Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
1985. január ÍZ., szombat o fl Terimpex idei tervei A tervezettnél nagyobb mennyiségű, összesen 5.80— 600 ezer tonna árut értékesített a Terimpex 1984-ben külföldön. Ez azonban csak részben ellensúlyozta a Közös Piac országaiban lecsökkent árakat, s ennek következtében a vállalat árbevétele valamelyest elmaradt az előirányzottól. Amint Ránki László, a Terimpex igazgatóhelyettese az MTI munkatársának elmondta: a piaci prognózisok ez évre sem jeleznek javulást, lényegében nem várható a külpiaci élelmiszerárak emelkedése, illetve az eladási lehetőségekben kedvező fordulat. A Terimpex igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a helyzethez. Az eladások mennyiségi növelésével nem számolnak, annál inkább a minőség további javításától, és az igényeknek jól megfelelő termékcsoportok kialakításától remélik az eredményességet. A vevőkör bővítésénél elsősorban az arab, illetve afrikai országok jöhetnek számításba. Már tavaly megindult az erőteljes piacfeltáró munka, amely eredményt is hozott. Szaúd-Arábiába például 20 ezer élő marhát adtak el. A vevők közé iratkozott fel Szíria, az Egyesült Arab Emirátus és az Elefántcsontpart. Mellettük szó van hong-kongi, illetve karib- szigeteki üzletkötésekről is. A piacbővítés másik lehetősége az Amerikai Egyesült Államok, ahol a jó minőségű magyar élelmiszereknek egyre nagyobb keletje van. Csakhogy a gyorsan változó keresletet nehéz nyomon követni, ezért — továbbá a földrajzi távolság áthidalására is — közös vállalat életre hívásának lehetőségét latolgatja a Terimpex, az , Adatforgalmi és Húsipari Tröszt, és az amerikai Ata- lanta cég. Az elképzelés szerint az új közös vállalat együttes kutatási programmal évente 8—10 olyan új terméket fejleszt ki, amelyet az amerikai piacon és itthon is értékesítenek. Ily módon az Egyesült Államokban már bevezetett sertéssonka és -lapocka mellett Olcsóbb húsok eladására is lehetőség nyílik. A gyártáshoz korszerű technikai felszerelésre, eszközökre van szükség, ezeket az amerikai partner biztosítja. A versenyképesség megőrzéséhez szükség van a csomagolási fejlesztésére.' Hiába jó minőségű ugyanis az áru, ha esztétikailag elmarad a versenytársakétól, jó esetben is csak lényegesen alacsonyabb áron értékesíthető. Több helyen, mint például a Pápai Húskombinátban, már sikeres; váltást hajtottak végre; fémdoboz helyett az olcsóbb, tetszetősebb, átlátszó fóliába burkolják az export hús egy részét. Épp ilyen fontos a választék bővítése, korszerűsítése. Ehhez több, nagyobb értékű húsra van szükség. Csakhogy a sertés- állomány mintegy fele a háztáji gazdaságokban nevelkedik, ahol a fajtaösszetétel nem elég egységes, az pedig gondot okoz a feldolgozásnál. Ráadásul a hús rovására általában aránytalanul több a szalonnája ezeknek a sertéseknek. Az értékesebb állatállomány kialakítására ez év január elsejétől a húsipar minőségi felárat fizet az élő állapotban átvett sertések után, s ezzel az egységes, genetikailag értékes, úgynevezett fehérhússertés-álk)mány kialakítását ösztönzi. Ehhez az integráció keretében az állami . gazdaságok, tsz-ek is segítséget nyújtanak. Mindez nemcsak a hazai igényeknek megfelelőbb, soványabb húsok választékának bővítését eredményezheti, hanem a Terimpexet is hozzásegíti kedvezőbb külpiaci árukínálat kialakításához. Nádaratás a Velencei-tavon 'Próbára tette a nádaratókat az utóbbi napokban a tél a Velencei-tavon, a tó jegén ugyanis még a parti hőmérsékletnél is hidegebb van egy-két fokkal, metsző szél fúj. A munka azért sem zavartalan, mert a nádasok közötti vékony jégréteg még gyakran beszakad a nehéz Seiga-kombájnok alatt, s olyankor csak egy másik géppel, valamint emberi segítséggel lehet kivonszolni a masinát. A nádaratók éppen ezért a még keményebb fagyokban reménykednek, néhány napos tartós hideg ugyanisi már elegendő lenne ahhoz,. hogy mindenütt egyenletes vastagságúra hízzon a jég. Reggeltől késő délutánig négy kombájnnal vágják az értékes vízi növényt. December eleje óta kétszázötvenezer kévét takarítottak be. s raktak kupacokba. Az elkövetkező hetekben a szombatvasárnapot is munkával töltik majd, a tél végéig ugyanis egymillió-kétszázezer kévét kell betakarítaniuk. Megkezdték a nád feldolgozását isi, úgy tervezik, hogy háromszázezer négyzetméter nádszövetet készítenek; ennek egyharmadát a nyugateurópai országokba exportálják. Becslések szerint 1 millió 200 ezer kéve nádat aratnak az idei télen a Velencei-tavon. A learatott nádat a dinnyési feldolgozóüzembe szállítják, ahol többek között 250 ezer négyzetméter, sűrű nádszövetet készítenek belőle (MTI-fotó — Kabáczy Szilárd felvétele — KS) Dávid Imre Gombár Mátyásnc Szmolnik Lajos Nagy László Antal András Fotó: Fazekas László Gyomaendrődi Körösi fl. G. Korteshadjárat helyett A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál még*ez évben áttérnek az új vállalatvezetési formákra. A tárca irányítása alatt álló vállalatok tíz százalékánál marad a hagyományos, állam- igazgatási irányítás, harminc százalékuk választott vezetőséggel, hatvan százalékuk vállalati tanács irányításával dolgozik tovább. Az utóbbiak közé tartozik a gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság. Hogy miért éppen vállalati tanács választására kértek és kaptak engedélyt a MÉM-től, azt Dávid Imre, a gazdaság igazgatója indokolja. — A vállalati tanács az a modell, amely egy 500 dolgozót foglalkoztató, 220 millió forintos termelési értéket előállító gazdaságnak megfelelő. Azért, mert évente egy-két alkalommal ülésezik a tanács, amelynek a vállalati stratégia megszabása lesz elsősorban a feladata. Ez azért jó, mert hat önálló érdekeltségű egységet alakítottunk ki az elmúlt években, kár lenne azok önállóságát csökkenteni operatív döntésekkel. Az sem mindegy, milyen könnyen hívhatjuk egybe a dolgozókat, többségük ugyanis három helységben — Gyoma- endrődön, Dévaványán és Körösladányban — lakik, közgyűlés szervezése ezért is nehéz lenne. A Körösiben úgy tervezik, hogy 18 tagú vállalati tanácsot alakítanak. Ebből kilenc tagot a kilenc legfontosabb munkahelyről választanak az ott dolgozók. Tagjai lesznek — beosztásuknál fogva — a tanácsnak a hat önálló érdekeltségű egység vezetői, továbbá két dolgozó, akiket az igazgató delegál és maga a majdani igazgató. Ez utóbbi helyre jelenleg egy jelölt, a mostani igazgató pályázik. Ha kétharmados többséggel nem választja meg a tanács 15 — választásra jogosult — tagja, akkor pályázat útján keresnek új igazgatót. — Tart-e ettől a jelenlegi vezető, Dávid Imre? — Különösebben nem félek a választástól, bár, mi tagadás, emberileg, erkölcsileg kellemetlenül érintene, ha nem választanának meg. Azért egy ilyen választás, a demokrácia kiszélesítése nem ad nyugodtságot. Ügy érzem, megtettem, amit lehetett a kollektíváért. A két és fél éve vezetésem alatt álló vállalat most jobban áll, mint korábban. Hagyományos értelemben vett választási kortesbeszédet nem fog mondani az igazgató, de nyilván ismerteti a dolgozókkal a gazdaság helyzetét, fejlődését. Vajon mit mondana egy képzeletbeli korteshadjáraton? — A január végi, február eleji munkahelyi tanácskozásokon valóban tartok ismertetőt, természetes, hogy — a rossz dolgok elhallgatása nélkül — igyekszem bemutatni az eltelt két és fél év sikereit. Következzenek tehát azok a tények, amelyek mind a mostani igazgató mellett szólnak. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a környékbeli üzemek rekord eredménnyel dolgoztak. A Körösi Á. G. akkoriban külön támogatással is éppen csak fönnmaradni tudott. 1983—84-ben elérték dolgozói és vezetői, hogy a környék adottságainak megfelelő szintre emelkedett a gazdálkodás, s a vállalat az állami támogatás megszűnése után is nyereséges évet zárt. A veszteséges juhtelep épületeit bérbe adták, a korszerű, de juhtartásra alkalmatlan telep épületeit más tevékenységgel hasznosították, bővítették az ipari termelést. Röviden: több lábra helyezték a gazdálkodást. Ezzel párhuzamosan önálló érdekeltségű egységekre osztották a gazdaságot, következetesebb pénz- és hitelgazdálkodást vezettek be. Ürv, hogy közben a gazdasági általános költségeket 20 (!) százalékkal csökkentették. És megteremtették a korábbinál 50 százalékkal több gabona termesztésének gépi hátterét. Rekonstruálták a szarvasmarhatelepet, rendbe hozták a majorokat... — A dolgozók száma hét százalékkal csökkent, keresetük tíz százalékkal nőtt a két év alatt, míg a termelési érték 15 százalékkal emelkedett. Nem törekedtem sem olcsó, sem nehezen elérhető népszerűségre, de azt hiszem, azt minden dolgozó érzi, hogy biztonságos, jól fizető munkahely az állami gazdaság — fejezte be Dávid Imre a beszélgetést. A vállalati tanács megválasztását öttagú előkészítő bizottság bonyolítja le. Vezetője már van — Gombár Mátyásné szb.-titkár —, a tagok egyelőre nem ismertek. Az biztos, hogy lesz még benne a szakszervezetnek, a pártnak, a KISZ-nek és az igazgatónak egy-egy képviselője. — Lemaradásban vannak? — kérdem Gombár Mátyás- nét. — Nem, a legfontosabb dolgon, a tájékozódáson már túl vagyok. Novemberben a MEDOSZ megyei bizottságán adtak útmutatót, december közepén egy országos tájékoztatón vettem részt. És olvastam különböző füzeteket, ismertetőket. A választások szervezésének módja tehát ismert. Eddig azért nem kezdtük el a beszélgetéseket, mert e hónap közepén lesznek a pártvezetőségi választások. Az is nagyon fontos, így nem lenne jó, ha a két választás szervezése egymás rovására menne. Legyünk túl azon és utána jöhet a vállalati tanács megválasztása. Az előkészítő bizottság feladata sokrétű; küldöttek, tanácstagok jelölése, elbeszélgetés a dolgozókkal. Sok-sok emberismeretet, tapintatot igénylő munka. Nem félnek tőle — mondja Gombámé — bár kétségtelen, hogy érzik, a dolgozók várakozással tekintenek az események elé. Erről győznek meg Szmolnik Lajos építési főművezető szavai: — Volt már itt hasonló szervezet, igazgatói tanács, annak én is tagja voltam. Ügy értesültem, most a dolgozók minden rétegét egy- egy tanácstag képviseli. Ettől azt várjuk, hogy demokratikusabb lesz a vezetés, jobban beleszólhatunk a vállalat dolgaiba. A választás természetesen beszédtémánk, már egyes neveket is emlegetnek az emberek. Nagy László az I-es, körösi kerületben rizsőr. — Az elmúlt hónapokban megismerkedtünk az új formával, amibe mi is tartozni fogunk, több fórumon szóba került. Beszélünk róla, hogy jó lesz vagy nem. A többség helyesnek találja a vállalati tanácsot, mert úgy érezzük, jobban beleszólhatunk a dolgokba, szilárdabb lesz a vezetés. Hogy mi a véleményem az igazgatóról? Mióta itt van, a dolgozók megszerették, szerintem minden voksukat rá adják. Elég keménykezű ember, de csak addig az, amíg szükség van rá. Nem árul zsákbamacskát, az egyéni problémákkal is lehet hozzá menni. Antal András autószerelő is régi Körösi dolgozó, ennek megfelelően tájékozott a gazdaság ügyeiben. — Két-három jelölt közül titkosan választjuk meg azt az egyet, aki a tanácsban képvisel minket, a gépműhelyt. Az egyes kerületből három tagja lesz a tanácsnak, természetes, hogy izgalommal várjuk, hogyan tovább ... Az előzetes elképzelések szerint március elsején lesz a Körösi Á. G.-ban a vállalati tanács választásának nagy napja. Az új vállalat- irányítási forma kialakítása ezzel nem ér véget, külön bizottság készíti el az új szervezeti-működési szabályzatot, amely a vállalati tanáccsal történő irányítás mikéntjét önti jogi formába. M. Szabó Zsuzsa Szerszámgyártó leányvállalat A Danuvia eddigi budapesti szerszám- és készülék- gyártó üzemét szerszám- gyártó leányvállalattá alakította át. Az új kisvállalat rugalmasabban alkalmazkodhat a piaci igényekhez, rövidebb határidők vállalásával elégítheti ki a feldolgozóipar egyre nagyobb rendelését a különféle hideg- és melegalakító, valamint fröccsszerszámokból, műanyag szerszámokból és kis- készülékekből. A leányvállalati formában 9 szerszámkészítő vállalat közvetlen kapcsolatba kerül a piaccal, amire eddig nem volt módja, s így vevőköre, értékesítési lehetőségeire építve alakíthat ki önálló, ösztönző bérezési rendszert is, a termelés fokozása ési a minőség javítása érdekében. A feldolgozóipari üzemek évek óta szerszámbeszerzési nehézségekkel küzdenek, részben a szűk hazai választék, részben a korlátozott importlehetőségek miatt. Az új leányvállalat az idén 8—9 százalékkal állít majd elő több szerszámot, mint tavaly, amikor még nem önálló vállalatként dolgozott. Ez a termelésnövekedés mintegy háromszorosa az ipari átlagnak. A kínálatot pedig olyan cikkekkel bővítik majd, amelyek jelenleg nehezen szerezhetők be külföldön, így mintegy 200 millió dollárnyi behozataltól mentesítik a gépipari felhasználókat. A csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezetben naponta 300 tehenet fejnek, az elmúlt évben átadott korszerű fejőházban. A tehenenkénti tejhozam 5 ezer liter évente, ezt azonban növelni kívánják a jövőben. Képünkön az állomány egy része Fotó: Fazekas László
