Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-08 / 5. szám
1985, január 8., kedd Pályázat szakmunkás fiatalok katonai főiskolai előkészítő tanfolyamára A Honvédelmi Minisztérium várja azoknak az érettségivel nem rendelkező szakmunkás fiataloknak a jelentkezését, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát élethivatásuknak választják, a magyar néphadsereg tisztjei kívánnak lenni, s kellő képességet, akaraterőt éreznek ahhoz, hogy — előkészítő tanfolyam után — valamelyik katonai főiskolán folytassanak tanulmányokat. Mindenekelőtt a technikai jellegű szakmunkás-képesítéssel, megfelelő gyakorlattal rendelkező fiatalok jelentkezését várják, akik munkájuk mellett magatartásukkal és a közösség érdekében végzett tevékenységükkel is kitűntek. Jelentkezhetnek azok a sorkatonai szolgálatukat töltő fiatalok is, akik szakmunkás-képesítéssel rendelkeznek, s példát mutatnál» a katonai szolgálatban, a szocialista versenymozgalomban. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet és erkölcsi, politikai megbízhatóság, hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság. A tanult szakmában eltöltött egy évi munkaidő, nőtlen családi állapot, valamint 25 évnél nem idősebb életkor. A tanfolyamra pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságtól, sorkatonák a parancsnokaiktól kaphatnak. A tanfolyam hallgatóinak katonai főiskolai beiskolázásáról a tanulmányok során elért eredmény, a szorgalom és a személyi kérelmek figyelembevételével döntenek. A pályázók áprilisban felvételi vizsgán vesznek részt. A felvételre kerülő fiatalok az előkészítő tanfolyamot az 1985—86-os tanévben végezhetik el, és azt követően kezdhetik meg katonai főiskolai tanulmányaikat. A tanfolyam helye: Killián György Repülő Műszaki Főiskola, Szolnok, határidő: március 15. A közegészségügyi és járványügyi szolgálat 1985. januárjában 30 éves. Azóta egészségügyi körökben szinte szólásmondássá vált, hogy ha jól dolgozik a KÖJÁL a betegségek, fertőzések, mérgezések megelőzésében, kevesebb dolguk van az orvosoknak. A Békés megyei KÖJÁL épületének átadása több mint 7 esztendővel ezelőtt egészségügyi beruházásaink egyik nagy eredménye volt. Megfelelő munka- körülmények közé kerültek az öt osztály dolgozói, egészségünk megyei őrei. A mezőkovácsházi és szeghalmi közegészségügyi járványügyi kirendeltségeknek ugyan még nincs megfelelő raktáruk, de irodahelyiségeik tiszták és rendesek. A városokban közegészségügyi és járványügyi szolgálat tevékenykedik. Hogy mit is csilláinak a KÖJÁL-osok? Talán a kívülállók előtt kevésbé látványos a munkájuk, de az ott dolgozók mindany- nyiunk számára igen fontos tevékenységet folytatnak. Ellenőriznek, hatósági jogkört gyakorolnak, tudományos kutatásokat végeznek, lényeges szerepük van a megbetegedések, a járványok kialakulásának megelőzésében, helyes, egészséges életmódra nevelnek. Egyre több megyénkbeli utazik távoli országokba turistaként, esetleg munkavállalóként. Bizony utazás előtt ők is a KÖJÁL vendégei. Itt kapják ugyanis a különféle védőoltásokat, például malária, sárgaláz, egyéb egzotikus megbetegedések ellen. Néhány esztendeje az emlékezetes árvíz idején is állandóan talpon, azaz a gáton voltak a KÖJÁL-osok. Rendszeresen figyelemmel kísérik a körzeti orvosok jelzéseit a hasmenéses, az influenzás, vagy más fertőző megbetegedésekről és szükség szerint intézkednek is. Mindezek mellett részt vesznek a központilag irányított, országos intézetek által tervezett kutatásokban és felmérésekben. Ilyenek például a néptáplálkozási szokások vizsgálata, az idős- és fiatalkorúak egészségi állapotának ellenőrzése. Tevékenységükről rendszeresen hírt adunk napközis- - és építőtáborok nyitásakor, iskoláegészségügyi vizsgálatok kapcsán, vendéglátóipari és elárusítóhelyek ellenőrzésekor és több más alkalommal. A munkájuk feltételeit biztosítókról azonban kevés szó esik. A KÖJÁL fertőtlenítő állomásán, a mosodában húszán tevékenykednek a hatalmas mosó-, szárító- és vasalógépek körül. Egy műszakban 8—10 mázsa ruhát tisztítanak, fér- , tőtlenítenek itt.. A jól felszerelt tmk, az autószerelő műhely dolgozói gondoskodnak a gépkocsik, az épület műszaki felszereltségének javításáról, megfelelő állapotáról. WHMMHtM Központi téma a település- higiéne és a kömyezetegész- ségügy alakulása, jövője. Megyénk 431 ezer lakójának 78,8 százaléka ihat vezetékes vizet. Döntött már arról a Minisztertanács, hogy 1995- ig a víztisztítás feladatrendszerét ki kell dolgozni, bár ez bizonyosan nagyon összetett és költségigényes munka lesz. A KÖJÁL-vizsgála- tok, de az egyszerű fogyasztó tapasztalata alapján is megállapítható, hogy gyakrabban fenyeget bennünket a másodlagos vízszennyeződés veszélye, mint az ország más területén élőket. A felszíni vizek, a Körösök közül legtisztábbak a holtágak, s legrosszabb minőségű a Békéscsabán és Békésen keresztül folyó Élővíz-csatorna vize. A szennyvízelvezetés kiépítésének, a vizek tisztításának sürgetése, megoldása még sok feladatot ad az egészségőröknek és a településfejlesztőknek. Megnyugtató az a megállapítás, amely szerint vidékünk a tiszta levegőjű megyék közé tartozik. Kevésbé nyugodtak lehetünk viszont strandjaink felől. A legkorszerűbb és higiénikusabb vízvisszaforgatásos rendszerű medencék csupán Békéscsabán és Gyulán vannak. Nagy gondot jelentenek mostanában a környezethigiénével foglalkozóknak is a településeken gazdátlanul kóborló kutyák és macskák. Ezek az állatok veszélyesek, fertőzést, betegséget, olykor még veszettséget is terjeszthetnek az emberek körében. Az ellenük való védekezés, eltávolításuk feltételei nem biztosítottak. Komoly összefogásra, felkészülésre, „harci tervre” van szükség az innen-onnan beszivárgó veszett rókákkal, kutyákkal, egyéb dúvadakkal szemben. Nem egyszer maguk az emberek akadályozzák az egészségvédő munkát. A gyerekek etetik, magukhoz édesgetik a kóbor állatokat, a felnőttek minden figyelmeztetés ellenére eltüntetik a védekezés, irtás különféle eszközeit. Előfordult már az is, hogy táblával, festékkel jelölt mérgezett tojást, amelyet veszett rókának szántak, valaki hazavitte, és esetleg felhasználta. A bölcsődékben, óvodákban, ’iskolákban, kollégiumokban gyakran találkozunk a KÖJÁL gyermek- és ifjúsághigiénés osztályának tagjaival. A megye üzemeiben a munkahigiénések őrködnek az egészséges münkafeltéte- lek kialakításán, biztosításán, megőrzésén. Nem kisebbítve a járvány ügyesek és az egészségnevelők munkájának jelentőségét sem, egy napjainkban különösen aktuális témáról tájékoztatjuk olvasóinkat. Az élelmezéshigiénések hosszas vizsgálatot folytattak a kereskedelmi és vendéglátóhelyek, elsősorban a szerződéses üzletek egészségügyi feltételeinek biztosítása körül. Megyénkben sok a kis üzlet, szétszórtan helyezkednek el a vidéken, adottságaik, irányítási lehetőségeik nem kedvezőek. A _ Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat 1981 elejétől, a szövetkezetek 1983 végétől vezették be az egyéni üzemeltetési formát. Kezdetben a gazdálkodó szervezetek jelentős összegeket fordítottak a vendégtér szépítésére,' felújítására. Olyan ÁFÉSZ is akadt, ahol a bérbeadást megelőzően még a közegészségügyi feltételeket is biztosították. A későbbiekben ez nem vált gyakorlattá. A tájékozatlan, esetleg a minél gyorsabban haszonra törekedő bérlők pénz, talán lelkiismeret, vagy tudás hiányában nem igyekeztek biztosítani az egészségügyi feltételeket. A KÖJÁL-ellenőrök feltárták a hiányosságokat. A vezetőket felszólították tennivalóikra, eredmény azonban gyakran csak akkor volt, ha bizonyos egységek működését felfüggesztették. Olyan is előfordult, hogy üzletvezető lett valakiből vendéglátóipari szakképzettség nélkül, néhány éves konyhai segédmunkási gyakorlat után. Persze, hogy ilyen esetben lehetetlenség volt szaktudást számon kérni, viszont a fogyasztók egészségét sem lehet veszélyeztetni. Az ellenőrök találtak kifogásolni valót helyenként a felszolgált ételek és italok minőségében is. Hiba lenne azonban csupán a kedvezőtlen jelenségeket hangsúlyozni. Gyakran tapasztalták a szerződéses üzletekben, hogy tiszta helyiségben, gyors és udvarias kiszolgálással, házias koszt, jó minőségű ital került a pultra, az asztalra. A KÖJÁL a területi felügyelőségekkel, a megyei tanács kereskedelmi osztályával és a szerződő felekkel összefogva szolgálhatja a jó cél érdekében a fogyasztók érdekeit, egészségét. Nehéz lenne mindarról szólni, ámít a 30 éves KÖJÁL munkatársai egészségünk védelmében tesznek. Jó tudni azonban, hogy bár a háttérben, de értünk tevékenykednek. Bede Zsóka A KÖJÁL-autóknak mindig üzemképesnek kell lenniük Fotó: Veress Erzsi II tárgyalóteremből Kiraboltak egy idős embert — Hazafelé tartottam. Két nő jött velem szemben. Megállítottak, cigarettát kértek. Nem dohányzom — válaszoltam. Erreföl lelöktek, az egyik földhöz szorította a fejemet. — Hánykor történt? — Ügy 6 óra tájban. Júliusban ilyenkor még világos van. — Felismerné őket? — Hogyne, annyira nem voltam részeg, hogy ne ' ismerném fel őket. Itt ülnek a vádlottak padján. A rablás a legsúlyosabb bűncselekmények egyike. A büntető törvénykönyv szerint az követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Sajnos, az erőszakos cselekmények nem tartoznak a legritkább esetek közé. A bűnügyi statisztika szerint az elkövetők zömmel az erősebb nem képviselői. Ám ezúttal a Szarvasi Városi Bíróság előtt az ügyészség két nő ellen emelt vádat. Az elsőrendű vádlott, Rostás Tünde mindössze 19 éves. Jóllehet, büntetlen előéletű, életvitele, ahogy azt a bíróság megállapította, mégis erősen kifogásolható. Munkaviszonnyal soha nem rendelkezett. Csavargó életmódot folytatott. Egy gyermeke van, de azt sem ő, hanem idős édesanyja neveli. A másodrendű vádlott, Gyöngyösi Tiborné, 23 éves, sem került még összeütközésbe a törvénnyel. Ám ő sem dolgozott. Az élettársa tartotta el. Három gyermeke van, de valamennyi állami gondozásba került. Rostás Tünde Szarvason, a Néphadsereg u. 77. számú házban, Gyöngyösiné pedig a Szabadság út 55. szám alatt lakott. Mivel temérdek szabad idejük volt, gyakran összejöttek tereferére. Július 8-án, délután 6 óra tájban a Szabadság úton sétáltak. Itt találkoztak B. Györggyel, aki láthatóan ittas állapotban volt. Amikor a közelébe értek, megállították és tüzet kértek tőle. B. György kijelentette, hogy ő egyáltalán nem dohányzik, hagyják békén. A két nő meglökte és elgáncsolta. A férfi a bokrok mellett a földre esett. Gyöngyösi Tiborné az idős ember fejét a földhöz szorította,. Rostás Tünde a kezét fogta meg, és a zsebéből kivette a pénztárcáját, melyben 5 ezer 300 forint lapult. A pénztárcával együtt elszaladtak. Kivették belőle a pénzt, s az üres tárcát elrejtették. Másnap osztozkodtak. Gyöngyösi Tiborné 2 ezer forintot kapott. Rostás Tünde a többit magának tartotta meg. A pénztárcával együtt a vezetői jogosítványt is eldobták. Rostás Tündét lopás miatt is felelősségre vonták. Időközben ugyanis az történt, hogy összeveszett a családjával. Elhatározta, hogy Miskolcra utazik az egyik ismerőséhez. Pénze azonban nem volt. Közben testvérétől, F. Erzsébettől megtudta, hogy augusztus elsejéről 2-ra virradó éjszaka nem tartózkodik a lakásában. Ügy döntött, hogy behatol a lakásba, és pénzt szerez magának. Az elhatározást tett követte. Augusztus elsején, az esti órákban a kerítésen keresztül bemászott a lakás udvarába, majd a nyitott kamraablakon keresztül bejutott a szobába. Pénz után kutatott. Pénzt azonban nem talált. Lefeküdt aludni, majd reggel kimászott az ablakon, és magával vitte az 1500 forint értékű dunnát, melyet nyomban el is adott az egyik szarvasi lakosnak, 400 forintért. Ezt a dunnát az illető elvitte a szarvasi ÁFÉSZ felvásárlóhelyére, ahol 1500 forintot kapott érte. Rostás Tünde a tárgyaláson a. terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte. Gyöngyösi Tiborné viszont tagadott. Csak akkor döbbent meg, mikor a bíróság szembesítette a sértettel. A Szarvasi Városi Bíróság Rostás Tündét társtettesként elkövetett rablás bűntette, és lopás vétsége miatt halmazati büntetésként 3 év szabadságvesztésre ítélte, mellék- büntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Gyöngyösi Tiborné bűnösségét társtettesként elkövetett rablás bűntettében állapította meg. Ezért őt 3 év szabadságvesztéssel sújtotta, két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy az erőszakos jellegű cselekmények nagyon elszaporodtak. Enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlottak büntetlen előéletét, valamint fiatal korát. Az ítélet nem jogerős. S. J. egészségünket védi a KÖJÁL
