Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

NÉPÚJSÁG 1985. január 21., hétfő Ünnepi műsorok Budapest felszabadulásának 40. évfordulójára Ünnepi emlékműsorokkal, dokumentum-összeállítások­kal, televíziójátékokkal és rádiós irodalmi válogatással köszönti Budapest felszaba­dulásának 40. évfordulóját a televízió és a rádió. A televízióban február 13- án este élő közvetítést sugá­roznak a Várból. Az 50 per­ces, sok helyszínű adásban elsősorban olyanok emlékez­nek majd, akik a felszaba­dulás napjait a várban él­ték meg, valamint azok, akiknek sorsa a városrész történetéhez kötődik. A he­lyi lakosok mellett megszó­lalnak ismert közéleti sze­mélyiségek, írók és politiku­sok is. A riportok és beszél­getések között eredeti fel­vételek és archív^ képsorok elevenítik fel a 40 éve tör­ténteket. Február 12-én lesz a nyitó­műsora az új, budapesti re­gionális adásnak. A hetente egy alkalommal, kedd estén­ként jelentkező, Budapest la­kosságához szóló — közéleti, várospolitikai jellegű — kör­zeti program első adásában a korábbi esztendők, vala­mint az idei év Pro Űrbe díjasai közül szólalnak meg néhányan, akiknek élete és tevékenységük egy-egy idő­szaka összefonódott a fővá­ros történelmének fontos ál­lomásaival. Az évforduló alkalmából február 12-én sugározza a televízió — Budapestért har­colt címmel — a Nyikolaj Zabelkinről, a Szovjetunió hőséről készített portréfilmet. A Budapest felszabadításá­ban is részt vett szovjet pa­rancsnok a felszabadulás után mintegy 15 évig élt és dolgozott Magyarországon az APN budapesti irodájának vezetőjeként, jelenleg az APN szocialista országok szerkesztőségének főszer­kesztője. A moszkvai televí­zió közreműködésével ké­szült műsor stábja többek között Zabelkin szülőfalujá­ban, továbbá Odesszában, a dunántúli harcok színhelye­in, valamint Budapesten for­gatott; s az összeállításból bontakozik ki a sokoldalú személyiség portréja. A mű­sorban felhasználták a szov­jet haditudósítók eredeti fel­vételeit is. Február 14-én este láthat­ja a közönség a Béke hetedik napja című tv-játékot. A városparancsnok címmel az évforduló napján hangzik el az a műsor a Kossuth adón, amely a város felsza­badulásának első napjairól, a város akkori vezetőinek leg­első tennivalóiról szól, s archív felvételről a várospa­rancsnok, Zamercev tábor­nok is megszólal. OTP — Penta Tours Színes élményekkel, ma­radandó emlékekkel kecseg­tető utazási irodáink egyik legfiatalabbika az éppen egy esztendeje működő OTP— Penta Tours. Ahogy neve is jelzi kettős, osztrák, s ma­gyar érdekeltségű ez a cég. Jellegzetessége is ebből adó­dik. Forintért és valutáért — az egyéni valutakeret vagy a legális devizaszámla terhére — egyaránt lehet utazni az irodán keresztül. Szokatlanul hat ránk az is, hogy az OTP egy utazási iroda „képviselő­je”. Ahogy azt az OTP me­gyei igazgatóságán Szekeres István igazgatóhelyettestől megtudtuk, az utazási iroda a takarékpénztártól elkülö­nült szervezet. Üzleti vállal­kozás, melynek célja az uta­zási kínálat színesítése. Bu­dapesten egy mindössze tíz egynéhány főis iroda, vidé­ken pedig a megyei igazga­tóságok intézik az utazás le­bonyolítását. Kuriózumokkal — nyugod­tan állíthatjuk — szolgál az iroda. Ritka ajánlatai közé számítanak a kenyai, ma­rokkói, indonéziai, thaiföldi utak. Leggyakrabban azon­ban Nyugat-Európába, főként pedig Ausztriába utaznak az iroda szervezésében. A Pen­ta Tours minden utazással kapcsolatos teendőt — vízu­mok, útlevél beszerzése, biz­tosítások megkötése, költő­pénzzel való ellátás — elvé­gez. Működésének lényeges előnye, hogy az osztrák cég­gel közösen kedvezőbb üdül­tetésre nyílik lehetősége. Gyakorlat náluk, hogy egy- egy idényre az osztrák üzlet­társ valamely kedvelt he­lyen fekvő szállodát lefog­lal, és így némiképp olcsóbb ellátást nyújthatnak. Azt is megteheti az utazni vágyó, hogy Bécstől egy másik oszt­rák irodával utazik tovább. Ezek ajánlatát az OTP-nél megtekinthetik. A Penta Tours új kedvez­ményezése, hogy belföldön is utaztat, egyelőre hétvégi ki­rándulásokat szervez, példá­ul Budapestre. Segítik, szer­vezik a külföldiek magyar- országi látogatását is. Ter­vezik, hogy — például Bé­kés megyében Gyula, Szarvas és Mezőhegyes kedvező adottságait kihasználva — külföldi csoportokat fogad­nak a más nemzetek által kevésbé látogatott helyeken. —szi— Tanácskozott az OBI ifjúsági békebizottsága A hét végén a Pest me­gyei Sződligeten háromna­pos találkozót, tartott az Or­szágos Béketanács ifjúsági bizottsága. Az összejövetelen 28 békeklub hetven képvise­lője vett részt. A tanácsko­zás célja elsősorban az volt, hogy javaslatot tegyenek az újjáalakuló ifjúsági békebi­zottság összetételére és mun­karendjére, de az értekezlet a békeközösségek tapaszta­latcseréjét is szolgálta. Az eszmecserén részt vet­tek az Országos Béketanács tagjai, a KISZ, az MSZBT és más szervezetek képvise­lői, valamint különböző ku­tatóintézetek és egyetemek munkatársai is. A fiatalok több mint fele vidékről ér­kezett. Miért nem volt pontos a heti tv-műsor? Mint ismeretes, energiatakaré­kossági okokból csökkenteni kellett a tv műsoridejét. Délelőt­tönként csak az Iskolatelevízió adása maradt változatlan, este pedig 10 óráig be kell fejezni a műsort. Mind a Rádió- és Tele­vízió-újság legfrissebb számá­ban, mind pedig a napilapok­ban — ígv a Békés megyei Nép­újság szombati számában is — az e heti televízióműsor úgy szerepel, mintha ez a korlátozás megszűnt volna. Mivel azonban az időjárásban nem történt lé­nyeges változás, az említett kor­látozás továbbra is érvényes. A televízió ilyen rövid idő alatt nem tudta leadni a jövő hét végleges műsortervét, s azt sem tudhatta előre, melyik na­pon engedi meg az időjárás az eredeti műsorhoz való visszaté­rést. Emiatt jelent meg a pon­tatlan műsorterv, s ezért a te­levízió elnézést kér az újságol­vasóktól és tévénézőktől. A mű­sorváltozásokról a napilapok, a rádió és televízió napi műsoris­mertetéseiből értesülhetnek a tévénézők. Azokat a programokat, ame­lyek nem vesztik el a korláto­zás feloldásáig aktualitásukat, a televízió később műsorra tűzi. A január 28-val kezdődő hét heti műsora már pontosan jelenik meg a Rádiő-i és Televízió-új­ságban és a napilapokban. Befejeződtek a munkásőr egységgyűlések Az évzáró-évnyitó egység­gyűlések sora szombaton a békéscsabai Kulich Gyula munkásőr egység gyűlésével zárult. Ezen a gyűlésen is megemlékeztek hazánk fel- szabadulásának 40. évfor­dulójáról, a testület történe­téről, az elmúlt évben vég­zett munkáról, annak érté­keléséről, valamint. az előt­tünk álló párt-, gazdasági és munkásőri feladatokról. A békéscsabai egységgyű­lésen hat munkásőr 25 éves, húsz munkásőr 20, tizenki­lenc munkásőr 15 éves és ti­zennégy munkásőr 10 éves Szolgálati Érdemérmet vette át. A testületben eltöltött szolgálatért 28-an Leszerelő Emlékérmet kaptak. Az egységgyűlés fontos eseménye volt az országos parancsnok által a Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vállalat — mint a munkás­őrség tevékenységét kiemel­kedően segítő bázisüzem — részére adományozott dísz­oklevél átadása, valamint a testületben 20, 25 éves szol­gálatot teljesített munkás­őrök feleségeinek címzett kö­szönőlevelek, melyeket itt is virág kíséretében adták át a huszonhat munkásőrfeleség- nek. Újítók és feltalálók versenypályázata Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére „Újí­tók és feltalálók országos ver­senypályázata” címmel az Or­szágos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Taná­csa — a KISZ KB-vel és a MTESZ-szel, valamint több or­szágos hatáskörű szervvel közö­sen — pályázatot hirdet. A Ta­lálmányi Hivatalban az MTI munkatársának elmondták: a pályázat célja, hogy az ország előtt álló gazdasági feladatok megoldását a műszaki-szellemi alkotómunka további kibonta­koztatásával is segítsék. Az újí­tások, találmányok megvalósítá­sának és hasznosításának ösz­tönzése hozzájárulhat új, a vi­lágpiacon is versenyképes ter­mékek, energia- és anyagtakaré­kos technológiák kialakításá­hoz, a gazdasági hatékonyság növekedéséhez. A kiírók számí­tanak a vállalati, intézeti újító alkotókedv fokozódására és a helyi társadalmi szervezetek ak­tív támogatására. A pályázaton nevezhetnek egyének és kollektívák olyan — a népgazdaság bármely ágazatát érintő — újítással, illetve talál­mánnyal, amelyet 1985. január 2. és 1985. december 31. között jelentettek be és valósítottak meg. A pályázatok beérkezési ha­tárideje 1986. február 28. Az eredményhirdetés a tervek sze­rint 1986. május 15-én lesz. A részletes felhívás beszerezhető az Országos Találmányi Hivataltól (1054 Budapest V., Garibaldi u. 2.). Vasúti helyzetkép A kemény hideg ország­szerte nehéz próba elé állít­ja a vasúti áruszállítást. A tartós lehűlés rendkívüli fel­adatokat ró a vasút dolgo­zóira. Mindenütt elsőbbséget adnak az energiahordozók szállításának. A MÁV szegedi igazgató­ságának vasutasai négy me­gyére kiterjedő munkaterü­letükön vasárnap mintegy 1100 vagonos áruforgalmat bonyolítottak le, s ez megfe­lel a sokéves átlagnak. A nagy hidegre való tekintet­te] természetesen csak olyan árut fuvarozhattak, amely­ben az időjárás nem tehet kárt. Itt is fontos feladat az energiahordozók továbbítá­sa: az algyői gáztöltő telep­ről 24 speciális kocsiban so­ron kívül továbbították a propán-bután gázpalackokat az ország többi részébe. Felújítják a békéscsabai helyőrségi művelődési otthont 1973-ban megállapították, hogy a békéscsabai helyőrsé­gi művelődési otthon mint­egy 100 éves épületének fa­födémje gombafertőzött. Az emeletet — életveszélyessé nyilvánítva — lezárták. A felújításra több terv ké­szült, a munkák végül is 1984-ben kezdődtek el. A tervek szerint 16 millió forintos beruházás kivitele­zője a békéscsabai Városi Tanács költségvetési építő­ipari üzeme. Sok munka vár a kivitele­zőre. Szükség lesz a teljes födém- és fedélcserére. Át­építik, korszerűsítik a kony­hát. Az új 150 adagos kony­ha révén ismét lehetőség nyílik a hivatásos állomá­nyúak családtagjai, valamint a nyugállományúak étkez­tetésére. A konyha mellett a földszinten kap helyet az étkező, s itt alakítanak ki egy társadalmi, politikai ün­nepekre, megemlékezésekre és közművelődési rendezvé­nyekre alkalmas nagytermet. A földszinten egy szobrász- és egy festőműterem is lesz, amelyekben a művelődési otthon amatőr képzőművé­szei kapnak alkotási lehető­séget. Az emeleten könyvtárat, társalgót, klubszobát építe­nek. A felújítás hasznosítja majd a tetőteret is: szak­körök és klubok kapnak itt helyiségeket, s egy presszó, ami nyáron tetőterasszal bő­víthető. A városképi jelentőségű, szecessziós épület homlok­zatát eredeti állapotába ál­lítják vissza, s megőriznek néhány szecessziós belső épí­tészeti elemet is, így a lép­csőt a kovácsoltvas korlát­tal, s a nyílászárókat. A helyőrségi művelődési otthont a tervek szerint 1985. december 31-én adják át. U. T. A szecessziós homlokzat hamarosan visszanyeri eredeti szép­ségét Fotó: yeres Erzsi Szükségszerű lépés M int a Minisztertanács szombati lapokban megje­lent közleményéből kitűnt, mától több termék és szolgáltatás új árával kell együtt élni, másfelől bizonyos jövedelemnövelő intézkedésekkel számolnunk. Az év elején megtervezett családi költségvetések tehát felborultak. Ismét számba kell venni a bevételeket és a várható kiadásokat. Ez utóbbiakból ott, ahol lehet, farag­ni kell, hogy aztán szorzás, osztás után ismét kijöjjön az egyenleg. Áremeléseknek általában nem lehet örülni. De indo­kait, szükségszerűségét megérteni igen. A kérdés, hogy a társadalom közhangulata, ítélőképessége, realitásérzéke képes-e elfogadni az intézkedéseket. Jelen esetben is er­ről van szó! Abból kell kiindulni, hogy nincs az a kor­mány, az a nép sorsáért felelősséget vállaló vezetés, amely örömmel dönt árak vagy szolgáltatások emelésé­ről. De amikor áremelésről és. ezzel kapcsolatos felelős­ségérzetről esik szó, abba az indokolt, a jövő érdekében szükséges és a megfelelő időben hozott döntés fontossága is beletartozik. A közlemény világos. Ismert és valós in­dokokat tartalmaz, mint a költségvetés egyensúlyának megőrzése, az ésszerű, takarékos energiafelhasználás elő­segítése, a termelési költségek növekedése és az ártámo­gatás mérséklése. Talán érdemes egy kicsit a fogalmak mögé nézni. Itt van mindjárt az energiatakarékosság. Épp az elmúlt he­tek kemény hidege hozta figyelmünk középpontjába az energiakérdést. Tanúi vagyunk annak, mennyire nehéz fenntartani az országban szélsőséges időjárási viszonyok között az energiaegyensúlyt. Sovány vigasz persze ne­künk, de tény, hogy más európai országok is hasonló — többen még nagyobb — gondokkal küszködnek, és drá­mai erőfeszítéseket tesznek a lakosság megfelelő ener­giaellátásának fenntartásáért. Az elmúlt évtizedben az ország energiaszerkezete alapvetően megváltozott. Nem tagadható, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedésekben — a világpiaci árak tendenciájának téves megítélése miatt — voltak tévedések is. Tény az is, hogy egyes energia- hordozók árában történelmileg kialakult különbségek az ország lakosságát területileg eltérő módon ösztönzik a takarékosságra, mely ellentmondást nyilvánvalóan előbb- utóbb központilag rendezni kell. A hosszan tartó rendkívüli hideg — amely éghajlati viszonyaink között ritkán fordul elő —■ okozta nehézsé­gek átmeneti 'jellegűek. Azokkal persze, akik naponta ostromolják szénért a TÜZÉP-telepeket, nehéz elhitetni, mégis igaz, hogy az ország energiaellátása és -helyzete hosszabb távon megnyugtató és kiegyensúlyozott. Ahhoz, hogy olyan is maradjon, nélkülözhetetlen a növekedés visszafogása. Az árak módosítása többek között ezt a célt is szolgálja. Amikor tehát itt arról beszélünk, hogy új. magasabb árakkal kell együtt élni, akkor ehhez azt is hozzá kell tenni: takarékosabban. Sok helyen van még tartalék, otthonokban, hivatalokban és közterületen egy­aránt. Érdemes szólni egy másik kérdésről, a termelési költ­ségek növekedéséről is. Van ennek egy ránk, vásárlókra nézve alapvetően fontos vetülete, mit és mennyiért érde­mes termelni. Másképpen fogalmazva, van-e megfelelő érdekeltség egy-egy termék előállításához? Az áruhiány — amelynek egyik előidézője az ösztönzők kiiktatása is lehet — iszonyú dolog. A hozzá tapadó pszichózis, a pénz leértékelődésének érzete nehezen megváltoztatható rossz társadalmi közérzethez vezet. Hazánkban már az idősebbek is alig-alig emlékeznek alapvető élelmiszerek hiányára. A fiatalabbaknak pedig a fogalom hovatovább ismeretlen, és közel három évtized tapasztalatai azt mu­tatják, van reményünk arra, hogy az is marad. A köz­lemény fogadtatásakor erre is érdemes gondolni. Az áremelések hatását reálisan szemlélve látnunk kell, hogy az egyes rétegeket különösen érzékenyen érint. El­sősorban a nyugdíjasokról — közöttük is megkülönböz­tetetten a' kis nyugdíjasokról — és a több gyermekes családokról van szó. Az áremelés okozta terheket ese­tükben a kormány jövedelemkiegészítésekkel igyekszik ellensúlyozni. Ez az intézkedés — még ha a családok vagy a nyugdíjasok egy részénél nem is fedezi egészében az áremelkedésekből származó többletkiadást — jelzi a figyelmet irántuk, gondjaik megértését. Az ország gazda­sági teherbíró-képessége mindén, központilag elhatározott jövedelmi intézkedésnek határt szab. Ezért figyelemre­méltóak a közleményben bejelentett szociálpolitikai és népesedéspolitikai intézkedések is. A gyermeket válla­lók, a tartósan betegek és a kórházi ápolásra szorulók terheiből ezentúl nagyobb részt vállal át a társadalom. Ez így tisztességes a gyógyulásra várókkal és a jövő nemzedékével, népünk jövőjével szemben. a közlemény intézkedik az árellenőrzések hatékony­ságának növeléséről és a szabad árak megfelelő keretek között tartásáról is. Helyénvaló és közvéle­ményünk által elvárt, mi több, megkövetelt határozott­ságra van itt szükség. Ilyenkor, áremelések fogadtatása­kor a döntés megértése mellé a legtöbben odaillesztik az árak áttekinthetőségével, a minőséggel és a kereske­delmi kultúrával kapcsolatos óhajaikat. A minőség az árakkal arányos legyen, a szabadáras termékek árát a viszonylagos stabilitás jellemezze, a kereskedelem vásár­lócentrikus legyen, ugyanakkor szűnjön meg a súlycson­kítás és a spekulatív árdrágítás. Fejlődjön a kereskedel­mi kultúra és erkölcs. Az áremeléssel az állampolgárra háruló terheket senki se akarja mások becsapásával el­lentételezni. Ennek érdekében a vásárlók hangulata vé­delmében erősíteni kell a fogyasztói érdekvédelmet, ha­tékonyabbá, határozottabbá és keményebbé tenni a ke­reskedelmi ellenőrzéseket. így, ebben a felfogásban a jövőnk érdekében tett intézkedésként épülnek be éle­tünkbe a mától érvényes új árak. Arpási Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents