Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-29 / 23. szám
NÉPÚJSÁG 1985. Január 29., kedd Könyvtáraink vonzereje ár évezredek teltek el azóta, mióta agyagtáblákból összeállt a világ első könyvtára, s a kódexkönyvtáraktól, majd az első nyomtatott könyvek rendszerezett tárházaitól is évszázadok választanak el bennünket, mit sem változott az az igazság, hogy a könyv a műveltség legfőbb forrása. Az az idő is elmúlt, amikor könyvtárat csak a kiváltságosok hozhattak létre. Ma már mindenki olvashat. De vajon az igény a lehetőségekkel együtt nőtt-e? Elgondolkodtató statisztikákat hallani arról, hogy a könyvtárak látogatottsága lassan, de biztosan csökken. Megyénk az ország azon ritka területei közé tartozik, ahol mindez nem érezhető. Az állandó, vagy enyhén növekvő olvasói létszám okát könnyű megtalálni: az utóbbi években jobb feltételek között dolgozik a megye könyvtárainak zöme, s ez lehetőséget ad a jobb minőségű munkára. A korszerűsítési folyamat . nálunk igen korán, még a hetvenes évek elején megkezdődött. A „Száz falu, száz könyvtár”, s más, országos akciók, majd az 1976-ban kezdődött megyei korszerűsítési akció nyomán szépültek könyvtáraink, a központi és a megyei támogatás mellett jelentős helyi erőből. Bár a ráfordítás felét kellett ígérnie a helyi tanácsnak, az építkezés végén az arány valahogy így alakult: a pénz 80 százaléka helyi forrásból, 20 százaléka pedig megyei támogatásból jött össze. Ez a tény fényesen bizonyítja: a lakosság a legtöbb helyen vágyott arra, hogy településének szép könyvtára legyen, és erre nem sajnált esetenként milliókat áldozni. Pár év alatt megduplázódott megyénk könyvtárainak alapterülete, s nem mellékes, hogy az épülethez illő berendezéssel látták el a könyvek tárházait. Amelyek már egyre inkább nem csak könyvek, folyóiratok, napilapok, de hanglemezek gyűjtőhelyeivé is váltak. A bővítési-korszerűsítési hullám még ma sem fejeződött be. Tavaly keídték el a nagyszénást és a kondorosi könyvtár korszerűsítését, ez évben Mezőkovácsházán, Sarkadon, Gádoroson és Dombegyházán költöznek új, illetve egy másik épületbe, s tervezik a szarvasi és a dé- vaványai intézmény felújítását. Mindez azért is figyelemre méltó, mert tavaly óta megszűnt az egymillió forintos megyei támogatás. Ám ne higgye senki, hogy ily módon olyan hálózat alakult ki, amely az igényeknek hosszabb távon megfelel. A 6-8 évvel ezelőtt rendbe hozott épületekre maholnap ismét költeni kell, s folyamatos korszerűsítést igényel a technikai felszerelés. A zenei részlegeket például a B típusú könyvtárakban kétévenként fel kellene újítani, s ez — ha belegondolunk mennyibe kerül egy jobb lemezjátszó — bizony, nem kis pénzkiadás. A gondok ellenére a tárgyi feltételek tekintetében az elsők között vagyunk az országban. Fordított a helyzet az állományfejlesztés területén: itt ugyanis igencsak hátul kullogunk. Hogy mi ennek az oka? Egyrészt az, hogy alacsonyabb szintről indultunk. Másrészt míg a könyvárak meredeken fölfelé tartanak, a beszerzési keret évek óta ugyanaz. Mit tehet hát egy kisebb könyvtár? Megvásárolja a kézi- és a kurrens könyvanyagot, s a választékbővítésre már alig marad lehetősége. Nem beszélve az állomány — különösen az ifjúsági irodalom — rongálódásáról, tgy hát nagyon meg kell nézni, mit selejteznek. Előfordul, hogy a könyvtáros szégyenkezve ad az olvasó kezébe egy ronggyá olvasott könyvet, amelyet nem tud újjal pótolni. Bizony, ez is csökkent- heti a könyvtárak vonzerejét. Nem beszélve arról, hogy évek során egyre több lesz az olyan irodalom, melyet hiába keresnek az olvasók. Külön gond a zenei részlegek feltöltése. Megyénkben már több helyen — Gyulán, Sarkadon, Szeghalmon, Me- zöberényben — bevezették a hanglemezkölcsönzést. Többen azért nem tudnak eleget tenni az újfajta igénynek, mert ehhez egy-egy népszerűbb lemezből több példányra lenne szükség. S legyen bármilyen modern gondolkodású, bármilyen szolgálat- kész is a könyvtáros, ha gátat szabnak számára az anyagi lehetőségek. Apropó, könyvtárosok! E szakma egyike a kevéssé becsűiteknek. A megyébe évente jó, ha egy-két felsőfokú végzettségű könyvtáros kerül, pedig a megyei könyvtár régóta kapcsolatot tart a debreceni és a nyíregyházi főiskolával. Nem ritka jelenség, hogy levelezőre beiskolázott könyvtárosok a diploma megszerzése után elmennek tanítani, mert ott is magasabb fizetést kapnak. n gy többszörösen is tiszteletet érdemel a megye 126 könyvtárában dolgozó 180 fő-, 35 részfoglalkozású és 46 tiszteletdíjas könyvtáros. Akiknek ugyan iskolai végzettségük különböző, de többségükben erős hivatásszeretet él. Mert mi más tarthatná őket a pályán gyakran évtizedeken keresztül? Hisz fizetésük ritkán éri el az átlag pedagógusfizetést . . . Tavaly 77 ezer ember fordult meg rendszeresen megyénk könyvtáraiban. Hogy mi vonzotta őket oda? Elsősorban talán a kulturáltság légköre. A csend, a nyugalom, a könyvek méltósága. No és perszé egyfajta szándék, amely arra készteti az embert, hogy állandóan gyarapítsa tudását, maga s a köz javára. Gubucz Katalin Közművelődési tervek Vésztőn Mostoha körülményei ellenére — a művelődési ház nagytermét az elmúlt évben nyilvánították életveszélyessé — gazdag közművelődési munkatervet készítettek ez évre is Vésztőn. Kiemelt feladatként jelölték meg hazánk felszabadulása 40. évfordulójának méltó megünneplését. A világnézeti, politikai, ideológiai nevelőmunka érdekében a könyvtárban működő propagandisták klubjában ismert tv-s és rádiós személyiségekkel szerveznek majd találkozókat. A művelődési intézmények — főéig a könyvtár segítségével — a KlSZ-alapszerveze- tek politikai vetélkedőkön mérhetik majd össze tudásukat. Az általános iskolásokról sem feledkeztek meg, hiszen tervezik egy „Negyven éve szabad hazánk” című vetélkedő megrendezését számukra. Természetesen a jövőben is segítik az „Ember és környezete” munkásművelődési vetélkedőre benevezett brigádok felkészülését. A közművelődési munkatervben szó esik arról is, hogy a „Körösmenti Tsz az eddigi hagyományoknak megfelelően oldja meg a munkások továbbképzését.” Az ötletnapok, az újítómozgalom támogatása, a díszba- romfi-kiállítás, s a dísznövény-bemutató, valamint a mezőgazdasági könyvhónap keretében megrendezett előadások egyaránt a lakosság szakmai műveltségének fejlesztését szolgálják majd. A könyvtár a jövőben tovább szeretné növelni olvasói létszámát. A könyvesbolt bizományosai útján próbálja majd minden házhoz eljuttatni könyveit. A zenei, művészeti, ízlésfejlesztő tevékenységet szolgálják az elmúlt évben már működött modellező, néptánc és népijáték-, fafaragó-, báb- és színjátszószakkörök. Új, fotó- és sakkszakkör indítását is tervezik. A művelődési ház ez évben is biztosítja a békési állami zeneiskola zongora és rézfúvós kihelyezett tagozatának működését. A gyerekek hangversenyeken mutathatják majd be tudományukat. Nem egy pályázatot, versenyt hirdetnek meg az idén is Vésztőn. így az általános iskolások vers- és prózamondóversenye, a könyvtár olvasópályázata egyaránt feledhetetlen perceket ígér a résztvevőknek s az érdeklődőknek egyaránt. A hagyományok ápolásáért sokat tehet a termelő- szövetkezet által fenntartott pávakor és citerazenekar, s ezt a célt szolgálja majd a szüreti bál megrendezése. Érdemes kiemelni a köz- művelődési munkatervből íz általános iskolásoknak induló számítógépes, illetve társastánctanfolyamot, a kiállításokat, s azokat a filmvetítéseket, előadásokat, melyeket a művelődési ház a cigánycsaládok számára rendez majd. Természetesen a már hagyományos sikeres rendezvényekről sem mondanak le az idén, így továbbra is megszervezik az „Élő Mikulás” akciót, s a fiatalok számára rendszeresen szerveznek diszkóesteket. Kólótábor Pécsett A Művelődési Minisztérium Nemzetközi önálló Főosztálya, ' a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, a Népművelési Intézet, a Baranya megyei Tanács és a pécsi Városi Tanács művelődési osztálya, a TIT Baranya megyei szervezete, a Baranya megyei Művelődési Központ, a Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Központ, a pécsi ifjúsági -ház, a Janus Pannonius Tudományegyetem és a Baranya táncegyüttes január 30. és február 3-a között rendezi meg a 3. országos kólótábort Pécsett. A »endezvény célja: megismertetni a résztvevőket a magyarországi délszlávok táncaival, zenéjével, népviseleteivel és népszokásaival. Emellett lehetőséget biztosítanak a hasonló érdeklődési körűek találkozására. A magyarországi délszláv együttesvezetők részére pedig képzést, továbbképzést nyújt a tábor. A megnyitó január 30-án délután lesz, melyen Popo- vics György, az MDDSZ titkára tart megnyitó beszédet, majd előadást nemzetiségi politikánk időszerű -kérdéseiről. Ezt követően a magyarországi délszláv népballadákról beszél Frankovics György, a JPTE Tanárképző Kara Délszláv Tanszékének adjunktusa. A tábor programjában még nem egy elméleti előadás szerepel, Baranya néprajzi képéről, a délszláv hangszeres népzenéről, a baranyai horvátok és szerbek tárgyi kultúrájáról és a jugoszláviai szerb táncokról. A résztvevők délelőttönként tánctanuláson ismerkedhetnek egy-egy tájegység tánchagyományaival, s érdekesnek ígérkeznek a nyilvános programok is, így a Baranya táncegyüttes zenekarának koncertje, a hagyományőrző együttesek estje, vagy a házigazda együttes „Magyarországi délszláv táncképek” • című előadása. KÉPERNYŐ Illő, hogy a „TÖKSÓ”-t újfent megmagyarázzuk. Vitray is magyarázza a műsorújságban, miszerint „rémisztő agyszüleménye” nem egyéb, mint az angol talk-show, magyarul beszélgető műsor fonetikus kitalációja. Hogy aztán ebből az ötletgyártó Vitray könnyen összehozza a „tóksótartót” is, amelyben nem só található, hanem valamiféle kerámia (?) tárgyacska, az elmaradhatatlan hajlított székkel és a TÓK- SÖ-felírással, az csak természetes. Ha áhgolul só, magyarul is a só az, amit várunk Vitraytól, mondhatnám úgy is, hogy műsorainak „sava-borsa” legyen. Van is! És ez nem dicséret (habár az is lehetne!), hanem ténymegállapítás. Vitray és a doboz ma Magyarországon egyet jelent. Milyen is ez a TÓKSÖ? Ez az újféle Vitray-szülemény, amelyről már abban a műsorújságbeli cikkben a legszerényebben elárulja, hogy csak annyiban eredeti, hogy az ő TÓKSÖ-jában a közönség is visszakérdezhet, belebeszélhet, míg a nyugati testvérében nem. Könnyen mondhatnánk, hogy „ez így demokratikusabb”, már ami a beleszólást illeti, de mégsem ez a lényeg. A lényeg az, hogy Vitraynak olyan beszélgetőtársakat kell találnia, akik ezért vagy azért érdekes emberek. Vagy a múltjuk miatt, netán a jelenük miatt, esetleg a jövő ígéretei. Ha rátalál ilyen emberekre, nyert ügye van. Kétségtelen, az első TÓKSÓ-ban már rátalált. És az is kétségtelen, hogy Vitray titka (ha egyáltalán meg lehet határozni) abban a közvetlenségben rejlik, amivel pillanatok alatt képes megteremteni azt a fesztelen légkört, melyben a Központi Bizottság volt titkára úgy mesélget magánéletének epizódjairól, mintha baráti társaságban ülne, és nem kétszáz néző-hallgató-közbeszóló játszótárs előtt a Mikroszkóp színpadán. Hogy csinálja? Megvallom, próbáltam tetten érni a Vitray-módszert. Nem sikerült. Közben arra gondoltam, talán éppen az a „módszere”, hogy mindig csak főpróbát játszik, és sohasem előadást. Hogy lezsernek tűnik, de lehet, hogy az is?! Hogy nem látom rajta (az arcán, a szemén, a tekintetén): most készül egy hamarosan elkövetkező poénra. Vitray nem készül. Vitray van, beszél (keveset), leül, mosolyog, elnéz a szemüvege felett, és diszkrét. Olyannyira az, hogy mindent kikérdez. De azt is úgy teszi, mintha nem is kérdezne semmit. Partnerei — a romanidműnyelv feltalálója, a masszőr, a nagy múltú politics, és a szép jövőjű énekes, végül pedig a közreműködő Szélkiáltó-együttes — pompásan helytálltak ebben az első, premier-TÓKSÓ-ban. Ök is megérdemeltek volna egy-egy tóksótartót a belevalóval. Hogy néha azért holtpontok is előfordultak? Elő. Bízzuk Vitrayra: legközelebb biztos, hogy kevesebb ilyen lesz. Mondták úgy is, hogy „Jóskások”. Ez nekem nem tetszett, és feltételezem, nem azért, mert nem vagyok tini. Szombaton délután ment a tévében a „Mitiők”. Alcímében: Tinirandevú. A randevú színhelye pedig a budapesti József Attila Gimnázium volt, ahol különösen kiváló a közösségi élet. Mondják a mostani diákok, mondják a régebbiek, és mondják a tanárok is. A műsor során meggyőztek, hogy jogos a dicséret, amikor ország-világ előtt azt állítják: ez az iskola a legjobbak közül való. De az, hogy „Jóskások”, mégsem tetszett. Ez — szerintem — egy kicsit sok. Sok a közvetlenségből, ez már közvetlenkedés, vagy annál is több. Még ha mondják is önmagukról, hogy mi „Jóskások” vagyunk. (Ellenvetés: az 500 forintosra azt mondják: Adys. Az ezres meg „új-Bélás”. Árt ez Ady- nak? Bartóknak, József Attilának? Nem is tudom. Csak furcsa. Kínos. Lekezelő.) Erről ennyit: tessék gondolkozni rajta. Inkább azzal folytatom, hogy mitől volt átlagon felüli, különlegesen sajátos szellemet sugárzó ez a tinirandevú abban a budapesti gimnáziumban? Először is, mert tanár, diák, vendég: egy nagy család arculatát mutatta. Mert a diák nemcsak tisztelettel beszélt a tanáráról, hanem szeretettel is. A tanár viszont ugyanúgy. A vendégek között az egykori diákok mintha semmit sem felejtettek volna az alma máter megtartó szelleméből. Másodszor, mert ennek a szellemnek, ennek a kitárulkozóan igaz közösségi érzésnek az egyik fő alapja: a zene. Az iskolai kór rus, a szimfonikus zenekar, a dzsesszzenekar. Ahol együtt muzsikál a tanár és a diák. Ahol akárkit kérdeztek, azt mondta: ez a legjobb szórakozás. Nem tagadom, Kodályra gondoltam. Az „énekes Magyar- országra”. Amiről tartottuk azt, hogy álom. Amiről talán nem is kell azt tartani, hogy — álom. Közben azt is latolgattam, hogy nekünk, itt Békésben, van-e ilyen iskolánk? Árkus József egyszemélyes „politikai parabolája” volt a szombat esti csúcs. Lenyűgözött, ahogyan az áremelésektől a „természetes fűtőanyagon” át a Duna jégviszonyainak különbözőségéig tágította horizontját, telitalálatok pergőtüzével. Ha ilyen a mi „parabolánk”, akkor nyugodt vagyok. Ugye, értik, miért? Sass Ervjn Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: Diákfélóra. 10.35: A csodafurulyás juhász. Zenés mese. 10.53: Oj Melódia-lemezeinkből. 11.40: Wilhelm Meister tanulóévei. 13. 12.45: Hangverseny délidőben. 13.40: Hangszerszólók. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosok a mikrofon előtt. 14.30: Dzsesszmelódiák. 14.59: Arcképek a cseh irodalomból. 15.16: Nemes Katalin zongorázik. 16.05: Látogatóban. 17.00: Az öreg tekintetes. Gárdonyi Géza regénye. 17.30: A Magyar Néphadsereg Központi fúvószenekara játszik. 17.45: A Szabó család. 19.15: Dosztojevszkij. Dokumentumjáték. 20.21: Muzsika és mikrofon. 21.11: Simándy József énekel. 21.30: A vesekövesség megelőzéséről. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Részletek a Zorba, a görög című film zenéjéből. 22.50: A falu krónikása — riport. 23.00: Tompa Mihály kottás dal- gyűjteménye. III/2. 23.16: Zenekari muzsika. 0.10: Szeszler Tibor oboázik. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Fúvószene. 12.30: Népi zene. 13.05: Pophullám. 13.45: Zenés délután. 14.00: Nyilas Tünde énekel. 14.15: Népi hangszeres muzsika. 14.40: Fiatalok muzsikálnak. 15.05: Mátray Ferenc operettfelvételeiből. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Disputa — a búcsúzásról. 18.30: Gramofonsztárok. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Műsorajánlat. 20.03: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 20.23: Aranyszamár (regény). 21.05: NSZK—Magyarország labdarúgó-mérkőzés n. félideje. 22.05: Meseautóban. Filmdalok. XIX. 22.45: Népdalok. 23.20: Részletek a Rákóczi című daljátékból. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: A Szlovák Oktett hangversenye. 9.57: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 10.50: Híres filmek zenéjéből. 11.26: Mai magyar szerzők művei két cimbalomra. 12.00: Lortzing operáiból. 13.05: Intermikrofon. 13.20: Népdalfeldolgozások. 13.50: Zenekari muzsika. 15.10: A Modern Rézfúvós együttes játszik. 15.30: Labirintus. 15.45: Ben Webster dzsesszegyüt- tese játszik. 16.10: Két szonáta. 16.45: Századunk gyermekmuzsikájából. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Romantikus szimfonikus zene. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: Muzsikáló természet. Ka- gu. 19.40: A Magyar Rádió hangversenysorozata. VII/720.25: Annuska — riport. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.30: Operakettősök. 22.19: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Jackson fivérek slágereiből. 17.20: Kulturális figyelő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A KFT új felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé. 16.00: Hírek. 16.15: Tv-BASIC tanfolyam. XVI/2. (ism.) 16.45: A világ nagy városai. Montreal, (ism.) 17.35: Nyugdíjasok műsora. 18.05: Képújság. 18.10: Nemcsak nőknek! 18.25: Kockázat. 18.55: Reklám. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az Állami Népi Együttes műsorából. 20.10: NSZK—Magyarország labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés Hamburgból. A szünetben : Reklám. 22.00: Tv-híradó 3. 22.10: Himnusz. II. MŰSOR 18.25: Képújság. 18.30: Kuckó. 19.00: Zenés beszélgetés Kuncz Lászlóval. 19.30: Megvalósult álmok. Amundsen. NSZK rövid- film. 19.50: Kubai rajzfilm, (ism.) 20.00: Egy ember fia. Csehszlovák tévédráma. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám. 21.25: A Hobo Blues Band műsora. 21.50: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági aktualitások. 20.25: Operaest — Bizet: Carmen. 21.30: A család világa. 21.50:’Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tudomány. 18.45: Kérték — nézzék . . . 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.50: Lottóhúzás. 20.55: Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Az utolsó oázis — népszerű-tudományos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folkparádé. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumadás. 21.50: Nyitott könyv. SZÍNHÁZ 1985. január 29-én, kedden 15 órakor Békéscsabán: A LEGBATRABB GYAVA Micimackó-bérlet 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Bajor Gizi-bérlet 1985. január 30-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: JÖVŐRE VELED UGYANITT Bérletszünet (a debreceni Csokonai Színház vendégjátéka) 19 órako^ Békéscsabán: JÖVŐRE VELED UGYANITT Bérletszünet (a debreceni Csokonai Színház vendégjátéka) 19 órakor Orosházán: LEAR KIRÁLY MOZI Békés Bástya: 4-kor: Sasszárny, 6 és 8-kor: Defekt. Békéscsaba Szabadság: Bombajó bokszoló. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Pe- reputty, fél 8-kor: A gonosz Lady. Gyula Erkel: fél 6-kor: Excalibur I—Ii. Gyula Petőfi: 3-kor: Koldus és királyfi, 5 és 7-kor: Őszi almanach. Orosháza Partizán: fél 4-kor: A vízesés fia, fél 6 és fél 8-kor: Farkasok ideje. Szeghalom Ady: Halálkanyar.
