Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

NÉPÚJSÁG 1985. Január 29., kedd Könyvtáraink vonzereje ár évezredek teltek el azóta, mióta agyag­táblákból összeállt a világ első könyvtára, s a kódexkönyvtáraktól, majd az első nyomtatott könyvek rendszerezett tárházaitól is évszázadok választanak el bennünket, mit sem változott az az igazság, hogy a könyv a műveltség legfőbb forrása. Az az idő is elmúlt, amikor könyvtárat csak a kiváltsá­gosok hozhattak létre. Ma már mindenki olvashat. De vajon az igény a lehetősé­gekkel együtt nőtt-e? Elgon­dolkodtató statisztikákat hal­lani arról, hogy a könyvtá­rak látogatottsága lassan, de biztosan csökken. Megyénk az ország azon ritka területei közé tartozik, ahol mindez nem érezhető. Az állandó, vagy enyhén nö­vekvő olvasói létszám okát könnyű megtalálni: az utób­bi években jobb feltételek között dolgozik a megye könyvtárainak zöme, s ez lehetőséget ad a jobb minő­ségű munkára. A korszerűsítési folyamat . nálunk igen korán, még a hetvenes évek elején meg­kezdődött. A „Száz falu, száz könyvtár”, s más, országos akciók, majd az 1976-ban kezdődött megyei korszerű­sítési akció nyomán szépül­tek könyvtáraink, a közpon­ti és a megyei támogatás mellett jelentős helyi erőből. Bár a ráfordítás felét kellett ígérnie a helyi tanácsnak, az építkezés végén az arány va­lahogy így alakult: a pénz 80 százaléka helyi forrásból, 20 százaléka pedig megyei tá­mogatásból jött össze. Ez a tény fényesen bizonyítja: a lakosság a legtöbb helyen vágyott arra, hogy települé­sének szép könyvtára legyen, és erre nem sajnált eseten­ként milliókat áldozni. Pár év alatt megduplázó­dott megyénk könyvtárainak alapterülete, s nem mellékes, hogy az épülethez illő beren­dezéssel látták el a könyvek tárházait. Amelyek már egy­re inkább nem csak köny­vek, folyóiratok, napilapok, de hanglemezek gyűjtőhe­lyeivé is váltak. A bővítési-korszerűsítési hullám még ma sem fejező­dött be. Tavaly keídték el a nagyszénást és a kondorosi könyvtár korszerűsítését, ez évben Mezőkovácsházán, Sarkadon, Gádoroson és Dombegyházán költöznek új, illetve egy másik épületbe, s tervezik a szarvasi és a dé- vaványai intézmény felújítá­sát. Mindez azért is figye­lemre méltó, mert tavaly óta megszűnt az egymillió fo­rintos megyei támogatás. Ám ne higgye senki, hogy ily módon olyan hálózat ala­kult ki, amely az igényeknek hosszabb távon megfelel. A 6-8 évvel ezelőtt rendbe ho­zott épületekre maholnap is­mét költeni kell, s folyama­tos korszerűsítést igényel a technikai felszerelés. A ze­nei részlegeket például a B típusú könyvtárakban két­évenként fel kellene újítani, s ez — ha belegondolunk mennyibe kerül egy jobb le­mezjátszó — bizony, nem kis pénzkiadás. A gondok el­lenére a tárgyi feltételek te­kintetében az elsők között vagyunk az országban. Fordított a helyzet az ál­lományfejlesztés területén: itt ugyanis igencsak hátul kullogunk. Hogy mi ennek az oka? Egyrészt az, hogy alacsonyabb szintről indul­tunk. Másrészt míg a könyv­árak meredeken fölfelé tar­tanak, a beszerzési keret évek óta ugyanaz. Mit tehet hát egy kisebb könyvtár? Megvásárolja a kézi- és a kurrens könyvanyagot, s a választékbővítésre már alig marad lehetősége. Nem be­szélve az állomány — külö­nösen az ifjúsági irodalom — rongálódásáról, tgy hát nagyon meg kell nézni, mit selejteznek. Előfordul, hogy a könyvtáros szégyenkezve ad az olvasó kezébe egy ronggyá olvasott könyvet, amelyet nem tud újjal pó­tolni. Bizony, ez is csökkent- heti a könyvtárak vonzere­jét. Nem beszélve arról, hogy évek során egyre több lesz az olyan irodalom, melyet hiába keresnek az olvasók. Külön gond a zenei rész­legek feltöltése. Megyénkben már több helyen — Gyulán, Sarkadon, Szeghalmon, Me- zöberényben — bevezették a hanglemezkölcsönzést. Töb­ben azért nem tudnak eleget tenni az újfajta igénynek, mert ehhez egy-egy népsze­rűbb lemezből több példány­ra lenne szükség. S legyen bármilyen modern gondolko­dású, bármilyen szolgálat- kész is a könyvtáros, ha gá­tat szabnak számára az anyagi lehetőségek. Apropó, könyvtárosok! E szakma egyike a kevéssé be­csűiteknek. A megyébe éven­te jó, ha egy-két felsőfokú végzettségű könyvtáros ke­rül, pedig a megyei könyv­tár régóta kapcsolatot tart a debreceni és a nyíregyházi főiskolával. Nem ritka je­lenség, hogy levelezőre beis­kolázott könyvtárosok a dip­loma megszerzése után el­mennek tanítani, mert ott is magasabb fizetést kapnak. n gy többszörösen is tiszteletet érdemel a megye 126 könyvtá­rában dolgozó 180 fő-, 35 részfoglalkozású és 46 tiszte­letdíjas könyvtáros. Akiknek ugyan iskolai végzettségük különböző, de többségükben erős hivatásszeretet él. Mert mi más tarthatná őket a pá­lyán gyakran évtizedeken ke­resztül? Hisz fizetésük rit­kán éri el az átlag pedagó­gusfizetést . . . Tavaly 77 ezer ember fordult meg rendsze­resen megyénk könyvtárai­ban. Hogy mi vonzotta őket oda? Elsősorban talán a kul­turáltság légköre. A csend, a nyugalom, a könyvek mél­tósága. No és perszé egyfajta szándék, amely arra készteti az embert, hogy állandóan gyarapítsa tudását, maga s a köz javára. Gubucz Katalin Közművelődési tervek Vésztőn Mostoha körülményei elle­nére — a művelődési ház nagytermét az elmúlt évben nyilvánították életveszélyes­sé — gazdag közművelődési munkatervet készítettek ez évre is Vésztőn. Kiemelt fel­adatként jelölték meg ha­zánk felszabadulása 40. év­fordulójának méltó megün­neplését. A világnézeti, poli­tikai, ideológiai nevelőmun­ka érdekében a könyvtárban működő propagandisták klubjában ismert tv-s és rá­diós személyiségekkel szer­veznek majd találkozókat. A művelődési intézmények — főéig a könyvtár segítségé­vel — a KlSZ-alapszerveze- tek politikai vetélkedőkön mérhetik majd össze tudásu­kat. Az általános iskolások­ról sem feledkeztek meg, hiszen tervezik egy „Negy­ven éve szabad hazánk” cí­mű vetélkedő megrendezését számukra. Természetesen a jövőben is segítik az „Em­ber és környezete” munkás­művelődési vetélkedőre be­nevezett brigádok felkészülé­sét. A közművelődési munka­tervben szó esik arról is, hogy a „Körösmenti Tsz az eddigi hagyományoknak megfelelően oldja meg a munkások továbbképzését.” Az ötletnapok, az újítómoz­galom támogatása, a díszba- romfi-kiállítás, s a dísznö­vény-bemutató, valamint a mezőgazdasági könyvhónap keretében megrendezett elő­adások egyaránt a lakosság szakmai műveltségének fej­lesztését szolgálják majd. A könyvtár a jövőben to­vább szeretné növelni olva­sói létszámát. A könyves­bolt bizományosai útján próbálja majd minden ház­hoz eljuttatni könyveit. A zenei, művészeti, ízlésfejlesz­tő tevékenységet szolgálják az elmúlt évben már műkö­dött modellező, néptánc és népijáték-, fafaragó-, báb- és színjátszószakkörök. Új, fotó- és sakkszakkör indítá­sát is tervezik. A művelődé­si ház ez évben is biztosítja a békési állami zeneiskola zongora és rézfúvós kihelye­zett tagozatának működését. A gyerekek hangversenyeken mutathatják majd be tudo­mányukat. Nem egy pályázatot, ver­senyt hirdetnek meg az idén is Vésztőn. így az általános iskolások vers- és próza­mondóversenye, a könyvtár olvasópályázata egyaránt fe­ledhetetlen perceket ígér a résztvevőknek s az érdeklő­dőknek egyaránt. A hagyományok ápolásá­ért sokat tehet a termelő- szövetkezet által fenntartott pávakor és citerazenekar, s ezt a célt szolgálja majd a szüreti bál megrendezése. Érdemes kiemelni a köz- művelődési munkatervből íz általános iskolásoknak indu­ló számítógépes, illetve tár­sastánctanfolyamot, a kiállí­tásokat, s azokat a filmvetí­téseket, előadásokat, melye­ket a művelődési ház a ci­gánycsaládok számára ren­dez majd. Természetesen a már ha­gyományos sikeres rendez­vényekről sem mondanak le az idén, így továbbra is meg­szervezik az „Élő Mikulás” akciót, s a fiatalok számára rendszeresen szerveznek diszkóesteket. Kólótábor Pécsett A Művelődési Minisztéri­um Nemzetközi önálló Fő­osztálya, ' a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, a Népművelési Intézet, a Baranya megyei Tanács és a pécsi Városi Tanács művelődési osztálya, a TIT Baranya megyei szer­vezete, a Baranya megyei Művelődési Központ, a Dok­tor Sándor—Zsolnay Műve­lődési Központ, a pécsi if­júsági -ház, a Janus Panno­nius Tudományegyetem és a Baranya táncegyüttes janu­ár 30. és február 3-a között rendezi meg a 3. országos kólótábort Pécsett. A »endezvény célja: meg­ismertetni a résztvevőket a magyarországi délszlávok táncaival, zenéjével, népvi­seleteivel és népszokásaival. Emellett lehetőséget biztosí­tanak a hasonló érdeklődé­si körűek találkozására. A magyarországi délszláv együttesvezetők részére pe­dig képzést, továbbképzést nyújt a tábor. A megnyitó január 30-án délután lesz, melyen Popo- vics György, az MDDSZ tit­kára tart megnyitó beszédet, majd előadást nemzetiségi politikánk időszerű -kérdé­seiről. Ezt követően a ma­gyarországi délszláv népbal­ladákról beszél Frankovics György, a JPTE Tanárkép­ző Kara Délszláv Tanszé­kének adjunktusa. A tábor programjában még nem egy elméleti előadás szerepel, Baranya néprajzi képéről, a délszláv hangszeres népze­néről, a baranyai horvátok és szerbek tárgyi kultúrá­járól és a jugoszláviai szerb táncokról. A résztvevők délelőttön­ként tánctanuláson ismer­kedhetnek egy-egy tájegy­ség tánchagyományaival, s érdekesnek ígérkeznek a nyilvános programok is, így a Baranya táncegyüttes ze­nekarának koncertje, a ha­gyományőrző együttesek est­je, vagy a házigazda együt­tes „Magyarországi délszláv táncképek” • című előadása. KÉPERNYŐ Illő, hogy a „TÖKSÓ”-t újfent megmagyarázzuk. Vitray is magyarázza a műsorújságban, miszerint „rémisztő agy­szüleménye” nem egyéb, mint az angol talk-show, magyarul beszélgető műsor fonetikus kitalációja. Hogy aztán ebből az ötletgyártó Vitray könnyen összehozza a „tóksótartót” is, amelyben nem só található, hanem valamiféle kerámia (?) tárgyacska, az elmaradhatatlan hajlított székkel és a TÓK- SÖ-felírással, az csak természetes. Ha áhgolul só, magyarul is a só az, amit várunk Vitraytól, mondhatnám úgy is, hogy műsorainak „sava-borsa” legyen. Van is! És ez nem dicsé­ret (habár az is lehetne!), hanem ténymegállapítás. Vitray és a doboz ma Magyarországon egyet jelent. Milyen is ez a TÓKSÖ? Ez az újféle Vitray-szülemény, amelyről már abban a műsorújságbeli cikkben a legszeré­nyebben elárulja, hogy csak annyiban eredeti, hogy az ő TÓKSÖ-jában a közönség is visszakérdezhet, belebeszélhet, míg a nyugati testvérében nem. Könnyen mondhatnánk, hogy „ez így demokratikusabb”, már ami a beleszólást il­leti, de mégsem ez a lényeg. A lényeg az, hogy Vitraynak olyan beszélgetőtársakat kell találnia, akik ezért vagy azért érdekes emberek. Vagy a múltjuk miatt, netán a jelenük mi­att, esetleg a jövő ígéretei. Ha rátalál ilyen emberekre, nyert ügye van. Kétségtelen, az első TÓKSÓ-ban már ráta­lált. És az is kétségtelen, hogy Vitray titka (ha egyáltalán meg lehet határozni) abban a közvetlenségben rejlik, amivel pillanatok alatt képes megteremteni azt a fesztelen légkört, melyben a Központi Bizottság volt titkára úgy mesélget ma­gánéletének epizódjairól, mintha baráti társaságban ülne, és nem kétszáz néző-hallgató-közbeszóló játszótárs előtt a Mik­roszkóp színpadán. Hogy csinálja? Megvallom, próbáltam tetten érni a Vitray-módszert. Nem sikerült. Közben arra gondoltam, talán éppen az a „módszere”, hogy mindig csak főpróbát játszik, és sohasem előadást. Hogy lezsernek tűnik, de lehet, hogy az is?! Hogy nem látom rajta (az arcán, a szemén, a tekintetén): most készül egy hamarosan elkövet­kező poénra. Vitray nem készül. Vitray van, beszél (keveset), leül, mosolyog, elnéz a szemüvege felett, és diszkrét. Oly­annyira az, hogy mindent kikérdez. De azt is úgy teszi, mintha nem is kérdezne semmit. Partnerei — a romanidműnyelv feltalálója, a masszőr, a nagy múltú politics, és a szép jövőjű énekes, végül pedig a közreműködő Szélkiáltó-együttes — pompásan helytálltak ebben az első, premier-TÓKSÓ-ban. Ök is megérdemeltek volna egy-egy tóksótartót a belevalóval. Hogy néha azért holtpontok is előfordultak? Elő. Bízzuk Vitrayra: legközelebb biztos, hogy kevesebb ilyen lesz. Mondták úgy is, hogy „Jóskások”. Ez nekem nem tetszett, és feltételezem, nem azért, mert nem vagyok tini. Szomba­ton délután ment a tévében a „Mitiők”. Alcímében: Tiniran­devú. A randevú színhelye pedig a budapesti József Attila Gimnázium volt, ahol különösen kiváló a közösségi élet. Mondják a mostani diákok, mondják a régebbiek, és mond­ják a tanárok is. A műsor során meggyőztek, hogy jogos a dicséret, amikor ország-világ előtt azt állítják: ez az iskola a legjobbak közül való. De az, hogy „Jóskások”, mégsem tetszett. Ez — szerintem — egy kicsit sok. Sok a közvetlenségből, ez már közvetlen­kedés, vagy annál is több. Még ha mondják is önmagukról, hogy mi „Jóskások” vagyunk. (Ellenvetés: az 500 forintosra azt mondják: Adys. Az ezres meg „új-Bélás”. Árt ez Ady- nak? Bartóknak, József Attilának? Nem is tudom. Csak fur­csa. Kínos. Lekezelő.) Erről ennyit: tessék gondolkozni raj­ta. Inkább azzal folytatom, hogy mitől volt átlagon felüli, kü­lönlegesen sajátos szellemet sugárzó ez a tinirandevú abban a budapesti gimnáziumban? Először is, mert tanár, diák, vendég: egy nagy család ar­culatát mutatta. Mert a diák nemcsak tisztelettel beszélt a tanáráról, hanem szeretettel is. A tanár viszont ugyanúgy. A vendégek között az egykori diákok mintha semmit sem fe­lejtettek volna az alma máter megtartó szelleméből. Másod­szor, mert ennek a szellemnek, ennek a kitárulkozóan igaz közösségi érzésnek az egyik fő alapja: a zene. Az iskolai kór rus, a szimfonikus zenekar, a dzsesszzenekar. Ahol együtt muzsikál a tanár és a diák. Ahol akárkit kérdeztek, azt mondta: ez a legjobb szórakozás. Nem tagadom, Kodályra gondoltam. Az „énekes Magyar- országra”. Amiről tartottuk azt, hogy álom. Amiről talán nem is kell azt tartani, hogy — álom. Közben azt is latolgattam, hogy nekünk, itt Békésben, van-e ilyen iskolánk? Árkus József egyszemélyes „politikai parabolája” volt a szombat esti csúcs. Lenyűgözött, ahogyan az áremelésektől a „természetes fűtőanyagon” át a Duna jégviszonyainak külön­bözőségéig tágította horizontját, telitalálatok pergőtüzével. Ha ilyen a mi „parabolánk”, akkor nyugodt vagyok. Ugye, értik, miért? Sass Ervjn Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: Diákfélóra. 10.35: A csodafurulyás juhász. Zenés mese. 10.53: Oj Melódia-lemezeinkből. 11.40: Wilhelm Meister tanuló­évei. 13. 12.45: Hangverseny délidőben. 13.40: Hangszerszólók. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosok a mikrofon előtt. 14.30: Dzsesszmelódiák. 14.59: Arcképek a cseh iroda­lomból. 15.16: Nemes Katalin zongorázik. 16.05: Látogatóban. 17.00: Az öreg tekintetes. Gárdo­nyi Géza regénye. 17.30: A Magyar Néphadsereg Központi fúvószenekara játszik. 17.45: A Szabó család. 19.15: Dosztojevszkij. Dokumen­tumjáték. 20.21: Muzsika és mikrofon. 21.11: Simándy József énekel. 21.30: A vesekövesség megelő­zéséről. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Részletek a Zorba, a gö­rög című film zenéjéből. 22.50: A falu krónikása — ri­port. 23.00: Tompa Mihály kottás dal- gyűjteménye. III/2. 23.16: Zenekari muzsika. 0.10: Szeszler Tibor oboázik. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Fúvószene. 12.30: Népi zene. 13.05: Pophullám. 13.45: Zenés délután. 14.00: Nyilas Tünde énekel. 14.15: Népi hangszeres muzsika. 14.40: Fiatalok muzsikálnak. 15.05: Mátray Ferenc operettfel­vételeiből. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Disputa — a búcsúzásról. 18.30: Gramofonsztárok. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Műsorajánlat. 20.03: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 20.23: Aranyszamár (regény). 21.05: NSZK—Magyarország lab­darúgó-mérkőzés n. fél­ideje. 22.05: Meseautóban. Filmdalok. XIX. 22.45: Népdalok. 23.20: Részletek a Rákóczi című daljátékból. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: A Szlovák Oktett hang­versenye. 9.57: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 10.50: Híres filmek zenéjéből. 11.26: Mai magyar szerzők mű­vei két cimbalomra. 12.00: Lortzing operáiból. 13.05: Intermikrofon. 13.20: Népdalfeldolgozások. 13.50: Zenekari muzsika. 15.10: A Modern Rézfúvós együt­tes játszik. 15.30: Labirintus. 15.45: Ben Webster dzsesszegyüt- tese játszik. 16.10: Két szonáta. 16.45: Századunk gyermekmuzsi­kájából. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Romantikus szimfonikus zene. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: Muzsikáló természet. Ka- gu. 19.40: A Magyar Rádió hangver­senysorozata. VII/7­20.25: Annuska — riport. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.30: Operakettősök. 22.19: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Jackson fivérek sláge­reiből. 17.20: Kulturális figyelő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A KFT új felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé. 16.00: Hírek. 16.15: Tv-BASIC tanfolyam. XVI/2. (ism.) 16.45: A világ nagy városai. Montreal, (ism.) 17.35: Nyugdíjasok műsora. 18.05: Képújság. 18.10: Nemcsak nőknek! 18.25: Kockázat. 18.55: Reklám. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az Állami Népi Együttes műsorából. 20.10: NSZK—Magyarország lab­darúgó-mérkőzés. Közve­títés Hamburgból. A szü­netben : Reklám. 22.00: Tv-híradó 3. 22.10: Himnusz. II. MŰSOR 18.25: Képújság. 18.30: Kuckó. 19.00: Zenés beszélgetés Kuncz Lászlóval. 19.30: Megvalósult álmok. Amundsen. NSZK rövid- film. 19.50: Kubai rajzfilm, (ism.) 20.00: Egy ember fia. Csehszlo­vák tévédráma. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám. 21.25: A Hobo Blues Band mű­sora. 21.50: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági aktualitások. 20.25: Operaest — Bizet: Car­men. 21.30: A család világa. 21.50:’Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tudomány. 18.45: Kérték — nézzék . . . 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.50: Lottóhúzás. 20.55: Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Az utolsó oázis — népsze­rű-tudományos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folkparádé. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumadás. 21.50: Nyitott könyv. SZÍNHÁZ 1985. január 29-én, kedden 15 órakor Békéscsabán: A LEGBATRABB GYAVA Micimackó-bérlet 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Bajor Gizi-bérlet 1985. január 30-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: JÖVŐRE VELED UGYANITT Bérletszünet (a debreceni Csokonai Színház vendégjátéka) 19 órako^ Békéscsabán: JÖVŐRE VELED UGYANITT Bérletszünet (a debreceni Csokonai Színház vendégjátéka) 19 órakor Orosházán: LEAR KIRÁLY MOZI Békés Bástya: 4-kor: Sasszárny, 6 és 8-kor: Defekt. Békéscsaba Szabadság: Bombajó bokszoló. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Pe- reputty, fél 8-kor: A gonosz Lady. Gyula Erkel: fél 6-kor: Excalibur I—Ii. Gyula Petőfi: 3-kor: Koldus és királyfi, 5 és 7-kor: Őszi almanach. Orosháza Partizán: fél 4-kor: A vízesés fia, fél 6 és fél 8-kor: Farka­sok ideje. Szeghalom Ady: Ha­lálkanyar.

Next

/
Thumbnails
Contents