Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
1985, január 31., csütörtök Papír, ceruza helyett számítógép Tanácsi lakások nyilvántartása Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium lakás- és kommunálisügyi főosztálya elrendelte a tanácsi kezelésű vidéki lakások országosan egységes számítógépes lakas- bérlemény-nyilván tartási rendszerének létrehozását. Az előzményekhez tartozik, hogy a lakbérrendezéssel egy időben már kialakította a fővárosi tanácsi kezelésű lakásbérlemények egységes számítógépes rendszerét a Fővárosi Építőipari Üzemgazdasági és Ügyviteltechnikai Iroda. Ezzel párhuzamosan az Ingatlankezelési Társaság is kifejlesztette egy meghatározott típusú számítógépre, tagvállalatai részére a bérlemény-nyilvántartási rendszerét. E két rendszer — a fővárosi és a vidéki — azonos szerkezetben valósult meg, igy létrejött a feltétele annak, hogy az állami tulajdonú tanácsi kezelésű lakásokról országosan egységes számítógépes nyilvántartási rendszert építsenek ki. Az ezzel kapcsolatos feladatokat megyénkben a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat kapta meg — mely vállalat tagja az említett Ingatlankezelési Társaságnak. Ugyanakkor a megyében működő 22 költségvetési üzem és kertészeti vállalat — számos településeken ezekhez tartoznak a tanácsi bérlakások — tagja a Békés megyei Kommunális és Szolgáltató Szervezetek Társaságának, melynek bázisvállalata az Ingatlankezelő Vállalat. Mi a célja, lényege az országos számítógépes nyilvántartási rendszernek, mennyiben érinti e rendszer kiépítése a tanácsi kezelésű lakások bérlőit? —erről kérdeztük Szadainé dr. Bodzán Máriát, az IKV igazgatóhelyettesét. Amint a szakember elmondta, az egységes nyilvántartási rendszer mindenekelőtt az országos szervek számára nyújt igen fontos információkat, egyebek között a tervező munkához. A rendszer segítségével ugyanis pontos adatok állnak majd rendelkezésre az állami bérlakások összetételéről, komfortfokozatáról, műszaki állapotáról és hasonló tényekről. A naprakész információ alapján történhet például a lakóházjavítási alap felosztása is. De segíti természetesen az IKV munkáját is az új nyilvántartási rendszer. A lehetőségre csupán egy példa: a közelmúltban a tervezési munkákhoz kért adatokat a vállalattól a megyei tanács arra vonatkozóan, hogy mennyi a komfortos, fél- komfortos és komfort nélküli tanácsi lakás. Ezek kigyűjtése manuálisan egyheti munkába került -— míg a számítógépnek ehhez néhány percre van szüksége. Megyénkből összesen mintegy 13 ezer tanácsi lakás — ebből 4200 az IKV kezelésében — adatait kell elküldeni március 31-ig a Fővárosi Építőipari Üzemgazdasági és Ügyviteltechnikai Irodának, vagyis a FÜTI-nek. A pontos adatlapok elkészítése nem kis feladatot jelent a megyei tagvállalatoknak és az IKV-nek. A munkához felkészülési tervet készítettek, melynek megfelelően megkezdődött a végrehajtás. S hogy mennyit érez mindebből a lakosság? A vállalat arra törekszik, hogy a lehető legkevesebbet. A lakbérrendezéskor felvett adatlapok minden ingatlan- kezelő szervnél rendelkezésre állnak, amelyeken ellenőrzik, hogy a jelenlegi állapotnak megfelelőek-e a közvetlenül a lakásra vonatkozó adatok. A bérlőt csak akkor kell felkeresni, ha olyan változás történt a lakásban, amelyet a helyszínen kell tisztázni, például műszaki változások, vagy a bérlők egyéni problémái miatt. Eí- ről előzetesen értesítik az érintett lakót, s ezt kéri a vállalat minden kezelő szervtől is. T. I. a rejtvénykészítök nagy öregje Balassagyarmaton él Valló Emil, aki a hatvan évvel ezelőtt Magyarországon bevezetett keresztrejtvény készítésének avatott mestere. A magyar rejtvénykészítők doyenje 1928-ban adta közre első saját készítésű kereszt- rejtvényét, azóta több ezret csinált. Képünkön: Valló Emil munka közben (MTI-fotó: Kulcsár József) Én hallgatok, te nem beszélsz... Hárman léptek be az irodába. Hadonásztak, káromkodtak, fenyegetőztek. Felháborodva magyaráztak, hogy a békéscsabai TÜZÉP vasúti telepén nem kaptak szenet, pedig ott volt három vagonnal, a szemük láttára rakták .a fuvarosok kocsijára. Az ember ilyenkor háromig számol és megpróbál tárgyilagos maradni, ami pokolian nehéz. Különösen akkor, ha megint jön egy panaszos hasonló ügyben és átkozza a világot. Didereg a családjával, napok óta szaladgál fűhöz-fához, de szóba se állnak vele. Mondanám, hogy vessen magára, miért nem vett tüzelőt idejében. Ott állt egész nyáron, a kutya sem ugatta meg. Megyénkben csak az állami telepeken több mint egymillió forint értékű porszenet küldtek vissza az erőműveknek. Ehelyett bólogatok, hümmögök, együttérzek, viszont szenet nem adhatok. Nincs. Ami van, azt valahogyan el kellene osztani. A módszerek persze különbözőek. Csabán például csak a fuvarosokat, az utánfutóval vagy más járművel érkezőket szolgálják ki. Taposom a bokáig érő sarat, kerülgetem a tócsákat, nézelődöm, teljesen reménytelenül. A markoló lomhán szabadul meg a terhétől, a brikett zörögve landol a szekér fenekén. A lovak türelmetlenül toporognak az esőben. A bakon ülő ember nem beszél. Hiába érdeklődöm, hogy adjon tippet: miként szerezhetnék^ öt mázsa szenet. Elfordítja a fejét. Bizonyára ütődöttnek néz. A másik valamivel közlékenyebb. Hosszas unszolásra csak any- nyit felel: kemény dió. A harmadik Med- gyesegyházára viszi a tüzelőt, a negyedik közli, hogy nem vállal több fuvart, hiszen én lennék a tizenhetedik. Van olyan kuncsaftja, aki ősz óta várja a szenet. A kopott, rogyadozó épületben a fuvarosok egymásnak adják a kilincset. Tömött pénztárcák, ezresek kerülnek elő. Az ügyintéző kisasszony gépiesen mondja: ha nincs fuvarosom, mehetek isten hírével. Megszégyenülve eloldalgok. Még egyszer körüljárom a telepet (?), miközben a megspórolt ötszázast szorongatom. Mert a csúszópénzért megvásárolható hiánycikkekről, szolgáltatásokról, információkról, a TÜZÉP-esek és a fuvarosok érdekszövetségéről legendák keringenek. Beszélik, hogy némely fuvaros menet közben, az utcán annak adja el a tüzelőt, aki többet Ígér. Hírlik, hogy olykor a kiszállított szénből jó néhány mázsát másutt raknak le, a megrendelő nem méricskél, örül, hogy egyáltalán kapott tüzelőt. A fuvardíjat 200—300 százalékkal felsrófolják és senki nem reklamál. A magánfuvarosok ellenőrizhetetlenek! A TÜZÉP- telepek környékén azonban hallgatag emberek járnak. Akik még nem jutottak tüzelőhöz, reménykednek, ki meri rájuk fogni, hogy szószátyárok? Akik viszont megkapták a télire valót, tapsolnak és újfent hallgatásba burkolóznak. A jattról nem szokás mesélni. Titok. Amit felettébb furcsállok ebben a módszerben, az a kiszolgáltatottság. Én, mint magyar állampolgár csak közvetítő által vásárolhatok tüzelőt lakhelyemen. Feliratkozhatok valamelyikőjüknél és várhatok, * hogy valamilyen értékrend alapján, amely legtöbbször személyes kapcsolatokon, pénzért megvásárolt jóindulaton múlik, majd csak megkapom az áhított árut. Jelenleg az alig két tucat magánfuvaros kezében van a megyeszékhely tüzelőelosztása. Nem lehetne a sorrenden változtatni? Dehogynem. A TÜZÉP Vállalat területi igazgatója szerint is ez morális kérdés, hiszen jobb lenne, ha a fuvaros várna a vevőre. Csakhogy ehhez sokkal több szén, brikett kellene! A városban egyébként hagyomány, hogy a fuvarosokra bízzák a tüzelő felvásárlását, kiszállítását, egyelőre nem is szeretnének ezen változtatni. A sorban állásnál, a listavezetésnél talán jobb, ha felborítanák a régi rendet, minden a feje tetejére állna. Aki most akar tüzelőt vásárolni, úgy sincs semmi esélye, a névsorban ő lenne az ezeregyedik. Leteszem a kagylót és nincs semmi használható ötletem, öt mázsa szén jelenthetné a megváltást. Hacsak ... Valaki említette, hogy Békéscsabán 3 kis bolt is van, ahol jó szerencsével tüzelőhöz lehet jutni. Igaz, a város különböző pontjain, egymástól kilométerekre találhatók. Sebaj, előveszem a kerékpárt, a papírzsákot. Három bolt, három mázsa szén! Elvégre január, február, itt a nyár... Miért kell ilyen apróságokon fennakadni? Seres Sándor Pénztáros a 100-asban Legutóbb igen sok élelmiszer ára változott, ami nem kis gondot okozott azoknak, akik Békéscsábán, a 100-asban, a megye legforgalmasabb áruházában dolgoznak. Kiss Klára az egyik pénztáros. 1977 októberétől, a bolt megnyitásától dolgozik itt. Hogy legutóbb hány cikk ára emelkedett, azt nem tudja megmondani. Néhányat azonban felsorol: — A tejé, a téjtermékeké, a teasüteményeké, a befőtteké, az üdítő italoké, a zöldség, gyümölcskonzerveké, a mireliteké ... — Ismeri az új árakat? — Nálunk a délelőttösöknek reggel negyed 6 órakor kezdődik a munkaidő. Ilyenkor a többiekkel együtt előbb a polcokat és a hűtőpultot töltöm fel. Az árakat megnézem, és igyekszem megjegyezni, ami többnyire sikerül is. Aztán a főpénztárból felveszek 2 ezer forint aprópénzt, hogy vissza tudjak adni a vásárlóknak akkor is, ha 500, vagy ezerforintossal fizetnek néhány forintos árut. — Minden cikken feltüntetik az új árakat? Egyszer használatos textíliák Olcsó és praktikus textíliákkal bővítette termékeinek körét a Lőrinci Textilipari Vállalat. A nem szőtt kelmék legnagyobb hazai előállítói egyszerű anyagból, egyszerű megoldással rendkívül olcsó, csupán egyszeri, vagy né- hányszori használatra szolgáló termékeket fejlesztettek ki, s e gyártmánycsalád tagjai a textília sűrűségétől, négyzetméterenkénti súlyától függően különböző célokra használhatók. A Nowotex térítők például igen könnyen kezelhetők, vasalást nem igényelnek. Az ugyancsak e technológiával készült pelenkabetét a kisgyermekes anyák mindennapjait teszi könnyebbé. A termékcsalád legutóbb orvosi ruhákkal, műtős-köpenyekkel és sapkákkal bővült. Az első darabokat a Tétényi úti kórházban próbálják ki. A szövés nélkül, ragasztással készült, poliészter, viszkóz alapanyagú kelmékből lepedők, ágyneműgarnitúrák előállítását is tervezik. Külföldön már jó ideje ismerik és kedvelik az egyszer használatos textíliákat, és a hazai kereskedelemben is kapható belőlük többféle, de ezeket — egyelőre valamennyit — tőkés országokból vásároljuk. A Nowotex termékcsalád elterjesztésévé az import árut hazai termékekkel lehet helyettesíteni. — A tej, a tejtermék, a mirelitáru csomagjára például nem ragad rá az árcédula. Ezeknek az árát nekem kell megjegyeznem. És most, egy hét után már minden új árat ismerek. Ha valami éppenséggel nem jut eszembe, utánanézek. Vaktában egy árat sem ütök le a gépben. Nem tévedhetek. Persze, emberek vagyunk, és nagyritkán előfordul hiba. Ha kevesebbet számolok, rendszerint hallgat a vevő, ha többet, menten szól. Általában tapintatosan. Talán megértik a vásárlók, hogy a pénztáros dolga sem könnyű. Egyesek mondják is nekem néha: „Nem tudom, hogy képes ennyi árat megjegyezni.” — Látom, a pénztárosok mindenütt lányok, asszonyok. Férfi egy sincs. Mit gondol, miért? — A férfiak többet akarnak keresni, mint amennyit itt lehet. Talán a türelmük is kevesebb. — Mi kell ahhoz, hogy valaki pénztáros lehessen? — Hároméves szakmunkásképző, egy év pénztárosi iskola, lehetőleg eladói gyakorlat ... Tíz évvel ezelőtt az egész országra kiterjedő átfogó vizsgálatban mérte fel az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, hogy melyek hazánk védelemre szoruló, illetve védeni érdemes természeti értékei. Kidolgozták a védelmüket szolgáló távlati programot is. A védettség alá helyezés biztosíték arra, hogy fennmaradjanak egyedi, csak erre a térségre jellemző földtani, vízi, tájképi, kultúrtörténeti értékeink, megmaradjanak különleges növényeink, állataink. Fontos feladatról van szó, mivel az ipari és mező- gazdasági termelés környezeti ártalmai egyre jobban veszélyeztetik ezeket az értékeket. A hosszú távú program 1990-ig jelöli meg a természetvédelem feladatait, a védetté nyilvánítás ütemét. Addigra csaknem hatszázezer hektár- kerül védelem alá, az ország területének 6 százaléka. A munka túlnyomó része már befejeződött, a kijelölt tájak, tájrészek nagy részén — mintegy félmillió hektárnyi területen — ma már a természetvédelem érdekeinek figyelembevételével folyik a mezőgazdasági termelés, s megállt az értékek pusztulásának folyamata. Jól szolgálják ezek a területek a hazai turizmust, a lakosság fizikai, szellemi regenerációját, az ismeretterjesztést, a művelődést, mint kutatási terüle— És nagy türelem ... — Igen. Néha nagyon sokan sorban állnak, mindenki siet, türelmetlen. Nekünk, pénztárosoknak ilyen helyzetben figyelnünk kell az árra, az árváltozásra, a pénztárgépre, számolnunk kell a pénzt, közben a kérdezőskö- dőknek választ kell adnunk, és a köszönés sem maradhat el. — Előfordul, hogy valaki „angolosan” távozik? — Ritkán, ami aztán a pénztárelszámolásnál derül ki. A hiányt nekünk kell megtérítenünk. — Előfordult ilyen eset mostanában? — A gyors munkában, sajnos, tévedünk. Emiatt naponta szinte rendszeres a 10 forint hiány. De volt már 100 forint is, ami nem kevés a 4000—4200 forint keresetünkhöz képest. — Mit kér a vásárlóktól? — Bizalmat, és egy kis türelmet. Tudjuk, a vevőknek sem könnyű a dolguk. Különösen, amikor hosszú sorban várakoznak. Mi azért igyekszünk udvariasan és a körülményekhez képest gyorsan kiszolgálni őket. Persze, azt is érdemes tudni, hogy egy pénztáros egy műszakban 60—80 ezer forintot számol el, és az áruk értéktöbbségében nem több 5—10 forintnál. Pásztor Lola Fotó: Fazekas László tek pedig égyben a tudomány műhelyei is. Ebben az évben mintegy 30 ezer hektárnyi terület védetté nyilvánítására kerül sor. Egyebek között Magyar- ország legmagasabb hegysége, a Mátra keleti része lesz tájvédelmi körzet, főképpen tájképi értékei miatt. Ezen a vidéken nem épülhetnek ipari létesítmények, üdülők, nem vezethetnek át rajta utak, s csak erdő- és vadgazdálkodást folytathatnak itt a gazdaságok. A védelem egyik legfontosabb célja, hogy ez az érintetlen természeti környezet a bakancsos turizmus kedvelőinek paradicsomává válhasson. A hajdúsági erdős puszták védelmével jellegzetes alföldi tájat őriznek meg az utókornak. Ez a vidék egyébként Debrecen „tüdeje”, ideális környék a ki- kapcsolódásra, felüdülésre, sétára, horgászásra. Ugyancsak tájvédelmi körzetté nyilvánítják ebben az évben a Fejér megyei Sárrétet. Viszonylag érintetlen, lápos, vizenyős területe számos védett madárfaj, így például a túzok fészkelőhelye, s jó néhány értékes növényfaj is honos itt. Az évtized végéig további 50 ezer hektárt vonnak védelem alá. Az azt követő időszakban pedig a védett területek intenzív fejlesztése, az ott található értékek közkinccsé tétele lesz a fő feladat. Természetvédelmi eredmények és tervek
