Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-22 / 17. szám
1985. január 22,, kedd Mérlegen a takarékszövetkezetek Beszélgetés Galambosi Lászléval A tíz Békés megyei takarékszövetkezet az elmúlt év végén 49 kirendeltséget üzemeltetett, kettővel többet, mint január elsején. Taglétszámuk 7900-zal nőtt, elérte a 104 ezret. Betétállományuk egymilliárd 863 millió forint volt, 220 millióval több, mint 365 nappal korábban. Különböző kölcsönöket 28 ezer tagjuknak folyósítottak, összegszerűen 361 millió forintot, ami 687 milliós köi- csönforgalmat eredményezett. Együttes nyereségük meghaladta a 15 millió forintot, az 1983. évi tízmillió forinttal szemben. A Békés megyei takarékszövetkezetek tavalyi munkájáról. és főként az erre alapozó ez évi elképzeléseikről Galambosi Lászlót, a MÉSZÖV lakás- és takarékszövetkezeti titkárságának vezetőjét kérdeztük: — A jelentős betét- és hi- telforgalom-növekedés önmagában még nem biztosította volna a takarékszövetkezetek nyereségének, nyugodtan mondhatjuk, ugrásszerű gyarapodását. Ehhez nagymértékben bővíteni kellett szolgáltatásaikat, illetve hatékonyabbá tenni az eddig is meglevőket. Milyen területen sikerült előrelépni? — Legelőször az úgynevezett megbízásos kifizetéseket említem. A takarékszövetkezetek és a különböző termelőegységek közötti megállapodások értelmében, szövetkezeteink egymilliárd 115 millió forintot fizettek ki a kistermelőknek, 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az ÁFÉSZ-ekkel tavaly bontakozott ki az ilyen irányú kapcsolatunk, ami plusz 200 millió forintos tételt jelentett. Meg kell említeni az Állami Biztosítóval való fejlődő együttműködésünket. A fennálló problémáinkat sikerült tisztázni. Olyan üzleti megállapodásokat kötöttünk velük, amelyek mind a két fél számára elfogadhatóak voltak. Bizonyítja ezt, hogy egységeink 29 ezer új biztosítást kötöttek, és' beszedtek 48 millió forint biztosítási díjat. A' szeghalmi és az end- rődi takarékszövetkezet vállalta az áramdíjak beszedését. (Január 22-én további szövetkezetek kötnek hasonló szerződést az áramszolgáltató vállalattal.) Kedvező volt számunkra, hogy a gépkocsi-előfizetéseket ’84 óta saját hatáskörben kezelhetjük. — A megbízásos kifizetéseknek a jutalékokon kívül volt-e valami más haszna is? — Igen. A betétállományunkból kiderül, hogy tagságunk takarékossági hajlama az életszínvonal stagnálása ellenére sem csökkent. De ebben a mi munkánk is benne van. A megbízásos kifizetések lebonyolításával sikerült mée közelebb kerülni. a lakossághoz. Az agitációt, a takarékosság népszerűsítését személyekre lehetett lebontani. Dolgozóink otthonukban keresték fej az embereket, így az eddigieknél közvetlenebb kapcsolatokat alakíthattunk ki. — A fentiek, pontosabban a takarékszövetkezetek napjainkig folytatott munkája az a fundamentum, amire építeni lehetett az 1985-ös tervek elkészítésekor. Általában ez a legizgalmasabb kérdés: hogyan tovább? Milyen új feladatokat kel| az idén megoldani, milyen igényeknek kell eleget tenni? — Ha már az alapokról esik szó. A takarékszövetkezetek száma nem változik, de a kirendeltségeké igen. Január első napjaiban takarékszövetkezeti. kirendeltség nyílt Békéscsabán, Jaminá- ban. nyár közepe táján pedig Orosházán szeretnénk kirendeltséget nyitni. Ezzel a takarékszövetkezetek a megye valamennyi városában megvetik a lábukat. Pillanatnyilag a legfontosabb feladatunk felkészülni az Országos Takarékpénztárra] azonos feltételek mellett / folyósítandó hosszú lejáratú építési hitelek bevezetésére. A szövetkezetek vezetőinek felkészítését országosan szervezik meg, a hitelügyekkel foglalkozó dolgozók és a kirendeltségvezetők megyei tanfolyamon sajátíthatják el a szükséges tudnivalókat. — Tudják-c már, hogy mennyi lesz a lakásépítési hitelkeretük? — A megyei hitelkeretet még nem ismerjük, csak valószínűsíteni tudjuk. Gondolom, 200—250 millió forintot kapunk erre a célra. — Hogyan osztják tízfelé ezt az összeget? — Szeretnénk a helyi igényekhez igazodni. Ugyanis lehetőségünk lesz az évköz- beni átcsoportosításokra. — Változik-e valami 1985- ben a takarékszövetkezetek gazdálkodásában? — Az előbb említett követelmények szigorúbbak lesznek. A pénzzel való gazdálkodásra az eddigieknél jobban oda kell figyelni. Januártól nem az OTP-nek gyűjtjük a betéteket, hanem saját számlára. Igaz, a betétállomány 15 százalékát tartalék rátaként az MNB-nél kell elhelyeznünk, de a 85 százalékká] mi magunk gazdálkodunk. Ami nem kell a napi forgalomhoz, azt kedvező kamatok mellett a bankban helyezhetjük el. A takarékszövetkezetek ezért csak annyi pénzt fognak a pénztárukban tartani, ami a legszükségesebb, különben elesnek a kamatoktól. A másik, munkája Megalakult a megyei alkoholellenes klubbizottság lehetőségünk van lakóingatlanok vételére és értékesítésére is. — Nem fél attól, hogy a szövetkezetek a pénzüket inkább a magasabb kamatot biztosító bankbetétekbe helyezik, mint hogy kölcsönöket folyósítsanak tagságuknak? — Nem. A takarékszövetkezetek tagságukkal ezt nem tehetik meg. A tagság érdekeit képviselő igazgatóságnak többek között az is feladata, hogy ezt megakadályozza. — Változott-e valamit a bérszabályozás rendszere? — Továbbra is a hatékonyságtól függő bérszabályozás érvényesül. A bérfejlesztési lehetőségeket a bérhatékonysági mutató határozza meg. Annak örülünk, hogy ’85-től ha a bérhatékonysági mutató 6 százalékosnál nagyobb bérfejlesztést tesz lehetővé, akkor sem kell progresszív adót fizetnünk. Tavaly átlagosan 4.7 százalékos bérfejlesztést valósítottunk meg, idén legalább 6 százalékot szeretnénk. Lesz olyan takarék- szövetkezet, ahol 8—10 százalékot is elérhetünk. — Végül azt szeretném megkérdezni, hogy véleménye szerint a szövetkezeti dolgozók felkészültsége elég- ségcs-e a kitűzött célok megvalósításához? — Majdnem minden dolgozónk rendelkezik az előírt végzettséggel. Egy-két kivételtől eltekintve, mindenkinek van legalább középfokú végzettsége. A kétéves szakmai tanfolyamunkon például most, január 10-én 28-an vizsgáztak le. Felsőfokú végzettségű szakemberből viszont elkelne jó néhány. Az ifjúsági parlamenten felhívtam a fiatalok figyelmét, hogy vállalják a tanulással járó pluszterheket, hiszen a felkészültségük javítása az előrelépésüket jelentheti. Mindenesetre nem állunk rosszul. Elég, ha azt mondom, hogy az 1984-es eredményeik alapján akár 5 Békés megyei takarékszövetkezet — a tízből — is pályázhat a kiváló címre. Lovász Sándor Fotó: Veress Erzsi A gyógyintézetekben kezelt, gyógyulni kívánó alkoholisták támogatását szolgálja az alkoholellenes klubok öngyógyító közössége. A klubokat különböző fórumokon képviseli, és munkájukat összehangolja a közelmúltban alakult Békés megyei AE klubbizottság. A bizottság elnöke dr. Baly Hermina megyei elmegyógyász szakfőorvos, titkára Nagy András, szakvezetője, dr Marsai György lett. Az alakulóülésen részt vett az Alkohológiai Tudományos Módszertani KözAz állami és a nem állami szervek működéséhez szükséges helyiség használati jogának megszerzésére és használatára vonatkozó kérdéseket tf Közületi szervek elhelyezéséről szóló 2 1969. (I. 23.) korm. számú rendelet és az ennek végrehajtására kiadott 4 1969. (I. 23.) ÉVM számú rendelet szabályozta. A magánszemélyek nem lakás célú elhelyezési igényéről viszont a 26 1961. (VII. 18.) korm. számú rendelet intézkedett. Ezek az egymással összefüggő szabályok a többszöri módosítások el'eriére sem igazodtak megfelelően napjaink megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyaihoz. Szükségessé vált átfogó felülvizsgálatuk, s ennek eredményeként született meg a 19 1984. (IV. 15.) Mt. számú rendelet, és az ennek végrehajtására kiadott 8 1984. (IV. 15.) ÉVM számú rendelet. Az új szabályozás lényege, hogy megszűnik az állami szervek’ és ;l nem állami szervek (közületek), illetőleg a magánszemélyek elhelyepont igazgatója, dr. Simek Zsófia, Fekete János, az országos klubbizottság titkára, valamint a megyei egészség- ügyi osztály vezetője, dr. Horváth Eva, a Vöröskereszt megyei szervezetének elnöke, dr. Saxnyai Ferenc főigazgató főorvos és dr. Szűcs Istvánná AEÁB-titkár. Az alkoholellenes klubok társadalmi segítsége jelentősen segítette az alkoholizmus elleni küzdelem eredményeit, az orvosok és szakgondozók munkáját. A jövőben még nagyobb szükség lesz tartalmas tevékenységükre. ' zési igényének elkülönítése, valamint a közületi szervek elhelyezési igényének elsőbbsége is. A jövőben minden, nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó igény elbírálása egységes rendszerben történik. Az 1984. évi utolsó és az idei első számunkban átfogóan ismertetjük az új szabályokat. Minden bizonnyal széles körű érdeklődésre tarthat számot új rovatunk. „Gmk- posta" címmel olvasóinknak a kisvállalkozásokkal kapcsolatos^ kérdéseire válaszolunk. Első alkalommal a naplófőkönyv év végi lezárásához kívánunk segítséget adni. Ismertetjük továbbá a nemesített növény- és állatfajták állami minősítésére vonatkozó szabályokat, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékét meghatározó rendeletet. A Házi Jogtanácsadó kapható az újságárusoknál, megrendelhető a postahivatalokban. fl Házi Jogtanácsadó legújabb számárál n helyiséggazdálkodás új rendje Vastag hósuba fedi a szántóföldeket, kerteket, ahogyan a Mezőkovácsházától hat kilométerre fekvő szociális otthon felé haladunk. „Tessék csak a vegyesboltnál elfordulni” — igazít útba, a síkos pályán egyensúlyozó, vakmerő kerékpáros. Ezután vezetnek már a távolban guggoló házak kéményéből kavargó füstjelek. Barátságos meleg vár az út végén a szociális otthon épületeiben. — Tavasszal és nyáron is tessék eljönni — invitál irodájába Kanász Károly intézetvezető. — Akkor látszik igazán, hogyan szépül a környékünk. Sokat dolgoztunk azért, hogy otthon legyen ez a rozoga, régi uradalmi tanya. 1978-ban, amikor idekerültem, egyik-másik ház fala majd’ ránk dőlt, rossz volt a padló, vízvezetékről, korszerű fűtésről nemigen beszélhettünk. * * * Az idén lesz három évtizede, hogy kialakították itt az általános szociális otthont. 1960-tól elmebetegeket ápoló, 1979-től kifejezetten szakosított, elmés szociális otthon lett. Szellemi és testi fogyatékos, ágyhoz kötött beteg tartozik a gondozottak közé. Van, aki így született, és olyan is, aki élete, munkája során sérült, betegedett meg. A létszám változó, általában százon felüli, hiszen ennél az otthonnál is vannak felvételre várakozók. Életkoruk különböző, 21-től a 90 évesig. Harminchét dolgozó látja el a feladatokat, közülük 14 az ápoló. — Gondozottjainkból nem volt könnyű terápiás munkacsoportot alakítanunk Za- csok Pálné megbízott főnővérrel — folytatja az igazgató. — Figyelembe vettük a lakók testi és szellemi állapotát, érdeklődési körét, hajlamát, vérmérsékletét. 1979- ben mindössze egy munka- csoportunk dolgozott hat emberrel, 1983-ban pedig már négy csoport; 31 gondozottal tevékenykedett. Heten csak egyénileg foglalkoztathatók. Állandó szakmai felügyelettel, tanácsadással, segítséggel dr. Baly Hermina .megyei elmegyógyász szakfőorvos, és az osztályán dolgozók látnak el bennünket. Ök állítják be a betegeink gyógyszerelését, figyelemmel kísérik egészségi állapotuk alakulását is. Tavaly féléves továbbképző tanfolyamot tartottak a munkatársainknak. Segítségükkel, és a terápiás foglalkozások jótékony hatásával egyre világosabbá vált, hogy a munka leköti az embereket, kevesebb gyógyszerre van szükségük. Három csoportba soroltuk a tudatosan tervezett fizikai tevékenységformákat. Ide tartoznak az otthon életével kapcsolatos munkák, a külső szervek megbízása alapján végzett feladatok, és a nem munka jellegű fizikai foglalkoztatás. Az otthon fenntartásához biztosított a költség- vetésünk. A munka célja tehát elsősorban nem a pénzkereset, hanem az emberek életének kiegyensúlyozottabbá tétele. Hat hektárnyi területünket szántóként, konyhakertként, gyümölcsösként műveljük. Gondozotta- ink már májusban saját munkájuk eredményeként primőr paprikát fogyasztanak. Tenyésztünk sertést és birkát, így hússal nagyobbrészt ellátjuk magunkat, öt éve telepítettünk kétszáz gyümölcsfát. A szakácsnőink saját termésből készítik a befőtteket, a savanyúságokat. A helyi Üj Alkotmány Tsz idényjellegű munkában foglalkoztatja a lakókat. Emellett segítünk több intézmény, például a művelődési ház környékének szépítésén. A jövedelem felét a dolgozó ápoltak kapiák, a másik feléből színes televíziót, játékokat, könyveket vásárolunk. Saját házi büfénk van. ahol cukorkát, feketét, üdítőt vehetnek az itt lakók. A kultúrház műsorokkal, kulturális programokkal viszonozza a munkánkat. * * * Végigjárjuk a szociális otthont. Üj házakat nem lehetett a régiek helyére telepíteni, de ki ismerné már fel a női szállás helyén a magtárat, a férfiszállásban a kovácsműhelyt. Házi kazán, központi fűtés gondoskodik a melegről. A vaságyakat heverők váltották fel. A régi Konyha raktárrá alakult, és már korszerűen felszerelt helyiségben fő a lakók étele. A felsorolhatatlanul sok\vál- tozás legfőbb érdeme, hogy az itteniek kis pénzből, saját erővel és tudással magút alakították környezetüket. Nemrégiben az intézet dolgozói két szocialista brigádot Kondorban fő a leves alakítottak. Vállalásaik célkitűzése az ápoltak még színvonalasabb gondozása, közérzetük javítása, környezetük szépítése. Az elvet azonban eddig is vallották: „Emberek élnek itt is, bár betegen, de ember módra kell élniük!” Bede Zsóka A társalgóban televíziót nézhetnek Fotó: Gál Edit
