Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

1985, január 30., szerda © Szövetkezeti ipar — megújulóban? Megyénkben a mozgalom kibontakozásának pillana­tától kiemelkedő szerepet játszanak a szövetkezetek. Az iparban foglalkoztatottaknak például csaknem harmada, több mint 17 ezer ember dolgozik a szövetkezeti szek­torban, s termelésük a megye ipari produktumának 20 százaléknál is nagyobb hányadát adja. Joggal büszkél­kedhetnek ipari szövetkezeteink. Élen járnak — az or­szág más területén gazdálkodó társaikhoz képest — az exportban, a 41 szövetkezet közül harminc szállít árut a tőkés piacokra. A rubel- és nem rubelelszámolású ex­port értéke tavaly meghaladta az 1,2 milliárd forintot. Ám a kiemelkedő eredmények ellenére nem egy szövet­kezet nehéz helyzetben van, gondokkal küzd, új utakat keres talpon maradásához, gyarapodásához. Arról, hogy mi jellemzi az ipari szövetkezetek hely­zetét, törekvéseit, Nővé Zoltánnal, a Békés megyei KI- SZÖV műszaki osztályvezető-helyettesével beszélgettünk. Utak, módok az új gazdasági világrendhez IZHilUmcj---­I nterinvest mérleg Az Interinvest. Külkeres­kedelmi Fejlesztési Társulás — amelynek 43 külkereske­delmi vállalat, valamint a Magyar külkereskedelmi Bank a tagja — megalakulá­sa, vagyis 1981 óta mint­egy 250 millió dolláros ex­porttöbbletet, illetve 20 mil­lió dolláros importmegtaka­rítást eredményező fejlesz­tés finanszírozását kezdte meg. Az eddig befejezett be­ruházások 50 millió dollár­ral javították a külkereáke- delmi mérleget — tájékoz­tatta az MTI munkatársát az Interinvest igazgatója. A tagvállalatok eddig együttesen 1,2 milliárd fo­rintot bocsátottak a társu­lás rendelkezésére, hogy eb­ből a pénzből . az Interin­vest támogassa az exportfej­lesztést, a gazdaságos im­porthelyettesítést, segítse ki­egészíteni a külkereskede­lem versenyképességét javí­tó, ésszerű vállalkozások anyagi fedezetét. Időközben a társulás vagyona kétmil­liárd forintra bővült. Az Interinvest az exportkapa­citások fejlesztésébe — hi­telek nyújtása mellett — saját tőkével is bekapcsoló­dott. Többek között külföldi géneket, termelőberendezé­seket vásárolt, amelyeket hazai iparvállalatoknak, szövetkezeteknek adott köl- csönbérletbe. termelési le­hetőségeik. külföldi értéke­sítésük növelésére. Az eddigi sikeres vállal­kozások eredményeként jó évet zárt az Interinvest. A társulás nyeresége 1983-hoz képest csaknem duplájára emelkedett. így a betétesek­nek is jóval több osztalé­kot tud fizetni a zárszáma­dás után. A hazai bankrendszer to­vábbfejlesztése az Interin- vestet is érinti. Megkezdő­dött a társulás pénzintézetté történő átszervezése. Ezt elő­készítve, már a múlt esz­tendőben fokozatosan bőví­tették tevékenységüket, több új üzletágba kapcsolódtak be. Most már nem csak vá­sárolnak gépeket külföldön, hanem kölcsönöznek is hazai partnereik számára. A Zala- form Kft. magyar—NSZK vegyes vállalatnak ilyen for­mában Ausztriából szereztek be berendezéseket, és ha­sonló megállapodást készíte­nek elő a hazai hűtőipar exportkapacitásainak bővíté­sére. Szintén az új kezdeménye­zések közé tartozik, hogy részt vesznek termeltető, készletező és fővállalkozási üzletek finanszírozásában. Ilyen célra már a múlt esz­tendőben a Hungarotexnek 30 millió forintot adtak át- Az eddiginél aktívabban kí­vánnak bekapcsolódni a kül­kereskedelmi vállalatok for­góeszköz-finanszírozásába, elősegítve vállalkozói tevé­kenységük szélesítését, s nem utolsósorban kereskedőház- jellegű működéshez az anya­gi eszközök bővítését. Szivattyúzzák a belvizet a Sebes-Körös és a Tisza mentén A Tiszántúli Vízügyi Igaz­gatóság területén, elsősor­ban a Hortobágy—Berettyó, a Sebes-Körös, valamint a Tisza mentén néhány nap alatt 9-10 milliméter csapa­dék hullott, s elolvadt a 15—20 centiméteres hóréteg is. Mivel a talaj felső réte­ge még most is fagyos, a víz nem tud beszivárogni a földbe. A mélyebb részeken így összegyűlt a belvíz. Je­lenleg csaknem ötezer hek­tár az elöntött terület, ebből 1200 hektár a vetés, és mint­egy hatszáz hektár a szán­tó, a többi rét és legelő. A belvizes területeken kedden munkába álltak a szivattyúk: 13 nagy teljesít­ményű gép dolgozik _ azon, hogy a vetések levegőt kap­janak. — Szövetkezeteink zöme, mintegy ötven százaléka könnyűipari tevékenységet folytat, ezen belül is a tex­til- és textilruházati, a bú­tor-, valamint a háziipar sú­lya a meghatározó. Vagyis dominálnak az élőmunka­igényes ágazatok, ami már önmagában utal a jelenlegi gondokra, problémákra. Je­lentős, 35 százaléknyi a gép­ipari szövetkezetek aránya, kevesebb az építőipar és a szolgáltatás. Ez utóbbi az el­múlt esztendőkben dinami­kusan fejlődő, amiben nagy szerepe van a korszerűsítés­nek, az új vállalkozási for­máknak. A szövetkezetek természetesen, azonos szak­mán belül is, erősen diffe­renciálódtak, s ennek meg­felelően a külső, a közgaz­dasági környezet is eltérő módon befolyásolja helyze­tüket. — A módosított szabályo­zók mélyítik e különbsége­ket. A szakirodalomban úgy 'foglamaznak: egyesek elma­radnak, mások előre törnek. — Az új gazdasági szabá­lyozók az élőmunka-igényes ágazatokban, főként a házi­ipari szövetkezetekben okoz­nak különösen nagy gondot. Közgazdászok kiszámították, hogy a talpon maradáshoz legkevesebb 60—70 forintnyi nyereségnek kell 100 forint kifizetett bérre jutnia. S ez pusztán a talpon maradás­hoz elegendő, ami annyit je­lent: nincs fejlesztés és bér- fejlesztés se. Annak érzékel­tetésére, hogy mekkora ter­het jelent ez több szövetke­zetben, íme néhány adat: a békési Startnál 100 forint bérre 33 forint, az endrődi szabóknál 40 forint, a Csa­ba szőnyegszövőnél 12 fo­rint (!), a gyulai háziiparnál 33 forint nyereséget tervez­tek 1984-ben. Űj, a korábbinál sokkal hatékonyabb, jelentős ener­giamegtakarítást eredménye­ző fémolvasztási technológi­át alakítottak ki az OMFB támogatásával a Villamos- ipari Kutató Intézet, a Ko­hászati Gyárépítő Vállalat és az Öntödei Vállalat szak­emberei. Az új módszer alkalma­— Ennél tehát jóval dina­mikusabb nyereségnöveke­dés szükséges. Mi lesz azok­kal, akik képtelenek meg­felelni e követelményeknek? A KISZÖV, mint érdekkép­viseleti szerv tud-e segíteni? — A legrosszabb helyzet­ben, ahogy arról már szó volt, a háziipari szövetkeze­tek vannak. Ott, ahol a kéz- mű- és háziipari tevékeny­ség eléri az 50 százalékot, az OKISZ támogatást ad. így fejleszthet adómentesen 5,5 százalék erejéig a „Csa­ba”, a gyulai, a tótkomlósi és a békésszentandrási házi­ipari szövetkezet. A támoga­tást egyszeri, s arra elegen­dő, hogy időt nyerjünk a „hogyan tovább” kidolgozá­sára. A háziipart, az építő­ipart és a szolgáltatások egy részét válságágazatként ke­zeljük, s közösen keressük megújulásuk útját. A többi szövetkezetnél, ahol a hatékonyság, terrpe- lékenység jó, ahol a termék­szerkezet-váltást fokozato­san, tervszerűen végrehaj­tották, ahol kedvező a piaci helyzet, nincs félnivaló. S ilyen — a háziipart kivéve — minden ágazatban akad. — Említene néhányat? — Hogyne. Orosházán pél­dául most a vas-műanyagnál lendült fel a fémtömegcikk­gyártás, de máris előkészü­letben van a precíziósönt- vény-gyártás korszerűsítése, ami belföldön és az export­ban is előrelépést jelent. A KAZÉP-nél napirenden van az oxidkerámia-gyártás kor­szerűsítése, jó úton halad a kis üzemek exportja. Folya­matos a termékszerkezet­alakítás a Metakémiánál, a Szirénnél az új termelési forma hoz eredményt, a szolgáltatásban az UNIOR vállalkozásai, állandó meg­újulása jelent pezsgést. A zásakor az öntödei indukci­ós kemencéket úgynevezett plazmás hevítő berendezés­sel egészítik ki. Ennek ré­vén kis térfogatban is igen nagy hő- és energiakoncent­ráció hozható létre, amely­nek hatására az olvasztan­dó hideg anyag gyorsabban kezd olvadni, és a hőátadás hatásfoka is javul. Az ed­Plastolus hamarosan — és ilyen eddig nem volt Ma­gyarországon — hajasbaba­gyártásba kezd. A vas-fém­ipari szövetkezet korszerű nyugati technológiára épí­tette a háttéripari tevékeny­ségét. Sorolhatnám még ... — ... de gondolom, nem sokáig. Hiszen, ha minden­hol ilyen innovatív, meg­újulásra kész magatartást találnánk! — A múlt esztendő végén több szempont — műszaki paraméterek, piaci helyzet stb. — alapján a szövetkeze­tek értékelték saját termék- szerkezetüket. Ezeket megyei szinten a KISZÖV, országo-- san az OKISZ összegezte, melynek eredménye szerint nagyon kevés a leváltásra ítélt termékek aránya. * Bé­kés megyében a termékek 65 százalékát stratégiai (ver­senyképes, jó műszaki szín­vonalú) terméknek minősí­tették, 15 százalékát olyan­nak, amit a piac ugyan igé­nyel, de vagy műszakilag, vagy árban elmarasztalható, és mindössze 1,4 százalék a több szempontból nem meg­felelő. Ide sorolták például a „Gyula 20” széntüzelésű kajánt, a reklám világítótes­teket, fürdőtablettákat. Ezek az arányok persze, ellentmondanak annak, hogy több szövetkezet nehéz hely­zetben van. Ám az elemzés önértékelés; s bizonyára ne­héz a saját termékre ki­mondani a „megszünteten­dő” jelzőt. — Vagyis a termékszerke­zet továbbfejlesztése az idei esztendőnek is markáns fel­adata lesz... — Jövedelmezőbb termé­keket, sőt profilt találni, ez az egyre sürgetőbb feladat. A . megyéből közismerten hiányoznak a „húzó ipar­ágak”,- melyek a legkorsze­rűbb technikára épülnek, vonzzák a szakembereket. A jól fizető, nagy eszközhaté­konysággal dolgozó iparágak, mint amilyen a híradástech­nika, a műszeripar, a vegy­ipar. Ennek hátrányát érzi a megye; s szövetkezeti szin­ten is igyekszünk változtat­ni ezen. Űj iparágakat sze­retnénk meghonosítani, ha­zai és külföldi kooperációk keretében, a meglevő kapa­citásra építve, majd folya­matosan emelve a színvo­nalat. S ebben az OKISZ, a KISZÖV, de főként a szö­vetkezeti közös alapok sokat segíthetnek. — Köszönjük a beszélge­zött lebonyolított mérések azt mutatják, hogy az új technológia alkalmazásával a hagyományos eljáráshoz képest mintegy 20 százalék­kal kisebb olvasztási időre és 20—25 százalékkal keve­sebb fajlagos energiára van szükség, jobban hasznosul­nak a folyékony fémbe ada­golt drága ötvöző anyagok. Hosszú ideig úgy vásárol­tuk a nyersgumit, hogy a magyar külkereskedők Lon­donban rendelték^ meg a szállítmányokat. Megválto­zott volna Nagy-Britannia klímája, alkalmassá téve a ködös Albiont a trópusi me­leget, párát kedvelő gumifák nevelésére? Szó sincs róla. Pusztán csak a Malaysiában, Indonéziában csapolt, feldol­gozott nyerskaucsukot köz­vetítő kereskedőkön át kel­lett megvásárolni, a látszó­lagos kerülőút ellenére ez volt a legegyszerűbb, leg­olcsóbb. Hiába utaztak vol­na külkereseink egyenesen Malaysiába, az ottani vásár­lási, kereskedelmi szokások, a kapcsolatok hiánya mi­att jóval körülményesebb lett volna egyenesen a ter­melőtől beszerezni a gumit, mint a jól olajozott hálózat­tal működő brit kereskedő­házak közvetítésével. Tőkés országok irányítják Ilyen és hasonló példák százait idézhetnénk annak bizonyítására, hogy a nem­zetközi kereskedelem rend­szere nem mindig a legké­zenfekvőbb megoldásokat al­kalmazza. Példánknál ma­radva, a malaysiai gumiszál­lítmányok közvetlenül a ter­melő országból, a közvetítő kereskedők kikapcsolásával kerülhetnének Magyaror­szágra. Ami ezt még gátolja, az a jelenlegi világgazdasá­gi, ezen belül is a nemzet­közi kereskedelmi rendszer,, amelyet napjainkban is még döntő mértékben a fejlett tő­kés országok, a nagy nem­zetközi vállalatbirodalmak irányítanak. Kézenfekvő te­hát, hogy a világgazdaság többi részének, így a fejlődő országoknak (amelyeket „harmadik világ” néven is emlegetünk) és a szocialista országoknak az érdekeit a jelenlegi rendszer nem kép­viseli, illetve bizonyos ese­tekben éppenhogy azokkal ellentétesen hat. Ennek a fonák helyzetnek az orvoslását a különböző nemzetközi fórumokon a fej­lődő országok — a világ né­pességének legnagyobb cso­portja — évek óta követeli, aláhúzva az új világgazda­sági rendszer megteremtésé­nek szükségességét. Csakhogy ennek a követelésnek a ha­tásosságát nagymértékben csökkenti, hogy a fejlődő or­szágok maguk sem egysége­sek. Gazdasági-politikai rendszerüket, ' intézményei­ket, fejlesztési céljaikat, a fejlett országokhoz való vi­szonyukat tekintve rendkí­vül sokszínűek. Vegyünk két szélsőséges példát, mondjuk Kuvaitot és Malit. Az előbbi, parányi arab olajország, rendkívüli gazdagsággal, amit kizárólag az olajnak köszönhet, egy la­kosra jutó jövedelme maga­sabb a legfejlettebb 'iparú tőkés országénál is. A má­sik egy szegény közép-afri­kai állam, lakóinak tekinté­lyes hányada az éhségkü­szöb alatt tengődik, és a közeljövőben sincs sok esély rá, hogy kitörjenek a kró­nikus ^lelmiszerválság, a szárazság, az iparfejlesztés hiánya ördögi köréből. Még­is mindkét államot a fejlő­dőkhöz soroljuk. Olyan új világgazdasági modellt, amely mindkét példabeli or­szág sajátosságainak megfe­lel, nehéz is lenne találni. Mi változzék? Ez persze nem jelen­ti azt, hogy a jelenlegi, egyoldalú, mint mondjuk, né­hány tőkés állam, mammut- vállalat érdekeit szolgáló vi­lággazdasági rendszer bírá­lóinak nincs igaza. Valóban új, a nemzetközi közösség egésze, a világ valamennyi országa jogos érdekeit szem előtt tartó gazdasági rend­szerre lenne szükség. Ezt diktálják egyébként a szo­cialista országok fejlődésé­nek törvényszerűségei is. Az új rendszer körvonalai már kibontakozóban vannak. így a világgazdasági rendszer olyan részelemeinek reform­jára kellene először sort ke­ríteni, mint például a nem­zetközi pénzügyek stabilabb alapokra helyezése, a fejlő­dő országok már-már aggasz­tó mértékű eladósodása, az iparcikkek és a nyersanya­gok árai között megmutatko­zó aránytalanság, az árolló megszüntetése, valamint a nyílt és a burkolt megkülön­böztetések nélküli világke­reskedelem. Az új gazdasági világrend kialakításánál azonban nagyon indokolt az óvatosság, nehogy a fürdő­vízzel együtt a gyereket is kiöntsék. A jelenlegi gazda­sági világrendszer lényeges alkotó elemeinek ugyanis vannak megőrzendő részei is. Ezt a kérdést a szocialista országokban egyre mélyeb­ben, a lényegi összefüggések feltárásával az eddig helyen­ként még fellelhető sablonos, dogmatikus megközelítési mód marxista kritikájával vizsgálják. Visszautasítják az egyes fejlődő országokban felbukkanó elméleteket, a világ gépies: Észak (fejlett ipari államok és Dél (fejlő­dő országok) felosztásáról. Ennek az elméletnek a kö­vetői társadalmi rendszertől függetlenül egy kalap alá vennék a szocialista orszá­gok többségét a fejlett tőkés országokkal, így ez utóbbiak — mint például a volt gyar­mattartó hatalmak — fele­lősségét a jelenlegi világgaz­dasági rendszer hiányossá­gaiért a szocialista orszá­gokra is kiterjesztenék. KGST-törekvések Magyarország számára lét- szükséglet, hogy a világpia­con eladhassunk és vásárol­hassunk. Ha tehát tévesen mérjük fel a világpiac, nem­zetközi gazdasági környeze­tünk egésze működését, ha nem elemezzük az új lehető­ségeket, az összefüggéseket, akkor elszigetelődhetünk, ve­szélyeztethetjük eddigi, ne­hezen megszerzett és fenn­tartott pozícióinkat is. Több szocialista országban folytat­nak átfogó vizsgálatokat, kí­sérleteket arra vonatkozóan, miként lehet a szocialista gazdálkodási rendszert meg­határozó, lényegi elemei megőrzésével rugalmasabbá, alkalmazkodóképesebbé ten­ni a gazdaságot. Ebben rej­lik az új világgazdasági rendszer, modell kereséséhez a gyakorlati kimunkáláshoz való hozzájárulásunk lénye­ge. Amint a KGST legutóbbi csúcstalálkozóján hangsú­lyozták, a kelet—nyugati kapcsolatok, a világgazda­sághoz illeszkedő egyéb érintkezési formák nem el­lentétesek a KGST alapel­veivel; Inkább — megfelelő módon élve az általuk kínált lehetőségekkel — gyarapít­ják, szélesítik a nemzetközi együttműködést. Hozzájárul­hatnak az együttműködésben részt vevő valamennyi or­szág — keletiek, nyugatiak, fejlettek, fejlődők — egész­ségesebb, jobban egyensúly­ban levő gazdasági élete ki­alakításához. Gombvarró gépek — exportra Csepelen, a Konfekcióipari Gépgyárban nagy mennyiségben gyártanak gombvarró gé­peket. Legújabb típusú gyártmányuk pneu- metika segítségével adagolja a gombot és egyaránt alkalmas kettő és négylyukú gom­bok felvarrására. A gyártmányok kilencven­öt százaléka exportra kerül, a gépek legna­gyobb vevője a Szovjetunió és az NDK. Próbavarrás A gép végső szerelése (MTI-fotó — Fehér József felv.) test. Szatmári Ilona Energiatakarékos fémolvasztási eljárás digi, üzemi körülmények kö­Dunai Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents