Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
NÉPÚJSÁG 1985. január 19., szombat ________________________ M i lesz veled, művelődési központ? Néptánciskola: nincs itt mindenki... Fotó: Fazekas László Békéscsabán, a Luther utca 6. szám alatti épület 1906-ban készült el, 1954-től szolgál közművelődési célokat, 1968-tól ez a Megyei Művelődési Központ. Kívülről még elfogadhatónak tűnik az épület, ám ha belépünk, s körbejárjuk a két szintet, már ugyancsak ágaskodik bennünk a kérdés: ez megyei művelődési központ? Belül az igyekezet látszik, hosszú évek erőfeszítése, hogy elfogadhatóvá tegyék az irodákat, alkalmassá a termeket, belső tereket a közművelődés céljaira. Harmincnyolc főhivatású munkatárs (népművelők, művészeti oktatók, adminisztratív és kisegítő dolgozók) elsődleges munkahelye van itt. Rajtuk kívül még 9 részfoglalkozású alkalmazott van, s 26 kiscsoportvezetőnek kellene — de nem tudnak — alkalmi helyet biztosítani, hogy nyugodtan végezhessék időnkénti adminisztrációs és egyéb teendőiket. A főhivatásúnk helyzete sem sokkal jobb, túlzsúfolt irodákban kénytelenek dolgozni, az elmélyült munka ilyen körülmények között szinte lehetetlennek tűnik. Nyugodtan tárgyalni , megint csak vágyálom számukra. Nincs hol. Jelenleg az épületben két (!) helyiség használható kiscsoportos foglalkozásra, a balett- és néptáncterem. (A nagytermet az elmúlt év nyarán életveszélyessé nyilvánították, le kellett zárni.) Hogyan képzelhető el ezek után, hogy mégis széles körű tevékenységet folytat a Megyei Művelődési Központ ? Csak néhány adatot vegyünk az elmúlt évről! Jelentősebb megyei rendezvények: 30 szaktábort szerveztek, lövőit a minősítő rendezvények száma, 160 előadást, illetve különböző műsort biztosítottak a vidéki művelődési házak részére. A békéscsabai Petőfi utca 3.: filmtár tevékenységüket tekintve: 27 kiscsoport működött folyamatosan 1984-ben, 43 tanfolyamot bonyolítottak le, s 278 különféle művelődési alkalmat szerveztek. A tevékenységek nagy része a Luther utcai épületen kívül folyik. A város területén több házat bérel az MMK, de ezek állapota sem kifogástalan. Csak példának: a Bessenyei utcai szövőműhely mennyezete nemrég leszakadt, a szakkör tagjai most a Petőfi utcai filmtár egyik helyiségében dolgoznak ideiglenesen, ám az itteni mennyezet is gyanúsan lefelé hajlik. Több intézménytől, szervezettől bérelnek még helyiségeket, termeket, összesen 20 helyen dolgoznak a városban az MMK munkatársai, illetve 20 helyen működnek kiscsoportok, szakkörök, klubok, tartják különböző előadásaikat, műsoraikat. Természetes, hogy ilyen körülmények között az MMK munkatársai azon gondpl- kpdnak, hogyan lehetne változtatni ezen a helyzeten. Tudják, bár vannak kész tervek is, új művelődési központ a közeljövőben nem épülhet. Éppen ezért nemrég egy olyan felújítási tervet dolgoztak ki a Luther utcai épületre, mely megvalósulása esetén sokkal kulturáltabb, nyugodtabb munkafeltételeket biztosítana az itt dolgozóknak, a belső terek megfelelő átalakításával pedig a kiscsoportok nagy része is itt működhetne. A felújítási terv szerint körülbelül 20 millió forintba kerülnének a munkálatok. A felújítási tervről Pál Miklósné, az MMK igazgató- helyettese így beszél: — Húsz helyen dolgozunk a város területén. A munkatársak idejének nagy része koordinálással, szervezéssel, utazással telik e'- De bent sincsenek meg a megfelelő munkafeltételek az elmélyült munkához. Feltétlenül ezek rovására írható az, hogy intézményünkben nagy a fluktuáció. Kiscsoportjainkat is nagyon nehéz összetartani ilyen körülmények között. A különböző bérlemények költségei a tartalmi munkától vonják el a pénzt. Szeretnénk a velünk szemben támasztott elvárásoknak minél jobban eleget tenni. De ezt már csak jobb feltételek megteremtése mellett lehet. Ezért készítettük el tavaly a Luther utcai épület felújítási tervét, melynek megvalósulása esetén lényegesen javulnának a munkahelyi körülmények, s a közművelődési munka színvonala. Míg megépül az új művelődési központ, addig a jelenlegi terv szerint felújított régi épület sokkal jobban betölthetné szerepét. A terv kidolgozásakor arra is gondoltunk, hogy az új intézmény belépése után a Luther u. 6. szám alatti épület továbbra is a közművelődést szolgálná, ez lenne a táncművészetek háza, s szervesen épülne be a város közművelődési hálózatába. — Van-e reális esély arra, hogy ez a felújítási terv megvalósul, illetve várható-e az MMK sorsában valamiféle változás? — kérdeztük a békéscsabai Városi Tanács, illetve a megyei tanács elnökhelyettesétől. Fekete Jánosné, a békéscsabai Városi Tanács elnök- helyettese : — Tény az, hogy az MMK épületével kapcsolatos műszaki problémák tovább rontották a városban a kulturális ellátás feltételeit. Az is tény, hogy a szükséges intézkedéseket olyan gazdasági helyzetben kell megtenni, amikor nem tudjuk, mikor lesz lehetőség egy új művelődési központ megépítésére. Ezért a város két irányban dolgozik. Egyrészt segít az átmeneti szükségmegoldásokban, közreműködik abban, hogy a város egyébként is szűkös intézményhálózata helyet adjon az MMK tevékenységeinek. Bizonyítja ezt a húsz helyen való dolgozás. Megvizsgáltuk azt is, hogy milyen épületek felhasználásával segíthetünk. így — az eddigieken kívül —. például a Békési úti szlovák házak teljes rendbehozása után a nemzetiségi klubok, csoportok otthonai lehetnek. A kertészeti vállalat új telephely építésébe kezdett bele. s ha meg tudjuk venni a jelenlegi irodáit, épületeit a Széchenyi- ligetben, azokat is használhatja az MMK. És még van néhány ilyen tartalékunk. Ez volt az egyik oldal. A másik: a város nem mondott le egy új MMK megépítéséről. Mi sem bizonyítja ezt jobban, a program szerepelt a hatodik ötéves tervben is, a terület készen áll. végeredményben a tervek is megvannak. De a közismert nehézségek következtében csak a megkezdett beruházások befejezésére van módunk. mint például az autóbusz-pályaudvar. sportcsarnok. Most még nem tudjuk megmondani, épül-e a következő tervidőszakban új MMK. Azért dolgozunk, hogy épüljön. Azt is tudni kell. nekünk nem szabad egy szűk sávban gondolkodni, folytatnunk kell — többek között — a kórház építését, ez milliárdos program, dolgozunk a főiskoláért, mely már elérhető közelségben van. Mindentől függetlenül alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a megyei intézmények megfelelő körülmények között tevékenykedjenek, így az MMK problémáinak megoldásában is igyekszünk mindent megtenni. Dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese: — Nem ismeretlen előttünk a Megyei Művelődési Központ helyzete. Tudjuk, milyen körülmények között dolgoznak. Egy új művelődési központ megépítése régóta szerepel terveink között, mondhatni: állandóan napirenden van ez a kérdés. Ám saját erőforrásokból nem tudjuk ezt megoldani. A főhatóságoknál folyamatosan jelezzük, mennyire hiányzik egy korszerű, új megyei művelődési központ, de konkrét ígéretet még a támogatásra nem kaptunk. A gazdasági helyzetet ismerve úgy tűnik, csak a hetedik ötéves tervidőszak befejezése után válik reális le-, hetőséggé az új intézmény megépítése. Addig az olyan lehetőségeket kell keresni, melyek enyhíthetnek a jelenlegi nehézségeken. Egyelőre az MMK tevékenységeinek további decentralizálása lehet a járható út, keresni kell az olyan épületeket, házakat, melyekben felújításuk után különböző köz- művelődési tevékenységeket lehet folytatni. Jelenleg ezeket a megoldásokat tudja támogatni a megyei tanács. * * * Nehéz helyzetben van az MMK. A feltételek régóta nem adottak ahhoz a munkához, melyet elvárnak az intézménytől. A sok helyen folytatott tevékenység szétforgácsolja az erőket, nehezíti a munkát. A kiscsoportok tagjainak létszáma is csökken, mert labilis a helyzetük. A bérlemények — annak ellenére, hogy többre szükség van — helyzete sok esetben bizonytalan, bármikor felmondhatják a szerződéseket. A bérleti díjak, a többletköltségek tetemesek. Mindezeket figyelembe véve az anyagi eszközök koncentrálásával hozzá lehetne kezdeni — a távlatokat is figyelembe vevő — felújítási terv megvalósításához. Mert kétséges: az MMK dolgozói meddig tudnak a hitből táplálkozni, s az is, hogy vajon tíz év múlva beszélhetünk-e majd — többek között — szimfonikus zenekarról, Balassi együttesről, társastáncosokról . . . Pénzes Ferenc Pályázat diákotthoni felvételre Az 1985—86-os tanévre megüresedő diákotthoni helyekre pályázatot hirdet az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma. Jelentkezhetnek azok a — nem budapesti és környéki tehetséges fiúk és lányok, akiknek szülei fizikai dolgozók, és akiknek körülményei indokolttá teszik, hogy tanulmányaikat jobb feltételek között folytathassák. Felvételüket azok kérhetik, akik jelenleg az általános iskola 8. osztályát végzik, s tanulmányaikat gimnáziumban, majd felsőfokú oktatási intézményben kívánják folytatni. A felvételnél előnyben részesülnek a sokgyermekes családok tehetséges gyermekei, továbbá azok. akik számára helyben, vagy közelben nincs továbbtanulási lehetőség. A pályázók írásbeli-szóbeli vizsgát tesznek, ennek időpontjáról írásban értesítik a tanulókat és az iskolájukat. A diákotthonba felvett tanulók az elhelyezésért és az étkezésért térítést nem fizetnek. Tanulmányi eredményüktől függően ösztöndíjban, a rászorulók szoeiális segélyben részesülhetnek. A jelentkezés határideje: február 4. A pályázatokat a következő címre kell megküldeni: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, 1053 Budapest, V. kerület, Eötvös Loránd utca 4—6. A jelentkezés középiskolai továbbtanulási nyomtatványon történhet. Mellékelni kell a szülők írásbeli kérelmét, valamint hivatalos kereseti kimutatásukat. Avarkori temetkezési szokások Megkezdték a legutóbbi tápi ásatás eredményeinek tudományos feldolgozását a győri Xantus János Múzeum régészei. A szakemberek már több éve vallatják a VII—VIII. századfordulóból származó temetőt, amely kedvező elhelyezkedése, viszonylag 'kis kiterjedése folytán alkalmas az avarkori temetkezési szokások megismerésére. Mostanáig összesen 361 sírt tártak fel. A sírokból előkerült famaradványok, vasszögek, pántok arra utalnak, hogy az avarok koporsóban helyezték a föld alá halottaikat. Az avarkori temetkezési szokások másik jellegzetessége, hogy az ékszereket is a koporsóba helyezték. A legutóbbi feltárt sírok közül többié bolygatott állapotban találtak rá. Ezeket a temetkezések utáni 80—100 éves időszakban szinte teljesen kifosztották a sírrablók. Hangverseny Orosházán Hétfőn; január 21-én este 7 órai kezdettel rendezi meg idei második bérleti hangversenyét az Országos Filharmónia Orosházán, a művelődési központban. A hangversenyen fellép a Szegedi szimfonikus zenekar és a DÉLÉP Szegedi zenebarátok kórusa, karigazgató Molnár László. Vezényel Erdélyi Miklós (képünk), közreműködik Ardó Mária, Fü- löp Attila és Ötvös Csaba ének és P. Szabó Anikó zongoraművész. Műsoron — melyet Mesz- lényi László ismertet — Händel Das Alexander-Fest (Sándor ünnepe) című műve szerepel. Ki kém, ki nem kém Kezdjük ott, hogy nagyon rossz cím. Bosszantóan rossz! Igaz. a film eredeti címe: a Hanky Panky, lefordíthatatlan szójáték. Habár a két szó ritmusából is érezni, hogy itt valami nagy blődliről van szó, legalábbis rejtélyes bűnügyi vígjátékról, ahol nem az a lényeg, hogy valaki kém. vagy nem kém, sokkal inkább az a fontos, hogy a néző pillanatról pillanatra belekeveredjen egy-egy' izgalmas jelenetbe, de olyanba. hogy hirtelén azt sem tudja: most izgulni kell-e. vagy nevetni ? Mert a főhős, a kétbalkezes. csetlő-botló, lehetetlen helyzetekbe keveredő Michael Jordan építész- mérnök (Gene Wilder frenetikus alakításban) egyszerűen vonzza magához a lehetetlen helyzeteket, és hiába ő a legártatlanabb, mégis ő tűnik a legbűnösebbnek. A kémnek. így aztán üldözi szegényt a rendőrség, és a titkosszolgálat, de üldözi egy kémszervezet is. hogy visszakaparintsa tőle az akaratán kívül hozzákerült, titkos kódokat tartalmazó mágnes- szalagot. Ha csak ennyit tudunk mindarról, ami a Ki kém, ki nem kém című filmben történik és történhet, világos, hogy fergeteges játéktempót kell választania a rendezőnek (Sidney Poitier profimunkája), mert a két- balkezesség. a szerencsétlenkedés, és az államtitok üldözése kizárja a bölcselkedő, nagy szüneteket, az okos pózokat, kizárja azt, hogy logikusan végigvezessenek egy elképzelt (a lehetőtől távol áll) történetet a végkifejletig. Itt csak abszurd szituációk, abszurd bohóckodásai hatnak, a blődliig fokozott extrémitások. amelyekből a főhős mindig kivágja magát Sidney Poitier filmje egyenesági leszármazottja az egykori hollywoodi burleszkek- nek, persze, távoli rokona azoknak, de az azonos „gének” pontosan felismerhetők. Gene Wilderben is van valami tagadhatatlan rokonság a nagy elődökkel, akik a filmgyártás hőskorában lehetetlenül nevetséges kalandjaikkal megnevettették a világot. A kérdés a film vetítése után újból csak előtolakszik a nézőben: kellenek-e nekünk ilyen filmek? Ezúttal minden lelkiismeretfurdalás, és erőltetett kompromisszum nélkül mondhatom: igen, ilyenek kellenek, mert felszabadult nevetés támad vetítésük közben, mert kitűnő, karakteres alakítások erősítik ezt a nevetést, mert — habár szinte lehetetlen az egész — arra a másfél órára elfogadjuk, szórakozunk. Persze, nem hiba nélkül való (a megfelelő értéknívóra helyezve) Poitier filmje. Az elmarasztalás elsősorban a for- gatókönyvírókat illetheti, mert a forgatókönyv — enyhén szólva — zavaros. A fő vonulat ugyan érthető, világos. de minduntalan megzavarja, összekuszálja egy-egy hirtelen feltünedező, lényegtelen mellékszál, amit aztán rosszul is kötnek el, vagy ott hagyják ebek harmincad- jára . . . Mintha azt hinnék, ha még egyet csavarnak a sztorin, attól csak jobb lehet. Aztán addig csavargatják, míg a lényeges szálak ösz- szekuszálódnak a lényegtelenekkel és percekre a lényegtelenek lépnek előtérbe, a vélt hatás kedvéért. Ami viszont nagyon tetszett: Kiss Mari és Tahi Tóth László szinkronhangja. Ritka kitűnő színész hangbravúr, amit „elkövettek”. Sass Ervin
