Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-08 / 5. szám
NÉPÚJSÁG 1985, január 8., kedd Első alkalommal jelent meg tegnap, január 7-én vasárnap helyett, a többi napilaphoz hasonlóan hétfőn a Békés megyei Népújság. Képünk Békéscsabán, az István király téri hírlappavilonnál készült Fotó: Fazekas László KÁF-jel a formatervezési nívódíjhoz A formatervezési nívódíjra korszerű, esztétikus, a gyakorlatban bevált ipari termékekkel lehet pályázni, -amelyek magas műszaki színvonalat képviselnek, gazdaságosan gyárthatók és előnyösen értékesíthetők. A pályázatra iparvállalatok, szövetkezetek, kisiparosok és egyéni formatervezők küldhetik be termékeiket (az ez évi felhívás alapján legkésőbb 1985. január 10-ig.) A részvételre vonatkozó érdekeltség fokozására az Ipari Formatervezési Tanács és a Kiváló Áruk Fóruma titkársága úgy határozott, hogy a formatervezési nivó- díjat nyert termékek a jövőben egyben a KÁF megkülönböztető jelet is megkapják. Ezért összehangolták az értékelési módszert és a minősítés követelmény- rendszerét. így a jövőben a nivódíj pályázaton való részvételre további érdekeltséget jelent, hogy az ismert rendelkezések értelmében a KÁF-emblémát elnyert termékek a megkülönböztethető jel mögött levő kimagasló áruminőséget vagy különlegességet a termék árában is érvényesíthetik, amennyiben ezt a piac elismeri. Vadászati téli egyetem Tegnap megnyílt Keszthelyen a TIT Zala megyei Szervezete és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem közös szervezésében a II. vadászati téli egyetem. Résztvevői a nyolcnapos kurzus ideje alatt a természet- és környezetvédelem, valamint a vadgazdálkodás jeles szakembereinek előadásai alapján megismerkednek a magyarországi vadgazdálkodással, az erdő- és vadgazdálkodás szerepével, gazdasági eredményeivel, népgazdasági hasznával. Külön előadás foglalkozik a világhírű zalai gímszarvasokkal, az erdők állatainak szakszerű gondozásával. a veszélyeztetett és ritkuló madárfajok védelmével. A vadászati téli egyetem hallgatói szakmai kiránduláson és sportlövészeten is részt vesznek. Fáznak a háziállatok és a vadak is (Folytatás az 1. oldalról) Az Enyingi Állami Gazdaság Kiscsérpusztán levő tehenészeti telepén, a-hol 1600 tehenet tartanak, ugyancsak gázlámpákkal, s napjában többször is fel kell olvasztani az itatok jegét. Hajnalonta az utak sózásával, megtisztításával kezdik a munkát az állatgondozók, az éjszaka lefagyott közlekedősávokon ugyanis nem tudnak biztonságosan mozogni a takarmányszállító kocsik. A jószágok egyelőre jól tűrik a zord időjárást, számottevően nem csökkent a tejtermelésük. Tordason, az Egyetértés Termelőszövetkezet határában hatszáz húsmarha tölti a szabadban a mostani hideg napokat is. Az edzett jószágok még éjszakára sem vonulnak fedél alá, de védelmükre szalmabálákból készítettek óriási szélárnyékos melegedőket. Az ilyenkor feltétlenül szükséges fokozott hőtermelés biztosítása érdekében napi egy kilóval felemelték az állatok abrakadagját. Ennek ellenére valamelyest csökkent a napi súlygyarapodásuk: a hízóbikák 100 grammal, a növendékállatok kétszáz grammal híznak kevesebbet naponta, mint korábban. Hasonlóképpen viszonylag jól tűrik a kemény telet a kisborjak. Tordason már két-három- napos korukban az istállók kifutóiban töltik a nappalokat. Az állatorvosok természetesen naponta ellenőrzik őket, hogy megakadályozzák esetleges megfázásukat. A kemény hidegben védelemre szorul a vadállomány is. Bács-Kiskun • megyében átmenetileg szüneteltetik a vadászatot és gondoskodnak az erdők lakóinak ellátásáról. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén naponta friss szénával töltik fel az erdei etetőket, ahol a gímszarvasok lakmározhat- nak. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén is mintegy kétszáz helyen „terítenek” a vadállománynak. Az apróvadaknak is kedveznek: szemes terményt szórnak a kijelölt etetőhelyekre, ugyanakkor mód nyílik a számbavételükre is. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szamosi Kifolynak, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesének a munkásmozgalomban, a közéletben kifejtett kiemelkedő tevékenysége, valamint kiváló szervezői és szerkesztői munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke hétfőn adta át. Jelen volt Berecz János, a Népszabadság fő- szerkesztője és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Az Elnöki Tanács Gerencsért Jenőnek, a Képes Újság főszerkesztőjének, nyugállományba vonulása alkalmából — több évtizedes szerkesztői munkája és közéleti tevékenysége elismeréseként — a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője adta át. Jelen volt Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Rendszeresek a családlátogatások Gyermekvédelem Zsadányban • Zsadányban évek óta igen jól működik az anya- és gyermekvédelmi ellátás. Külön tanácsadó helyiséget tartanak fenn, ahol védőnő ad szaktanácsot a terhes nőknek és a kisgyermeküket gondozó édesanyáknak. Mintegy négyszáz 0—14 éves korú gyermek él a községben, akik mindegyike jól szervezett egészségügyi ellátásban részesül. Rendszeresek a családlátogatások, az iskolai vizsgálatok, az alapszűrések. Gyermekszakorvos havonta egy alkalommal rendel a községben. Az elmúlt évben megoldották az iskolafogászati ellátást. Külön fogászati rendelő áll a lakosság rendelkezésére, ahol az okányi fogorvos heti két alkalommal látja el a betegeket. A felszerelés jó, csak egy korszerű fogászati turbina hiányzik. Az iskolafogászati rendeléseken nemcsak a fájós fogakat kezeli az orvos, hanem a fogápolás jelentőségét is megtanítja n gyermekekkel. Bár a zsadányi víz igen magas fluórtartalma miatt itt kevesebb a rossz fog, mint más településen. A község az idén nagy beruházásba kezd, amely meghatározza a következő évek költségvetését. Már régóta rendezetten áll a település központjában egy ' telek, amelyre az új egészségügyi létesítmény építését az idén kezdik meg. A több ütemben épülő, korszerű létesítmény első szintjével az idén szeretnének elkészülni. G. K. Nyugdíjastalálkozó Szeghalmon (Tudósítónktól) A közelmúltban rendhagyó nyugdíjastalálkozót rendezett a szeghalmi Városi Tanács közalkalmazottak városi bizottsága. Az ifjúsági ház nagytermében szépen díszített fehér asztalok mellett foglaltak helyet az idős emberek. Először rendeztek a városban ilyen jellegű összejövetelt, amelyre az alapszervezethez tartozó városkörnyéki községekből is meghívták a nyugdíjasokat. Gyűrű Istvánné szb-titkár köszöntötte az egybegyűlteket, majd a városi tanácsi ranggal kapcsolatos, 1984. január 1-gyel bekövetkezett szervezeti változásokról adott tájékoztatót. A jó hangulatot fokozta az a boríték, és benne a vásárlási utalvány, amelyet minden nyugdíjas megkapott. Kép, szöveg: Oravszki Ferenc A szeghalmi Fehér Lajos Tsz népdalköre és citerazenekara szórakoztatta a meghívottakat. Gondolatok egy évfordulóról Mindannyiunk érdeke A z évforduló szerényen meghúzódik a többi között, nincs is naphoz kötve. Csak annyit tüntet fel a lista, hogy nyolcvan éve, 1905 januárjában jelent meg először Marx— Engels válogatott műveinek első kötete, magyar kiadásban. Kiadója Szabó Ervin, aki fiatal joghallgatóként Bécsben tanulmányozta a szakirodalmon kívül Tolsztojt, majd Marxot és Engelst is. Hazatérve egyik irányító vezetője lesz a Népszava szerkesztőségéből kiváló Társadalomtudományi Társaságnak, és a minden haladó irányzat szócsöveként szereplő folyóiratnak, a Huszadik Századnak. Ekkor kezd hozzá Marx és Engels válogatott művei magyar kiadásának összeállításához és s zer k es ztéséh ez. Figyelemreméltó, hogy a könyvhöz írt előszavában Szabó Ervin a marxizmusnak mely vonását tartja különösen fontosnak: „... mi sincs annyira ellentétben éppen a marxizmussal, a marxizmus módszerével és lényegével, mint bizonyos elméletekben, ugyancsak éppen a marxizmus bármely elméleti tételeiben való vak hit, dogmatikus megrögző- dés. Semmi sem állandó, minden változik, fejlődik: ez a hegeli gondolat, amely a marxizmus alapja, termékeny forrása lett, nem vesztheti hatályát éppen a marxizmussal szemben. Dogmatikus marxizmus éppen olyan nonszensz, mint konzervatív evolucionizmus. Én merem mondani, hogy ha marxista vagyok, azért tartom magam annak, mert tudományos gondolkodásom alapirányait a markizmus szabja meg.” A Marx—Engels-válógatás — a tervezett három kötetből csak kettő jelent meg — egész nemzedékek forradalmár harcosainak legfontosabb tápláléka volt, Szabó Ervin életművének fontos, az egész magyar munkásmozgalomra ható része. Ezt ismerte el a Tanácsköztársaság is — amelynek kikiáltását már nem élte meg a nagy tudású személyiség — 1919. május elsején Marx és Engels szobra mellé odaállították Szabó Ervinét is. A szerény évforduló jelezte esemény óta eltelt nyolc évtized második felében, a felszabadulás óta számos kiadás jelent meg Marx és Engels műveiből. A kötetet ott sorakoznak minden könyvtár polcain, az ideológiai képzés alapműveiként — Lenin munkáival együtt — a kötelező irodalom élén állnak. Mégsem fölösleges megismételni azt, amit nyolcvan évvel ezelőtt Marx és Engels első magyar olvasóinak lelkére kötött a tudós szerkesztő: a marxizmus nem dogma, nem vak hitet kíván, hanem gondolkodó emberfőket, világnézetünk alkotó formálását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei célul tűzik ki: „Ideológiai, szellemi életünk segítse elő a szocialista fejlődés és a világban végbemenő vál- ' tozások során felmerülő új kérdések marxista megválaszolását, az előrehaladást szolgáló új gondolatok befogadását.” Tehát bár a társadalom tudatát alapvetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a társadalmi cselekvést, pedig az aktív, alkotó munka jellemzi, mégis az ideológiai munka további feladataira figyelmeztetnek a kongresszusi irányelvek. Arra, hogy megélénkültek az eszméinktől idegen jelenségek is. Törekvések történelmi utunk. polgári szemléletű vagy nacionalista átértékelésére, téves eszmék hirdetése korunk alapvető kérdéseiről. E jelenségekkel szemben nem kielégítő a vitaszellem, a téves nézetek gyakran nem kapnak színvonalas, érvelő marxista kritikát, visszautasítást. A z ideológiai munka fejlesztése gazdasági és társadalompolitikai feladataink megoldásának nélkülözhetetlen feltétele. Ezért sürgeti a kongresz- szusi dokumentum, hogy sokrétűen és mélyebben kell elemezni társadalmi viszonyainkat, előre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak a marxizmus—leninizmus alapján álló elméleti általánosításában. Nem elvont célokért, hiszen mindannyiunk érdeke az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósítása, a ^tisztességes munka megbecsülése, a társadalmi igazságosság érvényesítése. Mindez a marxizmus—leninizmus alapelveinek érvényesülését jelenti. Imre Erzsébet Statisztikai tárgyalás Hétfőn Budapestre érkezett Vladimir Micka, a Csehszlovák Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke Nyitrai Ferencné államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének meghívására. Tárgyalásaikon áttekintik és értékelik a két hivatal közötti kapcsolatokat és meghatározzák a tdvábbi közös tevékenységek körét és az együttműködés formáit. Hz öregeket is meg kell kérdezni Napjainkban minden kórházigazgató igyekszik beszerezni a hirtelen klinikai halálnak áldozatul esettek újjáélesztéséhez szükséges technikai berendezéseket. Viszont sok helyen — kritikátlanul — nemcsak életképes fiatalembereket hoznak vissza a klinikai halálból, hanem aggastyánokat is. Ezért merült fel a kérdés, hogy célszerű-e, vagy egyáltalán szabad-e sok olyan idős embert a klinikai halál után újjáéleszteni, akinek tulajdonképpen nem az életét, hanem csak a szenvedéseit hosszabbítják meg. Vajon kötelessége-e az orvosnak az újjáélesztés még akkor is, ha maga a beteg, a beteg hozzátartozói, sőt maga az orvos sem akarja? Tulajdonképpen a fennálló rendelkezések értelmében ez a kérdés sem jogilag, sem etikailag nem nyert tisztázást. Dr. A. Wagner, az USA Illionis államának Evanston városában éppen ezért megkérdezte egy női aggok házának 163 lakóját, akiknek átlagos életkora 83 év volt, hogy mi a véleményük az újjáélesztéssel kapcsolatban, igényt tartanak-e rá, vagy elutasítják maguktól. Kiderült, hogy a megkérdezett nők közül csak tizenegy tartott igényt a klinikai újjáélesztésre, tízen nem tudtak dönteni, hatvanhárom határozottan tiltakozott, hatvannégy pedig az orvosra bízta a döntést. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy célszerű az idős embereket erről megkérdezni. Ha a kellően tájékozott, az újjászületés hasznával és hátrányaival tisztában levő betegek maguk úgy döntenek, hogy nem tartanak igényt az újjáélesztésre, akkor megköny- nyítik az orvosok döntési kényszerét. Szende!
