Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JANUÁR 22., KEDD Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Napirenden az ismeretterjesztés Új jogállás, nagyobb önállóság Grósz Károly Moszkvába utazott Az elmúlt évben kezdődött a kondorost csárda rekonstruk­ciós helyreállítása, melynek költségei meghaladják a 10 mil­lió forintot. A munkát ezekben a napokban, a kemény hideg miatt a helyi Egyesült Tsz építői abbahagyták, de ennek el­lenére vállalták, hogy az év végére átadják eredeti formá­jában helyreállítva a műemléképületet Fotó: Szekeres András Folytatják a kígyós! pihenőpark fejlesztését Eredményes esztendőt zárt 1984 végén a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Tavaly a csaknem 30 ezer tagot számláló egyesület mintegy 160 ezer rendezvé­nyén — előadásain, tanfo­lyamain, vitafórumain, kon­ferenciáin — ötmillió ér­deklődő vett részt. A társulat 1984-ben a ha­gyományos ismeretterjesztő munka mellett új feladatok megoldására is vállalkozott. Ezekről Rottler Ferenc, a TIT főtitkára tájékoztatta Nagy Attilát, az MTI mun­katársát. Mint mondotta: örvendetes, hogy a közigaz­gatás átszervezése nem hát­ráltatta a falusi ismeretter­jesztő munkát, a körzetköz­pontok az új helyzetben is ki tudták elégíteni az igé­nyeket. . Üj jelenség, hogy Buda­pesten, és néhány nagyobb megyeszékhelyen a magán- vállalkozások gyarapodásá­val csökkent a TIT-es nyelvtanfolyamok látogatott­sága. Az eddigieknél többen kívánták viszont gyarapítani ismereteiket a társulat át- és továbbképző tanfolyamain, amelyek a gépírástól a szá­mítástechnikáig a szakmák széles skáláját ölelték fel. Ez év elejétől megválto­zott a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat jogállása. Az ezzel kapcsolatos elnöki tanácsi rendeletről szólva a főtitkár hangsúlyozta: az eddig egyesületként műkö­dő TIT a jövőben társadal­mi szervezetként tevékeny­kedik. Ez egyben azt is je­lenti, hogy növékedett a tár­sulat választott testületéi­nek — azaz országos elnök­ségének és országos ügyve­zető elnökségének — jogkö­re és szerepe a szervezeti élet irányításában. Eddig ugyanis a Művelődési Mi­nisztérium felügyelte a TIT területi szerveit, január el­Betekintés a (Tudósítónktól) A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének orosházi csoportja 1979-ben alakult; ötven taggal, a Kos­suth Lajos Mezőgazdasági sejétől azonban az országos testületek látják el ezt a feladatot. Az Elnöki Tanács rendeletének lényeges ele­me az is, hogy a TIT gaz­dálkodásával kapcsolatos fő kérdések is a Miniszterta­nácshoz kerültek, vagyis a kormány dönt a társulat ál­lami támogatásának mérté­kéről. A Minisztertanács kezdeményezheti a TIT alap­szabályának módosítását, s felkérheti a társadalmi szer­vezetet, hogy működjék köz­re a kultúra közvetítésével kapcsolatos állami feladatok ellátásában. Az Elnöki Ta­nács rendelete — amely az elkövetkezendő hónapok gyakorlatában telítődik majd tartalommal — a TIT-nek a közművelődésben betöltött szerepét, társadalmi súlyát is növelte — hangsúlyozta a főtitkár. Az idei tervekről szólva Bottler Ferenc elmondotta: 1985-ben az MSZMP XIII. kongresszusa, illetve a ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulójáról való megem­lékezés határozza meg az alapvető társulati feladato­kat. Az idei eseménynaptár kiemelkedő programja a Lukács György-centenárium alkalmából rendezendő tu­dományos konferencia. A TIT szervezésében működő, nagy hagyományú nyári egyetemek idén is megnyit­ják kapuikat a hazai és a külföldi érdeklődők előtt. Ezek a fórumok — amelye­ken ismert közéleti személyi­ségek, neves tudósok és mű­vészek tartanak előadásokat — nem csak az ismeretter­jesztésben játszanak kiemel­kedő szerepet, hanem hoz­zájárulnak ahhoz is, hogy a hazánkba látogató idegenek­ben reális kép alakuljon ki társadalmi berendezkedé­sünkről, politikai, gazdasá­gi és kulturális életünkről. múltba Szakközépiskolában. A cso­port tevékenységének célja.’ hogy a feledésbe merült, pusztulóban levő mezőgazda- sági eszközöket, tárgyakat összegyűjtsék, majd rendbe Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára hétfőn — delegá­ció élén — Moszkvába uta­zott. A küldöttség tagja Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elriöke. Búcsúz­tatásukra a Ferihegyi repülő­téren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A küldöttség részt vesz a bu­dapesti napok moszkvai ren­dezvénysorozatain. A moszkvaiak képviselői­nek, s a nagy létszámú bu­dapesti delegációnak a rész­vételével megtartott ünnepi Békéscsabán tartotta soros ülését tegnap, január 21-én a megyei pártbizottság gaz­daság- és szövetkezetpolitikai bizottsága. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkárá­nak elnökletével. Elsőként Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osz- lálvvezatcje tájékoztatta u bizottság tagjait a vállalati szei vezetkoiszevíWté'd ja­vaslatok végrehajtó iái ól. Mint beszámolójából kide­rült, az MSZMP KB 1983 júliusában adott ki állásfog­lalást a vállalatok irányítá­si, szervezeti rendjének kor­szerűsítéséről, de már ennek megjelenése előtt — a mi­nisztériumok kezdeménye­zésére — több országos nagy- vállalatot, trösztöt átszer­veztek. Megyénket közvetle­nül érintette a konzervipari, a cukoripari, a baromfiipari trösztök és az AGRO- TRÖSZT megszüntetése. Az hozva bemutatásra alkalmas­sá, úgymond, szemleképessé tegyék. Ilyenkor emlékez­nek a mezőgazdaság terme­lőeszközeire, amikor a dolgos munkásoknak a szérűskert- ben a hangosan dolgozó mo­tor zaja közvetítette a mun­kazenét. meghajtva a körül­belül 10 méter hosszú szíjjal gyűlésen nyitották meg hét­főn Moszkvában, a Rosszija- szálló koncerttermében a január 25-ig tartó Budapest- napokat. A gyűlés elnökségéi­ben foglalt helyet az a kül­döttség, amely Grósz Károly- nak, a budapesti pártbizott­ság első titkárának vezeté­sével hétfőn délben érkezett Moszkvába. Jelen voltak a szovjet főváros párt- és ta­nácsi vezetői is, élükön Vik­tor Grisinnel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a moszkvai városi pártbizott­ság első titkárával. A gyűlésen Grósz Károly ünnepi beszédet mondott. átszervezések nagyobb zök­kenők nélkül zajlottak le, az önállósulás kedvező hatással volt a termelésszervezésre, a gazdálkodásra. Az önállóság a vállalatoknál jelentős em­beri, szellemi és anyagi tar­talékokat táft fel. Második előadóként Józsa Béla, a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke szá­molt be a kisvállalkozások­nál végzett NEB-vizsgálatok tapasztalatairól. Eszerint: a kisvállalatok szervezésének kedvező hatása még nem mérhető á GELKA-nál; az autójavítás pedig állandó al­katrészgondokkal küzd. A gazdasági munkaközösségek és vállalati gazdasági mun­kaközösségek működésének eddigi tapasztalatai jók, a megyében működő szerződé­ses és jövedelemérdekeltségű üzletek, vendéglátóegységek megnövelték a bérbe adó ke­reskedelmi vállalatok nyere­ségét. a cséplőgépet, ami hangos morajlással nyelte ^a kibon­tott kévéket, feladatát végez­vén gyűjtötte a megélhetés fontos terményét, a búzát. A múltból eddig lelkes ku­tató- és gyűjtőmunkával csaknem 200 tételből álló termelőeszközt gyűjtöttek össze, a régi meghaj tómotor- ,tól a vajköpülőig. Ekkora mennyiségű anyag birtoká­ban reméljük, valóra válik vágyuk: a tanyamúzeum megvalósítása. Az anyagok jelenleg Erdős-Tóth Sándor monori tanyájában vannak elhelyezve. Talán itt van a legjobb helye, hiszen gondos őrzője a jó egészségnek ör­vendő tanyatulajdonos, a 86 éves Sanyi bácsi. Remélhető, hogy egy-két éven belül itt lesz a múzeum. Sülé Gábor, a mezőgazda- sági szakközépiskola tanára, a múzeumbaráti körnek he­lyi titkára fontosnak érzi a csoport működését, mert itt a Viharsarokban, nevezete­sen Orosházán, a régi idők­ben fejlett mezőgazdasági termelés folyt. Szeretnének minél több régi anyagot ösz- szegyűjteni, azzal a célzattal, hogy a ma fiataljainak, a jövő nemzedékének, mint­egy betekintést nyújtsanak a múltba. Kép, szöveg: Takács Bálint A Kígyósi pihenőpark ma­gában foglalja a békéscsabai téglagyári bányatavak, Ökí- gyós majorságának és a sza- badkígyósi tájvédelmi 'kör­zetnek a területét. Ezek egyesítésével alakítják ki az idegenforgalmi és közműve­lődési célt szolgáló pihenő­parkot. E terület természeti kincseinek a megóvása fon­tos szerepei játszik majd Békéscsaba és környéke la­kossága ‘ szabad idejének egészséges környezetben va­ló eltöltésében. A pihenőpark kialakításá­ra, szervezésére, irányítására és a gyakorlati feladatok fo­lyamatos végrehajtására 1983-ban 11 tagú (vállalatok­ból, tanácsi és más szervek­ből álló) társulás jött létre, s a fejlesztés el is kezdődött. Kollár Lászlónénak, a vá­rosi tanács vb tervezési és munkaerő-gazdálkodási osz­tálya vezetőjének a tájékoz­tatása szerint a társulás na­pokban megtartott ülésén olyan határozatot hoztak, hogy tavasszal helyszíni szemlét tartanak, és az ad­dig végzett földmunkák alap­ján határozzák meg a továb­bi tennivalókat. Felkérik az építtetőket, hogy a város kü­lönböző területén az építke­zéseknél kitermelt és feles­legessé vált földet a pihenő­park területére szállítsák. A közeljövőben meghatározzák azokat a feladatokat is, ame­lyeket a nyár folyamán a KISZ-fiatalokra fognak bízni. Ilyen lesz a tavasszal elültetett fák öntözése, gon­dozása. Az Orosházi útból Az idei népgazdasági terv szerint az építőiparnak or­szágosan a múlt évinél 1—2 százalékkal több építési és szerelési feladatot kell telje­sítenie, s összességében az ágazat bruttó termelését 1— 2,9 százalékkal bővíti. A be­ruházási vásárlóerő alapján ugyanis valószínűsíthető, hogy az építési igények évek óta tartó csökkenése az idén megáll. Azzal lehet számolni, hogy a népgazdaságban az összes beruházás volumene 1 százalék körüli mértékben, ezen belül a lakossági épít­kezéseké 6—8 százalékkal emelkedik, a szocialista szek­tor fejlesztési befektetése pe­dig az idén is a tavalyihoz hasonlóan alakul. Az igé­nyekkel összhangban ebben az évben is folytatódik az építőipari termelés differen­nyíló Wagner utcában — ha az anyagi feltételek biztosít­va lesznek — folytatják az úttest építését, amely a te­rületen átvezető fő közleke­dési út lesz Békéscsaba és Szabadkígyós között. A társulás a közeljövőben tájékoztatja a tervékről, el­képzelésekről az Országos Környezetvédelmi Hivatalt, amelynek a közreműködésé­re számít. Véleményem szerint he­lyes lenne a város és a kör­nyező községek lakosságának a rendszeres tájékoztatása is arról, hogy /nit jelent majd számára a Kígyósi pihenő- park, a szabadidő-központ a nagy tavakkal, (amelyek .ki­tűnően alkalmasak vízi spor­tolásra), sok sportlétesít­ménnyel, az újkígyósi kas­télyt övező parkkal, és sok más 'különleges természeti szépséggel. A fejlesztés ütemét is ér­demes lenne ismertetni. Bi­zonyos, hogy sokan társadal­mi munkával és anyagi hoz­zájárulással is elősegítenék a gyorsabb megvalósítást, ha meggyőződnének arról, hogy hogy érdemes tenni, adni ér­te. Persze az sem ártana, ha lenne egy csekkszámlaszám, amelyre az önkéntes ado­mányozók képességük sze­rint kisebb-nagyobb összege­ket befizethetnének. Ha így meggyorsul a pi­henőpark kialakítása, akkor azt nemcsak az unokák, ha­nem a mai felnőttek is látni és élvezni fogják. ciálódása. .Növekedik a kis­szervezetek és kisvállalkozá­sok munkáinak aránya, míg a kivitelező építőipari vál­lalatok és szövetkezetek lé­nyegében a múlt évivel azo­nos mennyiségi feladattal számolhatnak. Ezen belül azonban az építési kereslet a fővárosban, valamint Bara­nya, Hajdú-Bihar és Komá­rom megyében meghaladja a kínálatot, másutt — főleg Borsod, Csongrád, Győr-Sop- ron és Somogy megyében — pedig a kínálat nagyobb a keresletnél. . Az építők fontos feladata az idén a folyamatban levő 12 állami nagyberuházás ter­vezett ütemű kivitelezése, s négy nagy építkezés: a már- kushegyi és a nagyegyházi (Folytatás a 3. oldalon) A leendő múzeum egy darabja: ismeretlen eredetű kétütemű meghajtómotor Ülésezett a megyei gazdaságpolitikai munkabizottság Pásztor Béla Hz építőipar idei tervei

Next

/
Thumbnails
Contents