Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-24 / 19. szám

NÉPÚJSÁG 1985. január 24., csütörtök Tegnap délelőtt fél 12 órakor kiállítást nyitottak Szeghalmon, a Sárréti Múzeumban. A kiállításon Szeghalom egykori ne­vezetes polihisztorának, Szeghalmi Gyulának a századfor­duló utáni két-három évtizedben készített fotográfiáit láthat­ták az érdeklődők. A megnyitón Balogh Ferenc fotóművész beszélt Szeghalmi Gyula életútjáról, pedagógusi, fotográfusi és szakírói tevékenységéről. Képünkön Balogh Ferenc és a múzeum igazgatója, Miklya Jenő Fotó: Gál Edit Felhívás fiatalokhoz „Népek táncai, játékai, dalai” címmel A KISZ békéscsabai városi bizottsága fesztivált hir­det a VIT jegyében KISZ-szervezetek, ifjúsági klubok, színjátszó csoportok és egyéb kiscsoportok számára. Cél­ja e fesztiválnak mindazon táncok, játékok (DICK West, Gorodki, Kiszehajtás stb.), dalok (Ay Cubano, El Pueblo Unidó, 16 tonna stb.) bemutatása, melyet ismertek, s szeretnétek közkinccsé tenni! Az év folyamán diákcent­rumokban, építőtáborokban, klubokban, játszóházakban, lehetőség nyílik a programok bemutatására. (A járulékos költségeket a bemutatók esetén térítjük.) Várjuk jelentkezéseteket 1985. március 10-ig az alábbi címen: KISZ VÁROSI BIZOTTSÁGA, Békéscsaba, Derkovits sor 2. „Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem...” Január 28-án a Megyei Művelődési Központ és a KISZÖV Gyopár Klubja szervezésében a szerelem, szexualitás, házasság téma­körben tartanak érdekesnek ígérkező előadást a fiatalok­nak Békéscsabán, a Gyopár Klubban. Kun Jánosné Nagy Valéria pszichológus és Kun János előadóművész közös programjukról többek kö­zött így írnak: „Gyermeke­inket megtanítjuk a betűve­tés mesterségére, az írás tu­dományára. Megtanítjuk őket késsel-villával enni. De a legritkább esetben tanítjuk meg őket arra, hogyan sze­ressenek, miként bánjanak humanizálódni kész, de még nyers szexuális ösztönükkel, vágyaikkal. Hiánypótlónak szánjuk ezt a programot, amelyben őszinte szóval szó­lunk a szerelemről, a sze­xualitásról. A pszichológus előadását a magyar és vi­lágirodalom legszebb szerel­mes versei, erotikus művei színesítik. A program má­sodik része mindenkor be­szélgetés lenne a jelenlevők­kel. Ezt a „foglalkozást — előadást” egyaránt ajánljuk hetedik-nyolcadik osztályo­soknak, középiskolásoknak, ifjúsági kluboknak, ifjú há­zasoknak, szülőknek.” A Szerelem, szerelem, át­kozott gyötrelem . . . című program este 7 órakor kez­dődik. Küzdelmes, de eredményes év után a CITÉV Igazgatótanácsi ülés kere­tében számolt be tegnap, ja­nuár 23-án az elmúlt év eredményeiről Zsótér László, a Mezőkovácsházi Seprűci­rok Termeié) és Értékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat, a CITÉV igazgatója. Mint a beszámolóból ki­derült, a vállalat 1868 hek­tárra kötött termelési szer­ződést. Ebből több mint két­száz hektáron kipusztult a vetés a rossz időjárás miatt, de így is nagyobb volt a be­takarított terület a tervezett­nél. A seprűcirkot öt telepen vették át a termelőktől, saj­nos — az esős idő miatt — 2-3 hetes késéssel. A csapa­dék miatt sok tétel megpe- nészedett, nem lehetett kaz- lazni. Előfordult az is, hogy vissza kellett küldeni a ter­melővel .a cirkot, hogy szá­rítás után vigye ismét az átvevőhöz. A rossz idő mi­att a CITÉV dolgozóinak nagy erőfeszítésébe került, hogy biztosítani tudják a hazai és a külföldi seprű­gyártóknak az alapanyagot, a seprűcirkot. Ennek kö­szönhetően teljesítette tervét a vállalat. Pénzügyi helyze­te egész évben kiegyensúlyo­zott volt, több szociális in­tézkedéssel javították a dol­gozók munkakörülményeit, időben visszafizették a fel­vett termelési hiteleket. A CITÉV a tervezett, majd­nem 4,6 millió forintos nye­reséggel zárta az 1984-es évet. Az idén — az emelke­dő termelési költségek mi­att — ennél szerényebb jö­vedelemre számít a vállalat vezetése. m. sz. zs. Változások a tv műsorában a hét végén A Magyar Televízió pénte­ki, szombati és vasárnapi műsoraiban változások lesz­nek: Pénteken délelőtt elmarad a Játékos időtöltések rövid­filmsorozat újabb epizódja, a Télapó nyomában című ka­nadai kisfilm és a Képújság. Az I-es csatornán a délutá­ni adás 16.35 órakor kezdő­dik a hírekkel. Elmarad te­hát ‘az Iskolatévé négy film­je. 21.15 óráig a program változatlan. Elmarad a Mar- cél Carné-sorozat, helyette a Zenés Tv-színház az Olasz vendéglő című popoperát mutatja be. 21.45 órakor a Tv-híradó 3. kiadása jelent­kezik, majd Himnusszal zá­rul a műsor. A II. progra­mon 18.15 órakor a Képúj­sággal kezdődik az adás, amely 21.20 óráig változat­lan.- Ekkor a Búcsú a fegy­verektől, azaz . .. című tévé­film helyett a Franciaország kastélyai című sorozatból a Malmaisont bemutató részt sugározzák. A műsor 21.55 órakor a Képújsággal feje­ződik be. A szombat délelőtti adás elmarad, az I-es program 12.45 órakor az Idesüss !-sel kezdődik. 20.05 óráig a mű­sor változatlan. Este az Egy marék dinamit című olasz film helyett a Marcel Car- né-sorozatból A sátán köve­tei című alkotást láthatják a nézők. Ugyancsak elmarad a Jó hangulat, zenével című műsor. 22.05 órakor a Tv- híradó 3. kiadása jelentke­zik, 22.15 órakor a Himnusz­szál ér véget a műsor. A II. csatornán 14.10 órakor az északi sívilágbajnokságról láthatnak közvetítést a téli sportok iránt érdeklődők. 18.30 óráig a program válto­zatlan. Ekkor a Dózsa ko­porsói című drámai költe­mény helyett Verdi A vég­zet hatalma című, három- felvonásos operáját sugároz­zák. Közben látható a Száz híres festmény-sorozat újabb filmje. Az adás 21 órakor a Tv-híradó 2. kiadásával zá­rul. A vasárnap délelőtti mű­sorok elmaradnak. Délután az I. program 14 órakor a Közönségszolgálat tájékozta­tójával kezdődik. Így a Ha- zárd megye lordjai című film, a Képújság, a Reklám, az északi sívilágbajnokság közvetítése, a Reklám és a Műsorainkat ajánljuk egy órával korábban lesz látha­tó. A manézs embere című riportfilm helyett a Szabó István-sorozat Álmodozások kora című alkotását vetítik. 18 órától 21.55 óráig a prog­ram változatlan. A sporthí­rek után a Hírekkel, illetve a Himnusszal fejeződik be az adás. Elmarad tehát az Egy hang és néhány masz’k- sorozat Korcsmáros Pétert bemutató része. A II. mű­sorban 21.30 óráig változat­lan a program, majd a Sza­bó István-sorozat újabb filmje helyett a Franciaor­szág kastélyait bemutató fil­mek közül a Vincennesi-ről szólót sugározzák. Ezt köve­tően 21.50 órakor ér Véget az adás. Kertbarátok tanácsadója Népszerű a sertéstartás A különböző kártevők és betegségek már a fiatal gyü­mölcsfákban is komoly káro­kat okozhatnak. Ezért taná­csolja a MÉM Növényvédel­mi és Agrokémiai Központ­ja, hogy a tél végén, az eny­he fagymentes napokon ké- regkaparóval és más, arra alkalmas eszközzel alaposan tisztítsuk meg a fa törzsét, Gyorslista az 1985. január 22-én megtartott januári tv-lottó jutalomsorsolás­ról, melyen a januári tv-lottó- szelvények és az 1985. januári előfizetéses lottószelvények vet­tek részt. A nyereményjegyzék­ben az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (2Q00 Ft). B személygépkocsira szóló utalvány 134 190 Ft érték ­vázágait, s ami a legfonto­sabb, a ritkításnál, a met­széseknél a nyílt sebfelülete­ket azonnal kenjük be a na­pi forgalomban kapható seb­kezelő anyagokkal. Ha eze­ket a munkákat most elvé­gezzük, év közben sokkal ke­vesebb gondunk, bajunk lesz a napi növényvédelemmel. ben. C szerencseutalvány (30 000 Ft). D vásárlási utalvány (10 000 Ft). E vásárlási utalvány (9000 Ft). F vásárlási utalvány (7000 Ft). G vásárlási utalvány (5000 Ft). H vásárlási utalvány (4000 Ft). I vásárlási utalvány (3000 Ft). A nyertes szelvényeket 1985. február 15-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok. vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875 Budapest V., Münnich Ferenc utca 15.) eljuttatni. Mind népszerűbb a sertés- tartás Sarkadkeresztúron; tsz-tagok és más munkahe-. lyen dolgozók is szívesen foglalkoznak vele. Tavaly minden eddiginél többet, 4280 hízott sertést adtak át a felvásárlóknak — a helyi Egyetértés Tsz háztáji ága­zatán keresztül. Az idei esz­tendő eddig eltelt napjai­ban már háromezer hízó ne­velésére, átadására szerződ­tek a háztájizók. A sertés- tartási kedv növekedéséhez nagyban hozzájárul, hogy a községben hat tápbolt — egy GMV-, 2 ÁFÉSZ, 3 tsz-tu- lajdonban levő — található. A kétéves aszály ellenére ezek a boltok széles válasz­tékát kínálják a takarmá­nyoknak, a vásárlók besze­rezhetik az abraktakarmá­nyokat és a tápkiegészítő koncentrátumokat is. Sajnos, a szarvasmarha­tartás helyzete’ nem ilyen kedvező; ezt jól mutatja, hogy öt éve még 600 ezer, tavaly csak 288 ezer forint állami támogatást igényeltek a szarvasmarhatartók. Megszűnt az ipari üzemek gázfogyasztásának korlátozása HÁROMMILLIÓ 692 928 C 705 221 C 717 514 D 729 807 I 766 686 E 778 979 F 791 272 F 803 565 G 828 151 H 865 030 I 901 909 I 914 202 D 926 495 D 951 081 E 963 374 E 987 960 I HETVENHÉT­MILLIÓ 020 673 D 045 259 E 069 845 I 094 431 G 032 966 E 057 552 H 082 138 F 106 724 C 119 017 C 143 603 G 168 189 E 192 775 F 241 947 I 278 826 I 303 412 D 327 998 E 352 584 H 389 463 G 414 049 I 463 221 G 487 807 I 512 393 I 573 858 H 598 444 I NYOLCVANEGY­131 310 D 155 896 I 180 482 F 205 068 F 266 533 H 291 113 D 315 705 E 340 291 I 377 170 F 401 756 I 438 635 I 475 514 I 500 100 I 536 979 I 586 151 I MILLIÓ 003 605 I 040 484 H 065 070 I 089 656 I 114 242 C 151 121 D 175 707 H 224 879 F 249 465 F 298 637 I 323 223 D 347 809 E 015 898 I 052 777 I 077 363 I 101 949 I 138 828 C 163 414 I 212 586 E 237 172 F 286 344 B 310 930 D 335 516 I 360 102 F Az Ipari Minisztériumtól ka­pott tájékoztatás szerint szer­dán a Hejőcsabai Cementgyár­ban is feloldották a gázkorláto­zást, és ezzel valamennyi üzem ismét kötöttség nélkül használ­hatja a gázt. A rendkívüli hi­deg miatt január 6-án rendel­ték el a gázfogyasztásnak átla­gosan 25 százalékos csökkenté­sét tizenegy nagy ipari üzem­ben. hogy fenntartsák az orszá­gos gázrendszer egyensúlyát, s ne legyenek zavarok a lakosság ellátásában. A hideg mérséklő­désével január közepén hat nagyüzemben, most kedden és szerdán pedig a további öt üzemben is megszüntették a kor­látozást. Az enyhülés ellenére változatlanul alapvető feladat a fűtőenergia — a gáz, a villamos áram, a szén, a fűtőolaj — ta­karékos felhasználása, a pazar­lás, a túlfűtés megszüntetése. Gondoskodni kell a megcsap­pant . fűtőanyagkészletek feltöl­téséről. A * takarékossági intéz­kedéseknek megfelelően egyelő­re változatlanul fenn kell tar­tani a tévé csökkentett műsor­idejét is. Érzékennyé tesz a melegfront — Nem múlik a fejgör­csöm! Alig állok a lábamon, úgy szédülök. Éjszaka sze­mernyit sem aludtam — pa- fiaszkodnak mostanában so­kan, ismerőseim körében. Még jó, hogyha csak pa­naszkodnak, és nem szorul­nak gyors orvosi segítségre. ,A gyors időjárásváltozás kellemetlen hatásai, az úgy­nevezett frontbetörések kö­vetkezményei közismertek. A melegfrontbetöréseknél leg­korábban az idegrendszeri panaszok jelentkeznek. Még nem is érezzük a melegebb időt, de az érzékenyebb em­ber már hőmérőként jelzi, hogy változik valami a kör­nyezetében. Ingerlékeny, nyugtalan lesz, romlik mun- kateljesítő-képessége. Nehe­zebben tanulnak a gyerme­kek, csökken a figyelem. Ilyenkor szaporodik a ház­tartási és a közlekedési bal­esetek száma is. A különböző érzékenységű emberek más­ként reagálnak a közelgő melegre, mint ezt a napok­ban tapasztalhattuk. Van, aki egyszerűen csak rossz­kedvű, és van, akinek feje fáj, másoknál ízületi fájdal­mak lépnek fel. Az egyéb­ként is betegségben szenve­dők rosszul tűrik az idővál­tozásokat. Az emésztési zava­rokkal küzdők puffadásról, bizonytalan hasi fájdalomról panaszkodnak. A nem diétá­zó cukorbetegek ilyenkor eszméletvesztéses állapotba kerülhetnek. Legrosszabb a szívbetegek és a magas vér­nyomásban szenvedők köz­érzete, hiszen a melegfront hatására emelkedik a vér­nyomás, és szaporábbá válik a szívműködés. ' Ezekben a napokban gya­kori téma az időjárás, hiszen néhány napos eltéréssel mí­nusz 20 fokról elértük a plusz 10 Celsius-fokos hő­mérsékletet. A 30 fokos kü­lönbség káros hatásairól kér­deztük megyénk kórházai­nak ügyeleteseit, szakorvo­sait. OROSHÁZÁN dr. Somos Beáta, a 2-es belgyógyászat orvosa elmondta, hogy ta­pasztalatuk szerint már a hideg is megviselte az embe­reket, de az idő melegre változása a szív- és érrend­szeri panaszokkal beérkező- ket sújtotta a legjobban. Hétfőn több mint tíz mentő­autó szállította osztályukra a betegeket, kedden valamivel kevesebb. A BÉKÉSCSABAI VÁRO­SI KÓRHÁZBAN a felvételi ambulancián dr. Szentke- reszty András belgyógyász főorvos adott felvilágosítást. A szokásosnál több a sürgős­ségi eset, főként a belgyó­gyászati osztályokon. Jellem­zően a magas vérnyomáso­sok, a szívbetegek szorulnak gyors orvosi segítségre. Nőtt az infarktusok és az agyi vérkeringési zavarok száma. Az időjárás hatásait nehéz kivédeni, legfeljebb óvato­sabbnak kell lenniük az em­bereknek. Az orvos utasítá­sait mindenképpen tartsák meg. Az egyébként egészsé­ges emberek is észlelhetnek magukon kellemetlen tünete­ket, ha ezek kirívóak, for­duljanak körzeti orvosukhoz. Az alapellátásban dolgozók ismerik legjobban a terüle­tükön élő emberek egészsé­gi állapotát. A GYULAI MEGYEI KÓR­HÁZBAN dr. Deli László me­gyei kardiológus szakfőorvos tapasztalata szerint ezekben a napokban nagyobb az agyi- ér-katasztrófák száma, a trombózis és az agyvérzés szedi a legtöbb áldozatot. A szívinfarktusok száma érez­hetően nem fokozódott, a kórházban lábadozó, infark­tuson átesett betegek nin­csenek rosszabbul. Tanácsa az, hogy a magas vérnyomás­ban, vagy koszorúér-megbe­tegedésben szenvedők a me­legfrontos napokban ne kel­jenek útra, kocsiba ne ülje­nek. A fejfájásos és szédülé- ses panaszok súlyosabb ese­teiben óvatosságból keres­sék fel orvosukat. Fontos a rendszeresen gyógyszert sze­dők elővigyázatossága, az orvos utasításainak megfe­lelően vegyék be gyógysze­reiket. Az egészséges embe­reknél enyhe ritmuszavar, szédülés, fejfájás tapasztal­ható, lehet, ettől ne ijedje­nek meg. Két-három nap múlva a kellemetlen tünetek elmúlnak, de addig is töb­bet pihenjenek, és ne vállal­janak túlmunkát. Lénye­ges, hogy ilyen időszakban mindenki mérsékeltebben táplálkozzon, minél keve­sebb alkoholt és kávét fo­gyasszon, óvatosabban köz­lekedjen! B. Zs. Saját gépjármű Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének ren­delkezése szerint 1985. ápri­lis 1-től a munkáltatók egyes munkakörökben az alkalma­zás feltételeként kiköthetik a saját motorkerékpár, sze­mélygépkocsi vagy teherautó hivatalos használatát. Ilyen munkakör lehet * például a termelés, a szolgáltatások vagy az államigazgatási munka szervezésében és el­lenőrzésében közvetlenül részt vevő dolgozóké, vagy azoké a termelés- és forga­lomirányítóké, akik a vál­lalatuk telephelyén kívül végzett szolgáltatásokat, ille­tőleg a szétszórt telephelye­ken dolgozók munkáját irá­nyítják, ellenőrzik. Az érin­tett munkaköröket az ágaza­ti miniszterek határozzák meg. Azokban a munkakörök­ben, amelyekben a felada­tok ellátásához szükség van gépjárműre, a dolgozók ed­dig ^s használhatták térítés ellenében saját gépkocsiju­kat vagy motorkerékpárju­kat, de minden különösebb kötelezettség nélkül. Az új rendelkezés értelmében vi­szont a munkáltatók a helyi sajátosságoknak megfelelően kiköthetik, hogy mely mun­kakörökben kötelező a saját gépjármű használata. Ezeket a munkaköröket a vállalati kollektív szerződésben és a munkaügyi szabályzatokban is rögzíteni kell. E kikötést a munkaszerződésnek is tar­talmaznia kell, illetőleg a használat korábbi munkaszerződést eszerint szükséges módosíta­ni. Az a dolgozó, akinek előírták saját tulajdonú gép­járművének rendszeres hi­vatalos célokra történő hasz­nálatát, köteles e feltételek­nek mindenkor, minden idő­járási körülmények között eleget tenni, esetlegesen meghibásodott gépjárműve helyett másikról' gondoskod­ni. E módszer bevezetése — a rendelkezés szerint — azok­nál a vállalatoknál célszerű, ahol nem kifizetődő a vál­lalati gépkocsik fenntartása, vagy nem rendelkeznek a feladatok ellátásához elegen­dő gépjárműparkkal. A sze­mélyi tulajdonú gépjármű­vek hivatalos használatát — a rendelkezésben rögzített feltételek mellett — a vál­lalatok az átlagosnál na­gyobb térítési díjjal hono­rálhatják. Ez azért indokolt, mert a többet használt gép­jármű előbb meghibásodhat, alkatrészei előbb elkophat­nak, így karbantartása, ja­vítása többe kerül tulajdo­nosának, mintha csak saját céljaira használná. A saját gépjármű használatához kö­tött munkakörökben a dol­gozók kilométerenként mo­torkerékpárnál 1,50 forint, személygépkocsinál 4,50 fo­rint, tehergépkocsinál pedig 5,40 forint térítési díjat kap­hatnak. A kilométerenkénti elszámolás helyett e díjtéte­lek alapján számított áta­lánydíjban is megállapod­hatnak a munkáltatóval.

Next

/
Thumbnails
Contents