Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-18 / 40. szám

1985, február 18., hétfő NÉPÚJSÁG Pártértekezletekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) Márk György részletesen foglalkozott a hazánkban élő románság helyzetével. Rámutatott arra, hogy a város központja tudott len­ni a Gyulán és környékén élő etnikai kisebbségnek. Kijelentette: a magyarorszá­gi románok és más nemze­tiségek politikai hangulata jó, ragaszkodásuk igen erős a szülőföldhöz, a Magyar Népköztársasághoz. Szabó Miklós hozzászólá­sában méltatta a város gaz­dasági és társadalmi előre­haladását. Hangsúlyozta: történelmi léptékű, jelentős fejlődés ment végbe Gyulán az elmúlt négy évtized alatt. A város megtalálta helyét, és a reá háruló szerepkört színvonalasan tölti be. A megyében és az országban elismert helyet vívott ki ma­gának. Vannak gondjai, olyanok is, amelyek az ide­genforgalommal függnek össze. Ha nem sikerül eze­ken segíteni, Gyula elveszít­heti rangját az országban. Beszéde további részében a közigazgatás átszervezé­sének tapasztalatait elemez­te. szólt a falvak népesség- megtartó erejét szolgáló fel­tételek biztosításáról. az ellátásban és az infrastruktú­rában meglevő gondokról. Beszélt a párt kádermun­kájának. ezen belül a terv­szerű káderutánpótlásnak a fontosságáról, mint a jövő­vel szembeni felelősség meg­nyilvánulásáról. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy erősíteni kell az arra érdemes fiatalok között a párt tagfelvételi munkáját. A vitában elhangzottakat Marsi Gyula, a városi párt- bizottság első titkára fog­lalta össze. A pártértekezlet 55 tagú pártbizottságot és 46 küldöt­tet választott a megyei, párt­értekezletre. Az újjáválasz­tott pártbizottság döntött a tisztségviselők személyéről. Első titkár ismét Marsi Gyu­la, titkár Klampeczki Ká­roly és Mihucza József lett. A. Z. Békés A legutóbbi pártértekezlet, 1980 óta a szerényebb fej­lesztési lehetőségek, a ter­mészeti csapások, az árvíz, az aszály ellenére is kézzel fogható a települések fejlő­dése — állapították meg szinte egyöntetűen a békési városi pártértekezleten fel­szólalók. A szombaton meg­rendezett tanácskozás mun­kájában részt vett többek közt dr. Petrovszki István, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese, valamint Csa­tári Béla, a párt megyei bi7 zottságának titkára. A pártértekezletre készí­tett írásos anyag részletesen elemzi az ipar, a mezőgaz­daság, a települések fejlődé­sét. A város és a városkör­nyéki községek ipari üze­meiben a termelés a terve­zettnél gyorsabban, 25 szá­zalékkal nőtt. A város ipa­ri termelésére azonban to­vábbra is a kisüzemi terme­lés maradt a jellemző, s az utóbbi években is megma­radt a műszaki technológiai elmaradottság. A mezőgazdasági üze­mekben 1980. óta 72 száza­lékkal nőtt a termelési ér­ték. Ugyanezen időszak alatt beruházásokra elsősorban az árvízi helyreállítás következ­tében a korábbinál több pénzt fordítottak. Az utóbbi két évben az aszály hatásá­ra csökkent az üzemek nye­resége, de búzából 1984-ben és kukoricából 1983-ban így is meghaladták a tervidő­szak végére előirányzott ter­mésátlagot. Dinamikusan fej­lődött az alaptevékenységen kívüli termelés. A városban és a városkör­nyéki községekben a keres­kedelmi ellátás színvonala tovább javult. Az üzletek alapterülete 24, a vendéglá­tóipari egységeké öt száza­lékkal bővült. A város ipar­cikkáruháza mellett Bélme- gyeren üzletház, Muronyban TÜZÉP-telep, Tarhoson ABC-áruház épült. Békésen és a vonzáskörzetéhez kap­csolódó községekben a VI. ötéves terv készítésekor 1200 lakás átadásával számoltak. Az elmúlt év végéig 800 la­kás épült fel. Városfejlesztési kiadások­ra 237 millió forintot költöt­tek, de a települések fejlő­dését a dolgozó kollektívák társadalmi munkája is nagy­ban segítette. A lakók, az üzemek, intézmények dolgo­zói négy év alatt 36 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek, s a most épülő, úgynevezett ne­velési központ építésére ed­dig hétmillió forintot fizet­tek be. A pártalapszervezetek eredményes munkájának kö­szönhetően tovább erősödött a párt vezető szerepe, az alapszervezetek többsége eredményesen tett eleget a megnövekedett követelmé­nyeknek, jelentős szerepet vállalva a helyi politika ala­kításában, formálásában. Az irányelvek vitájáról ké­szített állásfoglalás tartal­mas vitákra enged következ­tetni. Az állásfoglalásban szereplő megállapítások kö­zött olvashatjuk többek kö­zött: igen kedvezőtlenül hat a város és falu közötti kü­lönbség csökkenésére, hogy főleg a nagyvárosokban ol­csóbb a közlekedés, az ener­gia, a közüzemi díjak, jobb az áruellátás, magasabbak az egy főre eső keresetek . . . az értelmiség anyagi és er­kölcsi megbecsülését növek­vő szerepüknek megfelelően tovább kell növelni... ivó- vízellátás biztosítása meg­követeli, hogy nagyobb gon­dot fordítsunk az ivóvizet adó talajrétegek védelmére... vissza kell adni a főmunka­időben végzett munka rang­ját.. . a gazdasági munka- közösségben dolgozók elma­radnak a művelődésben, nem vesznek részt a közéletben, kevesebb idejük jut a gyer­meknevelésre ... a szabályo­zó rendszer túl bonyolult, mégis lehetőséget ad vissza­élésekre . .. nagyobb gondot kell fordítani az áru minő­ségének javítására, a vá­laszték bővítésére, a hiány­cikkek megszüntetésére. A pártértekezlet vitájában tizennyolcán szólaltak fel, és nyolcán írásban adták be hozzászólásukat. Elsőként Csatári Béla, az MSZMP Bé­kés megyei bizottságának titkára kapott szót, aki elis­meréssel állapította meg, hogy Békés és a vonzáskör­zetébe tartozó községek, va­lamint a gazdálkodó egysé­gek fejlődése az utóbbi évek­ben is dinamikus maradt. A városi pártbizottság irányító munkájának köszönhetően tovább nőtt a községi, üze­mi, intézményi pártalapszer­vezetek szerepe, aktivitása. Vámos László az iskolai nevelőmunka eredményei­ről, ellentmondásairól szólt. Külön is elemezte az úttörő- csapatok nevelőmunkáját. Lipták Pál hangsúlyozta, hogy bár javultak a hitelfel­tételek, sok fiatal számára a lakáshoz jutás így is rend­kívül nehéz. A lakáshoz ju­tott fiatalok eladósodása to­vább nő. Dr. Szabó István véleménye szerint az egész­ségügyben dolgozók politikai felkészültsége, aktivitása el­marad a szükségestől. Az or­vosok, s az egészségügyben dolgozók, akik naponta ta­lálkoznak a betegekkel, na­gyobb szerepet tölthetnének be az agitációban. Varga B. Zoltánná elismerően hangsú­lyozta, a nők fokozódó tár­sadalmi megbecsülését. Mun­kahelyén, a Körösvidéki Ci­pész Szövetkezet telephelyén egyre több nő kap vezető megbízást. Minya János kri­tikusan beszélt arról, hogy a helyiipar műszaki színvo­nala nem felel meg a mai igényeknek, s ezért a jól képzett szakemberek száma is kevesebb. Makoviczki Já­nos a város fejlődéséről és a további fejlesztési elképzelé­sekről beszélt. Gyurovics Ist­ván a területi pártalapszer- vezet szerepéről számolt be. Kocsor László a párt mun­kastílusának, munkamódsze­rének gazdagítását különö­sen fontos kérdésként fogal­mazta meg hozzászólásában. Perecz Sándor a vállalkozó, a kezdeményező szerepről, Oláh Árpád a szakszervezet jelentőségéről, Szilágyi La­jos a rugalmas munkabeosz­tás eredményeiről, Varga Sándor a HNF és munkabi­zottságai növekvő befolyásá­ról szólt. Paczuk József a he­lyi ellátás fejlődését elemez­te, Raffai Györgyné pedig Kamut fejlődéséről tájékoz­tatta a küldötteket. A pártértekezleten felszó­lalt dr. Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese is, aki kiemelten foglalkozott az ország gaz­dasági, társadalmi helyzeté­vel, a fegyverkezési verseny kedvezőtlen hatásával. A jö­vő feladatairól szólva meg­állapította, hogy az elkövet­kező években meg kell te­remteni a VII. ötéves terv­re előirányzott 13 százalékos életszínvonal-növekedés fel­tételeit. A pártmunkát is ezekhez a követelményekhez kell igazítani; a pártmunka kövesse az élet változásait. A vitát követően a pártér­tekezlet megválasztotta a 49 tagú pártbizottságot. A párt- bizottság első titkárává is­mételten Inokai Jánost, tit­kárává Pataki Istvánt, a KISZ Békés megyei bizott­ságának első titkárát válasz­totta. K. J. Szeghalom Szeghalmon, az ünnepi díszbe öltöztetett ifjúsági és úttörőházban 189 küldött részvételével kezdődött meg szombat délelőtt a városi pártértekezlet. A jelenlevő­ket Boros Mihály levezető elnök üdvözölte, közöttük az elnökségben helyet foglaló dr. Lovász Matildot, a Bé­kés megyei pártbizottság tit­kárát. Ezt követően Varga István, a szeghalmi városi pártbizottság első titkára emelkedett szólásra, szóbeli kiegészítést fűzve az ötéves munkáról szóló írásos beszá­molóhoz. Kiemelte a Szeghalom és környékén 40 esztendő alatt végbement változások mö­gött meghúzódó emberi erő­feszítéseket, a Sárrét e szegletében tapasztalható nagy fejlődést, melynek kö­vetkeztében például az utóbbi tíz esztendőben Szeg­halmon felgyorsult az ipari üzemek megerősödése, nőtt a termelés hatékonysága. Ugyanakkor — állapította meg —, ezt a fejlődést nem minden esetben követte az önállóság növekedése. Az elmúlt esztendőben az ipari és építőipari termelés értéke a térségben megközelítette a 2,5 milliárd forintot, a nye­reség pedig a 230 milliót. A beszámolás időszakában kez­dett termelni a Csepel Au­tógyárban megvalósított nagyberuházás, a ruhaipari vállalat új telepe, és a Sár­réti Tej békéscsabai üzeme. Mindezek hatására nőtt a műszaki színvonal, és a technikai felszereltség. A szolgáltatások terüle­tén viszont nem sikerült a célul tűzött fejlődést elérni. A szocialista szektorba tar­tozó szövetkezetek és válla­latok nem bővítették tevé­kenységüket. Ugyanakkor je­lentősen megnőtt a lakossá­gi szolgáltatásokban tevé­kenykedő kisiparosok szá­ma. A közlekedésben jelen­tős fejlődés tapasztalható. A Vésztőn kialakított MÁV körzeti üzemfőnökség ered­ményesen oldotta meg fel­adatát. A térségben továbbra is meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak. Jelenleg nyolc termelőszövetkezet és egy állami gazdaság gazdál­kodik a 65 ezer hektáros te­rületen. A gyakori belvíz, s az elmúlt két évi aszály el­lenére jó eredménnyel zár­tak a térség mezőgazdasági üzemei. A háztáji gazdál­kodásnak a nagyüzemekhez kapcsolódó területei fejlőd­tek a legdinamikusabban. A továbbiakban Varga István szólt a településeken tapasztalható lakásépítési gondokról. Az építkezések megdrágultak, lelassultak, s a kész lakások minősége is több esetben romlott. Elis­meréssel állapította meg, hogy a térségben javult a bölcsődei, óvodai és tante­remellátás, de Szeghalmon és Füzesgyarmaton tovább­ra is szükség van új tan­termekre. Bővült a keres­kedelmi hálózat, új szerve­zeti formák jelentek meg. ennek ellenére az ellátás mégis romlott néhány áru­féleség hiánya miatt. A térség gazdasági hely­zetét elemző gondolatok után az előadó az alapszer­vezeti beszámoló taggyűlé­sek tapasztalatait is össze­gezte. Mint mondotta: — Az alapszervezeti beszá­molók döntő többsége jól tükrözte a XII. kongresszus óta végzett munkát. Csök­kent azoknak a beszámolók­nak a száma, amelyek fő­ként termelési eredmények­kel, a gazdálkodással össze­függő kérdésekkel foglal­koztak. A termeléssel kap­csolatos feladatok értékelése úgy fogalmazódott meg he­lyesen, hogy e kérdésben a párttagság mennyire volt képes az irányító, ellenőr­ző, mozgósító feladatainak megfelelni. Ugyanakkor a bírálatok elég általánosan fogalmazódtak meg, s ezzel nem segítették az egyes párt­tagok és a kollektívák konk­rét felelősségének feltárá­sát. Kiemelten foglalkozott a párttagság, a pártfegyelem, az aktivitás és a pártmeg­bízatások helyzetével. Még mindig sok az igazolt és igazolatlan hiányzók szá­ma, s esetenként probléma van a kommunista vezetők példamutatásával is. Sajnos, nőtt a passzívan viselkedő, pártmegbízatásukat elha­nyagoló tagok száma. Holott — hangsúlyozta Varga Ist­ván —, az alapszervezetek munkájának hatását a pár­ton kívüliek körében dön­tően az határozza meg, hogy mennyire egységes és fe­gyelmezett a pártmunka, hogyan tud mozgósítani a párton kívüliek körében. Végezetül a városi pártbi­zottság tevékenységét ér­tékelő gondolatok után Var­ga István megköszönte a párt tisztségviselőinek, ak­tivistáinak a párt politiká­ját segítő áldozatos munká­ját. A beszámolót követő vitá­ban Papp Gyula (Füzesgyar­mat), a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben elért eredményekről és gondokról szólt. Többek között arról, hogy a fiatalság politikai ne­velése új módszereket kí­ván. Hunya Karolina, a kö- rösladányi pártbizottság tit­kára meggyőzően szólt az új jelenségek megértéséhez szükséges tudatformálás módszereiről. Tóth Mihály (Szeghalom) a város és vi­dék között továbbra sem csökkenő különbségekét ne­hezményezte. Matuska Sán­dor (Zsadány) a „végeken” élő gazdasági egységek szak­embergondjairól, értékesíté­si nehézségeiről szólt. Szász Gyula (Szeghalom) a Csepel Autógyár munkásgárdájá­nak megszilárdulásáról, s a szakmunkás-utánpótlás gondjairól beszélt. Tóth Sán­dor (Szeghalom) a párttagok kötelességeiről, fegyelméről mondott szenvedélyes han­gú hozzászólást. Vaszkó Ta­más (Szeghalom) az okta­tásban elért eredményekről, és a térség közművelődési hiányosságairól szólt. Orvos Gyula (Bucsa) a kis telepü­lések népességmegtartó ere­jének gondjait elemezte. Marton János (Okány) a KISZ-fiatalokkal folytatott törődés lehetőségeit vázolta fel. Varga Istvánná (Szeg­halom) a város és környéke lakóinak áldozatos társadal­mi munkáját emelte ki. He- gyesi Pál (Szeghalom) a ke­reskedelempolitika és az el­látás feszültségeinek okait vizsgálta. Kozák Sándor (Szeghalom) a térség fejlő­désének eredményeiről és nehézségeiről adott számot. Nyári János (Szeghalom) a fiatalok lakásgondjairól, el­adósodásáról szólt. Horváth László (Szeghalom) a köz- művelődési dolgozók meg­becsülésének hiányát és kö­vetkezményeit taglalta. Lovász Matild felszólalá­sában elemezte a térség és Békés megye társadalmi, gazdasági életében bekövet­kezett változásokat, a gaz­daság alkalmazkodóképessé­gének javítására tett intéz­kedéseket. Ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy még mindig nem megfelelő a jövedelmezőség, a mun­kafegyelem. Végezetül a pártkongresszusra történő felkészülés megyei helyze­téről adott rövid áttekintést. Bezsei János (Szeghalom) a lakásépítéshez kapcsoló­dó hitelfeltételek hiányos­ságait tárta fel. Papp Károly (Körösladány) a KGST in­tegrációval és az exportle­hetőségek nehézségeivel fog­lalkozott. Varga István összefoglaló­ja után a küldöttek elfogad­ták a beszámolót, megvá­lasztották a városi pártbi­zottság 55 tagját és a 28 küldöttet. A szeghalmi párt- bizottság első titkára ismét Varga István lett, titkárai pedig Gurmai Gyula és Ke­rekes Kálmán. B. S. E. Pártunk munkamódszeré­nek szerves része, hogy öt­évenként társadalmunk po­litikai, gazdasági, kulturális életének fejlődését áttekin­ti. Ennek a munkának cél­ját és jelentőségét most nö­veli, hogy hazánk 40 éve sza­bad és független, elkötele­zett tagja a szocialista világ- rendszernek. E gondolatok­kal kezdődött szombaton dél­előtt Gyomaendrődön, a ci­pész szövetkezet nagytermé­ben a gyomaendrődi városi jogú nagyközség pártérte­kezlete. Farkas Sándor leve­lező elnök köszöntötte a 163 küldöttet, akik Dévaványa, Ecsegfalva, Gyomaendrőd és Hunya kommunistáinak kép­viseletében vettek részt a pártértekezleten. A levezető elnök külön üdvözölte az el­nökségben helyet foglaló Gyulavári Pált, a megyei párt végrehajtó bizottságá­nak tagját, a megyei tanács elnökét, Németh Attilát, az MSZMP Központi Bizottsá­ga politikai munkatársát és Csaba Jánost, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét. A küldötteknek korábban eljuttatott alapos, tárgyila­gos és kritikus beszámolóhoz Kóris György, a városi jogú pártbizottság első titkára fű­zött szóbeli kiegészítést. Be­vezetőben megemlékezett a vidék agrárszocialista moz­galmáról, a jelenlévők egy­perces néma felállással adóz­tak az 1935. március 20-i endrődi csendőr sortűz áldo­zatai emlékének. Ezt követő­en az elmúlt négy évtized főbb állomásait tekintette át, elemezve a párt programját, szólt a munkások, parasztok tenniakarásáról. Az elmúlt öt évről az első titkár elmondta: négy tele­pülés 49 alapszervezetében több mint 2 ezer 900 párttag dolgozik, az elmúlt évek szervezeti, közigazgatási vál­tozásai nyomán alakult ki a mostani pártbizottság. A kö­zelmúlt hetekben a tagság 98 százalékával beszélgettek el, ami a beszámoló alapját ad­ta az ötéves munka értéke­lésekor. A társadalmi viszonyok fejlődéséről a beszámoló megállapította: az eltelt öt esztendőre a szocialista tu­lajdon gyarapodása a jel­lemző. Erőteljesebben a szö­vetkezeti tulajdon növeke­dett, részaránya a térségben meghatározó. Fejlődtek az elosztási viszonyok is. Bő­vült , a teljesítménybéres munkák aránya, az önelszá­moló egységek kialakítása. Az iparban dolgozik a fog­lalkoztatottak 34,0 százalé­ka, a mezőgazdaságban 50,5 százaléka, a kereskedelem­ben 8,7 százaléka, az. egyéb ágazatban 5,2 százaléka, ma­gánfoglalkozású a kereső­képes lakosság 1,6 százaléka. A gazdasági fejlődés főbb kérdéseiről az előterjesztés megállapította: a térség gaz­dasága a ciklusidőszak alatt egyenletesen fejlődött. A gazdálkodó egységek, terme­lő üzemek a fokozódó nehéz­ségek mellett is megőrizték életképességüket, sőt erőiket megújították. A beszámoló elemezte a térség mezőgazdaságát, köz­lekedését, kereskedelmi há­lózatát, foglalkozott az új vállalkozási formákkal, a la­kosság életkörülményeivel, az üzemi demokrácia kérdé­seivel, a gazdaság pártirá­nyításával. Külön fejezet taglalta az ideológiai és a művelődéspolitikai kérdése­ket, elemezve a pártpropa­ganda feladatait, a közokta­tás gondjait. Foglalkozott á térség egészségügyének hely­zetével, majd a pártélet kér­désével. A vitában tizennyolcán je­lentkeztek hozzászólásra, kö­zülük négyen, idő hiányá­ban, írásban adták be hoz­zászólásukat. A felszólalók foglalkoztak a ' körzetköz­pont és vonzáskörzetének la­kásépítési gondjaival, a ke­reskedelmi és egészségügyi hálózat fejlesztésével. Töb­ben beszéltek a kisközségek, így Hunya és Ecsegfalva közlekedési gondjairól, amin ugyancsak van mit javítapi. Mások a pártoktatás haté­konyságát hangsúlyozták, s szóltak a ki nem használt szellemi tőke csatasorba ál­lításáról. Néhányan szenvedélyesen beszéltek a főváros és a nagyváros, valamint a város és a falu közötti különbsé­gekről. Hangsúlyozták: az esélyegyenlőségek nem biz­tosítottak épp úgy, mint egy arányos teherviselés. A hoz­zászólók elmondták, hogy a belső tartalékok- feltárásával, a kooperációval tartalékok szabadíthatok fel, s ezt a még fegyelmezettebb mun­kával, vezetői példamuta­tással lehetne fokozni. Az egyik hozzászóló foglalkozott az exportképesség javításá­nak kérdésével, a közgazda- sági szemléletet gátló ténye­zőkkel, és a vállalati önálló­ság jelentőségével. Ehhez kapcsolódva csak példaként említette: a mezőgazdasági termelő nem tudja, melyik terméke hová és mennyiért kerül piacra. A háztáji és ki­segítő gazdaságok termelésé­ről elhangzott: nemcsak ex­portra, hanem a lakosság jobb ellátására, a választék bővítésére is szolgál. Gyulavári Pál hozzászólá­sában hangsúlyozta: a mos­tani összegzés az elmúlt öt év munkájáról az elkövet­kezendő esztendők alapját adja. Szólt a szocialista de­mokrácia kérdéseiről, beszélt a népképviseleti szervek ha­tékonyságának növeléséről, gazdaságpolitikánk változá­sáról. Ezt követően az irá­nyítási rendszer korszerűsí­tését elemezte, majd me­gyénk VI. ötéves tervének mérlegéről adott tájékozta­tót. A vitát Kóris György foglalta össze, s válaszolt a kérdésekre. A pártértekezlet végezetül megválasztotta a 49 tagú pártbizottságot, melynek első titkára ismét Kóris György, titkára Szakáll József lett. A négy települést 21 küldött képviseli majd a megyei pártértekezleten. Sz. A. Gyomaendrőd

Next

/
Thumbnails
Contents