Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
1985. január 24,, csütörtök lill jÜIB-fiTfl Vezetőségválasztó taggyűlésekről jelentjük Szarvasi Állami Tangazdaság A Szarvasi Állami Tangazdaság Körös—Marosvidéki Meliorációs Főmérnökségének munkájára országszerte igényt tartanak, dolgozói és gépei így — mondhatni — Miskolctól Gyékényesig megtalálhatók a különböző, talajminőséget, termőképességet javító és egyéb munkálatokon. Ez a tény érthetően sajátossá teszi az 52 tagot számláló alapszervezetben a pártmunkát is: a 14 külön csoportban dolgozó párttagok véleményét a kongresszusi irányelvekről például a vezetőségválasztást előkészítő jelölő bizottság gyűjtötte össze az egyéni beszélgetések során. Amint azt az elmúlt péntek délelőtti vitaindítójában Kiss János, a főmérnökség párttitkára elmondta, a tagság helyesli az irányelvekben megfogalmazottakat, a véleménynyilvánítók többsége azt sürgette, hogy növeljék a fiatalok lakáshoz jutásának lehetőségét, kapjon nagyobb figyelmet az egy-, illetve kétgyerekes családok támogatása is a három- meg több gyerekeseké mellett, az áru-» és energiaellátás visz- szásságainak, hiányosságainak fölszámolását gyorsítsák föl országosan, s végül: a talaj termőképességét fokozó beruházások ütemét ne csökkentsék. Ezeket az észrevételeket, javaslatokat bővítette azután a taggyűlés kilenc felszólalója. Borgulya Mihály az éleződő piaci versenyre hivatkozva a költségtakarékos gazdálkodás fontosságáról, a munkaverseny továbbfejlesztésének jelentőségéről szólt, Jenei István az üzemanyagmegtakarítás, a gépek üzem- képességét hosszan megtartó kezelői munka erőteljesebb anyagi ösztönzését kezdeményezte, Kiszely Ilona KISZ- titkár pedig arról tájékoztatta a taggyűlést, hogy a kongresszusi irányelveket a fiatalok is megvitatták, és közös kérésük a családalapítók lakásgondjainak enyhítése. Muha Mihály a főmérnökség energiagazdálkodásának feladatait elemezte, Kerekes Mihály a szociálpolitikai intézkedések és az életszínvonal alakulásának összefüggéseire világított rá, hangsúlyozva, hogy az áruellátás is része ennek a kérdésnek, s meg kell találni és felszámolni végre a hiánycikkek _ keletkezésének ' okait. Huszárik György hathatósabb intézkedéseket kért a munkakerülők ellen, Kálmán Attila a műszak; fejlődés szerepét nyomatékosította, Fabó István pedig a műszakiak háttérbe szorított helyzete ellen emelt szót. A főmérnökség pártalap- szervezetének taggyűlésén részt vett és felszólalt Vrbovszki György, a szarvasi városi pártbizottság első titkára is, aki a párt belső életének kérdéseivel, a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásában elért sikerekkel és a további feladatokkal foglalkozott beszédében. A vitazárót követően a taggyűlés ismét Kiss Jánost választotta az alapszervezet titkárává. K. E. P. Megyei kórház, Gyula Gyulán a megyei kórház négy alapszervezetében már korábban megtartották a beszámoló taggyűléseket, az irányelvek vitáját, a vezetőségválasztásokat. Ezúttal a csúcsvezetőség beszámolóját dr. Bálint János, a pártvezetőség titkára ismertette meg a 112 résztvevővel. Beszélt a pártvezetőség irányító, ellenőrző munkájáról, határozatairól, beszámoltató tevékenységükről. Értékelte a kórházban működő alapszervezeteket, a pártcsoportvezetők és a vezetőségi tagok munkáját. Kiemelte az agitáció és propaganda jelentőségét, a politikai továbbképzések, vitakörök fontosságát. Elmondotta, hogy a párttagok közül 65 rendelkezik magasabb politikai végzettséggel, jelenleg is' többen tanulnak. Az elmúlt öt év alatt — a változatlanul nehéz körülmények között folytatott gyógyító tevékenység mellett — emelkedett a tudományos munka intenzitása és színvonala. Nagy gondot fordítanak a műszerezettség biztosítására. A párt- és állami vezetés kapcsolata alkotó módon fejlődik. A határozati javaslatok összefoglalták a megválasztásra kerülő vezetőség teendőit ; az egészségpolitikai törekvések megvalósítását, a fiatal orvosok, szakdolgozók helyzetének, szakmai továbbképzésének javítását, a párttagok és pártonkívüliek rendszeres és megfelelő tájékoztatását. A kongresszusi irányelvek alapszervi vitája során elhangzott véleményekről Székely Júlia szervező titkár beszélt. Ezt követték a párttagság hozzászólásai. Többen hangsúlyozták, hogy a párttagok értékelésének fontos szempontja a minőségi szakmai munka legyen. Kifogásolták a differenciált bérezés megvalósításának hiányát, amelyet országszerte tapasztalnak. Dr. Vincze Gábor, a KISZ-bizottság titkára az aktív fiatalokról, a tanulás elismerésének csökkenéséről, a társadalmi értékrend egyes torzulásairól beszélt. „A jogok ismeretével mindenki tisztában van, élni is kíván ezekkel, a kötelességekkel már kevésbé” — hangsúlyozta dr. Albert Irén rendelőintézeti igazgató főorvos. A munkafegyelem alakításáról, a tájékoztatás, a felelősségvállalás jelentőségéről szólt dr. Tóth Károly- né, az szb. titkára. A jó munkatársi kapcsolatokra, a tehetséges fiatalok pályára irányítására dr. Baly Hermina osztályvezető szakfőorvos hívta fel a figyelmet. Sokan mondták el véleményüket a nyílt és aktív vitában, majd Kovács Lajos, a városi pártbizottság titkára és B. Nagy Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa tolmácsolták a megyei és városi pártbizottság elismerését a kórház párttagjainak és vezetőségének. Dr. Gyuris Jenő osztályvezető főorvos ez alkalommal vehette át eddigi tevékenységéért a városi pártBizottság- munkásmozgalmi emlékplakettjét. A vezetőségválasztó taggyűlés ismét dr. Bálint Jánost választotta meg titkárának' B. Zs. Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz 4-es számú párt- alapszervezetének tagjai az állattenyésztésben dolgoznak. A hetventagú alapszervezetben már tizenhatan nyugdíjasok. A közös gazdaság legnagyobb alapszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén először a XIII. kongresszus irányelveinek összesítését vitatták meg a jelenlevők. Mint .a titkár előterjesztéséből kitűnt: a hét pártcsoport széles körben feldolgozta a dokumentumot. Véleményt alkottak az irányelvekről, a csoportos elbeszélgetéseken egészítették ki az;t. Az alapszervezet vitájában a pártonkívüliek véleményét is tolmácsolták. Elhangzott, hogy a nemzetközi politikában érvénye- . sülni kell a két világrend- szer békés egymás mellett élésének. Igaz, egyre több jel utal arra, hogy néhol a szocializmus fejlődésének elfojtása a cél. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikáját a tagság kedvezőnek ítélte. Ezt követően a munkásság és a parasztság szövetségéről esett «szó. E szövetség szilárdult, a szocialista demokrácia erősödött. A gazdasági életről elhangzott: fájó az, hogy az egyes rétegek között nagy az életszínvonalbeli különbség. Igaz, a paraszti munka az elmúlt négy évtizedben átalakult, nőtt az iparszerűsége. A falu és a város közötti 'különbségek csökkentek, de nem egyformán. Továbbra is fontos kérdésnek ítélte meg a tagság a nők, a fiatalok és az idősekkel való törődést. E területen is van még mit tenni. A választási rendszer módosításával szélesedett a szocialista demokrácia. A helyi önigazgatásról elhangzott: célszerű lenne erősíteni a tanácsok még nagyobb gazdasági önállóságát. A jogok és kötelességek együttes érvényesülését elsősorban a vezetőknél kell kialakítani, ami a továbbfejlődést nagyban segítheti. A hozzászólók elemezték a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar összehangolt fejlesztését, a társadalmi juttatások összhangját, szóltak a vidéki 'kedvezőtlen lakásépítési helyzetről, az egészségügy, a tömegsport feltételeinek javításáról. A fejlődés egyik forrásaként jelölték meg a munka jobb szervezését, a minőségi követelmények erősítését, melynek legfőbb erőforrása a hozzáértő ember. A taggyűlés az irányelveket egyhangúlag elfogadta, majd megválasztotta az új titkárt Papp Gyula személyében. Sz. A Közeli városok — együttműködő KISZ-esek Balról jobbra: Kulcsár Edit, Lipták Pál, Bakos Sándor Fotó: Fazekas László Megyénk KlSZ-fiataljai- nak csaknem a fele , a \3, egymáshoz közeli városban, Békésen, Békéscsabán, és Gyulán él. Természetesen nagy a mozgás a három város között, sok fiatal jár valamelyik „szomszédba” dolgozni, vagy tanulni, és az sem ritka, hogy égy-egy jó program kedvéért utaznak át. Ez a tény igen sok lehetőséget kínál az ifjúsági szövetség városi szervezeteinek is az együttműködésre, melyet megerősítenek a társadalmi, politikai vezetésévekkel ezelőtti, a három város közeledését szolgáló elképzelései. Hogyan kezdődött, és miben áll jelenleg ez a KISZ-es együttműködés? Erről kérdeztük a közelmúltban Kulcsár Editet, a KISZ békéscsabai városi bizottságának első titkárát, Bakos Sándort, a gyulai és Lipták Pált, a békési városi KISZ- bizottság titkárát. Kulcsár Edit: — A három város KISZ- eseinek együttműködési megállapodása 1978-ban jött létre. Az első nagyobb közös megmozdulásunk volt, és hagyománnyá is vált a március 21-i koszorúzás a Veszely- hídnál, a tanácsköztársasági emlékhelyen, valamint a „Szanazugi buli" elnevezésű program. Az ilyen rendezvények, ha jók, egyébként is vonzzák a környékbeli ifjúságot, bármelyik közeli város rendezi. Kézenfekvő tehát az együttműködés a három KISZ-bizottság között. Lipták Pál: — Az ésszerűség is ezt diktálja, gondolok itt a szűkülő anyagi lehetőségekre. Így több mindenre juthat a rendelkezésre álló pénzből. Bakos Sándor: — Kölcsönösen tanulunk is egymástól, látjuk, tapasztaljuk, ki, hogyan szervez egy- egy programot, milyen az apparátus munkastílusa. Lehet, hogy egy hagyományos rendezvényt esetleg rosszabbul közelítek meg, mint a másik. Kulcsár Edit: — Éppen ezért például az olyan, nagyjából egy időpontban aktuális feladatokat, mint a politikai képzési körök vetélkedője, vagy az Ifjú Gárda-szemle, megosztjuk. Ki-ki azt szervezi meg, amiben a legsikeresebb. Lipták Pál: — Az együttműködés ugyanakkor nem * zárja ki azt, hogy nyitottak legyünk, nekünk békésieknek például több közös tervünk van a szarvasi és a gyomaendrődi KISZ-bizottsággal is, mégpedig a sportesemények szervezésében. No már most, a tervezett szarvasi vízi túra útvonala érinti Gyulát is, így logikus, hogy őket is bevonjuk. S ha már a sportnál tartunk: az idei első nagyobb közös rendezvényünk a téli KISZ-túra, s egyben VIT- túra lesz február 2-án, Bé- kés-Dánfokról indul, és 5 órás. Kulcsár Edit: — Hadd vegyük akkor sorra a további, idei közös terveinket. Március 21-én a Ve- szely-hídi tanácsköztársasági emlékhelyen a megemlékező ünnepség rendezésénél az idén mi vagyunk felelősek. A megemlékezés: után az ifjúsági és úttörőházban találkozót is tartunk a három város KISZ-eseit képviselő fiataloknak, hasonlóan a tavalyi békési találkozóhoz. Lipták Pál: —" Ezután április derekán nálunk, Békésen lesz a dolgozói, Békéscsabán pedig a tanulói politikai képzési körök vetélkedője, mindhárom város csapatainak. Bakos Sándor: — S elértünk az Erkel- diákünnepekhez, ami április 25—28. között, az országos diáknapok keretében, természetesen Gyulán lesz. Kitűnő lehetőség ez is arra, hogy a három város diáksága a bemutatókon találkozzék. Kulcsár Edit: — Májusban pedig mi leszünk a házigazdái a megyeit megelőző városi Ifjú Gárda-szemlének, ahol a gyulai és a békési ifjúgárdisták is részt vesznek. Az elképzeléseink között szerepel egy, a diákságnak szervezett, hétvégi vetélkedő a szabadban, Pósteleken, vagy Veszely-kömyékén. Lenne itt játék, sport, és komolyabb feladatok is. Ezt mi szervezzük, miután nálunk már vannak hagyományai vidám diákrendezvényeknek — gondolok itt a „banálisokra”. Lipták Pál: — Az idén sem marad el -• a „Szanazugi buli”, amit most kétnaposra tervezünk, július 27—28-ra. S miután 27-én kezdődik a VIT, természetes, hogy a találkozó jegyében állítjuk össze a programot. Szintén ekkor kerül sor a dolgozó fiatalok kempingtalálkozójára, és egy kajaktúrára, melyen a Körös-menti települések ifjúságára számítunk. Ahogyan-eddig is, a „Szanazugi bulira" az egész megyéből várjuk a fiatalokat. Bakos Sándor: — Mindezek mellett természetesen ki-ki éli a maga életét, végzi a mozgalmi munkát, de gyakran meghívjuk egymást, éppen a bevezetőben már említett tapasztalatcsere jegyében. Ügy vélem, az az egészséges szellemű munkamegosztás kezd most erőteljesen kialakulni, hogy ki, mihez ért a legjobban, azt adja tovább, illetve abban vállal feladatokat. Nem esett még róla szó, de feltétlenül meg kell említeni, hogy az úttörők körében is kezd alakulni a három városv közötti együttműködés. Például közqsen vették fel a kapcsolatot a budapesti VI. kerületi úttörőkkel. Jó lehetőségekkel biztat az új szanazugi úttörőtábor is. Lipták Pál: —1 Ami pedig az előbbrelé- pésit, a jövőt illeti, törekvésünk az, hogy a három város KISZ-bizottságai mellett most már kisebb egységek, közösségek, például hasonló profilú üzemek, iskolák közvetlenül is építsenek ki kapcsolatot egymás: között. T. I. Üveggyári KISZ-akcióprogram Az Orosházi Üveggyár üzemi KISZ-bizottsága elkészítette idei akcióprogramját. Ebben fő hangsúlyt kapott a gazdasági építőmunka segítése. A fiatalok részt vállalnak a gyárban folyó huta felújításában. Az egyes alapszervezetek a helyi üzemi gazdasági tervekhez kapcsolódó feladatokat teljesítenek. Az elmúlt évben az FMKT felmérést készített a gyárban a számítástechnika alkalmazási lehetőségeiről. A gazdasági vezetéssel egyetértésben a 'közelmúltban 51 taggal számítógépes klub alakult. Az üzemi KISZ-bi- zottság védnökséget vállalt a számítástechnika gyári 7 alkalmazására. A fiatalok 30 órás alapfokú tanfolyam keretében sajátítják el a Commodore típusú gépen a Ba- sic-nyelvet. Tervezik, hogy az Alkotó Ifjúság pályázatok keretében olyan programokat állítanak össze, amelyek jól hasznosíthatók a gyárban. A társadalmi munkából is kiveszik a részüket. Az idén két alkalommal szerveznek kommunista műszakot. Az első áprilisban lesz, a VIT szellemében. ’ Hagyomány ugyanis, hogy a VIT-ek éveiben hozzájárulnak a hazánkból az ifjúsági találko- zórá utazó fiatalok költségeihez. A VIT-műszakban részt vevők mindegyike emléklapot kap. Októberben részt vesznék a gyári tekepálya építésében, valamint a helyszínen járulnak hozzá a battonyai S. O. S.-falu létrehozásához. Szeptemberben ismét megrendezik az ifjúmunkás- és szakmunkásnapokat a gyárban. V. L. Békés megyeiek sikere Nádudvaron A közelmúltban rendezték meg Nádudvaron a szövetkezeti pávakörök és népzenei együttesek 3. országos találkozójának területi bemutatóját, melyen január 12-én 24, január 13-án pedig 13 csoport mutatkozott be. A résztvevők bemutatkozását neves szakemberek kísérték figyelemmel, így Orsvai Imre — elnök —, a Magyar Tudományos Akadémia, Alföldi Borús István, a Magyar Rádió, és Birinyi József, a Népművelési Intézet munkatársa. Megyénk képviseletében hat csoport mutatkozott be. A szeghalmi Sárréti dalkör bronz, a kondorosi „Rózsa” pávakör arany, a mezőberé- nyi népzenei együttes bronz, a telekgerendási szlovák pávakor ezüst, a füzesgyarmati „Vörös Csillag” dalkör ezüst, és a gyomaendrődi szövetke.- zeti népdalkor ugyancsak ezüst minősítést érdemelt ki produkciójáért. A legjobbak majd Egerben, az országos gálán mutatkoznak be.
