Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
1985. január 5., szombat o ízHiiuKrire Mi várható a világpiacon? Megyei látogatáson a Ha drágábban nem is, de jobban el lehet adni külföldön termékeinket az idei esztendőben. A fejlett tőkés országokban markánsan érzékelhető gazdasági fellendülés — megnőtt a vállalkozó kedv, az USA-ban a növekedés üteme kiemelkedő, és Japán se marad el sokkal mögötte — közvetve, és mérsékelten ugyan, de kihat a magyar termékek piacára is. Hogy melyikre és hogyan, arról hallhattunk némi ízelítőt a napokban Békéscsabán, ahol a Konjunktúra és Piackutató Intézet (KOPINT) vezető szakemberei tájékoztatták megyénk' mezőgazda- sági. élelmiszeripari és ipari üzemeinek irányítóit. * * * A kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápoló, Budapest székhellyel működő intézetnek ez volt az első ilyen akciója, amit vidéki bemutatkozásnak is nevezhetnénk. Hogy mi indokolja ezen új kezdeményezést, arról Deák Jánost, a KOPINT igazgatóját kérdeztük: — Bármerre tekintünk a világban, mindenhol éles gazdasági versennyel találkozunk. Nem szükséges magyarázni, mit jelent ilyen körülmények között az információ. Enélkül úgyszólván nem lehet piacra lépni, piacon maradni. Intézetünk képes a szerteágazó információigények korszerű kielégítésére, s ezt a termelők között mind nagyobb körben szeretnénk tudatosítani. A nagyvállalatokkal igen intenzív a kapcsolatunk, folyamatosan kérnek tőlünk piaci információkat, tanulmányokat, melyek egy-egy konkrét terület mélyreható elemzését tartalmazzák. Szeretnénk kapcsolatunkat a középüzemekre is kiterjeszteni. Közülük nem kevesen külföldi piacokra dolgoznak, nem nélkülözhetik a gyors, megbízható híreket az egyes piacok helyzetéről. A mezőgazdasági termékek piacára is jellemző, hogy könnyebb lesz eladni, bár árnövekedés nélkül. Ez »vonatkozik fő exportcikkünkre, a búzára, mely a kivitel jelentős százalékát alkotja. és a kukoricára is. Az Országos Műemléki Felügyelőség az elmúlt három évben központi forrásból 140 millió forinttal támogatta a legsürgősebb állag- védelmi és szerkezetfelújítási munkákat. Ezzel ösztönözte a megyei és helyi erők összefogását is e műemlékek védelmére. A közös erőfeszítések a program indításakor előirányzott 72 műemlék kastély és középület helyett 95 épület megmentését segítették elő. A megfelelő célú hasznosításhoz, a teljes helyreállításhoz pályázat útján az Állami Fejlesztési Bank is állami támogatást nyújt. Eddig kilenc pályázatot fogadott el, s összesen 36 millió forint értékű támogatást adott. Egyebek között, a rövidesen befejeződő helyreállítással, továbbképző központnak ad helyet Seregélyesen a Zichy—Hadik-kastély, Dabason a Halász Móricz- kúria főépülete, s hasonló célt szolgál majd Tiszado- bon az ókenézi kastély és Fertőrákoson a volt püspöki kastély főépülete. Győrött most kezdődtek meg a helyreállítási munkák a KarmeA napraforgó, amiből Magyarország a világtermelés három százalékát adja, tavalyelőtt és még tavaly is sikertermék volt a világpiacon. Az árcsúcs a korábbi aszályos időjárás (nem a magyarországi) következménye, ám az 1985-ös esztendő első felében már árcsökkenés várható a napraforgópiacon is. Békés megyére'jellemző a sertéstartás. E hús ára a világpiacon, tavaly és az idén még viszonylag magas szinten áll', de 1985 végére és 1986 elejére csökkenés várható. A juhnak egyre nagyobb szerep jut a dollárexportban, itt az árat az időjárás (főként az ausztrál legelőké) és a gyapjú ára határozza meg. A baromfiárak hullámzóak, amit jól példáz az NSZK piac. Itt 1980 és 1983 között ezer dollárt esett a baromfi tonnánkénti ára. Igaz, ebben a gyenge, majd egyre erősebb dollár is szerepet játszik. Noha mezőgazdasági üzemeink közül igen sok, úgyszólván valamennyi exportál, a világpiaccal csak közvetve állnak kapcsolatban, így a piaci hatások is csupán közvetve, a külkereskedelmi vállalatokon keresztül jutnak el hozzájuk. Ez magyarázza, hogy információ- igényük sem elég intenzív, noha szaporodik az információt felkínáló szervezetek Száma * * * — A KOPINT. a külkereskedelmi információs központ a Magyar Kereskedelmi Kamarából vált ki még 1964-ben, tehát 20 esztendeje. Három nagy nemzetközi gazdasági szervezetnek a tagja és több száz, csaknem ezer folyóirat, napilap, különböző nemzetközi kiadvány érkezik az intézetbe. Mindez lehetővé tesz; a megalapozott szakmai, test- reszabott információk adását, mégpedig gyorsan és folyamatosan . Ha kell, egy-egy országra, ha kell, egy-egy termékre, vagy termékcsoportra készítenek piacelemzést, tanulmányokat. Tekintsük át röviden milyen jövőt jósol a megyében szintén nagy jelita kolostor barokk műemlék épületében, amelyet majd szállodaként hasznosítanak. A következő években is folytatódik ez a program, amely szerint a műemléki felügyelőség általában évente 50 millió forinttal, az Állami Fejlesztési Bank pedig a pályázatok útján további mintegy évi 20 millió forinttal támogatja a műemlékek felújítását, helyreállítását. Ezek a források tehát továbbra is segítséget, ösztönzést adnak a kisebb műemlékek megmentésére és célszerű- hasznosítására. A legújabb felmérésekből viszont az is kitűnik, hogy sok még a tennivaló a jóval nagyobb értékű országos vagy európai jelentőségű műemlékeink védelmének és célszerű hasznosításának megnyugtató rendezésében is. Ezek esetenként több ötéves tervre szóló munkát, és tetemes befektetéseket igényelnek, amelyekhez a jelenlegi kastély- program erőforrásai nem nyújtanak kellő fedezetet. Ezért az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a beavatkozás sürgőssége szeKOPINT lentőséggel bíró könnyűiparnak a KOPINT. Ezt a jövedelemváltozásra rendkívül érzékenyen reagáló ágazatot nagyon visz- szavetette a két-három esztendeje tartó recesszió. Csökkent a divat szerepe, s inkább a hagyományos, megbízható termékeket keresték. Ázsia és Dél-Amerika ugyanakkor előretört a könnyűipari termékek piacán. A ruházati ipar javuló „elhelyezési” lehetőségre számíthat, az áraknak viszont csupán szerény növekedése várható. A kötöttáru térhódítása figyelhető meg, ez igen modern ágazattá vált a ruhaiparon belül. Olaszország nagyhatalom e területen, 20 ezer üzeme köt, főként exportra. A cipőpiacon erősen, késik a fellendülés. Itt is meghatározó .Olaszország évi 4— 500 millió páros termelése. A fejlett tőkés országokra jellemző, hogy exportálnak és importálnak is cipőt, mégpedig úgy, hogy az exportár általában kétszerese az importárnak, vagyis . az olcsó ázsiai, brazíliai lábbeliket hozzák be. Magyarország évente 45 millió pár cipőt készít, melyből mintegy 5 millió párat exportál a tőkés országokba. A cipőgyártók exportkilátásai kedvezőbbek. mint a ruházati ágazm többi területén * * * Mindezeket az információkat természetesen sokkal szakszerűbben, részletesebben olvashatják a termelő vállalatok szakemberei a Konjunktúra és Piackutató Intézet kiadványaiban, melyet rendszeresen elküld megrendelőinek. Nemcsak az áru-, hanem a pénzpiac helyzetéről is informálják, tájékoztatják a termelőket. Az intézet Békés megyei látogatása során merült fel, hogy hasznos lenne, ha az itt működő egy-egy szakmát tömörítő, különféle bizottságok személyes kapcsolatot tartanának a KOPINT szakértőivel, akik információikkal segítenék a termelők külpiaci tájékozódását. rint sorolta ezeket a nagy műemlékeket. A legközelebbi teendők között jelölte meg öt nagy kastély és hét vár, illetve városfal állagmegóvását és helyreállítását. Sürgős Beavatkozást igényel az épület pusztulásának megakadályozására Gödöllőn a közeljövőben megüresedő Grassalkovich-kastély, Edelényben a részben üres és helyenként életveszélyes L’Huillier-Coburg-kastély, Oroszlányban a majkpusztai Esterházy-kastély, az egykori kamalduli remeteség, Budapesten az óbudai Zichy- kastély helyreállított főépületéhez tartozó melléképületek, továbbá Fehérvárcsurgón a jelenleg üresen álló és, megroskadt födémű Károlyikastély. Megkülönböztetett gondoskodást kívánnak a budai várnegyed körítő falai, mélypincéi és a Halászbástya; teljes körű műemléki helyreállítást és védelmet igényel az esztergomi vár, Sárospatakon a Rákóczi-vár és a külső várfal, Visegrádon a királyi várrendszer és palota, a veszprémi vár, az egri vár és erődrendszere. A minisztérium lehetőséget lát arra, hogy ezeket a nagy kastélyokat jelentős kulturális, szállodai és idegenforgalmi célokra hasznosítsák. - Ezért megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy miként lehetne különböző állami kedvezményekkel arra ösztönözni a leendő hasznosítókat, hogy anyagi erőforrásaikkal bekápcsolódja- nak a helyreállításba. Tompa Sándor Darvas József, Orosháza nagy írófia „Egy parasztcsalád története” című regényében a magyar szegényparasztság évszázados küzdelmét, a cselédek életét mu- . tatja be. A regényhez írt késői utószóban, amelyet 1955- ben fogalmazott meg, így ír: „Az egész magyar szegényparasztság sorsa, küzdelmes, nehéz múltja ott van e család történetében. S micsoda óriási változás történt e »nagy család« sorsában! A százados szolgasorsnak vége; a nyomorúság, az embertelen élet sötét mélységeiből tíz esztendővel ezelőtt elindult a szegényparasztság is fölfelé”. A felszabadulás óta eltelt négy évtizedben hazánkban kibontakozott, s életképességét bizonyította a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Az egykori szegény parasztcsaládok leszármazottai ma szorgalmas munkával keresik boldogulásukat a termelőszövetkezetekben. Nem volt könnyű a kezdet Tompa Sándor az orosházi határban, Tatársáncon gazdálkodott 13 kataszteri hold földön. Ezen a vidéken 1950-ben kezdődött a mező- gazdaság kollektivizálása. Ma így emlékezik vissza erre az időszakra: — Amikor a Szabadság Tsz-t szerveztük, nem volt könnyű dolgunk. A környéken zömmel kis- és középparasztok éltek. Jómagam 1952-ben léptem be a tsz-be. s mivel fiatal voltam, azonnal Szegedre küldtek egy öthónapos növénytermesztő tanfolyamra. Ezután nyolc éven át, egészen 1960-ig brigádvezető voltam. Mintegy hetven parasztcsalád gazdálkodott akkoriban az 1200 kataszteri holdon. Gépünk csak egy K—25-Ös traktor volt, s emellett 20—25 lófogat segítette a munkát. Munkaegységenként alig tudtunk fizetni tíz-húsz forintot. Ez azonban még mindig jobb volt. mint néhány környékbeli tsz-ben. Többnyire idősebb, nagy tapasztalattal rendelkező emberek dolgoztak nálunk. Bizony előfordult, hogy a kapálásnál, amikor szóvá tettem egy-két dolgot, így válaszoltak: — Tudod öcsém, többet kapáltam én már életemben, mint - amennyi kukoricát te láttál! Az emberek a meggyőző érvek hatására egyre inkább megértették az idők szavát, becsülettel dolgoztak a földeken. A terméseredmények is javultak, így év végén többet tudtak hazavinni családjuknak. Az 1960-as, újabb A tartós hideg hatására folytatódott a jegesedés a Balatonon és pénteken reggelre már összefüggő jégpáncél borította a tavat. Vastagsága átlagosan hét centiméter.- Ez még korcsolyázásra, fakutyázásra nem szocialista átszervezés után 2200 kataszteri holdra nőtt a Szabadság Tsz területe, s kétszázra emelkedett a taglétszám. Ebben az időszakban Tompa Sándort elnöknek választották. — Egyre erősödött a közös gazdaság. Ekkoriban már két-három MTZ is volt a tsz-ben. Emlékszem, hogy igen sokat küszködtünk a cukorrépával. A kézi szedésnél sokat segítettek az akkori vas- és kályhaipari vállalat és a háziipari szövetkezet dolgozói. Tompa Sándor 1966-ig töltötte be a tsz-elnöki posztot. Ezt követően, a szövetkezet pártalapszervezeti titkára lett, egészen 1975-ig, amikor a Szabadság Tsz egyesült az Üj Élettel. — Kerületvezető voltam a nyugdíjazásomig, egészen ’80-ig. Nem hittük volna az alapításkor, hogy egykor majd hektáronk^it 60—70 mázsás búza- és 80—100 mázsás kukoricaátlagot érünk el. Most nyugdíjas vagyok, ki-kijárok a szövetkezetbe, jóleső érzés tölt el a gyarapodás láttán. A kétéves aszály minket is megviselt,- de úgy érzem van elég tartalékunk, hogy talpon maradjunk. Itt akartam dolgozni Ijjabb Tompa Sándor, követve az apa példáját, fiatalon, 1960. január 24-én lépett be a Szabadság Tsz-be. Egy esztendeig az állattenyésztésben kapott feladatot, majd traktoros lett. Később, a mai napig is gépkocsivezetőként dolgozik. — Húsz évvel ezelőtt nem ismertük azt a fogalmat, hogy munkaidő. Tavasztól őszig addig kellett menni, amíg csak munka volt. Sokszor éjszaka jött a vagon, s nekünk, gépkocsivezetőknek, amíg ki nem hordtuk az anyagot a telepre, ott volt a helyünk. Mindig szerettem a mezőgazdaságot, kötődtem a földhöz, az állatokhoz. Édesanyám és az apám is a té- eszben talált megélhetést, s úgy döntöttem, én is itt akarok boldogulni. A szállításban is nagy előrelépés tanúi lehettünk az elmúlt évtizedekben. Régen több volt a fizikai munka, vállal rakták a zsákokat a platóra, ma már szállítószalag segít. Az igazság persze az, hogy egyre kevesebben vállalkoznak a megerőltető fizikai munkára. A két tsz egyesülése után könnyebb lett a gépkocsivezetők dolga. Az Új Élet Tsz-ben külön szállítási részleg alakult. Javultak a körülmények, fejlődött a munalkalmas, egyelőre óva intenek mindenkit a jégsportoktól. A meteorológusok szerint a hideg tovább tart, s így két-három napon belül várhatóan a tíz-tizenkét centimétert is elérheti a jég Tompa Mónika tsz-ben kaszervezés. Édesapja nyugdíjba vonulása után a fia vette át az örökséget. Ifjabb Tompa Sándort 1980-ban vezetőségi tagnak választották. — örültem, és megtiszteltetésnek vettem ezt a megbízatást. Sok észrevételt, javaslatot tettem a testületnek. Ügy érzem, odafigyelnek arra, amit mondok. Az egyik szocialista brigádot is vezetem. Ez újabb kötelezettséget jelent, de szívesen csinálom. Az idén önelszámoló egységként dolgozik a keverőüzemnél egy nyolctagú szállítóbrigád. így valamennyien érdekeltek vagyunk a jobb munkában. Nehogy azt higgye, minden simán ment. Az évek során értek csalódások is. Most végre fontos célt tűztem magam elé: szeretném elérni balesetmentesen az egymillió kilométert. A 750 ezret már sikerült teljesíteni. Méltón az elődökhöz Vékony, törékeny lány Tompa Mónika. A családi örökség folytatójaként a nyáron került a nagyapa és édesapa után az Üj Élet Tsz-be. — Szarvason a Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola közgazdasági tagozatát végeztem. A nyári gyakorlatot tavaly a közös gazdaságban töltöttem. Akkor tetszett meg ez a munkahely. Na meg aztán, sokan ismernek itt. Jelenleg a keverőüzemben bérelszámoló vagyok. Az itt dolgozók jó része fiatal. így könnyebb volt a beilleszkedés. Ügy ‘érzem, az idősebbekkel is sikerült e rövid idő alatt jó kapcsolatot kialakítanom. Régebben otthon a nagyapa és az édesapám sokat mesélt a tsz-ről. Valószínű, már akkoriban eldöntöttem, hogy ide jövök. A közeljövőben szeretnék bekapcsolódni a KISZ-munkába .is. Távolabbi tervem, ha lesz rá lehetőség, továbbtanulok. Most még csak alkalmazottnak vettek fel, de remélem, rövidesen tag lehetek. Tudom, sokat várnak tőlem, ezért is kell úgy dolgoznom, hogy azT méltó legyen az elődökhöz. Egy család, amelynek szinte minden tagja az Üj Élet Tsz-ben talált megélhetésre, becsülettel teljesíti kötelességét. A magyar mező- gazdaság több évtizedes hatalmas fejlődésében a Tompa családhoz hasonló sok egykori parasztcsalád szorgalmas munkája is tükrözővastagsága, ami már alkalmas sportolásra. A halgazdaság jégvágó brigádjai készenlétben állnak, s amennyiben kellően meghízik a jég, hozzálátnak az előkészített öt jégverem feltöltéséhez. Több mint kétezer tonnát szeretnének a nyárra tárolni. Szatmári Ilona Megmentett műemléki kastélyok Történelmi műemlékeink, építészeti értékeink védelmében kedvező fordulatot hozott a veszélyeztetett műemléki kastélyok és középületek megmentésére három évvel ezelőtt központi támogatással indított program. Az akkori felmérések szerint a védett kastélyállomány 29 százalékát veszélyeztette, hogy kezelőik elhanyagolták ezeket az épületeket, és műemléki értékükhöz méltatlan célokra — egyebek között irodai, gazdasági és tárolási feladatokra — hasznosították. Pusztulás fenyegette a védett épületeknek azt a további hét százalékát is, amely gazdátlanul, üresen állt. Egy parasztosaid története Három generáció egy dik. Verasztó Lajos Fotó: Fazekas László Összefüggő jégtakaró a Balatonon
