Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

1985. január 30., szerda Januárban a szociáldemok­raták hét, a parasztpártiak kilenc, a kisgazdák tíz, a polgári demokraták öt he­lyen alakítottak szerveze­tet, az MKP pedig Puszta- ottlaka, Bánkút, Magyarbán- hegyes, Köröstarcsa, Békés- szentandrás, Geszt, Szegha­lom és Medgyesbodzás kom­munistáit íogta össze szer­vezett keretbe. Szükség is volt a szervezkedésre, mert a reakciós erők megélénkítet­ték tevékenységüket. Leg­alábbis erről tanúskodik az MKP délterületi titkárságá­nak 1945. januári helyzetje­lentése: „Az elvtársak min­denhol meglehetősen nagy bajokkal küzdenek, amelyek egyrészt onnan adódnak, hogy a reakció mind erőtel­jesebben kezd feltámadni, és a legraffináltabb módon tá­mad, másrészt pedig az elv­társak mozgalmi gyakorlat­lansága, és a politikai vonal- vezetés nehéz megértése folytán nem rendelkeznek azzal a vezető káderrel, amely a szervezett tömegek­re támaszkodva könnyen verhetné vissza ezeket a tá­madásokat ... A területi tit­kárság területén levő párt- szervezeteknél általános az a kívánság, hogy sürgősen kapjanak megfelelő* előadás­anyagot, amelyek felhasz­nálásával a párt összes tag­ját foglalkoztatni lehet, és megkapják azt a minimális képzettséget, amellyel egy kommunista párttagnak el­engedhetetlenül rendelkez­nie kell." Akadtak más természetű gondok is. Az alispán febru­ár 3-án ezt jelentette Mol­nár Erik népjóléti minisz­ternek: „A lakosság élelmi­szer-ellátása 1944 december végéig kielégíthetőnek volt mondható, amennyiben erre az időre a meglevő tartalé­kokból ki lehetett osztani a liszt, zsír és cukor háborús adagjait. De hova-tovább mi is, Békés vármegyeiek, akik pedig élelmiszer dolgában soha nem voltunk megszo­rulva, kezdjük érezni a pó­tolhatatlan hiányokat. Egye­dül talán az eddig adagok/ szerint a kenyérszükséglet van többé-kevésbé biztosít­va ... Megyeszerte nagy a gy.ógy szerhiány, hiányzanak a lázcsillapítók, maláriaelle­nes szerek, szívre ható, vi­zeletelhajtó gyógyszerek, fájdalomcsillapítók, széru­mok, vaccinák, kötszerek. Igen rossz a szappanellá­tás is.” Egyre magasabbra szöktek az árak — kiváltképp az iparcikkek drágultak meg. Füzesgyarmaton egy mázsa búza 42, egy mázsa kukori­ca 40, egy mázsa krumpli 40, egy kilogramm hízott sertés 7—9, egy kilogramm élő szarvasmarha 5—7 pen­gőbe került, miközben Oros­házán egy pár női cipőért 800—900, egy használt mun­karuháért 1300, egy egysze­mélyes dunnahuzatért 800, a zugforgalomban egy kilo­gramm cukorért 200—250, egy használt törülközőért pedig nem kevesebb, mint 250 pengőt kértek. Az embereket foglalkozta­tó másik nagy kérdés válto­zatlanul a föld volt. A kon- dorosi nemzeti bizottság február 1-i ülésén egyebe*- ken kívül a következők ke­rültek bele a jegyzőkönyv­be: „A nagygazdaságok ve­zetésére üzemi bizottság ala­kíttassák nyolc tagból, és ezek az uradalmi személy­zetből választassanak, egy helyi kiküldöttel az élükön. A földet pedig a folyó gaz­dasági évre, megmunkálás végett parcellázzák fel az önként jelentkezők között. Ezek állapítsák meg, kinek- kinek a föld mennyiségét, és azt hirdessék meg. Írják össze és vegyék leltárba a gazdaságban levő szerszá­mokat. A föld megmunkálá­sára ezeket osszák ki, igaz­ságos és demokratikus szel­lemben.” A tótkomlósi nemzeti bi­zottság memorandumot fo­galmazott: „A tótkomlósi munkásság jogos földreform­igényének kielégítése vé­gett a bizottság szükséges­nek látja a községgel hatá­ros, és más községektől tá­vol levő Haász Antal-féle Melinda-major, valamint a gr. Zichy Aladárné-féle szöl- lőspusztai kis- és nagyma­jornak a földreform végre­hajtásáig a művelésre való kiigénylését. Ebből a célból a nemzeti bizottság a tót­komlósi Földmunkások és Törpebirtokosok Szabad Szakszervezete útján be­nyújtandó memorandumot a földművelésügyi minisz­terhez, Debrecenbe juttatja el.” Az orosházi parasztok a miniszterelnöknek címezték a levelüket: „Évszázadok óta vérünkkel áztattuk a magyar földet, áztatni fogjuk most is, ezért követeljük, hogy végre a magyar föld a ma­gyar1 dolgozó népé legyen! Kérjük önt, Miniszterelnök Ür, hogy a földbirtokrefor­mot a 200 holdon felüli pa­rasztbirtok és a 100 holdon felüli hitbizományi, úri és egyházi birtok felhasználá­sával haladéktalanul hajtsa végre. E célból az Ideiglenes Nemzetgyűlést haladéktala­nul hívja össze, hogy hatá­rozati javaslatunkat az Ide- . iglenes Nemzetgyűlés törvé­nyesíthesse." Lassanként megjavultak az ideiglenes fővárossal való közvetlen kapcsolatok. A ke­reskedelem és közlekedés- ügyi minisztérium tájékoz­tatója szerint január végén „Debrecennek az alábbi táv­beszélőközpontokkal van összeköttetése. Ugyanezek­hez a hivatalokhoz távira­tot is lehet küldeni. A hiva­tal neve melletti számok a beszéd érthetőségi fokát jel­zik. 1 — jó, 2 — kielégítő, 3 — tűrhető, 4 — csak táv­irat ... Békés — 4, Békéscsa­ba — 3, Geszt — 3, Gyula — 3, Kisszénás — 4, Körös­nagyharsány — 3, Méhkerék — 3, Nagyszénás — 4, Okány — 3, Orosháza — 3, Sarkad — 2, Sarkadkeresztúr — 2, Zsadány — 2.” Megkezdte a szervező mun­káját a Magyar Demokrati­kus Ifjúsági Szövetség, a MADISZ is. A január 28-i okányi alakuló gyűlés előtt röplapokon ismertette a la­kossággal, a fiatalokkal, hogy miért akar legelsősor­ban harcolni a szervezet: „1. Minden fasisztaellenes, demokratikus, hazafias erő összefogásáért, a fasizmus leveréséért, a háborús bűnö­sök felelősségre vonásáért... 3. Népi demokratikus kor­mány létrehozásáért. Általá­nos választójogot 18 éves korhatártól. 4. Az iskolai és iskolán kívüli nevelésügy teljes reformjáért, a fasiszta elemeknek az iskolából való eltávolításáért... 6. A tan­díj megszüntetéséért. Az ál­lam a tanítás költségeit progresszív, egyenes adózta­tással biztosítsa. 7. A ta- noncok jogainak védelmé­ért ... 9. Ingyenes gyógyke­zelésért. 10. A szabad nem­zetek ifjúságával való szoros barátság megteremtéséért.” Átutalási betétszámlák, csekkek Hazánkban először 1969-ben vált lehetővé az OTP-átutall- si betétszámlák nyitása, Békés megyében 1980-ban. De ekkor is csak Békéscsabán, Orosházán és Gyulán. Az igazi nyitás 1982-re datálható. Ettől kezdve a megye valamennyi OTP- fiókja jogosult lakossági átutalási betétszámlák nyitására. Ugyanez vonatkozik az elszámolási betétszámlákhoz kapcso­lódó csekkekre is. Az első hónapban 300, napjainkban pedig 12 ezer 500 át­utalási betétszámla-tulajdonost tartanak nyilván megyénk­ben. A növekedés szembetűnő, de Békés megye lakosságához viszonyítva mégsem mondhatjuk, hogy valamiféle áttörésnek lehetünk tanúi. Még akkor sem, ha ebben a 12 ezer 500-ban nincsenek benne azok az átutalási betétszámlák, amelyeket a takarékpénztáraknál vezetnek. Az átutalási betétszámla hátrányairól nehéz lenne be­szélni. Praktikussága kézen­fekvő. A tételenkénti 3 fo­rintos kezelési díj nem lehet gátja további elterjedésének. Már csak azért sem, mert azokért az átutalásokért, amelyeknél az OTP a cím­zett, nem kell fizetni. Az átutalási betétszámla lénye­géről Kis Imrénét, az OTP megyei igazgatóságának cso­portvezetőjét kérdeztük. — Minden munkaviszony­nyal rendelkező állampolgár nyithat átutalási betétszám­lát a lakóhelye szerinti OTP- fióknál. Mindössze személyi igazolvány ■ kell hozzá. A számlaszerződés megkötése­kor az ügyfél felsorolja az általa igényelt szolgáltatáso­kat és a munkahelyén elinté­zi, hogy a fizetéséből egy összeget utaljanak át az át­utalási számlájára. A szerző­déskötéstől számított máso­dik hónapban már az OTP fizeti a víz-, gáz-, villany- stb. számlákat. Gyakorlatilag minden átutalási megbízást elvállalunk. Az ügyfelünknek természetesen minimálisan annyit rendszeresen át kell utalnia a számlájára, ami fedezi a havi részleteket. — Előfordulhat, hogy va­lakinek egy bizonyos ősz- szeggel többet kell átutalni, mint ami pillanatnyilag a számláján van. — Ilyenkor sincs különö­sebb baj. Teljesítjük a meg­bízást, de a számla egyenle­géről küldött lapon feltüntet­jük a tartozás összegét. Erre 1 százalékos kamatot szá­molunk fel. Ha a felszólítás ellenére két hónapig nem fi­zet az ügyfelünk, akkor fel­Elkóborolt a túzok A dévaványai túzokkelte­tő és -nevelő telep gyűrűjé­vel megjelölt madarat fog­tak be a napokban a Csong- rád megyei Székkutas köz­ség határában. Az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal dél-alföldi felügyelősége most először figyelte meg a túzok ilyen szokatlan nagy távolságra történő vándorlását. A szak­emberek ezt annak tulajdo­nítják, hogy az időjárási frontok, a hirtelen és erő­teljes lehűlések és felmele­gedések kizökkentették meg­szokott életritmusukból a nagy testű, védett futómada­rakat. bontjuk a szerződést és be­hajtjuk a pénzt. De ilyen alie-alig fordul elő. — És mi van akkor, ha valakinek összegyűlik a pén­ze az átutalási betétszámlá­ján? — Négyszázalékos kamatot fizetünk rá. — Mégis, mivel magyaráz­ható, hogy a jelenleginél nem népszerűbb ez a szám­la? — Azt hiszem, azzal, hogy nem ismerik még eléggé az emberek. Vagy olyanról is hallottam, hogy valaki bi­zalmatlan. Mégpedig azért, hogy nem annyit veszünk le a számlájáról, mint ameny- nyivel tartozik például a DÉGÁZ-nak. Ezt elkerülen­dő, a havi egyenleghez min­dig csatoljuk a számlamáso­latokat is. * * * Az átutalási betétszámlák­hoz kapcsolódó csekkekkel már nem, ilyen egyértelmű a helyzet. Éleve csak annak le­het csekkfüzetje, akinek van átutalási betétszámlája. De további feltételeknek is meg kell felelni. Egy összegben 20 ezer forintot kell elhe­lyezni a számláján, vagy 10 ezret, de ekkor munkabéré­ből havonta olyan összeget kell az átutalási számlájára utalványoznia, ami fedezi az esedékes részleteket. Jobban belegondolva, még ezek a kikötések sem jelentenének túlzott visszafogó erőt. A le­kötött pénz után ugyanis 4 százalékos kamat jár. A csekk népszerűségének igazi gátját a felhasználás túlszabályozásában kell ke­resni. Dr. Szekeres István, Kedden Pestimrén, a Vas­út utcában az Autótechnika Vállalat megnyitotta leg­újabb alkatrész-áruházát. A kétszintes, 300 négyzetméte­res alapterületű üzletben valamennyi szovjet gyárt­mányú személyautóhoz — Ladához, Moszkvicshoz, Vol­gához és Zaporozsechez — árusítanak alkatrészeket. Az áruház induló raktárkészle­tének értéke csaknem öt­millió forint, s már az első évben 60 millió forintos for­galomra számítanak. az OTP megyei igazgatósá­gának igazgatóhelyettese a következőket mondja: — Pillanatnyilag 470 csekktulajdonos van Békés megyében. A számból is ki­derül, hogy a csekk nem tölti be eredeti szerepét, tudniillik azt, hogy mérsé­kelje a lakosság készpénzfor­galmát. A csekket a tulajdo­nosok kizárólag azokban az üzletekben használják, ame­lyekkel az OTP szerződést kötött. Legtöbb megyei ke­reskedelmi szervvel van ilyen megállapodásunk, de mégsem lehet minden bolt­ban csekkel fizetni. A cégek csak azokban az üzletekben fogadják el a csekket, ame­lyeket kijelöltek. — Ami azt jelenti, hogy a csekktulajdonosnak fejben kell tartani, hogy melyik üz­letbe mehet be csekkel a zsebében? — Igen. De további buk­tatók is vannak. Ugyanis csekkel kizárólag 500—5000 forint közötti összeg fizethe­tő ki. — Négyszázötven vagy mondjuk 5500 forintos szám­la már nem? — Elvileg nem. — Pedig 20, illetve 10 ezer forint van a számlán. Ennek ellenére egy 12 ezer 500 fo­rintos mélyhűtőszekrényt nem vehet meg? — De igen. Csak három csekket kell kitöltenie. Két darab ötezresei és egy 2 ezer 500 forintosat. — Akkor nem értem az 5 ezer forintos felső határt. — Az igazat megvallva, én sem nagyon. Talán a túlzott félelem a fedezet nélküli csekkektől. Ez lehet a ma­gyarázata a sok rendszabály­nak. Az óvatosság egy bizonyos mértékig elfogadható, de amikor a túlzott félelem a visszaélésektől a csekk lé­nyegét gátolja meg, az már kevésbé érthető. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy nap­jainkig még nem fordult elő csekkel való visszaélés. Ami­nek egyébként büntetőjogi következménye lenne. ban átveszik a meghibáso­dott alkatrészeket is, és azok maradványértékét leszámít­ják az újonnan vásárolt al­katrész árából. A pestimrei alkatrész-áru­házban nemcsak a komplett alkatrészegységeket fogják árusítani, hanem olyan ki­sebb darabokat is, mint pél­dául tömítések, fúvókák. Ez­zel elsősorban arra töreked­nek, hogy az autótulajdono­soknak ne kelljen egy kis hiba miatt nagy értékű komplett alkatrészeket ki­cseréltetniük. Vöröskereszt­pályázat A Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társasá­gok Szövetsége meghirdet­te a szocialista országok Vöröskereszt-szerveze­teinek II. nemzetközi pla­kátversenyét. Felhívta a szocialista országok hiva­tásos művészeit és művé­szeti főiskoláinak hallgató­it, hogy plakátokon ábrá­zolják a Vöröskereszt kül­detését, az egészség, a hu­manizmus, a béke gondo­latát. A művészet eszkö­zeivel propagálják a szo­cialista országok Vöröske­reszt-szervezeteinek rész­vételét az egészségvéde­lemben, a békéért, a leszerelésért, a nukleáris háború megakadályozásá­ért, a nemzetközi együtt­működés megerősödéséért és kiszélesedéséért folyta­tott küzdelemben. A pályaműveket ez év április I5-ig a Magyar Vö­röskereszt Arany János utcai székházába küldhetik be a pályázók. Itt kaphat­nak részletes tájékoztatást a pályázat feltételeiről. A verseny eredményét ez év utolsó negyedében ismer­teti a nemzetközi bíráló bizottság. Jól halad a gázprogram Mezőkövesden Jól halad Mezőkövesden a városi tanácR által 1983-ban elfogadott gázprogram meg­valósítása. A terv akkor az volt, hogy 1985 végéig épül­jön meg a városi fogadóál­lomás, valamint az egyik, hat kilométeres gerincveze­ték. Mindkettő az eredeti határidő előtt már csaknem egy évvei előbb elkészült. A nagy olajfogyasztók kö­zül a Matyó Termelőszövet­kezet a múlt év végén befe­jezte a földgázra való átté­rést, több üzem pedig az idén folyamatosan kapcsoló­dik rá az új gázvezeték- rendszerre. Ez a városban összesen több mint évi 2600 tonna olaj gázzal való he­lyettesítését teszi, lehetővé. Bekapcsolódhat továbbá a vezetékes gázellátásba ebben az évben még négy oktatási, illetve egészségügyi intéz­mény és 300 lakás is. Megkezdődött a második városi gerincvezeték kiépí­tése, s egy 2,5 kilométeres vezetéken eljuttatják a föld­gázt a mezőkövesdi Zsóri Gyógyfürdőn épülő reuma­tológiai pavilonhoz. A lakó­házakhoz csatlakozó vezeté­kek a továbbiakban a lakos­sági hozzájárulás arányá­ban épülhetnek ki. A ter­vek szerint 1990-ig a város minden üzeme és intézmé­nye, valamint 2000 lakás tér át a földgáz használatára. Korszerű falazóanyag kislakásépítőknek Könnyen kezelhető, korszerű falazóanyagot fejlesztett ki és gyárt a kislakásépitőknek az Alföldi Téglaipari Vállalat kar­cagi üzeme. Az új válaszfallap a korábbi gipszkerámia he­lyett gipszperlitből készül, így súlya négyzetméterenként 3-4 kilóval kevesebb, sima, glettelt felületű, beépítése után közvet­lenül festhető, tapétázható vagy csempézhető. További előnye, hogy a szükségletnek megfele­lően kézifűrésszel is könnyen, gyorsan és pontosan méretre vágható, jó hang- és hőszigete­lő. Terveik szerint az idén mint­egy 40 ezer négyzetméternyit készítenek belőle s ez a meny- nyiség 350—400 ezer kisméretű tégla helyettesítéséhez elegen­dő. Egyelőre egy műszakban gyártják, de ha a kereslet nö­vekszik, megvan a feltétele a két műszakos termelésnek. Az új építőanyagot a magánlakás­építők a TÜZEP-vállalatoktól szerezhetik be. a közületek ré­szére pedig közvetlenül a vál­lalat forgalmazza. Március elejétől az új bolt­7 Villamos mozdonyok vontatják a szerelvényeket Dombóvárig a Budapest—Pécs útvonalon. A szerelők a kitűzött határidő előtt, a felszabadulási, kongresszusi munkaverseny keretében végeztek munkájukkal (MTi-fotó — Fehér József felv.) Lovász Sándor ülkatrész-áruház Pestimrén

Next

/
Thumbnails
Contents