Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
1985, február 18., hétfő NÉPÚJSÁG Pártértekezletekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) Márk György részletesen foglalkozott a hazánkban élő románság helyzetével. Rámutatott arra, hogy a város központja tudott lenni a Gyulán és környékén élő etnikai kisebbségnek. Kijelentette: a magyarországi románok és más nemzetiségek politikai hangulata jó, ragaszkodásuk igen erős a szülőföldhöz, a Magyar Népköztársasághoz. Szabó Miklós hozzászólásában méltatta a város gazdasági és társadalmi előrehaladását. Hangsúlyozta: történelmi léptékű, jelentős fejlődés ment végbe Gyulán az elmúlt négy évtized alatt. A város megtalálta helyét, és a reá háruló szerepkört színvonalasan tölti be. A megyében és az országban elismert helyet vívott ki magának. Vannak gondjai, olyanok is, amelyek az idegenforgalommal függnek össze. Ha nem sikerül ezeken segíteni, Gyula elveszítheti rangját az országban. Beszéde további részében a közigazgatás átszervezésének tapasztalatait elemezte. szólt a falvak népesség- megtartó erejét szolgáló feltételek biztosításáról. az ellátásban és az infrastruktúrában meglevő gondokról. Beszélt a párt kádermunkájának. ezen belül a tervszerű káderutánpótlásnak a fontosságáról, mint a jövővel szembeni felelősség megnyilvánulásáról. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy erősíteni kell az arra érdemes fiatalok között a párt tagfelvételi munkáját. A vitában elhangzottakat Marsi Gyula, a városi párt- bizottság első titkára foglalta össze. A pártértekezlet 55 tagú pártbizottságot és 46 küldöttet választott a megyei, pártértekezletre. Az újjáválasztott pártbizottság döntött a tisztségviselők személyéről. Első titkár ismét Marsi Gyula, titkár Klampeczki Károly és Mihucza József lett. A. Z. Békés A legutóbbi pártértekezlet, 1980 óta a szerényebb fejlesztési lehetőségek, a természeti csapások, az árvíz, az aszály ellenére is kézzel fogható a települések fejlődése — állapították meg szinte egyöntetűen a békési városi pártértekezleten felszólalók. A szombaton megrendezett tanácskozás munkájában részt vett többek közt dr. Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, valamint Csatári Béla, a párt megyei bi7 zottságának titkára. A pártértekezletre készített írásos anyag részletesen elemzi az ipar, a mezőgazdaság, a települések fejlődését. A város és a városkörnyéki községek ipari üzemeiben a termelés a tervezettnél gyorsabban, 25 százalékkal nőtt. A város ipari termelésére azonban továbbra is a kisüzemi termelés maradt a jellemző, s az utóbbi években is megmaradt a műszaki technológiai elmaradottság. A mezőgazdasági üzemekben 1980. óta 72 százalékkal nőtt a termelési érték. Ugyanezen időszak alatt beruházásokra elsősorban az árvízi helyreállítás következtében a korábbinál több pénzt fordítottak. Az utóbbi két évben az aszály hatására csökkent az üzemek nyeresége, de búzából 1984-ben és kukoricából 1983-ban így is meghaladták a tervidőszak végére előirányzott termésátlagot. Dinamikusan fejlődött az alaptevékenységen kívüli termelés. A városban és a városkörnyéki községekben a kereskedelmi ellátás színvonala tovább javult. Az üzletek alapterülete 24, a vendéglátóipari egységeké öt százalékkal bővült. A város iparcikkáruháza mellett Bélme- gyeren üzletház, Muronyban TÜZÉP-telep, Tarhoson ABC-áruház épült. Békésen és a vonzáskörzetéhez kapcsolódó községekben a VI. ötéves terv készítésekor 1200 lakás átadásával számoltak. Az elmúlt év végéig 800 lakás épült fel. Városfejlesztési kiadásokra 237 millió forintot költöttek, de a települések fejlődését a dolgozó kollektívák társadalmi munkája is nagyban segítette. A lakók, az üzemek, intézmények dolgozói négy év alatt 36 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek, s a most épülő, úgynevezett nevelési központ építésére eddig hétmillió forintot fizettek be. A pártalapszervezetek eredményes munkájának köszönhetően tovább erősödött a párt vezető szerepe, az alapszervezetek többsége eredményesen tett eleget a megnövekedett követelményeknek, jelentős szerepet vállalva a helyi politika alakításában, formálásában. Az irányelvek vitájáról készített állásfoglalás tartalmas vitákra enged következtetni. Az állásfoglalásban szereplő megállapítások között olvashatjuk többek között: igen kedvezőtlenül hat a város és falu közötti különbség csökkenésére, hogy főleg a nagyvárosokban olcsóbb a közlekedés, az energia, a közüzemi díjak, jobb az áruellátás, magasabbak az egy főre eső keresetek . . . az értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülését növekvő szerepüknek megfelelően tovább kell növelni... ivó- vízellátás biztosítása megköveteli, hogy nagyobb gondot fordítsunk az ivóvizet adó talajrétegek védelmére... vissza kell adni a főmunkaidőben végzett munka rangját.. . a gazdasági munka- közösségben dolgozók elmaradnak a művelődésben, nem vesznek részt a közéletben, kevesebb idejük jut a gyermeknevelésre ... a szabályozó rendszer túl bonyolult, mégis lehetőséget ad visszaélésekre . .. nagyobb gondot kell fordítani az áru minőségének javítására, a választék bővítésére, a hiánycikkek megszüntetésére. A pártértekezlet vitájában tizennyolcán szólaltak fel, és nyolcán írásban adták be hozzászólásukat. Elsőként Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára kapott szót, aki elismeréssel állapította meg, hogy Békés és a vonzáskörzetébe tartozó községek, valamint a gazdálkodó egységek fejlődése az utóbbi években is dinamikus maradt. A városi pártbizottság irányító munkájának köszönhetően tovább nőtt a községi, üzemi, intézményi pártalapszervezetek szerepe, aktivitása. Vámos László az iskolai nevelőmunka eredményeiről, ellentmondásairól szólt. Külön is elemezte az úttörő- csapatok nevelőmunkáját. Lipták Pál hangsúlyozta, hogy bár javultak a hitelfeltételek, sok fiatal számára a lakáshoz jutás így is rendkívül nehéz. A lakáshoz jutott fiatalok eladósodása tovább nő. Dr. Szabó István véleménye szerint az egészségügyben dolgozók politikai felkészültsége, aktivitása elmarad a szükségestől. Az orvosok, s az egészségügyben dolgozók, akik naponta találkoznak a betegekkel, nagyobb szerepet tölthetnének be az agitációban. Varga B. Zoltánná elismerően hangsúlyozta, a nők fokozódó társadalmi megbecsülését. Munkahelyén, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet telephelyén egyre több nő kap vezető megbízást. Minya János kritikusan beszélt arról, hogy a helyiipar műszaki színvonala nem felel meg a mai igényeknek, s ezért a jól képzett szakemberek száma is kevesebb. Makoviczki János a város fejlődéséről és a további fejlesztési elképzelésekről beszélt. Gyurovics István a területi pártalapszer- vezet szerepéről számolt be. Kocsor László a párt munkastílusának, munkamódszerének gazdagítását különösen fontos kérdésként fogalmazta meg hozzászólásában. Perecz Sándor a vállalkozó, a kezdeményező szerepről, Oláh Árpád a szakszervezet jelentőségéről, Szilágyi Lajos a rugalmas munkabeosztás eredményeiről, Varga Sándor a HNF és munkabizottságai növekvő befolyásáról szólt. Paczuk József a helyi ellátás fejlődését elemezte, Raffai Györgyné pedig Kamut fejlődéséről tájékoztatta a küldötteket. A pártértekezleten felszólalt dr. Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese is, aki kiemelten foglalkozott az ország gazdasági, társadalmi helyzetével, a fegyverkezési verseny kedvezőtlen hatásával. A jövő feladatairól szólva megállapította, hogy az elkövetkező években meg kell teremteni a VII. ötéves tervre előirányzott 13 százalékos életszínvonal-növekedés feltételeit. A pártmunkát is ezekhez a követelményekhez kell igazítani; a pártmunka kövesse az élet változásait. A vitát követően a pártértekezlet megválasztotta a 49 tagú pártbizottságot. A párt- bizottság első titkárává ismételten Inokai Jánost, titkárává Pataki Istvánt, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkárát választotta. K. J. Szeghalom Szeghalmon, az ünnepi díszbe öltöztetett ifjúsági és úttörőházban 189 küldött részvételével kezdődött meg szombat délelőtt a városi pártértekezlet. A jelenlevőket Boros Mihály levezető elnök üdvözölte, közöttük az elnökségben helyet foglaló dr. Lovász Matildot, a Békés megyei pártbizottság titkárát. Ezt követően Varga István, a szeghalmi városi pártbizottság első titkára emelkedett szólásra, szóbeli kiegészítést fűzve az ötéves munkáról szóló írásos beszámolóhoz. Kiemelte a Szeghalom és környékén 40 esztendő alatt végbement változások mögött meghúzódó emberi erőfeszítéseket, a Sárrét e szegletében tapasztalható nagy fejlődést, melynek következtében például az utóbbi tíz esztendőben Szeghalmon felgyorsult az ipari üzemek megerősödése, nőtt a termelés hatékonysága. Ugyanakkor — állapította meg —, ezt a fejlődést nem minden esetben követte az önállóság növekedése. Az elmúlt esztendőben az ipari és építőipari termelés értéke a térségben megközelítette a 2,5 milliárd forintot, a nyereség pedig a 230 milliót. A beszámolás időszakában kezdett termelni a Csepel Autógyárban megvalósított nagyberuházás, a ruhaipari vállalat új telepe, és a Sárréti Tej békéscsabai üzeme. Mindezek hatására nőtt a műszaki színvonal, és a technikai felszereltség. A szolgáltatások területén viszont nem sikerült a célul tűzött fejlődést elérni. A szocialista szektorba tartozó szövetkezetek és vállalatok nem bővítették tevékenységüket. Ugyanakkor jelentősen megnőtt a lakossági szolgáltatásokban tevékenykedő kisiparosok száma. A közlekedésben jelentős fejlődés tapasztalható. A Vésztőn kialakított MÁV körzeti üzemfőnökség eredményesen oldotta meg feladatát. A térségben továbbra is meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak. Jelenleg nyolc termelőszövetkezet és egy állami gazdaság gazdálkodik a 65 ezer hektáros területen. A gyakori belvíz, s az elmúlt két évi aszály ellenére jó eredménnyel zártak a térség mezőgazdasági üzemei. A háztáji gazdálkodásnak a nagyüzemekhez kapcsolódó területei fejlődtek a legdinamikusabban. A továbbiakban Varga István szólt a településeken tapasztalható lakásépítési gondokról. Az építkezések megdrágultak, lelassultak, s a kész lakások minősége is több esetben romlott. Elismeréssel állapította meg, hogy a térségben javult a bölcsődei, óvodai és tanteremellátás, de Szeghalmon és Füzesgyarmaton továbbra is szükség van új tantermekre. Bővült a kereskedelmi hálózat, új szervezeti formák jelentek meg. ennek ellenére az ellátás mégis romlott néhány áruféleség hiánya miatt. A térség gazdasági helyzetét elemző gondolatok után az előadó az alapszervezeti beszámoló taggyűlések tapasztalatait is összegezte. Mint mondotta: — Az alapszervezeti beszámolók döntő többsége jól tükrözte a XII. kongresszus óta végzett munkát. Csökkent azoknak a beszámolóknak a száma, amelyek főként termelési eredményekkel, a gazdálkodással összefüggő kérdésekkel foglalkoztak. A termeléssel kapcsolatos feladatok értékelése úgy fogalmazódott meg helyesen, hogy e kérdésben a párttagság mennyire volt képes az irányító, ellenőrző, mozgósító feladatainak megfelelni. Ugyanakkor a bírálatok elég általánosan fogalmazódtak meg, s ezzel nem segítették az egyes párttagok és a kollektívák konkrét felelősségének feltárását. Kiemelten foglalkozott a párttagság, a pártfegyelem, az aktivitás és a pártmegbízatások helyzetével. Még mindig sok az igazolt és igazolatlan hiányzók száma, s esetenként probléma van a kommunista vezetők példamutatásával is. Sajnos, nőtt a passzívan viselkedő, pártmegbízatásukat elhanyagoló tagok száma. Holott — hangsúlyozta Varga István —, az alapszervezetek munkájának hatását a párton kívüliek körében döntően az határozza meg, hogy mennyire egységes és fegyelmezett a pártmunka, hogyan tud mozgósítani a párton kívüliek körében. Végezetül a városi pártbizottság tevékenységét értékelő gondolatok után Varga István megköszönte a párt tisztségviselőinek, aktivistáinak a párt politikáját segítő áldozatos munkáját. A beszámolót követő vitában Papp Gyula (Füzesgyarmat), a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben elért eredményekről és gondokról szólt. Többek között arról, hogy a fiatalság politikai nevelése új módszereket kíván. Hunya Karolina, a kö- rösladányi pártbizottság titkára meggyőzően szólt az új jelenségek megértéséhez szükséges tudatformálás módszereiről. Tóth Mihály (Szeghalom) a város és vidék között továbbra sem csökkenő különbségekét nehezményezte. Matuska Sándor (Zsadány) a „végeken” élő gazdasági egységek szakembergondjairól, értékesítési nehézségeiről szólt. Szász Gyula (Szeghalom) a Csepel Autógyár munkásgárdájának megszilárdulásáról, s a szakmunkás-utánpótlás gondjairól beszélt. Tóth Sándor (Szeghalom) a párttagok kötelességeiről, fegyelméről mondott szenvedélyes hangú hozzászólást. Vaszkó Tamás (Szeghalom) az oktatásban elért eredményekről, és a térség közművelődési hiányosságairól szólt. Orvos Gyula (Bucsa) a kis települések népességmegtartó erejének gondjait elemezte. Marton János (Okány) a KISZ-fiatalokkal folytatott törődés lehetőségeit vázolta fel. Varga Istvánná (Szeghalom) a város és környéke lakóinak áldozatos társadalmi munkáját emelte ki. He- gyesi Pál (Szeghalom) a kereskedelempolitika és az ellátás feszültségeinek okait vizsgálta. Kozák Sándor (Szeghalom) a térség fejlődésének eredményeiről és nehézségeiről adott számot. Nyári János (Szeghalom) a fiatalok lakásgondjairól, eladósodásáról szólt. Horváth László (Szeghalom) a köz- művelődési dolgozók megbecsülésének hiányát és következményeit taglalta. Lovász Matild felszólalásában elemezte a térség és Békés megye társadalmi, gazdasági életében bekövetkezett változásokat, a gazdaság alkalmazkodóképességének javítására tett intézkedéseket. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig nem megfelelő a jövedelmezőség, a munkafegyelem. Végezetül a pártkongresszusra történő felkészülés megyei helyzetéről adott rövid áttekintést. Bezsei János (Szeghalom) a lakásépítéshez kapcsolódó hitelfeltételek hiányosságait tárta fel. Papp Károly (Körösladány) a KGST integrációval és az exportlehetőségek nehézségeivel foglalkozott. Varga István összefoglalója után a küldöttek elfogadták a beszámolót, megválasztották a városi pártbizottság 55 tagját és a 28 küldöttet. A szeghalmi párt- bizottság első titkára ismét Varga István lett, titkárai pedig Gurmai Gyula és Kerekes Kálmán. B. S. E. Pártunk munkamódszerének szerves része, hogy ötévenként társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális életének fejlődését áttekinti. Ennek a munkának célját és jelentőségét most növeli, hogy hazánk 40 éve szabad és független, elkötelezett tagja a szocialista világ- rendszernek. E gondolatokkal kezdődött szombaton délelőtt Gyomaendrődön, a cipész szövetkezet nagytermében a gyomaendrődi városi jogú nagyközség pártértekezlete. Farkas Sándor levelező elnök köszöntötte a 163 küldöttet, akik Dévaványa, Ecsegfalva, Gyomaendrőd és Hunya kommunistáinak képviseletében vettek részt a pártértekezleten. A levezető elnök külön üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Gyulavári Pált, a megyei párt végrehajtó bizottságának tagját, a megyei tanács elnökét, Németh Attilát, az MSZMP Központi Bizottsága politikai munkatársát és Csaba Jánost, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét. A küldötteknek korábban eljuttatott alapos, tárgyilagos és kritikus beszámolóhoz Kóris György, a városi jogú pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben megemlékezett a vidék agrárszocialista mozgalmáról, a jelenlévők egyperces néma felállással adóztak az 1935. március 20-i endrődi csendőr sortűz áldozatai emlékének. Ezt követően az elmúlt négy évtized főbb állomásait tekintette át, elemezve a párt programját, szólt a munkások, parasztok tenniakarásáról. Az elmúlt öt évről az első titkár elmondta: négy település 49 alapszervezetében több mint 2 ezer 900 párttag dolgozik, az elmúlt évek szervezeti, közigazgatási változásai nyomán alakult ki a mostani pártbizottság. A közelmúlt hetekben a tagság 98 százalékával beszélgettek el, ami a beszámoló alapját adta az ötéves munka értékelésekor. A társadalmi viszonyok fejlődéséről a beszámoló megállapította: az eltelt öt esztendőre a szocialista tulajdon gyarapodása a jellemző. Erőteljesebben a szövetkezeti tulajdon növekedett, részaránya a térségben meghatározó. Fejlődtek az elosztási viszonyok is. Bővült , a teljesítménybéres munkák aránya, az önelszámoló egységek kialakítása. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 34,0 százaléka, a mezőgazdaságban 50,5 százaléka, a kereskedelemben 8,7 százaléka, az. egyéb ágazatban 5,2 százaléka, magánfoglalkozású a keresőképes lakosság 1,6 százaléka. A gazdasági fejlődés főbb kérdéseiről az előterjesztés megállapította: a térség gazdasága a ciklusidőszak alatt egyenletesen fejlődött. A gazdálkodó egységek, termelő üzemek a fokozódó nehézségek mellett is megőrizték életképességüket, sőt erőiket megújították. A beszámoló elemezte a térség mezőgazdaságát, közlekedését, kereskedelmi hálózatát, foglalkozott az új vállalkozási formákkal, a lakosság életkörülményeivel, az üzemi demokrácia kérdéseivel, a gazdaság pártirányításával. Külön fejezet taglalta az ideológiai és a művelődéspolitikai kérdéseket, elemezve a pártpropaganda feladatait, a közoktatás gondjait. Foglalkozott á térség egészségügyének helyzetével, majd a pártélet kérdésével. A vitában tizennyolcán jelentkeztek hozzászólásra, közülük négyen, idő hiányában, írásban adták be hozzászólásukat. A felszólalók foglalkoztak a ' körzetközpont és vonzáskörzetének lakásépítési gondjaival, a kereskedelmi és egészségügyi hálózat fejlesztésével. Többen beszéltek a kisközségek, így Hunya és Ecsegfalva közlekedési gondjairól, amin ugyancsak van mit javítapi. Mások a pártoktatás hatékonyságát hangsúlyozták, s szóltak a ki nem használt szellemi tőke csatasorba állításáról. Néhányan szenvedélyesen beszéltek a főváros és a nagyváros, valamint a város és a falu közötti különbségekről. Hangsúlyozták: az esélyegyenlőségek nem biztosítottak épp úgy, mint egy arányos teherviselés. A hozzászólók elmondták, hogy a belső tartalékok- feltárásával, a kooperációval tartalékok szabadíthatok fel, s ezt a még fegyelmezettebb munkával, vezetői példamutatással lehetne fokozni. Az egyik hozzászóló foglalkozott az exportképesség javításának kérdésével, a közgazda- sági szemléletet gátló tényezőkkel, és a vállalati önállóság jelentőségével. Ehhez kapcsolódva csak példaként említette: a mezőgazdasági termelő nem tudja, melyik terméke hová és mennyiért kerül piacra. A háztáji és kisegítő gazdaságok termeléséről elhangzott: nemcsak exportra, hanem a lakosság jobb ellátására, a választék bővítésére is szolgál. Gyulavári Pál hozzászólásában hangsúlyozta: a mostani összegzés az elmúlt öt év munkájáról az elkövetkezendő esztendők alapját adja. Szólt a szocialista demokrácia kérdéseiről, beszélt a népképviseleti szervek hatékonyságának növeléséről, gazdaságpolitikánk változásáról. Ezt követően az irányítási rendszer korszerűsítését elemezte, majd megyénk VI. ötéves tervének mérlegéről adott tájékoztatót. A vitát Kóris György foglalta össze, s válaszolt a kérdésekre. A pártértekezlet végezetül megválasztotta a 49 tagú pártbizottságot, melynek első titkára ismét Kóris György, titkára Szakáll József lett. A négy települést 21 küldött képviseli majd a megyei pártértekezleten. Sz. A. Gyomaendrőd
