Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
NÉPÚJSÁG 1985. február 18-, hétfő Három cs fél méter magas mézeskalácsházat épített Debrecenben, a XX. hajdúsági farsang cukrászati bemutatójára Sípos Árpád mestercukrász. Bár a lakásigényt ezzel csak rövid időre lehet kielégíteni, ügyes kezű vállalkozók kedvéért megadjuk a receptet. Hozzávalók: 4 kilogramm csokoládé, 18 kilogramm élesztős tészta és 800 tojás, továbbá 5 napi munka — a sütő körül (MTi-íotó: Oláh Tibor) Vasárnap is dolgoztak a veszprémi szénbányászok Vasárnap is termeltek a Veszprémi, Szénbányák Vállalat dolgozói. Az ajkai, ba- linkai, várpalotai és dudari bányaüzemeknél teljes délelőtti műszakot tartottak. Ezen a napon több mint négyezer tonnányi szenet hoztak felszínre, s ezzel már meghaladta a 30 ezer tonnát az idei szabadnapi munkából származó szén mennyisége. Magyar siker a postagalamb-olimpián Értékes helyezéseket értek el a magyar fiportgalambok a Portóban megrendezett XIX. postagalamb-olimpián. Húsz ország legkiválóbb madarai vetélkedtek a díjakért. A magyar versenyzők csapatban Csehszlovákia mögött ezüstérmet szereztek. Az. .egyéni értékelésben Nagy Jenő szegedi tenyésztő hímgalambja a második, tojógalamb-kategóriában Tóth Kálmán dunaha- raszti tenyésztő madara a harmadik lett. A sportgalambok között Szabó István herédi tenyésztő galambja vitte el a pálmát. 11 ezer kilométer igazolt repüléssel. A Nemzetközi Postagalamb- szövetség kétévenként rendezi meg az. állatvilágban egyedülálló versengést, a postagalamb-olim- piát. A standard kategóriában a küllem, a formák, a szín. a fejállás alapján méretnek meg a galambok. A sportkategóriában a repült kilométerek döntenek. (Ehhez különféle versenyeken szerzik meg az igazolást a sport- galambászok.) Magyarországon 400 egyesületben ötezernél többen hódolnak a sportgalambtartás, -versenyeztetés szenvedélyének. Évente 40 —50 versenyt rendeznek. Ilyenkor speciális kamionnal elviszik a postagalambokat egy távoli városba, legutóbb például a Budapesttől 700 kilométerre levő Rostockba. Itt ellenőrök jelenlétében egyszerre szélnek eresztik a galambokat, s az elsőnek hazaérő a verseny győztese. Az olimpián aranyérmet nyert magyar tenyésztő galambja az elmúlt két évben több tucat versenyen gyűjtötte össze a 11 ezer kilométeres rekord távolságot. Ujilenyomat — orrlenyomat Eredeti módszert dolgozott ki egy nyugdíjas dél-walesi nyomozó az állatok azonosítására. Lényege: az ujjlenyomat mintájára ezentúl orrlenyomat alapján meg lehet állapítani a négylábúak ,.személyazonosságát”. Molewyn Llewellyn szerint az állatoknak épp úgy összetéveszthetetlenül sajátos az orrle- nyomat-rajzolta, mint az embereknél az ujjé. Egv londoni hetilapnak adott nyilatkozatában Llewellyn elmondta. hogy ezzel a módszerrel hatékonyan fel lehet venni a harcot az állattolvajok ellen, és könnyebb megtalálni az elkóborolt jószágokat. Továbbá az állatokat nem kell olyan tortúrának kitenni, mint a megbélyegzés, a fém fülbevalók beütése stb. esetén. Az eljárás lényege: az állat orrhegyét betintázzák, majd papíron lenyomatot vesznek róla. s erre rávezetik gazdája nevét, az állat fajtáját és eredetét. A volt nyomozó szerint ,,találmányát” főként a szarvas- marha- és kutyatulajdonosok fogják alkalmazni. Drága! Sokszor panaszkodnak a szülők, hogy gyerekeik köve- telőzőek, nem lehet kielégíteni kívánságaikat. (Valljuk be. csak így, zárójelben, ebben mi, szülők is ludasak vagyunk.) De, úgy látszik, vannak megértő gyerekek is. Békéscsabán, a 100-as egyik pénztára előtti hosszú sorban álltam a minap, előttem egy tízéves forma fiú haladt édesanyjával. A kisfiú kilépett a sorból, az újságokhoz ment, s egy képregényt vett a kezébe, lapozgatta. — Mennyibe kerül az, fiam? — kérdezte bátortalanul az anyuka. A gyerek nézegette az újságot, láthatóan tetszett neki. Csak késve válaszolt: — Harmincöt forint. Az anyuka sóhajtott, s újból odaszólt, kis idő múlva: — Jó az, tetszik neked? — érezhető volt hangjában, hogy igenlő válasz esetén megveszi az újságot. A fiú lapozgatta még egy kicsit a képregényt, azután betette a helyére, s visszajött édesanyjához. — Jó, tetszik is, de drága — mondta tárgyilagosan. p. t. Elhunyt Blehszandr Ter-Grigorjan Súlyos betegség után, életének 54. évében elhunyt Alekszandr Ter-Grigorjan publicista, neves külpolitikai újságíró, az Izvesztyija munkatársa, a lap egykori budapesti tudósítója. Az Izvesztyija kollektíváját súlyos, pótolhatatlan veszteség érte: Alekszandr Ter-Grigorjan az újságírói szakma legnagyobbjai közé tartozott — olvasható a lap szombati számában. Harmincéves munkásságának felét töltötte külföldi tudósítóként. A Komszomolszkaja Pravda olvasóit tájékoztatta Kína, Vietnam, Mongólia, majd a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság életéről. ezt követően az Izvesztyija tudósítója volt Budapesten, később Nepálban, Bangla- desben, Srí Lankán és Indiában. Alekszandr Ter-Grigorjan sohasem az iroda ablakából ismerte az országot, ahova munkája vezényelte. Az igazságszerető, önzetlen és közvetlen férfi minden országban igaz barátokra talált. Magyarországról magas szin- tű gazdasági-politikai, történelmi és kulturális ismeretekről tanúskodó tudósításokban számolt be hat esztendőn át. Budapesten végzett munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Film a felszabadításról „Magyarország felszabadítása” című háromrészes dokumentumfilm munkálatai fejeződnek be a közeljövőben a MAFILM Katonai Filmstúdiójában. Alkotói felhasználták a 40 éve készített, s eddig még sehol sem vetített, a moszkvai filmarchívumban őrzött dokumentumokat is. A felszabadító csapatokkal együtt mozgó szovjet filmoperatőrök a többi között a főváros ostromának legjelentősebb mozzanatait és a dunántúli harcok sok eseményét vették filmszalagra. A nagyszabású dokumentumfilm első két része: a „Battonyától Budapestig” és „A budapesti csata” már elkészült. „A dunántúli hadműveletek” című harmadik rész vágási munkálata; még folynak, de a film márciusban elkészül. A „Magyarország felszabadítása” című háromrészes dokumentumfilmet a tervek szerint március végén a Magyar Televízió is műsorra tűzi. Darida Károly most lenne százéves Tagértekezlet és emlékülés a békéscsabai méhészeknél A nagy méhész, Darida Károly portréfotója és születésének 100. évfordulója alkalmából rendeízett írásos dokumentumok, könyvek kiállítása, melyet nagy érdeklődéssel vettek szemügyre a szakcsoport tagjai és a meghívott vendégek Busójárás Mohácson A mohácsi busók a kemény hidegben is megtartották vasárnap hagyományos vigasságukat. A sokácok farsangvasárnapjára több ezer vendég érkezett Baranya megye Duna-parti városába, hogy részese lehessen a délszláv eredetű téltemető-ta- vaszváró népszokás felidézésének. A busójárás időpontját a hagyomány rögzíti. Minden esztendőben a hús- vét előtti hetedik vasárnapon rendezik meg. A mohácsi horvátok sajátos legendát szőttek a tavaszhívogató népA budapesti tavaszi fesztivál legnagyobb idegenforgalmi eseménye, az Utazás '85 kiállítás az idén az eddigiektől eltérően hat napig tart nyitva március 22. és 27. között. A kiállítás látogatóinak 50 százalékos utazási kedvezményt nyújt a MÁV. A vonatjegyeket az Utazás kiállításon a MÁV pavilonjában, valamint a fesztivál több helyszínén — színházakban, a Budapest Sport- csarnokban stb. — lehet lebélyegeztetni. A kedvezmény március 21-től április 1-ig vehető igénybe, s így azok is élhetnek vele, akik a tavaszi fesztivál kulturális eseményeire érkeznek a fővárosba. A fesztivállal egy időben megrendezendő soproni taünnep köré. Eszerint őseik egykoron e furfangos alakoskodással riasztották el a városból a megszálló török hadakat. A busójárás vendégeit a mohácsi főtéren fúvószenével fogadták, s a főutcán már kora reggel sátrat vertek a portékáikat kínáló népi iparosok. A magyarországi délszlávok egyik legismertebb népi ünnepe, a mohácsi busójárás, a hagyományokhoz híven az idén is a hajnalba nyúló táncmulatsággal ért véget. vaszi napokra ellátogató vendégek is igénybe vehetik az 50 százalékos kedvezményt. Menetjegyeiket a Liszt Ferenc Művelődési Központban bélyegeztethetik le. Szentendre az idén először kapcsolódik be a tavaszi fesztivál eseményeibe. Az oda érkező látogatóknak szintén 50 százalékos kedvezményt ad a MÁV, ám ez természetesen csak Budapestig érvényes. Innen a BKV járatain lehet eljutni Szentendrére, ahol a Pest megyei művelődési központban lehet lebélyegeztetni a vonatjegyeket. Az utazási kedvezményekkel kapcsolatos részletes tudnivalókról a pályaudvari hirdetményekből tájékozódhatnak az érdeklődők. Tegnap, február 17-én délelőtt Békéscsabán, a Kakas étterem különtermében tartotta évzáró tagértekezletét a Békéscsaba és Vidéke Áfész keretében működő méhész szakcsoport. Az elnöklő Erdei Lajos bevezető szavai után Vasvári Mihály, az intéző bizottság elnöke adott számot a „Sőtér Kálmán” emlékplakett arany, ezüst, bronz fokozatával négyszer kitüntetett szakcsoport 1984. évi eredményeiről, gondjairól. Többek között arról, hogy a szakcsoport 88 tagja a varoatózis, valamint a növényvédő szerek okozta nagy méhpusztulás és egyéb hátráltató körülmények ellenére is 304 mázsa mézet, 58 mázsa viaszt, 128,5 kilogramm propoliszt adott le előzetesen megkötött szerződésre az áfész-nek 1984-ben. E méhészeti termékek értéke meghaladta a 2 millió 321 ezer forintot. Ezután az idei esztendő üzletpolitikai tervét terjesztette a tagértekezlet elé. Az intéző bizottság ebben az évben 350 mázsa méz, több mint 30 mázsa viasz, 1 mázsa propolisz megtermelésével, előállításával és szerződéses keretek közötti leadásával számol. Az intéző bizottság elnöke ezután azt a gazdasági megállapodást ismertette, melyet a Békéscsaba és Vidéke Áfész és a szakcsoport erre az évre is megkötött. Miután befejezte munkáját a szakcsoporti tagértekezlet, átalakult emléküléssé. Vasvári Mihály, az intéző bizottság elnöke annak, a néptanító Darida Károlynak az életútját méltatta, aki az 1920-as években újjászervezte Békéscsabán a szinte elfelejtett méhészeti egyesületet, életre keltett megye- szerte sok méhészeti helyi szervezetet, járta a falvakat, előadásokat tartott, méhészeti könyvtárat alakított, kiállítást rendezett. S e közben neve hazánk minden részében ismertté lett. ö kezdeményezte 1938-ban, hogy Békéscsabán méhészeti múzeum jöjjön létre. (E nagy gondolat 1983-ban Gödöllőn vált valóra az ország méhészeinek összefogásával.) Élete végéig szószólója, hirdetője volt a szövetkezeti ösz- .szefogásnak. Megyénk szülötte, a néptanító Darida Károly, a nagy „méhészvezér” — ahogyan nevezték — ha élne, most lenne 100 éves. őrá emlékeztek kiállítással is a békéscsabai méhészek, és megkoszorúzták síremlékét a vasúti temetőben. Az ő nevét vette fel vasárnap délelőtt a békéscsabai méhész szakcsoport. Az emlékülésen ott volt Darida Károly Margit nevű lánya, aki átvette a szakcsoport által alapított és édesapjáról elnevezett emléklapot. Hasonló emléklapot adott át Vasvári Mihály intéző bizottsági elnök a gödöllői méhész múzeum számára, a MESZÖV-nek és a Békéscsaba és Vidéke Áfész- nak. Kép, szöveg: Balkus Imre MÜV-kedvezmények a tavaszi fesztiválra KISZ-es találkozó A gyomaendrődi KISZ-bi- zottság és a dévaványai művelődési ház között tavaly iisszel jött létre egy megállapodás, mely szerint a két település KlSZ-alapszerveze- teinek rendszeresen szerveznek találkozókat. Tavaly novemberben Gyomaendrődön vetélkedtek a két község fiataljai, most az elmúlt héten, péntek délután a gyomaendrődi alapszervezetek közül tíznek öt-öt fős csapata indult Dévaványára, hogy ott, a művelődési házban összemérjék erejüket, tudásukat a helyi nyolc csapattal. A délután öt órakor kezdődött találkozón volt ifjúságmozgalmi vetélkedő, pol-kaszinó, polka-táncház, s női és férfi szépségverseny is. A szervezők elhatározott szándéka, hogy ezeket a területi jellegű találkozókat, vetélkedőket rendszeressé teszik. Legközelebb a két település KISZ-es fiataljai márciusban találkoznak. p. f. Talán ezzel stop, indulunk stop ...
