Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

Tervek

a zöldségtermesztésben

iziüUfcfiTcl-----------------1

985. január 22„ kedd

Szabálytalan jegyzőkönyv —126 család nyugalmáért

Készült: Békéscsabán, a Millenniumi lakótelepen.

Jelen vannak: a kivitelező, vagyis a DÉLÉP Békés megyei leányvállalatának, az OTP és a BÉMIBER képviselői, a már eladott 106 lakás tulajdonosának kb. 80 százaléka.

Tárgy: lakógyűlés, melyre a meghívót már öt nappal korábban a bejárati ajtóra kifüggesztették.

(ÉRTESÍTÉS! Tudatom a T. lakókkal, hogy 1985. január 18-án — pénteken — 14 órai kezdettel lakógyűlést tartunk a DÉLÉP ebédlőjében, melyen hivatalos személyek (DÉLÉP,

OTP, beruházók megbízottja is) részt vesznek. Pontos megjelenésre számítok.

Dátum. Tisztelettel: név, közös megbízott.

fok külső hőmérsékletre tervezték. (Derültség!)

Békés megyének kiválóak az adottságai a szántóföldi zöldségtermesztésre. Többek között ezt állapítja meg az a tanulmány, amely az ágazat távlati ökológiai potenciálját vizsgálta. Jelenleg a megyében évente a szántóterület másfél-két százalékán, mintegy 7-8 ezer hektáron termelnek zöldséget. Az elmúlt évi eredményekről és az idei elképzelésekről, tervekről Szabó András megyei főkertész tájékoztatott.

o

Békés megye termesztési sajátosságai a következőkben foglalhatók össze. A feldolgozóipar megjelenése óta — amely a hatvanas évek elejére tehető — az ipari nyersáru megtermelése a legfontosabb feladat. Mindemellett a lakosság friss zöldségfélékkel történő, zavartalan ellátása ad munkát. Vöröshagymát exportálnak is megyénkből. Nem jellemző a térségre a főváros, illetve a nagyobb iparvárosok friss áruval való ellátása. Kismértékben jelentkezik a hajtatott zöldségfélék magánértékesítése is. Évente mintegy 100 ezer tonna a feldolgozó ipar — konzervgyár, hűtőház, ZÖLDÉRT és az ÁFÉSZ-ek — nyersanyag- igénye. Egy évek óta tartó átrendeződés figyelhető meg az ágazatban. Kialakult a nagyüzemekben a jól gépesíthető áruk — zöldborsó, zöldbab, valamint a jól jövedelmező paprika — termelése. A többi zöldségfélét, amelyek kézimunka-igényesek — paradicsom, uborka stb. — zömmel az integrált háztájiban és a kisegítő gazdaságokban termelik meg.

A jelenlegi felvásárlási árak — bár az évek során emelkedtek — nem adnak lehetőséget a műszaki fejlesztésre. A feldolgozó ipar nyersanyagigényének megtermeléséhez ezért állami támogatásra van szükség. A nagyüzemek 1981 óta az állami támogatást pályázat útján nyerhetik el. Megyénkből a Békéscsabai Konzervgyár és a hűtőház is minden évben benyújtja pályázatát. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lehetőségek kihasználásában több gond jelentkezik. Így például a vásárolható igen drága célgépek — amelyek csak az év rövid szakában használhatók — nem mindig felelnek meg a követelményeknek. Kevés a termelő üzemek beruházásra fordítható anyagi ereje is.

o

Az állami támogatások jó részét a zöldborsótermesztésre kapják az üzemek. Nem sikerült azonban még kifejleszteni olyan betakarítógépet, amely valamennyi szempontból megfelelne a követelménynek. Tavaly beruházásra több mint 30 millió forintot kapott a két feldolgozó. A termelő üzemeknek az állami támogatás 40 százalékát juttatták, emellett a gyári fejlesztési alap 40 százalékát adták még át, a fennmaradó 20 százalékot saÉrtékesebb öntvények

A csepeli vas- és acélöntödék- ben az idén elsősorban a piaci munkát erősítik annak érdekében, hogy az elmúlt években telepített modern, nagy termelékenységű gyártórendszer teljes kapacitását ki tudják használni. A* vállalatnál meghonosították a legkorszerűbb öntési technológiákat, ennek során megvalósították a külföldön már elterjedt lemez- és {römbgrafitos öntvénygyártást. A hazai igény azonban éppen az ilyen speciális, értékesebb öntvények iránt visszaesett, mert a feldolgozó ipar nem ismeri kellően az ilyen öntvények alkalmazásának előnyeit, és drágának találta azokat.

A csepeliek ezért rendelés- hiánnyal küszködtek, de rendkívül intenzív piackutatással siját erőből teremtették elő. Megállapítható, hogy a műszaki beruházások hatékonysága nem volt megfelelő.

A kistermelés fejlesztését szolgálja a kedvezményes fóliabeszerzésre, illetve szamócatelepítésre igénybe vehető állami támogatás. Megyénkben az integrált háztáji zöldségtermesztés összehangolását megfelelően látják el a nagyüzemek. A feldolgozó iparban még csak a hűtőház épített ki megfelelő koordinációt, a töbibeknél további javulásra van szükség.

A zöldségtermesztésben felemás helyzet alakult ki az elmúlt esztendőben. Csak a jelentős erőfeszítéseknek köszönhető, hogy összességében mintegy 90 százalékos szinten teljesültek a tervek. Az év eleji felkészülés jó volt. Rekordtermés született zöldborsóból, így összességében mintegy 40—50 százalékkal többet takarítottak be az előirányzottnál. Az aszályos, időjárás következtében a többi növényféleségnél elmaradtak a várttól az eredmények. Az elmúlt évben emelkedett a feldolgozó ipar megyén kívüli felvásárlása, és megközelítette a 20 százalékot. A megyében megfigyelhető a zöldségtermesztési kedv stagnálása.

Tavaly jelentősen nőtt az öntözött terület. Az idén a biztonságosabb termelés indokolja az öntözés további kiterjesztését. Elsősorban az NK—XIV-es csatorna térségében kívánatos növelni a mesterséges csapadékkijuttatást. A feldolgozó ipar idei igénye továbbra is 100 ezer tonna körüli nyersáru. A szerződések azt mutatják, hogy várhatóan ezt a meny- nyiséget a termelők elő tudják állítani.

o

További feladat, hogy mérsékelni kell a megyén kívüli felvásárlást, mivel jelentős szállítási költség is terheli a távolabbról érkező árut. A konzervgyár és a hűtőház ebben az évben is megpályázta az állami támogatást a műszaki háttér további javítására. A háztáji integrációban már tavaly is több új formával próbálkoztak a nagyüzemek. Ezen a területen is keresni kell a mindkét fél érdekét szolgáló megoldásokat.

összefoglalva megállapítható: megyénkben jó lehetőség kínálkozik a szántóföldi zöldségfélék termesztésére.

, A jövőben törekedni kell az ökológiai potenciál mind jobb kihasználására. Több növényféleségnél a technológia megtartásával kedvező időjárás esetén az országos átlagot lényegesen meghaladó hozamok érhetők el.

Ügy vélem, ezeket a lehetőségeket nem szabad kihasználatlanul hagyni a megye nagyüzemeinek és kistermelőinek. Az idei esztendőben egy jó közepes termés esetén a zöldségágazat előbbre léphet, s mindez jó alapot teremthet a VII. ötéves tervi elképzelések kialakításához.

került több exportmegrendelésre szert tenniük. Korábban a gyár egyáltalán nem szállított öntvényeket külföldre — Idei piaci programjukban a termelésnek egynegyede már a határokon kívülre kerül, mégpedig az új gépsorokon készülő értékes cikkekből.

Ügy tűnik, a vállalatnak sikerült túljutni az eladási gondokon, s most a termelési költségek további"" csökkentése -és a minőség javítása érdekében újabb korszerűsítéseket határoztak el. A gyárban régi, megoldatlan gond az öntvénytisztitás, e munkát' segítendő, rövidesen robotokat szereznek be a Csepeli Egyedi Gépgyártól, a szerszámgépgyártól pedig szenzoros vezérlésű, pontos öntvényköszö- rü-gépeket. Ezek a korszerűsítések hamar megtérülnek, hiszen t>z így gyártott termékek minősége számottevően javulhat.

Lassan kúszik előre az óra mutatója. A lakók egymás után érkeznek. Izgalommal, feszültséggel teli a helyiség. Mi is lesz... 14 óra. Feszengve ül mindenki, 10 perccel múlt 2 óra. Az elnökségi asztal mögötti hat szék még üres. Negyed 3-ra megérkeznek a hivatalos személyek. Rajtuk kívül jelen van még 77 lakó — később öten—hatan jönnek. Farkasszemet néz egymással a két tábor.

A 126 lakásos — 20 még eladatlan — társasház közös képviselője köszönti a jelenlevőket, ismerteti a lakógyűlés egyetlen napirendjét: mikor lesz végre gondmentesen lakható a Millenniumi lakótelep átadott 106 lakása?

Átadja a szót a lakóknak.

MHWMMW

Elsőnek a sarokban egy fiatalember keze lendül a magasba. Készült a felszólalásra. Maroknyi jegyzetet szorongat. Indulatosan kezdi:

— Mikorra várható a hibák kijavítása, vagy kártérítés? — szögezi a kérdést az elnökségben ülőkhöz. „Helyes!” — szólnak többen közbe, míg sorolja a hibákat. A nyelve pereg; jegyzetelni is alig lehet. Mondanivalóját időnként iróniával fűszerezi.

— Beköltözés után a csempe egy része lehullott. A le- potyogottakat a mester újra felrakta, ami lötyögött, ahhoz viszont nem nyúlt. A fürdőkád túlfolyója nincs bekötve — „Nálunk sem!” — hallatszik több helyről is. — Nem a konzol tartja a kádat és a fűtőtestet. A mester piros madzaggal kötötte oda. Mikor szóltam, hogy iöí’enek ki megjavítani, jöttek is. Javítottak. Dróttal. Kártérítést kérek, és majd én megcsináltatom! Egyébként kíváncsi vagyok arra: ki adta át, és ki vette át az épületeket? — „Jogos kérdés” — szólnak közbe, s e kérdést többször is feltették. Válasz nélkül maradt.

Bajuszos fiatalember: A

villanykapcsolót nálunk a tapétára ragasztották. Megjavíttattam, 200 forintért. Aztán: a fűtéssel is nagy

gondunk volt és van. Ha hiszik, ha nem, nálunk a radiátor mellett jégcsapok keletkeztek.

Fekete pulóverei férfi: A

DÉLÉP építette, majd eladta az OTP-nek a lakást. Ügy tűnik, ezzel a maga részéről letudott mindent. Még ezt a minősíthetetlen munkát is!

Fehér pulóveres nő: A

konyhában nálunk nem lehet megmaradni, mert akárhogy fűtünk, 11 Celsius-foknál nincs melegebb. ’

Zöld pulóveres asszonyka: Az hogy lehet, hogy az' ajtó nagyobb a toknál? Ha be" akarjuk csukni, nekiveselkedünk, valóságos erőfejlesztő mutatványt kell bemutatnunk.

Barna kabátos férfi: Külön-külön jönnek a szakmák javítani. Szeretném én azt megkérdezni, hogy az éves szabadságunk elég lesz rá?

Pettyes ruhás nő: Mi első osztályú lakásárat fizettünk. A tapétázás egyszerűen olyan, mintha gyerekek rakták volna fel. Én nem hiszem, hogy azt szakmunkások csinálták.

Mitagadás, a lakógyűlés előtt másfél órával jó néhány lakást végigjártam, ,A lakásokat tavaly október második felében adták át, s röviddel ezután be is költöztek a „boldog” tulajdonosok. Ezzel nemcsak az adósságuk nőtt, hanem a gondjuk is. Megint néhány közülük:

A Rábai utca 14. földszint 2-ben a tapéta hólyagos, a csempét a szentlélek tartja, a bejárati ajtó felett lyuk tátong, amit tapétával fedtek le. Ennek az otthonnak az ára 650 ezer forint.. . Ugyanebben a lépcsőházbari a III. emeleten a küszöbök amolyan dobbantódeszkának felelnek meg. A fal és a bejárati ajtó tokja között átfér a kés pengéje, a tapéta tol- dott-foldott, a műanyag padlóról a festékfoltokat nem tudták felszedni. Ennek a lakásnak a tulajdonosa két apró gyerekkel, hat évet várt az otthonra, mely 620 ezer forintba került, és 80 ezer forintot kellett befizetniük. A III. emelet egy plusz két

félszobás lakás 707 ezer forintba került, a A fiatalember családjával hét évet a szülőknél lakott. A lakás beugrója 180 ezer 600 forint volt, s természetesen erre jönnek még a kölcsönök. És a hibák. A födémpanelek illesztésénél két-három centi- méteres az eltérés, a szoba közepén keresztben. amolyan kisebb lépcső húzódik. A Rábai 10. III. emelet 12. számú lakás előszobáját a tulajdonos már áttapétázta. A gondok itt is hasonlóak.

A Millennium 7. III. emelet 12. számú lakás egyik szobájának ablakát csak úgy lehetett kinyitni, hogy előbb az üveget ki kellett törni. Éppen ott jártunk, amikor a második emelet 8. számú lakás tulajdonosa rohan föl:

— Ázik a nagyszobám! — s együtt indulunk le. Olvadni nem olvadt, így érthetetlen, hogy honnan került a víz oda. Szemlátomást sötétül a tapéta.

— Egy hete ’ tapétázták át, most megint rámolhatok — kesereg az ifjú hölgy. A Millennium 11. földszint 2. szám alá kopogunk be. 17 fokos a lakás hőmérséklete.

— Most kellemes az idő, mert ide süt a nap, ilyenkor felmelegszenek a szobák — magyarázza az asszonyka, majd mutatja a libegő mosogatót, s azt a konyhaablakot, amelyiknek a nyitásához és zárásához két ember kell: az egyik nyomja, a másik pedig zárja, vagy nyitja.

A látottak a rendhagyó lakógyűlésen önkéntelenül is előttem vannak. Persze, a sornak még nincs vége. A karok sűrűn lendülnek a magasba.

Szakállas fiatalember —• szakember lehet, pontosan fogalmaz —: A kazánok

16—17 százalékos túlterheléssel üzemelnek, melyeket 8 ezer 500 kalóriás gázra terveztek. Ezzel szemben a fel- használásra kerülő gáz fűtőértéke 9 ezer 328 kalóriás. Ez azt jelenti, hogy a kazánblokkok túlterheltek, s így hamarabb tönkre is mennek. A javítás pedig bennünket, lakókat érint. De még így sincs meleg, mert a 90 fokos fűtővízzel szemben csupán 60 fokos vizet képesek előállítani.

wwwww

A vitában 41 hozzászóló volt. Hiába igyekeztek indulataikat visszafogni, nem tudtak higgadtak maradni. Megértem őket. Különösen akkor, ha a válaszokat hallom.

Az egyik válaszadó el- ' mondta:

— Ezeknek a lakásoknak a fűtését mínuSz 15 Celsius— Ha kint hidegebb van, akkor nem kell a fűtésért fizetni? — szól közbe valaki.

— Szóval, mínusz 15 fokos hőmérsékletre tervezték — folytatja az előbbi, majd elmondja, hogy e lakások fűtésénél az egycsöves rendszert alkalmazzák. (Azt az egycsöves rendszert, amiről évekkel ezelőtt bebizonyosodott, hogy nem Vált be!)

A DÉLÉP egyik képviselője kér szót. Kitérő választ ad. A kártérítéssel kapcsolatban elmondja: lehetőség

van rá, de csak a garanciális időszakkal egy időben, az év végén.

— Tudjuk, vannak minőségi kifogások. így sikerült

— tárja szét kezeit. Több megjegyzés repül a levegőbe, majd szót kap a bordó pulóveres lány.

— Csak az OTP-nek a havi fizetnivalóm meghaladja a 2 ezer 500 forintot, s ehhez jönnek még az egyéb dolgok. Én és az egész család eladósodott, hogy lakáshoz jussak. Ha a hibákat a kivitelezőknek szóba hozzuk, olyan hangnemben és stílusban beszélnek velünk, ami az emberi méltóságunkban sért.

— Szeretném, ha meghallgatnának — emelkedik szólásra a DÉLÉP másik képviselője. majd így folytatja:

— A fűtés beüzemelése szerencsétlen időpontban történt. — Nyáron. — Azt is tudjuk, hogy ez nem a legsikerültebb lakótelep — próbálja menteni a mundér becsületét, és idézi a műszaki leírást, melynek lényege: ők a terv szerint készítették el az épületeket, — Tudjuk, hogy a bemérési lehetőségek hiányoznak, s ígérem, a fűtést beszabályozzuk, de egyben kérem önöket, hogy ne nyúljanak hozzá. A többi hiba kijavítására a jövő szombatra és vasárnapra dolgozóinknak túlórát rendeltünk el.

Túlórát annak javítására, amit munkaidőben, tisztességesen kellett volna megcsinálni. Sehogy sem értem azt. hogy rossz munkáért miért jár bér, többletkereset? Ismereteim szerint sok olyan munkahely van, ahol a rossz minőséget nem fizetik, sőt, az illető béréből levonják. A DÉLÉP Békés megyei leányvállalatánál — úgy tűnik — a rossz munkát díjazzák.

S a lakógyűlés végén az újságíró is feltett egy kérdést a jelenlevőkhöz:

— Kérem, emelje fel a kezét az, akinek a lakása hibátlan.

Egyetlen kéz sem lendült a magasba.

A jegyzőkönyvet vezette és közreadta:- Szekeres András

Vcrasztó Lajos