Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-14 / 10. szám
NÉPÚJSÁG 1985. Január 14., hétfő Másodszor nyerték el az élenjáró címet Befejeződött a VII. országos szólótáncfesztivál . (Folytatás az 1. oldalról) kájának segítéséért a Mező- hegyesi Mezőgazdasági Kombinátnak, melyet Soós György, a kombinát pártbizottságának titkára, s a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-nek, melyet Biró Vilmos elnök vett át. A szocialista versenymozgalom eredményeinek ismertetése után Élenjáró Egység címet tanúsító oklevelet és a vándorserleget Tóth Pál nyújtotta át Balogh Alpár Lászlónak. Ezt követően az egység parancsnoka az alegységek parancsnokainak adta át a kisebb kollektívák kiváló munkájáért járó elismeréseket. A Kiváló Munkásőr, Kiváló Két generáció — acélszürké- bcn Parancsnok címet huszonhármán vehették át. Az irányító pártbizottság képviseletében Szabó István, a mezőkovácsházi városi pártbizottság első titkára elismeréssel szólt az egység munkájáról, gratulált a kitüntető címhez. Mint mondotta, a kollektíva magas színvonalú munkáját a jövőben is igénylik. A kitüntetések átadása a szolgálati érdemérmek át- nyújtásával folytatódott. A 20 éves fokozatot tizenegyen, a 15 évest egy munkásőr, a 10 évest hatan, az 5 éves szolgálat után a munkásőr- jelvényt 23-an vehették át. A hét leszerelő munkásőrt úttörők vörös nyakkendővel búcsúztatták, majd átnyújtották nekik a rfiunkásőr- emlékérmet. Ezután felolvasták — majd virágcsokor kíséretében átadták tíz munkásőr feleségének, akiknek férje két évtizeden át teljesített a fegyveres testületben szolgálatot — az országos parancsnok köszönő levelét. Az egységgyűléseknek mindig megható mozzanata a munkásőr jelöltek eskütétele, a fegyver átadás-átvétel. Ez alkalommal nyolc .munkásőr jelölt tett esküt, majd Csete József 20 éves szolgálat után megható szavak kíséretében átadta fegyverét Csicsely György munkásőr jelöltnek. Az egységgyűlés befejező részében Bartha Gyula köszöntötte az egységet, gratulált eredményeikhez és további sikereket kívánt. Az egységgyűlést követően ünnepi műsort adott a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett munkásőrség központi férfikara. * * * Ugyancsak szombaton tartotta évzáró-évnyitó egységgyűlését az orosházi Jamb- rik József, a gyulai Kun Béla és a szarvasi Klucsjár Mihály, tegnap pedig a békési Rózsa Ferenc és a szeghalmi Sebes Imre mun'kásőregység. Ezeken az egységgyűléseken is megemlékeztek a fel- szabadulásunk 40. évfordulójáról, a testület majd három évtizedes történetéről, az elmúlt év feladatairól és azok teljesítéséről. Tájékoztatást kapott az állomány és a részt vevő vendégek az előttük álló párt-, gazdasági és munkásőri feladatokról. Az öt egységgyűlésen tizenegy munkásőr 25 éves, harminchat a 20 éves, harmincegy a 15 éves és ötven a 10 éves Szolgálati Érdemérmet vett át. A munkásőri szolgálattól megváló 45 munkásőr pedig Leszerelő Emlékérmet kapott. Kiemelkedő eseménye volt az egységgyűléseknek az országos parancsnok által — a munkásőrség tevékenységet kiemelkedően segítő bázisüzemek részére — adományozott díszoklevél és elismerő plakett átadása, melyet az Orosházi Üveggyár, a Sar- kadi Cukorgyár, a Szarvasi Állami Tangazdaság, a ka- muti Béke Tsz és a Szeghalmi Állami Gazdaság kapott meg, valamint a testületben 20—25 éve szolgálatot teljesítő munkásőrök feleségeinek címzett köszönő levelek, melyeket itt is virág kíséretében adtak át a meghívott 45 munkásőr-feleségnek. — Szekeres — Benkó Éva, a Népművelési Intézet igazgatója ünnepi megnyitóját követően január 12-én, szombaton a kötelező, majd a szabadon választott táncok versenyével folytatódott a VII. országos szólótáncfesztivál pénteken kezdődött programja. Este még táncházra is futotta a versenyzők erejéből. Tegnap, vasárnap szakmai tanácskozáson mondta el a zsüribizottság értékelését, tagjai voltak: Vásárhelyi László, Osskó Endréné, Stol- ler Antal, Molnár Lajos koreográfusok, Lányi Ágoston kinetográfus, Zsuráfszky Zoltán, a Kodály együttes vezetője és Hidas György, az örökös aranysarkantyús táncosok képviselője. Eredményt a délután 3 órakor a békéscsabai ifjúsági házban kezdődött gálán hirdettek. Oklevél- és pénzjutalomban részesült többek között a gyomaendrődi Veréb András. Különdíjat kapott Gál László békéscsabai versenyző az Eleki táncok című versenyprogramjáért. A zsűri a Balassi táncegyüttes juniordíját a szegedi Csűri Ákosnak adományozta. Aranygyöngyös táncosi címmel jutalmazták a budapesti Tárnái Ildikót és Kalász Barbarát, a marton- vásári Salamon Saroltát, a jászberényi Fejér Erikát, a nyíregyházi Musztrai Zsuzsannát és a békéscsabai Tőkés Tímeát. Aranysarkantyús táncosi címet kapott a szegedi Tésik Péter, a gyöngyösi Berta Tibor, a jászberényi Bállá Zoltán, a budapesti Menczinger Tibor és Szilvá- si Károly. Aranygyöngyös címben és pénzjutalomban részesítette még a zsűri az egri Németh Erzsébetet, a székesfehérvári Kneifelné Vass Évát és a szegedi Tésik Kornéliát. Aranysarkantyús táncosi címet és pénzjutalmat kapott a szarvasi Putno- ki Elemér, a szegedi Tanács István és a mátészalkai Gaál András. A szegedi Szűcs Agnes elnyerte a zsűri Aranygyöngyös táncosi címét, valamint az Osskó Endréné által felajánlott, a legstílusosabban táncoló női versenyzőnek járó vándordíját. Örökös Aranysarkantyús táncos a székesfehérvári Gazdag Béla és a nyíregyházi Balázs Gusztáv lett. A díjakat Virág László, a városi tanács művelődési osztályának vezetője adta át. A díjátadást és Vásárhelyi László elismerő szavait követően, melyek a bemutatott 128 produkciót méltatták, a legjobbak adtak ízelítőt néptánctudásukból. A gálán közreműködött a Balassi néptáncegyüttes. A gála egy pillanatában Fotó: Fazekas László Vasárnapi újságkereső Békéscsabán „40 éve szabad lakóhelyünk” n MEDOSZ kulturális napok záróvetélkedöje Mezőhegyesen Egy hete új rend szerint jelennek meg a napilapok: vasárnap helyett hétfőn kerülnek a standokra az újságok, pihenőnapon viszont a Hétfői Hírek utódja, a Vasárnapi Hírek és a Vasárnapi Népsport jut el az olvasókhoz. Pontosabban csak jutna, ha lenne elegendő Így volt ez tegnap is. Békéscsabán, a belvárosban és a lakótelepeken levő újságos pavilonokban gyorsan elkeltek az említett lapok. Békéscsaba, Tanácsköztársaság—Munkácsy utca sarkán áll a nagy forgalmú egyes pavilon. Kaczkó Mi- hályné elárusító: — Vasárnapi Hírekből 200- at kaptam, s fél 10-re mind elfogyott. A 115 Népsport egy órával tovább tartott. A Vasárnapi Hírekből legalább 70-et, sportból pedig 15—20- at el tudtam volna adni. Egy hete, amikor is a Vasárnapi Hírek első száma napvilágot látott, 260-at hoztak, _s valamennyi jóval a zárás előtt elkelt — sorolja, miközben egyre jönnek a vevők a vasárnapi lapokért. ' — Sajnos, elfogyott... — válaszolja. A lap nélkül maradottak egyike Kővári Judit. így fogalmaz: — A Népújságot, a Nép- szabadságot és a rádióújságot előfizetem, a Hétfői Híreket pedig évek óta megvettem, mert érdekel és érdekes. A Vasárnapi Hírekkel is így vagyok, s azt is megvenném. Ez a harmadik hely, ahol nem kapok lapot — és indul tovább. A Centrum Áruház előtti 2-es pavilonban Zleovszki Mihályné az eladó. — A Vasárnapi Hírekből 185-öt kaptam, pluszba hoztak még 15-öt, s fél 12-re már elkelt. Legalább 30-at még el tudtam volna adni. Népsportból 60-at igényeltem, 80-at hoztak, most — 11 óra 50-kor — még vai nyolc. A megyeszékhely legnagyobb forgalmú és leghosz- szabban nyitva tartó újságos pavilonja a vasútállomáson működik: hajnal 5—20-ig tart nyitva. Fazekas István eladónak 12 óra 15-kor nincs nagy forgalma. Vasárnapi Hírekből 697-et, a rendelt- nél 130-cal többet kapott. Ebből 230 még eladatlan. Népsportból 336-ot igényelt, s abDól még 120 van. — Nem félek attól, hogy a nyakamon marad. A. délutáni és az esti vonatok indulásakor, biztosra veszem, valamennyi elfogy. Ahhoz, hogy legyen mit a standokon árulni, újság is kell — és nemcsak a vasútállomáson. — sz — A MEDOSZ Békés megyei bizottsága első alkalommal rendezte meg a kulturális napokat, azzal a céllal, hogy serkentsék a munkahelyi művelődést, s bemutassák sokszínű kulturális tevékenységüket. Az elmúlt év őszén kezdődött programsorozat igen sikeresnek bizonyult. A kulturális vetélkedőkön, rajzpályázatokon, kiállításokon, előadásokon összesen több mint 14 ezer ember vett részt. A kulturális napok záróeseményeként rendezték meg szombaton délelőtt Mezőhegyesen, a művelődési központban a „40 éve szabad lakóhelyünk” című brigádvetélkedő megyei döntőjét. A vállalati elődöntőkön 256 brigád vetélkedett, s közülük került ki az a 15, amely legjobbnak bizonyult, s a döntőben összemérhette tudását. A brigádokat Galambosné Varjú Blanka, a játék vezetője mutatta be, majd Gácsi Péter, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára szólt a vetélkedő - céljáról. Elmondotta, hogy a kérdések ösz- szeállításakor elsősorban az volt a céljuk, hogy ösztönözzék a brigádokat telpülésük történetének megismerésére, különös tekintettel a felszabadulás időszakára. A háromtagú csapatoknak összesen hat feladatot kellett megoldaniuk. Az írásban és szóban adott válaszok többsége alapos felkészültségről tanúskodott, így nem volt könnyű feladata a zsűrinek, melynek elnöke: Gácsér Péter, tagjai: dr. Tóth Béláné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, dr. Czeglédi Imre, a Munkácsy Mihály Múzeum osztályvezetője és Borsi József, a Munkácsy Múzeum munkatársa volt. A vetélkedő kollektívák közül legjobbnak bizonyult a Mezőhegyest Mezőgazdasági Kombinát villanyszerelő szocialista brigádja. Második helyezést ért el a gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság Haladás brigádja, s harmadik lett a Szeghalmi Állami Gazdaság Dapsy Gizella brigádja. A győztes csapatok pénzjutalmat kaptak. A rendezvény résztvevői a vetélkedő befejezése után megtekintették a művelődési centrumot, s többen megnézték a kombinát fennállásának 200. évfordulójára készült kiállítást. G. K. Századunk legnagyobb humanista polihisztora: Albert Schweitzer Orvos volt és Bach- kutató, orgonaművész, orgonaépítő, a strass- bourgi egyetem evangélikus teológiai fakultásának egykori professzora, Nobel - díjas tudós, író, békeharcos: a gyűlöletbe és erőszakba fúló világ számára maga volt a jóság üzenete. Dr. Albert Schweitzer, Jean-Paul Sartre francia filozófus-író nagybátyja, francia— német családból származott. 1875. január 14-én született a felső-elzászi Kaysersberg városában. Érettségi után, 1893 október végén iratkozott be a strassbourgi egyetemre, ahol teológiát és filozófiát hallgatott. 1898—99-ben Párizsban .a Sorbonne egyetemen tanult. 1905-ben megkezdte orvosi tanulmányait. Szembe akart szállni a szenvedéssel, kezében a gyógyító szikével vagy az injekcióstűvel. Harminchat éves korában letette az orvostudományi államvizsgát, szakképesítést szerzett ki- rurgiából, Párizsban tanulmányozta a trópusi betegségek gyógymódját. Orvosi disszertációját 1913 februárjában védte meg. 1913. március 26-án feleségével — Helene Bresslauval — hajóra szállt, hogy a párizsi evangélikusok közép-afrikai missziós telepén az Ogooué folyó melletti Lambarénében kössön ki, kórházat építsen és szereljen fel, s megkezdje gyógyító munkáját a legnomádabb trópusi vidéken, az Egyenlítő izzó napsugarai alatt. Az Ogooué folyó partján egy 600 méter hosszú és 100— 200 méter széles földsáv, kihasítva az áthatolhatatlan őserdőből, ez volt a lambarenei missziós telep „területe”. Itt egy cölöpökre állított faház verandája lesz a fogadója, s az átalakított barakk a legelső kórterme. Nem volt könnyű dolga, törhetetlen akaratereje azonban nem ismert határt. A kórház egyre bővült. Épültek a barakkok a betegek és a hozzátartozók számára. Több száz kilométerről szállították a betegeket, hosszú, egyetlen fatörzsből vájt csónakon, ‘a szeszélyes Ogooué folyón. Á hozzátartozók mint betegkísérők ott várták be a gyógyulást. Minden orvosi tevékenységet ingyen végez, legfeljebb az ellátás fejében munkát fogad el a kórház részére. A misszionárius-orvos operálja a kizárt sérvet, szülést vezet le, sebeket kapar ki, ritka injekciókat oszt, kísérletezve gyógyít' elmebajt, fogat húz, s ha szükséges, végtagokat amputál. Orvosokat, szakképzett ápolókat toboroz. Az egész világ megmozdult Schweitzer nemes ügyének támogatására. S hogy a kórház funkciójához az anyagi fedezet biztosítva legyen, igen intenzív irodalmi tevékenységet folytatott, megjelentek újabb művei: Kultúra és etika, A kereszténység és a világvallások, Orvos az őserdőben, Pál apostol misztikája, Életem és gondolataim, Adalék életemhez és munkásságomhoz, Béke vagy atomháború. A könyvekből befolyt vagy az európai orgonakoncerteken, előadókörutakon összegyűlt tiszteletdíjak összege áramlott Lambarénébe, a szeretett betegeinek ellátására. Több egyetem avatta ünnepélyes keretek között díszdoktorrá, többek között: a zürichi, edinburghi, camb- ridge-i. 1928-ban Frankfurt am Main városa Goethe- díjat adományoz részére, 1950-ben a francia Becsület- rend tiszti fokozata kitüntetést ítélik oda neki. 1951-ben Frankfurtban megkapja a német könyvkereskedelem békedíját, 1952-ben elnyeri a Nobel-békedíjat. A XX. század leguniverzálisabb európai humanistájának, a segítés kötelessége hithű katonájának a svéd király a Vöröskereszt Érdemrendet adományozta. A függetlenné vált Gabon első köztársasági elnöke, Léon M’Ba ugyancsak magas kitüntetést nyújtott át a nagy doktornak. Dr. Albert Schweitzer munkássága nem kis mértékben járult hozzá nemcsak Gabon, de egész Afrika népeinek felemelkedéséhez. Schweitzer doktor Európa egyik legnemesebb fia volt, aki felelősséget érzett és vállalt valamennyiünkért. Ez volt magára vállalt hivatása, ez volt a sorsa. A kilencven munkás esztendő dr. A. Schweitzert ilyen bölccsé, ilyen megbocsátóan műveltté, ennyire művészien egyszerűvé, ilyen naggyá nevelte. 1965. szeptember 4-én hunyt el, nyugodtan, békésen és méltósággal halt meg ágyán a lambarénéi őserdőben, a kórházban, amelyet ő épített, és amelyet rendkívüli módon szeretett. Halász Bálint Január 12-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel nyitották meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban a békéscsabai városi úttörőelnökség és a múzeum által közösen rendezett városi gyermekrajz-kiállítást. Megnyitó beszédet Iva- nics Katalin, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház igazgatója tartott. A kiállítást február 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők Fotó: Fazekas László