Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
0 1985. január 5., szombat Górcső alatt: NÉPÚJSÁG II szarvasi tanács, a HNF és a KISZ együttes munkája Szarvason a tervek szerint a városi tanács és a HNF helyi bizottsága még 1984- ben megtartotta együttes ülését, amelynek fő napirendi pontja volt: a két szerv közös munkájának ismertetése, elemzése, valamint a további konkrét célok és teendők megbeszélése. A közelmúltban egyebek között erről is tájékoztatta a HNF- elnökséget Vaskor Pál vá-- rosi népfronttitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kettős, illetve többes jelölések miatt a korábbinál nagyobb erőfeszítésekre, eredményesebb módszerek alkalmazására lesz szükség a jövőben. A népfrontmozgalom tisztségviselői és aktívái az alkotmány- és közjogi feladatok ellátásán kívül várospolitikai tennivalók vállalásával is támogatták és támogatják a tanácsi szervek munkáját. Ezt nemcsak a tanácsi rendeletekkel és településfejlesztéssel kapcsolatban rendezett fórumok, társadalmi viták igazolták, hanem az is, hogy felépült egy új általános iskola a munkahelyek kollektíváinak, továbbá a város lakosainak együttes támogatásával. Ehhez hasonló jó hozzáállást igényel a gázprogram megvalósítása. Legyen több variáció A HNF városi titkára sok olyan területet sorolt fel, amelyen igen konkrét és hatékony a tanács és a tömeg- mozgalom összefogása. Ezek közé tartozik a városi ünnepségek közös megrendezése mellett a gazdaságpolitikára, a környezetvédelemre, a városszépítésre, a szociális ügyekre, a gyermek- és ifjúságvédelemre. a kereskedelmi és szolgáltatói ellátásra stb. vonatkozó kérdések alapos megtárgyalására. A VII. ötéves terv azonban újabb feladatok elé állítja a helyi szerveket, vezető testületeket. Már csak ezért is szükséges a tanács és a HNF között létrejött megállapodás átvizsgálása, illetve megújítása. Az elnökség tagjai közül Grünwald Béláné a művelődéspolitikai munka- bizottság eddigi tevékenységére, dr. Búzás László pedig az állami szervek tájékoztatóira utalva erősítette meg, hogy jól érvényesül a kölcsönösség a gyakorlatban. Jansik Tamás, a városi tanács elnöke pedig több módosító javaslatot közölt az együttműködési szerződéssel kapcsolatban. Befejezésül dr. Tóth Lajos, a HNF elnöke azt indítványozta: jobban kell propagálni a várospolitikai elképzeléseket, a már elért eredményeket az elkövetkezendő időben. A második napirend tematikája, amelynek egyik előadója szintén Vaskor Pál volt, már nagyobb „horderejűnek”, pontosabban az előbbinél élénkebb érdeklődést kiváltó kérdésnek mutatkozott. Elhangzott, hogy a népfrontosok elbeszélgettek a fiatal helyi tanácstagokkal. Egyértelműen beigazolódott: megnőtt körükben a közügyek iránt tanúsított érdeklődés, s tevékenységük pozitívan értékelhető. Igyekeztek lelkiismeretesen foglalkozni az idősebb állampolgárok ügyes-bajos dolgaival, amiben jelentős szerepe volt a HNF körzeti bizottságainak. ^Ehhez az is hozzájárult, hogy a korábbi két testület helyett ma már négy működik. Az a cél: e társadalmi rétegnek minél alaposabb legyen a felkészítése, s minél nagyobb jártasságot szerezzenek a közügyek intézésében. Joggal felvetődhet a kérdés: van-e tekintélyük ezeknek a fiataloknak? A tapasztalatok egyrészt azt igazolták, általában igen, egy-két kivételtől eltekintve. Másrészt az adott témától függ az aktivitásuk. Például, ha a várospolitikai elképzelésekről esik szó, egyesek elég harciasán nyilatkoznak meg. Azt kérik, a megoldással összefüggő javaslatra legyen több variációs lehetőség. A HNF-titkár utalt arra, hogy a jelenlegi 60 tanácstag helyett várhatóan 45 lesz, s ugyanakkor megváltozik a választókerületek nagysága. Már csak ezért is kell komolyan venni a káderek felkészítésével kapcsolatos munkát. KISZ-iavaslatok Az elkövetkezendő fórumokon, gyűléseken kívánatos az új választójogi törvény ismertetése a jobb megértés végett. Ugyanis nemcsak a HNF, hanem a tanács és a KISZ is javasolhat. Ezért sem lehet nélkülözni az üzemi KISZ-bizottságok, valamint az egyéb népképviseleti szervek ilyen irányú támogatását. Hasznos volt meghallgatni Bulla Ottónak, a KISZ városi bizottsága első titkárának tájékoztatóját is, amely más szempontból közelítette meg a témát, ö úgy ítélte meg, hogy a HNF-fel való együttműködés mellett kisebb hangsúlyt kapott a fiatal tanácstagokkal való foglalkozás. Bár igaz az is: eltolódtak a korhatárok. Például 1980-ban tizennégyen voltak a' 30. életév alattiak, ám azóta kétharmaduk átlépte ezt a korhatárt. Nem jó az sem, hogy az érdekelt intézményekben, üzemekben nem mindig kísérik kellő figyelemmel az ott dolgozó, s közéleti szereplést vállaló fiatalok tevékenységét. Ugyanakkor őket sem érdekli különösebben mások társadalmi elfoglaltsága. Sok helyen KISZ-megbízatásként kezelik ezt a vállalást. A túlterheltség enyhítése mellett fontos követelménynek számít a jövőre vonatkozóan, hogy az ifjúsági mozgalomban már kellő tapasztalattal és közéleti gyakorlattal felvértezett fiatalokat vonjanak be a tanácstagi munkába. Előrelépést jelent a megyei KISZ-bizottság azon kezdeményezése, amely alapján megszervezik a tanácstagjelölt fiatalok táborozását. Több haszonnal járna a következő javaslat realizálása: eszerint, mivel a városi tanács ülései nyitottak, vegyenek részt a KISZ-esek is akkor, amikor fontos, az ifjúság egészét érintő témákat tárgyalnak. Dr. Pozsgay Elemér helyeslőén nyilatkozott az elhangzottakról, de ugyanakkor hozzátette: a KISZ-es korosztálybeli fiatalok felének munkájáról tudomást szerzett az ifjúsági szervezet, míg a másikéról nem, mivel ők jobbára a statisztika alapján kerültek a közéleti emberek sorába. A kevésbé aktív személyek is többnyire e „másik csoportba” tartoznak, ám természetesen ez a jelenség megfigyelhető az időskorúak körében is. Sajnálatos, hogy a HNF-bizottságok ülésein a tanácstagok csak elég gyér számban jelennek meg. Éppen ezért a jövőben nemcsak azt kell megkérdezni tőlük, milyen támogatást kapnak, hanem azt is, miért nem járnak testületi ülésekre, illetve, ha részt vesznek, mi az oka annak, hogy nem szólalnak fel. Erre az első titkár azt válaszolta: úgy mint tanácstagtól ez a mulasztás, illetve passzivitás nem kérhető számon, viszont mint KISZ-tagot már megkérdezhetik. Gondosabb felkészítés A fiatalokkal foglalkozni — jegyezte meg Orbán Béla — mindig szép, de ugyanakkor nehéz dolog. A KISZ- nek főként azokat a 20—25 éveseket kellene felkészíte-, nie, akik — akár több cikluson is — készséggel és örömmel vállalnák a tanácstagi munkát. Nevezetesen ő azt tapasztalta, hogy az ilyen emberek sokkal aktívabbak. Kalán Józsefné szintén egyetértett abban, hogy többet kell mozgatni a fiatalokat. Hiszen óriási energia- tartalékok birtokában vannak, s ha ezeket nem használják ki, könnyen elfásult felnőttekké válhatnak a jövőben. Meg kell tanítani őket arra is, hogy bátran és hyíltan fejtsék ki véleményüket, akármilyen nagy létszámú közösség van a teremben. Dr. Búzás László azokról a fiatal pályakezdő értelmiségiekről szólt, akik falura kerülnek, s viszonylag hamar megbízzák közszerepléssel őket, de a gyakorlati tapasztalatokat csak később sajátítják el. Ezért is lenne hasznos, hogy ne csak a választások „küszöbén”, hanem már jóval előtte felkészítenék az érdekelt fiatalokat a közéleti feladatok ellátására. ♦ A tanácskozás harmadik napirendjében dr. Tóth Lajos, a HNF városi elnöke az új oktatási törvénytervezet vitájával kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat ismertette, majd bejelentések következtek. Kép, szöveg: Bukovinszky István Szarvason a városszépítés is fontos feladat a tanács és a HNF együttműködésében Népi ételreceptek kerestetnek Népi ételreceptek, ételtartósító eljárások, továbbá edények és tárgyak összegyűjtésére írt ki pályázatot a Zala megyei KÖJÁL élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi, valamint egészség- nevelési osztálya, közösen a Zala megyei Múzeumok Igazgatóságával. A Táplálkozástudományi Társaság idei. Zalában tartandó vándor- gyűléséhez kapcsolódó pályázatra folyamatosan, de legkésőbb 1985. augusztus 1- ig lehet jelentkezni régi zalai — göcseji, hetési vagy őrségi — étrendekkel, ételleírásokkal. Köztük olyanokkal, amelyek alapján az esztendő egy-egy szakában vagy jeles napjain — például lakodalomkor, keresztelőkor, aratáskor, szüretkor, disznóüléskor — készítettek ételeket. Valamennyi pályázatnak tartalmaznia kell az étel pontos megnevezését, a készítéséhez szükséges anyagok mennyiségét, s esetleg azt is, hogy miként tálalták. A pályamunkákat a Zala megyei KÖJÁL-hoz (8900 Zalaegerszeg, Göcseji út 24. Pf. 41.) kell beküldeni. A beérkezett dolgozatokat, edényeket, tárgyakat havonta értékelik, és a legjobbnak ítélt hármat jutalmazzák. A végső eredményhirdetéskor szintén hárman kapnak fődíjat. Orvosmeteorológiai tájékoztató A meteorológiai előrejelzések szerint a jövő hét középéig folytatódik a hideg, téli idő, kisebb havazással. A hajnali órákban sokfelé lesz párás, helyenként ködös a levegő. A hét végén megerősödik az északi szél, hózáporok, hófúvások várhatók. A legalacsonyabb éjszakai nőmérséklet általában —10 és —15 fok között, néhány szélvédett, derült helyen —20 fok közelében várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet —3 és —8 fok. Üjabb, friss sarkvidéki léghullámok tartanak Közép-Euró- pa felé, s emiatt a Kárpát-medence időjárása a január elején szokásosnál kissé hidegebb marad. Az orvosmeteorológus szerint ezt az időszakot az egészséges emberek — ha a szeles, hideg időnek megfelelően öltözködnek — megfázás nélkül vészelhetik át. Aki azonban érzékeny az erősebb lehűlésre, annak reumás, illetve légzőszervi panaszai lehetnek. Egy-egy frissebb légtömeg érkezésekor megnövekszik a balesetveszély.. A szív-érrendszeri betegek állapota. közérzete egy-egy napon erősen rosszabbodhat. Stanicligyőzelem Zöldségbolt, valahol Magyarországon: — Kérek két kiló almát! De abból tessék adni, ami itt elöl van! Ilyen szépet! Megkapom. Kereskedökém oly gyorsan dobálja a barna stanicliba, hogy pingpongozik a szép szemem, mégsem tudom követni. Ám otthon eljö a halk káromkodás órája, mert a zsonglőrként dobált alma — mind félig rohadt. A. 18 forintért. Másnap új zöldségbolt, új stanicli, új könyörgés szép almáért, és otthon — új káromkodás. Ugyanez még két más boltban, két más napon. Végül ötödnapra megjő az isteni szikra: — Azanyátok! Veszek egy átlátszó nejlonzacskót, és majd abba... Haha! Megveszem. Átnyújtom a zöldséges úrnak, szerény mosollyal, mert a győztes ugye előre megengedheti magának a szerénységet. Ez már így van megírva a Herczeg Ferenc-féle tJj idők illemkódexében. Telirakja. Szépek. Fizetek. Köszönök, ő nem fogadja el. Én viszont hazáig dalolom, hogy „Minek turbékol- tok, búgó vadgalambok?’’ Csak mert van még felhőtlen, tiszta öröm ebben az életben. (Földessy) Egy fiatal vb-titkár Ma még kissé szokatlan az államigazgatás különböző területein fiatal vezetőkkel találkozni. Ám ha igen, akkor nem pusztán csak arról van szó, hogy bizalmat, szavaztak nekik, hanem arról is: rátermettségükről meggyőződtek a felettes szervek. Mert egy-egy nagyobb közösség ügyeinek intézése nem kis felelősség, az emberek jó, avagy rossz közérzete azon is múlik, ki és hogyan képviseli érdekeiket. Papp Piroska nagyon fiatalon kapta meg a bizalmat, 24 évesen vb-titkára Ecseg- falvának. Hogyan sikerült beilleszkednie a falu életébe, elfogadtatnia magát az emberekkel — erről beszélgettünk és munkájáról is. — 1982-ben végeztem az Államigazgatási Főiskolán. Dévaványára kerültem, itt a tanácsnál szervezési csoport- vezető voltam. Amikor megkezdtem a munkát, nagyon bizonytalan voltam, hogyan, s mire tudom felhasználni a megszerzett ismereteket. De a gyakorlat során bebizonyosodott; nem tanultunk felesleges dolgokat. Persze az is igaz, nem szabad leállni, folyamatosan kel] tájékozódni, másképp nem ]ehet ezt a munkát csinálni. — Gondolta-e valamikor, hogy szülőfaluja vb-titkára lesz? — Nem, semmiképpen sem. Arra számítottam —, hiszen nagyon kevesen rendelkeznek még ilyen diplomával —, hogy előbb-utóbb elhelyeznek egy kisebb községbe. Megyei ösztöndíjas voltam, így bárhová kerülhettem volna. De hogy ilyen rövid idő után kapom meg a bizalma't, azt nem hittem. Tavaly februárban tették fel a megyei tanács illetékesei a kérdést, elvállalnám-e ezt a tisztséget. Nem gondolkodtam sokáig, igent mondatm. — Nem félt-e ettől a feladattól, hiszen egy község, több mint 1800 ember ügyesbajos dolgait intézni nem kis felelősség . . . — Itt születtem, itt nőttem fel, jól ismerem a községet, tudom mi foglalkoztatja az embereket. S amikor a főiskolára jártam, akkor is mindig tudtam, mi történik itthon, hiszen anyám tanácstag, s ha hazajöttem, megbeszéltük a falu dolgait. Ezért is mertem elvállalni ezt a tisztséget. — 1984. áprilisától vb-titkár. Hogyan fogadták? — Nagyon alapos felkészítés után vettem át a munkát. Az előző vb-titkár —, akinek nagyon sokat köszönhet a község — sok-sok napot áldozott rám, szinte „belehelyezett” a folyamatba, s amikor már egyedül voltam, úgy érzem, minden ügyet kézben tudtam tartani: Azt hiszem, az első tanácstagi beszámolók alkalmával fogadtak el az emberek, amikor is minden kérdésükre választ tudtam adni. Nagyon fontos volt számomra az is, hogyan alakul az apparátusban dolgozókkal a kapcsolatom, ök is nagyon sok segítséget adtak, támogatnak, nélkülük nem is boldogulhatnék. — Mind a tanács dolgozói, mind a község más vezetői, valamint a tanácstagok idősebbek önnél. Nem okoz-e ez konfliktusokat? — Kétségtelen, adódnak véleménykülönbségek. De ha tiszteljük egymás munkáját, megoldhatók ezek a gondok. Eddig még nem volt olyan kérdés, amelyben ne jutottunk volna egyetértésre. — Sokan állítják meg az utcán? — Hát időben el kell indulni otthonról, hogy el ne késsek. Az emberek szeretnek „első kézből” hozzájutni az információkhoz, sok kérdésük van, de ez nem csoda, az itteniek szeretik falujukat. — Szép ez a munka? — Maga a munka szép, az olyan, amit szívesen, szívvel csinál az ember. S az megelégedést, örömöt jelent, ha egy-egy „gubancos” ügynek a végére pont kerül, s mindenki számára elfogadható módon. Igaz, adódik helyette újabb, s vannak kudarcok is, de hát: hol nincsenek? — Mit tart jelenleg legfontosabb feladatának? — Egyértelműen: megőrizni az itt kialakult tanácsi munka színvonalát. Igaz, a közigazgatás átszervezésével sok újabb feladatot is el keli látnunk, de a munkatársaimmal együtt azon vagyunk, hogy ezeknek is zökkenőmentesen eleget tegyünk. Alapvető célunk, hogy ne hivatalnak — ahol iratokat, papírokat gyártanak, tologatják az aktákat — tekintsék az emberek a tanácsot, hanem olyan helynek, ahoi mindenki arra törekszik, minél hamarabb oldódjanak meg az ügyes-bajos dolgok, s közmegelégedésre. Kép, szöveg: Pénzes Ferenc Iskolák és kórházak környékén tilos az italmérés Az alkoholfogyasztás korlátozására vonatkozó jogszabály maradéktalan betartását a jövőben fokozottabban ellenőrzik a kereskedelmi felügyelőségek, mert vizsgálódásaik során gyakorta tapasztalják: sok helyütt nem tartják be az alkoholárusítási tilalmat. Nem, jóllehet az erre vonatkozó belkereskedelmi minisztériumi rendelet immár több mint hétéves. A jogszabályi tilalom azt hivatott elősegíteni, hogy megszűnjék az italozás a munkahelyeken. Ezért a száznál több dolgozót foglalkoztató üzemek környékén — a bejárattól számított 200 méteren belül — nem szabad italboltot, borozót, kocsmát, poharazót és termelői borkimérést nyitni. A minisztérium felhívja a figyelmet, hogy ez nemcsak a termelőüzemék, gyárak környékére vonatkozik, hanem például az egészségügyi intézményekre és az iskolákra is, 200 méteres körzetben itt is tilos az italmérés. Mint ismeretes, reggel 9. óra előtt a vendéglátóhelyeken nem árusítható szeszes ital, kivéve a nemzetközi idegenforgalom szempontjából fontos helyeket, ahol a vendéglátó vállalatok ’kaphatnak erre engedélyt. A minisztérium szükségesnek tartja, hogy az engedélyt kiadó szakigazgatási szervek a korábbiaknál alaposabban mérlegeljék, hogy valóban indokolják-e az idegenforgalmi érdekek a kora reggeli italmérést. Az engedélyt nem indokolt megadni például az alacsonyabb osztályba sorolt vendéglátóhelyeken, ahová főként a munkába indulók térnek be, nem pedig a bel- és külföldi turisták.
