Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

NÉPÚJSÁG 1985. január 29., kedd Tanácskoztak a SZOT és a Magyar Kereskedelmi Kamara vezetői Felszabadulásunk 40. évfordulója jegyében Megjelent a Békési Elet 1985/1. száma Hétfőn a SZOT székházé­ban tanácskoztak a SZOT és a Magyar Kereskedelmi Kamara vezetői. A találko­zón részt vett Méhes Lajos, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke is. Megállapították, hogy az 1982. évi intézményes kap­csolatfelvétel óta az együtt­működés szervezetté és rend­szeressé vált, s már eddig is jelentős eredményeket ho­zott. A mostani találkozó je­lentőségét növelte, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése során meg­nőtt az érdekképviselet' iránt az igény. Rámutattak, hogy a társadalmi érdekegyeztetési mechanizmus továbbfejlesz­tése megkívánja a Magyar Kereskedelmi Kamara fel­adatkörének kiterjesztését. Ennek megfelelően a SZOT támogatja, hogy a Kereske­delmi Kamara társadalmi szerv státuszt kapjon. A tanácskozás résztvevői fontosnak tartják, hogy a szakszervezetek és a Kama­ra — elsősorban az ágazati szakszervezetekben és az MKK tagozataiban — rend­szeresen egyeztessék nézetei­ket és feladataikat a közép­távú és éves népgazdasági tervekkel kapcsolatos kérdé­sekben, különös tekintettel a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelésére, az érdekegyeztetési mechaniz­musra. és az érdekvédelem­re. Megszűnt a gépkocsi-üzembentartói jog Egy belügyminiszteri ren­delkezés megszüntette a gép­kocsik úgynevezett üzemben­tartói jogának bejegyzési le­hetőségét. Ezzef igyekeznek gátat vetni annak a mindin­kább elterjedt gyakorlatnak, hogy az érintett rendeletben rejlő kibúvót a gépkocsik til­tott adás-vételére használják fel. Miként a Belügyminisz­térium illetékesei hétfőn el­mondották, néhány évvel ez­előtt azért tették lehetővé, -hogy a tulajdonos mellett az üzembentartó adatait is be­vezessék a forgalmi enge­délybe, mert így az idős ko­ruk vagy betegségük miatt vezetni már nem képes autó- tulajdonosok jogilag rende­zett keretek között tartósan átengedhették másnak a ko­csi használatát. A tapaszta­latok azonban azt bizonyítot­ták, hogy ilyen indítékkal nagyon kevesen vették igény­be ezt a lehetőséget, annál inkább éltek vele egy más — korántsem törvényes — cél érdekében. Mint ismeretes, az új sze­mélygépkocsik iránti keres­let évek óta nagyobb annál, mint amennyit a kereskede­lem ki tud elégíteni. Ezért •is alakultak ki a szabadpia­con az új, illetve egy-két éves autók forgalmi értéké­nél magasabb, esetenként ir­reális árak. A piac szabályo­zását szolgálta egy 1979-es rendelkezés, mely szerint háromévesnél fiatalabb gép­kocsit csak az állami keres­kedelem közbeiktatásával ér­tékesíthetnek a tulajdonosok. S e kényszerpályának a kike­rüléséhez nyújtott .módot a most megszüntetett jogsza­bály: a gazdát cséréit fiatal autók forgalmi engedélyébe ugyanis ennek alapján je­gyezték be az üzembentartó — valójában az új tulajdo­nos nevét. A rendelkezések effajta megkerülése nemcsak tete­mes haszonhoz juttatta a ko­csijukkal üzérkedőket, ha­nem a szabálytalan üzletre ráálló másik félnek, a vá­sárlónak sem nyújtott sem­miféle törvényes garanciát. Ahogyan a Belügyminiszté­riumban is utaltak rá, gyak­ran végződtek a bíróságon olyan esetek, amikor példá­ul a forgalmi engedélyben még mindig tulajdonosként szereplő személy egyszerűen elvitte új gazdája háza elől a gépkocsit; megtehette, hi­szen az engedélyből ugyan­úgy ki is írathatta egyolda­lúan az üzembentartót, mint ahogyan korábban kérte a bejegyzését. A szabályozás módosítása természetesen önmagában nem teremt rendet, kiegyen­súlyozott viszonyokat az autópiacon, hiszen a problé­mák alapvető oka, a szűkös kínálat változatlanul fennáll. Azt a helyzetet azonban min­denképpen indokolt volt meg­szüntetni, hogy egy rendel­kezés más jogszabályok ki­játszására nyújtson lehetősé­get. Annál is inkább, mert — miként a tájékoztatóban hangsúlyozták — annak to­vábbra sem lesz akadálya, hösv valaki kölcsön adja a gépkocsiját más személynek rövidebb-hosszabb időre, akár írásbeli megállapodás­ban rögzítve ezt, akár anél­kül. A háziasszony kiadósnak tar­totta eddig a pecsenyekacsát. A tetszetős, nylonba csomagolt, sárgás, hajdanvolt hápogót kiszerelte, bőr- és hájrétegét lenyúzta, abból jó minőségű kacsazsírt sütött ki, amely után egy-két vacsorára elég te- pertő-is maradt, s a kacsában külön csomagolt nyak, zúza, szív és máj aprólékból, esetleg a hátából meg a sízárnyaiból ízes pölköltet készített. A mellét, két combját jó fokhagy­másán megsütötte. Megfelelő körítéssel egy kacsából két-há- rom napig elvolt a család. Noha egy ilyen pecsenyekacsa régóta — a súlyától függően — úgy 70—80 forintba került, még a 1X2 forintos csomagból is hiányzott a külön becso­magolt aprólék. Egy idő óta minden külön értesítés helyett hiányzik belőle. Magyarán: megdrágult a csomag és kisebb lett a „választékossága”. Ugyaninnen való a mélyhűtött csir­ke, amire csak álcázásképpen írják, hogy csirke, valójában tyúk, méghozzá öreg tyúk, melynek a nyaka a sok kapirgá- lás közben annyira megnyúlt, hogy nyugodtan liba is lehet­ne. Mikor ugyanis kibontja otthon a háziasszony, akkor lát­ja: a nyakától megfosztott bőrt gondosan begyömöszölték a „csihke” mellébe a többi, 15—20 dekányi vastag hájréteggel együtt. Ez persze jól megnyomja a hús súlyát, de hát hon­nan származna különben a tisztességtelen haszon. (Egyéb­ként 1 kilogramm sertéscombon is van ennyi zsiradék, ha nem több.) A pulyka aprólékban viszont nincs zsiradék. Ehelyett olyan sok és nagy darab kicsontozott csontok ta­lálhatók, amelyek legfeljebb kutyaeledelül szolgálhatnának. Más példa. Ceruzaelem kell a táskarádióba. Ára változat­lan. Mikor behelyezi a vásárló a masinába, akkor derül ki: mind a négy elem rossz, nincs benne áram. Zsákbamacskák. Ellenük — hogy az originál csomagolá­sokba ne hibás, súlycsökkentett, a várttól eltérő árut talál­jon az ember — mit lehet tenni? A fogyasztói érdekvéde­lem fokozását! Ügy tűnik, nem könnyű feladat. v D Zsákbamacskák Közművelődési és tudomá­nyos folyóiratunk, a Békési Élet 1985/1. számának első harmadát felszabadulásunk 40. évfordulójának jegyében állították össze a szerkesz­tők. Első helyen a Békés megyei Népújság Köröstáj kulturális mellékletének ne­gyedszázadát ismerteti Sass Ervin, körvonalazva a mel­léklet 25 évvel ezelőtt vál­lalt feladatait, a megjelenés változó körülményeit, a mel­léklet szerzői gárdájának mintegy két évtizede rend­szeressé vált és félévenként ismétlődő találkozóinak tör­ténetét. „A Köröstáj ... — hangsúlyozza a szerző — vállalva az illyési „provin­cializmust”, szerkesztési el­veit következetesen igyek­szik érvényesíteni. Nem vár „beérkező” anyagokra, ha­nem elgondolásait előre szervezi, inspirálva a szerző­ket írásra, adott és szüksé­ges témákban.” Ugyancsak ebben a részben olvasható Széchy Éva cikke, melyben visszaemlékezéseit írja meg a felszabadult Békéscsaba oktatásának és ifjúsági moz­galmának kezdeteiről, Lip- ták István pedig az 1944— 45-ös ideiglenes postaszolgá­lat megszervezését és tevé­kenységét ismerteti. Érdekes Ugrai András írása is, mely a vállalati hatékonyság és szervezettség mérésének egyik lehetséges módszerét mutatja be a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat- nál. A Művelődés rovatban ez­úttal Palov József mutatja be a Szarvason élő dr. Do- mán Imre néprajzi gyűjte­ményét, Tímár Judit pedig a Településszerkezet — város- fejlesztés című rovatban a megyehatár és vonzáskörzet­határ eltéréséből adódó Bé­kés megyei problémákat elemzi és értékeli. A folyóirat 1985. évi első számában a kalocsai helytör­téneti tevékenységről ad hírt Simon Imre cikkével, majd a Tények, dokumentu­mok, emlékek rovatban szin­tén sok és figyelemre méltó olvasnivalót kínál. Ilyen — többek között — Borsi Jó­zsef írása Politikus-pályák, Békés megyei állomásokkal című cikke. Tilkovszky Lo- ránd Baljóslatú dolgoknak előérzetében címmel Baj- csy-Zsilinszky Endrének 1942. január 19-én Bárdossy László miniszterelnökhöz írt levelét teszi közzé és magya­rázza. Holp József a száz éve Szarvason született Szé­kely Mihály aviatikusra em­lékezik, Kőszegfalvi Ferenc pedig Kohán György Kos- suth-díjas festőművész 1945 —46-os tevékenységére. Változatos és sokrétű a Békési Élet Szemle rovata is, melyben hat kiadványról számolnak be, közöttük Kál- dy-Nagy Gyula jelentős könyvéről, A gyulai szand­zsák 1567. és 1579. évi ösz- szeírásáról, valamint két szarvasi kiadványról, a Tóth Lajos szerkesztette Arcképek Szarvas múltjáról és a Kö­rös-parti szoborsétány című művekről. ' A folyóirat * 1985/1-es szá­mát hírek és a bibliográfia zárja, mely Békés megye je­lenlétét összegzi az országos napi- és hetilapokban, 1984. január 1-től április 30-ig. „Tallózó” Félárú könyvek boltja nyílik Békéscsabán Az elmúlt héten jelentette be a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat, hogy hazánk nagyobb városaiban új könyvforgalmazó hálózatot alakít ki. A „Tallózó” elne­vezésű boltokban a nagykö­zönség az elmúlt években megjelent, eleddig eladatlan könyvek között válogathat. Az itt megvásárolható köte­tek féláron, tehát ötvenszá­zalékos árengedménnyel ke­rülnek forgalomba. A többihez hasonlóan a békéscsabai is február 1-én, pénteken reggel nyit. A me­gyeszékhely legnagyobb lé­lekszámú lakótelepén, a Lencsési u. 35—37. szám alatti tízemeletes lakóház földszintjén levő könyves­bolt homlokzatára kerül te­hát a „Tallózó” tábla. S mi­vel korábban ez az üzlet volt az egyetlen Békés me­gyében, ahol zeneművek kot­táit is be■ lehetett szerezni, ezért ezen a profilon nem változtattak. A féláru köny­vek mellett a jövőben is — szombat és vasárnap kivé­telével naponta 9 és 18 óra között — itt vásárolhatók meg a kották, valamint hanglemezek, műsoros mag­nókazetták. (ni) Szabványcsomagok — olcsóbb díjszabás A közelmúltban vezette be a Posta a belföldi forgalomban a szabványcsomag fogalmát, és az ehhez kapcsolódó kedvezményes díjtételt. Sokan azonban még nem tudják, hogy tulajdonkép­pen milyen csomagok minősül­nek olcsóbb díjszabású^ szab­ványcsomagnak. A posta tájékoztatása szerint szabváfiycsomagnak tekintenek — az egyébként postán küldhe­tő csomagok méret- és súlyha­tárain belül — minden kocka vagy téglatest alakú csomagot, amelyet dobozba, ládába vagy bőröndbe csomagoltak. A szab­ványcsomagnál tehát egyrészt annak alakja, másrészt a cso­magoláshoz használt anyag a meghatározó. A doboz készülhet kartonpapírból, műanyagból vagy akár fémből is. Szombaton este szezonzárót tartottak az eleki vadászok. A megjelenteket László János, a vadásztársaság elnöke köszön­tötte, és röviden számot adott a társaság elmúlt évi ered­ményeiről. Ezt követően átadták a koronglövőverseny jutal­mait. Első helyen végzett Borsi Károly, akinek az elismerő oklevelet és a jutalmat — képünkön — Szabó József va­dászmester adta át Fotó: Béla Ottó Rendkívül sok gondot okozott az idei tél a Vetőmagtermel­tető Vállalat 2. számú békéscsabai telepén dolgozóknak, ahol a ciklámenházban közel 1000 cserép anyavirágot nevelnek. A tíz színben pompázó, igen értékes, de nagyon érzékeny, csak műbeporzással szaporítható csodaszép növényekből, me­lyek október végétől március végéig virágoznak, értékes ma­gokat szednek, s ezek egy részét exportálják is Fotó: Veress Erzsi Átfogó program a fogszuvasodás megelűzésére A gyermekkori fogszuva­sodás megelőzésére, kezelé­sére és gondozására az érin­tett intézmények — az Or­szágos Csecsemő- és Gyer­mekegészségügyi Intézet, az Országos Stomatológiai In­tézet, illetve az Országos Egészségnevelési Intézet — bevonásával átfogó progra­mot dolgozott ki az Egész­ségügyi Minisztérium. A tervezetet megtárgyalta és elfogadta az Állami Ifjúsá­gi Bizottság, s határozatá­ban e program megvalósí­tásának támogatására hívott fel. A hazánkban rendkívül gyakori betegséggel kapcso­latosan széles körű vizsgá­latokat végeztek. Bár e fo­gászati népbetegség kórere­detét még ma sem tisztázta teljesen a tudomány, a nem­zetközi tapasztalatok arra mutatnak, hogy kialakulását elősegíti a túlzott cukorfo­gyasztás, a rendszeres fog­ápolás hiánya. Sajnos, a konyhatechnika fejlődésével a puhára főtt, pépes ételek kerültek előtérbe a táplál­kozásban, így háttérbe szo­rult a fogak egészsége szem­pontjából fontos rágás. A fogszuvasodás gyakoriságá­nak csökkenése — miként egyes országokban kimutat­ták — párhuzamot mutat az évi cukorfogyasztás mér­séklődésével. Hazánkban az ajánlott 20 kilogrammal szemben az utóbbi eszten­dőkben a lakosok 36—39 ki­logramm, ezen belül a 2—6 éves gyermekek fejenként 52 kilogramm cukrot fo­gyasztottak évente. A mér­téktelen cukorfogyasztás visszaszorítását szolgálta, hogy az Országos Élelmezé­si és Táplálkozástudományi Intézet javaslatára az isko­lákban megszüntették a cu­kortartalmú üdítő italok árusítását. A fogszuvasodás megelőzésében fontos szere­pet játszik az olyan, szén­hidrátban szegény étrend, amely rendszeresen tartal­maz alapos rágást igénylő ételeket. A felmérések a helyes fogápolás hiányáról árul­kodnak: hazánkhan a gyer­mekek 76 százalékának kö­zepes vagy rossz, és csupán 24 százalékának megfelelő vagy jó a szájhigiénéje. A tudományos kutatások arra is fényt derítettek, hogy a fogazat fejlődésében különö­sen fontos szerepet játszika fluor. Ez a zománcépítő anyag természetes úton, az ivóvízzel kerül a szervezet­be. Az Országos Közegész­ségügyi Intézet a helyi Kö- JÁL-ok bevonásával az or­szág Valamennyi települé­sén meghatározta az ivóvíz fluórtartalmát. A „fluórtér- kép” adatai szerint hazánk­ban 52 olyan település van, ahol az ivóvíz fluórtartalma eléri vagy meghaladja a kí­vánatos értéket, azaz a li­terenkénti 1 milligrammot. A fluornak a szervezetbe juttatására a Dentocar tab­letta bizonyult a legalkal­masabbnak. Ä fővárosi böl­csődékben és óvodákban 1972-től rendszeresen kap­tak ilyen tablettát a gyere­kek, s ennek eredményeként 10 év múlva a szuvas fogak mintegy 50 százalékos csök­kenését észlelték náluk, a fogorvosok. A beszerzési ne­hézségek miatt azonban e hatéko.ny módszer nem ter­jedhetett el országosan. E jelentős népegészség­ügyi probléma orvoslására az Egészségügyi Minisztéri­um szorgalmazza, hogy a VII. ötéves tervben széles körben tegyenek lépéseket a fogszuvasodás megelőzésére. Javasolja, hogy kezdjék meg az ország -több körzetében a fluórtabletta adagolását, és gondoskodjanak a felhasz­nálás folyamatos ellenőrzé­séről. A tabletta szedésének bevezetése, illetve szakmai ellenőrzése az illetékes kör­zeti gyermek-, illetve fogor­vosok, valamint a gyermek- intézményeket ellátó orvo­sok feladata lesz. A közös­ségbe nem járó csecsemők, gyerekek részére a jövőben receptre lehet majd fluór- tablettát kapni. A megyék­ben a program előkészítésé­re a megyei stomatológus szakfőorvos vezetésével ope­ratív bizottságot hoznak lét­re. A minisztérium a jövő­ben tájékozódik a sófluóro- zás bevezetésének lehetősé­géről, s különös figyelmet fordít a gyermekfogászati ellátás fejlesztésére. Felkéri továbbá az illetékes ipari és kereskedelmi szerveket fog­kímélő édességek, illetve fluoridtartalmú fogpaszták gyártására, js a helyes fog­ás szájápolás népszerűsítésé­re széles körű egészségne­velő programot dolgoztat ki;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents