Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

1985. február 16., szombat Az iroda továbbfejleszt Számítógépen a munkaerőhelyzet NÉPÚJSÁG Lesz-e elég alapanyag? Ój jelenségek a zöldségtermelésben, -felvásárlásban 1983-ban országos rekordtermést takarítottak be a nagyszé­nás! paprikaföldről Fotó: Veress Erzsi — Nem tudjuk ellenőrizni, hogy partnereink kinek vi­szik a paradicsomot, papri­kát, uborkát, mi viszont a Nyírségből szállítjuk ide, nagy mennyiségben a para­dicsomot — mondta szezon idején a konzervgyár ter­meltetési osztályának mun­katársa, a szerződéses fe­gyelemről szólva. Ez jutott eszembe azon a nemrég megtartott találko­zón, amelyen a termelők és a feldolgozók tárgyaltak: mit, hogyan szeretnének 1985-ben megoldani. Itt hal­lottam, hogy a nagyszénás! Október 6. Tsz, meg a kon- dorosi Egyesült Tsz kerté­szeti ágazata úgy kötött szerződést a Békéscsabai Konzervgyárral, hogy jú­nius 20-án újratárgyalják a szerződést, amikor már meg­becsülhető a termés. Nyereség és termelési költség? A nagyszénási mezőgazda- sági nagyüzemben a kerté­szeti ágazat vezetőjével, Szente Bélával és a tsz elnö­kével, Hegedűs Bélával ül­tünk le beszélgetni. — Ez az új dolog, hogy június 20-án ismét tárgyal­nak, nem a mennyiségről, hanem az árakról, teremt­het-e új helyzetet, kialakít- hat-e termelési és árver­senyt? — kérdeztem a ve­zető szakembereket. — ösztönző lehet a fel­dolgozó üzemek alapanyag­szerzési versenyében, ugyan­is a kisebb kapacitású kész­termékgyártók jelentősen el­tértek a kialakult áraktól, s hogy egy másik példát mondjak, a Korai Zöldség- termesztő Rendszer tavaly augusztusban 25 forintot adott az első osztályú papri­káért, a konzervgyár ezzel szemben 6,70-et kínált — is­mertetett meg a helyzettel Szente Béla, majd igy foly­tatta: — Ha jó árat fizetnek a termékért, még apróbb té­telekben is megéri másnak eladni, mint itt a megyében csupán a termelési költséget visszakapni. — Ügy tudom, önöknél hagyományosan jól dolgozik a kertészet, kiugró paradi­csom- és paprika-termésát­lagok fémjelzik munkáju­kat. — Nagy költséggel lehet előállítani a 48 tonna hektá­ronkénti paprika-átlagter­mést, s ha nem jönnek be a számítások, nagyot is le­het bukni. Nem lehet úgy csinálni, hogy csak a terme­lési költséget kapjuk meg érte. Ám a kiemelkedő ter­méseredmény elmarad, ha rossz — aszályos — évet fo­gunk ki, ha a technológiát megsértik, ha történetesen csak nyolcszor öntözik meg a növényt, holott tízszer kelle­ne, és folytathatnánk ... Egyszerű vagy bővített újratermelés? — önök milyen ágazati eredményt érnek el? — Átlagévben három és fél, négymillió forintot, amit minden más ágazathoz ha­sonlóan terhel a szövetkezeti általános költség. Ha ezek után maradna az ágazati fe­dezeti összegből, megvaló­síthatnánk a bővített újra­termelést, így azonban az egyszerű újratermelés lehe­tőségével kell évről évre szá­molnunk. Csak megemlítem, hogy 25 éves sorvető gépek­kel dolgozunk. — Hadd tegyem hozzá — veti közbe Hegedűs Béla el­nök —, hogy nálunk hagyo­mányosan kézi munkára épül az ágazat. Hetvenen, zömében asszonyok, dolgoz­nak itt, s csupán az utóbbi esztendőkben értük el erőtel­jes bérfejlesztéssel, hogy az átlagkereset meghaladja az évi 57 ezer forintot. — A hozamszint, a jöve­delmezőség meddig tartható? — kérdezem ismét az ága­zatvezetőt. — Mindaddig, amíg testre szabott a termelés, össz­hangban vannak a termelő­erők és a termelési viszo­nyok. Ebben az ágazatban hetvenen 80 hektárt műve­lünk meg, ha tíz hektárral több volna, már nem tud­nánk ennyien elvégezni a munkát. — Elengedhetetlennek tar­tom — mondta elköszönő­ben a tsz-elnök. hogy a nagyüzem és a feldolgozó a kereslet-kínálat egyszerű törvényét felismerje. Mert igaz, hogy 80 hektár kis te­rület, nem is növelhető a létszámgondok miatt, de nem becsüljük le a hektárankénti 45 ezer forint eredményt, aminek harmadát adja csak a cukorrépa, és egyötödét a búza meg a kukorica. Évi 3,5 százalék — A nagyszénásiak ered­ményesen gazdálkodnak, de ez nem kis erőfeszítésükbe kerül — mondtam el az elő­zőekben tapasztaltakat dr. Csimár Sándornak, a Békés­csabai Konzervgyár ter­meltetési osztályvezetőjének. — Valóban nehéz a kerté­szeti ágazat helyzete, és mi — a BÉKO — el is fogadtuk a feltételes szerződéskötést. A mennyiségek tisztázottak, az árban nem állapodtunk meg. Nehezíti az alapanyag­beszerzésünket, hogy három és fél százalékos áremelésre van lehetőségünk, amit a paprika, az uborka, a zöld­bab árának karbantartására kell fordítanunk ebben az esztendőben. — Erre mondták azon az egyeztető tárgyaláson a zöld­ségtermesztő szakemberek, hogy ez csak a tűzoltó mun­kára elegendő: ahol ég a ház, ott oltanak, pedig a tűz megelőzése lenne a fonto­sabb. — Van ebben igazság, de mint minden igazság, ez is több felől közelíthető. Két éve hiányhelyzet alakult ki az aszályos évek miatt. Ám szerződéses fegyelem ide. vagy oda, az előzőén meg­állapodott ár helyett csak 18 forintért tudtuk meg­venni tavaly a pritamin pap­rikát. A nyereségre törekvés alapvető követelménnyé vált a feldolgozóiparban is. Mindehhez persze hozzátar­tozik, hogy akkor is elvitték a termést a megyéből, ami­kor bőség volt. Rontja a helyzetet továb­bá, hogy a konzervgyárak önállósodása után más-más árak alakultak ki a társgyá­rakban. Nyilván minden feldolgozóüzem megvizsgál­ja: meddig emelheti a fel- vásárlási árakat, hogy nye­reségesen termelhessen. Be­folyásolja ezt a gyári feldol­gozás vesztesége, s az, hogy hol adjuk el a feldolgozott árut. — A versenyhelyzet tehát csökkentheti a termelés biz­tonságát? Mit várnak ilyen helyzetben az 1985-ös évtől? — Nem jöhet még egy aszályos év! S ha lesz elég alapanyag és pénz, akkor a június 20-i újratárgyalás nem okozhat gondot. De hoz­zá kell tennem, hogy egy őszi tárgyalás esetén is elő­fordulhat, hogy máshová ad­ják el a termelők árujukat. Leépülő ágazatok — Elfogadom, de ezek a jelenségek figyelmeztetnek arra, hogy szemléletváltoz­tatásra van szükség. — A verseny a nyersanya­gokért nem fog megszűnni, és a társgyárak közötti kap­csolat sem korrekt. Álom, de segíthetne a helyzetünkön, ha lennének célgazdaságaink. — Még egy gondot látok. A nagyszénási, jól gazdálko­dó nagyüzemnek is az egy­szerű újratermelésre van módja mindössze, míg más nagyüzemek lassan leépítik az ágazatot. Hogyan látja így biztosítottnak a feldol­gozó üzem, hogy a megyéből szerezze be az alapanyagot? — Másként merül fel ez a kérdés Békés megyében, ahol a gabonanövények — jó ér­telemben — előbbre valók, mint a zöldségek. És megint másként Csongrád megyé­ben, vagy a Nyírségben, ahol a talajadottságok, a zöldség­nek, gyümölcsnek is kedvez­nek. Ugyanakkor sokkal szi­gorúbbak a kertészeti kultú­rák technológiai előírásai, a növényvédelem, az öntözés igénye óriási, s azonkívül az alapanyag jó áron való el­adásáért naponta ■ kell meg­küzdeniük a nagyüzemeknek, az olcsó alapanyagért a kon­zervgyárnak. A lényeget végül is az ér­dekek összhangjának meg­teremtésében látjuk. A köl­csönös érdek pedig abban áll, hogy a feldolgozó üzem­nek legyen alapanyaga, tud­ja megfizetni, s a nagyüze­mek kertészeteiben a zöld­ségfélék mind nagyobb mennyiségben, gazdaságosan megteremjenek. Erre orszá­gosan is oda kell figyelni, mint ahogy arra is, hogy fö­lösleges szállítási költségek ne növeljék a zöldségek amúgy is emelkedő árát. Számadó Julianna Negyedik esztendeje mű­ködik Békéscsabán a Békés megyei Tanács V. B. Mun­kaerőszolgálati Irodája. Az országban — ahogy arról an­nak idején hírt adtunk — elsőként valósították itt meg a munkaerő-közvetítés szol­tatássá fejlesztését. Méghoz­zá — és ezt azóta az or­szágszerte megalakult mun­kaerő-szolgálati irodák kö­zül csak egy, a borsodi tud­ta utánuk csinálni — önfi­nanszírozó módon, központi támogatás nélkül tevékeny­kednek. Működésük, az el­múlt évek tapasztalatai sze­rint, sikeres. A vállalatok, intézmények és magánsze­mélyek egyaránt szívesen fordulnak az irodához, mely szervezetten fogja egybe a munkaerő-keresletet és -kí­nálatot. Színvonalas szolgáltatás Az feltehetően ismert, hogy a lakosság részére tel­jesen ingyenes az informá­ciószolgáltatás. Aki elhelyez­kedni vagy állást változtatni kíván, csak felkeresi az iro­dát, s rögtön megtudhatja, milyen lehetőségei vannak a megyében. A gazdálkodó egységeknek, ha igénybe kí­vánják .venni az iroda szol­gáltatásait, mindezért fizet­niük kell egy meghatározott összeget. Természetes törekvése az itt dolgozóknak, hogy mun­kájukat minél gyorsabban, megbízhatóbban, hatéko­nyabban végezzék. S ez ma már elképzelhetetlen az elektronika alkalmazása nél­kül. A számítógépes infor­mációszolgáltatás kifejleszté­se országos program. Az eb­be való bekapcsolódás első lépése lehet az, amit január elsejével megvalósított a megyei munkaerő-szolgálati iroda: beindította a számító- gépes munkaerő-közvetítést, s ezt is az országban az el­sők közt, rendkívül jó szín­vonalon. — És miért jó ez nekünk? — 'kérdezhetné valaki, hi­szen a kért információkkal eddig is szolgált az iroda. Igen, de napra készen, meg­bízhatóan nyilvántartani ennyi adatot nem könnyű. Áz 1700—1800 álláshelyet összes ismérveivel és külön­böző csoportosításban, a sze­mélyi adatokat ugyanígy ... Erre csak egy számítógép ké­pes igazán. És ezt nem volt könnyű elérni. A közvetítési értesítés Tavaly március óta dolgo­zott rajta a szakember, mi­vel a sok-sok adatot feldol­gozó rendszert egy 'kis sze­mélyi számítógépre, Commo­dore—64-re kellett vinni. Most tehát olyan program­együttes van a birtokukban, amely a munkáltatók és az állást keresők minden igé­nyét nyilvántartja, hatéko­nyan segíti a közvetítői munkát. A tévedés kizárt Véletlenül sem fordulhat elő, amitől sokáig rettegett Budai Gyula, az iroda igaz­gatója, hogy „megfeledkez­nek” valakiről, hogy meg­hirdetnek olyan állást, ami­re esetleg hetek óta vár va­laki „nyilvántartásukban”. No, de nézzük, mit tud a gép! Tömören: közvetíteni és statisztikát készíteni. Gyor­san és pontosan. Akár szak­mánként, akár vállalaton­ként, műszakszám szerint, bérezés,, vagy foglalkoztatási forma alapján kívánunk in­formálódni, percek alatt át­fogó képet kapunk. Kérhet­jük például, hogy „lapozza” fel a mondjuk négy- és öt­ezer forintot kínáló álláshe­lyeket. De kaphatja azt a feladatot is, hogy közölje, hol keresnek lakatost vagy varrónőt, adminisztrátort vagy segédmunkást. Fordítva pedig: keres-e állást gépész- mérnök, asztalos stb. A mo­nitoron, ha szükséges, a sor- nyomtatón azonnal ott a vá­lasz. A program 1 kuriózuma, hogy párosítani is tud, meg­keresi az összeillő „feleket”. Persze foglalkoztatási szem­Fotő: Fazekas László pontból. Ez azért bravúr szakmailag, mert egy lemez­kezelő egységgel, azaz egy „flopy”-val, egy lemezen te­szi mindezt, személyi számí­tógépen. A nyilvántartás teljes kö­rű. Külön tárolják az élő, még nem „kiközvetített”, és a törölt, már elhelyezett ál­lományt. Az új adatok bevi­tele folyamatos. Az ügyfélfo­gadás ideje alatt a gép „köz­vetít”, délutánonként rende­zik adatait, és ekkor készíti a statisztikákat is. Alapvető­en három területről. Arról, hogy hányán vár­nak munkára, ki mennyi ideje, ki van munka nélkül, és ki áll munkaviszonyban most is közülük, hogyan ala­kul ez végzettség szerint a fizikai és szellemi dolgozók között stb. Aztán a mun­káltatók munkaerőigényéről népgazdasági áganként, fér­fi, női, fizikai, szellemi bon­tásban vagy éppen városon­ként. Harmadszor pedig a visszajelzések alapján a se­gítségükkel elhelyezkedet­tekről. A statisztikák elkészí­tése, a sok-sok karton át­vizsgálása, összevetése napo­kat venne igénybe a gép al­kalmazása nélkül. Kiközvetítenek... Hogy ennyi jót hallottam a gépről, természetesen nem állhattam meg, hogy ki ne próbáljam. Mint álláskereső „belelapoztam” a kínálatba. Szó szerint, mert a gép 'ke­zelése oly egyszerű, hogy percek alatt különösebb szá­mítástechnikai ismeretek nélkül is megtanulható. Ha valamit mégis hibásan ten­ne a kezelő, a gép jelez: ké­rem, figyelmesebben! Tehát a monitoron megjelenő uta­sítások alapján átnézve az álláshelyeket, „kiközvetítet­tem” magam a DÉLÉP-hez, gazdasági igazgatóhelyettes­nek. (Remélem megbocsát­ják.) A sornyomtatón meg­jelent a képen látható „köz­vetítési értesítő, amit min­den megfelelő állásra lelt munkavállaló megkap. Ez­zel keresi fel a kiválasztott üzemet, s ha a továbbiakban is megegyeznek, munkába léphet. Ha nem, az értesítő szelvényt akkor is vissza kell 'küldeni, hiszen akár „igen”, akár „nem”,, arról az irodának tudnia kell. A munkaerőhelyzetre egyébként Békés megyében is jellemző, ami általában az országban: a kereslet meg­haladja a kínálatot. A mun­kaerő-szolgálati irodában több mint 1700 betöltetlen állást és mindössze százegy- néhány munkát keresőt tar­tanak nyilván, a'kik közül több most is munkában áll. Az arányok azonban változ­tak. Az már megszokott, hogy év elején csökken * a munkaerő iránti kereslet. Az idén viszont ez eddig soha nem tapasztalt méretekben — mintegy ezer fős csökke­nés — következett be. Eb­ben már nem a várakozás­nak, óvatosságnak, hanem a szabályozóknak van nagy szerepe. Ügy tűnik, a mun­kaerőpiac egyre inkább egyensúlyba kerül. Szatmári Ilona «•*•* V». M*ft*«*ro**M»*»*tí BCKtSC**** trtusyt u. t 9 8 « « KO* ve: TI TC®I EWTES ITEfi G t MZ «E TT Sí-KESCSASft, KSLTtO’tWÍí il.í». 7f**t*tt Cl IL*»#» -»y*» t -«»íwwlyl ***t**«Ő1S~91*3 > l %i l ?*i*j**> Iáit fvivst,*t t>*iy H*t*y9*$*l»9f* *<**-$« mxxmmt aarcm. ykttk* xmm-txzt* mmtur M., ke tgő-yHrt* í u*;e. m* .c\ ■ft** 4*»* ** »3 <*r t** íta»*«» &£*ea€**&* iyewmm ha *sr. RT KS t. TO t m, L.VCMY ?>*«■** »u vfc. ÁSssaj » £ K £ 3 C * A 8 * 8?9. j £r t & * Hi 4*sí «*>JU3M8 i ** *«** 4 K-W® 5 I iá ** ~ fl U U H * i T « í • N t « íA !>**> Mw*r>í «'*** .................... , 13, . ..............♦>© . • ; <«í oK &'/* i íi & 1- • ' ÍW »V* ri'i '» i W 1 * ■ Feljegyzik az álláskeresők adatait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents