Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

/ /■> BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JANUÁR 30., SZERDA Ronald Reagan fogadta Havasi Ferencet Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Kornidesz Mihály látogatása megyénkben Havasi Ferencet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titká­rát, országgyűlési képviselőt, aki amerikai kongresszusi képviselők, az Interparla­mentáris Unió amerikai ta­gozata meghívására tartóz­kodik az Egyesült Államok­ban, kedden Washingtonban fogadta Ronald Reagan ame­alelnökkel és George Shultz külügyminiszterrel, valamint az amerikai kormány több más tagjával nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Találkozott az amerikai tör­vényhozás és az Interparla­mentáris Unió amerikai ta­gozata több tagjával. A találkozón jelen volt dr. Házi Vencel hazánk wa­Dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Magyar Te­levízió elnöke kedden me­gyénkbe látogatott. A megyei pártbizottság székházában Szabó Miklós első titkár és Nagy Jenő titkár fogadta, és tájékoztatta a megye, politi­kai, gazdasági, kulturális életéről. Ezt követően a Központi Bizottság tagja aktívaérte­kezleten találkozott a me­gye párt-, társadalmi és tö­megszervezeteinek vezetői­vel, a közművelődésben és a tájékoztatásban dolgozó szakemberekkel, s tájékoz­tatta őket a Magyar Televí­zió munkájáról és terveiről, a hírközlés időszerű kérdé­seiről. A televízió elnöke délután Nagy Jenő megyei titkár kí­séretében Szarvasra utazott. Ott Vrbovszki György, a vá­rosi pártbizottság első titkára fogadta, és mutatta be a vá­ros és a vonzáskörzetéhez tartozó települések életét. rikai elnök. Havasi Ferenc megbeszé­lést folytatott George Bush Tegnap, kedden délelőtt Gyulán tartotta igazgató- tanácsi ülését a helyi barom­fikeltető közös vállalat. Az elmúlt gazdasági év munká­járól, eredményeiről Mar- schal Lajos igazgató tájé­koztatta a testületet. Beve­zetőjében arról beszélt, hogy tavaly az év elején a még bizonytalannak látszó piaci helyzet és a szűk fejlesztési lehetőségek ellenére egy bérelt helyiségben újabb öt, egyenként 10 ezres keltető­gépet állítottak be. Ezzel együtt a városban, valamint a jánoszugi telepen jelenleg több mint 40, egyenként 10 ezres géppel naposkacsát, -li­bát és -csibét keltetnek. Az elmúlt évben összesen csak­nem 1,3 milliót. Ha a csibe­egységet számítjuk, tavaly több mint 2 és fél millió egységet teljesítettek, ami duplája a tíz évvel ezelőtti­nek. Ez a mennyiség rekord­shingtoni és Nicolas Salgo, az Egyesült Államok buda­pesti nagykövete. nak számít a vállalat 23 éves történetében. A három gyulai, valamint az eleki és az újkígyósi ter­melőszövetkezet közös ba­romfikeltető vállalatának dolgozói a keltetésen kívül — főleg az őszi holt szezon­ban — melléktevékenység­ként mintegy 30-féle méret­ben habszivacsot dolgoznak fel. Ennek az árbevétele is megközelíti a 3 millió forin­tot. A vállalatnál tevékenyke­dő, alig valamivel több, mint félszáz dolgozó az árbevételi tervet több mint egymillió­val teljesítette túl, s az ösz- szeg így meghaladta a 26 millió forintot. És hogy ha­tékonyan dolgoztak, azt az is jelzi, hogy a tervezett nyereséget 100 ezer forinttal haladták meg, s ez az ösz- szeg megközelítette a 900 ezer forintot. B. O. Kedden ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. A testü­let megvitatta a mozgalom 1981. évi IX. kongresszusa határozatainak eddigi meg­valósulásáról, valamint a további feladatokról szóló beszámolót. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az országos tanács meg­állapította, hogy a fogyász- tási szövetkezetek, szövetke­zeti vállalatok az elmúlt há­rom évben hatékonyan já­rultak hozzá az életszínvo­nal-politikai feladatok meg­valósításához, a külgazdasá­gi egyensúly javításához. Az ÁFÉSZ-ek gondoskodnak a működési területükön élő lakosság kiegyensúlyozott el­látásáról. Az összességében pozitív eredmények mellett néhány feladatban elmara­dás mutatkozik. Számos ÁFÉSZ és vállalat verseny- képessége gyengült. A tanács tagjai a vitában felhívták a szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok fi­gyelmét, hogy a gazdasági hatékonyság további javítá­sa érdekében meg kell gyor-s sítani az érdekeltségi viszo­nyok korszerűsítését. A ver-* senyképesség fokozásáért célszerű az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítani a kereskedelmi munkára, a mezőgazdasági felvásárlásra és az exportárualapok ter­melésének bővítésére. Az ülés résztvevői hatá­rozatot hoztak a gazdasági hatékonyság további javítá­sára. Eszerint a termelésben és a forgalmazásban egy­aránt szükség van a vezetés színvonalának javítására. Célszerű az eddiginél jobban kiaknázni a szövetkezeti összefogásban rejlő lehetősé­geket. Jelenleg például — miként az ülésen elhangzott — már megközelítőleg száz ÁFÉSZ végezhet nagykeres­kedelmi tevékenységet, s ha összefognának a szállításban, az áruterítésben, az eddigi­eknél jóval gazdaságosabban működhetnének. Kiemelt fel­adat, hogy a szövetkezetek a gazdaságirányítás továbbfej­lesztett rendszeréhez jobban alkalmazkodjanak, fejlődjön önállóságuk és gazdálkodá­suk színvonala. Eredményesen gazdálkodott a gyulai BARTÖV fl Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának ülése Nyitó zárás — záró nyitás Nem meghatározó jelentőségű, de jól érzékelhető, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek sok egyéb mellett ab­ban is versenyeznek: melyikük nyitja a zárszámadások sorát. Nos, az idén ezt a vetélkedőt délen a dombegyházi Petőfi Tsz, északon a gyulai Köröstáj Tsz nyerte meg; s ha semmi mást, annyit minden­képp -elmondhatunk, hogy ennek a két kö­zös gazdaságnak igazán rendben van a szénája. Ezt a jó adottságú dombegyházi szövetkezetben több mint 45 millió forin­tos nyereség igazolja, a nehezebb helyzet­ben gazdálkodó gyulai közösben pedig az utóbbi öt évben elért 60 millió forintnyi tiszta haszon. A lényeg egyébként éppen ezekben az utóbbi adatokban fogható meg, s nem a mérlegkészítés gyorsaságában. Ugyanúgy van ez, mint aratáskor: lapunk akkor is főhelyen közli a búza betakarítását első­ként befejező üzemek nevét, bár akkor is mindenki előtt világos, hogy a gabonacsa­tát nem ott nyerték meg igazán, ahol_ a leghamarabb „hallgattak el” a kombáj­nok, hanem ott, ahol a lehető legkisebb költséggel a legjobb eredményt érték el. Ez az igazság a zárszámadásokra is ér­vényes, ami sem azt nem jelenti, hogy Dombegyházán és Gyulán fölöslegesen igyekeztek, sem pedig azt, hogy amelyik közös utolsóként tartja meg a zárszámadó küldött- vagy közgyűlést, az a gazdálko­dási versenyben is az utolsó. Sokáig kés­lekedni természetesen nem érdemes, nem lehet, mert máris itt sokasodnak az új esztendő teendői, s amíg nem világos: mit értünk el 1984-ben, mit hoztunk át ma­gunkkal 1985-re, addig a jelen dolgaiban is nehezebb eligazodni, nehezebb egyértel­műen intézkedni. Az említett feladatok nemcsak azért nehezebbek, súlyosabbak, mert a megye mezőgazdaságának immár két aszályos esz­tendő kártételein kell felülemelkednie, s olyan körülmények között kell helytállnia, amelyek mindenkitől egyre nagyobb erő­kifejtést követelnek. Kiemelt, megkülön­böztetett figyelmet kell, hogy kapjanak a mostani évzárókon az 1985-ös tennivalók azért is, mert az idén egy egész tervidő­szakot fejezünk be, s ezzel egy időben egy újabb fejlődési szakaszt alapozunk meg. Ahogy tehát — az elmondottakkal együtt is — rangosnak érezzük, tartjuk a „nyitó” zárszámadásokat, ugyanúgy a mostani ter­melőszövetkezeti köz- és küldöttgyűlések egész sorát joggal ítéljük meghatározó jel­legűnek. Ezekben határozzák ugyanis meg tervtárgyaló keretében mindazokat a te­endőket, amelyeknek teljesítésével év vé­géig elérhetjük a négy évvel ezelőtt öt évre magunk elé tűzött célokat. így van az, hogy az idén a nyitó zárszámadásokat követően a hangsúly a tervidőszakot záró évnyitókra tevődik át immár! (kőváry) Településfejlesztési konzultáció A terület- és településfej­lesztési munka időszerű kér­déseivel foglalkozó konzul­tációval folytatódott kedden Gárdonyban a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának terület- és településfejleszté­si osztálya által rendezett 3 napos gazdaságpolitikai kon­ferencia. A Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével lezaj­lott eszmecserének külön ak­tualitást adott az, hogy ha­marosan a kormány elé ke­rül a településeink jövőjét, fejlődését meghatározó terv- javaslat. A gárdonyi eszmecsere egyik központi témájaként az utóbbi években túlnépe­sedett agglomerációs körze­tek gondjairól tárgyaltak. Felvetődött, hogy míg a von­záskörzetekben a kívánatos­nál gyorsabb a népesség nö­vekedése, addig az ország egyes vidékein — Békés, So­mogy és Zala megyében — az utóbbi évtizedben a la­kosság számának jelentős csökkenése okoz gondot. Televízió, mosógép, hűtőszekrény Javuló kínálat tartós fogyasztási cikkekből Hazánkban a lakások 95. százalékában van hűtőszek­rény, 53 százalékában vil­lanybojler, 95 százalékában mosógép, rádió és televízió pedig gyakran kettő is. Több tartós fogyasztási cikk ese­tében közel járunk tehát a telítettséghez, az igények azonban jóval magasabbak, mint ahogy ez a százalékok­ból következne. Évről évre több tízezer háztartást ren­deznek be a fiatalok, ezen­kívül egyre többen szeret­nék kicserélni régi gépeiket újabb, korszerűbb és ener­giatakarékosabb típusokra. Bár az idén tovább növek­szik a tartós fogyasztási cik­kek kínálata, ez egyelőre még nem tárj; lépést a ke­reslettel. Az ipar és a kereskedelem eddigi tárgyalásai szerint országosan mintegy három százalékkal több, 203 ezer hazai hűtőszekrény kerül forgalomba. A kínálat kissé jobban igazodik az igények­hez, mint eddig, több lesz a nagyméretű hűtőszekrény és a fagyasztóláda, a keresletet azonban a hazai gyártó nem tudja maradéktalanul kielé­gíteni. A belkereskedelem a hiányzó mennyiséget rész­ben importból pótolja, de az egyes kereskedelmi vállala­tok is arra törekszenek, hogy minél több keresett méretű hűtőszekrényt vásároljanak az áruházi cserék keretében. Nincs elég hazai gyártmá­nyú mosógép sem. A Haj­dúsági Iparművek mintegy 90 ezer automata mosógépet szállít a kereskedelemnek, és a választékot a már is­mert csehszlovák és NDK típusok bővítik. Érdekes ta­pasztalat, hogy — a felmé­rések szerint — a hazai au­tomata mosógépekből 20—25 ezerrel több is elkelne, mint amennyi rendelkezésre áll. Bojlerekből igény szerinti a választék, már ami az 5, illetve 10 literes típusokat illeti. Az 50 literesnél na­gyobb vízmelegítők — első­sorban a hazai típusok — az idén is gyakran kerülnek majd a hiánycikklistára, összesen 125 ezer hazai ké­szülék kerül a boltokba, a belkereskedelem igénye pe­dig 160 ezer darab. A hiányt importból igyekeznek pótol­ni, sajnos, az importkészü­lékek gyengébb minőségűek és jóval több energiát fo­gyasztanak, mint a hazaiak. A színes 'televíziók több­kevesebb " rendszerességgel megjelennek a hiánycikk­listákon, és bár a Videoton és az Orion 30 százalékkal több, öszesen 168 ezer szí­nes készüléket ígér a ke­reskedelemnek, ez sem lesz elég. Ezért a kisképernyős Junosty televíziók mellett még az idén megjelennek az üzletekben a nagyképernyős színes szovjet készülékek is. A fekete-fehér készülékek iránt a kereslet fokozatosan csökken, ebben az évben már több színes készülék kerül forgalomba, mint fe­kete-fehér. A kisebb háztartási gépek közül porszívóból, mixer­ből, kávéőrlőből, hajszárító­ból és hasonlókból megfelelő lesz a választék, sajnos ezek között is kevés az olcsó, jó minőségű hazai gyártmány. Az országos körkép után nézzük, milyen megyénk árukínálata. A boltokban szerzett tapasztalataink nem rosszak, az említett készülé­kek általában kaphatók vol­tak, igaz, a választék ha­gyott kívánnivalót maga után. Bár a tél közismerten nem kedvez a hűtőszekrény­forgalomnak, mégis alig-alig kapható nagyobb űrtartal­mú Lehel hűtőszekrény. Fe­kete-fehér tévékészülékből bőséges a kínálat, ugyanez nem mondható e] a színes televízióról. Érdeklődtünk két nagyke­reskedelmi feladatot is el­látó cégnél, a Vídiánál és a telekgerendási Skála-Coop- nál is. A Vídiánál viszony­lag jó a kínálat. Többféle villanybojler is kapható, van 200 literes Lehel hűtőszek­rényük, mélyhűtőládájuk és Hajdú automata mosógépük. Színes televízióból jelenleg csak az Orion kisképernyős Kolibrit tudják ajánlani, de általában kaphatók náluk a drágább távirányítós típusok is. Legnehezebb hozzájutni a nagyképernyős, olcsóbb Orion-típusokhoz. A telekgerendási Skálánál rosszabb a helyzet. Jórészt hiányoznak az előbb felso­rolt. készülékek, a múlt pén­tekre ígért szállítmány még nem érkezett meg. össz­hangban az országos kép­pel ők is arra számítanak, hogy hazai gyártmányú ké­szülékekből nem tudják majd kielégíteni a keresle­tet. Az eddigi áruházi, illet­ve kishatármenti cserekap­csolatokon kívül újabb part­nereket keresnek, hogy bő­vítsék a választékot. L. L. Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents