Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-14 / 10. szám

1985. Január 14., hétfő Hz új szovjet—amerikai tárgyalások kilátásai Andrei Gromiko nyilatkozata a szovjet televízióban George Shultz amerikai külügyminiszterrel Genfben megtartott találkozójáról, az új szovjet—amerikai tár­gyalások témáiról és kilátásairól nyilatkozott vezető szovjet külpolitikai újságíróknak a szovjet televízióban vasárnap Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese, külügyminiszter. Kérdésekre válaszolva Gromiko elmondta, hogy hosszú és nehéz előkészítő munka után került sor a genfi találkozóra. Az állás­pontok előzetes egyeztetésé­nek szakaszában az Egyesült Államok hosszú időn át ar­ra törekedett, hogy a koz­mikus fegyverek kérdése ne kerüljön be a .megbeszélés témái közé. Végül azonban amerikai részről is kénytele­nek voltak elfogadni azt a tényt, hogy az űrfegyverke­zés figyelmen kívül hagyá­sával a hadászati és a kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris fegyverzet kérdése sem vizsgálható. A genfi megbeszéléseket Gromiko egyáltalán nem könnyűeknek, sőt néha na­gyon bonyolultaknak és fe­szülteknek, ugyanakkor cél- ratörőeknek, komolyaknak és nyíltaknak minősítette. Egé­szében kedvező értékelést adott a' találkozóról, rámu­tatva, hogy a közös nyilat­kozat önmagáért beszél. Si­került megállapodni az új tárgyalások tárgyáról és cél­járól, s ez nagyon fontos. Gromiko elmondta, hogy Géniből hazatérve Shultz külügyminiszter levelet kül­dött neki, s ebben közölte: az Egyesült Államok kormá­nya szem előtt tartja a Genfben létrejött megállapo­dások végrehajtását, s ko­molyan veszi vállalt , kötele­zettségeit. Gromiko leszögezte, hogy a tárgyalásokon szovjet rész­ről maradéktalanul figye­lembe veszik a szövetsége­sek, a testvéri szocialista or­szágok biztonsági érdekeit. A Szovjetunió a nyugati or­szágokkal és az Egyesült Ál­lamokkal tárgyalva nemcsak a saját, hanem szövetsége­sei nevében is beszél. A szo­cialista országok külpoliti­kájának erejét éppen az ad­ja meg, hogy az egységes, elvi politika. Az ezzel kap­csolatos kérdéseket időről időre megvitatjuk a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének ülésein és a Varsói Szerző­dés más szerveiben. A tag­államok külpolitikája közös külpolitika, s a Szovjetunió véleménye az, hogy szövet­ségeseinek biztonsági érde­keit ugyanúgy meg kell vé­denie, mint saját biztonsá­gát. Az új tárgyalások egymás­sal szorosan összefüggő té­maköreiről szólva Gromiko részletesen kitért a kozmikus fegyverkezési hajsza kérdéseire. Leszögezte, hogy az űrfegyverkezés megaka­dályozása esetén sokkal ked­vezőbbé válnának a feltéte­lek a hadászati fegyverzet korlátozásában való előrelé­pésre. A Szovjetunió kész lenne jelentős mértékben csökkenteni hadászati fegy­verzetének szintjét, termé­szetesen az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú tiszteletben tartásá­val. Ám ha nem lesz előre­lépés az űrfegyverzet kérdé­sében, akkor a hadászati fegyverzet csökkentéséről beszélni is felesleges. A szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok végrehaj­taná űrfegyverkezési elkép­zeléseit, akkor a tárgyalások megszakadnának. Erre gen­fi megbeszélésükön figyel­meztettük az amerikai felet. A Szovjetunió álláspontja szerint ugyanis az említett kérdésben középútnak nincs helye. Vagy megakadályoz­zák a világűr militarizálását, vagy újabb fegyverkezési hajsza lesz. Félintézkedések­nek itt nincs helye, ezek ugyanis már holnap a , fegy­verkezési hajsza fokozódásá­hoz vezethetnek. Andrej Gromiko ezzel kap­csolatban lényegében eluta­sította még az űrfegyverzet kifejlesztésére irányuló ku­tatások gondolatát is, hang­súlyozva, hogy ha a cél a világűr fegyvermentesítése, akkor a kozmikus fegyverek létrehozását szolgáló kutató­munkára sincs szükség. An­nál is inkább így van ez, mert ki adhatna biztosítékot arra nézve, hogy a munká­latok a kutatásokkal véget érnek. ­Gromiko kitért arra is, hogy tarthatatlanok azok az amerikai állítások, amelyek szerint az Egyesült Államok által tervbe vett és űreszkö­zöket is magában foglaló rakétarendszer úgymond kizárólag védelmi célokat szolgál. E sajátos pajzs mögött ott lennének a támadó hadászati nukleáris rakéták. Az ame­rikai álláspont elfogadása esetén a Szovjetunió kény­telen lenne kizárólag Wa­shington lelkiismeretére és szavahihetőségére bízni ma­gát a tekintetben, hogy nem kerül sor ezeknek az eszkö­zöknek a bevetésére. Jellem­ző, hogy amerikai részről mindannyiszor hallgatás volt a válasz, valahányszor szovjet részről korábban, és Genfben is felvetették, va­jon az Egyesült Államok el- fogadná-e saját érveit, ha ő volna a Szovjetunió helyé­ben? Andrej Gromiko leszögez­te, hogy a Szovjetunió már csak azért is az agresszió eszközének tekinti az űr­fegyvereket, mert a rakéta- támadás tényleges végrehaj­tása nélkül is lehetőséget adnak az Egyesült Államok­nak arra, hogy zsarolásra használja fel azokat a Szov­jetunió ellen. Ez tökéletesen illeszkedne abba a washing­toni irányvonalba, amelynek célja: világuralmi helyzet kivívása. Ezt azonban a Szovjetunió soha nem engedi meg. Mint azt Konsztantyin Csernyenko is többször hang­súlyozta, s Reagan elnökhöz intézett levelében is megír­ta, a Szoyjetunió határozot­tan szembeszáll ezzel a tö­rekvéssel. A szovjet nép so­ha nem engedi meg, hogy más ország vagy országcso­port rákényszerítse akaratát. A közepes hatótávolságú nukleáris eszközök kérdésé­ről szólva Gromiko emlékez­tetett arra, hogy a Szovjet­unió már több ízben java­solta ezek befagyasztását. A külügyminiszter leszögez­te azt is, hogy ha áz Egye­sült Államok folytatja a Per­shing—2 rakéták és a ma­nőverező robotrepülőgépek nyugat-európai telepítését, akkor a hadászati helyzet még a jelenleginél is bonyo­lultabbá válik. Szovjet rész­ről Genfben felhívták az Egyesült Államok figyelmét arra, hogy a telepítés foly­tatásával kérdésessé tennék a tervezett tárgyalásokat. Gromiko szerint változat­lanul alapvető nézeteltérés van a Szovjetunió és az Egyesült Államok között ab­ban a kérdésben, hogy az általános egyensúlyba be kell-e számítani Nagy-Bri- tannia és Franciaország kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris rakétáit. A Szovjetunió emellett volt, van és lesz a jövőben is, ám az Egyesült Államok — mint az Genf­ben is kitűnt — továbbra is határozottan ellenzi a NA- TO-tagország Anglia és Franciaország említett nuk­leáris erőinek az általános egyensúlyban való figyelem- bevételét. Az európai erőegyensúly kérdését taglalva Gromiko szólt az Egyesült Államok repülőgép-anyahajókra tele­pített és nukleáris fegyvere­ket hordozó légierejéről. Az egyensúly kérdéseit vizsgál­va — mondotta Gromiko —, a Szovjetunió eddig csak az európai partok közelében tartózkodó hat amerikai re­pülőgép-anyahajéval szá­molt, amelyek mindegyikén negyven, egyenként két-há- rom nukleáris töltetet hor­dozó repülőgép állomásozik. Az Egyesült Államoknak azonban tizennégy ilyen anyahajója van, s hamaro­san elkészül a tizenötödik is. Ezeket pedig bármelyik pil­lanatban könnyű Európa kö­zelébe irányítani. Ezért a tárgyalások egy bizonyos szakaszában a Szovjetunió felvetheti mind a tizenöt anyahajó kérdését. Gromiko leszögezte, hogy a genfi megállapodás alapján kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások nem a korábbi, a hadászati és a közepes ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zök kérdéséről folytatott szovjet—amerikai megbeszé­lések folytatását jelentik. Tökéletesen új tárgyalások­ról van szó. Az űrfegyverek, a hadászati és a közepes ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zök kérdései ugyanis szoro­san összefüggenek egymás­sal, egyiket sem lehet meg­oldani, sőt még tárgyalni sem róla, a másik kettőtől elválasztva. Ezért is javasolta a Szovjetunió a tárgyalások amerikai rész­ről is elfogadott struktúrá­ját, amely szerint mindkét felet egy-egy egységes, de há­rom csoportból álló küldött­ség képviseli. Mindegyik csoport a saját szakterületé­vel foglalkozik, azonban el­kerülhetetlenül felmerülnek olyan kérdések, amelyek a másik csoport érdeklődésére is számot tartanak, egymás­sal összefüggő olyan kérdé­sek, amelyeket a második vagy a harmadik csoport­ban vitatnak meg. Ami a tárgyalások kime­netelét illeti, Gromiko sze­rint azt ma még nagyon ne­héz pontosan megítélni. A Szovjetunió a célratörő tár­gyalások, a konstruktív ma­gatartás híve. A leghatáro­zottabban ellenzi, hogy bár­melyik fél is a másik becsa­pására törekedjék, megsértse az egyenlőség és az egyenlő bj^tonság elvét. Az az állás­pontja, hogy kölcsönösen el­fogadható megállapodásokat kell elérni a tárgyalások kö­rébe tartozó mindhárom te­rületen. A szovjet külügyminiszter a fegyverzetkorlátozási meg­állapodások kapcsán szólt az ellenőrzés kérdéseiről is, emlékeztetve arra, hogy a Szovjetunió javasolta az át­fogó ellenőrzéssel megvaló­sítandó általános leszerelést is, amelyet azonban az Egye­sült Államok és a NATO- tagországok nem fogadtak el. A Szovjetunió ma is érvény­ben tartja ezt az indítványt. Ami pedig azokat az állítá­sokat illeti, amelyek sze­rint a Szovjetunió nem tart be korábban megkötött fegyverzetkorlátozási megál­lapodásokat, azok merő ko­holmányok. A szovjet kül­ügyminiszter jellemzőnek ne­vezte, hogy a washingtoni kormányzatnak az ENSZ- ben és az Egyesült Államok kongresszusában ezzel kap­csolatban beterjesztett hiva­talos dokumentumai sem tartalmaznak egyetlen konk­rét bizonyítékot sem, csu­pán a szerződések szovjet részről történő megtartásá­val kapcsolatos homályos kétségeiket hangoztatják. A fegyverzetkorlátozási szerző­dések megtartását illetően a Szovjetunió lelkiismerete tiszta. Nem azért köt nemzetközi megállapodásokat, hogy azokat ne tartsa tisz­teletben. Az újságírók kérdéseire válaszolva Andrej Gromiko felhívta a figyelmet arra is, hogy vannak olyan témakö­rök, amelyek bár nagyon fontosak, közelről érintik a nemzetközi biztonság kérdé­sét, de nem szerepelnek a leendő szovjet—amerikai tárgyalások témái között. Ezekről azonban bármely pillanatban önállóan is meg lehetne állapodni, s a szov­jet küldöttség ezt is kifejtet­te a genfi megbeszéléseken. E témák közé sorolta Gro­miko a nukleáris fegyverkí­sérletek betiltását, a nukleá­ris fegyverkészletek befa­gyasztását, a nukleáris fegy­verek elsőkénti alkalmazásá­ról való lemondást és azt is, hogy az Egyesült Államok végre léptesse életbe a bé­kés célú nukleáris robban­tásokról, azok erejének fel­ső határáról aláírt egyez­ményt. Andrej Gromiko végezetüí a jelenlegi nemzetközi hely­zetet nagyon bonyolultnak, s néha veszélyesnek nevezte. Ez készteti a Szovjetuniót arra, hogy áHandóan készen­létben legyen, ne veszítse el éberségét. A Szovjetunió szá­mára azonban a legfonto­sabb, minden körülmények között szem előtt tartandó célt a béke védelme jelenti, s ennek érdekében mozgósítja erőit, tartalékait, A béke érdekében tett erő­feszítések nagyobb sikeréhez az szükséges, hogy minden állam még aktívabban küzd­jön a háborús veszély ellen. Egyetlen állam — a kis or­szágok sem — maradhatnak ki ebből a küzdelemből, nem mondhatják, hogy a fegy­verkezési hajsza megállítá­sának, a béke megóvásának kérdéseit döntsék el egymás között a nagyhatalmak. Való igaz, hogy e gondok megol­dása leginkább tőlük függ, de nem csak tőlük. E téren hallatnia kell a hangját minden országnak és a leg­különbözőbb társadalmi cso­portok képviselőinek. A Szovjetunió véleménye sze­rint a békemozgalmaknak korunkban igen nagy szere­pük van. Azt bizonyítják, hogy a népek megvetik és elítélik azokat, akik a fegy­verkezés mellett törnek lándzsát, háborúra készülőd­nek. HÍREK HÍREK HÍREK MA: BÖDOG, VIDOR NAPJA A Nap kél 7.28 — nyugszik 16.19 órakor A Hold kél 0.11 — nyugszik 11.23 órakor ÉVFORDULÓ Száztíz évvel ezelőtt, 1875. január 14-én született, és 90 éves korában, 1965-ben hunyt el Albert Schweitzer, Nobel-békedíjas német poli­hisztor, századunk nagy hu­manistája. (Cikkünk a 3. ol­dalon.) — BÉKÉS MEGYÉBEN a hatodik ötéves terv idősza­kában az öregek napközi ott­honainak száma 5-tel, a he­lyek száma pedig 130-cal nö­vekedett. A házi szociális gondozottak létszáma 900- ról 1300-ra emelkedett, s egy­re több a hivatalos és a tisz­teletdíjas gondozók száma. — GYULÁN a román álta­lános iskola úttörői igen sok társadalmi munkát teljesí­tettek az elmúlt évben. Jól sikerült a hulladékgyűjtés, az ebből befolyt összeget a sza- nazugi úttörőtábor építésére ajánlották fel. Védnökséget vállaltak a vár környékének rendben tartására, s kapcso­latot tartanak több öregek napközi otthonával. — BÁTYUS VACSORÁT rendeznek január 16-án, szerdán este a gyomaendrő- dj művelődési központ 2-es számú nyugdíjasklubjának tagjai. A nagyközség két nyugdíjasklubja a téli hóna­pokban is gazdag program­mal várja az idős embere­ket. — SARKADON a cukorgyár és a TIT természettudomá­nyi előadótermében január 17-én, csütörtökön 14.20-tól tart előadást Balogh Ferenc békéscsabai fotós műhelyé­ről. — DÉVAVANYÁN a párt­propagandisták és a TIT-elő- adók klubjában január 17- én, csütörtökön 17 órai kez­dettel előadói konferenciát rendeznek. A mezőgazdasági géppark fejlesztésének kér­dései napjainkban címmel Szűcs Ferenc tart előadást. — A BÉKÉSI GALÉRIÁ­BAN január 18-án, pénteken délután 4 órakor Bereczki Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg Lóránt János, Munká- csy-díjas és SZOT-díjas fes­tőművész kiállítását. — RIO — ROCK-KARNE­VÁL. Messze elmarad Wood- stocktól — áll a hírügynök­ségi beszámolókban — a Rio de Janeiró-i rock világ- fesztiváltól, ahol is egy hat­ezer négyzetméteres színpad­ról péntek óta szól a zene. A kétszázezres hallgatóság részére egy hatalmas há­romméteres fallal körülkerí­tett nézőteret alakítottak ki. Az első napot a decibelek és a kemény rock uralta. A tíz­napos rendezvényen a hat­vanas és hetvenes évek nagy rockfesztiváljait szeretnék felidézni, keverve a riói kar­neválok hangulatával. — SZOMBATON ÉS VA­SÁRNAP is teljes műszakot tartottak a Fertő-tavi nád­aratók. Az idei télen ez volt az első vasárnapi munká­juk: több mint 10 nagy tel­jesítményű önjárógéppel vágták a nádat. A nádara­tók azon kevesek közé tar­toznak, akiknek kifejezetten kedvező a mostani kemény tél, az erős fagy. Ilyen idő­ben a tó jege beszakadás veszélye nélkül elbírja a ne­héz gépeket. A 6 ezer hek­tárnyi nádasból az idén több mint 2 millió kévényit akar­nak betakarítani a Fertői Nádgazdaság Vállalat dolgo­zói. Hirügyeletünk __ ___ telefonszáma: fc/"OOU Havazás Várható időjárás ma estig: a középső és a keleti ország­részben is megnövekszik a fel­hőzet. Egyre több helyütt vár­ható havazás. Jelentős mennyi­ségű hó főként a nyugati, Ya- lamint a déli megyékben való­színű. A megélénkülő, gyakran megerősödő keleti, délkeleti szél hófúvást okozhat. A várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet általában —7 és —12 fok között, északkeleten —15 fok kö­rül, legmagasabb nappali hőmér­séklet —4 és —9 fok között ala­kul. * — BÉKÉSCSABÁN az ifjú­sági ég úttörőházban a KISZ városi bizottsága január 15- én, kedden délelőtt 9 órától tartja egész napos évindító tiktári értekezletét. Napiren­den szerepelnek az évzárás és évindítás feladatai. Meg­vitatják az MSZMP XIII. kongresszusának irányelveit is. — MEGKEZDTÉK SZÉKES- FEHÉRVÁR egyik legszebb egyházi műemlék épülete, • a Szent István székesegyház tatarozását. Várhatóan 3-4 millió forintos költséggel helyreállítják a megrongáló­dott tetőtornyot és tetőszer­kezetet s felújíják az elekt­romos hálózatot. A munká­latokat az év végéig végzik el. — ROSSZ VICC. Kacsának bizonyult az a hír, amely szombaton egy utasszállító re­pülőgép katasztrófáját repí­tette világgá. Legelőször Iz­raelből, majd több öböl men­ti országból érkezett jelentés arról: rádióadást fogtak, amely szerint fedélzetén 197 utassal egy repülőgép vala­hol Irán partjai közelében a vízbe zuhant, de 62 utas túl­élte a katasztrófát. A Luft­hansa cáfolta, hogy bármely gépe is szerencsétlenül járt volna. A helyszínen tízórás keresés után sem találtak semmi jelét a „repülőgép­szerencsétlenségnek”. A jelek szerint az áldozatok a repü­lőgépmentők és a hírügynök­ségek vol.tak, mivel az egész ízetlen tréfa volt. — LEE COOPER FARMÉ­REK KARCAGRÓL. Az idén 280 ezer farmert gyártanak az angol Lee Cooper cég li­cence alapján a Budapesti Ruhaipari Szövetkezet kar­cagi üzemében: ez a meny- nyiség több mint duplája a tavaly szabott-varrott nadrá­goknak. Karcagon 1983 végén kezdték meg a Lee Cooper nadrágok varrását. Az angol cég előírásai szerint fölsze­relt két gyártósoron. Jelen­leg a „Tyrone” fantázianevet viselő hagyományos termék­ből és a fekete, sötétkék, drapp és olivazöld színű kordfarmerekből kerül ki a legtöbb az üzemből. — NAGY LOPÁS. Egyirfillió fontot érő ékszereivel ellop­ták egy gazdag közel-keleti üzletember feleségének kézi­táskáját Londonban, az ele­gáns Harrods áruház étter­mében. A krokodilbőrből ké­szült táskában egy gyémán- tos és egy smaragdokbó] ké­szült nyaklánc és több más értékes ékszer volt. Mint a nő elmondta, úgy gondolta: nagyobb biztonságban van­nak nála az ékszerek, mint­ha otthon hagyná őket. Fér­je ötvenezer fontot ajánlott fel a becsületes megtaláló­nak. — VONATSZERENCSÉT­LENSÉG. Csaknem százöt­ven ember halt meg és há­romszázan sebesültek meg Bangladesben vasárnap, ami­kor rövidzárlat következté­ben kigyulladt egy expressz­vonat három vagonja Dak- kától 300 kilométerre észak­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents