Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

NÉPÚJSÁG 1985. Január 31., csütörtök Az európai kulturális fórum előkészületei Szerdán Köpeczi Béla mű­velődési miniszter elnökleté­vel ülést tartott a kulturális fórum magyar nemzeti bi­zottsága a Parlamentben. A testület meghallgatta Bényi József nagykövetnek, a ma­gyar delegáció vezetőjének beszámolóját a kulturális fórum szakértői értekezletén részt vett magyar küldöttség tevékenységéről. A bizottság megállapította: a küldöttség aktív közreműködésével hozzájárult a szakértői ér­tekezlet sikeréhez, s jóvá­hagyta annak munkáját. A magyar nemzeti bizott­ság a kulturális élet számos kiemelkedő személyiségét kéri fel arra, hogy munka- bizottságokban tevékenyked­jék a fórum előkészítése ér­dekében. Ezek a munkálatok felölelik a képző- és az ipar­művészettel, a filmmel, a színházzal és más előadómű­vészetekkel, a rádiós és a televíziós kulturális prog­ramokkal, az irodalommal, a művészeti kutatás és okta­tás témakörével, a könyvtá­rakkal, a múzeumokkal, va­lamint az egyes országok kulturális értékeinek meg­ismerésével kapcsolatos kér­déseket. A testület Nádor György­nek, a bizottság titkárának előterjesztésében megvitat­ta a kulturális fórumra való felkészülés’ feladatait. A bizottság jóváhagyta a fórum idején megrendezen­dő kulturális kísérő progra­mok tervezetét. Az európai biztonsági és együttműködé­si folyamat továbbvitelét szolgáló tanácskozással pár­huzamosan egyebek közt nemzetközi bélyeg-, illetve kortárs festészeti kiállítást rendeznek Budapesten, s nemzetközi filmbemutató, valamint nemzetközi televí­ziós gálaest színesíti a kultu­rális programot. Bőséges kínálat vetőmagból A Vetőmagellátó és Érté­kesítő Vállalat dél-magyar­országi területi központja Békés és Csongrád megye gazdaságait, vetőmagboltjait látja el vetőmagvakkal. A két megye 242 boltjába már tavaly októberben megkezd­ték a tasakos vetőmag ki­szállítását, ami hamarosan be is fejeződik. A várható igényeknek megfelelően a tavalyinál mintegy nyolc százalékkal több áll majd a vásárlók rendelkezésére. — Milyen a vetőmagvak minősége? — kérdezem Gu­bacsi László igazgatótól. — Kiváló. — És a választék? — Választékbővítésre a KGST- és a tőkés országok­ból néhány új fajtát hoz­tunk be. — Mik az újdonságok? — Hajtatásra exportból többféle paradicsomot, ubor­kát, káposztafélét és cukki­nit ajánlunk. Ezeknek a jel­lemzői: egyöntetűek, együtt- érők és bő1 termők. A ha­zai fajták közül különleges fűszernövény a lestyán, ami a zeller és a petrezselyem jellegét egyesíti magában. A virágok közül újdonság az import hibrid petónia, vala­mint a Chabeaud-szegfű. P. B. Korszerű csomagológép Nagy teljesítményű csoma­gológépet helyeztek szerdán üzembe a Győri Keksz- és Ostyagyárban. Ezzel 20 szá­zalékkal növelik az idén a kereskedelemnek átadott vaniliacukor mennyiségét. A múlt évi 1500 tonna vanilia­cukor helyett az idén mint­egy 1800 tonnát szállítanak ki, s nem lesz hiánycikk a kedvelt ízesítő. A korszerű csomagológépet az NSZK-beli Oetker cégtől kapta a győri gyár. A világ­hírű élelmiszeripari gyárral hét éve vannak kooperációs kapcsolatban. E kapcsolat révén kezdték meg a nép­szerű pudingporok gyártását, s tavaly már ezer tonna ilyen pudingport gyártottak hazai felhasználásra. Ennek mennyiségét is növelik az idén. Gyorslista az 1985. január 29-én megtartott január havi lottó' jutalomsorso­lásról, melyen az 1. heti szel­vények vettek részt. A nyere­ményjegyzékben az alábbi rövi­dítéseket használtuk: A vásár­lási utalv. (1000 Ft). B Lada 1200 S tip. személygépkocsira szóló utalvány. C Siemens FM 365 765 tip. videomagnó (100 000 Ft). D Polski Fiat 126 tip. személygép­kocsira szóló utalvány. E Grun­dig színes televízió (85 000 Ft). F Trabant Lim. Special tip. sze­mélygépkocsira szóló utalvány. G Nikon F 3 tip. fényképező­gép (72 000 Ft). H Akai Hi-Fi- torony (71 000 Ft). I Sanyó C 20 tip. mini Hi-Fi-torony (51 000 Ft). J Sharp VZ 3000 tip. mini Hi­Fi-torony (50 000 Ft). K Sony FH—7 tip. rádiómagnó (49 000 Ft). L Smith Corona elektromos írógép (35 000 . Ft). M Philips G 700 tip. videó-játék (20 000 Ft). N szerencseutalv. (40 000 Ft). O otthon lakberendezési utalv. (30 000 Ft). P iparcikkutalv. (25 000 Ft). Q zenesarok-utalv. (20 000 Ft). R vásárlási utalv. (20 000 Ft). S vásárlási utalv. (10 000 Ft). T vásárlási utalv. (9000 Ft). U vásárlási utalv. (7000 Ft). V vásárlási utalv. (5000 Ft). W vásárlási utalv. (4000 Ft). X vásárlási utalv. (3000 Ft). Y vásárlási utalv. (2000 Ft). A nyertes szelvényeket 1985. február 25-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc utca 15.) eljuttatni. HÁROMMILLIÓ 287 206 N 300 740 Y 327 808 Q 334 575 R 354 876 R 361 643 S 368 410 V 375 177 U 381 944 Q 388 711 V 402 245 W 415 779 W 422 546 W 429 313 V 436 080 Y 442 847 Y 449 614 V 456 381 V 463 148 Y 469 915 T 476 682 Y 483 449 Y 490 216 W 496 983 N 503 750 T 510 517 S 517 284 T 524 051 N 530 818 O 537 585 T 551 119 U 557 886 N 564 653 R 571 420 N 578 187 V 584 954 X 598 488 X 605 255 Y 612 022 Y 618 789 Y 632 323 U 645 857 S 652 624 V 659 391 T 666 158 V 679 692 W 686 459 Y 706 760 R 720 294 W 727 061 P 740 595 T 754 129 W 760 896 Y 774 430 V 781 197 X 815 032 U 821 799 P 882 702 T 896 236 Y 909 770 Y 930 071 R 950 372 Y 957 139 N 963 906 Y 977 440 S 984 207 Y NEGYVENNÉGY­MILLIÖ 701 246 Y 897 489 W 904 256 X 917 790 N 911 023 Y ÖTVENÖTMILLIÓ 711 155 Q 893 864 Y 900 631 P 920 932 P 907 398 X HETVENHÉT­MILLIÓ 000 137 T 006 904 U 013 671 Y 020 438 N 027 205 N 033 972 N 040 739 W 047 506 T 061 040 O 067 807 R 074 574 P 081 341 P 088 108 X 094 875 X 101 642 T 115 176 S 121 943 T 128 710 X 135 477 Y 142 244 Y 149 011 Y 155 778 X 162 545 Y 169 312 Y 176 079 X 182 846 Y 189 613 Y 196 380 U 203 147 V 209 914 S 223 448 Y 230 215 Y 250 516 Y 257 283 Y 264 050 S 270 817 Y 284 351 P 291 118 Q 304 652 Y 311 419 V 318 186 Y 331 720 Y 338 487 S 345 254 S 352 021 V 358 1 788 W 365 555 U 372 322 X 392 623 X 399 390 R 406 157 X 412 924 Y 426 458 N 433 225 W 439 992 Y 460 293 V 473 827 N 494 128 Y 507 662 Y 514 429 N 521 196 V 527 963 Y 541 497 Y 568 565 N 575 332 P 582 099 V 588 866 X 595 633 Y NYOLCVANEGY MILLIÓ 006 201 X 012 968 X 026 502 Y 033 269 X 040 036 Y 046 803 N 053 570 Q 060 337 T 067 104 O 100 939 W 128 007 O 134 774 V 141 541 W 148 308 Y 168 609 W 175 376 T 182 143 N 188 910 Y 202 444 V 209 211 T 215 978 N 222 745 T 229 512 Y 243 046 W 249 813 P 256 580 R 263 347 Y 270 114 S 276 881 Q 283 648 S 290 415 O 297 182 Y 303 949 s 310 716 T 317 483 T 324 250 X 331 017 Y 344 551 T NEB-iilés Gyulán Tegnap, szerdán délelőtt Gyulán a tanácsháza vb-ter- mében tartotta ülését a gyu­lai Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A testület tagjait a bi­zottság elmúlt évi munká­járól Rágyanszki János el­nök tájékoztatta. Az elmúlt évben is sok tennivalója akadt a bizott­ságnak, a népi ellenőrök­nek. Nyolc témavizsgálatot bonyolítottak le, amelyből négy volt a központi és ket­tő a megyei vizsgálat. Álta­lános tapasztalat, hogy a né­pi ellenőrzéssel szemben tá­masztott követelmények egy­re nagyobbak, nő a népi el­lenőrök felelőssége. Fontos társadalompolitikai jellegű vizsgálat volt az if­júsági törvény végrehajtásá­nak elemzése. Megállapítot­ták többek közt, hogy a meg­teremtett lehetőségek ellené­re a fiatalok közéleti tevé­kenysége, aktivitása nem megfelelő. A gyulai NEB részj; vett a szakmunkásképzés helyzeté­ről folyó központi vizsgálat­ban is. Ebből kitűnik, hogy a szakmunkásképzés helyze­te, a városban vizsgált két intézetben, három gazdálko­dó egységnél, a jelentős erő­feszítések ellenére is, gon­dokkal terhelt. A vizsgálat­ban részt vevő népi ellen­őrök több mulasztást tapasz­taltak a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban. A szerdai tanácskozáson elhangzott az is, hogy az el­múlt évben, az előző esz­tendőhöz képest nőtt a beje­lentések száma. A gyulai NEB-nek jelenleg 173 népi ellenőre van, s tavaly a kü­lönböző vizsgálatokra 139 el­lenőr, összesen 837 napot fordított. A bizottság tagjai meg­hallgatták az előterjesztést, ezzel kapcsolatban többen mondták el véleményüket, majd az elnöki beszámoló után a NEB ülése bejelenté­sekkel ért véget. B. O. Pályaválasztás — finisben A Békés megyei Pedagó­giai Intézet pályaválasztási csoportjához érkező érdeklő­dő levelek és telefonok jel­zik, a pályaválasztás finisé­hez érkezett. A középfokú intézményekbe beküldendő jelentkezés határideje, már­cius 20., szinte szárnyakon közeledik. Lapunkban is megjelent nemrég Pályavá­lasztásra készülve címmel egy írás, amely az országo­san érvényes pályaválasztási elveket ismertette. Ugyan­akkor minden megyének — a helyi igényeknek, feltéte­leknek megfelelően — az or­szágos rendelkezéseken túl is, van sajátos középfokú be­iskolázási koncepciója. E koncepció, sorrendiség, me­gyei sajátosságok már a ta­valyi esztendőben megjelen­tek a Békés megyei Pálya- választási Tájékoztató 1985/86 című füzetben, 3 ezer példányban. Az általános is­kolák pályaválasztási fele­lősei, a nyolcadik osztályok osztályfőnökei megfelelő tá­jékoztatást, felkészítést kap­tak a megyei pályaválasztá­si rendről. így az úgyneve­zett háromlépcsős beiskolá­zási formáról is. Ugyancsak megyei sajátosságként em­líthető meg, hogy annak a tanulónak, akinek a jelent­kezési lapját a másodikként megjelölt középfokú intéz­ményben is elutasították, an­nak nem küldik vissza je­lentkezési lapját az általános iskolába — hogy ezzel is időt nyerjenek! —, hanem egyenesen a Békés megyei Pedagógiai Intézet pályavá­lasztási csoportjához küldik. A lépcsőzetes beiskolázási rend egyébként már eddig is jól vizsgázott. Csökkent álta­la ugyanis a második helyen elutasítottak száma. A ma még. gondolkodó nyolcadikos diákoknak és szüleiknek azonban érdemes lesz alapo­san áttanulmányozni az esé­lyeket növelő lehetőségeket, így például, akik első he­lyen a Sebes György Keres­kedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolát jelölték meg — amely iskola az első felvételi lépcsőbe tartozik —, helyesen járnak el, ha a vá­lasztott hivatásukhoz közel eső sarkadi Ady Endre Pos­taforgalmi Szakközépiskolát választják második helyen. Hasonlóképpen érdemes az első lépcsőbe tartozó Ke­mény Gábor Szakközépiskola mellett másodikként a' gyu­lai 613-as ipari szakmunkás- képzési célú szakközépiskola mezőgazdasági gépszerelő szakát megjelölni. Ezért a megyei lehetősé­gekről, beiskolázási rendről még mindig érdemes tájéko­zódnia a középfokú iskolák­ba készülődő diákoknak és szüleiknek. De ezt a tájéko­zódást — minden szaladgá­lást, kapkodást megelőzve — először az általános iskolák pályaválasztási felelőseinél, az osztályfőnököknél érde­mes kezdeni. (bse) Békésen, a galériában nyitották meg Lóránt János SZOT- és Munkácsy-díjas festőművész kiállítását. A Békésszentandrá- son született művész Egerben, a tanárképző főiskolán tanít. Békési kiállítását a városi művelődési központ rendezte, és március 3-ig tekinthető meg Fotó: Fazekas László Nehéz év után Mérlegzárás előtt az állami gazdaságok (Folytatás az 1. oldalról) A HIDASHÁTI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN a nyere­ség az aszálykárok, valamint a készlet átértékelésére vo­natkozó utasítás hatására, mintegy 30 százaléka lett a tervezettnek. A növényter­mesztésben a nyári betaka­rításé növényeknél a terve­zettnél magasabb hozamokat értek el, míg a későbbi érésű növények termése messze el­maradt a várttól, őszi gabo­nából 17, őszi káposztarepcé­ből 14 százalékkal többet, hibrid kukoricából 56, cu­korrépából 29 százalékkal ter­meltek kevesebbet. A takar­mánynövények ugyancsak kisebb termése ellenére, az állatállomány takarmány- szükségletét biztosítani tud­ták. A gazdaságban az egy te­hénre jutó tejtermelés meg­haladta a 6300 litert. Külön is említést érdemel, hogy a biharugrai tehenészeti tele­pen, az első éves üzemelés ellenére, az egy tehénre jutó tejtermelés megközelítette a 6 ezer litert. A sertéstenyész­tésben a takarmányozási költségek csökkentésével si­került növelni az eredmé­nyességet. A halászati ágaza­tot célkitűzései teljesítésé­ben értékesítési nehézségek akadályozták. A tervet azon­ban így is 96 százalékra tel­jesítették. A feldolgozó üze­mek tevékenysége, a vető­mag-feldolgozást kivéve, megfelelt a várakozásnak. A gazdaságban 1985-ben az eredmények gyorsi növekedé­sére számítanak. Fontosnak tartják a vetőmagüzem ter­melőberendezéseinek jobb ki­használását, s az állatte­nyésztésben a hozamok to­vábbi növekedését. A SZEGHALMI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN a búza hektáronkénti termése 1984- ben 1,7 tonnával haladta meg a korábbi üzemi rekordot. A hektáronkénti 6,2 tonnás bú­zatermés ési a maghozó lu­cerna területének növelése azonban csak így is részben tudta ellensúlyozni a kukori­ca terméskiesését. A gaz­daság a tehenenként! 5600 li­teres tejtermelést alacsony önköltséggel érte el. A juhá­szati ágazatban javult a bá­rányszaporulat, csökkent az elhullás. A gazdaság végül is a tervezett 15,3 millió forint nyereséggel szemben 20 mil­lió forint nyereséggel zárta az évet. A siker nem utolsósorban az önelszámoló egységek ki­alakításának tulajdonítható. Az önelszámoltatás rendsze­rét 1985-ben továbbfejlesztik. Emellett bővítik a kiegészítő tevékenységek körét. Tűz­oltókészülékek javítását, el­lenőrzését, értékesítését vál­lalják. A MEZÖHEGYESI ME­ZŐGAZDASÁGI KOMBI­NÁT 3600 fősi kollektívája a második éve tartó aszály, és a növekvő elvonások ellené­re, alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseit 1984-ben is tel­jesítette. A 7,1 tonnás hektá­ronkénti búzatermés rekord­nak számít, de kukoricából, cukorrépából, lucernából a termés a tervezett alatt ma­radt. Kedvezően alakultak viszont az állattenyésiztés mutatói mind a létszámban, mind tömeggyarapodásban, és számottevően javultak a szaporodásbiológiai mutatók. Az elmúlt évben sokat ja­vult a kombinát integrációs tevékenysége és a vágóhíd eredményessége. Az alacsony hibridkukorica-termés miatt ugyanakkor visszaesett a ve­tőmagüzem termelése. Mind­ezek összetevőjeként, a nö­vekvő termelési érték mel­lett, a kombinát nyeresége az egy évvel korábbi nyere­ség 75 százalékát érte el 1984-ben. A kombinát vezetői úgy ítélik meg, hogy az új ár- ési pénzügyi szabályozás je­lentős elvonásokkal jár ugyan, de végül is ösztönző­en hat a lemaradt ágazatok felzárkózására, a hatéko­nyabb gazdálkodásra. Az új keresetszabályozási formától a teljesítmények növekedé­sét várják 1985-ben. K. J. „Ember és környezete” Mozibérlet a brigádoknak Amíg az „Ember és kör­nyezete” elnevezésű köz- művelődési mozgalom „C” fokozatának különböző szin­tű vetélkedéseit tartják a megyénk szinte minden tele­pülésén dolgozók részvételé­vel, a szervezők már az 1985/86. évi új kiírás meg­valósításán gondolkoznak. Az elmúlt hetekben már va­lamennyi munkahelyre meg­érkezett az új évadra szóló programfüzet, sőt, a nevezési határidő is lassan lejár... Az egyik rendező intéz­mény, a Békés megyei Mo­ziüzemi Vállalat — a brigá­dok kérésére — kedvezmé­nyes bérletek kibocsátásával szeretné segíteni a beneve­zett szocialista brigádok tag­jait. A’vhelyi filmszínházak­ban megvásárolható bérlet három ajánlott filmre szól. Károlyi Mihályné emlékira­tai alapján készítette színes történelmi filmjét Kovács András rendező. A kétré­szes, Básti Juli és Bács Fe­renc főszereplésével készült alkotás címe A vörös grófnő. Tíz Oscar-díjjal tüntették ki az Aranyoskám című zenés amerikai filmvígjátékot, amelynek főszereplője Dus­tin Hoffman. A harmadik, bérletben szereplő film címe is sokat ígér: Az önvédelem nagymestere. A színes, ma­gyarul beszélő, szovjet alko­tás igazi kalandfilm. A bérleteket kizárólag csak a közművelődési moz­galomba benevezett brigá­dok tagjai vásárolhatják meg a helyi mozikban. Gazdasági bfrság mezőgazdasági termelőszövetkezet ellen A Békés megyei Bíróság szer­dán mondott ítéletet a békés­csabai Magyar—Szovjet Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet gazdasági perében. A termelőszövetkezet budapes­ti telephellyel működő ipari szakcsoportja építési és szerelé­si munkákat végzett alvállalko­zóként a 23. számú Budapesti Állami Építőipari Vállalat ká­posztásmegyeri új lakótelepének kivitelezésénél. Ennek során — amint azt a pénzügyminisztéri­um ellenőrzési főigazgatóságá­nak vizsgálata megállapította — jogtalan számlázásokkal tör­vénytelen haszonra tett szert. A vonatkozó rendeletek ugyan­is meghatározzák, hogy a 10 millió forint értékhatárt megha­ladó vállalati beruházások, va­lamint a lakásépítések kivitele­zésénél, függetlenül azok meg­rendelőitől, csak maximált árak­kal számolható el a munka. A szövetkezet azonban eltérően a rendelkezésektől, 1982-ben és 1983-ban az elvégzett munkák számláiban a bruttó fedezeti összegét 74 százalékos költség­kulccsal határozta meg. A jog­szabályellenes költségkulcs al­kalmazásával 1 millió 354 ezer forint többlethasznot ért el. A bíróság az eljárás során a termelőszövetkezet védekezését, amelyben szakértői bizonyítást kért, nem fogadta el, mert a csatolt számlákból félreérthetet­lenül kitűnt a Pénzügyminiszté­rium ellenőrzési főigazgatóságá­nak, az eljárás indítványozójá­nak álláspontja, miszerint a jog­szabályok megsértése egyértel­mű. A termelőszövetkezet a ma­ximált ár helyett szabad árakat alkalmazott, és esetenként a tör­vényes 11-12 százalék helyett 74 százalékos haszonkulccsal szám­lázott. Ezért a bíróság a békés­csabai Magyar—Szovjet Barátság Mezőgazdasági Tsz-t 1 millió 760 ezer forint gazdasági bírság és 52 ezer 860 forint eljárási ille­ték megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents