Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
NÉPÚJSÁG 1985. február 18., hétfő Nehéz, de eredményes évet zártak a tsz-ek Beszélgetés Lehoczki Mihállyal, a TOT főtitkárhelyettesével A zárszámadások ismét az ország 1276 termelőszövetkezetére, 60 szakszövetkezetére és 16 halászati szövetkezetére irányítják az ország figyelmét. Hagyomány már, hogy ilyenkor bekopogtatunk a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsához. Ennek a tradíciónak tettünk eleget, amikor felkerestük Lehoczki Mihályt, a TOT főtitkárhelyettesét és megkérdeztük tőle: hogy vélekedik az elmúlt esztendőről? — Eredményes évet zártak a közös gazdaságok a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Növekedett a termelésük. A kalászosok hozama minden eddigi rekordot felülmúlt: mintegy 1,4 millió tonnával többet takarítottunk be, mint az előző esztendőben. Ez annak is köszönhető, hogy az időjárás májusban kedvező volt, sok eső esett, s ez valóban aranyat ért. Ehhez járult még a vetés, a betakarítás szer vezet tsége, az alapos munka. — Az MSZMP KB kongresszusi irányelvei is kiemelik, hogy a gabonatermés hozamait tekintve a világ élvonalába kerültünk. Más termelési ágazatokban azonban nem dicsekedhetünk hasonlóan jó eredményekkel. Mi erről a véleménye? — A kései kitavaszodás, majd a nyári szárazság nem kedvezett a kukoricának és a zöldségféléknek, bár kukoricából is több termett, mint az előző évben. Növelte a termelési költségeket, hogy nedvesen került ie a szem a csövekről, és szárítani kellett. A napraforgótermésre nem panaszkodhatunk. A cukorrépa cukortartalma viszont magasabb volt a szokottnál. Ami pedig a zöldségféléket illeti, országosan ismertek a gondok: nem volt elegendő zöldpaprika, paradicsom. uborka, és a termelési nehézségeket forgalmazási problémák is növelték. — Érződött az időjárás hatása a gyümölcstermelésben is: kevesebb volt a piacokon a gyümölcs. — Ez nem csupán az időjárás következménye. Mintegy tíz százalékkal kevesebb gyümölcsöt termeltek a szövetkezetek a múlt esztendőben. mint korábban. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy folytatódott a téesz- gyümölcsösök fajtaszerkezetváltása. Csökkent ezáltal az állomány. De — meg kell mondanom — közrejátszott az a körülmény is, hogy a termelők nem tartották kielégítőnek az átvételi árakat. — A zárszámadások összesítése szerint az állattenyésztés is fejlődött a szövetkezetekben. A sertéshústermelésben igen előkelő helyet foglalunk el a világ- ranglistán. A külpiaci húsárak viszont kedvezőtlenek. Milyenek a kilátások? — Mintegy 2-3 százalékkal növekedett az állattenyésztési ágazat termelése. Különösen a sertés- és a baromfi- ágazatok fejlődtek tovább. amelyek a legtöbb abrak- és fehérjetakarmányt fogyasztják. Ennek tudható be, hogy az exportálható gabona- mennyiség csökkent valamelyest. A 'szarvasmarha-állomány a tavalyelőtti szinten maradt, az ismert jövedelmezőségi és tenyésztési gondok miatt a juhtenyésztés viszont 10—14 százalékkal csökkent. A külpiaci húsárak valóban egyre kedvezőtlenebbek, ugyanazért a pénzért minden esztendőben többet kell exportálnunk. A kilátásokat én ennek ellenére derűlátóan ítélem meg. A piaci igényekhez való jobb alkalmazkodással, megfelelő csomagolással bővíteni lehet a magyar húskészítmények külföldi piacát. — Hogyan alakult a termelő- szövetkezetekben a jövedelem, érezteti-e hatását a tavalyi szárazság? — A bér jellegű jövedelmek a téeszekben 3—3,5 százalékkal emelkedtek, ami egy személyre vetítve 4—4,5 százalékos növekedést jelent. A terv ennél többet ígért, de azt nem tudtuk megvalósítani. Az alaptevékenység árbevétele 5-6 százalékkal, az ezen kívüli ágazatok árbevétele 8-9 százalékkal emelkedett. A termelési költségek növekedése következtében csökkent viszont a fejlesztési és részesedési alap. Mindez természetesen az aszály következménye is. A veszteséges termelőszövetkezetek száma szaporodott. Tizenhét megyében jelentkezett hiány, ennek nyolcvan százaléka a következő hat megyére összpontosul: Bács, Békés, Szolnok, Borsod, Pest és Szabolcs. Hat dunántúli megyében és Hevesben nem lesz hiánya a szövetkezeteknek. Csak Békés, Bács és Szolnok megyében például 275 millió forintos aszálykár jelentkezett. Ebből a szövetkezetek saját alapjukból mindössze 62 millió forintot tudnak fedezni. — A zárszámadásokkal egy- időben tartják meg a tervkészítő megbeszéléseket. Felhasználva a múlt év tapasztalatait, megtervezik az idei év termelését. Milyenek a kilátások? — Határozottan jók. A hideg január, a mínusz húsz fokos hőmérséklet nem ár1 tott a gabonának. Az őszi munkák terén nincs elmaradás. A tagok bizakodással tekintenek a jövőbe, a hangulat derűlátó, az új gazdasági szabályozók bevezetése ellenére. Több lesz az elvonás, de a lehetőségek is nagyobbak. Rugalmasabbá válik az új vállalatgazdálkodási és alapképzési rendszer. És bár a szabályozók szigorúak, jobban differenciálnak, mint a múltban. Megváltozik a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek támogatási rendszere. Ennek ellenére több szövetkezet helyzete válik nehezebbé. — Miről beszélnek a tervek? — Olcsóbban és takarékosabban szeretnénk termelni, tovább növelve a termelési és értékesítési biztonságot a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A kukorica, a rizs és a hüvelyesek termelését 7-8 százalékkal megemelték a tervek, a zöldségtermesztésnél a növekedés ennél is nagyobb, 14-15 százalékos. A fűszerpaprikából száz százalékkal. zöldpaprikából legalább 70 százalékkal szeretnénk többet termelni. Hogy folytassam a tervekkel: tovább fáradozunk az újratelepítéssel, kivágják a szövetkezetek az elöregedett kerteket, telepeket, újakat telepítenek, növelik az almatermelést, több meggyre, szilvára, kajszira számíthatunk, az őszibarackból hatvan százalékos növekedést irányoztak elő. — És a gondok? — Gondok vannak, de ha az időjárás kedvez, akkor sikerül legyűrnünk őket. Takarékosabban kell terme'“ nünk, felhasználva minden veszendőbe menő energiát. És még egy nagyon fontos feladat vár a termelőszövetkezetek irányítóira: tovább kell fejleszteni a melléküzemági tevékenységet, amiben a múlt évben megtorpanás volt tapasztalható. — A gondok könnyítésében mennyiben segíthet a szövetkezeti kölcsönös támogatás intézménye? — Szövetkezeteink gondjainak csökkentésében nagy fontosságot tulajdonítunk a KTA-knak. Úgy vélem, a jelenlegi gazdasági helyzetben nehéz lenne túlbecsülni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek adózott jövedelméből .képzett, általuk összeadott pénzeszközök jelentőségét. Elég, ha a fokozódó likviditási problémákra, a több megyében állandósuló pénzügyi hiányra, az aszály következményeire, a magas kamatterhekre, a termelés esetenkénti finanszírozási nehézségeire utalok. Ezek könnyítésére a jelenleg zárolt fejlesztési alapok átengedését, gondjaink saját erőből is történő megoldását egyik leglényegesebb szövetkezetpolitikai feladatunknak tekintjük. — összegezve, mit mondhatunk az idei évről? — Jók, biztatóak a kilátások. A népgazdasági terv a keresetek 6-7 százalékos növekedésével számol, ehhez igazodnak a keresetszabályozási rendszerek is. A keresetszabályozás három formájából választhatnak a téeszek dolgozói, de ez nem jelenti azt, hogy nyakló nélkül lehet a jövőben pénzeket osztogatni. Csak a jobb, az eredményesebb munka hoz több jövedelmet. Illés Sándor Debrecen belvárosának egyik hangulatos látványa lett az a felújított tanácsi lakóház, amely előtt székelykapu díszük. Az ingatlankezelő vállalat megbízásából Nagy Imre fafaragó készítette el az erdélyi népi építészetben divatos galambdúc«« székelykaput (MTl-fotó: Oláh Tibor — KS) Maczák György Kómár József Tapasztó László A MÁV békéscsabai körzeti üzemfőnökség szb-titká- ra, Vajda János szerint a vontatási főnökség Dózsa György Szocialista Brigádja arról nevezetes, hogy a Ra- famet kerékabroncs esztergagépet és annak a kiszolgáló berendezését úgy tartja karban, hogy az évek óta kifogástalanul működik. Szarvas György munkaverseny-fele- lős ezt megtoldja azzal, hogy a brigád a szerszámgépeket, termelő berendezéseket is gondosan karbantartja. Ennek köszönhető, hogy a dízel- és a villamos mozdonyok, valamint a vagonok javításához szükséges alkatrészek folyamatosan előállíthatok, tehát nincs fennakadás a vontatási főnökség munkájában. Ez az alfája mindennek, az ómegája pedig az, hogy mennek a mozdonyok, a vasúti szerelvények. A lakatosokból és villany- | szerelőkből álló brigád 1972- ben alakult, Az alapító tagok | közül még Luptovics Dezső, l Hrabovszki András, Lantos í József villanyszerelő és Do- [ mokos László lakatos dolgo- I zik itt, a többiek fiatalabbak. Folyamatosan kerültek a brigádba. Csak azt vették 1 fel, aki legalább egy évig [ bizonyította: méltó arra, ! hogy maguk közé fogadják, j Egyszer tévedtek csupán, s az illetőt hamar el is taná- 1 csolták. Az indok egyszerű [ volt: helyette senki sem haj- j landó dolgozni. Pacsika József üzemmér- S nők a művezető. Dicséri az f alapító tagokat: — Igen jó szakemberek, példamutatóak a munkában I és a magatartásban egy- j aránt. Húsz—harminc éve [ dolgoznak itt, Luptovics De- ? zsőnek pedig 37 év a szolgálati ideje. — Megedződött, aki ezt ki- | bírta — jegyzi meg Lupto- I vies Dezső. — Meg minket, fiatalokat is ki kell bírnia — heccelő| dik Kómár József gépész- ! technikus, aki egyben a KISZ-alapszervezet titkára I is. — És kibírja ?■— nézek kérdően az öregre. — Ki én. De még milyen [ jól. Ezek a fiúk megadják a I tiszteletet. Tanácsot kérnek, [ és azt meg is fogadják. [ ’ — Nem szokott mesélni arról, hogy mi volt itt vala- ! mikor? — De igen. Még bombatölcsérek tátongtak a környéken. A szabadban dolgoztunk. Télen odaragadt a kezünk a vashoz. Ha eső volt, bőrig áztunk, és befolyt a sár a cipőnkbe. Este alig láttunk. Világítás csak imitt- amott volt az egész állomáson. Ami ma van, az ahhoz képest eldorádó. Valóban. Jól berendezett, kellemesen fűtött, tiszta műhelyekben dolgozik ma már a brigád. Igaz, mások a követelmények. A gőzösöket felváltották a dízel- és villamos mozdonyok, amelyek a technikai fejlődés szempontjából egy-egy lépést jelentenek előre. A szakmai tudásnak is ehhez kell igazodnia. Csak akkor tud az ember a munkakörében változtatni azon, ami elavult, és ahelyett mást kitalálni. Valami újat, ami jobb, hasznosabb, mint a régi volt. Ez egy brigád legjobb értékmérője. S ha már erről van szó. megkérdezem: — Milyen az újítómozgalom? — Ügy szokott lenni, hogy ketten, hárman kigondolunk valamit, aztán közös erővel meg is csináljuk. — Kik a legjobb újítók? — Tapasztó László, Kómár József, Trajer Pál és Luptovics Dezső. Luptovics Dezső még egy nevet említ: — Maczák György — mondja, és hozzáfűzi: ő elsősorban. Igaz, Luptovics Dezsőt egyelőre még senki sem pipálta le: 37 év alatt 50 újítását fogadták el. — Érdemes újítani? — fordulok ismét Maczák Györgyhöz. — Ha kifizetik, igen. Az összegben általában nincs hiba. Nekem ugyan egyelőre még adósom a főnökség egy olyan vagonemelő berendezésért, aminek a segítségével a kerékcsere végrehajtható — hangzik a válasz. Egyébként többektől is hallom, hogy Műhelyi István műszaki üzemfőnök-helyet- tes így szokta buzdítani a beosztottjait: „Gondolkodjatok, én fizetek.” Kutasi Gábortól kérdezem: — Kit tart a legtöbbre a brigádból? Sorolja: — Maczák Györgyöt, Kómái- Józsefet, Luptovics Dezsőt, Pacsika Józsefet . . Félbeszakítom: — Miért? — Szakmailag és emberileg is csak a legjobbat mondhatom róluk. — Mit ért „emberileg" alatt? — Megvilágítom egy példával. Volt olyan elgondolásom. hogy egy villamossági kapcsolórendszert egyszerűbbé, üzembizlosabbá lehet, tenni. . Szóltam Maczák Györgynek, ő pedig azt mondta: „Nagyszerű. Csináld!" Adott is néhány tippet. Ettől kezdve mindig érdeklődött, hol tartok, nincs-e valami akadály, és unszolt, hogy fejezzem be mielőbb. Nem várt ezért köszönetét sem. Ám amikor megkaptam az újítási díjat. azért mégis meghívtam egy pohár sörre. A brigád közreműködik mások újításainak a kivitelezésében is. Néha egy-két jó gondolattal még meg is „toldja" azokat.. — Minden értelmes technikai változtatás azt jelenti, hogy meggyorsítjuk, gazdaságosabbá tesszük a termelést. vagy a minőséget javítjuk. Nem akarok nagy szilvákat használni, de tulajdonképpen a nemzeti jövedelmet- gyarapítjuk. Legyen több holnap, mint ma van. Azt hiszem, ez a lényeg — vélekedik Maczák György. Nem lehet kétségbe vonni. De az is igaz, hogy újítani csak az tud, aki rendszeresen képzi magát. Vajon megvan erre a lehetőségük? — Sajnos szervezettszerű továbbtanulás nincs. Pedig szükségünk lenne rá. Ezt egyre jobban érezzük. Rendkívül meggyorsult a technikai fejlődés. Nincs más, önképzéssel próbálunk lépést tartani vele. . A Dózsa György brigádnak az elmúlt két év alatt 20 újítási javaslatát fogadta el a vontatási főnökség. Ezzel, valamint a mindennapi munkájával és a magatartásával bizonyára kiérdemli majd az üzemfönökség élenjáró brigádja címet. Pásztor Béla Fotó: Veress Erzsi Mai Magyarország, 1984 A tetszetős kiállítású „sta- I tisztikai kalauz” nemcsak a j szakmabeliekhez, hanem a I legszélesebb olvasóközönségI 1 hez szól. Célja, hogy lehetőleg minél több nézőpontból | mutassa be Magyarországot. I A gazdag statisztikai adattömegre alapozódó leírás súlypontja az aktualitáson I van, az ország és lakóinak I jelenén — nem feledkezve Í meg az utóbbi 5—10 év problémáiról és nehézségeiről sem. A könyv érinti hazánk társadalmi és gazdasági viszonyainak alakulását. szocialista államát, politikai és társadalmi szervezeteit, földrajzi környezetét, majd áttekintő képet rajzol gazdasági életéről. Bemutatja a gazdasági rá nyit ás. ren dszerét, a termelést, a termelő infrastruktúrát és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. A népesség- és a társadalmi szerkezet megismerése után az emberi életkörülmények adatokkal illusztrálható jellemzői zárják a leírást. A lakosság jövedelmeinek és fogyasztásának alakulásán túl képet ad az egészségügyi ellátás és a közművelődés helyzetéről, a lakásállomány és a lakásépítés eredményeiről és gondjairól. A kötet megemlíti — kedvcsinálóként — a turistalátványosságokat is, és a fotók. grafikonok, ábrák megjelenítő erejét is felhasználja országunk mai arculatának felrajzolásában. . A kiadvány rövidesen idegen nyelveken is megjelenik.
