Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-22 / 17. szám
fl pedagógus írja Új könyvek Életet megélni, kudarcot elviselni Mínusz huszonhárom. Nézem az ablakon át a zúzmarás fát; már kékes kontúrt kapott, mert alkonyodik. Egyi'k ágán négy veréb ül mozdulatlanul, „felfújt” tollruhában. Szorosan, egymással test- és lélekközelben. Melegítik egymást a fajfenntartás ösztönös — az ember számára titokzatos — törvénye szerint. Lehet, hogy reggelre eggyel kevesebben lesznek, mert a leggyengébb lefordul az ágról a jeges hóba és elpusztul...,. de önmagát egyik sem pusztítja el! És mi, emberek? Nincs felhatalmazásom, tehát jogom sem ahhoz, hogy statisztikai adatokban vájkáljak, de megrendítő: hányán kísérelnek meg öngyilkosságot évente hazánkban. S ezeknek kétharmada húsz éven aluli fiatal! Az indítékok között alig találok számomra elfogadhatót. — Tizenhat éves lány. Rosszul felelt az iskolában. Ezért ez egyszer nem engedték el diszkóba. Megmérgezte magát ... Teherbe esett; senkinek sem merte megmondani, a halállal közölte: a sínekre hajtotta fiatal fejét. . . Nálunk igen nagy gondot fordítanak a test edzésére, az izmok fejlesztésére: a lélek, az idegrendszér „állóképességével” alig törődnek. Márpedig, amit elhanyagolnak, az cső-' kött, korcs marad. De hát kik és mikor is tehetnék ezt?! Azt mondják, nálunk már az óvodában az életre nevelnek. Én úgy fogalmaznék, hogy csak részben, inkább a munkára, ami csak része az életnek! Az élet — ha tetszik, ha nem —egyfelől a sikerek és a kudarcok folytonosságának egysége is. Mi csak a sikereket fogadjuk el? Ha kilenc nekirugaszkodás sikeres — az természetes; ha a tizedik kudarc — az bűn?! S itt tolakszik előre az a kérdés: vajon állítjuk-e gyerrrtekeinket olyan feladatok elé, amelyékben a kilenc nekirugaszkodás kudarccal, s csak a tizedik végződik sikerrel. Felkészítjü'k-e őket? Megmagyarázzuk-e, hogy ez is része életüknek? A szülő nem ér rá (kisfiam, az étel a fridzsiderben). Az osztályfőnök hogyan és mit kezdjen negyvenkét tanulójával? örül, ha év végére tudja, kinek mi a neve. . . Pedig valamit csak kellene tenni! Mert ez a gond a szó igazi értelmében életbevágóan fontos! Közösen, akár a legszűkebb közösségben lehet elkezdeni. Legyen ereje a szülőknek a hét végeken fölfedezni, hogy gyermekei is vannak. Ne az anyagiak hajszolásában, hanem gyermekeiben keresse az élet értelmét. Ne szolgája, hanem partnere legyen gyermekének! Nevelje belé, szoktassa hozzá, hogy bizony az életet megélni nehéz; a kudarcot, .kudarcokat elviselni még nehezebb. De mindig van lehetőség az újrakezdéshez is! Ne hagyjuk magukra utódainkat, edzzük, erősítsük őket. . . ! Solohov tragikus hősének egész családját kiirtja a háború — mégis újra kezdi az életét. Nem egyedül ... Az öreg halász többé már nem fogja meg a szimbolikus nagy halat, mert a mellében is megpattant valami. Mégis, újra ki akar menni a végtelen tengerre. Ö sem egyedül .. . A diszkó miatt. .. ; egy sikertelen vizsga miatt, élet helyett a halált?! — Nein szoktak hozzá a kudarcok elviseléséhez, ezért roppantak össze az elsőnél. Meg talán azért is, mert magúkra maradtak. A négy veréb a zúzmarás ágon szorosan, test- és lélekközelben melegíti egymást . . . Ternyák Ferenc Sillyc Gáborról, az utolsó ha.jclúkápitányról nevezték el Hajdúböszörménynek az óév utolsó napjaiban átadott új művelődési központját. Az intézményt-Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a város híres iskolájának egykori diákja avatta fel (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Hegedűs Géza: Egy jól nevelt fiatalember felkészül A memoárok, a személyes jellegű visszaemlékezések korát éljük. Soha ennyi nem jelent meg a könyvpiacon — kapósak is —, és ez bizonyára nem véletlen. Írók, költők, politikusok, katonák fognak tollat, hogy életük történetét leírják, nyilván, közéleti kényszer hatása alatt. Az életút történelmi, társadalmi fátylat lebbent fel, kibontakozik belőle keserves, megrendülé- .sekkel teli századunk, melybe az egyéni élet, annak fej-' lődése beleágyazódott, és attól elválaszthatatlan. A művek jellegében azonban —, hogy ki, mire teszi a hangsúlyt —, különbségek vannak. Akad olyan, amelynek olvastán azt hiszi az ember, hogy az idős szerző annak idején és hosszú évtizedeken keresztül percre följegyezte, mikor hová lépett be, és kivel mit beszélt. Hegedűs Géza, 80 könyv és 200 hangjáték írója, egyetemi és főiskolai tanár nem ebbe a típusba tartozik. Ö elgondolkozik a múlton és elmeséli a család, a történelem és irodalom bűvkörében élt élményeit és összefüggéseit. E kötetben abból is a gyermek- és kamaszéveket. fiatalságát. Felkészülését a felnőtt, önálló élethez, amelyben mindent elért, amire áhítozott, és ami boldogságot jelentett a számára. Mert lehet-e nagyobb boldogság, annál, ha valaki azt csinálhatja, amit szeret, az a munkája, ami örömet és élvezetet szerez. Ezt befolyásolhatják időnként véletlenek, alapjait viszont bizonyos dolgok eleve meghatározzak : az ember képessége, tehetsége, természete, neveltetése, szellemi tápláléka. Jelen esetben ezek szerencsés találkozásának műve maga az író és egész élete. Kettőt nézzünk -meg közülük. s mindjárt a szülői házat, a kulturált körülményeket nyújtó középpolgár családot, melyben a két testvér a legtöbbet kapta: az előítéletmentes, meleg, szeretetteljes légkört. A meghittség és gyermekszeretet nem a mindent ráhagyást jelentette, emberi, erkölcsi, viselkedési normákat szabott meg, s bár nevelés terén ösztönös volt, jó nevelést eredményezett. Felejthetetlenül jó volt ebben a családban élni, s egy életre maghatározó, s nemcsak érzelmileg, mivel itt értéke volt a műveltségnek, az ebben állandóan többre törekvő gyermek, majd kamasz a lehetőségeken kívül biztatást is kapott, hiszen az iskolai sikereket a család sajátjaként élte meg. S a sok kötetes házi könyvtár tovább gyarapodott a csillapíthatatlan olvasáséhség kielégítésére-vett, ajándékozott művek sorával, s azok még tovább fokozták az érdeklődést, és a szellemi élvezetet. A könyvek, az olvasás — a szenvedélyig fokozva egészen kicsi korától — a másik meghatározó tényezője a szerző életének. A meséktől kezdve szinte mindent elolvas, mindig pár évvel megelőzve korosztályát. Elbűvölik a Verne-könyvek, az indiánregények, a népszerű történelmi művek, majd örök szerelme: Jókai. És így tovább a magyar és világ- irodalom legjobbjai az ókortól egészen a modernekig, s a történelmi és filozófiai művekig. A könyvek gyönyörűséget nyújtanak, tudást adnak, s egyre újabb igényt keltenek. És még sorsdöntők is: kijelölik a pályát, melyhez az utat az is- kolaix tanulás egyengeti. Méglíozzá látványosan. Hegedűs Géza ugyanis az a fajta diák volt, akinek az iskola — az elemitől az egyetemig —: diadalút. Nemcsak szeret tanulni, de boldog, ha brillírozhat a tudásával. S ha ez még sikeres irodalmi próbálkozásokkal is jár, minden iskola örömmel méltányolja. Ezt tette a Markó utcai gimnázium — a Berzsenyi — is, mely .falán a legtöbbet nyújtotta szellemi fejlődéséhez. Híresen magas követelményével, kiváló tanári karával, és az abból is kiemelkedő Vajthó Lászlóval, a század egyik legnagyobb magyar pedagógusával az élen. De versenyre ösztönözték az olyan osztálytársak is, mint Rónai Mihály András és Szalui Sándor. Múlhatatlan — írja — a gimnázium hatása, s ebben annak is szerepe van, hogy nyolc . osztályon keresztül, tíz évtől tizennyolcig nevelte növendékeit, akik gyermekből itt váltak érett ifjúvá. Ez a könyv a család, a szülői szeretet, az olvasás és az iskola dicsérete. Az a lelki és szellemi fejlődésrajz pedig, amit derűs lélekkel és őszintén vizsgálódva az író elénk tár: lebilincselő és tanulságos. A korkép nemkülönben. S az. hogy egy-egy kiemelkedő. meghatározó esemény kapcsán hol a múltba, hol meg a jövőbe kalandozik az emlékezés, teljesebbé teszi a mondandót, és szaporítja ismereteinket. S nem utolsósorban: mint minden munkája a szerzőnek. ez a könyve is elejétől végéig érdékes és szórakoztató. (Szépirodalmi Könyvkiadó) Vass Márta KÉPERNYŐ Az elmúlt heti televízióműsor sok-sok szabad idővel örvendeztette meg nézőit. Tíz órakor kedvesen elköszönt a bájos bemondónő, s mi nézhettük a beszürkült képernyőt, mindaddig, míg fel nem ocsúdtunk. Hogy aztán ki mivel töltötte az időt? Ismerőseim között végzett mini-közvéle- ménykutatásom szerint igen kevesen fejezték be ezzel a napot. Olvasás, mosás, cipőtisztítás, sőt, még házastárssal folytatott beszélgetés is szerepelt a programban. S ha ez a kényszerű tv-szünet energiamegtakarítást nem is eredményezett, bizonyára jót tett a családi életnek. Csak azt sajnálom, hogy megvásároltam (immár felemelt áron) a televízióújságot, hiszen úgysem sok hasznát vettem. Leginkább a szombat-vasárnap délelőtti gyermekműsorok elmaradását fájlalom. Nem hiszem, hogy az a néhány óra, amely a kicsik számára hozzátartozik a hétvége ünnepi hangulatához, olyan nagy energiaveszteséget okozott volna. No de kaptunk, amit kaptunk. Azért akadtak figyelemreméltó műsorok a megkurtított műsoridőben is. Például a péntek esti Új reflektor magazin, amely formájában, de főként tartalmában kétségkívül megfelel az aktuális, közéleti riportműsorok kritériumának. Kicsit hasonlítható A Hét-hez, persze, belpolitikai jelleggel, s keretei közé kisebb kaliberű események is beférnek. Tekinthetjük akár A Hét „kistestvérének”, hiszen szerkezetében is hasonló: fajsúlyosabb témával kezd (például most a szakszervezetek és a gazdaságirányítás reformjáról adott elsőként képet), majd fokozatosan „könnyebb” témákra tér át: textilipari gondok, munkavédelmi ellenőrzés, kulturális riportok. Ilkei Csaba, a felelős szerkesztő és műsorvezető rutinnal és intelligenciával uralja a műsort, s irányítja munkatársait, akik közül páran még láthatóan kevés tévés tapasztalattal rendelkeznek. A műsor időbeosztása nem tűnik kiaknázottnak. Hasonló érzésem volt a szombat esti Diagnózis című műsor megtekintése után is. Egyetlen témakör körül mozgott a műsorvezető-szerkesztő, Csurgay Judit: a téli meghűléses betegségekről kívánt képet adni, természetesen azzal a célzattal, hogy hasznos tanácsokkal lássa el a nézőt. Valóban tömegeket érdeklő a téma, hisz egyre többet hallunk az influenzás szövődményekről, amelyek nemegyszer vezetnek halálhoz. Bár a Diagnózis nem esett abba a hibába, hogy szerény ismereteinket ellentmondásos képpel zavarja, ám a következetességre, közérthetőségre való görcsös törekvés kissé semmitmondóvá tette a műsort. A riporter jótanácsokat adó „doktor bácsikat” szólaltatott meg, akik végül is semmivel sem mondtak többet, mint amit már eddig is tudott a betegség természetéről minden ember, akinek a vírushoz valaha köze volt. Egy jellemző mondat a műsorból, amely azt a tévhitet sugallja, mintha az orvostudomány erről annyit tudna, mint, mondjuk tíz évvel ezelőtt: „A meghűléses beteg, jó, ha fekszik egy-két napot. De ha ezt nem teszi, hat nap alatt amúgy is átesik a betegségen ...” Turay Ida számomra eddig a magyar filmművészet egyik legellenszenvesebb egyénisége volt. Nehezen viseltem el elnyújtott, nyávogó hangját, affektáló modorát. És íme, vasárnap este, a Mestersége: színész című sorozat vetítésekor teljesen megváltozott róla a véleményem. Egy hetven év körüli, de rendkívül fiatalos, rokonszenves hölgy jelent meg előttem a képernyőn. Tekintetéből az őszinte, még mindig kislányos kedvességen és naivitáson túl sugárzott az emberekbe vetett hit. Mint e sorozat szereplői, ő is főként pályájáról beszélt: arról, hogyan érett gyereksztárból igazi színésznővé. Magánélete, mely hivatása része volt, csupán .át-átcsillant mértéktartó önvallomásán. Olyan emberrel tölthettük el ezt a hatvan percet, akinek élete egy a magyar színház- és filmművészet történetével, s aki mégis egyszerű házigazdaként cseveg velünk, fölragyogtatva jóindulatát, s nem titkolva bájos humorát. Talán konzervatív vagyok, de zavart, hogy beszélgetőpartnere, Molnár Gál Péter végig „paraván” mögött maradt. Sokkal szimpatikusabb számomra a Vitray-féle diskurzus: a bensőséges hangulatot csak- fokozza a kérdező képi jelenléte. Ez esetben gyakran spontán kérdéseket tett fel a láthatatlan riporter, aki néha bizony majd hogy nem dadogott. Ha ezt „láthatóan” teszi, eszembe sem jut, hogy felrójam neki. Hisz rég rossz lenne, ha egy portréműsorban gépies, előre megfogalmazott kérdésekre kellene válaszolnia a riportalanynak, aki ez esetben nem tudná mégoly rokonszenves lényével sem áthidalni a műsor merevségét. — ffuhucz — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Nefelejcs. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.51: Üj Melódia-lemezeinkből. 11.37: Wilhelm Meister tanulóévei. 10. 12.45: A Rádió Dalszínháza. 13.28: Népdalok, néptáncok. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Dzsesszmelódiák. 15.00: Arcképek a cseh irodalomból. 15.18: Alfred Deller Purcell-áriá- kat énekel. 15.38: Daloló, muzsikáló tájak. 16.05: A Nyitnikék postája. 17.00: Világablak. 17.30: Filmzene. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Gondolat. 20.00: Nótacsokor, csárdáscsokor. 20.38: A Rádiózenekar története. 21.30: Ami a számok mögött van. 22.20 : Tíz perc külpolitika. 22.30: Kórusok. 22.50: Egy képviselő estéi. 23.00: Folklór és történeti hagyomány a romániai magyar zeneszerzők műveiben - n/i23.39: Két Handel-szonáta. 0.10: Jessonda. Részletek Spohr operájából. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Fúvószene táncritmusban. 12.30: Cigánydalok, csárdások. 13.05: Pophullám. 14.00: Martin János énekel. 14.15: Zenés játékokból. 14.40: Hangos szótár. .15.05: A Berki Team .Igazi paradicsom” című lemezéről. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Legkedvesebb verseiből válogat Berek Kati. 20.22: Barangolás régi hanglemezek között. 20.42: Hangszeres népzene. 21.05: Az aranyszamár — 2. 21.44: Elvis Presley összes felvételei. XXXII/4. 22.43: Népi zene. 23.20: Bástyasétány 77. Részletek Eisemann Mihály—Dalos László operettjéből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.05: A kiállítótermek programjából. 9.08: Csajkovszkij operáiból. 9.40: Zenekari muzsika. 10,45: Siegfried May zenekarának' felvételeiből. 11.10: Operettkettősök. 11.44: Itzhak Perlman hegedül, Vladimir Askenazi zongorázik. 12.45: Külpolitikai könyvespolc. 13.05: Szavalóverseny. 14.05: A Svéd Rádió énekkarának hangversenye. 15.18: Kátai Zoltán énekel.- 15.30: Zenei Tükör. 16.00: Otelló. Részletek Verdi operájából. 17.00: Két keréken Magyarországon. 17.30: Berlioz: Te Deum. 18.18: Fúvószene. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: Muzsikáló természet. 19.40: A Magyar Rádió hangversenysorozata — V/l. 20.25: Egy pálya vonzásában. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.30: Szimfonikus táncok. 21.45: Operaáriák. 22.25: Latin-Amerika irodalma. 22.50: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Bay City Roller együttes slágereiből. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. ' 17.45: Üzemi lapszemle. 17.50: Benkő László játszik szintetizátoron. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Bonni Tyler felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TY, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. 16.20: Hírek. 16.35: TV-BASIC tanfolyam. XVI/I. Alapok, (ism.) 17.05: A Szerengeti Nemzeti Park. Finn rövidfilm. 17.30: Északi Sí Világbajnokság. 15 km-es férfi sífutás. Közvetítés Seefeldből. 18.15: Képújság. 18.20: Tömegsport. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Forró szél. Xy*7. 21.00: Stúdió ’85. 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz. II. MŰSOR 18.15: A bohóc és a macska. Szovjet cirkuszfilm. (ism.) 18.45: Képújság. 18.50: Fülep Lajos. Portréfilpi. (ism.) 20.00: Beszélgetés az operáról. Bozzay Attila: Csongor és Tünde. ,-:V ,:*» 20.40: A múlt nyomában. Kelták a Kárpát medencében. Csehszlovák rövidfilm. (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Pillangók. Norvég rövidfilm. 21.50: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: A nemzet akarata. Színmű. 21.35: Beszélő tények. 21.50: Tv-híradó. BELGRÁp, I. MŰSOR 9.00: Téli művelődési műsor. 10.00: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 15.45: Videooldalak. 15.55: Északi sívilágbajnokság — sífutás. 16.40: Északi sívilágbajnokság — síugrások. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tudomány. 18.45: Kérték — nézzék . . . 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai műsor. 20.50 : Lottóhúzás. 20.55: Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Népszerű-tudományos sorozat. (ism.), 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szórakoztató műsor. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumműsor. 21.50: Könyvek és eszmék. SZÍNHÁZ 1985. január 22-én, kedden 19 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Déryné-bérlet 23-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán : A LEGBÁTRABB GYÁVA Toldi Miklós-bérlet 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PÁR Katona-bérlet MOZI Békés Bástya: 4-kor: öklök és koponyák, 6 és 8-kor: Lady Chatterley szeretője. Békéscsaba Szabadság: 4-kor: Hiúz a vadászösvényen, de. 10, 6 és 8-kor: Ki kém, ki nem kém. Békéscsaba Terv: fél 6-kor:Esz- mélés, fél 8-kor: A karatézó Cobra visszatér. Gyula Erkel: fél 6-kor: Törvénysértők, fél 8-kor: Helga és Michael. Gyula Petőfi: 3-kor: Csizmás kandúr, 5 és 7-kor: Kisvárosi fojtogató. Orosháza Partizán: Nehéz fiúk. Szeghalom Ady: Atlantic City.
