örömei, hanem gondjai is vannak. S ezt lehetőleg ne a gyerekek érezzék meg. Bede Zsóka Bemelegítő gyakorlatok az iskola szabadtéri Raj, ki mit tud az ötödik osztályban pályáján Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents