Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

fl pedagógus írja Új könyvek Életet megélni, kudarcot elviselni Mínusz huszonhárom. Nézem az ablakon át a zúzmarás fát; már kékes kontúrt kapott, mert alkonyodik. Egyi'k ágán négy veréb ül mozdulatlanul, „felfújt” tollruhában. Szoro­san, egymással test- és lélekközelben. Melegítik egymást a fajfenntartás ösztönös — az ember számára titokzatos — törvénye szerint. Lehet, hogy reggelre eggyel kevesebben lesznek, mert a leggyengébb lefordul az ágról a jeges hó­ba és elpusztul...,. de önmagát egyik sem pusztítja el! És mi, emberek? Nincs felhatalmazásom, tehát jogom sem ahhoz, hogy statisztikai adatokban vájkáljak, de megrendí­tő: hányán kísérelnek meg öngyilkosságot évente hazánk­ban. S ezeknek kétharmada húsz éven aluli fiatal! Az in­dítékok között alig találok számomra elfogadhatót. — Tizenhat éves lány. Rosszul felelt az iskolában. Ezért ez egyszer nem engedték el diszkóba. Megmérgezte ma­gát ... Teherbe esett; senkinek sem merte megmondani, a halál­lal közölte: a sínekre hajtotta fiatal fejét. . . Nálunk igen nagy gondot fordítanak a test edzésére, az izmok fejlesztésére: a lélek, az idegrendszér „állóképessé­gével” alig törődnek. Márpedig, amit elhanyagolnak, az cső-' kött, korcs marad. De hát kik és mikor is tehetnék ezt?! Azt mondják, nálunk már az óvodában az életre nevelnek. Én úgy fogalmaznék, hogy csak részben, inkább a munkára, ami csak része az életnek! Az élet — ha tetszik, ha nem —egyfelől a sikerek és a kudarcok folytonosságának egy­sége is. Mi csak a sikereket fogadjuk el? Ha kilenc neki­rugaszkodás sikeres — az természetes; ha a tizedik kudarc — az bűn?! S itt tolakszik előre az a kérdés: vajon állít­juk-e gyerrrtekeinket olyan feladatok elé, amelyékben a ki­lenc nekirugaszkodás kudarccal, s csak a tizedik végződik sikerrel. Felkészítjü'k-e őket? Megmagyarázzuk-e, hogy ez is része életüknek? A szülő nem ér rá (kisfiam, az étel a fridzsiderben). Az osztályfőnök hogyan és mit kezdjen negyvenkét tanulójá­val? örül, ha év végére tudja, kinek mi a neve. . . Pedig valamit csak kellene tenni! Mert ez a gond a szó igazi értelmében életbevágóan fontos! Közösen, akár a leg­szűkebb közösségben lehet elkezdeni. Legyen ereje a szü­lőknek a hét végeken fölfedezni, hogy gyermekei is vannak. Ne az anyagiak hajszolásában, hanem gyermekeiben keres­se az élet értelmét. Ne szolgája, hanem partnere legyen gyermekének! Nevelje belé, szoktassa hozzá, hogy bizony az életet megélni nehéz; a kudarcot, .kudarcokat elviselni még nehezebb. De mindig van lehetőség az újrakezdéshez is! Ne hagyjuk magukra utódainkat, edzzük, erősítsük őket. . . ! Solohov tragikus hősének egész családját kiirtja a háború — mégis újra kezdi az életét. Nem egyedül ... Az öreg halász többé már nem fogja meg a szimbolikus nagy halat, mert a mellében is megpattant valami. Mégis, újra ki akar menni a végtelen tengerre. Ö sem egyedül .. . A diszkó miatt. .. ; egy sikertelen vizsga miatt, élet he­lyett a halált?! — Nein szoktak hozzá a kudarcok elviselé­séhez, ezért roppantak össze az elsőnél. Meg talán azért is, mert magúkra maradtak. A négy veréb a zúzmarás ágon szorosan, test- és lélek­közelben melegíti egymást . . . Ternyák Ferenc Sillyc Gáborról, az utolsó ha.jclúkápitányról nevezték el Haj­dúböszörménynek az óév utolsó napjaiban átadott új mű­velődési központját. Az intézményt-Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a város híres iskolájának egykori diákja avat­ta fel (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Hegedűs Géza: Egy jól nevelt fiatalember felkészül A memoárok, a szemé­lyes jellegű visszaemlékezé­sek korát éljük. Soha ennyi nem jelent meg a könyvpia­con — kapósak is —, és ez bizonyára nem véletlen. Írók, költők, politikusok, ka­tonák fognak tollat, hogy életük történetét leírják, nyilván, közéleti kényszer hatása alatt. Az életút tör­ténelmi, társadalmi fátylat lebbent fel, kibontakozik be­lőle keserves, megrendülé- .sekkel teli századunk, mely­be az egyéni élet, annak fej-' lődése beleágyazódott, és at­tól elválaszthatatlan. A mű­vek jellegében azonban —, hogy ki, mire teszi a hang­súlyt —, különbségek van­nak. Akad olyan, amelynek olvastán azt hiszi az ember, hogy az idős szerző annak idején és hosszú évtizedeken keresztül percre följegyezte, mikor hová lépett be, és ki­vel mit beszélt. Hegedűs Géza, 80 könyv és 200 hangjáték írója, egyete­mi és főiskolai tanár nem ebbe a típusba tartozik. Ö elgondolkozik a múlton és elmeséli a család, a történe­lem és irodalom bűvkörében élt élményeit és összefüggé­seit. E kötetben abból is a gyermek- és kamaszéveket. fiatalságát. Felkészülését a felnőtt, önálló élethez, amelyben mindent elért, amire áhítozott, és ami bol­dogságot jelentett a számá­ra. Mert lehet-e nagyobb boldogság, annál, ha valaki azt csinálhatja, amit szeret, az a munkája, ami örömet és élvezetet szerez. Ezt befo­lyásolhatják időnként vélet­lenek, alapjait viszont bizo­nyos dolgok eleve meghatá­rozzak : az ember képessége, tehetsége, természete, nevel­tetése, szellemi tápláléka. Je­len esetben ezek szerencsés találkozásának műve maga az író és egész élete. Kettőt nézzünk -meg közü­lük. s mindjárt a szülői há­zat, a kulturált körülménye­ket nyújtó középpolgár csa­ládot, melyben a két testvér a legtöbbet kapta: az előíté­letmentes, meleg, szeretettel­jes légkört. A meghittség és gyermekszeretet nem a min­dent ráhagyást jelentette, emberi, erkölcsi, viselkedési normákat szabott meg, s bár nevelés terén ösztönös volt, jó nevelést eredményezett. Felejthetetlenül jó volt eb­ben a családban élni, s egy életre maghatározó, s nem­csak érzelmileg, mivel itt értéke volt a műveltségnek, az ebben állandóan többre törekvő gyermek, majd ka­masz a lehetőségeken kívül biztatást is kapott, hiszen az iskolai sikereket a család sa­játjaként élte meg. S a sok kötetes házi könyvtár tovább gyarapodott a csillapíthatat­lan olvasáséhség kielégítésé­re-vett, ajándékozott művek sorával, s azok még tovább fokozták az érdeklődést, és a szellemi élvezetet. A könyvek, az olvasás — a szenvedélyig fokozva egé­szen kicsi korától — a má­sik meghatározó tényezője a szerző életének. A meséktől kezdve szinte mindent elol­vas, mindig pár évvel meg­előzve korosztályát. Elbűvö­lik a Verne-könyvek, az in­diánregények, a népszerű történelmi művek, majd örök szerelme: Jókai. És így tovább a magyar és világ- irodalom legjobbjai az ókor­tól egészen a modernekig, s a történelmi és filozófiai művekig. A könyvek gyö­nyörűséget nyújtanak, tu­dást adnak, s egyre újabb igényt keltenek. És még sorsdöntők is: kijelölik a pá­lyát, melyhez az utat az is- kolaix tanulás egyengeti. Méglíozzá látványosan. Hegedűs Géza ugyanis az a fajta diák volt, akinek az iskola — az elemitől az egyetemig —: diadalút. Nem­csak szeret tanulni, de bol­dog, ha brillírozhat a tudá­sával. S ha ez még sikeres irodalmi próbálkozásokkal is jár, minden iskola örömmel méltányolja. Ezt tette a Markó utcai gimnázium — a Berzsenyi — is, mely .falán a legtöbbet nyújtotta szelle­mi fejlődéséhez. Híresen ma­gas követelményével, kiváló tanári karával, és az abból is kiemelkedő Vajthó László­val, a század egyik legna­gyobb magyar pedagógusá­val az élen. De versenyre ösztönözték az olyan osztály­társak is, mint Rónai Mi­hály András és Szalui Sán­dor. Múlhatatlan — írja — a gimnázium hatása, s ebben annak is szerepe van, hogy nyolc . osztályon keresztül, tíz évtől tizennyolcig nevelte növendékeit, akik gyermek­ből itt váltak érett ifjúvá. Ez a könyv a család, a szü­lői szeretet, az olvasás és az iskola dicsérete. Az a lelki és szellemi fejlődésrajz pe­dig, amit derűs lélekkel és őszintén vizsgálódva az író elénk tár: lebilincselő és ta­nulságos. A korkép nemkü­lönben. S az. hogy egy-egy kiemelkedő. meghatározó esemény kapcsán hol a múltba, hol meg a jövőbe kalandozik az emlékezés, tel­jesebbé teszi a mondandót, és szaporítja ismereteinket. S nem utolsósorban: mint minden munkája a szerző­nek. ez a könyve is elejétől végéig érdékes és szórakoz­tató. (Szépirodalmi Könyvkiadó) Vass Márta KÉPERNYŐ Az elmúlt heti televízióműsor sok-sok szabad idővel ör­vendeztette meg nézőit. Tíz órakor kedvesen elköszönt a bá­jos bemondónő, s mi nézhettük a beszürkült képernyőt, mindaddig, míg fel nem ocsúdtunk. Hogy aztán ki mivel töltötte az időt? Ismerőseim között végzett mini-közvéle- ménykutatásom szerint igen kevesen fejezték be ezzel a na­pot. Olvasás, mosás, cipőtisztítás, sőt, még házastárssal foly­tatott beszélgetés is szerepelt a programban. S ha ez a kényszerű tv-szünet energiamegtakarítást nem is eredmé­nyezett, bizonyára jót tett a családi életnek. Csak azt saj­nálom, hogy megvásároltam (immár felemelt áron) a tele­vízióújságot, hiszen úgysem sok hasznát vettem. Leginkább a szombat-vasárnap délelőtti gyermekműsorok elmaradását fájlalom. Nem hiszem, hogy az a néhány óra, amely a kicsik számára hozzátartozik a hétvége ünnepi hangulatához, olyan nagy energiaveszteséget okozott volna. No de kaptunk, amit kaptunk. Azért akadtak figyelemre­méltó műsorok a megkurtított műsoridőben is. Például a péntek esti Új reflektor magazin, amely formájában, de főként tar­talmában kétségkívül megfelel az aktuális, közéleti riport­műsorok kritériumának. Kicsit hasonlítható A Hét-hez, per­sze, belpolitikai jelleggel, s keretei közé kisebb kaliberű ese­mények is beférnek. Tekinthetjük akár A Hét „kistestvéré­nek”, hiszen szerkezetében is hasonló: fajsúlyosabb témá­val kezd (például most a szakszervezetek és a gazdaságirá­nyítás reformjáról adott elsőként képet), majd fokozatosan „könnyebb” témákra tér át: textilipari gondok, munkavé­delmi ellenőrzés, kulturális riportok. Ilkei Csaba, a felelős szerkesztő és műsorvezető rutinnal és intelligenciával uralja a műsort, s irányítja munkatársait, akik közül páran még láthatóan kevés tévés tapasztalattal rendelkeznek. A műsor időbeosztása nem tűnik kiaknázottnak. Hasonló érzésem volt a szombat esti Diagnózis című műsor megtekintése után is. Egyetlen té­makör körül mozgott a műsorvezető-szerkesztő, Csurgay Ju­dit: a téli meghűléses betegségekről kívánt képet adni, ter­mészetesen azzal a célzattal, hogy hasznos tanácsokkal lás­sa el a nézőt. Valóban tömegeket érdeklő a téma, hisz egy­re többet hallunk az influenzás szövődményekről, amelyek nemegyszer vezetnek halálhoz. Bár a Diagnózis nem esett abba a hibába, hogy szerény ismereteinket ellentmondásos képpel zavarja, ám a következetességre, közérthetőségre való görcsös törekvés kissé semmitmondóvá tette a műsort. A riporter jótanácsokat adó „doktor bácsikat” szólaltatott meg, akik végül is semmivel sem mondtak többet, mint amit már eddig is tudott a betegség természetéről minden ember, akinek a vírushoz valaha köze volt. Egy jellemző mondat a műsorból, amely azt a tévhitet sugallja, mintha az orvostudomány erről annyit tudna, mint, mondjuk tíz évvel ezelőtt: „A meghűléses beteg, jó, ha fekszik egy-két napot. De ha ezt nem teszi, hat nap alatt amúgy is átesik a betegségen ...” Turay Ida számomra eddig a magyar filmművészet egyik legellenszenvesebb egyénisége volt. Nehezen viseltem el el­nyújtott, nyávogó hangját, affektáló modorát. És íme, va­sárnap este, a Mestersége: színész című sorozat vetítésekor teljesen megváltozott róla a véleményem. Egy hetven év kö­rüli, de rendkívül fiatalos, rokonszenves hölgy jelent meg előttem a képernyőn. Tekintetéből az őszinte, még mindig kislányos kedvességen és naivitáson túl sugárzott az embe­rekbe vetett hit. Mint e sorozat szereplői, ő is főként pályájáról beszélt: arról, hogyan érett gyereksztárból igazi színésznővé. Magán­élete, mely hivatása része volt, csupán .át-átcsillant mérték­tartó önvallomásán. Olyan emberrel tölthettük el ezt a hat­van percet, akinek élete egy a magyar színház- és filmmű­vészet történetével, s aki mégis egyszerű házigazdaként cseveg velünk, fölragyogtatva jóindulatát, s nem titkolva bájos humorát. Talán konzervatív vagyok, de zavart, hogy beszélgetőpart­nere, Molnár Gál Péter végig „paraván” mögött maradt. Sokkal szimpatikusabb számomra a Vitray-féle diskurzus: a bensőséges hangulatot csak- fokozza a kérdező képi jelenlé­te. Ez esetben gyakran spontán kérdéseket tett fel a látha­tatlan riporter, aki néha bizony majd hogy nem dadogott. Ha ezt „láthatóan” teszi, eszembe sem jut, hogy felrójam neki. Hisz rég rossz lenne, ha egy portréműsorban gépies, előre megfogalmazott kérdésekre kellene válaszolnia a ri­portalanynak, aki ez esetben nem tudná mégoly rokonszen­ves lényével sem áthidalni a műsor merevségét. — ffuhucz — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Nefelejcs. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.51: Üj Melódia-lemezeinkből. 11.37: Wilhelm Meister tanuló­évei. 10. 12.45: A Rádió Dalszínháza. 13.28: Népdalok, néptáncok. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Dzsesszmelódiák. 15.00: Arcképek a cseh iroda­lomból. 15.18: Alfred Deller Purcell-áriá- kat énekel. 15.38: Daloló, muzsikáló tájak. 16.05: A Nyitnikék postája. 17.00: Világablak. 17.30: Filmzene. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Gondolat. 20.00: Nótacsokor, csárdáscsokor. 20.38: A Rádiózenekar története. 21.30: Ami a számok mögött van. 22.20 : Tíz perc külpolitika. 22.30: Kórusok. 22.50: Egy képviselő estéi. 23.00: Folklór és történeti ha­gyomány a romániai ma­gyar zeneszerzők művei­ben - n/i­23.39: Két Handel-szonáta. 0.10: Jessonda. Részletek Spohr operájából. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Fúvószene táncritmusban. 12.30: Cigánydalok, csárdások. 13.05: Pophullám. 14.00: Martin János énekel. 14.15: Zenés játékokból. 14.40: Hangos szótár. .15.05: A Berki Team .Igazi pa­radicsom” című lemezéről. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Legkedvesebb verseiből válogat Berek Kati. 20.22: Barangolás régi hangleme­zek között. 20.42: Hangszeres népzene. 21.05: Az aranyszamár — 2. 21.44: Elvis Presley összes fel­vételei. XXXII/4. 22.43: Népi zene. 23.20: Bástyasétány 77. Részletek Eisemann Mihály—Dalos László operettjéből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.05: A kiállítótermek program­jából. 9.08: Csajkovszkij operáiból. 9.40: Zenekari muzsika. 10,45: Siegfried May zenekará­nak' felvételeiből. 11.10: Operettkettősök. 11.44: Itzhak Perlman hegedül, Vladimir Askenazi zongo­rázik. 12.45: Külpolitikai könyvespolc. 13.05: Szavalóverseny. 14.05: A Svéd Rádió énekkará­nak hangversenye. 15.18: Kátai Zoltán énekel.- 15.30: Zenei Tükör. 16.00: Otelló. Részletek Verdi operájából. 17.00: Két keréken Magyarorszá­gon. 17.30: Berlioz: Te Deum. 18.18: Fúvószene. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: Muzsikáló természet. 19.40: A Magyar Rádió hangver­senysorozata — V/l. 20.25: Egy pálya vonzásában. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.30: Szimfonikus táncok. 21.45: Operaáriák. 22.25: Latin-Amerika irodalma. 22.50: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Bay City Roller együt­tes slágereiből. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. ' 17.45: Üzemi lapszemle. 17.50: Benkő László játszik szin­tetizátoron. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Bonni Tyler felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TY, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. 16.20: Hírek. 16.35: TV-BASIC tanfolyam. XVI/I. Alapok, (ism.) 17.05: A Szerengeti Nemzeti Park. Finn rövidfilm. 17.30: Északi Sí Világbajnokság. 15 km-es férfi sífutás. Közvetítés Seefeldből. 18.15: Képújság. 18.20: Tömegsport. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Forró szél. Xy*7. 21.00: Stúdió ’85. 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz. II. MŰSOR 18.15: A bohóc és a macska. Szovjet cirkuszfilm. (ism.) 18.45: Képújság. 18.50: Fülep Lajos. Portréfilpi. (ism.) 20.00: Beszélgetés az operáról. Bozzay Attila: Csongor és Tünde. ,-:V ,:*» 20.40: A múlt nyomában. Kelták a Kárpát medencé­ben. Csehszlovák rövidfilm. (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Pillangók. Norvég rövid­film. 21.50: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: A nemzet akarata. Szín­mű. 21.35: Beszélő tények. 21.50: Tv-híradó. BELGRÁp, I. MŰSOR 9.00: Téli művelődési műsor. 10.00: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 15.45: Videooldalak. 15.55: Északi sívilágbajnokság — sífutás. 16.40: Északi sívilágbajnokság — síugrások. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tudomány. 18.45: Kérték — nézzék . . . 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai műsor. 20.50 : Lottóhúzás. 20.55: Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Népszerű-tudományos so­rozat. (ism.), 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szórakoztató műsor. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumműsor. 21.50: Könyvek és eszmék. SZÍNHÁZ 1985. január 22-én, kedden 19 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Déryné-bérlet 23-án, szerdán 15 órakor Békés­csabán : A LEGBÁTRABB GYÁVA Toldi Miklós-bérlet 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PÁR Katona-bérlet MOZI Békés Bástya: 4-kor: öklök és koponyák, 6 és 8-kor: Lady Chatterley szeretője. Békéscsa­ba Szabadság: 4-kor: Hiúz a vadászösvényen, de. 10, 6 és 8-kor: Ki kém, ki nem kém. Békéscsaba Terv: fél 6-kor:Esz- mélés, fél 8-kor: A karatézó Cobra visszatér. Gyula Erkel: fél 6-kor: Törvénysértők, fél 8-kor: Helga és Michael. Gyula Petőfi: 3-kor: Csizmás kandúr, 5 és 7-kor: Kisvárosi fojtogató. Orosháza Partizán: Nehéz fiúk. Szeghalom Ady: Atlantic City.

Next

/
Thumbnails
Contents