Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-29 / 23. szám
1985. január 29., kedd o IgUmfiW Az AGROBER a megye mezőgazdasági és élelmiszeripari programjában A mezőgazdaságban a termelést a hatékonyság és a minőség javításával 2—2,5 százalékkal kell növelni 1984- hez viszonyítva. Továbbra is fő feladat a belföldi ellátás mellett az export árualapok növelése, a gabona- és húsprogram teljesítése, a komplex melioráció tervezett ütemű megvalósítása — olvassuk az MSZMP Békés megyei bizottságának 1984. december 14-i üléséről kiadott közleményben. Hogyan óhajt megfelelni ennek a követelménynek az AGROBER Békés megyei kirendeltsége — kérdeztük Tóth Ilona igazgatót. II megméretés évei a konzervgyárban — Munkánk irányát meghatározza ez az állásfoglalás — mondotta, majd hozzátette. — Kirendeltségünk valamennyi dolgozója, ide értem a meliorációval és a geodéziai felméréssel foglalkozókat is, az AGROBER megalakulása óta azon dolgoznak, hogy Békés megye mezőgazdasága évről évre jól teljesítse a vele szemben támasztott követelményeket. Ezért közösen az üzemi szakemberekkel együttműködve szervezzük, végezzük feladatainkat. Dolgozóink — tervezők, lebonyolítók — ezek mellett részt vesznek az országos műszaki feladatok megoldásában is. Olyan újításokat dolgoznak ki, melyek a beruházások olcsóbbá tétele mellett rövidítik a kivitelezési időt, alkalmazzák a legújabb műszaki megoldásokat, ezzel hatékonnyá, a megtérülési idő lerövidítésével gazdaságosabbá teszik egy-egy üzem fejlesztési vállalkozását. Az elért eredményeket a beruházó gazdaságokkal közösen értékeljük. Különösen vonatkozik ez a melioratív beavatkozás hatásának felmérésére. A battonyai MáAz ország lakossága körében népszerűek az állami gazdaságok házi és tájjellegű húskészítményei, füstölt árui. Kedveltek konzervjeik, palackozott boraik és üdítő italaik is, mint például a Sió és a Napsugár. Ezért sokakat érdekel az a 'kérdés: mire számíthatunk ebben az évben? Milyen évet zártak 1984-ben az állami gazdaságok; az eredmények, a mérleg alapján van-e továbbfejlődésre remény? — Kedvező választ adhatok a 'kedves fogyasztóknak — mondotta Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának (ÁGK) vezérigazgatója. — Az ÁGK épp most összegezi az ország 121 állami gazdasága gazdálkodásának elmúlt évi adatait, s kedvező kép tárult elénk. A búza hektáronkénti átlagtermése például meghaladta az 5,7 tonnát, a takarmánykukoricáé a 7, a napraforgóé pedig a 2 tonnát, s 5300 liter tejet fejtünk tehenenként. A felsoroltak alapján a 121 állami gazdaság 5,3 százalékkal tudta növelni nyereségét. A vezérigazgató által elmondottak egyértelművé teszik, hogy az állami gazdaságok — akárcsak az elmúlt évtizedekben — továbbra is megtartották mintaüzem jellegüket. Termésátlagaik, állattenyésztési hozamaik jócskán meghaladják az országos átlagot, s a gazdaságijus 1. Tsz-ben, a nagybán- hegyesi Zalka Máté Tsz kaszaperi területén és a körös- ladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz-ben komplexszé vált meliorációs munkák bizonyos mennyiségű termés- töblet elérését tették lehetővé. De szólhatunk a költségszintek csökkenése mellett a növénytermesztési hozamszintek dinamikus emelkedéséről, a termőföld racionális használata lehetőségének kiterjesztéséről is jól összehangolt munkák eredményeként. A Szarvasi Állami Tangazdaság meliorációs főmérnökségénél, de az e munkában tevékenyen részt vállaló vízgazdálkodási társulatoknál is érvényesíteni tudtuk a megalapozott üzemi igények abszolút kiszolgálását. Kirendeltségünk fokozatosan bevezette a kivitelezés versenytárgyalás útján való elnyerését, ami a kormány rendeletének betartásán túl, a beruházó mezőgazdasági üzemeknek pontosabb, olcsóbb, gyorsabb és magasabb szintű műszaki megvalósítást eredményez. — Milyen beruházási programokra számítanak a következő években? lag fejlett országok mező- gazdaságával is kiállják az összehasonlítást. Jellemző és sokatmondó, hogy noha a 121 állami gazdaság az ország mezőgazdaságilag művelhető területének csupán 12 százalékán gazdálkodik, hazánk mezőgazdasági termelésének mintegy 18 százalékát adják már hosszabb ideje. Méltán illeti hát elismerés az állami gazdaságok 135 ezer dolgozóját. — Visszatérve arra a jó hírre, hogy a fogyasztók kedvelik az állami gazdaságok készítményeit, a jövőt tekintve a választék további bővülésére, újabb tájjellegű ízék meghonosítására számítok — folytatta Klenczner András. — Optimizmusomat arra alapozom, hogy az állami gazdaságok már napjainkban is önállóan gazdálkodnak. Olyannyira, hogy — valószínű, ezt sokan nem tudják — az állami gazdaságok vállalkozási lehetőségei megegyeznek a tsz-eké- vel. Épp olyan szabadon dönthetnek abban, hogy mit és mennyit termelnek, hogyan bővítik a profiljukat, a melléküzemágaikat, mint például a termelőszövetkezetek. Mindez igen sok ötletet hozott felszínre, felvirágoztatta a vállalkozói kedvet, ezért meggyőződésem, hogy újabb kedvelt élelmiszeripari termékekkel lepik meg majd a vásárlókat. — Mivel a megye mező- gazdasági üzemeiben a fejlesztési alapok beszűkültek, a 'következő években új, nagy telepek létesítésével nem számolunk. Arra viszont gondolunk, hogy a rekonstrukciók kerülnek előtérbe. A rekonstrukcióknál nagyon fontos követelmény, hogy az energiatakarékossági és a környezetvédelmi előírásoknak hangsúlyozottan megfeleljenek. Az energiatakarékosság körültekintő figyelembevételével készült el a békéssámsoni Előre Tsz baromfiépülete. A nyitható oldalfalak a gépi szellőzést az év nagy részében fölöslegessé teszik, így jelentős energiamegtakarítás érhető el. Energiatakarékos szárítók és a fejőházakba betervezett hővisszanyerő boylerek is jelentős mennyiségű energiát takarítanak meg. Ilyenek találhatók a békési Egyetértés Tsz tehenészeti telepén, az orosházi Béke Tsz és a gyo- maendrődi Béke Tsz sertéstelepén. Munkánk hatékonyabbá tételére sok szövetkezettel és állami gazdasággal együttműködési megállapodást kötöttünk. E megállapodás keretében jött létre az AGROKEV—5 típusú takarmánykeverő, melyre több megrendelés érkezett Békéscsabára az ország minden részéből. A világbanki program megyei megvalósításában is részt vállaltunk. Így több tároló, szárító, keverő és állattartó telep épül Békés me- gye gazdaságaiban hitelek igénybevételével. Amint a vezérigazgató szavaiból kiderült, az állami gazdaságok önállósága 1985- ben tovább növekszik, és ezzel párhuzamosan fejlődik a munkahelyi demokrácia intézménye is. Az állami gazdaságok is áttérnek az új vállalatirányítási formákra, 96 gazdaságban vállalati tanács alakul, 25-ben pedig választott vezetőség, amelynek szerep- és hatásköre nagyon hasonlít majd a tsz- vezetőségekéhez. — Ilyen irányítási formánál nincs szükség a jelenlegi ÁGK-ra — folytatta a vezérigazgató —, hiszen a munkáltatói jog is átkerül a vállalatokhoz. Ezért az ÁGK, mint irányító szervezet ez év júniusában megszűnik. — A gazdaságok igazgatói, vezetői már eddig is kifejezésre juttatták, hogy munkájuk eredményesebb, hatékonyabb végéséhez továbbra is szükségük lesz egy központi szervezetre, amely ösz- sZehangolja a termelési-fejlesztési tevékenységet. Valamennyi gazdaság előnyére és hasznára megszervezi az olyan szolgáltatásokat, mint például az együttes kereskedelmi tevékenység, piackutatás, számítástechnika alkalmazása, szakemberek elhelyezése és így tovább. Végül — a vállalatok igényeinek eleget téve — az új szervezet ellátja majd a gazdaságok szakmai érdekképviseletét is. Hogy mindez megvalósulhasson, még 1985- ben országos jellegű, igazgatótanács által irányított közös szervezetet hoznak létre — mondotta befejezésül Klenczner András, az ÁGK vezérigazgatója. M. L. A konzervgyári szakemberek aggódva járták 1984 májusában a határt, lesz-e eső a borsóra és a többi növényre? Az eső, a hűvös, a magas páratartalmú levegő aztán rekordtermést érlelt, 6,2 tonna hektáronkénti mennyiséget hozott a borsó. Ám, ha a borsó jó, kevésbé az a paprika, a paradicsom. Kötbér vagy jé kapcsolat? A régi megfigyelés beigazolódott, de még a zöldbabnak is mindössze 56 százalékát takarították be, uborkából pedig a szerződött meny- nyiség 13 százaléka érkezett meg a feldolgozó üzembe. A paprika apró volt, erős, és a legtöbb gondot az okozta, hogy a megtermett tömegnek csak egy része jutott el a konzervgyárba. — Mert a többi a szabadkereskedelembe áramlott, a nagyüzemek is háromszorosáért adták el,* semminthogy ide hozták volna — elemezte a kialakult helyzetet Ben- kö László, a Békéscsabai Konzervgyár agronómiái csoportvezetője. — Ennyit ér a szerződés? — Érvénybe léphetett volna a kötbér, amit a bíróságon tudtunk volna érvényesíteni, a partnerek a bruttó érték 8 százalékát, kilónként 50 fillért térítettek volna. Nyilvánvalóan ez az üzem és >a gyár közötti kapcsolat szétrobbantását eredményezte volna. — Jól ériem? Marad minden a régiben? És az idén? — Emeljük a felvásárlási árakat, s hasonlóképpen, mint tavaly — ha kell — Nyíregyházáról és környékéről szállítjuk ide a paradicsomot, a gyümölcsöt. Jelenleg a régi áron kötjük a szerződéseket, s majd az érés előtt pontosítunk, használjuk ki azt a szerény 3,5 százalékos áremelést, amire lehetőségünk van. — Mi mindent lehet még tenni, hogy legyen elegendő alapanyag? — Olyan IH-vetőgépeket állítunk be, amelyek munkája nyomán 15 százalékos termelésnövekedés várható, jobban szeretnénk élni az NK—XIV-es csatorna adta öntözési lehetőségekkel, a többlettermés érdekében. De legalább ilyen fontos, hogy legyen elegendő és jó minőségű vetőmag. Szín és aroma — Mit remél a BÉKO az 1985-ös évtől? — A tavalyi 92 százalékos alapanyag-ellátás után azt mondhatjuk, hogy ez nem a legrosszabb évünk volt, és az évközi gyors beruházással — a gyümölcsprés beállításával — kiegyensúlyozott évet zártunk. Most ismét bízunk az időjárásban is... — mondta végezetül Benkő László. — Az aszályos évek is szerepet játszottak abban, hogy, kiegészítő jövedelmek felé néztünk, de évek óta indokolt a termékszerkezet átalakítása — mondja a műszaki fejlesztési osztály vezetője, Geríecz Pál. — Apró, gazdaságosnak alig nevezhető termékekkel foglalkozunk. Így immár két éve egy folyamatos felújítás, rekonstrukció teszi egyre, könnyebbé a termelést, de ad időnként hónapokon át idegfe- szítően kemény munkát. — Mint az almalésűrítö? — Májusban látszott, hogy a kapacitás és az alapanyagmennyiség összhangja felborul. Exportárualap-bővítő hitelből és saját anyagi forrásból megrendeltük a berendezéseket, és augusztus közepétől szeptember elejéig azok meg is érkeztek. Tíz nap alatt állítottuk össze osztrák vezető szakemberek segítségével a gépeket, tanultuk a kezelésüket, a tető eközben készült a fejünk felett. Az első tétel almasűrítmény szeptember 20-án elindult a megrendelőkhöz. R legmagasabb színvonalon — Ez a rugalmas igénykövetés továbbra is jellemző marad a konzervgyárra? — Azt szeretnénk, ha a technikai kultúra gyümölcsözne a devizatermelő kapacitásban, éppen ezért folytatni kell a fejlesztést. Áz aszeptikus technológia referenciaüzeme a békéscsabai, ahol a hazai paradicsomsűrítő technika a legmagasabb színvonalon valósult meg, ahol a berendezések alkotói és a technika működtetői is megméretnek. Ebben az évben a paradicsom minőségi tulajdonságait, a színt és aromát jobban megőrző, nagyobb kapacitású sűrítő berendezések beépítése a feladat. Ezáltal mind jobb nyersanyag-kihozatalra törekedhetünk. — Az előző 22 év hagyományosnak mondható termelése után tehát „dinamikus” pályára lépett a konzervgyár? — Arra mindenképpen vállalkoznunk kellett, hogy 22 év után lecseréljük az elavult berendezéseket. Mégpedig úgy, hogy nagyobb tételes, gazdaságosabb termelést valósítsunk mej Ehhez igénybe vehetjük az energiaracionalizálási, a konvertálható export árualap-bővítő és az innovációs hiteleket, valamint a lisinget, gépbérleti szerződéseket. Vagyis ezeket a lehetőségeket igyekszünk megfogni, hogy a legmodernebb technika ide kerüljön, ígv számunkra további fejlődést teremtve. így például az idén a zöldborsótermelés felfuttatására energiaracionalizálási hitelből van módunk. Év végi hajrá? — A tröszti évekre rosz- szat mondani utólag sem lehet — érvel Ancsin György főkönyvelő. — Mégsem fejlődött azelőtt úgy a gyár, mint az elvárható lett volna, mert a tröszti igazgató tanácsban mindenkinek a maga foga fájt a legjobban. — Most azonban 1982. január 1. óta önállóan dönthetünk jól es rosszul is. Nem könnyű évek ezek — toldja meg Ancsin György. — A tavalyi termelési értéktervet, minden erőfeszítés ellenére, 86 százalékra tudtuk teljesíteni, a bevételkiesés 150 millió forintra tehető. Ugyanakkor érdekes, hogy a belföldi eladás visszaesett, a tőkés kivitel viszont 60 százalékkal növekedett. — Ne felejtsd el mondani — fordul kollégája felé Kovács János tervosztályvezető —, hogy munkaerőgondjaink is vannak. Amit csak pótlétszámmal enyhíthetünk évek óta. A tavalyi 8 százalékos bérszínvonal-növekedés például 4 és fél millió forint adótöbblettel járt. — És év végéig tartott — főként az utolsó hónapokban — a hajrá az üzemben — folytatja Ancsin György. Az első kilenc hónapban 36 ezer tonna áru hagyta el a csarnokokat, az utolsó hónapokban 24 ezer tonna. Csak októberben 11 ezer tonna áru indult vasúton és közúton tőkés és szocialista exportra, annyi, mint még soha egy hónapban. Mindezt a Máv az országos vagongondok ellenére segített kiszállítani. A fejlesztésre, rekonstrukcióra három évet szántak a konzervgyári vezetők. Ám maguk is látják, hogy a megrendelők igénye szerint is változik a termékszerkezet. S ezt, ha úgy tetszik, a feldolgozóiparnak is követnie kell. S ebben a megyében, ahol nincsenek hagyományai a zöldségtermesztésnek, még az alapanyagért is mindennapi harcot kell vívniuk. Ám az utóbbi évek diktálta fejlődési ütem azt ígéri, hogy egy magas szintű technika beépítése nyugod- tabb éveket teremthet a BÉ- KO-ban is. Számadó Julianna óránként 25 tonna paradicsomból készíthetnek sűrítményt ezek a berendezések Fotó: Fazekas László D. K. Eredményesen dolgoztak az állami gazdaságok
