Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

Tervek a zöldségtermesztésben iziüUfcfiTcl-----------------­1 985. január 22„ kedd Szabálytalan jegyzőkönyv —126 család nyugalmáért Készült: Békéscsabán, a Millenniumi lakótelepen. Jelen vannak: a kivitelező, vagyis a DÉLÉP Békés megyei leányvállalatának, az OTP és a BÉMIBER képviselői, a már eladott 106 lakás tulajdonosának kb. 80 százaléka. Tárgy: lakógyűlés, melyre a meghívót már öt nappal ko­rábban a bejárati ajtóra kifüggesztették. (ÉRTESÍTÉS! Tudatom a T. lakókkal, hogy 1985. január 18-án — pénteken — 14 órai kezdettel lakógyűlést tartunk a DÉLÉP ebédlőjében, melyen hivatalos személyek (DÉLÉP, OTP, beruházók megbízottja is) részt vesznek. Pontos meg­jelenésre számítok. Dátum. Tisztelettel: név, közös megbízott. fok külső hőmérsékletre ter­vezték. (Derültség!) Békés megyének kiválóak az adottságai a szántóföldi zöldségtermesztésre. Többek között ezt állapítja meg az a tanulmány, amely az ágazat távlati ökológiai potenciálját vizsgálta. Jelenleg a megyé­ben évente a szántóterület másfél-két százalékán, mint­egy 7-8 ezer hektáron ter­melnek zöldséget. Az elmúlt évi eredményekről és az idei elképzelésekről, tervekről Szabó András megyei főker­tész tájékoztatott. o Békés megye termesztési sajátosságai a következők­ben foglalhatók össze. A fel­dolgozóipar megjelenése óta — amely a hatvanas évek elejére tehető — az ipari nyersáru megtermelése a legfontosabb feladat. Mind­emellett a lakosság friss zöldségfélékkel történő, za­vartalan ellátása ad munkát. Vöröshagymát exportálnak is megyénkből. Nem jellem­ző a térségre a főváros, illet­ve a nagyobb iparvárosok friss áruval való ellátása. Kismértékben jelentkezik a hajtatott zöldségfélék ma­gánértékesítése is. Évente mintegy 100 ezer tonna a feldolgozó ipar — konzerv­gyár, hűtőház, ZÖLDÉRT és az ÁFÉSZ-ek — nyersanyag- igénye. Egy évek óta tartó átrendeződés figyelhető meg az ágazatban. Kialakult a nagyüzemekben a jól gépe­síthető áruk — zöldborsó, zöldbab, valamint a jól jöve­delmező paprika — termelé­se. A többi zöldségfélét, amelyek kézimunka-igénye­sek — paradicsom, uborka stb. — zömmel az integrált háztájiban és a kisegítő gaz­daságokban termelik meg. A jelenlegi felvásárlási árak — bár az évek során emelkedtek — nem adnak lehetőséget a műszaki fej­lesztésre. A feldolgozó ipar nyersanyagigényének meg­termeléséhez ezért állami tá­mogatásra van szükség. A nagyüzemek 1981 óta az ál­lami támogatást pályázat út­ján nyerhetik el. Megyénk­ből a Békéscsabai Konzerv­gyár és a hűtőház is minden évben benyújtja pályázatát. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lehetőségek kihasználásában több gond jelentkezik. Így például a vásárolható igen drága cél­gépek — amelyek csak az év rövid szakában használha­tók — nem mindig felelnek meg a követelményeknek. Kevés a termelő üzemek be­ruházásra fordítható anyagi ereje is. o Az állami támogatások jó részét a zöldborsótermesztés­re kapják az üzemek. Nem sikerült azonban még kifej­leszteni olyan betakarítógé­pet, amely valamennyi szem­pontból megfelelne a köve­telménynek. Tavaly beruhá­zásra több mint 30 millió forintot kapott a két feldol­gozó. A termelő üzemeknek az állami támogatás 40 szá­zalékát juttatták, emellett a gyári fejlesztési alap 40 szá­zalékát adták még át, a fennmaradó 20 százalékot sa­Értékesebb öntvények A csepeli vas- és acélöntödék- ben az idén elsősorban a piaci munkát erősítik annak érdeké­ben, hogy az elmúlt években te­lepített modern, nagy termelé­kenységű gyártórendszer teljes kapacitását ki tudják használni. A* vállalatnál meghonosították a legkorszerűbb öntési technoló­giákat, ennek során megvalósí­tották a külföldön már elterjedt lemez- és {römbgrafitos önt­vénygyártást. A hazai igény azonban éppen az ilyen speciá­lis, értékesebb öntvények iránt visszaesett, mert a feldolgozó ipar nem ismeri kellően az ilyen öntvények alkalmazásának elő­nyeit, és drágának találta azo­kat. A csepeliek ezért rendelés- hiánnyal küszködtek, de rend­kívül intenzív piackutatással si­ját erőből teremtették elő. Megállapítható, hogy a mű­szaki beruházások hatékony­sága nem volt megfelelő. A kistermelés fejlesztését szolgálja a kedvezményes fó­liabeszerzésre, illetve szamó­catelepítésre igénybe vehető állami támogatás. Megyénk­ben az integrált háztáji zöld­ségtermesztés összehangolá­sát megfelelően látják el a nagyüzemek. A feldolgozó iparban még csak a hűtőház épített ki megfelelő koordi­nációt, a töbibeknél továb­bi javulásra van szükség. A zöldségtermesztésben fe­lemás helyzet alakult ki az elmúlt esztendőben. Csak a jelentős erőfeszítéseknek kö­szönhető, hogy összességében mintegy 90 százalékos szin­ten teljesültek a tervek. Az év eleji felkészülés jó volt. Rekordtermés született zöld­borsóból, így összességében mintegy 40—50 százalékkal többet takarítottak be az előirányzottnál. Az aszályos, időjárás következtében a többi növényféleségnél elma­radtak a várttól az ered­mények. Az elmúlt évben emelkedett a feldolgozó ipar megyén kívüli felvásárlása, és megközelítette a 20 szá­zalékot. A megyében megfi­gyelhető a zöldségtermeszté­si kedv stagnálása. Tavaly jelentősen nőtt az öntözött terület. Az idén a biztonságosabb termelés in­dokolja az öntözés további kiterjesztését. Elsősorban az NK—XIV-es csatorna térsé­gében kívánatos növelni a mesterséges csapadékkijutta­tást. A feldolgozó ipar idei igénye továbbra is 100 ezer tonna körüli nyersáru. A szerződések azt mutatják, hogy várhatóan ezt a meny- nyiséget a termelők elő tud­ják állítani. o További feladat, hogy mérsékelni kell a megyén kívüli felvásárlást, mivel jelentős szállítási költség is terheli a távolabbról érkező árut. A konzervgyár és a hűtőház ebben az évben is megpályázta az állami támo­gatást a műszaki háttér to­vábbi javítására. A háztáji integrációban már tavaly is több új formával próbálkoz­tak a nagyüzemek. Ezen a területen is keresni kell a mindkét fél érdekét szolgáló megoldásokat. összefoglalva megállapít­ható: megyénkben jó lehető­ség kínálkozik a szántóföldi zöldségfélék termesztésére. , A jövőben törekedni kell az ökológiai potenciál mind jobb kihasználására. Több növényféleségnél a techno­lógia megtartásával kedvező időjárás esetén az országos átlagot lényegesen meghala­dó hozamok érhetők el. Ügy vélem, ezeket a lehe­tőségeket nem szabad ki­használatlanul hagyni a me­gye nagyüzemeinek és kis­termelőinek. Az idei esz­tendőben egy jó közepes ter­més esetén a zöldségágazat előbbre léphet, s mindez jó alapot teremthet a VII. öt­éves tervi elképzelések ki­alakításához. került több exportmegrendelésre szert tenniük. Korábban a gyár egyáltalán nem szállított öntvé­nyeket külföldre — Idei piaci programjukban a termelésnek egynegyede már a határokon kívülre kerül, mégpedig az új gépsorokon készülő értékes cik­kekből. Ügy tűnik, a vállalatnak si­került túljutni az eladási gon­dokon, s most a termelési költ­ségek további"" csökkentése -és a minőség javítása érdekében újabb korszerűsítéseket határoz­tak el. A gyárban régi, megol­datlan gond az öntvénytisztitás, e munkát' segítendő, rövidesen robotokat szereznek be a Csepe­li Egyedi Gépgyártól, a szer­számgépgyártól pedig szenzoros vezérlésű, pontos öntvényköszö- rü-gépeket. Ezek a korszerűsíté­sek hamar megtérülnek, hiszen t>z így gyártott termékek minő­sége számottevően javulhat. Lassan kúszik előre az óra mutatója. A lakók egymás után érkeznek. Izgalommal, feszültséggel teli a helyiség. Mi is lesz... 14 óra. Fe­szengve ül mindenki, 10 perccel múlt 2 óra. Az el­nökségi asztal mögötti hat szék még üres. Negyed 3-ra megérkeznek a hivatalos sze­mélyek. Rajtuk kívül jelen van még 77 lakó — később öten—hatan jönnek. Farkas­szemet néz egymással a két tábor. A 126 lakásos — 20 még eladatlan — társasház közös képviselője köszönti a jelen­levőket, ismerteti a lakógyű­lés egyetlen napirendjét: mi­kor lesz végre gondmente­sen lakható a Millenniumi la­kótelep átadott 106 lakása? Átadja a szót a lakóknak. MHWMMW Elsőnek a sarokban egy fiatalember keze lendül a magasba. Készült a felszóla­lásra. Maroknyi jegyzetet szorongat. Indulatosan kez­di: — Mikorra várható a hi­bák kijavítása, vagy kártérí­tés? — szögezi a kérdést az elnökségben ülőkhöz. „He­lyes!” — szólnak többen közbe, míg sorolja a hibákat. A nyelve pereg; jegyzetelni is alig lehet. Mondanivalóját időnként iróniával fűszerezi. — Beköltözés után a csem­pe egy része lehullott. A le- potyogottakat a mester újra felrakta, ami lötyögött, ah­hoz viszont nem nyúlt. A fürdőkád túlfolyója nincs bekötve — „Nálunk sem!” — hallatszik több helyről is. — Nem a konzol tartja a ká­dat és a fűtőtestet. A mes­ter piros madzaggal kötötte oda. Mikor szóltam, hogy iöí’enek ki megjavítani, jöt­tek is. Javítottak. Dróttal. Kártérítést kérek, és majd én megcsináltatom! Egyéb­ként kíváncsi vagyok arra: ki adta át, és ki vette át az épületeket? — „Jogos kér­dés” — szólnak közbe, s e kérdést többször is feltették. Válasz nélkül maradt. Bajuszos fiatalember: A villanykapcsolót nálunk a tapétára ragasztották. Meg­javíttattam, 200 forintért. Aztán: a fűtéssel is nagy gondunk volt és van. Ha hi­szik, ha nem, nálunk a ra­diátor mellett jégcsapok ke­letkeztek. Fekete pulóverei férfi: A DÉLÉP építette, majd elad­ta az OTP-nek a lakást. Ügy tűnik, ezzel a maga részéről letudott mindent. Még ezt a minősíthetetlen munkát is! Fehér pulóveres nő: A konyhában nálunk nem lehet megmaradni, mert akárhogy fűtünk, 11 Celsius-foknál nincs melegebb. ’ Zöld pulóveres asszonyka: Az hogy lehet, hogy az' ajtó nagyobb a toknál? Ha be" akarjuk csukni, nekiveselke­dünk, valóságos erőfejlesztő mutatványt kell bemutat­nunk. Barna kabátos férfi: Kü­lön-külön jönnek a szakmák javítani. Szeretném én azt megkérdezni, hogy az éves szabadságunk elég lesz rá? Pettyes ruhás nő: Mi első osztályú lakásárat fizettünk. A tapétázás egyszerűen olyan, mintha gyerekek rak­ták volna fel. Én nem hi­szem, hogy azt szakmunká­sok csinálták. Mitagadás, a lakógyűlés előtt másfél órával jó néhány lakást végigjártam, ,A laká­sokat tavaly október máso­dik felében adták át, s rövid­del ezután be is költöztek a „boldog” tulajdonosok. Ezzel nemcsak az adósságuk nőtt, hanem a gondjuk is. Megint néhány közülük: A Rábai utca 14. földszint 2-ben a tapéta hólyagos, a csempét a szentlélek tartja, a bejárati ajtó felett lyuk tá­tong, amit tapétával fedtek le. Ennek az otthonnak az ára 650 ezer forint.. . Ugyanebben a lépcsőházbari a III. emeleten a küszöbök amolyan dobbantódeszkának felelnek meg. A fal és a be­járati ajtó tokja között átfér a kés pengéje, a tapéta tol- dott-foldott, a műanyag padlóról a festékfoltokat nem tudták felszedni. Ennek a lakásnak a tulajdonosa két apró gyerekkel, hat évet várt az otthonra, mely 620 ezer forintba került, és 80 ezer forintot kellett befizetniük. A III. emelet egy plusz két félszobás lakás 707 ezer fo­rintba került, a A fiatalem­ber családjával hét évet a szülőknél lakott. A lakás be­ugrója 180 ezer 600 forint volt, s természetesen erre jönnek még a kölcsönök. És a hibák. A födémpanelek il­lesztésénél két-három centi- méteres az eltérés, a szoba közepén keresztben. amo­lyan kisebb lépcső húzódik. A Rábai 10. III. emelet 12. számú lakás előszobáját a tulajdonos már áttapétázta. A gondok itt is hasonlóak. A Millennium 7. III. eme­let 12. számú lakás egyik szo­bájának ablakát csak úgy lehetett kinyitni, hogy előbb az üveget ki kellett törni. Ép­pen ott jártunk, amikor a második emelet 8. számú la­kás tulajdonosa rohan föl: — Ázik a nagyszobám! — s együtt indulunk le. Olvad­ni nem olvadt, így érthetet­len, hogy honnan került a víz oda. Szemlátomást söté­tül a tapéta. — Egy hete ’ tapétázták át, most megint rámolhatok — kesereg az ifjú hölgy. A Millennium 11. földszint 2. szám alá kopogunk be. 17 fokos a lakás hőmérséklete. — Most kellemes az idő, mert ide süt a nap, ilyenkor felmelegszenek a szobák — magyarázza az asszonyka, majd mutatja a libegő moso­gatót, s azt a konyhaablakot, amelyiknek a nyitásához és zárásához két ember kell: az egyik nyomja, a másik pedig zárja, vagy nyitja. A látottak a rendhagyó la­kógyűlésen önkéntelenül is előttem vannak. Persze, a sornak még nincs vége. A karok sűrűn lendülnek a ma­gasba. Szakállas fiatalember —• szakember lehet, pontosan fogalmaz —: A kazánok 16—17 százalékos túlterhelés­sel üzemelnek, melyeket 8 ezer 500 kalóriás gázra ter­veztek. Ezzel szemben a fel- használásra kerülő gáz fűtő­értéke 9 ezer 328 kalóriás. Ez azt jelenti, hogy a kazán­blokkok túlterheltek, s így hamarabb tönkre is mennek. A javítás pedig bennünket, lakókat érint. De még így sincs meleg, mert a 90 fokos fűtővízzel szemben csupán 60 fokos vizet képesek elő­állítani. wwwww A vitában 41 hozzászóló volt. Hiába igyekeztek in­dulataikat visszafogni, nem tudtak higgadtak maradni. Megértem őket. Különösen akkor, ha a válaszokat hal­lom. Az egyik válaszadó el- ' mondta: — Ezeknek a lakásoknak a fűtését mínuSz 15 Celsius­— Ha kint hidegebb van, akkor nem kell a fűtésért fizetni? — szól közbe valaki. — Szóval, mínusz 15 fokos hőmérsékletre tervezték — folytatja az előbbi, majd el­mondja, hogy e lakások fűté­sénél az egycsöves rendszert alkalmazzák. (Azt az egycsö­ves rendszert, amiről évek­kel ezelőtt bebizonyosodott, hogy nem Vált be!) A DÉLÉP egyik képvise­lője kér szót. Kitérő választ ad. A kártérítéssel kapcso­latban elmondja: lehetőség van rá, de csak a garanciális időszakkal egy időben, az év végén. — Tudjuk, vannak minő­ségi kifogások. így sikerült — tárja szét kezeit. Több megjegyzés repül a levegő­be, majd szót kap a bordó pulóveres lány. — Csak az OTP-nek a ha­vi fizetnivalóm meghaladja a 2 ezer 500 forintot, s ehhez jönnek még az egyéb dol­gok. Én és az egész család eladósodott, hogy lakáshoz jussak. Ha a hibákat a kivi­telezőknek szóba hozzuk, olyan hangnemben és stí­lusban beszélnek velünk, ami az emberi méltóságunk­ban sért. — Szeretném, ha meghall­gatnának — emelkedik szó­lásra a DÉLÉP másik kép­viselője. majd így folytatja: — A fűtés beüzemelése sze­rencsétlen időpontban tör­tént. — Nyáron. — Azt is tudjuk, hogy ez nem a leg­sikerültebb lakótelep — pró­bálja menteni a mundér be­csületét, és idézi a műszaki leírást, melynek lényege: ők a terv szerint készítették el az épületeket, — Tudjuk, hogy a bemérési lehetőségek hiányoznak, s ígérem, a fű­tést beszabályozzuk, de egy­ben kérem önöket, hogy ne nyúljanak hozzá. A többi hiba kijavítására a jövő szombatra és vasárnapra dolgozóinknak túlórát ren­deltünk el. Túlórát annak javítására, amit munkaidőben, tisztes­ségesen kellett volna meg­csinálni. Sehogy sem értem azt. hogy rossz munkáért miért jár bér, többletkere­set? Ismereteim szerint sok olyan munkahely van, ahol a rossz minőséget nem fizetik, sőt, az illető béréből levon­ják. A DÉLÉP Békés megyei leányvállalatánál — úgy tű­nik — a rossz munkát dí­jazzák. S a lakógyűlés végén az újságíró is feltett egy kér­dést a jelenlevőkhöz: — Kérem, emelje fel a ke­zét az, akinek a lakása hi­bátlan. Egyetlen kéz sem lendült a magasba. A jegyzőkönyvet vezette és közreadta:- Szekeres András Vcrasztó Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents