Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-08 / 5. szám

NÉPÚJSÁG 1985, január 8., kedd Első alkalommal jelent meg tegnap, január 7-én vasárnap helyett, a többi napilaphoz hasonlóan hétfőn a Békés me­gyei Népújság. Képünk Békéscsabán, az István király téri hírlappavilonnál készült Fotó: Fazekas László KÁF-jel a formatervezési nívódíjhoz A formatervezési nívódíj­ra korszerű, esztétikus, a gyakorlatban bevált ipari termékekkel lehet pályázni, -amelyek magas műszaki színvonalat képviselnek, gazdaságosan gyárthatók és előnyösen értékesíthetők. A pályázatra iparvállalatok, szövetkezetek, kisiparosok és egyéni formatervezők küld­hetik be termékeiket (az ez évi felhívás alapján legké­sőbb 1985. január 10-ig.) A részvételre vonatkozó érdekeltség fokozására az Ipari Formatervezési Tanács és a Kiváló Áruk Fóruma titkársága úgy határozott, hogy a formatervezési nivó- díjat nyert termékek a jö­vőben egyben a KÁF meg­különböztető jelet is meg­kapják. Ezért összehangol­ták az értékelési módszert és a minősítés követelmény- rendszerét. így a jövőben a nivódíj pályázaton való rész­vételre további érdekeltsé­get jelent, hogy az ismert rendelkezések értelmében a KÁF-emblémát elnyert ter­mékek a megkülönböztethe­tő jel mögött levő kimagasló áruminőséget vagy különle­gességet a termék árában is érvényesíthetik, amennyiben ezt a piac elismeri. Vadászati téli egyetem Tegnap megnyílt Keszthe­lyen a TIT Zala megyei Szervezete és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem közös szervezésében a II. va­dászati téli egyetem. Részt­vevői a nyolcnapos kurzus ideje alatt a természet- és környezetvédelem, valamint a vadgazdálkodás jeles szak­embereinek előadásai alap­ján megismerkednek a ma­gyarországi vadgazdálkodás­sal, az erdő- és vadgazdálko­dás szerepével, gazdasági eredményeivel, népgazdasági hasznával. Külön előadás foglalkozik a világhírű zalai gímszarvasokkal, az erdők állatainak szakszerű gon­dozásával. a veszélyeztetett és ritkuló madárfajok védel­mével. A vadászati téli egyetem hallgatói szakmai kirándulá­son és sportlövészeten is részt vesznek. Fáznak a háziállatok és a vadak is (Folytatás az 1. oldalról) Az Enyingi Állami Gazda­ság Kiscsérpusztán levő te­henészeti telepén, a-hol 1600 tehenet tartanak, ugyancsak gázlámpákkal, s napjában többször is fel kell olvasztani az itatok jegét. Hajnalonta az utak sózásával, megtisztításá­val kezdik a munkát az ál­latgondozók, az éjszaka lefa­gyott közlekedősávokon ugyanis nem tudnak bizton­ságosan mozogni a takar­mányszállító kocsik. A jószá­gok egyelőre jól tűrik a zord időjárást, számottevően nem csökkent a tejtermelésük. Tordason, az Egyetértés Termelőszövetkezet határá­ban hatszáz húsmarha tölti a szabadban a mostani hideg napokat is. Az edzett jószá­gok még éjszakára sem vo­nulnak fedél alá, de védel­mükre szalmabálákból ké­szítettek óriási szélárnyékos melegedőket. Az ilyenkor feltétlenül szükséges fokozott hőtermelés biztosítása érde­kében napi egy kilóval fel­emelték az állatok abrak­adagját. Ennek ellenére va­lamelyest csökkent a napi súlygyarapodásuk: a hízó­bikák 100 grammal, a növen­dékállatok kétszáz grammal híznak kevesebbet naponta, mint korábban. Hasonlókép­pen viszonylag jól tűrik a kemény telet a kisborjak. Tordason már két-három- napos korukban az istállók kifutóiban töltik a nappalo­kat. Az állatorvosok termé­szetesen naponta ellenőrzik őket, hogy megakadályozzák esetleges megfázásukat. A kemény hidegben véde­lemre szorul a vadállomány is. Bács-Kiskun • megyében átmenetileg szüneteltetik a vadászatot és gondoskodnak az erdők lakóinak ellátásáról. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén na­ponta friss szénával töltik fel az erdei etetőket, ahol a gímszarvasok lakmározhat- nak. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság terü­letén is mintegy kétszáz he­lyen „terítenek” a vadállo­mánynak. Az apróvadaknak is kedveznek: szemes ter­ményt szórnak a kijelölt etetőhelyekre, ugyanakkor mód nyílik a számbavételük­re is. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szamosi Ki­folynak, a Népszabadság fő­szerkesztő-helyettesének a munkásmozgalomban, a köz­életben kifejtett kiemelkedő tevékenysége, valamint ki­váló szervezői és szerkesztői munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása al­kalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitün­tetést adományozta. A kitüntetést dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke hétfőn adta át. Jelen volt Berecz János, a Népszabadság fő- szerkesztője és Bányász Re­zső államtitkár, a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke. Az Elnöki Tanács Geren­csért Jenőnek, a Képes Új­ság főszerkesztőjének, nyug­állományba vonulása alkal­mából — több évtizedes szer­kesztői munkája és közéleti tevékenysége elismeréseként — a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést Lakatos Er­nő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője adta át. Jelen volt Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke és Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára. Rendszeresek a családlátogatások Gyermekvédelem Zsadányban • Zsadányban évek óta igen jól működik az anya- és gyermekvédelmi ellátás. Kü­lön tanácsadó helyiséget tar­tanak fenn, ahol védőnő ad szaktanácsot a terhes nőknek és a kisgyermeküket gondo­zó édesanyáknak. Mintegy négyszáz 0—14 éves korú gyermek él a községben, akik mindegyike jól szervezett egészségügyi ellátásban ré­szesül. Rendszeresek a csa­ládlátogatások, az iskolai vizsgálatok, az alapszűrések. Gyermekszakorvos havonta egy alkalommal rendel a községben. Az elmúlt évben megoldot­ták az iskolafogászati ellá­tást. Külön fogászati ren­delő áll a lakosság rendelke­zésére, ahol az okányi fogor­vos heti két alkalommal lát­ja el a betegeket. A felsze­relés jó, csak egy korszerű fogászati turbina hiányzik. Az iskolafogászati rendelé­seken nemcsak a fájós foga­kat kezeli az orvos, hanem a fogápolás jelentőségét is megtanítja n gyermekekkel. Bár a zsadányi víz igen ma­gas fluórtartalma miatt itt kevesebb a rossz fog, mint más településen. A község az idén nagy be­ruházásba kezd, amely meg­határozza a következő évek költségvetését. Már régóta rendezetten áll a település központjában egy ' telek, amelyre az új egészségügyi létesítmény építését az idén kezdik meg. A több ütemben épülő, korszerű létesítmény első szintjével az idén szeret­nének elkészülni. G. K. Nyugdíjastalálkozó Szeghalmon (Tudósítónktól) A közelmúltban rendhagyó nyugdíjastalálkozót rende­zett a szeghalmi Városi Ta­nács közalkalmazottak vá­rosi bizottsága. Az ifjúsági ház nagytermében szépen díszített fehér asztalok mel­lett foglaltak helyet az idős emberek. Először rendeztek a városban ilyen jellegű összejövetelt, amelyre az alapszervezethez tartozó városkörnyéki községekből is meghívták a nyugdíjasokat. Gyűrű Istvánné szb-titkár köszöntötte az egybegyűlte­ket, majd a városi tanácsi ranggal kapcsolatos, 1984. január 1-gyel bekövetkezett szervezeti változásokról adott tájékoztatót. A jó han­gulatot fokozta az a boríték, és benne a vásárlási utal­vány, amelyet minden nyug­díjas megkapott. Kép, szöveg: Oravszki Ferenc A szeghalmi Fehér Lajos Tsz népdalköre és citerazenekara szórakoztatta a meghívottakat. Gondolatok egy évfordulóról Mindannyiunk érdeke A z évforduló szerényen meghúzódik a többi között, nincs is nap­hoz kötve. Csak annyit tün­tet fel a lista, hogy nyolc­van éve, 1905 januárjában jelent meg először Marx— Engels válogatott műveinek első kötete, magyar kiadás­ban. Kiadója Szabó Ervin, aki fiatal joghallgatóként Bécsben tanulmányozta a szakirodalmon kívül Tolsz­tojt, majd Marxot és Engelst is. Hazatérve egyik irányító vezetője lesz a Népszava szerkesztőségéből kiváló Társadalomtudományi Tár­saságnak, és a minden ha­ladó irányzat szócsöveként szereplő folyóiratnak, a Hu­szadik Századnak. Ekkor kezd hozzá Marx és Engels válogatott művei magyar ki­adásának összeállításához és s zer k es ztéséh ez. Figyelemreméltó, hogy a könyvhöz írt előszavában Szabó Ervin a marxizmus­nak mely vonását tartja kü­lönösen fontosnak: „... mi sincs annyira ellentétben ép­pen a marxizmussal, a mar­xizmus módszerével és lé­nyegével, mint bizonyos el­méletekben, ugyancsak ép­pen a marxizmus bármely elméleti tételeiben való vak hit, dogmatikus megrögző- dés. Semmi sem állandó, minden változik, fejlődik: ez a hegeli gondolat, amely a marxizmus alapja, termé­keny forrása lett, nem veszt­heti hatályát éppen a mar­xizmussal szemben. Dogma­tikus marxizmus éppen olyan nonszensz, mint kon­zervatív evolucionizmus. Én merem mondani, hogy ha marxista vagyok, azért tar­tom magam annak, mert tu­dományos gondolkodásom alapirányait a markizmus szabja meg.” A Marx—Engels-válógatás — a tervezett három kötet­ből csak kettő jelent meg — egész nemzedékek forradal­már harcosainak legfonto­sabb tápláléka volt, Szabó Ervin életművének fontos, az egész magyar munkásmozga­lomra ható része. Ezt ismer­te el a Tanácsköztársaság is — amelynek kikiáltását már nem élte meg a nagy tudá­sú személyiség — 1919. má­jus elsején Marx és Engels szobra mellé odaállították Szabó Ervinét is. A szerény évforduló jelez­te esemény óta eltelt nyolc évtized második felében, a felszabadulás óta számos ki­adás jelent meg Marx és En­gels műveiből. A kötetet ott sorakoznak minden könyvtár polcain, az ideológiai képzés alapműveiként — Lenin munkáival együtt — a kö­telező irodalom élén állnak. Mégsem fölösleges megismé­telni azt, amit nyolcvan év­vel ezelőtt Marx és Engels első magyar olvasóinak lel­kére kötött a tudós szer­kesztő: a marxizmus nem dogma, nem vak hitet kíván, hanem gondolkodó emberfő­ket, világnézetünk alkotó formálását. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának kongresszusi irányel­vei célul tűzik ki: „Ideoló­giai, szellemi életünk segítse elő a szocialista fejlődés és a világban végbemenő vál- ' tozások során felmerülő új kérdések marxista megvála­szolását, az előrehaladást szolgáló új gondolatok befo­gadását.” Tehát bár a tár­sadalom tudatát alapvetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a társadal­mi cselekvést, pedig az ak­tív, alkotó munka jellemzi, mégis az ideológiai munka további feladataira figyel­meztetnek a kongresszusi irányelvek. Arra, hogy meg­élénkültek az eszméinktől idegen jelenségek is. Törek­vések történelmi utunk. pol­gári szemléletű vagy nacio­nalista átértékelésére, téves eszmék hirdetése korunk alapvető kérdéseiről. E je­lenségekkel szemben nem ki­elégítő a vitaszellem, a té­ves nézetek gyakran nem kapnak színvonalas, érvelő marxista kritikát, visszauta­sítást. A z ideológiai munka fejlesztése gazdasági és társadalompoliti­kai feladataink megoldásá­nak nélkülözhetetlen feltéte­le. Ezért sürgeti a kongresz- szusi dokumentum, hogy sokrétűen és mélyebben kell elemezni társadalmi viszo­nyainkat, előre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak a marxizmus—leninizmus alapján álló elméleti általá­nosításában. Nem elvont cé­lokért, hiszen mindannyiunk érdeke az értelmes és tartal­mas emberi élet megvalósí­tása, a ^tisztességes munka megbecsülése, a társadalmi igazságosság érvényesítése. Mindez a marxizmus—leni­nizmus alapelveinek érvé­nyesülését jelenti. Imre Erzsébet Statisztikai tárgyalás Hétfőn Budapestre érke­zett Vladimir Micka, a Csehszlovák Szövetségi Sta­tisztikai Hivatal elnöke Nyitrai Ferencné államtit­kárnak, a Központi Statisz­tikai Hivatal elnökének meghívására. Tárgyalásai­kon áttekintik és értékelik a két hivatal közötti kap­csolatokat és meghatározzák a tdvábbi közös tevékenysé­gek körét és az együttműkö­dés formáit. Hz öregeket is meg kell kérdezni Napjainkban minden kórházigazgató igyekszik besze­rezni a hirtelen klinikai halálnak áldozatul esettek újjá­élesztéséhez szükséges technikai berendezéseket. Viszont sok helyen — kritikátlanul — nemcsak életképes fia­talembereket hoznak vissza a klinikai halálból, hanem aggastyánokat is. Ezért merült fel a kérdés, hogy cél­szerű-e, vagy egyáltalán szabad-e sok olyan idős em­bert a klinikai halál után újjáéleszteni, akinek tulaj­donképpen nem az életét, hanem csak a szenvedéseit hosszabbítják meg. Vajon kötelessége-e az orvosnak az újjáélesztés még akkor is, ha maga a beteg, a beteg hozzátartozói, sőt maga az orvos sem akarja? Tulajdon­képpen a fennálló rendelkezések értelmében ez a kér­dés sem jogilag, sem etikailag nem nyert tisztázást. Dr. A. Wagner, az USA Illionis államának Evanston városában éppen ezért megkérdezte egy női aggok há­zának 163 lakóját, akiknek átlagos életkora 83 év volt, hogy mi a véleményük az újjáélesztéssel kapcsolatban, igényt tartanak-e rá, vagy elutasítják maguktól. Kide­rült, hogy a megkérdezett nők közül csak tizenegy tar­tott igényt a klinikai újjáélesztésre, tízen nem tudtak dönteni, hatvanhárom határozottan tiltakozott, hatvan­négy pedig az orvosra bízta a döntést. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy cél­szerű az idős embereket erről megkérdezni. Ha a kel­lően tájékozott, az újjászületés hasznával és hátrányai­val tisztában levő betegek maguk úgy döntenek, hogy nem tartanak igényt az újjáélesztésre, akkor megköny- nyítik az orvosok döntési kényszerét. Szende!

Next

/
Thumbnails
Contents